Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-07 / 257. szám, kedd

1950 november 7 UJSZ

Ö 3 Tibet népének rövidesen szabad és boldog élete lesz A kínai néphadserecet Tibetben felszabadító útján mindenütt, ahová elérkezett, lelkesen üdvözölte Tibet népe, amely minden eszközzel és minden módon segíti felszabadítóit. Amikor a kínai felszabadító néphadsereg elérte Tegiotankot Koncsakiantól keletre, a lakosság a környékről 200 tonna tüzelőt szállított be nekik. És az élelmiszerhiány ellenére e távoleső vidékek lakossága önként 40 tonna különféle élelmiszert és 320 darab állatot adott át a néni hadseregnek. Számos járásban nemcsak élelmiszerrel látják el Tibet lakosai a néphadsereget, hanem önként rendelkezésükre bocsátják a

ľ hadiszállítmányok és az utak kijavítására igásállataikat. Amikor a néphadsereg egységei elérték a Kinsa folyót, a folvó túlsó partjának lakosai kiküldték hozzájuk képviselőiket, akik követelték hazájuk mielőbbi felszabadítását és tájékoztatták a hadsereg szerveit arról, hogy a helyi lakosság már elegendő fűtőanyagot és élelmiszert készített elő a hadsereg szükségleteire. A keletkínai parancsnokság és a harmadik tábori hadsereg minden parancsnoka és katonája üdvözletét küldte a Tibetben előrehaladó második tábori hadsereg egységeinek: „Hatalmas győzedelmes meneteléstek alakalmával Tibetben — így szól az üdvözlő távirat, — legszívélyesebb üdvözletünket kiiidiük nektek. Tanulni fogunk hazafiúi lelkesedéstekből, amelyet tibeti testvéreink felszabadításáért folytatott keménv harcokban és hazánk védelme megszilárdításában tanusíttok. Megkétszerezzük erőfeszítésünket Tajvan felszabadításáért folytatott harcunkban és hazánk védelmében és meghiúsítjuk az amerikai imperialisták minden támadó akcióját." Kína egész népe támogatta a Tibetet felszabadító néphadsereget Pekingből jelenti a

z Üi Kína: A kínai nép országszerte minden támogatást megad a néphadseregnek, amely bevonult Tibetve, hogy teljessé tegye a kínai szárazföld felszabadítását. Az üzemek dolgozói megfogadják a termelés növelését, hogv ezzel is segítséget nyújtsanak honfitársaik felszabadításához. A nemzetiségek, de különösen a tibetiek Kína minden részében örömujjongással fogadták a Tibet felszabadításáról szóló híreket. Cinghaj tartomány fővárosában Sziningben különféle nemzetiségekből összetevődött 12.000 ember gyűlést rendezett az Északnyugat-Kínába érkező kormányküldöttség tiszteletére. Amikor a hírek Tibet felszabadításának megindulásáról megérkeztek, a gyűlésen résztvevő tömeg óriási tapsviharban tört ki. A tartományi népi kormánv tibeti származású helyettes miniszterelnöke a gyűlésen kijelentette: „Tibet népének rövidesen szabad és boldog életben lesz része, akárcsak Cinghajban élő honfitársaiknak." Új nagy sikereket ért el a vietnami néphadsereg A francia védelmi rendszer főtámaszpontja, Lao-Ka, Vietnam északnyugati részén, a Kína-vietnami határon, a vietnami néphadsereg kezére került. A felszabadító hadsereg a franciákat húsz kilométernyi visszavonulásra kényszerítette délnek. Hanoi körül a gyűrű egyre szorosabbra fonódik. A franciák a Hanoitól kb. 50 km-re délkeletre fekvő Hoa-Bin városából már kiköltöztetik a polgári lakosságot. A várostól délre Trung Luong településnél nehéz harcok folynak és Namdin város mellett, amely körülbelül 60 kilométerre fekszik Hanoitól, ugyancsak szívós küzdelmet folytat a néphadsereg. * A vietnami partizánok egyik támadást a másik után intézik a francia gyarmati hadsereg ellen, VajCotől északra, körülbelül 40 kilométerre Szaigontól északkeletre, továbbá Bentre vidékén és Hokmon környékén, amelyek néhány kilométer távolságra fekszenek Szaigontól. A. Juin tábornok, aki ezekben a napokban tért vissza Franciaországba indokínai ellenőrző útjáról, bevalotta, hogy a franciák helyzete Indokínában igen komoly veszélyben forog. „Ebben az országban a franciák helyzetét egyedül csak a kínai határ mentén lévő erődök visszaszerzése mentheti meg," — mondotta Juin tábornok. „E célból jelentős megerősítést kellene küldeni Vietnamba." A tábornok nézete szerint azonban Franciaországnak nincs elegendő eszköze arra, hogy ezt a megerősítést