Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-25 / 273. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 november 25, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 273. szám bébeköveteb. útban haz

afelé a varsói kongresszusról A további cél: A dolgozó tömegek békeharcának fokozása Hodinová-Spurná elvtársnő nyilatkozata Prágába, a béke keresztútjára, egymásután érkeznek a varsói II. Világbékekongresszus küldöttei, akik visszatérnek hazájukba. Tegnap a késő délutáni órákban visszatért köztársaságunkba a csehszlovák békedelegáció első része is, akiknek repülőgépe a ruzyni repülőtéren szállt le. A csehszlovák békeküldöttség első részének tagjai Kolský elvtárs, az tJRO titkára, Lumír čivrný, a tájékoztatásügyi miniszter helyettese, Grohman mérnök, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke, Slechta asszony, a Csehszlovák Nőszövetség alelnöke, Drda író, a hősi halált halt Fucsík özvegye, Mária Pujmanová írónő, Lerchová, a világhírű korcsolyázónő és még sokan mások. Az esti órákban érkezett meg a csehszlovák békeküldöttség második része, amelynek élén a csehszlovákiai békevédők bizottságának elnöknője, Hodinová-Spurná elvtársnő állt. Ebben a küldöttségben voltak Horák tanár, postaügyi megbízott, Mukaŕovszký, a prágai Károly egyetem rektora, Hronek, az Újságírók Nemzetközi Szövetségének főtitkára, Novák püspök, a cseh testvérek egyházának főpap ja, *Boucek, á plzeni Skoda-művek élmunkása és még sokan mások. A visszatérő béke-követeket a repülőtéren Komzala elvtárs, a nemzetgyűlés alelnöke fogadta, de megjelentek üdvözlésükre a prágai központi hivatalok, a hélyőrség, äz ifjúsági szövetség és a többi tömegszervezetek küldöttei is. Velük egyidőben érkezett a Wilson-pályaudvarra Plojhár atya egészségügyi miniszter. A csehszlovák békeküldöttség tagjain kívül, útban hazafelé, Prágában rövid időre megpihentek a brit, francia, libanoni, stb. küldöttek, közöttük Hewlet Johnson canterbury-i érsek, Bjernal író és mások. A csehszlovák békeküldöttség vezetője, Hodinová-Spurná elvtársnő Prár gába érkezte után a Csehszlovák Távirati Iroda munkatársával beszélgetést folytatott. Hodinová-Spurná elvtá/snő többek között a következőket mondotta: — Minden küldöttünk tudatában veit küldetése fontosságának. Ez megmutatkozott a kongresszus egész tartama alatt. Valamennyi delegátus aktive résztvett a kongresszusi munkában a legkülönfélébb módon. Egyrészük a bizottságokban dolgozott, más küldöttek a lengyelországi manifesztációkon tartottak beszédet, számos delegátus előadást tartott a lengyel rádióban. A rövidhullámú adásokban az egész világba közvetítették beszédeiket, mások cikkek egész sorát írták a világ napilapjaiba. A legszebb volt a delegátusok munkájának és nézeteinek egysége. A küldötteikből kongresszus valódi munkakollek-" tívát alakított ki. — Az első kongresszus a békeerők összpontosítása volt — mondotta továbbá Anežka HodinováSpurná, a ČTK szerkesztőiének adott válaszában. — A második kongreszszus világosan megmutatta az irányt és megjelölte az utat, hogvan kell a béke arcvonalába bekapcsolni valamennyi nemzet lakosságának tömegeit, amelyek eddig közömbösek voltak a békemozgalom iránt vagy eddig nem fogták fel jelentőségét, — A második kongresszus főpolitikai értelme abban reilik. hogy világosan kitűzte az alapelveket és egyben megmutatta, hogyan kell azokat