Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-24 / 272. szám, péntek

tjßtilwgi milgyhcn. tj/troa ... Véradók, ügveSeiti! Az alant felsorolt tanítók, a nyári pedag. tanfolyam vér­adói, akik még nem "kapták meg igazolványaikat, közöljék címüket a SOV-CSM magyar osztályával (Bratislava, Jele­nia 2): Balázs' Vilmos. ' Barcsi Ist­ván, Barda Béla. Bettés Ist­ván, Erdélyi István, Fecske Imre, Fördős Kálmán. György Lajos, Hadvezető Rudolf, Han­zelík Kálmán. lesek István, Kovács Isván, Kovács Sándor, Kocsis Gyula, Lukács László, Manca János. Máriási László, Papp László, Rajszi Ferenc, Tóth József (1923), Tóth Jó­zsef (1925), Üveges Gyula. Leveletek bal felső sarkában jegyezzétek meg: Véradás. 1950 november 16-án megalakult a Stredomlyny n. v. CsISz ifjúsági csoportja Levicén Az alakuló gyűlésen jelen volt az OV CSM titkára, aki a jelenlevőket tájékoztatta a szervezet jelentőségéről és> kö­telességeiről. Torda elvtárs, üzemi felelős, a továbL..~k so­rán ígéretet tett, hogy a CsISz helyicsoporját támogatni fogja minden téren mind az üzemi Kommunista Párt, mind a helyi szakszervezeti tanács. Egyidejű­leg megválasztották a szervezet választmányát az üzem fiatal dolgozói sorából. A 38 tagból álló üzemi cso­port megígérte, hogy minden vonalon teljesíteni fogja a reá háruló^ feladatokat, hogy ezzel is hozzájáruljanak a szocializ­mus felépítéséhez népi demo­kratikus hazánkban, valamint a tartós békéért folyó harc si­keres befejezéséhez, Kultur, rej. ZS CSM. SZERKESZTŐ ÜZEMETEK Pásztor Zoltán, honvéd: Le­veled várjuk. Ne feledkezz el tisztesiskolára jelentkezni Valent János, V. Blh: Ké­rünk, továbbra is foglalkozz az ifjúsággal oly lelkesedéssel, mint eddig. Szeretnők, ha be­számolnál ezzel kapcsolatos munkádról. Drenkó Margit, Ku.nová Tep­lica: Amióta kineveztek, nem kaptunk tőled levelet. Tudjuk, sok a munkád, de azért olykor felkereshetnél soraiddal. Gál Jeremiás, Stúrovo: Sípos elvtárs beszámolt munkádról, reméltjük, leveledből részlete­ket is megtudunk.^ Mihlyi Bertalan, honvéd: Ké­relmedet továbbítottuk; az U) Szó valóban jó segítségedre lesz a nevelőmunkában. Többeknek: Az „Alkotó Ifjú­Ság" c. kulturális folyóirat ver­sekkel, dalokkal, népi táncok­kal és színdarabokkal e napok­ban jelent meg! Megrendelhető a Smena lapkiadóvállalatnál, Bratislava, YMCA. Egyes'szóin ára lü.— Kés, előfizetés egy évre: 68.— Kcs. Krasne elvtárs már bizako­dóbban felelt: — Megpróbáljuk... Valent élvtárs íft ismét meg­szólalt. Szinte apai jóindulattal magyarázgatta, .hogy először a fiatalság szervezeti életét kell megerősíteni. Aztán a kiková­csolt egység, az ifjúság munká­ba lendülhet. Egyénileg, egyen­ként kell beszélni a fiúkkal! Kitartóan folytatni kell a meg­győző munkát. Apró munka ez, de fontos, mert nagy eredmé­nyeket csak jó alapokra épít­hetünk — fejtegette a fiatalok előtt.' Mi is elmondtuk eddigi ta­pasztalatainkat. Más járások fiatalságának munkáját ismer­tettük előttük. Vázoltuk, hogy az esetleges .hibákat hogyan kell jól és gyorsan kijavítani a Párt segítségével. Felhívtuk a fiatalok figyelmét az ifjúság