Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-24 / 272. szám, péntek

\ 2 f 1950 november 24 nesU'i'(ál&Ue u koreai luu ettkí él Jk mm Mm harc ai ázsiai Répák és az emteeriság biztonsága siempontiálióE fontos" A Zsenminzsipao — a Kínai Kom­munista Párt lapja — vazércikkében foglalkozik a Koreában küzdő kínai önkéntesekkel, akik vállvetve harcol­nak a koreai néphadsereggel és októ­ber 25. óta jelentős győzelmeket arat­nak. Ezek a győzelmek — írja a lap — nemcsak megkezdték a koreai helyzet megváltoztatását, hanem meg­kezdték az imperiaJista agresszió láng­jaínak visszaszorítását is. A koreai és ' a kínai nép együttes csapásai ' alatt az amerikai és angol reakciós uralko­dó körök kezdik érezni, hogy az ázsiai népek ellen indított támadó háborújuk esélyei kétségesek., Kezdenek rájönni, hiúk azok a reményeik, hogy egész Koreát elfoglalhatják és a háború, lángjait Kína felé irányíthatják. Csaló­dás és rémület tölti el őket. Az amerikai támadók és cinkosaik azonban távolról sem adják fel ag­resszív terveiket, távolról sem szán­ták rá magukat az igazságos és bé­kés rendezés elfogadására. A végső vereség árnyéka azonban lépésről lé­pésre rájuk borul. A kínai népi önkentesek koreai harca megmutatja a világnak, Niogy a kínai nép -el van szánva győzelmei gyümölcsének megvédésére. A kínai nép azért nyerte el ma szabadságát, mert a legutóbbi harminc év alatt sok hazafi és hős harcolt reittenthetet­lenül az imperialisták és lakájaik ellen, életét ' és vérét áldozva ezért az ügyért. Megdöntöttük Csang Kai Seknek, az imperializmus lakájának gyűlöletes, sötét uralmát, de nem feledkezünk meg arról, hogy sem Csang Kai Sek, | sem az imperializmus nem törődik bele vereségébe és hosszúlejáratú terveket kovácsol a visszatérésre a kínai nép . újbóli leigázására. Azok a „dárdahegyek", melyeket az amerikai imperializmus Koreába, Ja­pánba, a kínai Taivan szigetére, a Fü­löp-szigetekre, Indokínába és egész Délkelet-Ázsiába előretolt, nemcsak a közvetlenül érintett népeket fenyege­tik, hanem a mi országunkat is. Éber­ségünk ezért sohasem lankadhat. Népünk és kormányunk ismételten leszögezte álláspontját a koreai kér­désben, tiltakozott a támadás ellen és hangsúlyozta, hogy Taivan Kína elide­geníthetetlen része. De a gátlástalan imperialisták nyilatkozatainkat és tilta­kozásainkat a gyengeség jelének te­kintették egyre fenyegetőbben léptek fel országunk függetlensége és biz­tonsága ellen. Népünk hazaszeretete nem tűrhette ezt tovább. Á kínai nép fiai elszántan jelentkeznek ^önkéntesnek, hogy szem­beszálljanak az amerikaiakkal, segítse­nek Koreának, megvédjék otthonukat és hazájukat. A koreai néphadsereggel vállvetve ' harcolnak és visszaverték a támadók vérszomjas hadseregét, amely már a Jalu-folyó felé közeledett. Csak ekkor hiúsult meg az imperialisták eredeti; fantasztikus terve, ekkor is­merték fel népünk szent elhatározá­sát, hogy megvédi győzelme gyümöl­cseit. Ezért a kínai népi önkéntesek harca nemzetünk alapvető érdekeiért vívott élethalál-harc, kifejezése négy­százhetvenötmillió honfitársunk oda­adó iiazafiaságának. Nem véletlen, hogy honfitársaink olyan lelkesen tá­mogatják az önkénteseket. A kínai népi önkéntesek és a koreai néphadsereg hősi harca nemcsak a kí­nai és a koreai nép léte vagy nemléte szempontjából döntő, haneim elsőran­gúan fontos az ázsiai népek és az em­beriség biztonsága szempontjából is. Ha az imperialisták sikert aratnának koreai kalandjukban, akkor ezek a rab­lók ugyanilyen fegyvers támadást kezdenének az „Egyesült Nemzetek" zászlaja alatt ott, alio 1! csak nekik tet­szik. Ebben