elküldhesse. Az Olasz-szovjet Barátság Hónapfa Olaszország egész területén vasárnap ünnepélyes keretek közt nyitották meg az Olasz-szovjet Barátság Hónapját, mindkét ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megszilárdítása jegyében. Olaszország népe számos ünnepi tüntetést rendezett, hogy így is kifejezésre juttassa a Szovjetunióval való barátság és kölcsönös együttműködés utáni vágyát. A LENGYEL-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA November 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33-ik évfordulóján kezdődik meg Lengyelországban a Szovjet-lengyel Barátság Hónapja. A városokban és a falvakban nagyszabású előkészületeket tettek a Barátság Hónapjának megünneplésére. Az előkészületekben résztvesznek a szakszervezetek, a földművesek egységes szervezete, a lengyel ifjúsági szervezet és a többi tömegszervezetek is. Megérkezett a szovjet küldöttség a német békekongresszusra Az első német békekongresszusra l| akadémia elnöke, Kuznyecova, repülőgépen megérkezett Berlinbe a szovjet küldöttség. A küldöttség tagjai: Tajrov, a Szovjetpedagógiai szovjet antifasiszta nőbizottság elnöknője és Novikov zeneszerző. Az amerikaiak japán csapatokat vetnek be a koreai harcokba Newyorkból jelenti a TASSZ: A Szovjetúnió washingtoni nagykövetsége a sajtó képviselőinek rendelkezésére bocsátotta azt a nyilatkozatot, amelyet Bazikiv, a Szovjetúnió képviselője tett a Távolkeleti Bizottság ülésén. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a Koreai Népidemokratikus Köztársaság az Amerikai Egyesült Államokat japán csapatok felhasználásával vádolja a koreai intervenciós háborúban. Ez mind a potsdami nyilatkozatnak, mind a Távolkeleti Bizottság határozatának durva megszegését jelenti :— állapítja meg a nyilatkozat. Követeljük, hogy Porto Rico kérdését az ENSz-ben tárgyalják A Newyorkban élő portoricoi hazafias polgárok az ENSz főtitkárának. Trygve Lienek levelet küldtek, amelyben követelik, hogy az ENSz főtitkára az alapokmány 91. szakasza értelmében a hatáskörébe tartozó ügyek szerint Porto Rico kérdését megvitatásra terjessze elő az ENSz-nek. A Szovjetunió négyhatalmi tanácskozást javasol a német kérdésben Szovjet jegyzék Franciaország, az USA és Nagy-Britannia kormányához November '3-án Gromiko, a Szovjetúnió helyettes külügyminisztere fogadta Chataigneaut, Franciaország nagykövetét, Kirket, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét és Kellyt, Nagy-Britannia nagykövetét és átnyújtotta nekik a szovjet korm-'ny azonos szövegű jegyzékeit, amelyeket Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányához intézett Németország demilirarizálása kérdésében. A szovjet kormánynak a francia kormányhoz intézett jegyzéke így hangzik: „A szovjet kormány utasítására a Szovjetúnió külügyminisztériuma tisztelettel bejelenti a következőket: Ez év szeptember 19-én nyilvánosságra hozták az Amerikai Egyesült Álamok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereinek a német kérdéssel kapcsolatos newyork: tanácskozásáról kiadott kommünikéjét, A kommünikéből kitűnik, hogy a hé. rom miniszter tanácskozásán a főkérdés a német hadsereg létrehozásának,-' Nyugat-Németország újramilitarizálá. sának kérdése voltOktóber 20—21-én Prágában tanácskozást tartottak a Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterei és a tanácskozás eredményeként nyilatkozatot tettek közzé, amely javaslatokat tartalmaz a potsdami egyezmény értelmében a mielőbbi békés rendezésre Németország számára és Németország demilitarizálísánák megvalósítására. A szovjet kormny teljes egészében .magáévá teszi az említett javaslatokat, akárcsak a prágai nyilatkozatot, mint egészet, melynek szövege mellékelve van. A szovjet kormány úgy véli, hogy azok a kérdések, amelyekről az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereinek szeptember 19i kommünikéjében, valamint a prágai nyilatkozatban szó van, nagyjelentőségűek a nemzetközi béke és biztonság biztosítása szempontjából. Érintik az európai népek alapvető nemzeti érdekeit, elsősorban pedig azoknak a népeknek alapvető nemzeti érdekeit, amelyek szenvedtek a hitlerista agressziótól. A szovjet kormány