Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-07 / 257. szám, kedd

1950 november 287 UJSZO rltífineiiik uiiutkás&iíga a izonjit dolgozók példá ján tanul Vegyük át a szovjet sztahanovisták, újítók tapasztalatait, a kik a szocialista munka csodás termelékenységét érték el! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom felszabadította a Szovjetúnió népeinek hatalmas kezdeményező erejét, óriási szunnyadó lendületét és a bölcs sztálini vezetéssel a szovjet munkásság biztosította a szocializmus győzelmét. Biztosította azzal, hogy a munka sokkal magasabb, eddig elképzelhetetlen termelékenységét érte el. Igen nagy szerepet játszott ebben a győzelemben a sztahanovista, ez az új szovjet munkástípus, aki ura a gépnek és a munka szocialista szervezésével új ütemet diktál. Minden szovjet munkás újít, szüntelen a munkafolyamat technikai megjavításán töri a fejét, de ez természetes is, hiszen már a kommunizmust építik, az osztálynélküli társadalmat és a sztálini ötéves tervek nyomán bekopogott házaikba a vérrel és verítékkel kiharcolt boldogság. A munka szovjet hőseinek nyomán, tapasztalataik alapján építik a szocializmust a népi demokráciák dolgozói is, akik azzal, hogy átveszik ezeket a tapasztalatokat, sok akadályt gyűrnek le könnyű szerrel és sok megrázkódtatástól kímélik meg az épülő szocialista társadalmat. Csehszlovákia munkássága is tőlük tanul. A brnoi kerület jár ebben az élen, ahol már megszülettek az első igazán sztahanovista munkateljesítmények. Bikov elvtárs példáját, munkamódszerét vették át Brzobohatý, Hamr és a többi elvtársak, akik mérföldes léptekkel haladnak előre, tanítják társaikat és túllépik az ötödik év előirányzatát is. Terjedjenek el a szovjet munkásság tapasztalatai az egész országban, hogy minél előbb teljesíthessük a gottwaldi ötéves tervet és azon túl a szocializmus felépítését gyönyörű hazánkban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója jelentsen újabb hatalmas hajtóerőt erőfeszítéseink megsokszorozásában. így válik országunk a Szovjetúnió vezette béketábor erős bástyájává, így halad Pártunk vezetésével előre, újabb, nagy győzelmek felé. c/ltomelfíoeL a sztibudu'uj hiictlalmába Egy Sztálin-d jas cl asztár sztahanovista munkamódszere „A sztálini építkezések minőségileg új, azelőtt ismeretlen társadalmi jelenségek. Ezek az emberiség történelme új korszakának, a szocialista társadalom felépítése befejezésének és a szocializmusnak a kommunizmusba való fokozatos átmenet korszakának építkezései." GOTTWALD. A moszkvai „Sarló- és Kalapácsgyár" brigádvezetőie. Szubbotin, új munkamódszert dclgozott ki a gyorsított olvaszíási módszerek a tüzelőanyag megtakarítás, a kemence hasz

w nálati idejének meghosszabbítása fokozására. Gondos számítások alapján megállapította, hogv a kemence kapacitását 32 olvasztással növelheti és ezzel 200.000 rubelnél többet takaríthat meg évente. A időnyerést már az adag berakásánál kezdte. Arra igyekezett, hogv az adagot a lehetőség szerint egyenletesen terítse le a kemence alián. A nehéz adagot a kemencének arra a helvére rakta, ahol magasabb a hőmérséklet. Az egyenletes elosztás lényege, hogy az anyagot egyszerre mindhárom ablakon keresztül adagolják egyenletesen elterítve, nem pedig egv halomba szórva. Adagolás közben gondosan ügyel a hőmérsékletre. Óránként 1800 liter nyersolajat és 23.400 köbméter levegőt adagol. A gyakorlat azt mutatta, hogy tüzelőanyag és a levegő ilyen aránya biztosítja a legtökéletesebb elégést. Az olvasztás folvamata a