Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-25 / 273. szám, szombat

UJSZÖ 195P november 25 A KÖNYV: A BÉKE ^Napjainkat a béke gondja, gondo­löta líraija, az agyakat és szíveket a béke védelme mozgatja. A háború li dérce, az atombomba gyilkos felelőt­lensége a béke összes erőit, tényezőit [mozgósítja: az erkölcs eílenálláslát, a kultúra felelősségét és a munka vé­tóját. A háború rombol, a béke al kot. A háború állattá zülleszt, a bé­ke emberré nevel. A háború: barba­rizmus, a béke: a jóakaratú emberek összessége, A béke hívei a kultúrát igenlik, védik. Eszközük, fegyverük: a könyv. E napokban Szlovákiaszerte, váro­sokban és falvakban — a varsói bé­kekongresszust követőn — megrende­zik a könyv és sajtó hetét. A béke­mozgósítás légkörében a könyv sze r epére és küldetésére hívják fel a fi­gyelmet. Nem véletlenül, mert a ket­tő szorosan összefügg. Kultúra és béke — egyjelentésű fogalmák. A béke védelme a kultúra védelmét je­lenti elsősorban. A könyv terjesztése a békegondolatot erősíti: a könyv a háború gyilkos ellenmérge. Olvassa tok, vegyétek és terjesszétek a köny­vet: erősítsétek a békét! Nincs ennél sürgősebb, szebb és emberibb köte lesség! Könyv nélkül nincs béke! Könyv, ellenméreg nélkül a háború gyilkos fertőzése, agyatködlő mámora aka dálytalanul keríti el a tömeget a mé­szárszéknek. Az első világháborúban k'i tudta közülünk, hogy létezik vala hol egy Kari Liebknecht nevezetű ember, hős, a legnagyobb, aki Ber­linben 1916 május elsején egy nép­gyűlései hadat mert üzenni a háború rúnák: „Becsapták a népeket, pokol­ba taszították őket, türelmükre szá­mítanak és hiszékenységükre építe­nek, hogy a gyűlölet és háború örök­ké tartson... Le a háborúval! Mi békét akarunk! Föld népei, hozzátok fellebbezek, föld népei, ébredjetek!" — Ki tudott erről? És egy francia könyv, egy magyarra fordított fran­cia regény, az ellenség könyve: Bjt­busse „Tüze" tépte fel a szemünket a lövészárokban a békére! Es ki, mi volt az, aki megajándékozott minket a béke titkával, erejével, mulhatat­lanságával a háborúban? Ady Endre utolsó verskötetében, a francia bé­kemártírra, Jean Jaurés-re emlékez­ve, írta le a béke és kultúra egyen­lítésének mulhatatlanságíát: „De nagy halott, ölt testvérem bennem úgy él, mint a Gondolat igaza". A béke: A gondolat igaza. És a gondolat igaza a háború legnagyobb ellensége. A könyv — az igazi — a háború elsőszámú áldozata. Az aka­dály, amit el kell tüntetni az útból. Senki jobban nem tudta ezt, mint Hitler, mint a fasizmus, mely az örök háború szentségét és szükségét hir­dette. E szemléletben a békéért való kultúra csak az elpusztítandó, meg­semmisítendő ellenség szerepét játsz­hatta- A gyilkosság kultúrája a köny­vet csak máglyahalálra ítélhette! A könyv történetének legszégyentelje­sebb fejezete 1933 május 10-e, ami­kor a berlini egyetem épülete előtt német diákok Goebbels vezetésével máglyán elégették az „ellenség", a szocialista és humanista kultúra könyveit. Meg kellett szabadulni a kölönctől, a kultúra erkölcsi felelős­ségétől, hogy a barbár felelőtlenség­nek, a háborúnak utat nyithassanak. A fasizmusnak nincs, nem lehet kul­túrája, mert mozgatója, törvénye a háború és semmi más. A fasizmus tegnap és ma csak könyveket tud