figyelembevéve a potsdami konferenciának Németország demiiitarizáCásáról szóló határozatai teljesítése kérdésének nagy jelentőségét és azokat a véleménykülönbségeket, amelyek fennállnak a Németországot megszálló négy hatalom között ebben a kérdésben, szükségesnek tartja ezeknek a kérdéseknek haladéktalan megvitatását. E óéiból a szovjet kormány javaslatot tas.z az Amerikai Egyesült Államok, NagyBritannia, Franciaország és a Szovjetúnió külügyminiszterei tanácskozásának egybehívására a. potsdami egyezmény teljesítésének és Németország deimilitarizálása kérdésének tanulmányozása céljából. A szovjet kormány reméli, hogy a francia kormánytól a legrövidebb időn belül választ kap jelenlegi javaslatára. A szovjet kormány- azonos szövegű jegyzékeket intéz egyidejűleg NagyBritannia és az Egyesült Államok kormányához." Gromiko a megbeszélés során átnyújtotta Fraciaorsziág, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagyköveteinek a „Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lerí- • gyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek nyilatkozatát a három hatalomnak Nyugat-Németország remiliiarizálására vonatkozó newyorki tanácskozása határozataival kapcsolatban". h Szovietúnió minden olyan intézkedést támogat, amely a béke fenntartására irányul mondotta Visinszkii elvtárs az ENSz-ben Az ENSz-közgyülés november 2-i délutáni ülésén folytatták a héthatalmi javaslat tárgyalását. A kubai küldött felszólalása után Visinszkij elvtárs emelkedett szólásra. Rámutatot, hogy. a határozati javaslat egyes tételeivel kapcsolatban a politikai bizottságban a szovjet küldöttség ellenvetéseket tett vagy arra irányuló módosító javaslatokat terjesztett elő, hogy a határozati javaslatból távolítsák el a béke ügye szempontjából veszélyes tételeket és a határozati javaslatot tegyék a béke és a népek biztonsága megszilárdításának eszközévé. A Szovjetúnió — mondta Visinszkij elvtárs — állástfoglalt és ezután Is állástfoglal minden olyan intézkedés mellett, amely a béke fenntartására irányul, mégha ezek az intézkedések nem is elegendőek vagy nem is tökéletesek. — Módosító javaslatainkat, — folytatta — mi most ismét a közgyűlés elé terjesztjük, azzal a meggyőződéssel, hogy ha a határozati javaslatokat a szovjet módosítás nélkül fogadják el, ez nemcsak nem biztosithatja a béke megszilárdítását, hanem magában hordja a béke veszélyeztetésének csiráit. Visinszkij elvtárs ezután a héthatalmi határozati javaslat szerzőinek felszólalásaival foglalkozott és szétzúzta ezeknek rágalmait és ferdítéseit. Idézve Sztálin elvtársat, rámutatott, hogy az USA és Anglia agresszív politikája sugalmazóinak nem megegyezésre és együttműködésre van szükség, hanem csupán megegyezést és együttműködést illető szólamokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést. Visinszkij elvtárs leleplezte Dulles amerikai delegátust, mint Hitler támogatóját és kiemelte, hogy az USA politikája fél az igazság világosságától. Ezért utasították el az alapokmánnyal ellentétben az ÉszakKorea képviselőinek meghívását az ENSz szerveinek olyan üléseire, amelyeken a koreai kérdést tárgyalták. Visinszkij részletesen kifejtette, hogy a nagyhatalmak között ^z ellentétek forrása nem az úgynevezett vétó, a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egyhangúsági elve, amint azt a szóbanforgó határozati javaslat sok híve állította, hanem az államok külpolitikájának alapvető irányzata. Rámutatott, hogy az USA külpolitikájának mostani alapja az erö és a diktátum elve. Idézeteket közöl Dulles „Háború vagy béke" című könyvéből, amelyben Dulles nyiltan annak szükségességéről ír, hogy az USA nyomást gyakoroljon Európa marshallizált országaira. Visinszkij elvtárs után Argentína, Jemen és India képviselői közölték, hogy tartózkodni fognak a javaslat egészének és részeinek, vagy csak részeinek a megszavazásától, majd Baranovszkij ukrán küldött támasztotta alá Visinszkij elvtárs érvelését. A közgyűlés november 3-i ülésén megejtették a szavazást az úgynevezett „Egyesült akció a béke védelmében" címmel szereplő napirendi kérdésről. Ezután az ülésszak áttért az „Emberi jogok és alapvető szabadságjogok betartása