az esetben Kínát fenye­getné e'sősorban ez a veszély, de a vliág más részein is megnövekedne a háborús. fenyegetés. Ha Koreában füstbemennek a támadók reményei, akkor Korea és K' n a biztonságát meg­védtük és megmenthetjük a világ bé­kéjét is, amely most veszélyben forog. Most. a hős )<inai népi önkéntesek és a koreai néphadsereg a béke védelmé­nek élvonalában harcolnak az impe­rialista agresszióval s-zemben. A vilá­gon minden békét és igazságot szere­tő ember .támogatja, tiszteli őket és reménykedik bennük. „Ti, a kjnai és a koreai nép nagy­szerű és bátor fiai, akik hősiesen har­coltok a koreai frontokon az agresszió imperialista erői ellen, előre! Előre a végső győzelemig! A győzelem a miénk lesz. Előttetek csak korlátozott számú, demoralizált vadállatok csor­dája van, mögöttetek állanak az igaz­ság., ; er -b.erek százmilliói, akik hazá­juk függetlenségéért és a békéért küz­dtn°V — írja befejezésül a lap. \ A Béke Hívei II. Világkongresszusa a nemzetközi sajtó tükrében Világszerte hatalmas visszhangja "van a varsói Békevilágkongresszus tanácskozásainak. A világ haladó sajtója jól tükrözi azt az örömteli uj­jongást, amellyel a békeszerető . né­pek fogadják a kongresszuson el­hangzott felszólalásokat. Az imperia­lista tábor fizetett sájtója viszont az imperialisták zaayrát mutatja. A frán­ciá Le Monde-tól az amerikai Hearst" lapokig a burzsoá világsajtó „vas­függönnyel", agyonhallgatással akar­ta útját állni annak, hogy a tőkés vi= lág népei értesüljenek a II. Békevi­lágkongresszus munkájáról. Mindez azonban hiábavaló volt. Most már a nyugati burzsoá sajtó is kénytelen közölni az ott elhangzott felszólala so­kai. és a maga módján állást foglalni, így a Le Monde távirati jelentések alapján ismerteti a kongresszuson el­hangzott beszédeket és ugyancsak részletesebb beszámolót ad a kon­gresszusról a párizsi rádió is. A new­yorki rádió pedig, mivel elhallgatni nem tudja a varsói .Békekóngresáius sikerét, dühét piszkolódé megjegyzé­sek formájában igyekszik levezetni. A haladó sajtó továbbra is számos színes helyszíni tudósításban számol be a Békevilágkongresszusról. A Pravda tudósítója azokról a tö­megfelvonulásokról ír, amelyeket egész Lengyelországban tartottak va­sárnap a II. Béke-világkongresszus tiszteletére. A munkások, parasztok és értelmiségiek — írja a lap tudó­sítója — jelszavak, zászlók és a nagy Sztálin képe alatt vonultak ki az ut-. cára, gyűltek össze a klubokban, színházakban, főiskolákban és üze­mekben, valamint a gyárakban. A városok és falvak lakóinak mil­liói egyhangúlag üdvözölték a bé­kejront neves személyiségeinek ja­vaslatait, amelyek a népek bizton­ságának megőrzésére irányulnak. Lengyelország ; dolgozói jneleg • szere-, tettel és hagy tisztelettel- fogadták' a gyűléseken felszólaló szovjet kikül­dötteket. Poznanban 70.000,. Szczecin­ben mintegy 100.000, Szilézia*városai­ban több mint 250.000 ember vett részt a gyűléseken. Több lap behatóan foglalkozik a II. BékeviBígkongresszus munkájá­val. A Pravda vasárnapi számábán Alexej Szurkov, neves szovjet költő rámutat: a Béke Hívei II. Világkongresszusa beleilleszkedik az emberiség szün­telen előrehaladását meghatározó nagy események, láncolatába és mint ilyen, mindörökre bevonul a történelembe. A Tribuna Ludu cítnű lengyel lap így ír: „A béke hatalmas parlament­jének értekezlete komoly hangnem ben folyik. Ugy tűnik, mintha ezen a négy napon a kongresszus épületének falai eltűntek volna és a kongresz­szus kilépett volna. Varsó, Lengyel­ország — az egész viliág színe elé". A lap a továbbiakban részletesen ismer­teti