Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-05 / 256. szám, vasárnap

1950 november 3 ÜJ 510 A CSEMADOK munkaértekezlete A CSEMADOK elnöksége munkaértekezletre hívta össze kerületi titkárait és járási oktatóit, hogy közösen megtárgyalják a legfőbb feladatokat, azoknak gyakorlati keresztülvitelét és ugyanakkor számot adjanak egymásnak az eddig végzett munkáról. A késő esti órákig tartó értekezleten, melyen Lőrincz Gyula elnök vezetett megállapítást nyert, hogy hazánk magyarlakta vidékein gyökeres átformálódás megy végbe. Az oktatók beszámolóiból és a vitából kiviláglott, hogy magyarajkú dolgozóink megtanulták már, hogy csak előre nézzenek és Pártunk, kormányunk és a szocialista béketábor rendíthetetlen építőpolitikájába vetett hittel és saját építőmunkájuk iránti felelősségtudattal győzzenek le minden útjukba kerülő akadályt. Kevés híján mindenütt felismerték már, hogy számukra nincs bőségesebb forrása az erőnek, mint a szlovák és magyar dolgozók szoros összefogása Ez az egység a munkásparaszt szövetség által megszilárdulva elsöpör minden akadályt, amelyet a reakció egységbontó szándékkal állít útunkba, mert tudja, hogy a dolgozók összefogása végül is teljesen megsemmisíti a reakciót. A beszámolókból továbbá az is kitűnt, milyen mély gyökeret vert a békemozgalom a magyarlakta vidékekein. Erről a helyicsoportok szebbnélszebb békevállalásai tanúskodnak, me. lyeket a Nagv Októberi Forradalom évfordulója alkalmából és a Békevédők II. Világkongresszusának tiszteletére tettek. A vállalások jelentős része már teljesült is, valósággá vált. A CSEMADOK tisztviselői, maguk a járási kultúroktatók sem maradhattak természetesen a gondjaikra bizott helyicsoportok és azoknak tagsága mögött és határozat formájában szavazták meg békevállalásaikat. A határozat szövegét szószerint közöljük: A CSEMADOK járási kultúroktatóinak 1950 X 31-én Bratislavában megtartott országos értekezletén meghozott Határozat Ml, a CSEMADOK kultúroktatói, felismertük egész Szlovákia magyarlakta területén az idők hívó szavát és elhatároztuk. hogy; 1. minden erőnket megfeszítve mozgósítjuk az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére a CSEMADOK minden tagját és ezeken keresztül egész parasztságunkat 2. Fokozzuk harcunkat a béke védelmére. A hős koreai nép megsegítésére Indított békegvííjtést megkétszerezzük. Fokozzuk üzemeinkben a szockllsta munkaversenyt és az EFSzeken keresztül a falu szocializálását. 3. Fokozzuk felvilágosító munkánkat azáltal, hogv a CSEMADOK helyicsoportjaiban megszervezzük a tudományos szocializmus előadásait, szocial'sta tartalmú egyfelvonásos színművek lejátszását, mozgr.lml dalok betanítását és előadását, szocialista könyvek terjesztését és rendszeres olvasását. (Különösen szorgalmazni fogjuk, hogy Solochov: »Ü.j barázdát szánt az eke« című regényét a CSEMADOK minden tagjával megismertessük). Járásunk területén sajtóértekezletet tartunk azzal a céllal, hogy ez év végéig 20%-kal emeljük a sajtó terjesztését, különös tekintettel a »Tartós békéért, népi demokráciáért* hetilapra. Továbbá, minden járás székhelyén a tél toivamán kiépítünk egy kultúrbrigádot, falva nk állandó látogatására. 4. Az SzKP IX. kongresszusának határozata értelmében fokozni fogjuk a burzsoá-naclonallzmus elleni harcunkat, szem előtt tartva azt a bevílt közmondást, hogy »mindenki söpörjön először a saját portája előtt«. 5. Telje- erőnkkel bekapcsolódunk m