égetni, pusztítani. Okkal és oktalanul. Az erdélyi visszavonuláskor például így lett a német SS-hordák áldozata a világhírű Teleki-téka. A könyvtár felégetését semmi sem indokolta, de aki könyvmrglyával kezdte, csak könyvtárégetéssel végezhette. A bar­barizmus csak a pusztító következe­tességet ismeri! A könyvnek pusztulnia kellett, a máglyának égni kellett, mert egy mindennél veszélyesebb ellenség je­lentkezett: a proletariátus könyvéh­sége, betűszomja. Hitlernek jó szeme volt: a statisztikák az új ellenség ro­hamos terjeszkedéséről, térhódításá­ról tudósítottak. Az antifasizmus könyveinek pusztulni kellett! A dön­tő lökést a könyvgyilkossághoz a pro­letJárforradalmi irodalom növekvő számsorai adták. A német proletariá­tus a könyv tömege lett: a háború el­lensége. 1928-ban a német proletár­forradalmi irodalom 1,200-000 pél­dányban fogy el, 1929-ben 3,392.000 1930-ban 6,356.000, 1931-ben 10,878.000, 1932-ben 14,568.000 példányban fogy el. Ne felejtsük el: a munkanélküli­ség elérte tetőpontját, de a dolgozók nyomorúságukban fokozottan olvas­nak, až ellenszer szükségessége a kenyérnél is fontosabb! A mai dol­gozók, akiknek biztosítva van a ke­nyerük, ne felejtsék el elődeik példa­mutató tegnapi áldozatit, könyvsze­relmét és kövessék őket: olvassák, vegyék a könyvet. Emlékezzenek a máglyára, mely tegnap elérte célját: a könyv grafikonja rohamosan esett. 1931-ben Németországban 24 ezer A béke nagydíját a vértanúhalált halt nagy cseh író, Július Fucsík kapta Kiosztották Varsóban a békedíjakat A varsói Teatr Polskiban szerdán délután került sor a békedíiak ünne­pélyes kiosztására. A díiakat Pietro Nenni nyújtotta át a kitüntetett mű­vészeknek és íróknak, illetve azok képviselőinek. A békenagydíjat Július Fucsiknak, a vértanúhalált halt nagv cseh írónak ítélték „Üzenet az élőknek" című börtönnaplójáért. Ezt a díiat a német fasiszták által kivégzett író özvegye, Gusta Fucsiková vette át. Irodalmi díjat kaptak: Pablo Neru­da chilei költő és a távollevő Nazim Hikmet nagy török költő, aki hosszú esztendőket töltött börtönben. A képzőművészeti díiat Pablo Pi­cosso nyerte el a békemozgalom jel­kéDévé lett békegalamb rajzáért. A békemozgalom nénszOTŰsítésé­nek díját Paul Robesonnak ítélték vi­lágszerte előadott békedalaiért. A filmek közül Wanda Jakubowska lengyel renedezőnő ..Utolsó állo­más" című filmjét, továbbá a szovjet és magyar rendezők és oneratőrök közös művét, a budapesti VIT-ről készült „A világ ifjúsága" című do­kumentumfilmet tüntették ki. A zenei díjat Vaclav Dobias cseh zeneszerző nyerte el „Békekántáta" című művével. Végül az újjáépítési aranyérmével Varsó városát tüntették ki. A kitüntettek nevében Pablo Ne­ruda mondott köszönetet a Béke Hí­vei Világkongresszusának. fl füleki Kovosmalt Igy reagál a ga zdasági konferencia határozataira Ahol a párttagság felülvizsgálását összekötötték a teljesítmény-normák felülvizsgálásával Az átigazolás nemcsak a párttagság ügye. hanem pártonkívüliek áriási tömegéé is Az össz-szlovákiai gazdasági ko B'zottsága hívott össze, erős visszh életünk fontos tényezői körében. A megtartott kerületi konferenciák kon pártszervezetek, az üzemi tanácsok, őket a köztudatba és ígv ismertté v történt ez a füleki zománcgyárban mi tanács és az