és összefoglalja a Békevilágkon­gresszus tanácskozásait és kijelenti, hogy. egész Lengyelország, az egész nép egybeforrt a Varsóban ülésező :Békeyilágkongresszus küldötteivel. lengyel munkások, parasztok és értei: miségiek millióinak gondolatai és tet-' te; támogatják a II. Békevilágkon­gresszus munkáját — Írja befejezésül a Tribuna Ludu. A francia Liberation vezércikkben foglalkozik a Békeviliágkongresszus munkájával és megállapítja: „A var­sói kongresszus a népek értelméhez fellebbez: őrizzék meg nyugalmukat, zabolázzák meg a pánikterjesztőket, mutassák magukat erősebbnek, mint az események és főként ellenőrizzék a kormányokat. így lehet megvédeni a békét, biztosítani a jövőt és meg­menteni a civilizációt, mert a háború nem elkerülhetetlen," A felháborodás; amelyet az angol kormány, gyalázatos eljárása váltott ki a világ békeszerető népeiből, to­vábra is kifejezésre jut a világsajtó­ban. A Pravda nemzetközi szemléjé­ben a következőket írja: „Attlles és Bevin urak, a Wall Street és a City ügynökei, akik megkísérelték a kon­gresszus meghiúsítását, szánalmasan nevetségessé váltak. Mit is bizonyí­tottak be a béke és a népek biztonsá­gának ellenségei, akiket az egész ha­ladó emberiség megbélyegzett? Csak azt, hogy a hitlerista Gestapo módsze­reihez süllyedtek." Az angol tömegek éles felháboro­dásának hatására a legtöbb angol la.p még mindig szükségesnek tartja, hogy visszatérjen a „munkáspárti" kor­mány gyalázatos eljáráf lra. Az angol közvélemény felháborcu 1 sának csil­lapítására a londoni rádió is jónak látta, hogy néh'ány „kritikai megjegy­zést" engedélyezzen műsorában a kor­mány, fejé.,. ,Igy VVyatt munkáspárti képviselő, az angol rádió úgynevezett parlamenti beszámolójában kijelen­tette, hogy képviselőtársaival együtt „meglehetősen vegyes érzelmekkel" fogadta a kormány álláspontjának is­imertetését és hangoztatta, hogy a kormány politikájának ebben a kér­désben „nem csekély ellenzéke volt" a Munkáspártban. Az angol rádió hírmagyarázója azt is bevallotta, hogy Attleeék lépését Washingtonban határozták el. Ha az angol kormány beengedte volna a békeküldötteket — mondta a hírmagyarázó —, úgy „szövetsége­seink Amerikában és Európában az ilyen lépést gyengeségnek magyaráz­hatták volna a kommunizmus elleni küzdelemben". Az Economist, az angol nagytőke szócsöve megírja, hogy az angol köz­vélemény egy része azzal vádolja a kormányt, hogy „siralmas módon járt el", A konzervatív Time and Tide elítéli Attleeék döntését és emgálla­pítja, hogy az angol kormány „felet­tébb ügyetlenül járt el". Hasonlókép­pen érvel az ugyancsak konzervatív Spectator is és a „munkáspárti" Tri­bune is azon panaszkodik, hogy a kormány döntése rendkívül „értékes propagandaanyagot" adott a kommu­nisták kezébe. Az US News and Wordl Report amerikai l ap beismeri: „fiz amerkai támadók H§rea elleni rabiéhadiárata kiinduló pontja egy Kína ellen intézendő támadásnak" Az US News and World Report cí­mű lap szöuli tudósító iának tollából cikket közöl,« amelv cinikus nyíltság­gal elárulja, hogy az amerikaiak Korea elfoglalása után Eszakkelet-Kína in­tervencióját tervezik. Az amerikai lap tudósító iának cik­kéhez egy Koreát és Északkelet-Kínát ábrázoló térképet mellékel, amelyen kínai területen négy hosszú nyíl mu­tatja azt a távolságot, ami Észak­Korea és Mukden. Harbin és Peking között van. Az US News and World Report tu­dósítója- cikkében ezt ír jar A határon túl fekszik Mandzsúria (Északkelet­Kína), amely kommunista Kína fontos ipari központja. A mandzsúriai határ légvonalban nem egészen kétszáz­ötven mérföldnyire van