Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-28 / 275. szám, kedd

1950 november 28 üi S20 ­Az amerikai szakszervezeti békevédeW kongresszus küldöttsége Malik elvtársnál A szovjet javaslat mellett száll síkra az angol képviselők egy csoportja J. A. Malik, a Szovjetunió állandó képviselője az ENSz-ben, fogadta a szakszervezeti békevédelmi konfe­recia newyorki bizottságának kül­döttségét és válaszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. A küldöttség huszonnégy főből állt, vezetője M. Sherer volt. Sherer kijelentette, hogy a kül­döttség választ szeretne kapni a szov­jet küldöttől: a koreai kérdés rende­zésének lehetőségével, a németországi békés rendezéssel, valamint a lesze­relés és nemzetközi kereskedelem problémáival kapcsolatos kérdések­re. Malik válaszában rámutatott, hogy az angol-amerikai tömb elvetette a Szovjetúnió igazságos és egye­dül helyes javaslatait és a közgyű­lésre olyan határozatot erőszakolt reá, amelynek célja, hogy igazol­ja és elrejtse azt a tényt, hogy az amerikai fegyveres erők határo­zatlan időtartamra megszállották Koreát. Célja még a határozatnak, hogy visz­szaállítsa Li-Szin-Man reakciós báb­uralmát. Magától értetődik — mon­dotta Malik —, hogy ez a határozat jogsértő és igazságtalan és sem a koreai nép, sem pedig más szabad­ságszerető országok népei nem fog­ják elfogadni az ilyen határozatot. A küldöttségnek a németországi békés rendezéssel kapcsolatos több kérdésére válaszolva Malik elvtárs kijelentette, hogy a szovjet kormány követeli az egységes, fügetlen, béke­szerető, demokratikus Németország megteremtését előíró potsdami egyez­mény végrehajtását. Beszélt a kül­döttség előtt a szovjet kormánynak a német békeszerződés mielőbbi meg­kötésével, a megszálló csapatok ki­vonásával és az össznémet kormány megalakításával kapcsolatos javasla­tairól. Ezeket a javaslatokat a Szov­jetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Románia, Ma­gyarország és a Német Demokrati­kus Köztársaság külügyminiszterei­nek nemrégiben Prágában tartott ta­nácskozásairól kiadott nyilatkozat­ban úiból előterjesztették. Malik hozzáíette, hogy a szovjet kormány november 3-án jegyzéket intézett Né­metország demilitarizálásának kér­désében Franciaország, az USA ím Nagy-Britannia kormányához. A szovjet kormány — mondotta Malik — szükségesnek találja e kér­dések haladéktalan megtárgyalását és e célból javasolta az USA, Nagy­Britannia, Franciaország és a Szov­jetúnió külügyminiszteri tanácsának összehívását, hogy a tanács megvi­tassa a potsdami egyezmény teljesí­tésének és Németország demilitarizá­lásának kérdését. A fegyverzet csökkentésére vonat­kozó kérdésre válaszolva, Malik ki­jelentette, hogy mindazok a nyilatkozatok, amelyek a fegyverzet egyharmadával való csökkentését kívánó szovjet javas­lat „egyoldalúságát" és „elfogad­hatatlanságát" hangoztatják, ha­misan csengenek, nem felelnek" meg a valóságnak és egyedül arra szolgálnak, hogy segítségükkel rej­tegessék azt a tényt, hogy az USA uralkodó körei nem akarják csök­kenteni a fegyverzetet. A szovjet kormány mindig az atomfegyver haladéktalan és feltét­len eltiltását, az atomenergia hábo­rús felhasználásának megakadályo­zását biztosító szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzést kívánta. A Szovjetúnió a közgyűlés V. üléssza­kán javasolta, fogadjanak el egy nyilatkozatot az új háború veszélyé­nek elhárításáról, a béke és a né­pek biztonsága megszilárdításáról. Az angol-amerikai tábor azonban, ENSz-beli engedelmes többsége se­gítségével elutasította a szovjet javaslatokat, minthogy azok meg­hiúsítják a háborús uszítók ügyét és agresszív terveiket. A küldöttség tagjai megvilágítot­ták, hogy érdekük fűződik a nem­zetközi kereskedelem fejlesztéséhez és kijelentették, hogy az amerikai munkásokat nyugtala­nítja a