iskoláztatására. És így közös beszélgetés alapján megállapí­tottuk a tennivalókat. — Jó! Húsz ifjú fog belépni az előkészítő bizottságba! Be­szélünk a fiúkkal! Vállaljuk! — Összegezték eredményképpen a CsTSz-vezetőség tagjai. Az óráía tekintettünk. Már késő­re járt. Beszélgetésünk alatt a mutatók szinte eszeveszett gyorsasággal haladtak előre. Nagyon elidőztünk. Már men­ni akartunk, de szíves szavak­kal még visszatartottak ben­nünket. — No, csak egy kicsinység! Még mondunk valamit! — ül­tetett vissza mindannyiunkat Valent elvtárs. Aztán megkezd­te: — Hát az úgy volna, hogy van itt Balogon egy kastély. Már elég .elhagyatott. De az épület ép. Meglehetne javítani. Nagyon jó volna munkásüdü­lőnek. Vagy iskolának. Gon­dolni kellene rá! Most engem lepett meg Va­lent elvtárs magyarázata. Nem értek az elhagyatott épületek helyreállításának módozatai­hoz, de meglepett az a gondos­ság, mellyel a kastélyra tekint. És mint becsületes, igazi har­cos, a dolgozó parasztság nagy szövetségesének, a- munkásosz­tálynak szánja! Nem tudtam mindjárt felelni az előadottakra. . Meglepetten hallgattam. De közben Molnár elvtárs már be is számolt ar­ról, hogy a napokban mérnö­kök jártak a kastélynál'és va­lószínű, hogy hamarosan, a ta­vasszal már meg is kezdik a helyreállítást. így tehát hama­rosan megoldódott a probléma. Elbúcsúztunk. Valent elvtárs­nak ígéretet tettünk, hogy ha­marosan újra meglátogatjuk. Kezet fogtunk. Keményen, büszkén, mint harcosok szok­tak. A balogi völgyben rohant ve­lünk az autó. Fröcskölte a sa­rat. Zúgott a motor. Az esős táj szürkesége borongva Vál­totta képeit az autó homályos ablaküvegein. H. E. Az este sötétjéből furcsán, csaknem esetlenül toppantunk be a szobába. A fény hirtelen szürkés felhőként nehezedett mindkettőnk szemére. Aztán néhány pillanat múlva már megszokottá vált minden. A helyi pártszervezet elnökének, Valent elvtársnak magas alak­ja közeledett felénk. Kezetfog­. tunk. Néhány perc alatt meg­ismerkedtünk vele is, a töb­biekkel is. Az otthonos szobácskában megindul a beszélgetés. Valent elvtárs kislánya az asztal mel­lett lankadatlan szorgalommal olvasgatott tovább. Arcán a gyermekarc tudásszomja ját­szadozott, miközben szemének éles tekintete a könyv lapjaira tapadt. Mi pedig félkörben be­töltve a szobát, csöndesen. be­szélgettünk. Csuraj István elv­társ vitte eleinte a szót. Az időjárásról, a mezei munkáról beszélt. A fiatalok hallgattak. Molnár Tibor és Krasne Zol­tán is. Később azonban hango­sadban és bátrabban folyt a szó. MaLljár elvtárs, aki a ri­maszombati gimnáziumba jár és itt Nagybalogon a CsISz tit­kám, hűvös tárgyilagossággal beszélt a falu fiatalságáról: „Nagyon sok problémánk van. És a fiatalok igen húzódoznak a mozgalmi munkától. Még mindig azt gondolják, hogy jö­vőjüket csak úgy biztosíthat­ják, ha egyénileg küzdenek, ha egyénileg törtetnek ..." Valent elvtárs közbeszól Körültekintő magyarázattal és éleslátással nemcsak a hibá­kat sorolta fel, hanem megke­reste azok okait is. És így rö­vid néhány szóból megismer­tük a falu életét. Valent elv­társ adatokkal