üzem vezetése részié ségeket, amelyek a Párt gazdasági jából következnek és a következő A Párt üzemi szervezete és bizott­sága a felülvizsgálás alapján azt a kötelességet vállalta, hogv hetente át fogja tekinteni a termelést, meg­vitatja a termelésben mutatkozó ne­hézségeket és minden kedden terme­lési üiést tart. A tízesbizalmiak ha­vonta egyszer ülnek össze és ülésük után a párttagság megismerkedik az üzemi pártszervezet konkrét felada­taival. Az agitátorokat havonta egy­szer hívják össze és esetleg szükség szerint a különféle kérdések letár­gyalására, amelyek a napi munkából adódnak. A Párt műhelvszervezetei az üzemben csak rövid ideie dolgoz­nak, bár már most is nvilvánvaló, hogy így a Párt üzemi szervezetének tevékenységét jobban tudják irányí­tani. Nehogy állandóan egy és ugyanolyan elvtársakat törniék mun­kával, a munka oroszlánrészét át­vitték a Párt műhelvszervezeteire, a tízesbizalmiakra és az agitátorokra. Minden műhelyszervezet oktatót ka­pott a pártszervezet közoonti vá­lasztmányától és ezek az oktatók fognak gondoskodni arról, hogy a műhelyszervezetek a oártbizottság határozatait megvalósítsák. A tagság* felülvizsgálását össze­kötik a teljesítmény-, kapacitás- és anyagnormák felülvizsgálásával és az öttagú felülvizsgáló bizottságban résztvesz az az elvtárs is. aki azon a munkahelyen dolgozik. A párttagság felülvizsgálásának befejezése után az üzemi pártbizottságnak megfelelő he­lyes képe lesz az üzem kádereiről. Az üzemi pártszervezet a tervet a Párt minden egyes tagjára kidolgozza és a párttagság elé olvan feladatokat szab, amelyeket az a párttag el is tud vé­gezni. A KÖTELEZETTSÉGEKET MINDEN EGYES PARTTAGNAL ELLENŐRZIK. Mindazokal a kötelezettségeket és feladatokat, amelyeket a párttagok ma­gukra vállalnak, a lehelő legalaposab­ban ellenőrizni fogják és pontos átte­kintést készítenek róluk. E határozat végrehajtásáért az üzemi nártszerve­zet vezetősége és kult. pron. előadója személyesen felelős. A Párt üzemi szervezete a pártbi­zottsági üléseken pontos képet nyer a tervteljesítésben mutatkozó hiányok­ról. Ezeken a gyűléseken a termelési tárgyalásban résztvesznek az egyes osztályok vezetői is. A pártszervezet vezetősége teljesen tisatába jön az nferencia, amelyet Pártunk Központi angra talált üzemeinkben, gazdasági koonferencia határozatait a később kréten alátámasztották és az üzemi az üzemek műszaki vezetői átviszik álnak egész dolgozó népünk előtt. Igy Is. A párt üzemi szervezete, az üze­tesen megvitatták azokat a köteles­funkcionáriusainak bratislavai aktívá­áüáspontot foglalták el: üzemben megoldásra kerülő feladatok­kal és a párt műhelvszervezetei, a tí­zesbiealmiak és az agitátorok segítsé­gével a pártbizottság üléseinek tapasz­talatait közvetlenül átviszik az üzem egyes részeibe. Ezekről a dolgokról nemcsak a párttagságot, hanem a pártonkívüliek hatalmas tömegét is teljes mértékben tájékoztat iák. A pártbizottság kéthetenkint foglalkozik a terv teljesítésének biztosításával. Min­dig konkrét feladatokat ielölnek ki és megállapítják, kinek, mit és mikor kell végrehajtania, mert csuDán ezen a módon lehet biztosítani a terv és a jövő évi fokozott feladatok teljesíté­sét. AHOL MAR" A JANUARI TERVRE KÉSZÜLNEK. A Párt üzemi szervezete már