Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)
1950-11-09 / 259. szám, csütörtök
1950 novo mbei 10 Az őszi munkák befejezése egész dolgozó népünk ügye (b. 1.) Hosszantartó esőzések után — amelyek az egyébként is megkésett őszi munkákat nagyban hátráltatták — helyenként az idő úira kiderült. Legfontosabb feladat most már, hogy ezt a íórafordult időjárást kihasználjuk és minden rendelkezésre álló eszközzel arra kell törekednünk, hogy az elmaradt őszi munkákat a lev. hetó legrövidebb időn beUüi elvégezzük. Hogy az őszi munkáknak melyikében, az őszi termények betakarításában. a ! vetésben vagy pe<1ig az öszi mélyszántásban vagyunk-e legjobban elmaradva, ez vidékenként, sőt azt lehet mondani, hogy nemcsak községenként, de egyénileg is, ilteitve a mezőgazdaság különböző szektorai szerint változik. Az őszi termények betakarításában az egyénileg gazdálkodók vezetnek, tekintve hogy ezek az ősz^i munkákban a fősúlyt a kapások betakarítására fektették. Viszont az egyénileg gazdálkodók amennyivel előbbre vannak az őszi ten menyek betakarításában, annyival jobban el vanmWr maradva a vetéssel és az őszi mélyszántással. Ennek éppen ellenkezője a helyzet az állami birtokoknál, ahol jóformán teljesen végez'ek a vetéssel és a mélyszántást is nagyrészt már elvégezték, de el vannak maradva az őszi termények betakaritásáva'. Az EFSzekben áll az őszi munka még a legarányosabban, tekintve, hogy a kapások betakarításával egyidőb'eh végezték a vetést is. A földműves szövetkezeteknél az volt a helyzet, hogv a földek tagosításával olyan feliekhez jutottak, amelveket ha ősszel be akartak vetni, akkor előbb a rajtuk lévő termést be kellett takarítani Ez egyrészt meggyorsította az őszi munkákat, mert a szövetkezetek már csak a vetés miatt is érdekelve voltak abban, hogy a kapásnövénveket a földekről mielőbb betakarítsák, — másrészt több helyen is ugyanéz a' dolog hátráltatta a szövetkezeteket munkájukban, vagv éppenséggel csupán csak ez akadályozta meg őket abban, hogy minden őszi munkát a maga ideiében elvégezzenek Ugyanis az ejjvéni'eg gazdálkodók közül főleg a reakciós elemek, akiknek a földié a tagosítással a szövetkezet földjeibe beleesett, azzal igyekeztek a szövetkezet munkáiát gátolni, hogy egyáltalán nem siettek a kapásnövénvek betakarításával, nem tették á földekei szabaddá és így a szövetkezet előtt elvágták a . lehetőséget annak, hogv azok a vetést elvégezhessék ezeken á földeken. Annál nagyobb hiba ez mert a szövetkezetek a tapssitott táblákba, azokba a földekbe, arrlelyek üresek voltak, még ideiében elvetettek. azonban a közbeeső parcellákat, amelyekről még nem takarították be a kapásnövényeket nem tudták bevetni. Amint felszabadultak ezek a földek, a szövetkezetek azonnal vetettek beléjük és vetnek most is. de viszont nagyon össze-vissza munka az olyan vetés, amikor a tábla egyik részét már október elején elvetették és az már régen ki is kelt, míg vannak közbeeső parce'lik amelyek még most sincsenek bevetve Ez a vetés közötti Időkülönbség előreláthatólag majd az érésnél is meg fog mutatkozni. így mait! az aratásnál okoz zavarokat Fontos tehát, hogv a szövetkezetek ezt a vetések közötti időkülönbséget megfelelő t-biműveléssel kifogástalan és csirakepes vetőmag használatával és a míítrágvafélék foko7ottab adagclásával igyekezzenek áthidaln'. Az EFSz-eknel a helyzet tehát az, hogy azok a szövetkezetek. ameJvek még- nem fe jeizték bt az őszi munkákat, — habár ilven már nem sok van — általában egyformán el vannak maradva mind az őszi terménvek betakarításában, mind pedipr a vetésben. Az őszi mélyszántást podie még több szövetkezetben nem vágezték el méo- téliesen. Ez azonban csak a kisebbik hiba volna, mert hiszen a mélvszántást szükség esetén kisebb fagyok ideién is lehe + végezni Nagvobb hiba a kapásnövények betakarításának és. a vetéseknel elmaradása. F.zeknél a szövetkezeteknél tehát minden lehetőséget fel kell használni, hogy