teljesíteni. Ez a tény világosan kifejezésre jutott abban az okiratban, amelyet a második kongresszus az Egyesült Nemzetekhez intézett. Ehhez az okirathoz a határozatok egész sora kapcsolódik, mint például Nyugat-Némeforswág újrafelfegyverzése elleni tiltakozó határozat, a gyarmati nemzetek imperialista elnyomása elleni határozat, stb. — Mély megértéssel fogadta a kongresszus a csehszlovák küldöttség jelentését, amelv a csehszlovák nép békeharcának fővonalaként a köztársaság építését és a dolgozók életszínvonalának emelését ielölte meg. Ezzel kapcsolatban Anežka Hodinová-Spurná rámutatott Zatĺkaj trnavai élmunkás beszédére, aki az egész napon tarló fárasztó ülesezés után kóra hajnalban beszámolt munkájáról és arról, hogv munkahelyén hogyan harcol a békéért. Szlovák nyelven mondott beszédét hét nyelvre fordították le és a küldöttek fáradtságuk ellenére feszült figyelemlemmel 'hallgatták és viharos tapssal jutalmazták. Ez a ténv azt mutatja, hogy az építő irányvonal a csehszlovák nép békemozgalmában helyes és a kongresszus énnek igazságát megerősítette. A további feladat, amelv előttünk áll, a csehszlovákiai Békehívők kongresszusának előkészítése, amely megvalósítja azokat a feladatokat, amelyeket a Béke Hívei II. Világkongresszusa tűzött ki eléje. E kongresszus előkészületeit fethalszJnáljuk arra, hogy további munkásokat nyerjünk meg az\ élmunkásmozgalomnak, hogy további földműveseket győzzünk meg arról, hogy munkájuk hozzájárul a békeharchoz. A CsKP Központi Bizottságának üdvözlete Harry Pollitt elvtársnak Csehszlovákia Kommunista Párt- 1 ged, mint az imperializmus elleni jának Központi Bizottsága Harry, Pollitt elvtársnak, Nagy-Britannia' Kommunista Pártja főtitkárának hatvanadik születésnap ia alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte: Drága Pollitt elvtársi Hatvanadik születésnapod alkalmámából szívélyesen köszöntünk téharc állhatatos bajnokát és mint f á radhatatlan békeharcost. Sok jó egészséget kívánunk, hogy Nagy-Britannia Kommunista Pártia élén az eljövendő években sikeresen vezethesd országod dolgozó népének harcát a béke, a haladás és a szocializmus nagy ügyének győzelméért A 7fósgöneísé» szlooákiaí kö

zp

onti tisoUságdnak hatácozata Szlovákia asszonyai és lányai: vegyetek tevékeny részt országunk szocialista felépítésében November 23-án és 24-én a Csehszlovák Nőszövetség kibővített központi bizottsága ülést tartott. A Nőszövetség feladatairól Szlovákia felépítésében Helena Bachratá, a szövetség szlovákiai elnöknője tartott számolót. Az ülés végén a Nőszövetség központi bizottsága a kővetkező határozatot hozta: Szlovákia dolgozó női a gyárakban, a földeken, a hivatalokban és a háztartásokban lelkesen magukévá teszik azokat a feladatokat, amelyeket a Béke Híveinek világkongresszusa tűzött ki és a béke aktív harcosainak soraiba jelentkeznek. A Béke Hívei világkongresszusának határozatait nagy lelkesedéssel fogjuk megvalósítani, mert meg vagyunk győződve, hogy minden nő boldogságát, gyermekeink, férjünk, családunk jólétét csak a békés építés biztosítja nekünk, amelyet a csehszlovák dolgozó nép Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt valósít meg. ' A békeharcba aktíve bekapcsoljuk összes dolgozó nőinket, úgy hogy üzemeink, falvaink, családaink szilárd szemet alkossanak a világ békemozgalma láncában, amelyet a munkásosztály és