Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-24 / 272. szám, péntek

UJSZD 195Q november 24 Büsztóeség tölt el, hogy a különféle nemztisé&ü és hivatású aláírások milliói és milliói között ott vannak hazám zenészeinek aláírásai is. Üj dakal, kantátákkal, oratóriumokkal és a stockholmi béketelhívás aláírásával következetesen védik a békét és harcolnak a demokráciáért. A szovjet zenei alkotás majdnem minden jelentős müve a békét és a. nemzetek közötti barátságot hirdeti. Ez a gondolat szövi át Arutyunyan a hazáról szóló kantátéját, ManyevieS a béke és demokráciáról szóló kantátéját, Dzsangirov szimfonikus költeményét, Zsukovszki operáját. Prokovjev nagy zeneszerző' most fejezi bé éppen nagy alkotását „A béke őrségén" címmel. BiisZke vágyók, hogy hazámban a Legfelső szovjet Tanácsának elnöksége a nemzetek közötti béke megőrzésére külön díjat tűzött ki, amelyet minden évben azok között osztanak ki, akik alkotásukkal, a közéletben kifejtett tevékenységükkel jelentős mértékben szolgálták a béke védelmének ügyét az egész világonf Ezek a díjak a nagy Sztálin nevét viselik. Mozgalmunkban nagy és becsületes feladat jut a tudománynak, a müvéjon holnap a napfény kisüt-e, e helyett a kérdés az, vájjon holnap nem kezdődik-e háború. Tudom, hogy nincs az a szimfónia, nincs az a regény, nincs az a milói Vénusz, amely a koreaiaknak visszaadná, házaikat és annál kevésbbé tudja az életnek visszaadni az agyonvert gyermekeket. De álljunk meg, vájjon a tudomány és a művészet nem segíthetnek-e azon, hogy új házakat építsenek és a bomba vagy tűz ne tépje szét az élő gyermekek boldog játékát. A zenei művészet legnagyobb zsenijei alkotásaikban a szabadságot és a népek közötti szövetséget énekelték meg. Csajkovszkij, Glinka, Mozart, Verdi, Muszorgszkij operáit az emberiség halhatatlan eszméi, az emberiesség örök érzései hatják át. Beethoven IX. szimfóniájában zseniálisan domborodik ki a szabad emberiség testvéri egységének gondolata. ember, a társadalom, egyes tapasztalatok és feltevések iránt: éppen ez a tudomány és művészet tárgya. Éppen a tudomány és a művészet két főtenyezöt elválaszthatatlanul kapcsol egybe, amelyek főjelentöségüek minden tevékenységre és minden világjelentőségű kérdés megoldására: az egyik az emberiesség, a közös emberi érdekek, a másik minden nenhzet fejlődése, legyen az kis vagy rfagy nemzet. A közös veszedelenfmel szemben senki sem tudja jobban és könnyebben a kölcsönös megértés sXmoszféráját létrehozni, mint a tudomány és a művészet. j, A kukámtól nem szakadhatunk el — a kultáca sem szakadhat et íöiünk A ßny, am&íy. a (öld minden ewáeiímk világosságul keit, hagy. szolgái(&n S ennek során maid megállapítjuk, hogy a messzi nyugat számos lovagja műveletlen. Hisz a kultúra nem a villanylámpák számától függ, hanem az ország lelki világosságának számbeliségétől és ennek vlága pedig a földkerekség minden emberének kell, hogy fényt adjon, mert máskülönben a valóságban csak a reklám hideg fényét fogja jelenteni. Ellenségeink tudják, hogv a hazug kultúrtörténet nem meggyőző és ők. más módon harcolnak a kultúra ellen, más „hathatósabb" módszerekkel. És ez mindenekelőtt a bojkott. Azzal vádéinak bennünket, hogv mi nem elég gyorsan publikáljuk a külföldi szerzők fordításait, hogy mi fordítás céljaira kiválogatjuk azt, ami nekünk szükségesebb és közelebbeső. Ugyanakkor ők egyáltalában nem választanak ki semmit, ők egyszerűen nem hoznak forgalomba szovjet könyveket. Az Egyesült A

II írnokban szovjet könvvek nem jelennek meg. Tilalom? Nem. Tilalom nincs. Csak agyonhallgatás és rágalom létezik. Franciaországban külön viták voltak, amelyek a

