Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)
1950-11-23 / 271. szám, csütörtök
UJSZO 1950 november 23 Hogyan javítsuk meg a réteket és a legelőket Takarmánytermelésünkben oly fontos szerepet játszó rétek és legelők rendbehozására most az Őszön a földművelésügyi kormányzat a legszélesebb akciót indította meg. Helytelen volt az előbbi megállapítás, hogy a takarmányszükségletek biztosításában nagy szerep jut a réteknek és a legelőknek is, mert eddig éppen az volt a baj, hogy habár mezőgazdasági területünk egyharmadát a rétek és legelők alkotják, azokról még csak megközelítőleg sem tudtuk azt a takarmánymennyiséget levenni, mint amennyit adniok kellett volna. Ezt a hibát kell most kiküszöbölnünk és ezt a célt szolgálja az az akció, amelv a rétek és legelők rendbehozására megindult. A rét- és a legelő javítási munkákat két részre oszthatjuk: az egyik az, hogy a réteket és a legelőket trágyá 4 zással, valamint a megfelelő ápolással feljavítjuk, a másik pedig, hogy a rétet felszántjuk, bekapcsoljuk a rendes vetésforgóba és ma id néhány év múlva újra, de most már mesterségesen rétet, illetve legelőt létesítünk. Ezt az eljárást nevezzük fűvesvetésforgónak. A rétek és a legelők rendbehozása Borán első munkánk, ha a rétek és legelők kövesek, a kőszedés. A kövek egyrészt sok területet is foglalnak el és így a fűhozam is kevesebb. másrészt pedig koptatják és rongálják az eszközöket és az állatok is Könnyen megsérthetik lábukat a kövekben. Másik ^nunkánk a bokorlrtás legyen. A bokrok Is sok helvet foglalnak el, azonkívül pedig menedéket adnak sok kártékony rovarnak. A szanaszét növő bokrok megnehezítik a legeltetést és a kaszálást is. A bokrok kiirtása viszont még nem azt jelenti, hogy az állandó réteket és legelőket ne is fásítsuk. Faszegélyek ültetése különösen a legelőkön bír nagy jelentőséggel. Sík területeken a fásítással Jelentős mértékben megvédhetjük legelőinket a szelek szárító, káros hatása ellen. A rétek és a legelők rendbehozásához hozzátartozik még a gvom- és a mohairtás is. A gyomok irtása különösen a legelőkön fontos, mivel a mérges gyomok zöld állapotban jobban mérgeznek, mint száraz állapotban. Igaz, hogy a legelni kihaitott állatok a mérges gyomokat, mint amilyen a beléndek, az őszi kikirics, kutyatej és ehhez hasonlók, megérzik és legelés közben ki is kerülik Azonban az az állat, amelv még soha nem volt legelőn, mint amilyen a borjú is, különösen akkor, ha tavaseszal éhesen hajtjuk ki a legelőre, a gyomokat nem kerüli ki. a zöldfűvet mohón eszi és így könnven mérgezést kaphat. A gyomirtásra tehát nemcsak most, hanem egész éven kereztül fokozott figyelmet kell fordítani, össze! az öszszegyüjtött gyomnövénveket el kell tüzelni, hagy magvaik ki ne csírázzanak. Nagy károkat okoz a réteken és a legelőkön a moha is. Ha a rét vagy a legelő mohás, ez azt jelenti, hogy talajunk pusztulófélben van. A moha tehát eredménvesen csak talajjavítással karöltve irtható. Az elmohásodott rét talaia rendszerint tűinedves, trágyaszegénv .