Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-26 / 274. szám, vasárnap

tusa 1950 november 410 A munkánlevelezők és az üzemi újságok fontos szerepet töltenek be a téli építkezések megszervezésében A téli terv előkészítő munkálatai terén az építészetben igen fontos feladat vár az üzemi újságokra. Az üzemi újságnak agitádót kell kifejtenie abban az irányban, hogy a munkásokat meggyőzze a téli terv szükségességéről, valamint arról, hogy keresetük a téli hónapok alatt sem fog csökkenni és amikor felveszik a munkát, minden elő lesz készítve a jól kidolgozott tervek alapján. Az üzemi újságnak az épületek, valamint az emberek életét kell vissza tükröznie, akik a munkákon dolgoznak. Az üzemi újságnak azt kell kimutatnia, hogyan készülnek a munkahelyeken a téli munkára és milyen nehézségek vannak ezen a vonalon. Az üze mi újság szerkesztőjének oda kell mennie az emberekhez és beszélnie kel velük, lelkesítenie kell őket és rá kell vennie a dolgozókat, hogy többet írjanak újságjukba. Ha ez nem menne, tekintettel arra, hogy q munkásnak nehéz a keze, vagy nem ér rá írni, akkor ott a helyszínen a lefolytatott beszélgetés alapján kell összeál.ítani egy cikket, amelyet az illető munkás nevével kell megjelölni, esetleg áttekintés végett a ci kket át kell adni a cikket aláíró munkásnak. Az üzemi újságban nemcsak az élmunkás nevét vagy az általa elért százallékot kell feltüntetni, hanem igen üdvös ha az üzemi újság szerkesztője a munkamódszereket is aprólékosan ismerteti. Ezzel népszerűsíti az egyes módszereket és ezek nagyobb területen terjedhetnek el és a nagyobb területen való elterjedés azt eredményezheti, hogy mái munkások is kedvet kapnak új munkamódszerekre. Sajnos igen sok újítónknál megvan az a törekvés, hogy minden erővel íróasztal mellé akai kerülni. Itt van Tencer elvtárs esete aki a považskábystricai építkezéseknél dolgozott és keretfalazási módszerével igen kiemelkedő eredményeket ér' el. Azonban a helyett, hogy a munkahelyén maradt volna, jelenleg íróasztal mellett dolgozik és ezzel elveszett az építészet számára oly értékes újításainak lehetősége. Villámújságok szerepe az építészetben. Az üzem életében igen nagy szerepe van az úgynevezett villámújságoknak, amelyeket a munkahelyen kell kiadni és amelyek jó címekkel, jó rajzaikkal, jó jelszavaikkal rendkívül sokat segíthetnek egy-egy akció sikeres végrehajtásában Jellegzetességük az, hogy mindig pontosan az éppen folyó akcióra tapintanak rá, és pedig akkor, amikoi elkezdjük és nem az esemény után. esetleg egy héttel. Ezeket a villámújságokat sokszorosítva, állítják elő, amihez a szükséges anyagot pái koronáéit be lehet szerezni. A rajzekná igen nagy szo'gálatot tehetnek a technikai doügozók. Ezeknek a villámújságoknak feímérí hetetlen szerepük van szervezési I szempontból is Azzal, hogy rámutatA Drevounia üzemei megszilárdítják a normákat A Drevounia üzemeiben az 1951. év normáinak megállapítása és ellenőrzése azt mutatja, hogy a munkások helyesen értelmezték a többet, jobban és olcsóbban való termelés elvét- Ennek bizonyítékai a normafelülvizsgáľások és megszilárdítások eredményei is, amelyekkél nyolc üzem évente összesen 42.613 órát takarít meg. A helyesen irányított és vezetett agitációs munka az üzemekben a vá lasztervezés akciójának folyamán meghozta gyümölcseit. Az akcióba bekapcsolódtak az üzemek összes tényezői, élmunkások, technikusok és mesterek. Nagyon szép eredményeket értek el eddig a diviaky-i üzem dolgozói Elsők között fejezték be a normák felülvizsgálását. A teljesítménynormákat átlagosan 5.3 százalékkal megszilárdították és a munkaórák megtakarítása évi 8385 órát tett ki. Ki kell emelni az orava; elvtársak erőfeszítéseit is a Tvrdoáin-üzemben, ahol