:nden akcióba, melyet szeretett hazánk, a Csehszlovák Köztársaság és vezető erejt. a CsKP kezdeményez szocialista jövőnk, még boldogabb életünk érdekében. Mindezen kötelezettségeinket pedig annak telje® tudatában vállal iuk. hogv ezeknek elvégzésévei szolgálhatjuk legjobban a béke ügyét, mert ezzel bebizonyítjuk a szocialista társadalmi rend fölényét a nálunk már kimúlt, bűnös kapitalista társadalmi rend fölött. Éljen a ml drága népköztársaságunk és annak szeretett elnöke, Gottwald elvtárs! Éljen a szocializmus hazája és a béke legfőbb őre a hatalmas Szovjetúnió! Éljen az egéS2 világ dolgozóinak szeretett vezére, a nagy Sztálin! Tito beismerte az úgynevezett jugoszláv „ötéves terv" csődjét Tito Zágrábban beszédet tartott, amelyet a nyugati jobboldali sajtó nagy lelkesedéssel üdvözöl. Tito e beszédében minden eddiginél mocs kolódóbb rágalmakat szórt a Szovjetunióra és a népi demokráciákra. Ugyanakkor kénytelen volt beismerni a jugoszláv úgynevezett „ötszámára. Ezeket késedelem nélkül rendeltetési helyükre kellett szállítani. Éjjel-nappal dörgött délen az ágyúk zaja A front nincs messze, az embernek mindenre el kell készülve lennie — gondolta az öreg Szeme előtt megjelent a gyűlölt földesúr alakia, aki azt ígérte, hogy visszatér Meredek sziklák mögött, ahová ritkán kerül ember, a népbizottság elnöke titokban élelmiszerraktárt létesített Megparancsolta, hogy az amerikaiak által eldobott fegyvereket és lőszert az út mentén gyűjtsék össze és szállítsák a hegyekbe. TJAN DU OK A HEGYEKBE VONUL. Tíz nap multán a tüzérség ágyúzaja még mindig hallható volt és az öreg megértette, hogy a front nem r.yimult előbbre Azután nvugtalanitó hirek szállongtak, hogv az amerikaiak mélyen a hátországban Szöül ellen menetelnek Éppen aratás ideje volt A parasztok napjaikat földjeiken töltötték Tjan Du Ok sietésre ösztökélte őket Nem szabad semmi esetre sem. hogy kévék maradjanak a földeken. Megparancsolta, hogy a kévéket is szállítsák a he gyekbe. A rizst éjjel kellett aratni, mert a repülők napközben lőtték a dolgozó parasztokat Nem sokkal azután látni lehetett az országúton a néphadsereg csapatait vonulni A főparancsnoksás paranrsára az előre előkészített védelmi állásokba vonultak vissza Velük jött Tsan Vu tankos is. Kérte apját, hogy jöjjön vele, de az öreg ezt határozottan elutasította Semmi áron sem akarta a hazai földet elhagvni összehívta a falu lakosait és velük együf a hei'vkbp vonult — A hazai hegyek megmentenek bennünket — kiáltotta Tian Du Ok fiának búcsúzóul. Néhány nappal később Tsan Vu az öreg Tjan Du Ok partizáncsapatának merész akcióiról olvasott az újságban. í éves terv" csődjét s kénytelen volt azt is beismerni, hogy a népet sanyargató intézkedései „a parasztok ellenállásával" találkoznak. Beszédében ki tért az USA-tól kért „segély" kérdésére is ég valamennyi marshallizált csatlósnál alázatosabban bizonygatta, hogy az amerikai kormány „a segélyt nem kötötte semmi különösebb (!) feltételhez" („mindössze" ah hoz, amit Tito eddig is megtett: hogy korlátlanul kiszolgálja az amerikai háborús gyujtogatók terveit). Görnyedt hajbókolásában Tito odáig ment, hogy — mint a nyugatnémet DPA jelentéséből kitűnik — valósággal tömjénezte az USA-kormányt, amely íme „bebizonyítja a gyakorlatban, hogy valóban segíti a többi népet". A fenti beszédét kiegészíti az a beismerés, amelyet