z orosz filmek betiltásának kérdésével foglalkoztak. Franciaországban ezeket a filmeket betiltották és más országok egész soraiban s. Franciaorszában, Olaszországban és más államokban a népi demokratikus országok művészi kiállításait is betiltották. Ez a tilalom nemcsak a művészi alkotásokra vonatkizik, de magára a művészre is. Mi mindenkor örömmel fogadtuk, ha hazánkba híres írók jöttek, lett légyen v lágnézetük bármilyen. Amerikából legutoljára hazánkban Steinbeck volt. És úgylátszik, hogy soha sem panaszkodott arra a fogadtatásra, amelyben része volt. Anglia eddig nem járult hozzá, hogv oly írók, mint Fagyejev, Ehrenburg. Szimonov beutazhassanak. Franciaország érthető nyomásra nem engedte határait megnyitni Ehrenburg előtt, akinek mel'ére a becsületrendet tűzték. És engedjék meg, hogy valamit magamról is mondjak. Az angol kocmány. nem tesz különbséget S.aszfakouics a (tékeköitet és zeneszecza k'áz'őtt A mi hazánkban nem lehet embert találni, aki azt mondaná: ..Nem akarom ezt olvasni, meghallganti vagy megismerni, mert idegen." Nálunk nem találnak embert, aki azt mondaná, hogy egy nemzetet gyűlöl vagv egyszerűen nem szeret. Büszkeséggel állíthatom, hogy a humanizmushoz vezető nevelés Jiultmédékek kicserélését csak kaltucgy'dkasák akadályozhatják E cél eléréséhez egyetlen feltétel szükséges, amely egyszerűen és könynyen megvalósítható: minden nép kultürtényezőlnek módot kell nyújtani, hogy eredményeiket, gondolatalkat a többi nemzetekkel közöljék. Más szóval ez annyit jelent, hogy a világ valamennyi nemzete között lehetővé kell tenni a kultűrértékek kicserélését, amelyek a múltra, a jelenre vonatkoznak, amelyek alapul szolgálnak a jövő kialakulásához. A kultúrértékek kicserélésének megakadályozását csak kultúrgyilkospk kívánhatják. Nem arról'van tisztán szó — arrút minden zeneszerző, tudós és művész is állít — nemcsak egy tudományos ág termékeny befolyásáról van szó, égy másik állam ugyanazon tudományos ágára, egyik nemzeti irodalomnak: a másikára. Ha messzemenően csodálója vagyok Csajkovszkijnak és Muszorgszkijnak, ugyanolyan módon le vagyok kötelezve Beethovennek és Berlioznak. Nem ismerek orosz írót, aki ne tisztelné Tolsztojt, de nem ismerek olyan orosz írót, aki ne érezne mély csodálatot Shakespeare, Cervantes, Goethe, Balzac és Dante iránt. És mi történne — nemcsak a tudománnyal, hanem az egész emberiséggel, ha Pasteur oltóanyaga nem volna hozzáférhető az egész emberi társadalom számára. Vájjon az ember, az egész emberiség nem válna-e szegényebbé, ha Olaszország úgy döntene, hogy csak maga gyönyörködhetik Leonardo da Vinci képeiben és polgárainak megtiltaná, hogy Rembrandt müveit csodálják. Ha valaki tán azt hiszi, hogy ezB nem ismételjük elég gyakran, akkoi biztosítanom kell az ilyeneket, hogj ez a mi abc-énk, hogy a mi felnőtt embereink már régen ismerik őket és róluk tanulnak gyermekeink az iskolában. És főleg tetteink beszélnek mindennél világosabban. Hogy ezt még jobban bizonyítsam, a számok nyelvén fogok beszélni. Számadatok, atmltiek mindennél oilágosaíían Neszéinek nak figyelemmel kísérése, megismerése vagy abban való elmélvülés a háború veszedelmét csökkenti, fokozza a béke reményét. A kultúra védelme nem elszigetelt. Nem abban áll. hogy előtte és hűséges társa, az igazság előtt a határokat lezárjuk. De éppen abban rejlik, hogy a kapukat előtte kitárjuk. Csak így hatol egyik nemzet kultúrája a határokon át a másik nemzethez és szerez egyszersmind úi barátokat is. Nem azonos Véleményű emberek