a normákat étlagosan 4.3 százalékkal szilárdították meg. A pri'bovcei üzemben, amelynek dolgozói 100 százalékban bekapcsolódtak a szocialista munka versenybe, a teljesítménynormákat 3.5—20 százalékig szilárdították meg évi 5523 munkaóra megtakarításávalA normák megszilárdításának és biztosításának eddigi akciója a Drevounia üzemeiben biztosítja a gottw-aldi ötéves terv harmadik évének sikeres megkezdését. A csorvoni térségben a koreai partizánok megsemmisítő csapi sokai mérnek az ellenségre A Koreában rnűkódö nvusrati haditudósítók jelentése szerint a jól szervezell, tüzérséggel és gránátvetőkkel felszerelt koreai partizáneevségek súlyos gondokat okoznak az amerikai intervenciós csapatoknak a frontmögötti területeken. A Reuter tudósítója jelenti, hogy egy nagyobb partizánosztae csütörtökön megrohanta a Szöultól mindössze hatvan kilométerre északra fekvő Csorvon vasúti csomópontot Csorvon köz ve'lenül északra van a 38. szélességi foktól, sfcáz mérfölddel az arcvnl mögött — A várost — becslések szerint — mintegy ezerötszáz, kiválóan kiképzett partizán támadja. A partizánok körülzárták a várost, majd minden oldalról rohamot intéztek a város helyőrsége ellen. A támadást tüzérségi és aknavető tűz támogatásával indították meg, ugyanakkor elzárták a városból délmugat felé Szöulba vezető útvonalat. Érnek az útnak az eltorlaszolásával a partizának nemcsak uralkodó állásokat tartanak a város fölött — jelenti a tudósító —, hanem megakadályozhatják azt is. hogy Szöulból erősítéseket küldjenek a helyszínre. A Csorvont védő délkoreai egység parancsnoka csütörtökön kielentette, hogy a város tarthatatlan. fl Mew Yay ' eraid Trifrune is kénytelen bevallan

i: a ipsziáv nép nem támogatja Titot G jton Coblentz a New York Her Id Tribúne belgrádi tudósítója sorozz oí cikkekben foglalkozik Ti o-Jugo-•z'ávia katonái értékével az imperiáli 'k számára A tudósító szerint „az ' bi m-.pok leeiélentősebb megnyi'' zása az volt. amikor Tito ki jelente. hogy hadseregének egységeit k' -í elküldeni az északkoreaiak és a k' ni k elleni harcra Tito-Jugoszlávia - hadba lépni a kommunista Kína ' i vagyis Tito. aki már minden hid t felégetett maga mögött, úay döntőt . hogy be'ép a nyugati tömbne." A tudósító egv másik cikkében ífrv ír: „Kétszázötven mérföldes uta-k során, mindenütt az volt az é 'síink, hogy a nép nem támógatn Tito-fendszert. Sok h»lven még h szé'getés is nehézségbe űtközöt* A Marasztok azzal a felkiáltással sza" k eh Nem beszélhetünk A Zrenés Kikinda közti úton a lovask-csíkon ülő parasztok csak suttogva mertek beszélni." „Sok esetben — íria a tudósító — a letartóztatottaknak egyszerűen nem volt mit beszólgáltatniok és számos esetben a beszolgáltatandó gabona mennyisége nagyobb volt annál, mint amennyit az adott földön egyáltalán termelni lehetett. A New York Herald Tribúne egy másik híre arról számol be. hogy az USA a titóistáknak nvuitott „segély" éllenérfékeképpen nagvlétszámú amerikai megfieyelőcsoporlot akar Jugoszláviába küldeni. Ezzel kapcsolatban Tito kijelentette — írja a lap —, hogy „az amerikai megfigyelők küldését nemsak természeteseek. hanem egyenesen kívánatosnak tartia." Az injp?rialisták egyáltalán nem tagadiák, hogv számukra mennyire szükséges Tito fasiszta rendszerének katonai megerősítése Ez félreérthetetlenül kiderül a bonni bábkormányhoz közelálló DPA-hirügynökség trieszti tudósítóiának jelentéséből: „Jólértesült belgrádi és trieszti amerikai körökben kijelentették — írja a tudósító — hogy a jugoszláv haderő korszerűsítésének kérdése az egyik legsürgősebben megoldandó feladat." nak röviden és találóan egy-egy eseményre, a munkásság érdek.