Títo a beseli Nationalzeitung belgrádi tudósítójának tett Tito a beszélgetés során kijelentette. hogy Jugoszláviában nem fognak éhenhalni ugyan, de „elkerülhetetlen a nép legyengülése az elkövetkező tél nélkülözései következtében". A francia jobboldali sajtó Tito be. szédét egyhangúlag úgy értékeli, hogy már nemcsak hallgatólagosan, hanem hivatalosan is csatlakozott az amerikai táborhoz- A szélsőjobboldali Epoque, az Aurore és a Paris Presse című francia lapok ebből az alkalomból vezércikkben üdvözlik Titoékat. Az Aurore „Jugoszlávia Nyugat határvidéke" címmel ír vezércikket. Be vezetőben félreérthetetlenül céloz arra, hogy milyen fárasztó volt az a szerep, amelyét Titonak a jugoszláv nép félrevezetése céljából kellett játszania. majd hangsúlyozza, hogy Ti to most már nyiltan az „USA zászlajához csatlakozott. A lap nyiltan Titóék tudomására hozza, hogy a Nyugat még további szolgálatokat vár •ölük — Maurice Thore

z egészségi állapota tovább javul — Budapestre érkezett Veikko Lehtosalo író, a Finn Békebizottság titkára, Finnország küldötte a Magyar Békekongresszusra — A japán rendőrség folytatja a kommunista dolgozók elbocsátása ellen tiltakozó munkások üldözését. Több japán városban a rendőrség tüzelt a tiltakozó munkásokra. — A Német Demokratikus Köztársaságban 16 és félmillió ember írta alá a békefelhívást. — Az ausztráliai vasmunkások sztrájkkal tiltakoznak a Kommunista Párt betiltásáról szóló törvény ellen. — Hopkinsont, a Picture Post szerkesztőiét elmozdították, mert közölni akart egy cikket a liszinmanista csapatok kegyetlenkedéseiről. — A délkclstázsiai országok Angliában élő képviselői követelték a külföldi csapatok kivonását országaikból. — Matthews, az USA tengerészet) minisztere, aki mint háborús uszító is hírhedt volt, pénzügyi botrányba keveredett. A New York Post azt írja róla, hogy a kormányban betöltött tisztségét „személyes előnyök szerzésére" használta fel. — R. Gray amerikai tábornok Lyonba érkezett, hogy „felülvizsgálja" a francia vasúthálózatot. — Emden és Weissenburg nyugatíj német városok közigazgatási bizottsága nem teljesíti Adenauer parancsát, hogy a közszolgálatból bocsássanak el minden haladó gondolkozású alkalmazottat. — Wiirttemberg-Baden nyugatnémet tartományban 170.000 ember vált hajléktalanná az amerikai lakásrekvirálások köveikeztében. — A bonni bábállam gazdasági minisztériuma tömeges elbocsátásokat jelentett be. A vegyi- és papíripar áttért a rövidített munkaidőre és felmondott a dolgozók nagyrészének. Az acherni nagy üveggyár munkásainak egyharmadát a jövő héten elbocsátják. — Costello, az „alvilág miniszterelnöke" támogatja a demokratákat az amerikai választási hadiáraiban. J. Volszkij a Krasznii Flotban leleplezi az amerikai politikusok erkölcseit. Az a botrány, amely Deweynek New York állam kormányzójává való megválasztása körül kipattant. ízelítőt adott ezekről az erkölcsökről. De nem jobbak a demokrata párt képviselői sem Ennek a pártnak kiemelkedő vezelői szoros kapcsolatban á'lnak Costellóval, a hírhedt gengszterrel, aki az „alvilág miniszterelnöke" néven ismeretes. Costello rumcsempészéssel kezdte pályafutását, maid játékbarlangokat szervezett Amerika különböző városaiban Hatalmas vagyonával most a demokrata pártot támogatja. Costello — állapítja meg a Krasznii Flot — a mai Amerika ieüemző figurája. Az amerikai nagytőke érdekeit szolgáló