most foglalkozik január hónaD termelési feladataival és az üzem igazgatóságá­val együtt biztosítja a januári terv­teljesítés túllépésének előfeltételeit. Hasonlóképpen iárnak el az 1951. évi összes újabb árucikkek gyártási ter­vénél. E feladatok végrehajtásáért az üzem igazgatója, Supka elvtárs a fele­lős. Az 1951. évi tervtel iesítés fel­adatai megkövetelik azt, hogv újabb 160 munkaerőt vegyenek fel az üzem­be. A munkaerők megnyerését és az új alkalmazottakkal való beszélgetése­ket Janosik elvtárs intézi és figyel­mezteti az üzem úi alkalmazottait azokra a kezdeti hibákra, amelyeket elkövetnek. A munkaerők toborzását a legöntudatosabb elvtársak segítségé­vel végzik, akiknek a felülvizsgálásnál ilyen feladatokat szabtak. MINDEN MUNKÁST MEGTANÍTANAK A MŰSZAKI ALAPISMERETEKRE. Az üzemi pártszervezet a káder­osztállyal karöltve határozatot hozóit, hogy megszervezik a dolgozók tech­nikai minimum-tanfolvamát és ezen­kívül a szocialista birtokgazdálkodás bevezetésénél rövidlejáratú tanfolya­mokat is rendeznek, amelyekben a mestereket, az ellenőröket, a tervező­ket, a számvevőket kéDezik ki. A pártszervezet legnagvobb feladata azonban a szocialista birtokgazdálko­dásra való előkészület, amelvet tulaj­donképpen január 1-én kezdenek meg. Elhatározták azt, hogy minden üzem egy elvtársat küld a raktárba a nélkül, hogy annak az üzemrésznek a teljesít­ménye csökkenne. Továbbá elhatároz­ták azt is, hogy minden üzemrész egy bizonyos raktárrészt gond jaiba vesz és fizetett brigádban annvira helyrehozza, hogy normálisan megindulhasson a szocialisla birtokgazdálkodás menete. Minden műhelyben ezenkívül maga a műhely munkássága csinál rendet. Ez a legnagyobb kötelezettségvállalá­suk, mert itt körülbelül 250 vagonnyi felesleges anyagot kell eltávolítani. AZ ÜZEM FELÉPÍTÉSE. Az üzem építési oktató iává Kovács János elvtársat nevezték ki. aki az üzemi pártszervezet és az üzemi ta­'nács mellett fog dolgozni. A oktató havonta fog beszámolni a pártbizott­ságnak azokról a kérdésekről, amelyek az építkezésen előfordulnak A gazdasági konferencia határoza­tainak megfelelően az üzem többi központjában további műszakokat in­dítanak, amelyeknek rendes menetéért Matyasovszky mérnök elvtárs a fele­lős. E mellett a zománcozóban 8 férfi munkaerőt női munkaerőkkel pótolnak és további férfi munkaerőket cserél­nek ki a szerelő ösztálvon. a konyha­gépek megmunkálásánál, a pléhező­ben, a fülezőben, a saitolóban, a vas­bútor osztályon és még másutt Is. E feladatok végrehajtásáért az üzemi tanács elnöke, Nagv elvtárs a káde­ressel, Hronec elvtárssal együtt a fe­lelős. MEGALAKITJAK AZ ÜJITÖK KLUBJÁT. Az üzemi pártszervezet kötelezi ma­gát arra, hogy felújítja és élénkíti az újítók klubjának működését. A klubba fiatal embereket vesznek fel, akik a különféle központok tapasztalatait fogják átvenni és lehetőségeket ke­resnek a munka termelékenységének fokozására. Az újítók klubiának ren­des munkájáért Czakó mérnök elvtárs a felelős. A normák felülvizsgálását decem­ber 30-ig fejezik be és az üzemi ta­náccsal a szerződést december 10-ig megkötik. Amint látjuk, az üzemi pártszerve­zet helyesen fogta fel feladatait. A termelés konkrét kérdéseire irányítja a párttagság figyelmét és határozott lépéseket