ődését felkeltik és tápot adnak további kezdeményezésre is. Ezeket az egyoldalas röplapokat a munkás munkahelyén el tudja olvasni, ezért közérthetően és világosan kell őket megszerkeszteni. Munkáslevelezők bekapcsolása az üzemi újságba. * A munkáslevelezésben nagy hiányok mutatkoznak az üzemi újságoknál. Ezeiket a munkáslevelezőket az üzembizottságok segítségével kell bevonni a munkába. Az üzembizottságoknak feladata az. hogy segítsenek a levelezőknek, de ahog'' sok esetben bebizonyult, az üzembizottságok passzívak és ezért felmerül a kérdés, hogy az üzembizottságok tulajdonképpen mit csiná'nak hónapokon keresztül az üzemben. Ugyanis sokszor előáll az a helyzet üzemi újságoknál, hogy a szerkesztő m^ .etegszik. vagy valamilyen okból képtelen a szerkesztést végezni. Akkor az üzemi újság nem jelenik meg. Ezért nem lehet egy emberre bízni az üzemi újság szerkesztését. Ezt is egy szerkesztőségi kollektív kell, hogy vezesse és ezeknek tagjai az üzembizottságból kell, hogy kikerüljenek. Ugyancsak a munká.ilevelezőkből kell az üzemi újságok szerkesztőinek is kikerülniük. Itt is érvényes az, hogy a szerkesztőnek ki kell menni a munkahelyekre és ott kell beszerveznie a munkáslevelezőket, felvilágosítva őket a problémákról és választ kell kérnie ezekre a kérdésekre. Itt is érvényes az, hogy ha a munkás nem tudná megírni a levelet, vesse a szerkesztő papírra és írja alá a munkás nevét. Az üzemekben minden hónapban meg ketl rendezni a munkásleve'ezők gyűlését. Ezen a gyűlésen fel kell világosítani a levelezőket a kampányokról, amelyek éppen folyndk és így állandóan törődve a levelezőkkel valóban 1 kapcsolat, szoros kapcsolat fejlődhet : ki az üzemi újság és a ddgozók között. Volt olyan építkezés is, ahol az e*gyík munkás az üzemtanács elnöke ellen írt cikket és ezt a cikket le is közölték. Ezután az üzemtanács elnöke magához hivatta az illető munkást és lebeszélte arról, hogy az újságba írjon. A lebeszélés olyan hatásos volt, — úgy látszik, az üzem'anács elnöke fenyegetésektől sem riadt vissza, — hogy a munkás kijelentette többet nem ír újságba. Amikor a szerkesztő ezért kérdőre vonta az üzemtanács elnökét, ez igyekezett szépíteni és kiforgatni a dolgot azonban a munkás n^ég sem írt többé. Az üzemi újságok és a kultúrmunka. Az üzemi újság szerkesztője eJőtt igen nagy feladatok állnak a téli hónapokban, amikoi a munkásság nagyrésze a korán beálló sötétség miatt szállásain tartózkodik Itt kezdődik az üzemi újság szerkesztőjének szerepe. Sok helyen a étterem teljesen kihasználatlanul marad. Itt lehet látni munkásokat az esti órákban, amint elkeseredetten kártyáznak, vagy isznak, vagy esetleg egy félreeső sarokban fekszenek és a tetőre bámulnak. Ezt meg kell akadályozni Azzal, hogy a munkás teljesítette normáját, ledolgozta a nyolc vagy tíz óráját, még nem fejeződött be szerepe. Igen jó példa erre a „kapcsolt üzemek" is. Itt a kultúrmunkát azzal kezdték, hogy az étteremben egy-két lelkes munkás mandolin-csoportot szervezett és ehhez a mandcüíncsoporthoz oly sokan csatlakoztak, hogy ma már 15 tagból áll. A téli tervvel kapcsolatban színdarabot fognak bemutatni és ma már olyan sikert értek el ezekkel a kultúrestékkeí, hogy a munkások maguk kérdezik, hogy mikor lesz a következő előadás. A melléktermékek üzemének kultúrreferense Petrik elvtárs elmondotta, hogy az üzemi újságot technikusok vagy a hivatalnokok sokkal iobban is megírhatnák, de nekik az a céljuk, hogy maguk a munkások ír iák, ha a lap nem is olyan jó. Náluk az a helyzet, hogy annyi levelezőjük van. amennyit csak akarnak Kimennek a munkahelyre és ott beszélik meg a problémákat és ott szüleinek meg a legjobb munkáslevelek. A téli hosszú estéken kultúrműsort kell adni a munkásoknak, az újságok olvasását rendszeresíteni kell. Lehet esetleg