hőmérsékletet 1640 és 1660 fok között tartja, sőt néha még ennél magasabbra is felmehet. Amilven mértékben előrehalad az anyag olvasztása, olyan mértékben csökkenti a nversolajadagolásl és a huzatot. Míg adagolás idején óránként 1800 liter nyersolajat adott, addig most már csak 1400— 1450 liter olajat és 19.200 köbméter levegői ad. így elérték, hogv 6 óra 40 perces normát 3 óra 25 nerc alatt teljesítettek és egyben 4 tonna nyersolajat takarítottak meg. Szubbotin munkamódszerének igen sok követője van, akik mind lelkesen csatlakoztak a Szovjetunióban szélesen kibontakozó anvagtakarékossági és minőségjavító mozgalomhoz. méler ügyelek arra. hogv a szerszámszekrényben minden egves szerszám pontosan a maga helvén feküdjék, igv a megszokott mozdulattal vehetenj el a helyéről, anélkül, hogv odatekintenék. Gépemet mindig magam állítom be. Az esztergályosnak jobban keil tudnia gépét beállítani, mint a beállító lakatosnak, hiszen az esztergályos jobban ismeri a gépet. Különös gondfial kenem és tisztítom a gépemet. Piszkos gépen nehéz nagv pontosságot elérni. A gép kifogástalan munkával h álíilja meg a gondozást. Nagy figyelmet fordítok a kések előkészítésére és köszörülésére. Alaposan megfontolom a metszőszög nagyságát és a metszőéi alakját. Persze, ha a munkásnak csekély a szakképzettsége, ha a szerszámgépet gondatlanul kezeli, ió késsel sem képes nagy sebességet elérni. A jó esztergálosnak nemcsak kiváló szakmai tudásra kell szert tennie, hanem emellett technológusnak is kell lennie, aki ügyesen tökéletesíti a termelési folyamatot, aki átérzi a rábízott feladatok nemzetgazdasági fontosságát. Döntő kérdés az, hogv az elért eredményekkel soha ne elégedjünk meg, mindég jobb, több, kiválóbb munkára törekedjünk. Ilvenmódon állandóan azzal a jó érzéssel végezzük munkánkat, hogy népgazdaságunk fejlődését állandóan előbbre segítjük. Épül a Peszcsána-utca ú i lakóháztömb ie. A moszkvai Dinamó-gyár ifjúsági brigádja már a volgai erőművekhez szállítandó motorok szerelésén dolgozik és a megtisztelő feladat tudatában naponta két normát teljesít. Kirakják a sztálingrádi vízierőmü részére a moszkvai gyárakból érkező gépeket. Több mint egy éve annak, hogy a világ szeizmográfjai földrengést jeleztek valahonnan Nyugat Ázsiából. A rengést jel^ö tük erősen kilengtek, de ez semmisem volt ahhoz képest. ahogy a City és a Wall Street jelzőkészülékei elkezdtek cikázni, amikor megtudták, hogy nem föld. rengésről, hanem atomrobbanásról van szó, félreérthetetlenül a Szovjet, únió területén. Az atomtitok nem titok többé és nem titok az sem, hogy a Szovjetúnióban, a szocializmus országában az atomerö nem a háború és a pusztítás, hanem a béke és az építés szolgálatában áll. A Dávidov mérnök tervének keretében végrehajtott első atomrobbanás nagy történelmi jelentőségű esemény. Nézzük meg a térképet. Az Alsó és Felső Tunguszka között, ott, ahol a Köves Tunguszka ömlik a Jeniszszajbe, készül el az egyik nagy duzzasztógát, amely hatalmas tavat létesít. Ennek a tónan egyik ága felduzzasztja a Jenisszejt és a Szün folyó vizét is. A Szün folyót egy aránylag keskeny, mindössze néhány kilométeres nyelv választja el a Tűm folyótól, amely kissé nyugatabbra az Óbba ömlik. Itt aránylag — az atom. erő arányaihoz mérten — nem nagy jelentőségű munkákra van szükség, hogy a folyók vizét megfordítsák. Mocsaras vidéken folyik tovább az Ob, Bjelogorjéig, ahol az újabb ha. talmas duzzasztógát teremti me g második legnagyobb tavát a Kaspi tó után és a világ legnagyobb mesterséges tavát, amelynek területe nagyobb, mint Angliáé. A nehézség itt következik, mert a tavat úgy fel kell duzzasztani, hogy az Irtus visszafelé folyjon, s felduzzassza mellékfolyóit, egészen a Turgaj kapunál levő kesSztahanovista munkával, békeműszakkal harcolnak a békéért a szovjet munkások. Szakmai oktatás és munkamódszer-átadás a szovjet üzemekben Az üzemi szakma