tesz az iránvban. hogy az üzemben megvalósuljon az igazi szo­cialista munka. Ha az üzemi párt­szervezet az egész üzem munkásságát érdekeltté tudja tenni a termelés mi­nőségi és mennyiségi javításában, ak­kor biztosra vesszük, hogv a füleki Kovosmalt üzeme továbbra is az élen fog járni s megőrzi az élüzem büszke címét. könyv jelent meg 120 millió példány­ban, de 1933-ban már csak 12 ezer — 30 millió példányban. Ez a 30 millió már a háborút szolgálta. A 90 milliós veszteség viszont a béke és kultúra halálát jelentette. A könyv: a béke! A béke ellensége tegnap s ma egyformán a fasizmus. Tegnaip még szimbólikug máglyák­kal, görögtüzes játékókkal'' szédített, ma a könyv, a béke, a kultúra felett az atombomba lidérce lebeg: a min­dent elpusztító imperialista felelőtlen­ség. Emberek, férfiak, dolgozók, mentsétek meg a könyvet az atom­bomba elől: a könyv van veszélyben elsősorban. A könyv felett a száza­dok folyamán ezer és ezer vihar zú­gott el. Könyvtárakat égettek, mág­lyákat, celebráltak, halálraítélt mű­vekkel papírmalmokat tápláltak, de a kultúra egészét, örökét — barlan­gokban, szerzetesi cellákban, másola­tokban, dugva és rejtve, falazva és menekítve — valahogy mégis csak sikerült megtartani. De az atombom­ba Plátótól József Attiláig gyökere­sen és visszavonhatatlanul elpusztít mindent. Most áll elő az a helyzet, melyet Lenin 1917-ben felvázolt: „Az imperialista háború zsákutcá­ba juttatta az emberiséget. Választa­nunk kell: vagy hagyjuk, hogy to­vábbi milliók hulljanak el és az egész európai kultúra végleg elpusztuljon, vagy minden civilizált államban a proletariátusnak kell átvennie a ha­talmat", A hangsúly tehát a kultúra sor­sán, az európai kultúra védelmén van. És fz a védelem ma fokozot­tan a dolgozók ügye és küldetése. A könyv sorsát ők döntik el, a béke jö­vőjét ők határozzák meg. Könyvmág­lyák és atombombák ellen kell felso­rakozni: a fasizmus kultúrromboló, ikönyvgyilkoló háborúja ellen! Iró és olvasó összefogására van szükség a könyvért, a békéért. Heinrich Marni, az antifasizmus egyik szöve­gezője már tegnap megírta: „Paran­csoló szükség, hogy az író a mun­kással egyetértő legyen. Ha ez bekö­vetkezik: nincs többé könyvmáglya!" Vegyétek, védjétek, olvassátok a könyvet és a békét mentitek meg! Fábry Zoltán. A Béke Világtanács tagjai A Béke Hívei II. Világkongresszusa utolsó napi ülésén egyhangúlag meg­választotta a Béke Világtanács tag­jait. A névsort, amelyet a kongresszus elnöksége terjesztett a békekövetek elé, elsöprő többséggel fogadták el. A Béke Világtanács tagjai sorába a Szovjetúnió 12 tagját választották, köztük Fagyejev, Ehrenburg, Kornej­csuk és Vanda Vaszilevszká Írókat, Nikolaj metropolitát, Kocsenaszovot, a szovjet ifjúság antifasiszta bizottsá­gának elnökét. Gagarina asszonyt, a szovjet nők antifasiszta bizottságának elnöknőjét. .A békemozgalom ismert harcosai közül a Béke Világtanácsba beválasz­tották a kínai Kuo Mo Zsot és Szun Jat Szen asszonyt, Pak Den Ajt, a Koreai Nőszövetség elnökét, a dán Andersen Nexő írót, Jósé Giralt, a köztársasági spanyol kormány minisz­terelnökét, az USA részéről a többi között Paul Robesont és Howard Fast-ot, Franciaország részéről a töb­bi között Jollot-Curiet, Cotton asz­szonyt, a Demokratikus Nők