az egész világ haladószellemü emberei alkotnak s amelynek részét képezik az imperialista támadók ellen harcoló gyarmati nemzetek és amelyet a dicső szovjet nép vezet, élén a zseniális Sztálinnal. Az új világ alkotóinak társaivá akarunk lenni és eaért mind hathatósabban fogjuk építeni gazdaságunkat és hozzájárulunk iparunk felépítéséhez és falvainknak a szocializmushoz való áttéréséhez. A munkásosztály a dolgozó nép élén nagy sikereket ért el Szlovákia iparosításában s a dolgozó nők előtt a boldog és müveit élet örömteli perspektíváit nyitja meg. Gondoskodunk arról, hogy nőink az új üzemek felépítését családjuk jóléte és boldogsága biztosítékának tekitsék. Gondoskodunk arról, hogy minden nő kötelességnek és megtiszteltetésnek tártlsa, hogy aktívei bekapcsolódhat az új üzemek munkájába. Egész szervezetünk munkáját arra irányítjuk, hogy új női munkaerőket szerezzünk az új üzemeknek és egész iparunknak. Fokozzuk a nök részvételét a közlekedésben, a postán, az elosztásban, a pénzügyben és gazdasági életünk minden más szakaszán is. Ebből a célból tevékenységre serkentjük szövetségünk tagjait a kerületi, járási és helyi Nemzeti Bizottságok toborzó bizottságaiban, amelyek rendszeresen megnyerik nőinket az új hivatásnak. Az ipari központokban tájékoztató toborzó központokat létesítünk. A szocalizmus felépítésének az új szakdolgozók ezreire van szüksége, ezért felhívással fordulunk nőinkhez: vállaljatok kötelezettségeket, kötelezzétek magatokat, hogy fokozzátok tudástokat, hogy szakképzettséget szereztek, hogy tanult szakmunkásokká váltok! Fejlesszetek ki ez irányban versenyt! A szakmunkaerök nagy hiányát iparunkban megszüntetjük azzal is, hogy rendszeresen keresünk és megnyerünk leányokat és fiúkat tanonI (Folytatás a 2. oldalon.) A könyvekből tanulunk jobban dolgozni, szebben élni és harcolni a békéért. A Szovjetunió emlékirata a Japánnal kötendő békeszerződés tárgyában Moszkva, november 24. TASS. Dulles úr, az Északamerikai Egyesült Államok tanácsadója 1950 október 26-án J. Malik elvtársnak, a Szovjetúnió képviselőjének New Yorkban átadta az Északamerikai Egyesült Államok kormányának memorandumát a japán békeszerződés kérdésében. A memorandumban ez áll: Az alábbiakban röviden és általánosságban közöljük, hogy az Északamerikai Egyesült Államok kormánya milyen szerződést tart alkalmasnak a Japánnal való háborús állapot megszüntetésére. E mellett hangsúlyozza a memorandum, hogy ez a megnyilatkozás nem végleges jellegű, hanem pusztán kísérlet és sem tartalmában, sem részleteiben, sem bármely jövő ben előterjesztett javaslat megszövegezése tekintetében az USA kor'm& nyát nem kötelezi. Föltehető, hogy ha alkalom nyílik e javaslat átvizsgálására, több nemhivatalos jellegű megbeszélésre kerül sor, amelynek célja az lesz, hogy további javaslatok dolgoztassanak ki, hogy mindazok a pontok, amelyek még nem világosak, határozott alakot öltsenek. Az Északamerikai Egyesült Államok oly szerződést javasolnak, amely végetvetne a háborús állapotnak, felújítaná Japán függetlenségét és Japánt a szabad nemzetek szövetségébe mint egyenrangú felet fogadná be. Ami a konkrét kérdéseket illeti, a szerződés a következő (alapelveken nyugszik: 1. Résztvevők. >— Mindazok a nemzetek, amelyek Japánnal háborús állapotban állnak és késznek nyüatkoznak a javasolt alapon vagy pedig esetleg később megállapítandó egyezmény alapján Japánnal békét kötni. 