tény, hogy az USA nem hadijellegű kivitele állandóan csök­ken, mert az Egyesült Államok a Szovjetúnlóval, Kínával és Kelet­Európa népi demokratikus orszá­gaival szemben megkülönböztető kereskedelmi politikát folytatnak. A küldöttség tagjai ezzel kapcsolato­san azt akarják megtudni, vájjon a Szovjetúnió üdvözölné-e a Szovjet­únió és az USA közötti kereskede­lem lényeges méretű megújítását. Malik kijelentette, hogy a Szovjet­únió — mint ismeretes — külpoliti­kájában a békének és a valamennyi országhoz fűződő kereskedelmi kap­csolatok megszilárdításának oldalán áll és ezt az álláspontját meg is tartja, ha a többi ország ugyanilyen kapcsolatokat tart fenn a Szovjet­unióval, azaz nem próbálja megsér­teni a Szovjetúnió érdekeit. Malik elvtárs rámutatott, hogy a Szovjetúnió küldöttsége a szovjet kormány utasítására az ENSz köz­gyűlésén ez év november 17-én be­nyújtott határozati javaslatában az ENSz-en keresztül megvalósítandó húszesztendős békeprogram kérdésé­nek vitájakor többek között azt is javasolta, hogy a program további kidolgozásakor iktassák be a követ­kező részt: „A nemzetközi kereske­delem fejlesztése megkülönböztetés nélkül, az egyenlőség és valamennyi ország szuverénitásának tiszteletben­tartása alapján, más államok bel­ügyeibe való beavatkozás nélkül". Az USA és Anglia küldöttségei — mon­dotta Malik — a közgyűlésen tilta­koztak ez ellen a szovjet javaslat el­len. Befejezésül Sherer a küldöttség nevében megköszönte Maliknak a beszélgetést és a szíves fogadtatást. Kijelentette, hogy a küldöttség tagjai elmondják New York munkásainak, milyen igazsá­gos és jogszerű a Szovjetúnió ál­láspontja az említett kérdésekben. A küldöttség tagjai rámutattak, hogy az amerikai burzsoá sajtó gon­dosan elrejti az amerikai nép elől a szovjet javaslatokkal kapcsolatos igazságot. Sherer hangsúlyozta, hogy az amerikai munkások jelenlegi fő­feladatuknak tartják, hogy fáradha­tatlanul hanrcoljanak a békéért. Nagyarányú villamosítás a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaság miniszter­tanácsa és a Román Munkáspárt Központi Bizottsága a közelmúltban bejelentette az ország villamosításá­nak tervét. Soha Románia története nem ismert, nem is ismerhetett hason­lóan merész terveket. Öl évvel ezelőtt — amikor Románia még a fasiszták által felidézett éä elindított szovjet­ellenes háború következményeit szen­vedte, az ország ipara romokban he­vert — a Román Kommunista Párt már felvette programjába az ország villamosításának tervét. A régi rend­szer hívei azt bizonygatták, hogy a román dolgozók soha nem lesznek ké­pesek országukat villamosítani, szer­számgépipart létesíteni. A Szovjet­únió segítségével a Párt vezetése alatt a román nép sorra felszámolta a ne­hézségeket, kézzelfoghatóan cáfolta meg a reakció fecsegését. A burzsoá feudális rendszer idején nem gyártottak Romániában semmi­féle villamossági gépet. A román mun­kásosztály győzelmi jelentése: a vil­lamosenergia-minisztériumhoz l tartozó üzemek 1949-ben már hétszer annyi gépet állítottak elő, mint 1948-ban. Ebben az esztendőben pedig a terv két és félszer többet iránvoz elő, mint amennyit az elmúlt évben gyártottak. A szovjet technikusok segítségével Románia rátért a gyorsütemű villamo­sítás útiára. A villamosítási terv első tízéves szakasza új erőművek üzembehelyezé­sét és a meglévők kiszélesítését írja elő, amelyek segítségével a Román Népköztársaság kétmillió kilowatt villamosenergiát fog termelni. Az el­múlt rendszer 70 év alatt összesen 740.000 kilowatt teljesítőképességű erőműtelepet létesített, amiből azon­ban a régi felszerelés elrongálódása és az Üzemzavarok miaít csak 600.000 kilowatt használható. Ennek a 600.000 kilowattnak előállításán 603 erőműte­lep dolgozik, amelyek nagyrészt ne­mes tüzelőanyagokat fogyasztanak. Ez megdrágítja a