Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-24 / 272. szám, péntek

A rádió az Iffssságnak Felhívjuk a Jilemnicky-verseny olvasóköreinek figyelmét arra,'hegy a csehszlovák rádió magyarnyelvű .adása keretében december elején megkezdi Fucík „Üzenet az élőknek" c. művének felolvasását. Szervezzétek meg a rádióadások csoportos halugatását és a felolvasás után tárgyaljátok meg a könyv egyes részeit. Ez a módszer jó segítségtekre Jesz a Jílemnicky-jelvény elnyerésénél. < * A csehszlovákiai rádió minden szombaton, 18 órakor kezdődő adásában hoz ifjúsági műsort Halgassátok és vegyetek részt ti is szerkesztésében. A rádió ifjúsági adásához írt hozzászólástokat küldjétek a következő címre: Ceskoslovensky rozhlas, macParské odd., Bratislava, Zochova ul. * A magyar adást a 427.9-es hullámhosszon közvetítik. Mese — valóság Van egy régi koreai népmese. A telhetetlen, vérengző tigrisről szól, amelynek a falu vénei minden évben egy fiatal leányt vetettek. oda martalékul. Azt hitték, igy jobb belátásra kényszerítik vagy kiengesztelhetik a telhetetlen gyomrú fenevadat. Tévedtek. Élt azonban a faluban egy vidám és bátor fiú, aki keményen odaállt a falu vénei elé: — A tigrist ugyan sohasem engesztelitek ki Az engedékenység csak fokozza rablókedvét. A tigrist meg kell ölni — mondta. A vének ellenkeztek. — Tízezer éve ez a szokás — nyöszörögték. Meglátod, még jobban reánk haragítod. De a bátor fiú nem hallgatott senkire. Ment és kemény harc után megölte a tigrist. A koreai fiatalok ma ismét harcban állnak a telhetetlen tigrissel, amelyik most már nemcsak a leányokat, de a gyermekeket a nép szabadságát, küzdelmesen felépített országát is feí akarja falni. Folyik azonban a harc világszerte a tigrissel, amelyik ma az imperializmus képében meg akarja semmisíteni a békére vágyó népeket. Koreában karddal, a Szovjetunióban és a népi demokráciákban hősi munkával és a hadsereg erősítésével, az imperialisták országaiban a munka beszüntetésével, bátor tüntetésekkel harcol a nép, a fiatalság a háború ellen. Legyetek éberek! Érdeklődéssé] vettem kezembe Július Fucík „Üzenet az élőknek" c. könyvét. Ez volt az első mű, amelyet a Jilemnickyjelvény elnyeréséhez kötő* könyvek közül elolvastam. Kis terjedeümű, de nagy értékű alkotás. Az ember önkéntelenül is hatása alá kerül ezeknek az akasztófa árnyékában irt feljegyzéseknek, amelyek egy fegyőr jóvoltából ránk maradtak. OLVASAS KÖZBEN, hol a könyv művészetének szépsége ragad meg, hol pedig Fucík hősiessége, elvhíísége ,és kitartása bilincsel le. A szavak és mondatok csillogása nem a „l'art pour l'art" céltalan pompája, hanem az író lelkének éseszméinek tiszta tükre. Mily megiagadóan rögzíti az ébrenlét és az eszméletlenség lázálmainak groteszk kavargását, amelyen a „vallatás" után átment, félholtan fekve cellájában ... És még érdekesebb könyvének az „EMBEREK ÉS FIGURÁK" cimű fejezete. Nagy szemléltető erővel rajzolja meg barátait és ellenségeit. A Jelinek-házaspai törhetetjensége mellett nagyon apró és szánalmas figura Mirek, aki árulóvá lett. Vele szemben azonban kimagasló és fényes Lida-alakja, aki Fucíknak mindvégig jó elvtársnője maradt. Az író élete a mozgalomé volt, de ugyanolyan . mélyen gyökeredzett benne felesége iránti szerelme is. Amikoi Augusztát Lengyelországba hurcolja a Gestapo, „munkára", Fucík ezt veti papirra: „Ma nem tudok tovább dol"gozni. Agyam és szívem Augusztával van tele, ezzel az értékes és odaadó élettárssal, közös útunkon, mely mindig meredek volt és mindig nyugtalan." A fasizmus elbukott és vele együtt elbuktak .mind, akik előkészítették Július Fucík halálát. FUCÍK NÉPE. ma a szabad nemzetekkel egy sorban határozott léptekkel tart boldogabb jövője, a szocializmus felé. Acélos menetünket nem tudják megállítani többé a haladás kerékkötői és hiába igyekeznek bennünket új háborúba sodorni. Mi Fucíktól tanultunk meg ellenállni. Az ő könyve kezünkben lobogó fáklya, amely beragyogja előttünk a béke győzelmének biztos útját, örökre szivünkbe véstük Július Fucík végüzenetét: „Emberek, szerettelek benneteket. Legyetek éberek!" J. L. 3őét nap, a nagy oil ág hau Az imperialisták félnek a támadás fogalmának meghatározásától Az Egyesült Nemzetek Szervezete politikai bizottságának multheti ülésein a fegyveres támadás meghatározásának kérdéséve! foglalkoztak. A kérdésekkel kapcsolatban két határozati javaslatot terjesztettek elő. A szovjet küldöttség által beterjesztett javaslat ragaszkodik a népszövetségben elfogadott meghatározáshoz, mely bármely ország belügyeibe történő beavatkozást, a függeitlen államok határainak megsértését támadásnak tekinti. A másik tervezetet az amerikai imperialisták ügynökei, a jugoszláv küldöttek terjesztették be. Ez a javaslat az imperialisták szájaíze szerint készült és olyan zavaros, alattomos záradékokkal látták el, hogy a javaslat lényegében a támadónak kedvez A jugoszláv határozattervezetet az ENSz politikai bizottságának november 9-i ülésén a/ amerikai többség jelentéktelen módosításokkal elfogadta. a szovjet javaslatot pedig az amerikai küldött és csatlósai szavazatainak értelmében a nemzetközi jogi bizottság elé utalta azzal a céllal, hogy ott elsüllyesszék. A támadás kérdése körül folytatott vita ismét világosan bizonyította, hogy az amerika imperialistáknak és csatlósaiknak nem érdekük a támadó fogalmának a tisztázása, mert ez zavarja őket háborús provokációikban. A kínai nép segítsége Koreának jogos és igazságos Mac Arthur, a koreai nép véreskezű hóhéra újra meghamisította a tényeket. A kínai nép Koreát megsegítő akcióját „intervenciónak" (fegyveres beavatkozásnak) nevezte. Mac Arthur hazug jelentésének ,alapján Austin, az USA küldötte olyan határozatot akart kicsikarni a Biztonsági Tanácstól^ amelynek segítségével az Egyesült Államok koreai támadását Kínára is kiterjesztheti. A Kínai Népköztársaság kormánya kemény választ adott. A kínai külügyminisztérium nyilatkozatában megállapítja: az USA behatolt kínai területre, fegyveres erőkketl szállta meg Taivant, az amerikai légierő nap mint nap megsértette Kína légiterét és ott bombázásokat hajtott végre. Amerikai repülőgépek az elmúlt három hónap alatt közel százszor hatoltak be kínai területre, kilenc békés kínai lakost megöltek, harminckilencet megsebesítettek és 86 lakóházat rombadöntöttek. Ezek a tények világosan bizonyítják, hogy az amerikaiak koreai támadása veszélyezteti a kínai nép békéjét - és biztonságát. A kínai nép ezért segíti önkéntesen Koreát az amerikai intervenciósok ellen vívott hősi harcában. „Segíteni Koreának és visszaverni az ame. rikai agressziót — mondja a nyilatkozat — azt jelenti, hogy . ezzel házainkat, országunkat védelmezzük." A Kínai Népköztársaság kormánya mindig síkra szállt és síkra szál! a koreai kérdés békés rendezéséért és nem akadályozza meig a kínai népet jogos és igazságos törekvésében, hogy segítse a koreai népnek visszaverni az amerikai orvtámadókat. < „Ember a híd alatt" Tornócon A tornőci CsISz szervezetének meghívására a kaiali CsISz műkedvelőgárdája előadta va> sárnap, 1950 november 19-én „Ember a híd alatt" c. színművet. Tornócon szinte csemegeszerűen hatott a jól betanított és jól előadott színmű. A szereplők kivétel nélkül jól megállották a helyüket, a legnagyobb sikert Szabó Ancsika aratta, akinek két esetben is meg kellett ismételnie ének- és táncszámát. A főorvos szerepét nagyon jól alakította Permacky László. A segédorvos szerepében kitűnő volt Madarász Pál. A csavargó szerepében kitűnt Szabó Ferenc, aki sok tapsot kapott. A kajali CsISz színigárdájának ez úton mond köszönetet a CsISz tornóci csoportjának vezetősége és sok sikert kíván a