1 oklatás és a szocialista munkamódszerek szervezett kicserélése nagy szerepet játszik a Szovjetúnió népgazdaságának fejlődésében. A szakmai oktatás és a tapasztalancsere a sztahanovista iskolákban, a technikai minimum elérését céjzó tanfojyamokon, előadásokon, műszaki konferenciákon. gyárlátogatásokon és szervezett munkamódszer-átadásokon keresztül történik. Az oktatási munkát az üzemeknél a Párt és a szakszervezet pontos tervek szerint irányítja. A sztahánovista iskolák. melyeket sztahánovisták és mérnökök vezetnek, elméletileg és gyakorlatilag megismertetik a hallgatókkal az élenjáró technika vívmányait, az újításokat, ésszerűsítéseket és a legjobb munkamódszereket. A Moszkvai Csiszológépgyár sztahánovista iskolájának tanrendjén pl. a következő előadások szerepelnek: a munka megszervezése és a szerszámgép kihasználása, új technológiai módszerek, a keményö'vözetek sajátossága', a kés köszörülése, a metszőszög alapja, a gyorsvágás legújabb módszerei, valamint alkalmazási feltételei. A gyári tudományos műszaki tanács segít a sztahanovistáknak az oktatásban, tanulmányozza az úiítók módszereit és támogatja a fiatal munkásokat a szakma elsajátításában. Rendszeresen rendeznek vitákat. amelyeken résztvesznek a mérnökök, a sztahánovisták és a szakmunkások. Ezeken a vitákon részletesen megtárgyalnak egy-egy munkafolyamatot vagy munkamódszert és gondoskodnak a tapasztalatok széleskörű elterjesztéséről. Gyárlátogatások során rendszerint olyan üzemeket keresnek fel. ahol bonyolult munkál végeznek és így jó lehetőség nyílik arra. hogv megismerjék a szakmai fogások fortélyait. Egves gyárak nyilvános bemfitatókat rendeznek, amelyeken résztvesznek a különböző szakmai munkások mérnökök, valamint rokonszakmákban működő üzemek dolgozói is Megszemlélik a termelési eszközöket, megvitatják a munkamódszereket. rámutatnak a hibákra s ezzel ielentősen hozzájárulnak a minőség és szaktudás emeléséhez. A sztahanovisták előadásait az egyetemeken nagy figyelemmel kísérik, ami jelentősen hozzájárul a szellemi és fizikai munka közötti különbség felszámolásához. A szovjet emberek mindig a haladót, az újat támogatják, a szovjet ember mindig észszerüsít. Ez a magyarázata, hogy minden kezdeményezés, amely hasznos a kommunizmus építésében, gyorsan terjed el a Szovjetunióban. keny vízválasztóig, amelynek túlsó oldalán már lejt a talaj az Arai tó felé. Itt volt ej, első nagy robbantás, amsl'y eltüntette a föld térképéről a vízválasztó hegyvonulatot, s ezt majd valószínűleg követik a többiek. Üjabb jelek tűnnek el a föld térképéről, s mások foglalják el helyüket. Nyugatsz bária mocsaras lapályait lecsapja és termőfölddé varázsolja az új csatorna. A Turgaj kaputól délre kezdődik a sivatag, a Vörös Sivatag, a Szürke és Fehér Sivatag vidéke. I Terméketlen, kopár terület ez, amelyet csak itt-ott szel át egy kiszáradt I folyó ágya. Az Amu-Darja ezelőtt j nem az Arai folyóba folyt, mint ' most, hanem az Arai tó előtt délnyu! gatnak kanyarodott, hogy a Kaspi tó felé vegye útját. Ez a holt meder, az Uzvoj, mutatja a csatorna természetszerűen adott vonalát. A sivatagban a főcsatornából kiindulva, hatalmas csatornahálózat épül és ter. möföldet varázsol a homokra. Nyugatszibéria növényzete és éghajlata megváltozik. A Turáni Alföldön és a Karakum sivatagban szovhozok és j kolhozok kezdik meg a munkát, hogy a szocializmus országában új lehetőségeket teremtsenek a kommunizmus felé való átmenethez. Csak a szocialista tudomány, csak a szocialista tervgazdaság egyesült és hatalmas ereje volt képes kigondolni az eszközöket és megteremteni a lehetőségeket egy ilyen, az egész természetet, a föld képét, klímáját, talaját megváltoztató munkához. Valóra váltak Engels jóslatszerű szavai: »A termelőeszközöknek a társa, dalom birtokába való vételével megszűnik az árutermelés és ezzel a termékeknek a termelők feletti uralma ... Az embereket környező életfeltételek köre, amely idáig az embereken uralkodott, most az emberek uralma és ellenőrzése alá keiül, akik most először válnak a természet tu. datos, tényleges uraivá, mert. . . saját társadalmasításuk uraivá lesznejfc... Ez az emberiség ugrása a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába ...« Per ceti ként 1500 Amikor 18 évvel ezelőtt megkezdten a munkát a moszkvai csiszoló-gépgyárban, a munkadarabokat 15—25 méteres ipercenkénti sebességgel munkálták meg. Ezt a sebességet annakidején elegendőnek tartották. Az új munkahelyen az volt az érzésem, mhéz lesz előrehaladnom. Emlékszem, akkor a szerszámgépekben használt kúpos fogaskerekeket munkáltam meg. Egyes öreg szakmunkások egy műszak alatt húsz ilyen fogaskereket is elkészítettek. Erőm telies megfeszítésével dolgoztam, ezt a normát mégsem tudtam utólérpi. Üi munkamódszerek után. kezdtem kutatni. Kezdeményezéseimet lelkesen támogatták az öregebb szaktársak. Különösen sokat segítetett az osztálv vezetője, a kommunista Kunnvikov elvtárs Az ő segítségével állandóan fejlődött szakmai tudásom. Kunnvikov elvtárs először azt ajánlotta, hogv térjek ál a Pobjeditből készült késekkel való megmunkálásra, mert ezek a vágás percenkénti 250 méteres sebességét teszik lehetővé. A Honvédő Háború éveiben minden erőmmel azon voltam, hogy a fronton harcoló katonáinkat minél jobban segítsem A vágási sebességet percenkénti 500 méterig fokoztam. Ez az eredmény nem véletlen műve volt — szorgalmasan tanulmányoztam a Irta: P. BIKOV. műszaki irodalmat, gondosan elemeztem munkám minden fázisát. Dolgozó társaimorf krvül, a gyár mérnökei és technikusa'' is szívesen, örömmel segítettek nekem. 1946-ban tíz hónap alatt öt év munkanormámat sikerült teljesítenem, a háború utáni ötéves terv négy éve alatt pedig 22 év munkanormájáí teljesítettem. Szerszámgépeannyi alkatrészt készítettem el. amenyriyit normám értelmében 22 év alatt kelleti voln?. 1948-ban 800-1000 méteres percenkénti sebességet értem el. 1949 ben pedig már percenkénti 1200 méteres sebességgel dolgoztam. Jelenleg a „Vörös Proletár" gyár ajándékán, a speciális menétvágó esztergán dolgozom. Ez a gép percenként 3000 fordulatot tehet. A közelmúltban, a gép kipróbálása köz.ben 1500 méteres sebességet értem el.de a harcot folytatom a vágási sebesség további növeléséért. Remélem, hogy a kemény ötvözetet gyártó kombinát olyan vágólapokat gyárt majd, melyek segítségével 2500 méter percenkénti sebességgel fogjuk vágni a fémet. (Bikor a napokban elérte a 2300 méter vágási sebességet.) Ha azt kérdezik tőlem, hogy teljesítményeimet hogyan értem el, azt telelem: nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogv a szerszámgépeket a munkaeszközök és a kések teljes készletével szereljem fel. Gondosan