2.' ENSz. — Előföltételezendő Ja pán tagsága. 3. Terület. — Japán a) elismeri Korea függetlenségét, b) beleegyezik az ENSz és az USA protektorátusába Riu Kiu szigete fölött és a boni szigetek fölött, c) elfogadja az Angol Királyság, a Szovjetúnió, Kína és az Egyesült Államok döntését Formozá' ra, Sachalinra, a Kurili-szigetekre és a Pescadores-szigetekre vonatkozólag, Amennyiben a szerződés érvénybe lépésétől számított egy esztendő leforgása alatt semilyen döntés nem kö vetkezik be, úgy az ENSz közgyűlése dönt az érvényesség kérdésében. Nyilatkozat teendő, amelyben Kínában való különleges jogaikról s érdekeikről lemondanak, 4. Biztonság. A szerződésben meg kell határozni, hogy a megfelelő kölcsönös biztonsági intézkedések megtételéig — aminőt pl. az Egyesült Nemzetek Szervezete tényleges felelösségátvétele — a japán szervek, valamint az amerikaiak és esetleg más katonai egységek közösen felelősek a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséért a japán térségben. 5. Politikai és kereskedelmi intézkedések. Japán elfogadja a narkotikumok és a halászat terén fennálló többoldalú szerződéseket. A háború előtti kétoldali szerződéseket kölcsönös megegyezés alapján lehetne megújítani. Japánnak az új kereskedelmi szerződések megkötéséig a szokásos kivételekkel a legmagasabb előnyöket fogják nyújtani. 6. Igények. A szerződés valamenynyi résztvevője lemond a katonai akciókból származó igényekről annak kivételével, hogy a) a szövetséges hatalmak elvileg megtartják a saját területükön levő japán vagyont, b) Japán visszaadja a szövetséges vagyont és amennyiben azt sértetlen állapotban nem lehet visszatéríteni, visszatéríti azt japán valutában az értékének megfelelő összegben, melynek magasságát egyezményileg állapítják meg. 7. Vitás kérdések. Vitás igények kérdésében külön semleges bizottság fog dönteni, amelyet a nemzetközi bíróság elnöke nevez ki. A többi vitás kérdéseket diplomáciai úton oldják meg, vagy pedig nemzetközi bíróság elé utalják. A Szovjetúnió kormányának meghatalmazásából J. A. Malik elvtárs november 20-án a következő emlékiratot adta át Dullesnek: Október 26-án, Dulles úr J. A. Malikkal folytatott beszélgetése során a Japánnal kötendő békeszerződés kérdésében memorandumot adott át, amely általános tömör nyilatkozatot tartaámaz arról, hogy az Északamerikai Egyesült Államok kormányának véleménye szerint milyen szerződés lenne alkalmas a Japánnal való háborús állapot megszüntetésére. Ezzel összefüggően szükséges volna, hogy a Szovjetunió kormánya fevilágosítást kapjon a memorandum egyes pontjaira. 1. Mint ismeretes, az USA, NagyBritánnia, Kína és a Szovjetúnió, valamint néhány további állam, amelyek 1942 január 1-én Washingtonban az Egyesült Nemzetek deklarációját aláírták, kötelezettséget fogadtak el, hogy az ellenséges országokkal nem kötneik szeparatív békét. Tekintettel arra, hogy ez a köteler zettség fennáll, szükségessé válik annak megmagyarázása, hogy a Japánnal való békeszerződés megkötése >

