Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-09 / 259. szám, csütörtök

1950 noT»mb«r 9 I Nagy Októberi Forradalom 33­k évfordulójának megünneplése a kassai üzemekben Kassa négy legnagyobb üzemében az üíemi csoportok megrendezték fi Nagy Októberi Forradalom 33-ik év­fordulójának ünnepségeit, míg a Ke­letszlovákiai Gépüzemek az új üzem első termének megnyitását is ünne­pelték. A kassai dolgozó tömegek számára ezek az ünnepségek, amelyek megerősítették a dolgozók békeakara­tát, felejthetetlenek voltak. Hétfőn, november 6-án a kassai Zornica üzemben is ünnepséget ren­deztek a Nagy Októberi Forradalom emlékére. A magvar beszámolót Korah előadó-elvtárs tartotta. A kul­túrműsor keretében az üzem magyar és szlovák munkásai verseket adtak elő. Az ünnepségen Galuska elvtárs­nő. aki a kassai kerület 40 legjobb él­munkásai közé tartozik, felolvasta azt a levelet, melyet a szoviet sztahano­vistáknak írt. „Naponta az orosz vö­rös hadsereg eleseit hősei emlékműve eJőtt haladok el és akkor mindig arra gondolok, hogy a szoviet katonák el­hagyták anyjukat, feleségüket és ha­zájukat, hogy távol onnan áldozzák életüket azért, hogy mi békében épít­hessük a szocializmust. Ezért minden erővel azon leszek, hogv megvalósul­jon hazánkban a szocializmus." A povááská bystricai Klement Gott­wald üzem alkalmazottai is megünne­pelték a Nagy Októberi Forradalom 33-ik évfordulóját. A Považská. Bystri­cán a Nagy Októberi Forradalom 33-ik évfordulója alkalmából tartott ün­nepségeken kifejezésre juttatták a hős szovjet nép és Sztálin generalisszimusz iránt érzett kö­szönetet és szeretetet. A Klement Gottwald-üzem alkalmazottai a prole­társág e jelentős évfordulóia alkalmá­ból számos új szocialista szerződést kötöttek, melyben a t élmunkások az eddigi máris keménv normákat 5 szá­zalékról húsz százalékra emelik. Egyes termelési szakaszokon kötele­zettséget vállaltak, hogv az ezévi ter­melési térvet november hónapban be­fejezik. November 6-án ünnepi elő­adást tartottak, melven résztvettek az élmunkások, újítók, az üzem dolgo­zói éa Považská Bvstrica lakosai. Az ünnepi beszédet a KSS kerületi bizott­sága nevében Kirzs elvtárs mondot­ta, a kultúrműsort pedig a Klement Gottwald-üzem kultúregyüttesei szol­gáltatták. Az iskolásifjúság ünnepli a forradalom évforduló iát. A Nagy Októberi Forradalom 33-ik évfordulóját a bratislavai iskolás ifjú­ság is megünnepelte a Dunavásár nagytermében. Ezer és ezer diák és diáklány érkezett, hogv maniíesztá­ciószerűen fejezze ki köszönetét az­ért, hogy a hősiesen küzdő szovjet proletariátus három évtizeddel ezelőtti harcai lehetővé tették a mai nemze­déknek a boldog életet. Vörös felira­tok ezzel a jelszóval: „A Szovjet­únióval a békéért és a szocializmus­ért" Lenin és Gottwald kéoei kifeje­zésre juttatták ifjúságunk szeretetét a Szovjetúnió, a béke meg nem al­kuvó harcosa iránt. Az állami himnu­szok elhangzása után két szavaló elő­adta a munkásosztálv harcának törté­netét a cári deszpotizmus. elnyomás és kizsákmányolás ellen. Az ünnepségen E. Sýkora iskolaügyi megbízott mon­dott beszédet. Ünnepségek a cseh országrészekben. Karlové Varvban a vörös zászlóért folyó kerületi versenv második fordu­lójában igen . jó eredményeket értik el. A versenyeket a Nagv Októberi Forradalom 33-ik évforduló iára indí­tották meg. A versenyben résztveti 136 üzem közül első helvre a pers'ei­m pépüzem került, ahol az alkalma­zottal- 