Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-24 / 272. szám, péntek

Nagy kötelességünk: tanulni Alakítsunk SzokoS-körf! pette alakulnak meg. Az ifjúságnak azonban nem szabad visszariadnia: az akadályok közös munkával, brigádokkal, az MNV vagy az üzemi bizottságök segítségével Könnyen legyőzhetök. Mikor dolgozik jól a Szokolkör? Szemléltetőnek két példát hozunk: Magyarbélén a Szövetség Szokol-körének nagyszerű lehetőségei lennének. A labdarúgáson kívül a néhány kilométerre levő szenei „báger"ben nyáron az úszást, télen a korcsolyázást szervezhetnék meg. A csoportban azonban kevés az akarat. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy kézilabda-pályájuk közel két éve épül. Ez határozottan nem ' fejlődés. Sztraka községben októberben alakították a Szokol-kört, amelynek ha húsz tagja van. A labdarúgáson és kézilabdán kívül a vendéglő nagytermében rendszeresen tornáznak. A körnek egyelőre a zabruz^ányl Szokol-egylet kölcsönzi a felszerelést. A földműves szövetkezet a körnek anyagi segítséget nyújtott és földrészt bocsátott rendelkezésére, amelyen az ifjúság briádja sportpályát'épít. K'ét ifjú, aki most végezte el az oktatótanfolyamöt a TOZ-próbákra, edzi a kör tagjait. A sztrakai elvtársaktól valóban példát vehetünk. Közöljétek velünk ti is a Szokol-kör megalakításával kapcsolatos tapasztalataitokat és írjato': a sport terén eddig elért eredményeitekről. Az Ifjúsági Szövetség kongresszusa és a Központi Bizottság őszi ülése a sport és testnevelés terén is jelentős feladatokat tűzött elénk. Ezel; között talán a legfontosabb a Szövetség üzemi, 'helyi és iskolai csoportjai számára a Szokol-körök megalakítása. Szokol-kört ott alakítunk, ahol az ifjúság érdeklődest tanusit a sport valamely ága iránt (labdarúgás, kézilabda, síelés, korcsolyázás), ahol megvan az ifjúsági szarvezet, de mindeddig nincsen Síiokclegylet. Mind az üzemekben, mind falun, ha a testnevelés kibontakozásának legalább minimális feltételei biztosítva vannak, a CsISz legyen a kezdeményező. A Szokol-kör kérdését előbb a csoport oizottsága tárgyalja meg, aztán a taggyűlés. A Szokol-kör vezetésével rendesen a testnevelési referens van megbízva és fi felelős a sport terén kifejtett jó munkaért. A Szokol-körbe mindenki beléphet, tekintet nélkül korára vagy a Szövetségben való tag'ságára. A kör megalakítását a CsISz-nek vagy a Szokol járási titkárságán kapott nyilvántartási lapon kell bejelenteni. A Szokol járási titkársága a munkáját mindenben elősegíti. Biztosítja a^zükséges sportfelszerelést, gondoskodik a csoport testnevelési oktatójának iskolázásáról, lehetővé teszi a Szokol-kör részvételét minden versenyben stb. A körnek a járási Nemzeti Bizottság testnevelési referense is segit, különösen anyagi téren, valamint a TOZ-próbák vezetőinek kiképzésével. * Szövetségünk Szokol-körei néhol nagy nehézségek közecározta, hogy tagságunk alap iskoláztatását megkezdi. Ez az iskoláztatás nemcsak a ku. turmunka Vcgvái' zatosabb formáira világit rá a tagaag előtt, nanem toglaikozik a harmadfokú isKoíák pro'oifmáival, a pio'ií'.-mozgalom'ól való gondoskodással és harcba száll "a tagság magasabb politikai és szaktudásában. Ennek az iskolázásnak segítségével akarjuk megsokszorozni sajtónk, az Ifjúsági Szemle előfizetőinek számát. Az iskolázás feladata a cso portok minden tagját bekapcsolni a mindennapos CsISz-1 munkába. Az iskolázás feladata, hogy Szövetségünk tagsága átitatódjék a marxi-lenini elvekkel és valóban a szocializmus építőjévé váljék. HOGYAN BIZTOSÍTJUK AZ ISKOLÁZÁST? Az iskolázás sikeres véghezvitelének főfeltétele az, hogy a csoport vezetősége a legrövidebb időn belül legalább egy bizottsági ülést szentel neki. Elsősorban a következő dolgok tárgyalandók meg és biztosítandók: 1. megbeszélni az iskolázás előkészítését, 2. tei^szerüen megatapjtani az érdeklődési- és szakköröket, 3. kikeresni ezen körök és együttesek vezetőit, 4. a csoporttagok körében agitációs kampányt indítani a körökbe és együttesekbe való belépés érdekében és az ifjúsági sajtó számára előfizetőket toborozni, 5. ha a csoportnak még nincs' sajtőelosztója, meg ksll bízni valakit ezzel a tisztséggel, akinek feladata leiz kampányt indítani sajtótermékeink népszerűsítésére, 6. gondoskodni arról, hogy