két párt a Costellohoz hasonló alakok secrítségére támaszkodik a választási küzdelemben. — Moszkvában bemutatták az első színes filmhíradókat. A moszkvai népszerű tudományos filmek stúdiójának munkássága nyomán. Moszkvában | bemutatták az első színes filmhíradót Tulajdonképpen az 1 és 2 számú színes filmhíradó került vászonra. Az 1 számú filmhíradó a kubánv' kolhozisták termelési eredményeiről szól, a 9 számú a termelési újítóit mutálja be. — Monumentális emlékművet kap az Ifjú Gárda. A Szovietúnió művészeti bizottsáea elfoeadta a krasznodoni „Ifjú Gárda" hősei emlékművének tervét, melvel az Ukrán Komszomol Központi Bizottságának megbízásából: Muhina, Agibalov és Fesenko szobrászok készítettek el. emlékmű Lenin-Sztálin zászlója körül tömörülő nagy csoportot ábrázol, lerrnapasabb pont ián Oleg Kosevoj, az ff fű Gárda vezetőjének alakia. leijebb a szervezet vezetőjééi ta^ial láthatók A szobrászok azt a pillanatot örök'tették meg, amikor az Ifiú Gárda hősei megesküsznek. Hogy halálukie harcolnak a haza ellenségei ellen Az emlékmű rTipqpcc-írTft a talnpz^ttal povíitt mijnegy II méter lesz Bronzból öntik, a 'alanya* ro7<í9C7.mŕi márvflnvból készül Az emlékművet Krasznodon város parkiéban állítják fel JfluntkcüL UazUz&utk urféjk / Államosított iparunkról Azután, hogy a Vörös Hadsereg halálos csapást mért a német fasizmusra, hazánkban is megszületett egy haladottabb formájú társadalmi rendszer, a népi demokratikus államforma. Ebben a rendszerben a vezetést a nép, a dolgozó osztály vette kezébe. Öt évvel ezelőtt történt az az óriási jelentőségű történelmi esemény, hogy hazánkban államosították a kulcsipart. Öt éve, hogy véglegesen felszámolták a kapitalista termelési rendszert és helyét átvette egy tervszerűen gazdálkodó szocialista termelési forma. Ezzel az intézkedéssel a termelőeszközök legnagyobb része a társadalom tulajdonába jutott és megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása. Megszűnt a tőkés kizsákmányolás és a köztulajdonba jutott iparágak most már nem egyesek, hanem az egész közösség érdekeit szolgálják. Az államosítás előtti időben, mikor a termelőseszközök még a tőkések magántulajdonát képezték, a tervszerűtlen gazdálkodás következtében állandó válságok és munkanélküliség fenyegették a dolgozókat. Ugyanakkor, amikor az ipar- és bányamágnások, a bankárok és földbirtokosok munka nélkül is jólétben, gondtalanul éltek, a dolgozó nép túlynomó többsége a legnagyobb bizonytalanságban csak máról holnapra tengette | életét. A termelő eszközök tulajdonosainak főcélja a bérmunkások fokozott kizsákmányolása és a féktelen haszonszerzés volt. Az elért értéktöbbletet azonban nem a dolgozók életszínvonalának javítására, hanem csak egyéni céljaik kielégítésére, a magántőke gyarapítására fordították. Ezt a válságokba vivő és pusztulásra ítélt rendszert iparunk államosítása, szocialista alapokra helyezése alapjában és örökre megváltoztatta. Ha azt nézzük, hogy mit eredményezett eddig az államosítás, akkor elmondhatjuk, hogy elsősorban megszűntek a válságok, megszűnt a munkanélküliség s nem ismerjük a nincstelenséget. A termelő eszközök, a bányák, a gyárak a dolgozók tulajdonában vannak, akik maguk vették kezükbe sorsuk irányítását, a kitermel; értéktöbblettel saját életszínvonalukat javítják meg és ezért a munka termelékenységét minden igyekezetükkei fokozzák. Szocialista iparunkkal