85 százaléka túllépi a kemény normái-at és az év eleiétől a tervenet 105 százalékra teliesíti. A mezőgazdasági szektorban Cheb­ben, ahol a szövetkezeti tagok normák szerint dolgoztak, a munkát okt. 2l-re befejezték, a tervezett határidőnél, két nappal, hamarabb. Chebben a Premier­üzem alkalmazottai kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves terv máso­dik évéi december 2-től december 21 ig befejezik ^s Sztálin generalisszi­musz születésnapjára az összmunkás­ság 90 százaléka csatlakozik a szocia­lista versenvekhez. A többi kerületi székhelveken is nagy ünnepségeket rendeztek az Ok­tóberi- Forradalom évfordu iának tisz­teletére nagyszámú dolgozó jelenlété ben. Ezek a manifesztációszeríí gyű­lések dolgozóink nagy szeretetét és tiszteletét fejezik ki a Szovjetúnió iránt, amelv nekünk mintaképül szol­gál építő törekvéseinkben. - ÜJ %W' —— —­•v .. • ' ' ; ' - / ň Sioajat mszigazcfaság példájára fejletek a csehországi sz3«etfrezete% Látogatás a václavicei Egységes Földműves Szövetkezetben, amely áttért a IV. típusra CsehvLsmqi napié jegyzetek Nemrég cseh vidékeket látogattunk meg. Célunk az volt, hogy ta­pasztalatokat gyűjtsünk a cseh munkásosztály és parasztság munkájáról és ezeket a tapasztalatokat átvigyük Szlovákiába, hogy a fiatal szlovákiai ipar és mezőgazdaság tanuljon belőlük. A libereci kerületben nem messze a határtól meglátogattuk a václavicei Egységes Földműves Szövetkeze­tet, amely 1949 májusában alakult meg körülbelül úgy, mint a többi szö­vetkezetek, először gépi segítséget nyújtott a kisparasztoknak, aztán el­kezdtek baromfifarmot építeni, stb. Nos, mindezek a dolgok fó'ieg az asz­szonyok malmára hajtották a vizet, akiknek igen tetszett az effajta szö­vetkezeti munka. A IX. kongresszus után nyilvánvalóvá lett, hogy az ilyen munka nem felel meg a szövetkezet igazi értelmének és Václavicén is új irányt vett az élet. Az Októberi Forradalom megünneplése Királyhelmecen Királyhelmec dolgozó népe impo­záns keretek közt ünnepelte meg az Októberi Szocialista Forradalom 33-ik évfordulóját. November 4-én este 8 órakor a mozi helyiségében a CSEMADOK, a CsISz és az iskolák közreműködésével ünne­pi kultúrelőadást rendeztek A termet mintegy 400 jelenlevő zsúfolásig meg­töltötte. A szocialista forradalom ki­magasló jelentőségét Verner elvtárs magyarul, Zima iskolai inspektor szlo­vákul ismertette. A hallgatóság a kul­fúrest minden számát kitörő tapssal jutalmazta. November 5-én a Szabadság-téren Királyhelmec dolgozói manifesztáltak a Szovjetúnió és kékepolitikáia mellett. Hatalmas feliratok magyar, szlovák és orosz nyelven hirdették: „A Szovjet­unióval örök időkre a békéért, a szo­cializmusért." A himnuszok eléneklése után megérkeztek a stafétafutók és átadták a járási Nemzeti Tanács meg*" bízottjának dolgozóink szeretetének jelét. A Szocialista Orosz Forradalom je­lentőségét a iárási Nemzeti Tanács nevében Kivovics elvtárs méltatta. Utána szlovák nyelven szólalt fel, majd pedig magyarul a Szovjetbará­tok Szövetségének kassai megbízott­ja, Mózes Sándor. Ezután leleplezték a Szabadsághősök emlékművét. Had­zsega elvtárs a Slug nevében átadta az emlékművet a Nemzet Bizottság­nak. A manifesztáció az internacionále eléneklésével ért véget. 