villamosenergia­termelést. „Valóságos vádírat a régi burzsoá­földbirtokosi rendszer ellen — írja Gheorghiu-Dej elvtárs —. hogy 1941­ben a villamosított falvak lakossága csupán hat százaléka volt az ország egész lakosságának." A terv előírja, hogy tíz év alatt 13 hőerőtelepet kell létesíteni 1,039 000 kilowatt teljesítőképességgel, továbbá 24 újabb erőművet 764.000 kilowatt villamosenergia kitermelésére. Ezen felül kibővítenek öt meglévő erőmű­vet 59.000 kilowatt teljesítőképesség­re. Az ipari üzemek közelében további erőműtelepeket létesítenek 98.000 ki­lowatt és egy sor kisebb erőműtele­pet, körülbelül 40.000 kilowatt teljesí­tőképességre. Ezekre a munkálatokra a terv 175 milliárd leit irányoz elő. 1960-ig 2,600.000 kilowattra fog emel­kedni az erőművek általános kapaci­tása. A terv első szakaszának egyik leg­fontosabb munkálata annak a hatalmas moldvai vízierőműnek a megépítése, amelyet az emberiség nagv tanítómes­teréről, Vladimir Iliics Leninről nevez­nek el. E hatalmas építkezés Moldvá­ban épül — az országnak abban a ré­szében, amelyet a régi rendszer a leg­súlyosabb gazdasági és kulturális el­maradottságban tartott. Az új erőmű életrekelti Moldvát. A Bisztrica-folyón 100 méter magas völgyzáróeátat épí­tenek. Ez a folyó vizét egv 30 kilomé­ter hosszúságú tóban tárol la. Ennek a mesterséges tónak a befogadóképes­sége 1 milliárd 200 millió köbméter Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért r legújabb száma A „Tartós békéért, népi demokrá­ciáért!" legújabb száma első oldalán a Béke Hívei II Világkongresszusának kiáltványát közli a világ népeihez, to­vábbá a kongresszus felhívását az ENSZ-hez és a béke híveinek üldözé­sével kapcsolatos hatírnzatot. A lap beszámolókat k öl » Békevllágkon­gresszusró' és erről ír vezéreik kében is. „Az amerikai légibanditák újabb provokációja" címmel a beteg Thorez elvtársat szállító szovjet repülőgép el­leni aljas amerikai merénylettel foglal­kozik. Gheorghiu-Dej elvtárs, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsá­gának főtitkára a Román Népköztár­saság villamosítási tervéről írt cikket. A lap jelentéseket közöl Bulgária ter­melőszövetkezeti mozgalmának sikeres fejlődéséről. „A francoisták és t;toisták — egy falkában üvöltő sakálok" cím­mel Ignacio Galiego elvtárs, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának cikkét és végül Jan Marek elvtárs, Politikai Jegyzeteit közli a lap. vfz lesz. A Lenin-erőmű turbináit egy hatalmas alagúton keresztül vezetett viz hozza majd mozgásba. Az erőmű 210.000 kilowatt teljesítőképességű lesz és átlagosan évi 430 millió kilo­wattórát fog termelni. A terv több j más vízierőmű megépítését is előírja, j Ezek a Lenin-erőművel együtt 450.000 kilowatt teljesítőképességet biztosíta­nak, amivel az energiatermelést éven­ként körülbelül egymilliárd kilowatt­órára emelik fel. i Románia legfontosabb szénmedencé­jében, a Zsil völgyében olvan hőerő­műve* építenek, amelv évente 675 mil­lió kilowattórányi energiát termel Ez­zel a hatalmas energia-mennyiséggel táplálták a resicai. a hunedoarai és az Otelul Rosu vas- és acélipari telepeket. A Filipesti de Padureban és a Holdes­ten létesítendő erőművek szintén a tízéves terv keretén belül épülnek meg. Ezek teljesítőképessége 270 000 kilowatt lesz és tüzelőanyagul a hely­színen található szenet fog iák felhasz­ni. Ez a két erőműtelep szállítja majd a villamosenergiát a bukaresti és sztálinvárosi ipartelepek részére, to­vábbá Románia legnagyobb petróleum­telepeire. A terv első ötéves szakaszának be­fejezése után villamosítják a Sztálin­város és Campina közötti vasútvona­lat. Ezen túl a terv gondoskodik arról is, hogv bőven jusson villamosenergia a mezőgazdaság gépesítéséhez. A villamosítási terv első perctől kezdve a Román Népköztársaság egész dolgozó népének ügyévé vált. „A villamosítási