Szöultól. Észak-Korea északkeleti farkán van orosz Szibéria -patára. Ha az ameri­kaiak elfoglalják Észak-Koreát, úgy csupán száz mérföldnyire Jesznek lég­vonalban Mukdentől é^/Ésupán hetven­öt mérföldnyire a szibériai Vladivosz­toktól. Ez lenne az egyetfcn pont a vi­lágon, ahol az amerikai csapatok a Szovjetunió határához jutnának. A cikk hozzáteszi: Ez a kommunis­ta Kínát a Szovjetúnióval összekap­csoló terület a légitámadások állandó célpontja. Ez a területsáv most ki van szolgáltatva az . amerikai és ENSZ­csapatoknak. A pekingi és sanghaji lapok kivétel nélkül közölték az US News and World Report idézett cikkét és a hozzá mel­lékelt térképet. A tudósítás maradék­talanul leleplezi az amerikai agresszo­rok mohó gengszer-módszereit, akik Korea után Északkelet-Kínát szeret­nék megkaparintani. A cikk megmu­tatja, hogy az amerikai támadók Korea elleni rablóhadjárata csupán kiinduló­pontja egy Kína eUen intézendő táma­dásnak. A kínai »ajtó egyhangúan megállapítja, hogy a kínai nép szem* beszáll az amerikai imperialisták bár­milyen iránybál jöv6 támadásával. Vesszen as imperializmus A Szovjetunió és a világ minden egyes békeszerető népe- szemmel kí­séri az imperialisták és talpnyalóik há­borús gazságaft." A gaz imperialisták újra kimutatták gyávaságukat. Félnek a békétől. Nem engedték, hogy a- bé­kevilágkongresszust Sheffieldben tart­sák meg. Azt hitték, hogy ezzel boj­kottálhatják a békevilágkongr'esszust és a népek békeakaratát. Nem sikerült azonban tervük és e,z a lépésük ismé­telten rámutat aljasságukra és gyá­vaságukra. Eggyel több okot kaptunk mi a bé­ketábor oldalán állók ahhoz, hogy még szilárdabban felsorakozzunk a Szovjet­unió mellett. A világ dolgozói feszült érdeklődéssel kísérik a Varsóba át­helyezett és ott folyó békevilágkon­gresszust. Nyolcszázmililió békeharcos üdvözli ez alkalomból a béke nagy ve­zérét — Sztálin elvtársat Hazánk minden egyes. öntudatos dolgozója Pártunk útmutatásával te­vékeny részt vesz a békéért folyó harcban. Lenn a bányák mélyén a vá­járok nagyobb lendülettel fejtik a sze­net, a martin-kemencék olvasztárjai munkaversenyeket szerveznek, Nagy­tőrén és hazánk más részein jól meg­szervezett Egységes Földműves Szö­vetkezeteink dolgozói mind a béke és a haladás oldalára álltak. Külön ki kell emelnünk dolgozó nőinket, öntudatos asszonyainkat és anyáinkat, mint a béke élharcosait. Ezzel szemben Truman fasiszta im­perialista hordái -a békeszerető koreai nép életére törnek, asszonyokat, íí­tatlan gyermekeket gyilkolnak. Mac Arthur bandájába gyűjti a világ rfiin­den gonosztevőjét. Truman, Churchil, Tito és a. többi rablóvezérek tajtékzó szájjal vicsorognak a béketáborra. De, hol innen, hol onnan kapnak egy-egy pofont. Hol a kicsi, de hős koreai nép rúg egyet rajtuk, hol Indonéziában ütnek vissza a szabadságukért harcoló bennszülöttek. Trumanék érzik, hogy napjaik meg vannak számlálva, félnek a dolgozók haragjától. Hiába féltik azonban bőrüket és profitjukat, nem kerülhetik el az öntudatos amerikai­angol és a többi nyugati országok dolgozóinak megtorlását. Eljön majd az idő, amikor az angol-amerikai halál­gyárosok a dolgozó nép ítélőszéke elé kerülnek és ott felelni fognak mind­azért, amit a doJgozó nép ellen csele­kedtek. Csehszlovákiá dolgozói alkotó szer­számaikkal a -békéért harcolnak. Uj gyárakat építünk, fejlesztjük nehéz­iparunkat és arról sem feledkezünk meg, hogy új emberekként nevelőd­jünk, mert csak az új szellem, a mun­kához való új viszony hozhatja meg hazánk gyarapodását, jólétünk emel­kedését. Hat éve annak, hogy leráztuk az igát és azóta vezérünk, Gottwald