a legtervszerűbb munkával minden munkaerő és munkaeszköz célszerű k :használásáv?l ezeket a munkákat minden perenvi megfelelő időt felhasználva miel :>bb elvégezzék. Ami a kapásnövények betakarítását és ezzel kapcsolatbar, a szükséges emberi munkaerőket ilíeti. nem szabad, hogy ez a kérdés nehézségéket okozzon. Ha a szövetkezetek talán nem is rendelkeznének megfelelő számú munkaerővel, de találni még bármely faluban is számos olyan munkaerőt, akikkel brigádok keretében a kapásnövénvek betakarítását a legrövidebb időn belül el lehet végezni. Minden szövetkezetnek csak körüü k?ll neznie a falujában, észszerűen megszerveznie a munkaerők toborzását és akkor bizonyos, hogy ezt a kérdést a szövetkezetek minden akadály nélkül meg tudják oldani A másik dolog a szövetkezeteknél a vetés és az őszi mélyszántás befejezése. Ezeknek a munkáknak az elvégzése nem is annyira az emberi munkaerőktől, hanem inkább a gépek es a fogatok mennyiségétől és jóä megszervezett, tervszerű munkájától fögg. Ezeknél a munkáknál egyik legfontosabb feladat az állami gépállomásokra hárul. Az á'l'.ml gépállomásoknak éppen most a hosszantartó esőzések alatt alkalmuk volt arra, hogy a megrongált gépeket kijavítsák és nem utolsó sorban pe^lg végre kellett hajtaniok a munkának a követelményeknek megfelelő átszervezését. \ gépállomásokon meg kell szervezni a kétváltásos munkát, ki kell bővíteni a traktorisfák közötti munkaversenyt, és ügyelni ke'l arra, hogv a gépeket megfelelő számban mindig oda csoportosítsák. ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az EFSz-eknél az őszi munkáknak n, meggyorsítása érdekében a legteljesebb mértékben való-a kell váltani a CsKP Központi Bizottsága Elnökségének ez év augusztus 28-án hozott határozatát, amelyben az EFSz-eket és az állami b'rtokokat kölcsönös segélynyújtásra hívja fel. Mint az előbb említettük, az állami birtokok nagyrészén a vetést már befejez*ék. csak a kapásnövények betakarításával vanmk elmaradva. Az állami birtokok egy része tehát már nélkülözni tudja a gépeit és ezzel ki tudja segíteni az EFSz-eket. Az EFSz-ek pedig inkább emberi munkaerőt tu'.nak az állami birtokok rendelkezésére bocsátani, hogy azok meg a kapásnövénvek betakarítását tudják elvégezni. Igv kölcsönös kisegítéssel az EFSz-ek és az állami birtokok nagyon sok megoldhatatlannak látszó kérdést meg tudnak oldani, s ami a legfontosabb, az őszi munkákat sikeresen befejezhetik. Sok helyem előfordult az EFSz-eknél az is. hogy — mert az állami gépállomásokkal' az összes mezei _ munkák' elvégzésére egész évi szerződést kötöttek, — úgy gondolták, most már minden "ondot elvethetnek és törődjék a gépállomás azzal, hogy a munkákat hogyan és mikor végzi el. Éppen ebből az elgondolásbol kiindulva a rendelkezésre á'ló fogatokat egyáltalán nem hasznsak kl teljesítő képességüknek megfelelően. Ezzel a munkát hátráltató felfogással teljesen szakítani kell. Az összes gépeket és fogatokat métr az olvnn egvén'leg gazdálkodókét Is. akik már elvégezték a munkájukat, mind munkába kell á'l'tani, hogv az őszi munkákat sikeresen befejezhessük. A novemberi vetés, ha megkésett vetés is. de még nem elkésett. A novemberben vetett búzából is lehet még jó termés, ha vetését a követelmén veknek megfele!3en haitjuk végre. A sok esőtől sárossá vált földeken természetesen már nem lehet azt a talajmunkát ^égrehaitani. mint amilyenre a rendes körülmények között szükség volna. Mindenesetre azt tartsuk szem előtt, hogy a talajt a mag befogadására alkalmassá tegyük. A kései vetésnél számolnunk kell azzal is, hogv mire a vetés kikel, addig abban' a kártékony madarak kárt is okoznak. Ügyeljünk tehát arra, hogy ha sokkal nem is, de vahrrlvel több magot vessünk, mint rendes körülménvek között, hogy az esetleges kártevés e'bnére is a vetésünk elég sűrű maradjon. Mint már az előbb is említettük, feltétlenül fontos, hogy a megkésett vetések alá a szokásosnál több műtrágyát adjunk. Ha egyébként nem ts volna rá szükség, ďe hogy a kései vetés fejlődését a lehetőségig meggyorsítsuk, hektáronként legalább 80—100 kg. utrogénes műtrágyát, pétisót szórjunk kl a földre A/ érés meggyorsítása érdekében pedig a szuperfoszfát megszokott mennyiségét emel jük fel. Az így végrehajtott kései vetésnél még minden reményünk meg lehet arra. hogy jövőre jó termést arassunk. Több heilven nagy mértékben elmaradtak az őszi munkákkal, főleg a vetéssel és az őszi mélyszántással az egyénileg dolgozó parasztok Ennek legtöbb helyen főleg az volt az oka. hogy a földek tagosítását is csak megkésve fejezték be tehát az egyénileg gazdálkodók is csak későn tudták meg, hogy a tagosítás alkalmával ÜJSZ0 — 1 . t A bajcsi állami birtokon 630 mázsás cukorrépa termést értek el hektáronként Nem véletlen az, hogv a bajcsi állami birtokon az idén a cukorrépatermelésben rekorderedménveket értek el. A „régi gazdák nézete" szerint Csallóköz és Délszlovákia nem alkalmas cukorrépatermelésre A bajcsi állami birtok munkásai és műszakjai azonban megcáfolták ezt az állítást és bebizonyították, hogv Délszlovák'ában nemcsak lehetséges a cukorrépatermelés, hanem még rekordterméseket is el lehet érni. Természetesen nem szabad a természet jószántžra várni, hanem kényszeríteni kell a természetet arra. hogy a lehető legtöbbet adjon az emberiségnek. Hogy érték ezt el ? Még az 1949-es évben alaposan megtrágyázták a földeket. A cukorrépa előtt búza volt vetve. A tarlóhántást időben elvégezték még július 23-án. Az is'állótrágyát augusztus hó 25-én beszántották a földbe, a mélyszántást pedig október _17-ig elvégezték. Március 3-án már befejezték a talaj simítását, hogv ezzel megakadályozzák a téli nedvesség kípárolgását. Március 23-ig elszórták az összes műtrágyát. Minden hektárra 250 kg kainitot, 200 kg szuperfoszfálot és 75 kg meszes műtrágyát juttattak. A vetés alá a talajt gondosan előkészítették még márciusban. A cukorrépavetést összesen hatszor kapálták meg. Erre a munkára is gépeket használ'ak. Bajcson ugyanis összeállítottak egy nyolcszoros kapálóekét. amelyet traktor vontat maga után. Az így védett munka kevés költséggel jár és nagyon jó minőségű. Két hektár agyagos-homokos földben összesen 1.260 á cukorrépa termett. Miért nem értek el még többet? Hogy miért nem értek cl Bajcson az összes földeken ilyen magas termést, arról a bajcsiak saiát maguk meggyőződtek. Az első két hektáros vetésre nagyobb figyelmet szenteltek, itt ugyanis a kapálást ideiében elvégezték, a gyomot kiirtották és aztán Blaskovics elvtárs, a munkacsoport vezetője külön figyelemmel végezte munkáiát. Ennek ellenére Baicson még nagyobb terméseket is elérhettek volna. Felhasználták ugyan a mezőgazdasági tudományt a gvakorhtbnn, de egy ngayon fontos dologról elfelejtkeztek, még pedig a munka szociaľ'sta megszervezéséről. Most már ugyan a munkásokat az eléri hektáronkénti hozam szerint jutalmazzák, de ez már kissé késő, mivel a munkásság nem volt rögtön a A sárkányi és a szilicei EFSz-ek befejezték az ősziek vetését D sArkánvi harmadik típusú EFSz az ősziek vetését már október 27-én befejezte. Összesen 116 hektárt vetettünk be őszi árpával, rozzsal és búzával. Nagy munka volt és hogy sikeresen és idejében el tudtuk végezni, eiz bebizonyította, hogy a szövetkezeti erő minden akadállyal és nehézséggel meg tud küzdffii. Látják az egyénileg gazdálkodó földművesek is az EFSz sikereit és bízunk abban, hogy ezek a sikerek és eredmények meggyőzik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és így rövid időn belül ők is a mi soraink között lesznek. Hogy az őszi munkákat idejében elvégezhettük thhez nagyban hozzá iárultak a traktoiisták is, még pedig Mogyorós István. Bittér János, Mészáros István és Bábi Ferenc, akik úgyszólván éjjel-nappal dolgoztak azon. hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön A szövetkezet tagjai közül nagyon ió eredményeket értek el, akik fogatokkal dolgoztak; Riedl János, Riedi Cászló, Droppan András, Lavics. ka József és Siliga Lajos, akik állandóan versenyben álltak egymással, mert rájöttek" arra. hogy a verseny mennyire meggyorsítja a munkát. Most folyik az kőszi mélyszántás, amely szintén nagyq.i iól halad, mert a' köbölkúti állami génállomás traktoristái a normáikat minden nap 50— 80%-kai állandóan túlteljesítik. Janlcsek István, a sárkányi EFSz könyvelője. R szilicei EFSz, amely 192 hektár földön gazdálkodik, befejezte az őszi gabonafélék vetését. Elvetettek összesen 18 hektár rozsot és 48 hektár búzát. Községbe i a vetést soha még ilyen rövid idő alatt nem végezték el. A rozs vetése mindössze 5 napig, a búzáé peidig 12 napig tartott. Igaz, hogy állandóan 2—3 traktor szántott, utána a fogatok rögtön boronáltak, 4—5 ember műtrágyát szórt és már ment is a vetőgép. Most az őszi munkáknál Szilicén nemcsak a szövetkezet tagjai, hanem az egyénileg gazdálkodók is meggyőződtek arról, hogy mennyire hazudott a reakció, amikor azt híresztelte, hogy a dimbes-dombos szilicei határban nem boldogul a traktor. A traktorok pedig olyan jó szántást végeetek, hogy így a szilicei földek még soha sem voltak megszántva. A traktorokkal megkezdték már az őszi mélyszántást is, úgyhogy a szövetkezet ezt is nemsokára befejezi. A szilicei szövetkezet ebben az évben már egy sertéshizlaldát, egy sertésneveldét és egy szarvasmarhaistállót épített. Ezenkívül még több más épület építése is tervbe van véve. A baromfiak kötelező oltásáról A baromfivész azokban a községekben, ahol a földművelésügyi megbízót, ti hivatal oltási akcióját nem értették meg teljes mértékben, még ma ís hatalmas károkat okoz Ezekről a helyekről a betegség tovább is terjedhet, ami dolgozó népünk közellátását nagyon veszélyezteti. Ezért a földművelésügyi megbízotti hivatal újonnan elrendellte 1950—51 telén a baromfiak kötelező oltását Az oltással járó költségek nagy részét a földművelésügyi megbízotti hivatal megtéríti, úgvhogv a baromfitenyésztők csak minimális összeget fizetnek a következő kulcs szerint: minden darab baromfi oltásért 3 Kčs-t fizetnek az egyenleg gazdálkodók. A harmadik és negyedik típusú szövetkezetben levő tagok csak 2 Kís-t fizetnek darabonként és a közös baromfitenyésztésekben teljesen díjtalan Ezenkívül még más baromfibetegsé. gek ellen is fognak oltani ott, ahol ezeket a betegségeket a tisztaság hiánya okozza és ahol a baromfiak giSsztásak. Ez az oltás ugyanolyan költ. ségokkel jár, mint a vész elleni oltás. kezdettől fogva éldekelve a jól végzett munkában. A cukorréDamunkákat nagyobbrészt napi bérért végezték a munkások. Ha az egyes munkacsoportok egész éven keresztül egv bizonyos táblán dolgoztak volna, nagyobb gondot fordítottak volna a munka m'nőségére, vagyis úgy dolgoztak volna, mint a szovjet mezőgazdasági munkások, akik, ha kell. a cukorrépát átültetik azokra a helyekre is, ahol az valamilyen oknál fogva kipusztult. Fontos, hogy a szoviet mezőgazdasági murikások példájából tanuljanak a bajcsi állami birtok alkalmazottai is, hogy a jövő évben a mezőgazdaságban már új utakon haladhassanak. A cukorrépa betakarítást szedőgéppel végzik A bajcsi állami birtokon nagy gondot fordítanak a gépesítésre. Összeállítottak hatsoros cukorrépaszedőgépet, amelvet gőzgép vontat. A répaszedőgép naponta 18—20 hektáron is elvégzi a munkát, tehát jelentős mértékben hozzájárul a cukorrépaszedés meggyorsítá sához. Ezenkívül több más mezőgazdasági gépet, fogatot és munkaerőt is felszabadít, amelvek más őszi munkáknak! mint például a vetésnek szentelhetik magukat. Saját gyártású cukorrépaszedcí kombájn Még mult év júniusában elhatározták a műhelyek alkalmazottai, hogy a cukorrépaszedést is gépesítik. Babinec elvtárs rövid időn belül összeállított egy cukorrépaszedő kombájnt. A tavalyi őszi kampány folyamán már ki Is próbálták. Megállapították azonban, hogy Babinec elvtárs kombájnjának több hibája van. A leveleket