hihetetlen gyorsasággal, két év alatt helyrehoztuk a háborúban szenvedett károkat és elértük, sőt túl is szárnyaltuk az utolsó békeévek termelését. Megkezdhettük Gottwaldi ötéves tervünk megvalósítását, amely a szocializmus felépítését eredményezi hazánkban. Az államosítás nemcsak iparunkra volt forradalmi jelentőségű, hanem általában egész gazdasági életünkre. És gazdasági életünk javulásával szorosan összefügg kulturális és általános életszínvonalunk emelkedése is. Csehszlovákia dolgozói öntudatosan és határozattan haladnak azon az úton, amely a dolgozók, a szocializmus győzelméhez vezet. Balázs Alfonz bányász, Rozsnyó. Tiltakozunk a háború ellen Mint munkásnő, azon a nézeten vagyok, hogy a béke fontossága nem hangsúlyozható eléggé. Mi, akik már két háborút átéltünk, kétszeresen elítéljük annak okozóit és előkészítőit. Elsősorban meg kellene szűnnie az építő munkát akadályozó nemzetközi feszültségnek, aminek alapfetltétele lenne, hogy minden nemzet megértse s magáévá tegye Visinszkij elvtársnak az ENSz-ben elhangzott nyilatkozatait. Mi nők, akik a legtöbb áldozatot | viseltük a háborúban, teljes erőnkkel í

1 tiltakozunk az ellen a kapitalista törekvés ellen, hogy még egyszer háborút idézzenek elö. Azon a nézeten vagyok, hogy aki ezt az elvet vallja, annak támogatnia is kell minket. A nemzeteket fel kell szabadítani a töke hatalma alól. Építenünk kell, nem pedig atombombákat gyártani és védtelen munkásembereket irtani, akik a békés életért küzdenek. Hogy életszínvonalunk emelkedjék, annak két előfeltétele van: béke és munka. A békét el nem érhetjük munka nélkül, nyugodt munka pedig _ Felhívás az 1917—1922-ben Oroszországban a Vörös Hadseregben harcolt katonákhoz. A Vörös Hadsereg volt katonái akik 1917—22ben Oroszországban harcoltak, a nagy Októberi Forradalom 33 évfordulóján az SzKP II kerületi szervezetével az ünnep' menet élén fognak haladni Gyülekezés az SzKP II kerületi épülete Mlynské nivy 2 szám előtt 1950 november fi án 15 órekor. Az elökésitő bizottság nevében: Petrág. HJ SZO a csehszlovákiai magvai tolgozók napilapja Szprkes7trtor? és '-1piirth1v?>tal • RrsH-Jlavs Tf"I=<»TI«ftéhc S sz Telefon: szerkesztőség 262-77 347-16. kiadóhivatal 262-77 Fő és felelösszerkesztö: Lőrincz Gyula "eladó és irányító postahivatal- Bra•-'óva n <*•= Wf>dl9 a Prav 1a Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz rntokat nem adunk vissza Elflftze rés 1 évre 540 % évre 270évre 135 , 1 hónapra 45 — Ké^ a .letilap ícsiitttrtöki számi elóftze 'ése 1 évre 150 -. Vz évre 75 évre 40— Kös A KEPKs KÖNYV előfizetés* egv évre NÉP NAPTAR-ral együtt 120 Kés. nincs béke nélkül. Életszínvonalunk már eddig is emelkedő irányzatot mutat. Itt megállnunk azonban nem lehet. Egyre többet kell adnunk, hogy mi is többet kapjunk. Még szorgalmasabban keU tehát dolgoznunk, többet kell termelnünk, hogy erős társadalmunk képes legyen megőrizni a békét, hogy a hatalmas Szovjetúnió nyomdokain haladva építhessük a szocializmust. Halottak napján, amikor szeretettel emlékezünk azokra, akik itthagytak bennünket, szeretettel kellett gondolnunk azokra is, akik fiatal életüket áldozták értünk, azért, hogy mi és a jövő nemzedé'- már szebben és jobban élhessünk. ílinden igaz embernek gondolnia kellett ezekre a hősökre. Hogy ilyen emlékeink többé ne legyenek, nem vagyunk hajlandók több áldozatot hozni az imperialistakapitalista