elvtárs vezetésével szilárdan építjük, a dolgozó nép országát, a munkások szabad szocialista hazáját. Hoksza István, osztravai bányász. az Uj Szó munkás-szerkesztő tanfolyamának hallgatója. A békekfrrelek, vendégek és megfigyelők, akik Varsóban oil voltak A Béke Hívei XI. Világkongresszu­sának mandátumvizsgáló bizottsága közzétette a küldöttek, vendégek és megfigyelők számáról készített jelen­tését. A Békevilágkongresszuson 71 ország képviselői vesznek részt. Az országok szerinti megoszlás a kővet­kező: Görögországban fokozódik a fasiszta terror Görögországban az eddiginél is fo­kozottabb vad terror dühöng. Az ave­roffi börtön foglyai és az Agiosz Eusztratiosz szigetére hurkoltak em­lékiratot "intéztek az ENSz-hez. Az emlékirat megdöbbentő vád a görög­országi monarchofasiszta rendszer és imperialista támogatói ellen. Huszonötezer embert börtönöztek be vagy internáltak olyan körülme­nyek között, amelyek gyors pusztu­lásukhoz vezetnek. Az asszonyokat sem kímélik Az averoffi börtönben hétszázhatvan, nő sínylődik, holott a börtön csak kétszáz ember befogadá­sára alkalmas. Patraszban ötszáznegyven, Kallithea­ban négyszáz és egyéb görög fegyhá­zakban hétszáz embert börtönöztek be. Ötszáznegyven nőt deportáltak a Trikkeri-szigeteken. A görög kormány fasiszta terrorja kiterjed a nép minden rétegére. Az Egei-tenger északi részében lévő Agiosz Eusztratiosz szigetére depor­táltak között van három tábornok (a£ egyik az Elasz-mozgalom főparancs­noka), huszonnégy magasrangú tiszt, a különböző pártokhoz tartozó három volt képviselő, két egyetemi tanár, negyven író, művész és Íijságíró, hu­szonkilenc orvos, százegy tanuló, hu­szonkilenc agronómus, kilencvenhét ügyvéd, két bíró, tizenöt mérnök, száznegyvenegy diák, kétszáznegy­venhat bank- és kereskedelmi tisztvi­selő, kétszázhetvenegy kereskedő, iparos és vállalattulajdonos, három­százkét szakszervezeti funkionárius, négyszázegy paraszt és hétszáz mun­kás. M WMMtWMMWWW HII H HII Htlt Wm Mt A CSEMADOK bratislavai helyi­csoportjának vezetősége felkéri mind­azokat a kultúrtársakat, akik eddig még nem vették át tagkönyvecskél­ket, hogv (elenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtársnál a Vazov-utca 2. sz. alatti kúltúrhelvség­ben ezek átvétele céljából Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök esje 19—21 óráig. Ország neve: Kül- Ven­dött dég Costarica 2 — Mexiko 9 2 USA 49 1 Kanada 21 1 Guatemala 1 — Kuba 13 — Venezuela 2 — Portorieo 1 — Antüla-szigetek — 1 Guadelup 2 — Olaszország 220 16 Trieszt 3 — Svájc 19 — Franciaország 208 , 23 Luxemburg 2 — Belgium 36 4 Írország 2 — Anglia 199 23 Svédország 22 5 Finnország 30 1 Norvégia 9 4 Dánia 13 7 Németország _ 74 1 Lengyelország 82 — Hollandia , 45 1 Csehszlovákia 42 15 Magyarozság 35 — Ausztria 25 3 Szovjetunió 54 2 Románia 30 — Jugoszláv politikai emigránsok 7 — Bulgária 31 1 Albánia 6 Demokratikus Görögoreszág 13 Megfi­gyelő 15 Ország neve: Kül­dött Ven­dég 2 1 1 Megfi­gyelő 1 1 3 1 1 6 11 16 Málta 2 Szíria 11 Irak 2 Chile Uruguay 4 Argentina 20 Paraguay 1 Bolívia 1 Brazília , 22 Ecaudof 7 Columbia 11 Nigéria 2 Guinea — Szenegálja — Francia Nyugat­Afrika 3 Marokkő — Tunisz — Algír — Demokratikus Spanyolország Mauritius-szigetek Pakisztán Irán Madagaszkár Izrael Dél-Afrika Libanon Egyiptom Cyprus Mongol Népköz­társaság Koreai Népi De­mokratikus köz­társaság Kínai Népköz­köztársaság 48 Ausztrália 20 India 14 4 Burma 2 Vietnami Demokrati­kus Köztársaság 6 — Ceylon 3 Indonéz Köztár­12 — — 14 — 4 13 4 — _ 3 — — 8 1 — 6 1 — 4 5 — 3 1 — 5 — — 3 — — 6 17

Next

/
Thumbnails
Contents