levágó kés két keréken mozgott. így történt, hogy a kés egyik helyen a réöaleyelet túlságos mélyen vágta. le. másik helyen pedig a levelek nagyrészét rajta hagyta a répán. Sikerült a hibákat kiküszöbölni Tavaly a Bratislavában megrendezett mezőgazdasági kiállításon a bajcsiak kombájnját többen megcsodálták. A bajcsi gépészek összeültek a földművesekkel, hogy megbeszéljék. hogyan lehetne a kombájn hibáit kiküszöbölni. A javítási munkálatokat rögtön a kiállítás után megkezdték. Összeállítottak egy ú i kombájnt, amely soronként szedi a répát és napi teljesítménye két hektár. A kombájnt traktor vontatia és egy munkaerő szükséges a gép ellátásához. Elől van a kés, amelv vágja a répát és most már nem két keréken megy, hanem egy tömör keréken, amelynek 15 centiméter széles tengelye van. A' tengely egyenesen megy a sorokon és igazítja a levelek levágásának helyét, minden egyes cukorrépánál külön-külön. A kés után úgynevezett feldobáló úiiak dolgoznak, amelyek a levágott leveleket a garaton keresztül a gyü jtőkosárba viszik. Egyidejűleg egy külön szedőberendezés felszántja a répát, amely aztán körforgású rostára kerül. Itt a cukorrépa megtisztul a földtől és egy másik gyü jtőkosárba kerül. A gép hátsó részén a levélgyűjtő kosárból a kombájn a levelet rakásokba lerakja a földre. így segítettek a bajcsi gépészek a mezőgazdasági munkásoknak nehéz munkájukban. Jelentős mértékben megszabadították a dolgozókat a nehéz robottól és lehetővé tették a cukorrépa isyors felszedését. melyik parcetlákat kapták meg. s így természetesen a munkákhoz is csak megkésve foghattak hozzá. Ezeket az akadályokat most már kiküszöbölték, tehát az egyénileg gazdálkodóknak is a kései vetésre vonatkózóan az EFSzekről Írottakat szem előtt tartva arra kell törekedniük, hogy a még hátralévő őszi munkákat mielőbb és sikeresen elvégezzék. Ahol esetleg még lehetőség van rá. . a munka sürgősségére való tekintettel az egyénileg gazdálkodóknál is meg ke'l szervezni a közös munkákat, vagy. legalább Is az egvén'bg gazdálkodóknak is kölcsönös kisegítéssel kell dolgozniok. Min.' az EFSz-eknek, mind pedig az egyénileg gazdálkodóknak, de főleg az állami birtokoknak az elmaradt őszi termények betakarítását a lehető leggyorsabban kell elvégezniük. Minden órás késés két legfontosabb őszi terményünket. a cukorrépa és burgonyatermésünket veszélyezteti. Mielőtt még a fagyok, vagy újabb esőzések beköszöntenének, ezeknek a terményeknek már felszedve, biztonságban kell lenniök. • ^ A cukorrépának a cukorgyárban, a burgonyának pedig a raktárakban, a szükségletnek megfelelő menyiségnek pedig odahaza elraktározva. Fontos, hogy a megázott burgonyát az elraktározás előtt száraz és szelős helyen rendesen kiszárítsuk. Mint már hírt adtunk róla, a megkésett őszi munkáknak az elvégzésére, különösen pedig a kapásnövények betakarítására a társadalom minden rétegéből munkacsoportokat és brigádokat szerveznek. Ezekben a brigádokban való részvételre és a legodaadóbb munkára minden becsületes dolgozót felhívunk. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy az őszi munkák elvégzése, a kapásnövények betakarítása és a vetés, valamint az őszi mélyszántás befejezése nemcsak egyes dolgozó parasztok, EFSz-ek, vagy állam! birtokok érdeke. hanem köztársaságunk valamennyi dolgozójának az ügye. Nem lehet közömbös senki előtt sem, hogy az idei* cukorrépa és burgonyatermésünk egy része a földben marad-e és ott pusztul el, vagy pedig közeilátásunkat javítja, de az sem lehet közömbös egyikünk előtt sem 1, hogy jövőre néhány ezer vagón gabonával több, vagy pedig kevesebb terem. Mint minden fontos kérdés megoldá. sa, ennek a feladatnak hiánytalan végrehajtása is a helyi pártszervezetekre hárul. Minden kommunistának ügyelnie kell arra, hogy az elmaradt őszi munkákat a legrövidebb időn belül elvégezzük, mert azáltal, hogy ezeket a feladatokat megoJdjuk, a szocializmus ügyét visszük jelentős mértékben előre.