6-án a stafé­ta tovább indult a szoviet határ felé. Autóbuszunk a határhegyek közöt­ti hosszú kanyargás után érkezik meg Václavicére. Éppen a helyi nemze'ti bizottság emeletes, dombon épült ódon háza előtt állunk meg, ahol nagy meglepetést okozott a szlová­kiai újságírók megérkezése. Erős arc­élű, magas, sovány elvtárs áll elénk fekete esőköpenyben és bemutatko­zik: Chalupa vagyok, a szövetkezet alelnöke. Néhány keresetlen szóval üdvözöl bennünket, aztán letelep­szünk a falu olvasókörében (itt ilyen is van) és nem is kell sokáig kérni Chalupa elvtársat, máris mesélni kezd. | CHALUPA ELVTÁRS BESZÉL — Azt hiszem, elég, ha visszame­gyünk a mult télre. Ekkor sikerült t. i. meggyőzni fajunk parasztságát arról, hogy a nagyobb terméshoza­mot, a magasabb életszínvonalat csak közös munkával lehet elérni. Beszél­ni kezdtünk a közös vetésről. A pa­rasztok azt mondták, hogy szerintük ez nem elég. Közös vetés, az csak egyik része a dolognak. Közös állat­tenyésztésre is szükség van. Elmond­ták, hogy mennyit robotoltak életük­ben és nem akarják ezt tovább csi­nálni. A szövetkezet vezetősége nem akarta elhamarkodni a dolgot. A kö­zös vetést jóváhagyták, de a közős állattenyésztésre még nem volt érett a helyzet. Megint egész sor gyűlés, késő éjszakáig nyúló viták következ­tek. Lassan elmúlt a tél. Február 21-én az egyik gyűlésen közös aka­rattal, ellenvetés nélkül'elfogadták a közös növényi és állati gazdálkodást. Sikereinkkel együtt kiélesedett az osztályharc is. Az ellenség látta, hogy hogyan szaporodik a szövetkezet. Öt­venkét családra szaporodtunk akkor, de mindennap újak jöttek, hogy alá­írják a közös munkát. Sokan voltak, akik még a feleségükkel nem beszél­ték meg a dolgot, ezeket lebeszéltük és kértük őket, hogy előbb alaposan tárgyalják meg otthon és csak aztán jöjjenek ide. Forrott, égett minden a falusi házakban. Érthető is, hiszen az emberek egész multjukkal szaki­Trakforisták kötelezettségvállalásai A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 33-ik évfordulójának ünnepsé­geibe bekapcsolódtak az eperjesi ke­rületi állami gépállomásainak trakto­ristái és alkalmazotta is. Békekötelezettséfeket vállaltak, me­lyekkel hozzájárulnak a világbéke táborának megerősítéséhez és segí­tenek parasztságunknak az öszi munkák elvégzésénél. A munkaterv szerinl két váltásban fognak dolgozni és mindnyájan be­kapcsolódnak a legjobb teljesítményért folytatott versenybe. Az áKomás kö­zös kötelezettségvállalása a terv 9%­oS túlhaladása, ami annyit jelent, hogy a traktoristák 7500 hektár helyett 8100 hektárt művelnek meg A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 33-ik évfordulójának ünnepsé­gei alkalmával az eperjesi kerület traktoristái elvállalták, hogy a szántás irányszámait 30%-kai felemelik, a normákat pedig 10%-kaI megszilár­dítják. Ezenkívül a stakčini állami gépállomás valamennyi traktoristája fél hektárral eaneli normáját. Eddig a norma, tekintettel a dombos talajra, csak 11-4 hektár volt. A kötelezerttségek keretében a nagykaposi, svidníki, stará ľubovnai és a bardejovi állami gépállomások trak­toristái meggyorsították az őszi ter­mények, de főleg a burgonya elszállí­tását. így pl. a nagykaposi gépállomás traktorisíái három rendkívüli váltás­ban öt traktor segítségével 24 vagon burgonyát szállítottak efi. A svidníki gépállomás traktoristíi pedig két vál­tásban hét traktorra' 15 hektárt szán­tottak fel. A bardejovi gépállomás traktoristái négy traktorral 800 a ter­ményt szállítottak el két váltásban. A bardejovi gépállomás traktoristái. pedig október 24-től öt traktor segít­ségevei