ezek, nem, egyáltalában nem, mégis vitázó barátok, akik nem egyeznek meg, de ennek ellenére nem tudják elképzelni, hogy tenrjálló ellentéteiket! erőszakkal oldhatnák meg.. Adjalak igazmondó könyvet az át&agamevikai kezéée és látni fog Az átlagamerikaiba beoltják: hogy a szovjet, kínai, lengyel városokra bombát kdl dobni. Mély meggyőződésem az, ha efc az átlagamerikai tudatosítaná, hogy milyen világr és időszerű értékeket képvisel a Kreml, ha tudatosítaná a pekingi múzeumok gazdagságát, a Wawel és a Hradzsin architektúráját, mélv felháborodás venne rajta erőt. A kísérlet hogy ezen országok emlékeit a földdel egyenlővé tegyék, ördöginek tűnne fel szemében. Meggyőződésem, ha ugyanez az amerikai teljes egészében elolvasná Anna Kareninát és nemcsak a Digest pikáns kivonatait' e zseniális regényből, akkor nem azonpsítahá magát azzal az állítással, hogy az orosz ember másképpen szeret, '-mint az amerikai. Es ha elolvasna egynéhány könyvet, amelyet szovjeit írók alkottak, felkiáltana: Ezek az emberek kívánják a háborút?! Értelmetlenség! Ezelk olyan emberek, akik ugyananynyira kívánják a békét, mint mi. És mentől több könyvet olvas, mentől több szimfóniát hall, képet és filmet lát, minél tötíb más országbeli alkotónak munkáját ismeri meg az ejnber, annál világosabbá válik az általános egyettemes kultúra értéke, annál nagyobb bűnténynek fogja minősíteni mindazokat a tetteket, amelyeket a kultúra ellén köveitnek el, a közelálló vagy távolálló élete,/ bármely ember élete ellen. 1 1Biztosítsuk egyes otszágok között a kulúta kicserélését Ezért azt hiszem, hogy általában a Béke Védőinek és nemcsak a kultúra munkásainak feladata, hogy minden olyan intézkedést magukévá tegyenek, amely arra irányul, hogy az egyes országot között a kultúra kicserélése biztosítva legyen. Én kongresszusunk elé terjesztem véleményezésre az intézkedések egész sorát, amelyek megvalósíthatnák, megerősíthetnék és kifejleszthetnék ezt a cserét. A tudomány terén: elősegíteni minden ország tudósai nemzetközi tudományos szövetségéneK létrehozását. Tudományos kongresszusok, rendszeresítését a különféle fővárosokban. Csoportos és egyénenkénti látogatások megszervezését, hogy a tudósok megismerkedjenek a különféle országok tudományos intézményeivel, hogy ezeken előadásokat tartsana|<, hogy megismerkedjenek az országokkal és lakóikkal. j Az akadémiák, egyetemek, nagy könyvtárak irodalomcseréje. Időszaki bulletin kiadása, amely irodalmi művekről- adna számot, amelyek egyes országokban megjelentek. Az egyes országok diákjainak és ifjúságának szervezett országlátogatása. A művészet ágazatában: színházi együttesek, zenekarok, énekkarok és egyes művészek vendégfellépésének megszervezése. Más országok alkotó művészetének propagálása. Zenei fesztiválok rendezése, amelyek megismertetnék a hallgatókat más ornagyszerű művéből a mi naey országunkban mi kultúrmunkások is nagy részt vettünk ki és éppen a kul:úra volt az egész terjedelmében, amely ' gondolatainkat és érzéseinket oly magas szintre emelte. A kultúrától nem szakadhatunk el, aminthogy a kultúra sem szakadhat "el tőlünk. Megállapíthatom, hogv a zenét rádióadásban nem igen szívesen hallgatom. Ügy ^élem, hogv a rádió mégis csak egy kicsit zavar ia a hang tisztaságát. De egyszer rádiót hallgatva hosszú előadást hallottam arról, hogy az európai civilizációt meg kell menteni az ázsiaiaktól s megtudtam, hogy ezt a mentési munkát Churchill úr veje akarja végezni (akinek nevét nem tartottam meg emlékezetemben) és hogy az ázsiaiak fogalma alatt nemcsak az ázsai lakosok millióit érti, hanem az egész szovjet népet. Megértettem, hogy a világon minden ember számára értehető dolgot a rádió miként tudja a maga valóiából kiforgatni. Megtudtam, hogy az európai civilizációt egyes urak a kereszténységgel azonosítják. Egyszerű ember vagyok, csak egy zeneszerző, de félelemmel telve gondolkozni kezdtem Churchill úr török barátairól. Szegények, hisz ezek is ázsiaiak és mohamedások. Miképpen fogják ezek megmenteni az ilyen ellenséges civilizációt? És miként áll a dolog a keresztény Tolsztoj Leóval? Vájjon azok, akik huszonkét esztendőn keresztül börtönben tartották Nazim Hikmetet, meg tudiák-e menteni tőle a nyugati civilizációt? Churchill i úr szemmelláthatóan egészséges. Vájjon azonban nem volna-e ió. ha megtiltaná azoknak, akik szavára adnak, hogy joghurt kúrával éljenek, hisz ezt az orosz Mecsnyikov találta fel és a • joghurt hazája Bulgária. • | Hetedik szimfóniámban annak ide- jén a fasiszta barbarizmus ellen igye| keztem fellépni, amely ugyancsak a nyugat megmentőjének adta ki ma; gát. És ma is barbarizmusnak minő- sítem, ha bárki is elnvomni vagy

v le• alacsonyítani törekszik más ország kul| túráját, amely sok esetben idősebb, mint az európai. Mielőtt bárki is saját . nemzeti kultúrájával dicsekednék, értékelni kell eddigi eredményeit. I szágok zenéjével, nemzeti, népi zenei alkotásaival.. Filmfesztiválok szervezése, művészeti kiállítások szervezése, népművészeti kiállítások szervezése. A nemzeti ünnepeken való részvétel szélesfokú támogatása. Művészeti napok szervezése, amelyeket a nagy alkotók emlékének szentelnének. Legyen szabad itt rámutatnom, hogy hazánkban az utóbbi időben ilyen ünnepségeket rendeztünk széles alapokon Goethe, Balzac, Voltaire, Bach, Chopin, Smetana és Cervantes emlékére. A szépirodalom fordításainak és a zenei irodalom kiadásának támogatása. Bízom abban, hogy kongresszusunk ezt a javaslatot még kiegészíti és egyéb javaslatot is tesz. Fel kell használnunk mindent, ami a közeledést elősegíti, megakadályoznunk mindazt, ami gátat emel közénk, hogy egymást kölcsönösen megérthessük.. Egyik darabom előadása után kis levelet kaptam. Ez állt benne: „Tudom, hogy a háború mily borzalmas, minden szörnyűségét átéltem. Köszönöm Önnek, hogy figyelmeztetett arra, mily szép a béke." Mindenki emlékezzék csak arra, mily rettenetes a háború. Mindenki gondoljon arra, mily fenséges a béke. Nekünk, akik az emberiség egyetlen közös nyelvén beszélünk, a tudomány és művészet nyelvén, a kultúra nyelvén, nekünk ezt hirdetnünk kell az emberek között mindenkor és mindenütt '1,300.000 példányban. A mai külföldi irodalom művei is több kiadásban jelentek meg. A százezres vagy még annál is nagyobb példányszámban megjelent könyvek napok alatt elfogynak. . Még a legnagyobb' ellenségeink sem tudnak bennünket a szépirodalom iránti ellenséges érzéssel megvádolni. És engedjék meg, hogy biztosítsam önöket, hogy pontosan ugyanez a helyzet nálunk a művészet és a tudomány más ágazataiban is. Sajnos, . nem tudok pontos adatokkal szolgálni, de nem fér hozzá kétség, hogy a nyugati zeneszerzők müveit nálunk bizonnyal ugyanolyan gyakran játsszák, mint saját hazájukban. Ha ismerik tudományos könyveinknek és brosúráinknak számát; abból tiszta kép alakul ki, amely arról beszél, hogy nálunk az egész ország tanul — és ez a való igazság is. 1917-től 1947-ig hazánkban 20 nyelven 160 ezer példányban jelentek i meg Shakespeare müvei. Ez annyit ] jelent, hogy nagyobb példányszámban, mint ugyanezen idő alatt Angliá- i ban. Meg. kell állapítani, hogy mé>/ az oroszországi forradalom előtt Shakespeare .írásai több kiadásban jelent k meg és egyes mfívei külön voltak kiadva. Ebben az esztendőben Shakespeare válogatott művei ké/ kötetben jelentek meg Pasztemák fordításában és egy egykötetes válogatott Shakespeare különféle fordítók interpretálásában. Dickens nálunk 15 nyelven jelent meg 2,300.000 példányban, Balzac 10 nyelven 2,100.000 példányban, Viktor Hugo 41 nyelven 4 millió 200.000 példányban, Maupasszant 16 nyelven 4,050.000 példányban, Ro- main Rolland 19 nyelven 2,100.00(1 példányban, Cervantes 12 nyelven 650.000 példányban, Heine 17 nyelven tlü&ejl, UC jou^wcui. a. V^ílg AIJ * ve nem ismeri a háború szavát. És éppen ezért lelkiismeretem azt dik' tálja, hogy ne a zenei hangjegyek nyelvével szóljak most Önökhöz, hanem'szavakba öntsem mondanivalómat. Koreában ma nemcsak kották, könyvek és képek égnek, de a tűz martaléka a ház is, amelyben emberek éltek és ami még borzalmasabb, a házakkal együtt pusztulnak és égnek el emberek és gyermekek. A sajtó és a rádió alázatosan terjeszti szerte a világen azon embereknek a szavait, akik abban a hitben ringatják magukat, hogy nemcsak pénztáraikat, de még az árukészleteiket sem tudja a tűz elpusztítani és akik azt kívánják, hogy a pusztító ttizet a többi államokba, a világ más részeire kiterjeszthessék. A világot a gond üli meg. A helyett, hogy az egyik ember a másiktól azt kérdezné, vaj^Büszkeség íöit el... szetnek és azok művelőinek. Mert ők Ls, bár nem egy, de közös nyelven beszélnek és legfőkép azért, mert ez a közös nyelv hozzáférhető az emberiség számára. Hogy közös alapot találjunk, szükséges, hogy mindenekelőtt megbeszélést tartsunk és ez a közös nyelv segítségével sokkal könnyebb. Hogy megegyezzünk, ahhoz az szükséges, hogy egymást megértsük és egymásnak higyjünk. Hisz az emberi tettek és gondolatok helyes értelmezése, az emberiség jövőjéért kifejtett munkásság, a bizalom fokának megállapítása, amellyel lehet és kell lenni az Zenesz vagyoK. mz pecug airnyiu jelent, hogy a művészet azon fajának vagyok megszemélyesítője, amelynek nyelve minden nemzet számára közös. Közös marad és nem lehet, hogy az ellentétek eszközévé váljon. Azt mondják, hogy a dalt lehet faragni a Horst Wessel szavaira és ebben az esetben a zenei dallam közössé válik az undorító felhívással, amely gyil- j kosságra szólít. Nem ismerek azonban : olyan hangjegyeket, amelyekből ,,a ' háboi-ú'' szavát lehetne szerezni és ' amennyiben zenei hangjegyek kísé- j rik a háború szavát, az már nem ze- ! ne. Nekem ez annyira értelmetlen, | mintha a börtön fölé a szabadság j szobrát tennék. Inkább szeretnék saját nyelvemen, beszélni és minden emberrel a zongora vagji. a zenekar nyelvén. Azt sze- ; retném, ha művészetem hozzájárulna . • ahhoz, hoyy az emberiség jobban éljen, örömtelibben dolgozzon, jobban ; R

]ekiínk

9 akik m tudomány, művészet és a kultúra nyelvén beszélünk, hűségesen kell hirdetnünk a béke fenségét Sosztakovics, a világhírű szovjet zeneszerző nagy beszéde a Béke Hívei II. Világkongresszusán Varsóban Annak idején felszólítottak, hogy hagyjam el az És^akamerikai Egyesült Államok területét és még szerződéses koncertjeimnek sem tehettem eleget. Nemrégen az angliai állami rádiótársaság azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy lépjek fel hallgatói előtt. De az angol kormány, amely nem adott Sheffieldbe vízumot, úgv döntött, hogy nem tesz különbséget Sosztakovics békeküldött és Sosztakovics zeneszerző között. Valójában pedig Sosztakovics mindkét szerepében á béke művét szolgálja. Az igazi kultúra mindig a békét szolgálja. Bármely nemzet kultúrája-