Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-24 / 272. szám, péntek

Bratislava, 1950 november 24, péntek 2 Kés Iii évfolyam, 272. szám A Béke Híveí SI. Világkongresszusának kiáltványa a világ békeszerető népeihez Minden eddigi háború Iegborzalmasabbika lényégét minden iérfit, asszonyt és gyermeket. Ugy látszik, az Egyesült Nemzetek Szervezete lemondott leladatáról, hogy biztositsa a békét. Ezzel szemben a nemzetek még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak azoknak az alapel­veknek, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapszabályait szerkesztő szerzőket ve­zették és amelyeket azért hoztak meg a második világháború után, hogy a szabadság meg­őrzését biztosítsák és tiszteletben tartsák a nemzetközi jogot. Minden gondolkodó' ember tud­ja, hogy az emberiség legnagyobb sérelmét jelenti az, ha bárki is azt mondja: „A háború elkerülhetetlen". Mindannyian, akik olvassátok ezt a kiáltványt, amelyet a Béke Hívei II. világkongresszusán a nemzetek nevében adimk ki, ne ieledjétek el soha, hogy a Béke Híveinek harca a ti saját harcotok. Higgyétek el, hogy az emberek százmilliói azért szövetkez'ek, hogy néktek kezet nyújtsanak, ieihívjanak, hogy vegyetek részt a legszebb harcban, amelyet valaha is az em­beriség folytatott azért, meri bizalommal viseltetik jövője iránt. A béke nem vár bennünket, azt ki kell harcolni. Egybekapcsolni akarjuk erőinket, követelni a koreai háború beszüntetését, amely az egész világot lágbaboríihatja. Tiltakozunk Németország és Japán újrafelíegyvérzésé ellen. Ötszázmillió öntudatos ember nevében, akik a stockholmi kiáltványt aláírták, követeljük az atomfegyverek betiltását és az általános lefegyverzést. Az általános lefegyve rzés szigorú ellenőrzése, az atomfegyverek meg­semmisítése technikailag lehetséges. Csak egy kel! hozzá: jóakarat. Követeljétek az atomfegyver betiltását! y Követeljétek mindennemű háborús propaganda betiltását! Vigyázzatok, hogy parlamentjeinkben és kormányainkban a képviselők tudomást szerezze­nek a békejavaslatokról, amelyeket a Béke Hívei II. világkongresszusa előterjeszteti! A világ békeszerető népeinek ereje elég nag y, a békeszerető emberek kiáltása elég erős, hogy közös erővel sikerüljön megvalósítanunk az öt nagyhatalom találkozóját. A Béke Hívei II. világkongresszusa bizonyítékul szolgál, hogy az öt világtáiból összejött férfiak és asszonyok még vannak győződve, hogy különböző világnézetük ellenére is megegyezésre tehet jutni a háború megakadályozására irányuló kérdésben. A kormányok kövessék példánkat és megvédjük a világbékét! fibet népe hatalmas lelkesedéssel üdvözli a szabadságot hozó kínai népi hadsereg tagjait. Klemení GoHwald 1929-besi Gustáv Bares A Csehszlovákiai Nőszövetség központi bizottságának illése A szliácsi és a prágai egyesülő kongresszus után ma tartotca első ülését a Zivena Csehszlovák Nőszö­vetség közppnti bizottsága. A prágai egyesítő kongresszuson országunK asszonyai lelkesedéssel és komoly feladatnak megfelelő átérzés­sel tették magukévá a szocializmus epítésének és a béke megvédésének nemes és nagy feladatát. Az ott résztvevő kiküldöttek széjjelvitték az országba a kongresszus Határozatát és mozgósították az ország asszo­nyait e feladatok teljesítésére. Az eredmény meg is mutatkozik. Külö­nösen mezőgazdasági vonalon az Egységes Földműves Szövetkezetek szervezéséből, az EFSz-eket segítő brigádmunkákból, tagtoborzásból és a munkatoborzásból derekasan kivették részüket országunk asszonyai, azon­ban ez mind kevés. Közben Szlovákia rohamos szocialista építése következ­tében új és sürgős feladatok várnak hazánk asszonyaira. Szlovákia iparo­sítása, amely hazánk szocialista