végzik a burgonya szállítást. Eddig már 14 vagont szállítottak. Felszabadító mozgalom a Fülöp-szigetelőn tottak egy tollvonással és új életnek indult a falu. AMIKOR MÄR EGYÜTT VOLTAK, MEG KELLETT SZERVEZNI A MUNKÁT — Nem volt túlságosan nehéz dol­gunk, mert napokon keresztül teljes segítséget nyújtott nekünk a Párt járási, kerületi, söt központi bizott­sága is. Oktatókat küldtek hozzánk, akik a legmesszebbmenő segítséget nyújtották. Sokat beszéltünk a Szov­únió tapasztalatairól, a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről a szocializ­mus építése közben és mindig szem előtt tartottuk azt, hogy a legfonto­sabb a politikai meggyőző munka. A fejlődésben érett, haladt előre minden. Mielőtt még hozzákezdhet­tünk volna a tavaszi munkákhoz, már megegyeztünk abban is, hogy megszüntetünk minden földhasznot és bevezetjük a munkanapegysége­ket. A munkanapegységek száma szerint fogjuk azután fizetni az elő­legeket, a ledolgozott napok 65 szá­zalékát. Néhány nappal ezelőtt —• folýatja elbeszélését Chalupa elvtárs'— kezd­tük meg elszámolni az elmúlt évet. Nem tudunk még biztosat mondani, de az bizonyos, hogy sokkal maga­sabb életszínvonalat tudunk biztosí­tani parasztságunknak, mint akármi­kor' azélőtt. De hadd mondjam Csak tovább. Mindenkinek meghagytunk egy hektár földet, egy tehenet és a baromfiakat. Solochov regénye jut most a eszembe, amely nagyon sokat segített nekünk is, hiszen így renge­teg félreértést és veszekedést kerül­hettünk el. Az emberek nem változ­hatnak meg egyik napról a másikra. Még sokáig fájt nekik az úgynevezett magángazdaság, de lassan rájöttek árra, hogy sokkal könnyebb és sokkal jövedelmezőbb a közös munka. Azelőtt 76 istállóban voltak a bar­mok, ma 39 istállóban 900 állat van. GYÖNYÖRŰ KÖZÖS ISTÄLLÓ ÉPÜL Mint megtudtuk és később meg is láttuk, 300 állatra közös istállót épí­A kulákok bánata ip® ŕ* " A Fülöp-szigeti felszabadító mozga­lom állandóan erősbödik. Partizán­egységek akcióiról adnak hírt a szi­getnek különféle részeiről. Manilától északnyugatra a partizánok két vo­natszerelvényt támadtak meg és «lgy rendőrállomást. Az Qvirin kormány az ország több kerületében statáriumot rendelt el és egyszersmind parancsot adott rendőrségi szerveinek, hogy mindenkit tartóztassanak le, aki a legkisebb mértékben is gyanús, vagy •illegális tevékenységet« fejt ki. Qvi­rin egyébként hatályon kívül helyezte az alkotmánytörvényt, amely a leg­alapvetőbb polgári szabadságjogokat biztosítja a lakosságnak. Ezt a felhá­borító intézkedését azzal akarta indo­kolni, hogy kénytelen volt a szüksé­ges lépéseket megtenni, hogy az el­lenállási mozgalmat letörhesse. — Mi van a markában, Zsíros úr? — Most már végkép semmi. Ha meggondolom, hogy valamikor az egész falu a markomban volt,,, tenek. Chalupa elvtárs ezt olyan sze­rényen mondta, hogy sokáig el sem tudtuk képzelni, milyen lesz az a kö­zös istálló. Csak amikor odavezetett bennünket, akkor láttuk meg az új istáliócsodát. Még életünkben nem láttunk ilyet, amit most itt a václa­vicei szövekezet a Párt és az állam segítségével épít. De hagyjuk tovább beszélni Chalu- pa elvtársat eredményeikről. A mű­szaki-gazdasági földrendezést még nem hajtották végre, de a termés így is jóvai felülmúlta az elképzeléseket. A negyven vagonos felajánlás helyett. 