Bulgáriában, Romániában és Magyarországon" című napirendi kérdés megvitatására. A szovjet küldöttség határozottan tiltakozott az ellen, hogy ezt a provokációs kérdést felvegyék a közgyűlés napirendjére, hiszen a kezdeményezők célja az, hogy diszkreditálják a népi demokratikus országokat és beavatkozzanak három szuverén állam — Bulgária, Magyarország és Románia belügyeibe. A politikai bizottságban az angol-amerikai szavazógép azonban jóváhagyta az ausztráliai küldöttség által benyújtott határozattervezetet A közgyűlés ülésén Officer, ausztráliai képviselő és Cohen, az USA képviselője intézett kirohanásokat a három népi demokratikus ország ellen. Ellenállunk az amerikai agressziónak, segítjük Koreát, megvédjük otthonunkat, hazánkat Kína demokrata pártjaínak és szervezeteinek nyilatkozata az amerikai imperialisták támadó akcióiról mondja a nyilatkozat, amely követeli, hogy a koreai kérdést békésen oldják meg és az agresszív imperialista erőket vonják vissza Koreából. Az igazság a mi oldalunkon van, Kína, Korea, Vietnam és a Fülöpszigetek népeinek, az ázsiai népek, a. világ összes békeszerető népeinek oldalán. Az imperialista támadók elvesztik a rokonszenvet és elszigetelődnek. Szembe kell nézniök az elkövetkező vereséggel. A végső győzelem minden bizonnyal a nép igaz ügyévé lesz. Kín

a minden demokrata szervezete ígéri, hogy támogatni fogja mindazokat a kínaiakat, akik önként magukra vállalják a szent feladatot: ellenállni az amerikai támadóknak, segíteni Koreát, védeni otthonukat, hazájukat. A nyilatkozatot a Kínai Kommunista Párt, a Kuomlntang Forradalmi Bizottsága, a Kínai Demokratikus Li-, ga, a Nemzet; Újjáépítés Demokratikus Szövetsége, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület, a Demokrá. cia Fejlesztését előmozdító Szövetség, a Kínai Munkás-Paraszt Demokratikus Párt, a Tajvani Demokratikus önkormányzati Liga, a Kína.i Ujdemokratikus Ifjúsági Szövetség írták alá. Szombaton a Kínai Népköztársaság demokrata szervezetei közös nyilatko. zatot adtak ki az imperialisták támadó akcióiról, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok vezetnek és amelyek komolyan fenyegetik Kína biztonságát. A nyilatkozat többek közt hangsúlyozza, hogy az amerikai imperialisták támadása nemcsak a Koreai Népköztársaság megsemmisítésére irányul, hanem az amerikai imperialisták meg akarják szállni Koreá't, meg akarják támadni Kínát, hatalmuk alá akarják hajtani Ázsiát és az egész világot. Ezt bebizonyították az elmúlt hóna,pok folyamán azáltal, hogy megparancsolták Li-Szin-Mannak, hogy kezdjen harcot a koreai nép ellen. Az Egyesült Államok elnöke elrendelte az amerikai hadseregnek, hogy támadja meg a koreai népet és parancsot adott a 7. tengeri flottának, akadályozza meg Tajvan felszabadítását. Egyszersmind elrendelte az agresszió fokozását Vietnamban és a Fülöp-szigeteken. Attól az időtől fogva, hogy az amerikai imperialisták megkezdték a koreai támadást, az amerikai bombázórepülők többször megsértették Kína légiterületét, kínai lakosságot gyilkoltak és kínai tulajdont bombáztak. Az amerikai hajók kínai kereskedelmi hajókat támadtak meg kínai felségvizeken. I Szüul elfoglalása után — mondja a nyilatkozat — az amerikai imperialisták és szövetségeseik a kínai óvásra való tekintet nélkül átlépték Koreában a 38. szélességi fokot és nagy erővel nyomultak előre a Yalu és a Tumen folyó felé, közvetlenül fenyegetve Kína északkeleti határait. A nyilatkozat továbbá Korea sztratégiai jelentőségéről beszél/ A történelem azt mutatja, hogy Kína biztonsága vagy veszélyeztetése a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság létével vagy bukásával szorosan összefügg. Ezért nemcsak erkölcsi kötelessége a kínai népnek, hogy támogassa Korea népét. A koreai nép támogatása szorosan összefügg Kína népéneit érdekeivel és saját önvédelmének szükségével. A nyilatkozat megismétli Csu-EnLáj, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének szavait, aki kijelentette, hogy a kína; nép határozott módon ellenáll és nem fogja tétlenül nézni, hogyan támadják az' imperialisták szomszédait. A kínai nép a békét akarta a mult ban és mindig is a békét akarja, —