is kiegészítette beszámolóját. Számszerűen is­mertette a lakosság szociális rétegeződését s áttekintő képet •adott a szegényparasztsag és a kulákság viszonyáröl. Vázolta a falu osztályharcának egyes fej ezeteit. Előadott gondolatait követve titkos csodálattal tekintettem rá. Éreztem, hogy ő, Valent elvtárs, Pártunk igazi harcosa. Marxista • alapra fektetett ma­gyarázatai nemcsak a község viszonyaival ismertettek meg, hanem egy igazi, egy példás pártelnökkel. Végre aztán mi is szóhoz ju­tottunk. Emlékeztettük fiatal elvtársainkat Gottwald elvtárs útmutatására: „Ne feledkezze­tek el arról, hogy egykor Ti fogjátok a-z országot kormá­nyozni. Tanuljátok meg tehát már most a vezetést és a gaz­dálkodást!" Beszélgetésünk újabb fejeze­tét kezdtük meg. Most már a közvetlen teendőkre került sor. Hogyan kapcsolhatnék be az ifjúságot az EFSz előkészítő bizottságának munkájába? Ez volt az első megoldandó fel­adat. Molnár elvtársat meg­hökkentette egy kissé a kérdés. — Nehéz, nagyon nehéz — hangoztatta. 9fjú levelezőink ívják Füleken megindult az élet. Élmunkasüzemünknek majd­nem fele ifjúmunkás. Majd­nem mindannyian száz'százalé­kon felül teljesítjük a normát. Mégis mi lehetett az oka, hogy eddig a füleki CsISz-csoportról alig hallottunk valamit? A régi, rossz vezetőség! — Azok, akik nem törődtek a cso­port előrehaladásával úgy, ahogy kellett volna- Azok, akik ne mtörődtek a csoportban mű­ködő magyar ifjúsággal. Ma már más a helyzet. Szer­vezetünkbe még ma is napról napra jelentkeznek az új tagok. Kultúrmunikánkat Gyuris Jó­zsef kultúrvezető elvtárs irá­nyításával megerősítettük. —­Könyvtárunkat kibővitettük Lenin és Sztálin könyveivel. — Szórakoztató játékokat is vá­sároltunk. Becsülettel kivettük részün­ket az ifjúsági élmunkáshéten a munkából is. Megtaláltuk a helyes vitat és most már nem­zetiségre való tekintet nélkül együtt dolgozunk szocialista hazánk felépítésén, békés éle­tünk védelmén. Beniczky József, Fülek. Újra itt vagyok a sastín; po­litikai iskolán. Megnyílt az is­kola. Az elvtársak s elvtársnők vidáman sorakoznak fel zász­lófelvonásra az első napon. Mindenki vidáman jött. És mindegyik azzal a tudattal, hogy tapulni fog, hogy megis­merkedik a marxi-lenini tudo­mányokkal, Szövetségünk fel­adataival, ifjúságunk jó mun­kaijával. Tudjuk, hogy ifjúságunk so­raiból többen szeretnének is­kolába jönni. Ezeknek m-i, a központi iskola jelenlegi hall­gatói, ezt üzenjük: Elvtársak! Dolgozzatok becsületei és tanul­jatok! Pápay István, Sastín. Iskolázásunkat befejeztük. Most színdarabot tanulunk.' Közben készülünk a további is­kolázásra is. Továbbá: örömmel írhatom, hogy egy hónappal ezelőtt hu­szonketten jöttünk haza' bri­gádról. Mind a huszonketten egy községből! Most pedig hár­man mentek tőlünk pionirveze­tqképzö iskolába. Helyiszervezetünkben igyek­szünk a lehető legjobban, a le­hető legnagyobb mértékben ele­get tenni nagy kötelességünk­nek: a tanulásnak. Sezretnénk azonban más csoportok mun­kájáról is hallani! Tanulni sze­retnénk még tőlük is. .. Lajtos Sándor, Zelovee.

Next

/
Thumbnails
Contents