és igen gyakran mészszegény. A 'moha irtásánál tehát a „ mohának boronával való irtásán kívül még a talai szellőztetésére, trágyázására, meszezésére és a fölös víz lecsapolására is gondoliunk._ A rétek jelentős részét különösen délvidéken a laposok képezik. Ezeknek a laposoknak egyik legnagvobb hibáiuk az volt. hogv esős esztendőkben éppen a kaszálás ideién akkora víz volt rajtuk, hogy még csak megközelí teni sem lehetett őket. Fontos feladat tehát, hogv ezeket laposokat is lehetőség szerint rend behozzuk. Főleg arra kell törekedni, hogy minél t'öbb vízlevezető csatornát, árkot léte' sítsünk, hogy ezáltal a rétiavítás legelemibb követelménvét teljesítsük megszabadítani a rétet az egész szé natermésünket tönkretevő fölös víztől A vízlevezetés után a zsombékok irtása és a talaj megmunkálása kö' vetkezik. Az ilyen lecsapolt területek talaja meddő, hideg, baktériummentes, halott ta laj, amelv rendszerint mészben szegény. Mielőtt tehát egv ilven területet begyepesítenénk, előbb meg kell iavftanl talaját, javítás pedig szellőztetésből, meszezésből és trágyázásból áll. A szellőztetést legcélszerűbben szántással és többévi tala (műveléssel érhetjük el. Tehát a z ilyen területeket be kell vonnunk a rendes vetésforgóba, trágyázással baktériumokat viszünk a talajba, meszezéssel pedig az egyébként tömött és hideg talalt lazává és meleggé tesszük. ' ' A rétek és legelők elhanyagolása főleg abban mutatkozott meg, hogy trágyázásukra nem fordítottak gondot Tudni kell, hogy a rét és a legelő nö' vényzetének is ugyanazokra a növényi táplálóanyagokra van szüksége, mint a szántóföldön termesztett növényeknek. Ha tehát azt akariuk. hogy a rétek és legelők jó fűtermést adjanak, akkor azokat éppen úgv. mint a szán tóföldeket trágyázni kell. A mi szárazságra hajlamos éghajlatunk alatt még azért is igen fontos a rétek és legelők trágyázása, mert ezek talaja rendszerint humuszban is szegény. Azt viszont tudni kell, hogv 100 rész humusz 400—500 rész vizet tud a levegőből is magába szívni. Igv tehát trágyázással a gyepes területek talajának vizfelfogókéoességét is emeljük. A rétek és legelők Irágyá zásánál tehát éppen úgy használjunk apró érett istállótrágvát. trágyalevet és komposztot, mint különféle fajtájú műtrágyákat is. A rétek és a legelők kiszáradásának, illetve kisülésének többek között a talaj tömöttsége is az oka Ha a talaj tömöttségét megszüntetjük, akkor talaj nezebben szárad ki. valamint a talaj vízfelfogó képessége is növekszik és így tehát a kisülés veszélye még ezáltal is csökken. A tömött ta la jóknak hibájuk még az is^ hogy nincs bennük elég levegő. Már pedig, mint minden növény gyökérzetének, a réti növényzet gyökérzetének is szüksége van levegőre. A talajt tehát szellőztetni kell. Szántóiöldeknél a szellőztetést szántással végezzük. Ugyanígy végezzük azoknál a réteknél is, amelyeket felszántunk és bekapcsolunk a rendes vetésforgóba, ellenben az állandó réteken és legelőkön, amelyeket nem szántunk fel. a szellőztetést más módon kell elvégeznünk. Ezt a célt szolgálja a gvephasogató, a skarlfikátor. A rétek és a legelők hasogatásásának az előnye abban álL hogy a réthasogató késeinek nvomán keletkezett bevágásokba a tél folyamán a víz, a hólé és a fagv behatol, feltárja az ottlévő tápanyagokat, a talajban lévő káros gázok eltávoznak, helyüket levegő foglalja el, a talaj üde lesz és a növénvzet iobban fog fejlődni. Sokszor csak egy ilven réthasogatás magábanvéve elég arra. hogy egy gyengehozamú rét termését megkétszerezzük. Réthasogatóf csak minden 4—5 évben szabad használni. Minden ősszel