terv sikere a mi munkánktól és határozottságunktól függ" — mondotta Albu Tanase, a bu­karesti Dinamo-gvár munkása. Bada­ru akadémikus és Scanteiához Irt le­velében többek között kiielentette, hogy a villamosítási terv „a mult ál­mát váltja valósággá". Mindazoknak az üzemeknek és gyá­raknak munkásai, amelvek az erőmű­építkezések számára termelnek, szo­cialista munkaversenvben állanak, hogy minél jobb minőségű éts minél több gépel készítsenek. Az ország dolgo­zói ezt a hatalmas harci programot „a szocializmus világosságának" ne­vezik. Az ú i erőművek és csatornák a béke és szocializmus gyermekei lesz­nek. Segítségekkel a kizsákmányolás alól felszabadult dolgozó román nép a Párt vezetése alatt és a Szovjetúnió sokoldalú támogatásának eredménye­ként a réginél ezerszer szebb országot épít magának. Londonból jelenti az ADN: Bevin külügyminiszter fogadta Julius Hol­mest, az USA nagybritanniai ögyví­vöjét, aki felhívta a brit külügymi­niszter figyelmét arra, mennyire nyugtalanítja az USA kormányát, hogy brit hivatalos körök — beleért­ve a kormány egyes tagjait is, — ,,megfontolást tanúsítanak" az USA fegyverkezésével, távolkeleti politiká­jával szemben és hajlandóságot árul­nak el a Szovjetúnióval való meg­egyezésre és a fegyverkezés iramá­nak fékezésére. Ebből a szempontból különösen fi­gyelemreméltó 41 munkáspárti kép­viselőből álló csoport javaslata: Nagy­Britannia tegye meg a kezdeményező lépéseket négyhatálmi értekezlet ösz­szehívására, amelynek feladata a nemzetközi vitás kérdések megbeszé­lése volna. Ugyanilyen figyelemmel kísérik az USA-ban egy másik 22 munkáspárti képviselőből álló csoport követelését: a brit kormány a német­kérdés rendezésére benyújtott szovjet javaslat alapján terjesszen be alkal­mas indítványokat négyhatalmi érte­kezlet összehívására. Angol körökből hangok hallatsza­nak — írja az ADN —, hogy Nagy­Britannia térjen el az USA merev háborús irányától. Kifejezésre jut ez azokban a jelentésekben is, amelyek szerint Bevan egészségügyi minisz­ter és más miniszterek Nagy-Britan­nia fegyverkezési programjának csökkentéséért és az amerikai kato­nai segítség visszautasításáért száll­tak volna síkra. E jelek komolyságán nem változtat az sem, hogy az angol kormány — nyilvánvalóan amerikai nyomásra — sietve cáfolatot hozott nyilvánosságra ezeknek a miniszte­reknek a nevében. A brit főváros politikai köreiben rá­mutatnak arra, hogy a franciaorszá­gi és a nagybritanniai fejlemények között hasonlóság vem. Nagy-Britan­niában is egyre erösebben tért hódít a megfontolás az USA kormányának radikális háborús irányzatával szem­ben és ezzel együtt az a kivánság, hogy négyhatalmi értekezlet révén megegyezés jöjjön létre. A Newsweek című amerikai folyó­irat szerdai számának egyik cikke ar­ról szól, hogy Nagy-Britanniában és a Brit Nemzetközösség országaiban egyre jobban terjed az a felfogás, hogy az USA vakon háborúba rohan és szövetségeseit is magával rántja az örvénybe, hacsak nem sikerül en­nek a politikának idejében gátat vet­ni. A Reuter-ügynökség legújabb je­lentése szerint már nyolvanegyre emelkedett azoknak a munkáspárti képviselőknek a száma, akik aláírták a már korábban beterjesztett négy­hatalmi tárgyalásokat indítványozó javaslatokat. Az aláírások számának ez a növekedése a Reuter jelentése szerint „riadalmat okozott brit kor­mánykörökben''. A Szovjetunióval a tárgyalások megindítását követelő képviselők ugyanakkor azt is java­solják, hogy a képviselőház munkás­párti csoportja tartson zárt ülést még az alsóház szerdán kezdődő kül­politikai vitája előtt. Az alsóházi vi­ta egyébként a Daily Telegraph tudó­sítása szerint valószínűleg a követ­kező kérdésekről folyik majd: a négy nagyhatalom értekezletével kapcso­latos szovjet javaslatokra adott vá­lasz, a koreai helyzet és Kína kérdé­se. A véreskezű