az étteremben vörös sarkot létesíteni, amelvet feldíszíthetnek a munkások ízlésük szerint. Ha a munkásság látja, hogy foglalkoznak vele, akkor nagvobb lelkesedéssel fog dolgozni a téli munkálatoknál is, mert érezni fogia. hogy nincs elhagyatva és hogv népi demokratikus rendszerünk mindenben gondoskodik szükségleteiről. Vidor Irtván. ÜZENET AZ ÉLŐKNEK! A rádió bekapcsolódik a jó sajtó és jó kfayv terjesztésenek munkájába A csehszlovákiai rádió mindennapi magyar adása keretében december elsejével új műsort indít, amellyel szolgálni kívánja a jó szociaMsta könyv ismertetését. A Béke Hívei II. Világkongresszusa csak az elmúlt napokban tüntette ki a világ béketábora egyik legkiemelkedőbb tagjánaK, a mártírhalált halt cseh újságíró és írónak, Július Fucsiknak „Üzenet az élőknek" című művét. Július Fucsik, a halhatatlan emlékű szocialista harcos, megrázó erővel írta meg a fasiszta bortönből a békéért és az emberiség jobb jövőjéért küzdő' harcosokhoz intézett nagy üzenetét. A csehszlovákiai rádió magyar adása december elesejével folytatólagos részletekben fogja ismertetni Fucsik halhatatlan müvét. A csehszlovákiai rádió így kíván bekapcsolódni ,,A jó könyv és jó sújtó heté"-nek fontos munkájába. Ezen a héten köszönt be Szlovákiaszerte a város és falu dolgozóihoz a szocialista könyv és szocialista sajtó, bekopogtat minden dolgozóhoz, hogy még jobban elmélyítse harcunkat, még jobban felhívja dolgozóink figyelmét arra, hogy a munka mellett a könyv és a sajtó legerősebb fegyverünk a béke megszilárdításának frontján. Es ebbe a nagy akcióba kapcsolódik be a csehszlovákiai rádió magyar adása is, hogy fokozottabb mértékben szolgálja a szocialista kultúra terjesztésének reá eső feladatát. Örömmel üdvözöljük a csehszlovákiai rádói magyar műsorának ezt az újítását, két okból. Elsősorban azért, mert megértette, hogy részt Kell vennie abban a nagy és felemelő munkában, amelyet „A jó sajtó és jó könyv hetében*' Szlovákia kultúrmunkásai végeznek, másodsorban azért, mert a közlésre választott könyv, amelynek sorozatos ismertetését most megkezdi, valóban olyan mű, amelyet ma minden dolgozo embernek ismernie kell. Ez a könyv teljes meztelenségében mutatja be a fasizmus gyilkos és felháborító gazságait, amelyeket az hatalmának biztosítása érdekében elkövetett. A nyugati fasiszta imperializmus ma új világháború lángralobbantására törekszik. Fucsik könyve a második világháború fasiszta gyilkosainak mesterkedéselről ad számot. Űj harcunkban, amelyet az új fasiszták ellen folytatunk, nem szolgálhat könyv jobban, mint éppeu Fucsik könyve, „Üzenet az élőknek". Bízunk abban, hogy a szlovákiai magyarajkú dolgozók csoportosan vagy egyénenként túlnyomó többségükben azon lesznek, hogy a csehszlovákiai rádió magyar adását december elsejétől fokozott mértékben hallgassák, hogy Fucsik „Üzenet az élőknek'' című megrendítő munkájából további erőt merítsenek maguknak és munkatársaiknak az építés és a béke védelmének nagy harcában. Hallgassátok a csehszlovákiai rádió magyar adását! Hallgassátok meg, mit üzent Fucsik nektek, dolgozóknak, akik a békéért és az emberi társadalom szebb jövőjéért küzd tök! Hallgassátok meg a nagy békeharcos utolsó üzenetét, amelyet szabad hazája szocialista harcosainak küldött! Hallgassátok napról napra a csehszlovákiai rádió magyar adását esti 18 órai kezdettel a 427.9 m-es hullámhosszon Banská Bystrica, Bratislava H. és Košice II. adóállomásokon! A zselizi állami birtok kötelezettségvállalása A zselizi állami birtok november 19-én megtartott üzemi gyűlésen jelen volt Pavlovics elvtárs az SzKP képviseletében és Magna elvtárs, a Csehszlovák Állami Birtokok küldötte. Beszédeikben röviden ismertették a mai közellátási helvzetet