azonban boronálni kell a réteket és a legelőket, tavasszal pedig, ahol a gyejD felfagyott, hengerezni. Gömörpanyiton ís jól dolgoznak Gö-nörpanyit dolgozó parasztságánakeltökélt szándékára ez év márciusban megalakítottuk a szövetkezetet, akárhogy is acsarkordtak a reakció szóv'vői, akik Truman úr politikáját helyeslik. Azt gondolták ezek az örök reakciósok, hogy kis- és középparasztságunk örök átokként fogia viselni basáskodásukat. Dolgozó parasztságunk megértette, hocy csak egységes erővel és összefogással tudjuk a dolgozó nép jobb életét megteremteni és közös ellenségünket a reakciót legyőzni. Községünkben is még mindig vannak baljósló kulákok, akik minden erejükkel szeretnék megakadálvozni az EFSz fejlődését Ezeknek viszont csak azt válaszolhatjuk, hogv az ő világuk is csak olyan, mint a tavaszi hó. Ha március elején nem is. de később már csak elolvad, ha bármiiven mennyiségben volt is. Ez vár ráiuk is. A megmentőjüknek hitt nyugati háborús uszítókkal együtt ők is az örök feledésbe fognak eltűnni. Mi pedig EFSz-ünk kiépítésével hazánkban a szocializmus megvalósítását gyorsítjuk meg. Az őszi vetési munkákat már régen, október 10-re befejeztük. Szép, zöld vetések ékesítik községünk határát, de többi földjeink is már elő vannak készítve a tavaszi munkákra. Igaz, hogy nálunk is látni még a szabotálok földjeit, akik bőséges idejük mellett sem értek rá, földjeiket felszántani Nekünk viszont már olyan jó dolgunk van. hogy ezek földjeit is felszántjuk és vigyázunk arra, hogy minden barázda föld termést adjon. Határunkban vígan dübörögnek a gépállomás traktorai. A traktoristák derekasan ki veszik részüket az őszi munkákból, különösen az olyan traktorista, mint Majercsik László, a tornaijai gépállomás traktoristája, akinek odaadó és becsületes munkája, mintegy figyelmeztetés a reakció számára: Magunknak dolgozunk és nem engedjük, hogv munkánk gyümölcsét bárki is elvegye. Barczi Béla. Gömörpanyit. Nem lehet az ilyen munkában kifáradni Szilice népe is hosszú időkön ke- i csak azt nem akarta, hogy az utolsó resztül gondolkozhatott azon, hogy hogyan is tehetné le a terhét, amelyet a grófok, bárók, hercegek és az ehhez hasonló többi ingyenélők jó világa rámért. Egyáltalában nem lehet azt mondára, hogy ez az idő a földművesek jó vjlága telt volna, mert hiszen a földműves egész évi mnukáját felemésztette az adó, habarázda földet is kirántsák a lába alól. De ez sem volt még elég, mert aztán a téli hónapokon vándorolhatott munka után, hogyha a termést elvitte az adó, akkor legalább a leg 1 szűkebb mindemnapi kenyerét valahol megszerezze. Ha aztán az ilyen kis paraszt valahol mégis csak munkát kapott, akkor meg az volt a gondja, -j~4aa kulák nem szereli az édesei... Napról-napra mindinkább bebizonyul az, hogy a kulák dühödt ellensége a tiáfi demokráciának és a dolgozó népnek, hogy minden alkalmat felhasznál a népi demokrácia meggyengítésére. Nem riad vissza semmiféle gaztettől és az sem számit, hogy ez mennyibe kerül neki. Csak egy cél fontos neki: hogyan lehetne aláásni a népi dernokrácíát és a dolgozó népet újra a naplopó urak igájába hajtani. Gyalázatos szabotázst hajtott végre Szabó Árpád szenei zsírosparaszt is. A kuláknak cukorrépa volt termelésre előírva. Vetett is másfél katasz. teri holdat, de ahogy elvetette, a cukorrépa minden munkáját az istenre bízta. A répa szépen kikelt, de a kulák nem ritkította ki. A cukorrépa azonban ennek dacára és a kulák legnagyobb mérgére is szépen megnőtt, úgyhogy legalább 50—60 mázsát adott volna. Ügy látszik, Szabó Árpád zsírosparaszt nem bírja a z édeset, még kevésbbé azt, hogy az általa termett cukorrépából a gyűlölt munkások kapjanak cukrot és éppen ezért a kulák a helyett, hogy a répát felszedte volna, inkább traktorral beszántotta. Annyir a naiv lélek volt a kulák, hogy azt hitte, est senki sem fogja megtudni. De hát ki tehet róla, hogy tévedett és a cukorrépa be. szántásáról éppen azok szereztek tudomást, akiknek nem kellett volna: a dolgozó nép. Szabó Árpád kulák most pihen. Igaz, hogy most már nincsenek azok a kánikulának nevezhető hőségek, d e azért nagyon jól történt, hogy. a kulák hűvösre került. Ez pedig egyenesen jótétemény Szabó Ár. pád megviselt idegeinek — bizonyára felbosszantotta az, hogy a rövidlátónak hitt dolgozók mégiscsak észrevették a cukorrépa beszántást ha a népbiróság nem is éppen szanatóriumba, de valami vkuláksza-natóriumba« hosszabb időre üdülni kiildi. Farraga Ferenc, Búsulnak a várkonyi kulákok (S) A várkonyi EFSz a munka jó megszervezésével elérte, hogy az őszi munkákat idejében, még az esőzés beállta előtt elvégezte. A szövetkezet összesen elvetett 30 hektár rozsot és 60 hektár búzát és az őszi mélyszántásnak is már 70 százalékát elvégezték. A szövetkezet tagjai most a legelő rendbehozásához fognak. Annak dacára, hogy a 150 hektárnyi legelőt már tavasszal mütrágyázták, most újra a feljavításán dolgoznak, mert rájöttek, hogy csak a jó legelő biztosításával érhetnek el jövedelmező állattenyésztést. Az úrbéresek tulajdonában volt nagykiterjedésű legelő azelőtt a legelhanyagoltabb állapotban volt és most a szövetkezetnek sok munkájába kerül, hogy az évtizedes mulasztásokat rövid időn belül helyrehozza. A legelőt most az őszön újra mütrágyázzák és szakszerű kezelésbe veszik. Az őszi munkákból a szövetkezet tagjai derekasan kivették a részüket. Különösen jó eredményeket mutattak fel Kósa Sándor, Lakatos Tibor és még több más szövetkezeti tag is, akik minden igyekezetükkel azon voltak, hogy az őszi munkákat idejében elvégezzék. Az egyénileg gazdálkodók már szintén befejezték az ősziek vetését és a terménybetakarítást, bár az esős időjárás kissé hátráltatta őket munkájukban. Az is volt még a baj, hogy reakció igyekezett hátráltatni a munkákat, mert a kulákoknak sehogy sem tetszik, hogy nélkülük is élünk, sőt sokkal jobban, mint azelőtt. A falu egyik legnagyobb hátramozdítója Bognár Antal kulák, aki még ma is nagyon büszkén feszít zsíros nyakával s aki kijelentette, hogy ő bizony nem fizet a szövetkezetnek a legeltetésért, mert a legelő nem a szövetkezeté, hanem a közbirtokosságé és így az övé is. A nagypocakú kulák bácsi úgy látszik sehogy sem akar tudomást venni a világ változásáról. Azt hiszi, hogy még mindig a cselédek dolgoznak neki csak azért, hogy őt hizlalják. Azért is sajnálja még ez az ember a multat, mert azelőtt hentes is volt és igen jövedelmező dolog volt a proletároknak drága pénzért inas mócsingokat kimérni. Az meg aztán igazán fáj az ilyen kulákoknak, hogy az azelőtt rongyos dolgozók ma jobbnál jobb ruhában és lábbeliben járnak és nincsenek rákényszerítve arra, hogy néhány krumpliért kínálgassák magukat a kuláknak dolgozni. Várkonyon nem is érzik magukat már máshol jól az ilyen Bognár-féle kulá kok, mint csak a Fekete-féle kocsma pincéjében, ahol mámoros fejjel viszszasírják a régi szép időket és eltervezgetik azt is, hogy hogyan is lenne, ha a nyugatról várt messiás eljönne a fasiszta arkangyalával. Milyen kár, hogy Bognár Antalnak, meg a 'többi kuláknak anélkül kell az üdvösség kapuján kopogtatni, hogy ez a várvavárt fasiszta arkangyal glóriát vonna sokat szenvedett fejük köré. Estek sem jobbak a többinél Vcselincén harmadik típusú EFSz van. Persze ez nem tetszik a falu kulák j ainak. Katona József kulák is elégedetlen azzal, hogy az EFSz-ben — ha már egyáltalán van szövetkezet — a dolgozó kis- és középparasztok vezetnek, a község ügyeiben is ők döntenek, nem pedig mint azelőtt, a falu gazdagjai. Katona József bölcs kulák észjárása szerint ezek a kis- és középföldmüvesek nem ismerik ki magukat az ilyen ügyekben és ezek elintézéséhez több ész kell. Ügy látszik, a kulák még mindig azt tartja, hogy az észt a holdakkal együtt mérik. Hogy pedig ez mennyire nem így van, erről Katona József is nagyon könnyen meggyőződhetne, ha az eszét összehasonlítaná volt holdjai számával. Katonától és egy másik kuláktól, Kiss Páltól, mert szabotálták a termelést, földjeiket a szövetkezet elkonfiskálta és ezeken a földeken kertészetet létesített. A két kulák nagyobb mennyiségű komposztot hagyott hátra, ami a kertészethez nagyon szükséges, azonban a kulák urak a komposztot elszállították kl a földekre. Most már arra is kell nagyon ügyelni, hogy a két kuláknak van még 80 darab melegágy kerete, nehogy ezt is elfeketézzék a szövetkezet elöl. Hírszolgálata is nagyon jő van a kulákoknak. Azt beszélték például a földműveseknek, hogy a sertéseket olyan szérummal oltották be, amelytől azok elpusztulnak és ez azt bizonyítja, hogy felelősségteljes helyeken is olyan emberek vannak, akiknek nincs mi<» hozzá a kellő szakképzettségük. Amikor Koreában az amerikaiak előrenyomultak, akkor a kuláoko folyton csak arról beszéltek, el hogy a pár korona keresetét mire fordítsa: ételeimre, ruhára-e, vagy pedig az adóra. Annyira vis*ont sohasem tudott az ilyen kisember vergődni, hogy minden dologban tisztázva legyen. Mi lett ennek aztán a vége? Jött a végrehajtó és ha nem tudtak fizetni, akkor dobra ütötték a kisparaszt utolsó vagyonkáját is. Ha mindezekre visszaemlékezünk, akkor rájövünk arra, hogy milyen óriási különbség van múlt 4a mostani éleltünk között. Ezt pedig a dicső Szovjet Hadsereg hozta meg számunkra, amely felszabadított Bennünket az ingyenélő kizsákmányolók és a végrehajtók igája alól és a doägozó nép sorsának irányítását maguknak a dolgozóknak adta kezébe. Milyen az új élet Szilícén? Megalakítottuk az EFSz második típusát 110 taggal és hozzáfogtunk a közös szövetkezeti munkához. Nemcsak mi magunk győződtünk meg arról, hogy közös munkával sokkal hamarább, olcsóbban és többet lehet termelni, hanem meggyőztük azokat is, akik nem is olyan régen még hátráltatták a szövetkezet munkáját és azt mondták, hogy minek ide traktor, hiszen itt nem tud a kövektől szántani. Amikor aztán látták, hogy a szövetkezeti földeken a traktorok a hármas ekékkel is vígan zakatolnak és a traktoristák minden figyelmükéit a föld jó megművelésére fordítják, akkor meg azt mondták, hogy én is beállnék a szövetkezetbe, ha nem szégyenkeznék a komámtól. Sok kételkedőt meggyőztünk akkor is. amikor 95 mázsa búzát 12 nap alatt és 40 mázsa rozsot 5 nap alatt elvetettünk és ami a legfontosabb, bebizonyítottuk, hogy az egerek is csak ott tesznek kárt a vetésben, ahol sok a barázda. Mi magunk Is rájöttünk, hogy mennyivel könnyebb az élet a szövetkezetben. Nem fáradtunk ki a szántásban, meg a többi munkában, mert hiszen a leigtöbb munkát a gép végezte el helyettünk. Üj nagy épületek szemlátomást nőnek ki a földből és ez mind a miénk. Szilicén most" szerelik be a villanyt és reméljük, hogy legközelebb meg autóbusz-járat indul meg Szilicére. Hogyan is lehetne az ilyen munkába belefáradni, amikor minden új előttünk és minden a miénk. Hogyan fejlődtünk tovább ? Az EFSz minden héten gyűlést tart. Igy tartottunk gyűlést november 10-én, amelyen határozatot hoztunk, hogy áttérünk a harmadik típusra. Ezen a gyűlésen a végszó a szövetkezet juhászáé volt, aki azt mondotta, hogy mivel a juhásznak minden évben van egy napja, amelyet Demeter napnak hívnak és a juhászt ezen a napön az évi szerződés-kötés joga illeti meg, hát ő két juhot ajándékoz a szövetkezetnek, ha áttérnek a harmadik típusra. November I2-én délután már minden szövetkezeti tag ünneplőbe öltözve gyülekezett a kultúrházba és 6 órakor megkezdődött a gyűlés a szövetkezet egész évi működéséről a mai napig. Amikor megkezdődött az aláírás, hogy ki lép be a harmadik típusba, minden ott lévő telkes tapssal fogadta és mindnyájan alá is írtuk a szövetkezeti gazdálkodás harmadik típusát. Ezután, mert Gyenes József juhász elvtársunk állta a szavát, az ajándékba kapott két juhból nagyszerű vacsorát csaptunk, ahol a cigány még most is húzná, ha ki nem virrad. Szilice dolgozói tudják, hogy csak szövetkezeti munka szabadíthatja meig őket a nehéz robotttól, tehát a szövetkezeti munkát nem kötelességünknek, hanem saját érdekünknek ártjuk. Hálával gondolunk a Pártra és Gottwald elvtársra, hogy lehetővé tettték nekünk, hogy végre valahára a paraszt is emberhez méltó életet élhessen. Zakhar János, Szilice. M kopernyicai EFSz áttért a harmadik típusra A kopernyicai EFSz tagjai táviratilag jelentették Ďuriš elvtárs földmű- veflésügyi miniszternek, hogy áttértek a szövetkezeti gazdálkodás harmadik típusára. Táviratukban a szövetkezeti tagok ígéretet tettek, hogy lenben most, hogy az amerikaiak iába ^S^lu, t" Arrľíôrekeffi alatt újra forró lett a föld, ügy el- ^rJ'Ätetí hallgattak velük, mintha azok már el is tűntek volna Koreából. (Ezt nagyon jól látják előre.) Ezekből Is látni, hogy mit akar a kulák. Semmi esetre sem azon töri a fejét, hogy hogyan lehetne a dolgozóknak még jobb életet biztosítani, hanem ellenkezőleg, hogyan lehetne őket újra járomba fogni. Javos László, Tornaija. S? a z" dálkodással minél többet és jobbat tudjanak termelni, hogy ezzel is hozzájáruljanak hazánkban a szocia'izmus kiépítéséhez és a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Munkánkkal, — frják a szövetke-. zetl tagok táviratukban — újabb szöget verünk a nyugati imperialisták és a háborús uszítók koporsójába és bebizonyítjuk, hogy a bekére vágyó milliós tömegek sorai közé tartozunk.