47 vagon búzát, szolgáltattak be a dolgozók • kenyerének biztosítására. Az öszi nulnkákra már az egész falu együtt indul. Összesen 1286 hek­tár földön, amelyből 960 szántófölde Két-három család van még a szövet­kezeten kívül, akiket azonban nem is akár a szövetkezet bevonni. Az egyik nemzeti szocialista, a másik agrár­párti kulák volt, a többi kulákok ott­hagyták a földeket. Ott kellett hagy­niok,. mert megművelni nem tudták és munkaerőt nem adunk nekik. De azért ne gondoljátok; hogy oly köny­nyü volt elérni ezt az eredményt. Nem volt itt sem könnyű a harc. Amikor tavaszra kidolgoztuk a kö­zös vetést, a kulákok dühöngeni kezdtek és a tagosítás után kijelen­tették, hogy ők azért is a saját föld­jükön akarnak vetni. Egyik írásbeli folyamodványt a másik után nyúj­tották be, de ez sem segített rajtuk. Amikor aztán látták, hogy sehogy­sem boldogulnak velünk, otthagyták a földeket és azt hitték, hogy úgyse fogunk bírni ennyi földdel, nem tud­juk majd megművelni. Mi nem ijed­tünk meg. Minden földet átvettünk. AMIT A KULÁKOK NEM VÁRTAK Ha láttátok volna a sápaSt arcu­kat, sehogy sem akarták elhinni, hogy mi bele merünk fogni az ö földjük megművelésébe. A václavicei parasz­tok nem félnek semmitől. A viszony a kulákok és közöttünk rooSZ volt, égyre élesedett, nem sokáig tartottak ki. Komoly problémánk volt a munka­erkölcs kérdése. A kis- és középpa­rasztság nagyrészé jól dolgozott, de bizony voltak közöttük olyanok is akiket csak hosszú meggyőző munka után tudtunk rászoktatni a rendsze­res, kollektív munkára. Most nyolc részből áll a falu. Minden résznek megvan a maga pontosan beosztott földje. Mindegyik csoport ólén egy gazda áll. Kezdetben ez a munka nem hozta meg a kívánt eredményt, mert az emberek nem értették, mi­lyen a viszonyuk a földhöz. Sokan az hitték, hogy csak béresek az ura­ság földjén. Ezen is segítettünk. Most pontos terv szerint dolgoznak, mindent tudnak, hogy kell csinálni, mikor kell csinálni, résztvesznek a terv felállításában és pontos időre osztják be a munkát. A kerületi békekonferencia október 22-én volt. Két csoport a tábláján a munkát teljesen* elvégezte, bevetet­ték a földet, saját kezdeményezésük­kel megrövidítették az idő és ütem­tervet. A csoportok egymással versenyez­nek a ny£lc tábla hektárhozamában. Most már megvan a műszaki-gaz­dasági talaj előkészítés és a füves ve­tésforgó. Eddig tart Chalupa elvtárs elbeszé­lése. Hallgattuk volna akár napokon keresztül is. De az idő sürgetett és így nem maradt más hátra, mint hogy Chalupa elvtárs szavait az egyik szövetkezeti paraszt életén keresztül lefnérjük és a dombháton épült kis faluban így felkerestük Gajdosik elv­társat. Az autóbusz sofőrje tülkölt, fenye­getőzött, hogy már régen Warnsdorf­ban kellene lennünk és így csak fut­tában tudtuk megkérdezni Gajdcsik elvtársat, milyen az 'élete. Gajdosik elvtárs büszkén mutatott rá házára, amelyben már sok-sok befektetést sikerült véghezvinni az idei kereset­ből. így pl. 15.000 koronáért vízveze­tékét- készített. A házat teljesen ki­javította, ruhaneműt vásárolt magá­nak és családjának, saját szavai sze­rint jobban él, mint a római pápa. Gajdosik elvtárs tele van reménnyel és kijelenti, hogy az igaz eredményt csak a jövő évben látjuk, de azt is szeretné nekünk megmutatni, ha is­mét arra vetődünk. Az Óriás-hegység felöl hűvös esti szél kerekedik. Lassan sötétség bo­rul a falura, ^amely a nzovjet szövet­kezetek példáján okulva öntudatosan és akadályt nem ismerve rendezi be új életét. > Horváth László

Next

/
Thumbnails
Contents