jugoszBáv diktátor Truman elsőszámú védence Truman ma már leplezetlenül arra törekszik, hogy az imperialisták dü­ledező hatalmát némiképpen megerő­sítse. Ezt bizonyítja az a közbelépé­se is, amit Titóék érdekében most már nyíltan tesz Truman. Washing­toni jelenlés szerint az Északamerikai Egyesült Államok elnöke ugyanis le­velet intézett a parlamenti csoportok vezetőihez, amelvben kiielentette, hogy szükségesnek tartja, „hogy az Északamerikai Egyesült Államok azonnali közvetlen segítséget nyújt­son Jugoszláviának, annak biztosí­tására, hogy Tito hatalmon marad­hasson!". Truman részletesen foglal­kozik e levélben Jugoszlávia gazda­sági helyzetével, katasztrofális élelme­zési viszonyaival és megállapítja, hogy ha a véreskezű jugoszláv dik­tátort Amerika meg nem segíti, ak­kor annak Amerikát kiszolgáló hatal­ma megdől. Hogv mit ielent Amerika szempontjából Tito. azt levelében szintén precízen megfogalmazta: „A Tito által el'enőrzött katonai erő ko­moly tényező Nyugat-Európa védel­mében". Nyugat-Európa védelme alatt természetesen azt kelj érteni, hogy Tito katonai ereie komoly sze­repet tölt be az imperialisták támadó tarveiben, amelyet Nyugat-Európán keresztül kívánnának a Szovjetúnió ellen intézni. De Truman még tovább megy s levelében egyenesen felszólítja a parlamenti csoportok vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget Titonak: „Mint tudják, — hangzik Truman levele — az Egyesült Államok politikája Ju­goszláviával szemben azon alapszik, hogy minden segítséget megadunk Titonak. ami szükséges sztratégial és politikai érdekeink védelmére." Truman ebben a levélben nyiltan beismeri, hogy a Tito-banda szerepe Jugoszláviában nemcsak az, hogy megfelel az USA imperialista célokat követő sztratégiá iának és politikai érdekeinek, az agresszió előkészíté­sének Délkelet-Európában. hanem hogy ennek fenntartása egyik leg­fontosabb kívánsága magának Tru­mannak. A rozsnyói tanoncotthon építőinek példás választerve Építkezéseinken a választervezés sikeresen kezd fejlődni. Sok építkezésen meggyorsította és meggyorsítja a munkát. Ennek példáját nyújtják a rozs­nyói építőmunkások, akik meg akarják gyorsítani a bányász tanoncotthon építését jólirányított választervvel. A termelési bizottság tagjai az egész építőmunkássággal megvitatták a rozsnyói bányásztanonc otthon háromemeletes épületének építési tervét. A választerv alkotásánál ki kell emelnünk azokat a kiváló munkásokat, akik újítási javaslataikkal hozzájárul­tak a választerv sikerébe®. Ezek kö­zött voltak, Ambrus, Foxek, Közlik, Papp és Luca elvtársak, akik a mun­kástársaikkaJ alaposan megvitatták a munkaerővel való takarékoskodás, az anyagmegtakarítás kérdéseit és tisz­tázták, hogyan lehet összhangba hozni a főépítkeizés és a kapcsolt segéd ter­melési ágak munkáját. Letárgyalták továbbá a kisipari és szerelési munkák - biztosítását, az anyag folyamatos szállítását, vala­mint a dolgozókról való nagyobb gon­doskodást a terv megrövidítése érde­kében. A munkásság megértette a tanonc­otthon építkezésének jelentőségét, amelyet a lány-i akció keretében eilőnyben részesítenek és ezért ünne­pélyesen kötelezték magukat arra, hogy: A háromemeletes épületet tető alá hozzák 22 munkanappal hamarabb, mint ahogy számították. Ennek kö­vetkeztében a munkák 1950 december 7-én készen lesznek. Továbbá köielez­ték magukat arra, hogy a téli hóna­pokon át, mégpedig március 31-ig bezárólag minden belső szerelési és építési munkát elvégeznek. Igy tehát a teljesen kész épület átadásának idő­tartamát 60 nappal rövidítették. Az eredeti szerződésben május 31-ig kö­telezték magukat. Egyúttal elhatároz­ták azt is, hogy a munka új módsze­reinek bevezetésével 26 munkaerőt takarítanak meg és az óránkénti ter­melékenység összegét 135 koronára emelik fel.

Next

/
Thumbnails
Contents