célokért. Zászlónkra pedig csak egy szót vagyunk hajlandók írni: béke. Bodnár Jolán, Városi gazdasági kombinát, Kassa. A boldog jelenről és még boldogabb jövőről Amikor este munkám végeztével hazamegyek családi körömbe, boldogság tölt el. Nem léteznek már azok a terhes családi gondok, amelyek a kapitalista kizsákmányolás idején állandó kísérői voltak munkáséletemnek. Lakásom tiszta, egészséges és kényelmesen van bebútorozva. Szól a rádió, az asztalon az Üj Szó, képeskönyvek és egyéb jó könyvek hevernek, amelyeket már a felszabadulás után szereztem be irodalmunkból. Erre a boldogságra vágytam az első perctől, ahogy családot alapítottam, de sajnos, 30 évig nem sikerült elérnem. Akaratom ellenére vissza kell gondolnom a gyűlölt kapitalista rendszerre, amelyben fiatal munkaerőmmel három évtizeden át robotoltam éjjel-nappal. Mindent elkövettem. hogy biztosítsam családom megélhetését, de minden hiábavaló volt. Keresetem soha nem fedezte kiadásainkat és életszükségleteinket, így ment ez évről évre, bármilyen reményt is fűztem a jövőhöz, sehogyan sem tudtam zöldágra vergődni. Nemcsak én voltam ebben a helyzetben. Tisztán emlékszem a múltra, sokmillió munkáscsalád küzdött akkor a nyomorral, a munkanélküliség á.tkával és akik munkában voltak, azok is csak éhbérért dolgoztak. Nem keU hát sokat bizonygatnom munkástársaimnak, hogy mit jelent nekünk a felszabadulás, a szocializmus, a dicső Kommunista Párt által vezetett népi demokratikus kormányunk. Kétéves tervünk már megvetette a szocialista termelés szilárd napjait, most pedig, hogy már az ötéves terv második évét fejezzük be sikeresen, láthatjuk, hogy éijtünk biztosítva van és soha nem sejtett anyagi és kulturális fellendülés vár ránk. Amit nem tudtam elérni 30 év latt, azt népi demokráciánkban elértem négy év alatt. Meggyőződésem, hogy hazánk minden becsületes dolgozója ugyanezt érte el, sőt képességei szerint még többre is jutott. Ha nem menetelnénk a szocializmus felé vezető úton, akkor még mindig a kizsákmányolás áldozatai lennénk, még mindig a gyárosok, a földesurak, a kulákok és hajcsáraik basáskodnának felettünk. Nem is vettek minket emberszámba, családunkkal együtt nélkülöztünk, rongyokban jártunk. Soha nem volt rá példa, hogy csak egyszer is meg lett volna a háznál minden, amire szükség volt. Ahogy a közmondás állítja ha a fejem takartam be, a lábam volt ki, ha meg a lábamra húztam a rongyos takarót, a fejem volt ki. így volt ez, munkástársaim, a kapitalista úri világban. Muhkástársaim, hogy életszínvonalunk napról napra emelkedik, az nem történik csak úgy magától. Vegyünk példát szovjet munkástestvéreinktől, akik annyi áldozatra készek hazájuk, népük boldogságáért. Példát mutatnak nekünk hős koreai testvéreink is, akik ádáz küzdelmet vívnak az imperialista betolakodókkal. Mindanynyiunknak éreznünk kell, hogy harcuk a mi harcunk is. Az angol-amerikai háborús uszítók fenyegetik b'kés építő munkánkat, éppen ezért legyen hazafias kötelessége minden becsületes munkásnak minden munkaszakaszon, hogy kétszeres igyekezettel végezze feladatát, építse és tegye erőssé szeretett hazánkat. Bölcs vezetőink felhívására egy emberként sorakozzunk fel a béke megvédésére. Válaszoljunk így az imnerialista háborús uszítóknak! Ezért teljesítem én is normámat 164 százalékra és kérem munkástársaimat, hogy kövessék példámat. Jávorka István, élmunkás Švamberk, Csehország