t tekintetében egy oly szerződésre gon' dol-e az USA, amelynek résztvevői az USA, Nagy-Británnia Kína és a Szovjetúnió, akik a Japánra vonatkozó kapituláció feltételeit aláírták, valamint bármely más állam, amely a Japán elleni háború résztvevője volt, vagypedig azt a lehetőséget engedi meg, hogy Japánnal külön békeszerződés kötessék meg a fenti hatalmak némelyikének részvételével pusztán. 2. A kairói 1943 december 1-i deklaráció, amelyet az Északamerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína, az 1945 július 26-i potsdami deklaráció, amelyet ugyanezek az államok és a Szovjetúnió írtak alá, Formoza, a Pescadores-szigetek kérdésében oly döntést tartalmaztak, hogy azokat Kínához visszacsatolják. Ugyanígy az 1945 február 114 yaltai egyezmény, amelyet az USA, Nagy. Britannia és a Szovjetúnió irtak alá, Szachalin szigete déli részét és a Kurili-szigeteket visszacsatolta a Szovjetunióhoz. 3. Sem a kairói, sem a potsdami szerződés nem tesz említést arról, hogy a Riu Kiu -sziget és a Boniszigetek Japán fennhatósága alól kivétessenek, ugyanakkor az államok, melyek ezt a nyilatkozatot aláírták, kijelentették, hogy „területi hódító terveik nincsenek". 4. Álalánosan ismert, hogy a japán nép nagy érdeklődést tanúsít az iránt, vájjon a megszálló katonaság Japánban marad-e a békeszerződés megkötése után, annál is inkább, mert a potsdami deklaráció értelmében Japánból a megszálló katonaságot viszsza kell vonni. Ezzel kapcsolatosan szükséges, hogy a szovjet kormány tudomást szerezzen arról, vájjon a Japánnal való békeszerződésben gondolnak-e egy bizonyos határidőre, amelyen belül Japán területéről a megszálló katonaságot ki kell vonni. 5. A távolkeleti bizottság tagállamai 1947 július 19-én közös megegyezés alapján döntést hoztak, amelyet az Egyesült Államok indítványára fogadtak el. Ez a döntés megállapítja, hogy Japán nem fog rendelkezni sem szárazföldi hadsereggel, sem haditengerészettel, sem pedig katonai légierővel. A memorandumban azonban az USA a japáni térség biztonságának kérdésével kapcsolatos álláspontját a következőképpen határozza meg: A japán é samerikai szervek és esetleg más haderők is közös felelősséggel biztosítják a japáni térségben a biztonságot és a nemzetközi békét. Tekintettel am, hogy a memorandumban „közös felelősségről" van szó a nemzetközi béke és biztonság fenntartására a japáni térségben, szükséges volna, hogy a szovjet kormány a két kérdésben felvilágosítást kapjon a) vájjon az említett „közös felelősség" mellett japán fegyveres erők, azaz japán szárazföldi hadsereg, japán hadi tengerészet és katonai légierők szervezését, valamint japán vezérkari testületek szervezését teszik-e fel, b) vájjon a közös felelősség annyit jelent-e, hogy a japánnal kötendő békeszerződés után is maradnak japán terüieten amerikai haderők, illetőleg amerikai szárazföldi és légi bázisok. 6. A memorandumban nem is esik szó arról, hogy a japán nép részére biztosítani keU a szabad, békés gazdasági élet fejlődési lehetőségét. A Szovjetúnió kormánya óhajtaná annak tisztázását vájjon gondoskodnak-e oly intézkedések megtételéről a szerződésben, amelyeik Japán békés gazdasági élete kibontakozását biztosítják és Japánnak lehetővé teszik, hogy nyersanyagforrásokhoz jusson, hogy résztvehessen egyenjogúsági alapon a világkereskedelemben. Tekintette! arra, hogy egészen világos, hogy a Japánnal kötendő békeszerződés megoldásához különös érdek fűzi Kínát mert éppen őt érte éveli on keresztül a japán militaristák részéről támadás, szükséges volna, hogy a Szovjetúnió tudomást szerezzen arról, milyem lépések történtek arra, vonatkozólag, hogy a Kínai .Népköztársa, ság kormánya nyilatkozzék e kérdésről.