a kongresszusi iskolázás a legrövidebb időn belül lefolyjon. Minden csoportban alakítsunk a tagok száma arányában különféle érdeklődési köröket: a funkcionáriusok számára politikai kört, továbbá: Jilemnicky jelvényszerző olvasókört. Falusi csoportjainkban és az állami birtokokon ne Mi ifjak, ma mint a szocializmus büszke építői növünk fel. Megvalósítjuk az emberiség legmerészebb álmait, a szocializmus gondolatát. Miniezt az az alapvető változís tette lehetővé, amely 1945-ben zajlott le. A hősi szovjet hadsereg ' felszabadított bennünket a fasiszták igája alól. A dolgozó nép a dicső Kommunista Párt által Vezetve hatalc. a jutott és a februári győzelem után nyílegyenesen vezeti hazánkat a szocializmus felé. Szövetségünk a kongresszuson felmérte és k-iértékelte ifjúságunk számára hazánk politikai és gazdasági fejlődésének lépéseit. Megállapította, hogy millió tag beszervezésével és a sok építősikerrel még nem fejeződött be Szövetségeink küldetése. Ellenkezőleg, csak most alakultak ki az előfeltételei annak, hogy szervezetünk sikeresen láthasson hozzá ama nagy feladat megvalósításához, amelyet 3ottwald elvtárs tűzött elénk: „Az új. tagok százezreit /telkes, öntudatos hazafiakká, a szocializmus valódi építőivé kell nevelni." Elsőrendű feladatunk tehát kiterjeszteni a politikai nevelőmunkát a tagok és a kívülálló ifjúság körében, mert csak politikailag öntudatos, képzett ifjúság képes felismerni a társadalmi élet alaptörvényeit, felfogni a haladó emberiség problémáit, amelyekkel naponta találkoznak. Másodsorban kötelességünk az ifjúságot a szocializmus építésében való köívc.ien részvéteire vezetni. Mcgtanitan: őket az ötéves terv gvors és jó teljesítésére, kemény szocialista munka elsajátítására. Hogy mily szorosan függnek össze a feladatok, legjobban Gottwald elvtárs szavai ir.utatják: ,,Tanulni, tanulni "és Cjra tanulni, ez az alfa és omega. Tanulni az életből, a tapasztalatokból, könyvekből, kísérletekből, sikerekből és vereségekből. Tanulni a gyárban, földön, műhelyben - és üzemben, az utcán, otthon és az iskolában — tanulni mindenhol." Központi Bizottságunk szeptemberi ülése ezt az irányelvet gyakorlatilag feldolgozva elhaILJA EHRENBURG

: * „A háború nem földrengés, nem számum. A háború emberek műve és emberek meg is akadályozhatják." felejtkezzünk el a töidniüvesszakkörökről. Az üzemi csoportokban és a gépállomásokon pedig technikai szakköröket alakíthatunk. Mindezt előre alaposan át kell gondolni és előkészíteni hogy munkánkkal biztosítóul a kongresszusunkat ismerteti iskoI4zás sikerét.