és rámutattak, hogy a városokban és a nehéziparban dolgozó munkások gyermekeinek nem jut elegendő tej. Életszínvonalunk eddigi emelkedése már elképzelhetetlenné teszi a gyermekek tej nélkül való felnevelését. Az állami birtok dolgozói közt ez a helyzetkép igen nagy meglepetést keltett, ezért a beszédek elhangzása után a dolgozók bizalmi emberei rövid megbeszélést tartottak, majd az összesség nevében határozatot dolgoztak ki. amelynek értelmében 14 napon keresztül saját tejjárandóságukból napi fél litert felajánlanak a bratislavai gyermekeknek. A határozatot az üzemi tanács elnöke az üzemi gyűlés előtt felolvasta és a jelenlévők kitörő lelkesedéssel jóváhagyták. A zselizi állami birtok dolgozóinak e felajánlása kétszáz liter tejet jelent naponta a bratislavai gyermekeknek. A birtok dolgozói kötelezték magukat ezenkívül, hogy az igazgatósághoz tartozó majorokon minden tehenészetben 14 napon belül egy 'iterrel emelik az átlag lejhozamot. Bízunk abban, hogv az elvtársak vállalt kötelezettségüket 100 százalékig teljesíteni is fogják, mert már több ízben tanújelét adták annak, hogy hazájukat szeretik és hogv készségesen harcolnak a jobb jövőért, a békéért és a szocializmusért. A zselizi állami birtok dolgozóinak legnagyobb része nem léha szórakozással tölti szabadideiét, hanem olvas, tanul, hogy elsajátítsa a szocializmus felépítésének minél gyorsabb és sikeresebb módozatait. Tud iák, hogy csakis így sikerül a dolgozó nép életszínvonalát egvte magasabbra emelni. Gubrica Sándor Zseliz, Állami Birtok. Gondoskodnak dolgozóink egészségéről A közelmúlt napokban két orvos, név szerint dr. Szeieckv és dr. Zurenik elvtársak orvosi felülvizsgálatot tartottak az Állami Birtokok topolnyky-i és a hozzátartozó gazdaságok alkalmozttainál. Megvizsgáltak 85 gyermeket és 12 felnőttet, ezenkívül tanácsokkal szolgáltak a helvbeli dolgozóknak. E tettből is láthatjuk, hogy a haladószellemű orvosok miiven szép és önfeláldozó munkával zárkóznak fel szorosan a dolgozó nép mellé a szocializmusért folvó harcban. A mai orvosok mások mint a régiek, a mai orvosok a néppel és a népoért dolgoznak. Elmúlt már az az iiő. amikor az orvos meg a gyógyszertár kivette a kenyeret a proletárcsaládok szájából és keserű orvosságot és mée nagyobb nyomort adott helvette. Ma már csak mint rossz emlék rémlik fel előttünk ez az idő. A kapitalista rendszerben az orvos bizony nem látogatta meg munkahelyén a dolgozókat, hogy tanácsokkal szolgálion nekik és az arra rászorultak még akkor sem igen szánták rá magukat az örvös felkeresésére, amikor már valóban nagy szükségük lett volna rá. A kapitalisták nem kímélték a munkások egészségét. Volt elég munkanélküli. Ezek biztonságot adtak a tőkéseknek, hogy munkáshiánv nem lesz. A dolgozó csak addig bírt értékkel a kapitalista szemében, amíg munkaereje teljében kizsákmányolható volt. Az adó, a nyomor, az orvos és a patika sanyargatta a proletár-családokat és piócaként szívta a vérüket. Népi demokráciánkban a betegek kezeléséről és a családok táppénzzel ellátásáról maga az állam gondoskodik. Orvosaink ezenkívül önkéntes kötelezettségeket is vállalnak. hogy munkaidejükön kívül meglátogatják a munkáscsoportokat, üzemeket, gyárakat és a munkahelvek közvetlen felülvizsgálásával, tanácsokkal segítenek a dolgozó népnek. Köszönjük az orvos elvtársak segítő, odaadó munkáját, ameüvel bebizonyították, hogy a dolgozó értelmiség szorosan együttműködik a dolgozó néppel. Hiszünk és bízunk benne, hogy közös célunk elérésében mindenkor számíthatunk az orvos-elvtársakra, hogy az igaz útról nem térnek le és mindég a munkásnéppel egvütt fognak dolgozni a világbéke és a szocializmus felépítéséért. Fehér G.. Csehszlovák Állami Birtok, Topdnviky.