épí­tésének egyik fő részét képezi és a béke védelmének leghatásosabb fegy­vere sok, még' nagyon sok munka­erőt igényel, hogy- ezeket a gyorsan és gyönyörűen felépített üzemeket százszázalékosan üzembe is helyez­hessék. Ehhez kell segítségükkel hoz­zájárulni hazánk asszonyainak és a Csehszlovák Nöázövetség feladata, hogy mozgósítsa a nöi munkaerőket, nemcsak a szervezetekbe tömörült asszionyok közül, hanem a szerveze­ten meg kívülálló, háztartásokban dolgozó nöi táborból is. E komoly feladat teljesítésének sikeréért és e nagyfontosságú kérdés megoldására, a felmerülő nehézségek és akadályok leküzdésére gyűltek össze a Zivena Csehszlovák Nőszövetség funkcioná­riusai és erre az ülésre eljöttek a prá­gai Asszonytanács képviseletében Holecková képviselőnő, TúmoVá ve­zértitkárnő, Öuriáová, a káderosztály vezetője, Vanicková, a szervezési osz­tály vezetője és Jungvirtova, a kul­túrosztály vezetője. Az ülést a tájékpztaiásÜEfvi megbí­zotti hivatal ünnepi üléstermében tar­tották, amely a reggeli órákban már mozgalmas és színes képet mutatott. Hazánk asszonyainak élcsapata talál­kozott itt megint, ismerős arcok min­denfelé, az elnöks.ég, a vidéki funkcio­náriusok, üzemeink neves élmunkásnó'i és a legjobb szövetkezeti munkásnők. Az • ülésen Janicková-Murinová ipari megbízott elnökölt és meleg szavak­kal nyitotta meg a gyűlést. Bevezető beszédében rámutatott arra. hogy ez az ülés éppen a béke híveinek máso­dik világkongresszusa ideiére esik, amikor a világ békeszerelő népeinek küldöttei politikai meggyőződésre, val­lásra és nemzetiségre való tekintet nélkül hitet tesznek a béke mellett cs megbélyegzik a háborús uszítókat. Üd­vözölte a megjelenteket és átadta a szót H. Bachratá képviselőnőnek, a 2i­veni Csehszlovák Nőszövetség elnök­nőjének, ki a megjelentek feszült fi­gyelme méüett mondta el gyönyörű beszámolóját, amely pozitíve és kon­kréten megjelölte a feladatokat és azt az utat, amelyen e feladatok elégé­séhez minél gyorsabban és minél biz­tosabban eljutunk, azt a jelszót tartva szemünk előtt: „Építsd hazádat s erő­sítsd a békét!" „Emberek, szerettelek benneteket, Hí A békeíábor egyik legnagyobb hősének, Július Fucsíknak utolsó üzenetéi idézve zárta be Pietro Nenni a Béke Híveí II. Világkongresszusát A Béke Hívei II. világkongresszusa szerdán, a délutáni órákban ült ösz­sze záróülésre. A kongresszus utolsó ténykedése 1 két történelmi okirat ja­vaslatának elfogadása volt, amelyek­nek az egész emberiség jövője szem­pontjából hallatlan nagy jelentősé­gük van. E két történelmi okirat: A világ békeszerető népeihez szóló kiált­vány. valamint az Egyesült. Nemzetek Szervezetéhez intézett felhívás. A szavazásban résztvett a jelenlevő 1655 békekövet, közülük csak három szavazott a határozati javaslatok el­len, kettő pedig tartózkodott a sza­vazástól. A szavazás eredményét az egybegyűltek kitörő viharos tapssal és éltetéssel fogadták. A kongresszus ezek után tisztelettel adózott a béke egyik legnagyobb harcosa, -Július Fucsík emlékének. Pietro Nenni, a Béke Hívei II. világkongresszusát Július Fucsík sza­vaival zárta be: ,,Emberek, szerette­lek benneteket, őrködjetek!" Felejt­hetetlen ,perc volt ez. A küldöttek ütemesen kiáltották: Július Fucsík, Júlis Fucsík, békesség, béke, béke: A kongresszus résztvevői egymás ke­zeit szorongatták, összeölelkeztek és a Béke dalát énekelték. Szerdán délután 18 óra 25 perekor a Béke Hívei II. kongresszusa Var­sóban végetért. Végetért a békét szerető, a béke után áhítozó, a bí— kéért harcoló emberiség hatalmas, egységes manifesztációja. A küldöt­tek visszatérnek hazájukba, hogy el­vigyék a jóakaratú embereknek, az emberiség millióinak, akik a békéért küzdve harcolnak és azoknak is, akik még nem sorakoztak fel elszántan a Bék e Hívek nagy táborába, a nagy üzenetet, az egységes béketábor üze­netét, amely új reményt és új erőt önt mindenkibe. Számunkra feledhetetlen az 1929-es év. Csak ma, amikor kezünkben tartjuk Kiement Gottwald műveinek első köte­tét, ébredünk teljesén az 1929-es év messzemenő jelentőségének tudatára. Ez az év azonban nemcsak ránk nézve jelentős, hanem bizonyos értelemben a történelem útkereszteződését jelenti. Az előző 192S-as év az egész kapi­talista világban és nálunk is az első világháború után a legnagyobb gazda­sági konjuktúra éve voll. A termelés növekedett és az országok nagyrésze­ben túlhaladta az 1912-es, sőt 1913-as évek színvonalát. A bankok, a kapita­lista és pénzügyi kalózok zsírosodnak, | óriási hasznokat söpörtek be. Mindeb­ből azonban nem volt haszna a dolgo­zó embereknek; az egyszerű munká­sok, a dolgozó földművesek, iparosok és az értelmiség helyzete egyre rosz­szabbodott, a pénzügy : mágnások nye­reségének jelentős részét éppen a nép elszegényedéséből nyerték. A kapitalizmus stabilizálódott és so­kaknak úgy tűnt, hogy megszilárdul, »„egészségessé válik" hosszú időre. Ezt az elképzelést nemcsak a kapita­listák közvetlen dicsőítői és tintanyaló napszámosai, nemcsak a szociáldemo­krata vezérek terjesztetté^, hanem ez az Illúzió veszedelmesen áthatolt a forradalmi munkásosztály soraiba is és hatott a Kommunista Párt néhány ve­Vető tényezőjére is, meggyengítette és bomlasztotta a kapitalizmus ellen küzdő harcosok sorait. A sorsdöntő kérdés ebben az Időben így hangzott: A kapitalizmus megszilárdulása állandó jelenség-e, vájjon tovább is folytató­dík-e, vagy pedig csak átmeneti jelen­ség, mely után a kapitalista világban nagy megrázkódtatások következnek? Emellett egyúttal meg kell néznünk, hogy mi történt ebben az időben a szocializmus első országában — a Szovjetunióban. A Szovjetunió nagy nehézségekkel küzdött. Ezeket a ne­hézségeket egyrészt az orsgág örök­lött elmaradottsága és a beavatkozás és polgárháború utáni gazdasági zilált­ság okozta. Másrészt azonban a troc­kisták, bucharinisták és a szocializmus építésének más ellenségei okozták, akik arra törekedtek, hogy meghiúsít­sák a lenln-sztálini fó'irányvonalat, amely a szocialista társadalmi rend megdönthetetlen győzelme felé irá­nyult; a földkerekség egyhatodán. A szovjetek országa akkor meg­kezdte az első Sztálini ötéves terv megvalósítását abban az időszakban, amikor nyugaton a kapitalizmus lát­szólag „virágzott". Nyugaton nagy lármát csaptak, rámutatfgk gazdasági sikereikre és azt állították, hogy a szovjet ötéves terv összeomlásra van ítélve, hogy a gazdasági építkezésnek ilyen üteme megvalósíthatatlan. Azt kiabálták, hogy a bolsevikok állítólag egyáltalán nem az ötéves tervet épí­tik, hanem Potemkin falvakat. Jó lenne egyszer összegyűjtenfei „vak ifjúság mindazon jövendöléseit", amelyekkel nálunk is kísérték az első szovjet öt­éves tervet ,,a felelős" politikusok és „a felelői!ÜII" újságírók is. Egy ame­rikai újság azt írta, hogy abban az esetben, ha teljesítik az első ötéves tervet, az a kapitalizmus számára a halál hírnökét jelenti, mert ezzel a szocia'ista társadalmi rend bebizonyít­ja túlsúlyát. De a nyugati államférfiak Churchill, Briand. és Hoower úrék nem támasz­kodtak csak arra, hogy „a vak ifjak jövendölésével" keresztet vetnek a szovjet ötéves terv sikereire. A későb­bi per az úgynevezett \ ipari párt, a volt kapitalisták és magasállású gazdasági és közigazgatási hivatalnokok illegális szervezete ellen a Szovjetunióban, — mely csoport a francia vezérkar szol­gálatában állt, amely fizette is őket, — leleplezte, hogy az angol francia im­perializmus éppen az 1928—29-es év határán közvetlenül előkészítette az új háborús beavatkozást a Szovjetunió ellen, \ Az 1929-es év azonban összekeverte a kártyákat. Alapvető változásokat hozott mind a szocializmus országá­ban, mind a kapitalista világban. A szocializmus világában ez a változás felfelé törő nagy fellendülés Irányát mutatta. Sztálin elvtárs ezután az 1929-es évet a nagy fordulat évének nevezte: Miben rejlett a Szovjetunóban ez a nagy változás? Abban hogy a szocia­lizmus az egész fronton a kapitalista elemek elleni támadásba, felsorakozás­ba lendült át, mind a városokban, rrlnd a falvakon, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Döntő jelen­tőségű sikereket értek el az első sztá­lini ötéves terv teljesítésében, a Szov­jetúnió iparosításában. Megkezdődött a kis- és középparasztok tömeges be­lépési mozgalma a kollektív gazdasá­gokba. A falvakon megindulnak a szo­cializmus felé vezető úton és már nemcsak a földművesek egyes cso­portjai, hanem egész községek, egész járások és egész kerületek. Ezek oly óriási jelentőségű változások voltak, hogy Sztálin elvtárs a Nagy Októberi Forradalommal, aj! 1917-es évvel ha­sonlítva össze. Az iparosítás útjával és azz?lj hogy a falu határozottan a szocializmus felé fordult, az elmaradott és gyenge országból kinőtt a haladó és hatalmas Szovjetúnió, mint jövendő szocialista nagyhatalom. A messzi elő­relátó Sztát n elvtárs cikkének záró­szava, a nagy változás évéről így szól: „Gyorsan haladunk az iparosítás útján, a szocializmus felé, legyőzve évszázados „orosz elmaradottságun. kat." Az érc, az autó, a traktorok orszá­gává válik. Ha a Szovietúniót majd autóra ültetjük és a parasztot traktor­ra, — akkor aztán megpróbálhatják elérni bennünket a tiszteletreméltó ka­pita'.sták-, akik most „civilizációjuk­kal" büszkélkednek. Aztán majd meg­nézzük azt is, milyen országokat lehet az elmaradottak és melviket a haladók közé sorolni." így jellemezte a nagy Sztálin az átalakulást, amelv 1929-ben történt a Szov jetúnióban. Nézzük csak meg, hogyan fejlődött ezzel szemben a helyzet a kanitalizmus világában? 1929 elején, mint derült ég­ből a villámcsapás csapott le az óriási newyorki börze-krach. A többség még nem értette, mit jelent ez a krach és milyen következményei lesznek az egész kapitalista gazdasági életre hosszú éveken keresztül. De nemsoká­ra tovább terjedt a megrázkódtatások és csődök huíláma az Óceán amerikai partjairól minden oldal felé. újabb és újabb országokba betörve, míg ször­nyű világválsággá nőtt. A válság egész gazdasági ágozato­j kat, óriási üzemeket bénított meg, a munkások millióit dobta az utcára, éh­séget, nyomort s az emberek százmil­lióinak kimondhatatlan szenvedéseit okozta. Bebizonyította azt. hogy ha a dolgozók élni akarnak, pusztulnia kell a kapitalizmusnak. így vált a 29-es esztendő útmutató­vá a keresztúton. Míg a kapitalizmus hallatlan nyomorúságba, munkanélkü­liségbe és éhségbe omlott, addig a szo­ciafzmus világa elsó'ízben bizonyította be szélesebb terjedelemben a tökésrend fölötti fölényét, v'lágos utat mutatott a nép boldogsága és jóléte felé. Természetesen mindez, ami ma vilá­gos, távolról seoi volt jlven tiszta az 1929-es esztendőben, amikor az érté­keket átértékelték és amikor nálunk is ki kellett harcolni a helves irányt. Nagy előrelátás, forradalmi lelkesedés és államférfiúi megfontoltság, de min­denekelőtt a nép ereiébe vetett hit kei­lett ehhez. A mi drága elvtársunk, Kiement Gottwaid bizonyságot tett arról, hogy mindezek a tulajdonságok meg vannak benne Ö már az események folyásában (Folytatás ai 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents