Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-24 / 272. szám, péntek

Nagy kötelességünk: tanulni Alakítsunk SzokoS-körf! pette alakulnak meg. Az ifjú­ságnak azonban nem szabad visszariadnia: az akadályok közös munkával, brigádokkal, az MNV vagy az üzemi bizott­ságök segítségével Könnyen legyőzhetök. Mikor dolgozik jól a Szokol­kör? Szemléltetőnek két példát hozunk: Magyarbélén a Szövetség Szokol-körének nagyszerű le­hetőségei lennének. A labda­rúgáson kívül a néhány kilo­méterre levő szenei „báger"­ben nyáron az úszást, télen a korcsolyázást szervezhetnék meg. A csoportban azonban kevés az akarat. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy kézi­labda-pályájuk közel két éve épül. Ez határozottan nem ' fejlődés. Sztraka községben október­ben alakították a Szokol-kört, amelynek ha húsz tagja van. A labdarúgáson és kézilabdán kívül a vendéglő nagytermé­ben rendszeresen tornáznak. A körnek egyelőre a zabruz^ányl Szokol-egylet kölcsönzi a fel­szerelést. A földműves szövet­kezet a körnek anyagi segít­séget nyújtott és földrészt bo­csátott rendelkezésére, ame­lyen az ifjúság briádja sport­pályát'épít. K'ét ifjú, aki most végezte el az oktatótanfolya­möt a TOZ-próbákra, edzi a kör tagjait. A sztrakai elvtár­saktól valóban példát vehe­tünk. Közöljétek velünk ti is a Szokol-kör megalakításával kapcsolatos tapasztalataitokat és írjato': a sport terén eddig elért eredményeitekről. Az Ifjúsági Szövetség kon­gresszusa és a Központi Bi­zottság őszi ülése a sport és testnevelés terén is jelentős feladatokat tűzött elénk. Ezel; között talán a legfontosabb a Szövetség üzemi, 'helyi és is­kolai csoportjai számára a Szokol-körök megalakítása. Szokol-kört ott alakítunk, ahol az ifjúság érdeklődest ta­nusit a sport valamely ága iránt (labdarúgás, kézilabda, síelés, korcsolyázás), ahol megvan az ifjúsági szarvezet, de mindeddig nincsen Síiokcl­egylet. Mind az üzemekben, mind falun, ha a testnevelés kibontakozásának legalább mi­nimális feltételei biztosítva vannak, a CsISz legyen a kez­deményező. A Szokol-kör kér­dését előbb a csoport oizottsá­ga tárgyalja meg, aztán a taggyűlés. A Szokol-kör veze­tésével rendesen a testnevelési referens van megbízva és fi felelős a sport terén kifejtett jó munkaért. A Szokol-körbe mindenki beléphet, tekintet nélkül korára vagy a Szövet­ségben való tag'ságára. A kör megalakítását a CsISz-nek vagy a Szokol járá­si titkárságán kapott nyilván­tartási lapon kell bejelenteni. A Szokol járási titkársága a munkáját mindenben elősegí­ti. Biztosítja a^zükséges sport­felszerelést, gondoskodik a csoport testnevelési oktatójá­nak iskolázásáról, lehetővé te­szi a Szokol-kör részvételét minden versenyben stb. A kör­nek a járási Nemzeti Bizott­ság testnevelési referense is segit, különösen anyagi téren, valamint a TOZ-próbák veze­tőinek kiképzésével. * Szövetségünk Szokol-körei néhol nagy nehézségek köze­cározta, hogy tagságunk alap iskoláztatását megkezdi. Ez az iskoláztatás nemcsak a ku. turmunka Vcgvái' zatosabb formáira világit rá a tagaag előtt, nanem toglaikozik a harmadfokú isKoíák pro'oif­máival, a pio'ií'.-mozgalom'ól való gondoskodással és harc­ba száll "a tagság magasabb politikai és szaktudásában. Ennek az iskolázásnak se­gítségével akarjuk megsok­szorozni sajtónk, az Ifjúsági Szemle előfizetőinek számát. Az iskolázás feladata a cso portok minden tagját bekap­csolni a mindennapos CsISz-1 munkába. Az iskolázás felada­ta, hogy Szövetségünk tagsá­ga átitatódjék a marxi-lenini elvekkel és valóban a szocializ­mus építőjévé váljék. HOGYAN BIZTOSÍTJUK AZ ISKOLÁZÁST? Az iskolázás sikeres véghez­vitelének főfeltétele az, hogy a csoport vezetősége a legrö­videbb időn belül legalább egy bizottsági ülést szentel neki. Elsősorban a következő dol­gok tárgyalandók meg és biz­tosítandók: 1. megbeszélni az iskolázás előkészítését, 2. tei^szerüen megatapjtani az érdeklődési- és szakkörö­ket, 3. kikeresni ezen körök és együttesek vezetőit, 4. a csoporttagok körében agitációs kampányt indítani a körökbe és együttesekbe va­ló belépés érdekében és az if­júsági sajtó számára előfize­tőket toborozni, 5. ha a csoportnak még nincs' sajtőelosztója, meg ksll bízni valakit ezzel a tisztség­gel, akinek feladata leiz kam­pányt indítani sajtótermé­keink népszerűsítésére, 6. gondoskodni arról, hogy a kongresszusi iskolázás a leg­rövidebb időn belül lefolyjon. Minden csoportban alakít­sunk a tagok száma arányá­ban különféle érdeklődési kö­röket: a funkcionáriusok szá­mára politikai kört, továbbá: Jilemnicky jelvényszerző ol­vasókört. Falusi csoportjaink­ban és az állami birtokokon ne Mi ifjak, ma mint a szocia­lizmus büszke építői növünk fel. Megvalósítjuk az emberi­ség legmerészebb álmait, a szocializmus gondolatát. Mini­ezt az az alapvető változís tette lehetővé, amely 1945-ben zajlott le. A hősi szovjet had­sereg ' felszabadított bennünket a fasiszták igája alól. A dol­gozó nép a dicső Kommunista Párt által Vezetve hatalc. a jutott és a februári győzelem után nyílegyenesen vezeti ha­zánkat a szocializmus felé. Szövetségünk a kongresszu­son felmérte és k-iértékelte if­júságunk számára hazánk po­litikai és gazdasági fejlődésé­nek lépéseit. Megállapította, hogy millió tag beszervezésé­vel és a sok építősikerrel még nem fejeződött be Szövetsé­geink küldetése. Ellenkezőleg, csak most alakultak ki az elő­feltételei annak, hogy szerve­zetünk sikeresen láthasson hozzá ama nagy feladat meg­valósításához, amelyet 3ott­wald elvtárs tűzött elénk: „Az új. tagok százezreit /telkes, öntudatos hazafiakká, a szo­cializmus valódi építőivé kell nevelni." Elsőrendű feladatunk tehát kiterjeszteni a politikai neve­lőmunkát a tagok és a kívül­álló ifjúság körében, mert csak politikailag öntudatos, képzett ifjúság képes felismerni a tár­sadalmi élet alaptörvényeit, felfogni a haladó emberiség problémáit, amelyekkel na­ponta találkoznak. Másodsorban kötelességünk az ifjúságot a szocializmus építésében való köívc.ien rész­véteire vezetni. Mcgtanitan: őket az ötéves terv gvors és jó teljesítésére, kemény szo­cialista munka elsajátítására. Hogy mily szorosan függnek össze a feladatok, legjobban Gottwald elvtárs szavai ir.u­tatják: ,,Tanulni, tanulni "és Cjra tanulni, ez az alfa és omega. Tanulni az életből, a tapasztalatokból, könyvekből, kísérletekből, sikerekből és vereségekből. Tanulni a gyár­ban, földön, műhelyben - és üzemben, az utcán, otthon és az iskolában — tanulni min­denhol." Központi Bizottságunk szep­temberi ülése ezt az irányelvet gyakorlatilag feldolgozva elha­ILJA EHRENBURG : * „A háború nem földrengés, nem számum. A hábo­rú emberek műve és emberek meg is akadályozhat­ják." felejtkezzünk el a töidniüves­szakkörökről. Az üzemi cso­portokban és a gépállomáso­kon pedig technikai szakkö­röket alakíthatunk. Mindezt előre alaposan át kell gondolni és előkészíteni hogy munkánkkal biztosítóul a kongresszusunkat ismerteti iskoI4zás sikerét.

Next

/
Thumbnails
Contents