Világszö­vetségének elnökét. Louis Saillant-t, a Szakszervezeti Világszövetség főtit­kárát, Guy de Boyssont. a DIVSZ elnökét, Jean Boultier abbét, Anglia részéről a többi között Bernal tanárt, Montague-t, Hewlett Johnson canter­bury-i dékánt, olasz részről a többi között Pietro Nennit és Emi(io Sereni szenátort, lengyel részről a többi kö­zött Dombrowski professzort, León Kruczkowski és Jerzy Putrament író­kat, román részről a többi között Sa­doveanut, az írószövetség elnökét, A Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársaság béke híveinek táborát a Béke Világtanácsában Hodinová­Spurná asszony, a Nemzetgyűlés al­elnöknője és Ján Mukaŕovsky, a pra­gai Károly egyetem rektora képviseli. A Béke Világtanácsba Magyarország részéről dr. Ándics Erzsébet egyetemi tanárt, Péter János református püs­pököt és Lukács György egyetemi ta­nárt választották be A CSEMADOK bratislavai he­lyicsoportja november hó 25-én, szombat este 19 órai kezdettel a „Jó könyv és sajtó hete" altimá­ból kultúrműsorral egybekötött előadást tart a Vaaov-utca 2. sz. alatti helyiségében. / A kultúrelőadást tea-est és tánc követi. Felkér jük a kultúrtársakat, hogy a kultúresten minél nagyobb számban vegyenek részt és hoz­zák el családjukat és ismerősei­ket ls. A Nőszövetség szlovákiai központi bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról) coknak. Ezt a munkát a fémipar és építőipar számára a leányokat tobor­zó bizottság álta. a bányászat ré­szére a Lány akció bizottságai által végezzük el. Hogy elvégezhessük a női munka­erők toborzásának nagy feladatait, meggyorsítjuk a szociális berendezé­sek, a bölcsődék, napközi otthonok, óvodák, felszabadított háztartás, stb. intézményeinek kiépítését. Nem elég­szünk meg azonban az intézmények létesítésével, hanem gondoskodunk ar­ról is. hogy bennük rend, "tisztaság, örömteli kollektív kulturális élet ural­kodjék és ezért védnökséget válla­lunk a gyermekotthonok és ifjúsági otthonok fölött is. A szocializmus felépítésére fal­vainkban széleskörű meggyőző kam­pányt folytatunk, hogy a kis- és kö­zépföldmüvesek asszonyait megnyer­jük a szövetkezeti gondolatnak és gondoskodunk az EFSz-ek, különösen a magasabb típusú szövetkezetek tag­ságának kibővítéséről. Biztosítjuk tagjaink részvételét a munkabrigádokban, az EFSz-ék tervbevett építkezései befejezésében. A falvakban végzett munkánkat arra irányítjuk, hogy a nőket megnyerjük a mezőgazdasági munkák közös mun­kacsoportjaiba, valamint, hogy meg­nyerjük a földmüvesnöket, a trakto­ristákat, agronomokat, fogtechniku­sokat, könyvelőnöket képező tanfo­lyamokon való részvételre. Megmu­tatjuk nőinknek, hogy az EFSz-ek megszilárdításával, a gépek kihasz­nálásával, a munka helyes megszer­vezésével megkönnyítjük a földmü­vesnő munkáját és gazdagabb, bol­dogabb élethez segítjük. E határozatok teljesítésének biz­tosítására 1950 december 5-ig össze­hívjuk a kerületi bizottságokat, 1950 december 15-ig a Nőszövetség járási bizottságait és 1951 január 15-ig taggyűléseket hívunk össze, amelyen megtárgyalják a feladatokat, tervet dolgoznak kí a feladatok megvalósí­tására és felállítják a kerületi és já­rási bizottságok mellett működő épí­tőbizottságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents