Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-22 / 270. szám, szerda

u J SZÖ Az utolsóelőtti forduló előtt is még nyílt a bajnokság kérdése Négy csapat lehet bajnok — Hét csapat küzd a kiesés ellen 6 Egy elkeseredett dán sportoló levele a Szovjetszkij Szporthoz A Szovjetszkij Szport szerkesztő. ség e levelet kapott Kopenhágából egy dán sportrajongótól. A levél író­ja a dániai sportéletről mond el egyet s mást. Dániában hivatalosan nem létezik »Dániaellenes Tekvékenysé­get Vizsgáló Bizottsága, de ennek az országnak uralkodó körei is szí­vósan üldözik a haladó szellemű te­vékenységet, a béke híveit üldöznék mindenkit, aki fellép a tőkés kizsák­mányolás és a háborús uszítók ellen, Dániában ma demokratának lenni — veszélyes dolog. A Szovjetszkij Szport szerkesztősége ezért, amikor a dán sportoló levelét közölte, nem írta meg a levél szerzőjének nevét, A le­vél így hangzik: »Dánia tőkés ország. Azzal, ami nem hajt hasznot, csak akkor fog. lalkoznak, ha az már elengedhetet­len. Ezért az állam alig támogatja a sportot, a csekély támogatás alig va­lamivel több, mintha a dán sport egyáltalán nem kapna támogatást. Országunkban a sport rajongóinak nagy nehézségei vannak. Csak né­hány egyesületben sportolhatunk többé-kevésbbé megfelelő viszonyok között. A dán ifjúságnak mintegy kilanc­ven százaléka el van zárva attól, hogy rendes viszonyok között sportol­hasson. A dán sportszövetség élén egy »nagy gyakorlattal rendelkező ügy. véd, Leo Friedriksen áll. Nemrégi­ben Koppenhágában történt a követ­kező eset: a fővárosi üzemek, válla­latok mintegy tízezer sportszerető dolgozója ment ki a dán_svéd mér­kőzés napján a stadionba, hogy .ie. gyet váltson és megnézze a mérkő­zést. Kiderült azonban, hogy már minden jegy elkelt. De a dolgozók elővételben sem juthattak jegyhez. Kiderült, hogy Leo Friedriksen többezer koronáért felvásárolt egy csomó jegyet és aztán azokat mé. regdrágán adta tovább. Amikor a sajtó képviselőli Leo Fried­riksenhez fordultak és rámutattak arra, hogy ez a jegyvásárlás tör­vénytelen cselekedet volt, az üzlet­ember így válaszolt: — Mi köze ehhez a sajtónak? Kiegészítésül el kell még azt is mondani, hogy Leo Friedriksen, aki ma a dán sport élén áll, fél évvel ez­előtt a törvényszék előtt állt sötét' pénzbeváltási üzelmei miatt. •A dán sportszövetség szervezési bizottsága két ügyvédből, három hi. vatali igazgatóból és egy dúsgazdag iereskedőböl áll. És ugyanez a kép valamennyi dán sportbizottságban, szövetségben és sportegyesületben is. Világos, hogy az ilyen vezetőknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a széles néptömegek sportolási lehetőségeivel törődjenek. A tőkés országokban. így Dániá­ban is, a sport nem a nép egészsé­gének és frisseségének szolgálatában áll, hanem a vétel és eladás, a ha. szonszerzés eszközévé vált. A dán sportéletbe is erősen be­hatoltak az üzérek. Az üzletemberek megfizetik a legjobb sportolókat, hi­vatásos versenyzővé teszik és nye­részkedés céljaira használják fel őket. A sportban vad, állati .^erköl­csök* uralkodnak. Az utóbbi időben egyre fokozódott a haladószellemü dán sportolók harca a sportlehetőségekért. Mint­hogy az állam ebben nem nyújt se­gítséget, a dán sportolók elhatároz, ták, hogy a mérkőzéseken, versenye­ken sorsjátékokat rendeznek és a bevételt a sport támogatására for­dítják. Az egyik héten mintegy két­millió korona volt a bevétel. A pénz felhasználására bizottságot alakítot­tak, amelynek élére Halsborsen ke­rült. A bizottságnak egy albizottsá­got rendeltek al£. Az albizotts4g tagjai egyszerűen azokból a pénzekből éltek, amelyet a sportkedvelőktől a sport céljaira szedtek össze. A munkássportolók csakhamar meg. értették, hogy ez a módszer nem se­gít a dán sporton, mert ez is csak a burzsoáziának hajt hasznot. Leo Friedriksen évi beszámolójá­ban a dán nehézatléták sikereiről fe­cseg. A dolog azonban a valóságban úgy áll, hogy a dán nehézatlétika helyzete nagyon nehéz. A dán nehéz­atlétikai szövetségnek olyan rossz az anyagi helyzete, hogy már százkoro­nás tételek is komoly gondot okoz­nak. Minden verseny pénz, felszere, lés, terem hiánya miatt csak nagy nehézségek árán jön létre. Levelemet a hazám helyzete fe­letti keserűség mondta tollba. A keserűség fojtogat amiatt, hogy annak az ifjúságnak, amelynek ma­gam is képviselője vagyok, az érde­keit a legszemérmetlenebb módon nem veszik figyelembe. A reakció elnyomása egyre fokozó­dik ugyan, de ez nem akadályozza meg a dán népet, a sportolók tábo­rát abban, hogy egyre tevékenyeb­ben vegye fel a harcot az amerikai háborús gyujtogatók és dániai laká. jaik ellen«. A csehszlovák labdarúgóbajnokság I osziá yának finise érdekes, meglepe­tésszerű mérkőzésekkel folytatódik. Míg a kiesési zónában álló csapatok, a Slovena Žilina és a Dukla Prešov a bainrkság végére kitűnő formába lendültek s a legnehezebb mérkőzései­ket nyerik meg, addig a tabellán vezető Žekzmčiari és az NV Bratislava egy­más után vesztik el a bajnoksághoz szükséges pontokat. Egy héttel ez­előtt mind a két vezető csanat veresé­get szenvedett. — akkor természete­sen lényeges változás nem követke­zett be a tabellán, — s most vasárnap, ha Nepko az utolsó percben belövi a kassai Dynamo büntetőiét, akkor az NV Bratislava mellett a Zelezmciári is elve?! fi mind a két pontot, úgyhogy a tabella vezető csapatainak helyzete még tömőrültebb lett volna. A Bra­Irstvi Sparta, melv három héttel ez­előtt még a középcsapatok között kul­logó! t s egyáltalában bele sem szól­haic! a bajnokságba, behozta az él­csapatok négypontos előnvét A Spar­ta mind a három legutolsó mérkőzését megnyerte, a bajnokság megnyerésé­ben azonban okvetlen hiánvozni fog az utolsó helyen álló ČSD Plzeň ellen el­vesztett két bajnoki pont. A bajnokság legnagyobb esélyese a Železničiari, melvnek a legközelebbi ellenfele az OD Karlín. Az NV Bratislavának vasárnap mind­kcl bajnoki pontot meg kell szereznie, a hátralévő utolsó mérkőzését is meg kell nyerni és a Zelezničiarinak okvet­len pontot kell vesztenie, hogy szlová­kiai csapat ismét megnyerje a bajnok­ságot. A vasárnapi forduló egvik legérde­kesebb és legizgalmasabb mérkőzé­sét Bratislavában bonyolítják le, ahol az NV Bratislava a tabella ne­gyedik helyén áHó Vítkovicét látja vendégül. A Vítkovicének ugyanannyi pontja van, mint a második helven álló NV Bratislavának, csak a gólarány vá­lasztja el egymástól a két csapatot. Ha az NV Bratislava vasárnapi mérkő­zését megnyeri és a Železničiari az OD Karlín ellen pontot veszt, akkor ismét a szlovákiai csaoat kerül a tabella élére. A bajnokságba ugyan­így beleszólhat még a Sparta és a Vítkovice is, ha a hátralévő mérkőzé­seiket megnyerik és az első két helyen álló csapatok pontokat vesztenek. A kiesési zónában is érdekes a helyzet. Jelenleg hét csapatot fenye­geti még a kiesés. Az ATK-nak 24, a Teplicének 23, a Škoda Plzeňnek ugyancsak 23. a Košicének 21, Ziliná­nak 20. a Trnavának 16 és a ČSD Plzeňnek 10 pontja van. A szlovákiai csapatok közül a Slo­vena Žilina és a Dukla Prešov kitű­nő formába lendültek. Nyugodtan állapíthatjuk meg. hogy a prešovi csapat a vasárnap Slávia el­len elért győzelmével kikerült a kiesési zónából s bebiztosította bennmaradá­sát. Az eperjesi csapat egyébként az őszi évad legeredménvesebb, leg­jobb csapatának bizonvult. A második jó formába lendült csapat a Slovena Žilina, melv az utolsó hét bajnoki mérkőzésen 11 pontol szerzett — és egy mérkőzést sem veszített el. A žilinai Slovenának jelenleg 20 pont­ja van és teórétikus lehetősége van még arra, hogv bennmaradjon a baj­nokságban. Ehhez természetesen az szükséges, hogv a Teplice és a škoda Plzen elveszítsék hátralévő mérkőzé­seiket. A žilinai csapat az ATK kontó­jára is bebiztosíthatja bennmaradását, mely ellen vasárnap Brnoban áll ki. Ehhez azonban az szükséges, hogy a katonacsapat az utolsó. Vítkovice elle­ni mérkőzését elveszítse és a Žilina viszont legyőzze a harmadik helyen álló Spartát. Ebben az esetben is a iobb gólarány lenne a döntő. A Dynamo Košice helyzete kritikus, vasárnap otthonában a Slávia ellen játszik, az utolsó bainoki mérkőzésre pedig Prešovon a Dukla ellen áll ki. A vasárnapi forduló legnagyobb meplepetését ismét a nagyszom­bati Kovona szerezte. A váratlan kassai győzelem és az OD Karlín ellen aratott féltucat gólos győ­zelem után vasárnap a kilencedik he­lyen álló Teplice ellen veszi fel a küz­delmet. A vasárnapi XII-ik forduló párosítá­sa a következő: Sparta—Dukla Prešov. ATK—Ž'lina (Brnoban), NV Bratislava—Vítkovice, ČSD Plzeň— Skoda Plzeň. Teplice— Trnava, OD K arlín—Železničiari és Dynamo Košice—Slávia A vasárnapi forduló után a góllövő lista élén Bican (Vítkovice) áll, aki 21 gólt lőtt. Pravda, a Teplice játékosa 14 góllal áll a második helven, harma­dik Putera (Košice) és Kareš (Slávia) 16—16 góllal, ötödik Müller (Železni­čiari) 15, hatodik Bokoun (Karlin) áll 13 góllal. A további sorrend a követ­kező: Preis (Sparta) 12, Malatinský (NV Bratislava), Sirotek (Karlín), To­máš (ATK), Hvtha és Svoboda 11, (mindkettő Skoda Plzeň) 11—11, Pol­gár (Kqsice) és Laskov (NV Bratisla­va) 10 gól. 1950 november 22 A TORNA A figyelmet állandóan fokozhatjuk, ha időnként egy-egy, a mozgás jelle­géhez Alkalmazkodó pisszentéssel, koppintással, szisszentéssed, a moz­gás lényegét aláfestjük. — A gyakor­latok folyamatos egymsutnban való végeztetése a szabadgyakorlatok ok­tatásának felső foka. Ilyenkor az egyik gyakorlatot pl. nyolcszor végez­tetjük és megfelelő ütemrésszel vég­rehajtott mozgásmenettel kitarás, il­letve álláscserét végeztetünk, majd a tanulók folyamatosan végzik a kö­vetkező gyakorlatot. Különös gondot jelent az ©gyes gyakorlatok sajlítos ritmusára történő átváltás. Nem ze­nés szabadgyakorlatok zene nélkül való végrehaj uásáról van itt szó — ami általában azonos üzembeosztás­hoz alkalmazkodik —, hanem a kü­lönféle ritmusú gyakorlatok sajátsá­gos karakterüket megőrző egymás­utániságot keil biztosítaanunk. Az ilyen „szériagyakorlatoknak" óráiról órára való mechanizálása veszélyez­teti a szabadgyakorlatok lényegét és a „mozgáspenzum" gépies végrehaj­tásiára vezet. A mechanizált mozgás­gyakorlés kevés örömet-nyújtó — ezért „lelketlen", reflexszerű munka lesz. E rövid összefoglalásból is ki­tűnik, hogy a szabadgyakorlatok ok­tatásának mtnetét óráról órára elosz­tani nem'lehet. A különféle törekvé­sek nem csupná óráról órára, hanem — a gyakorlottság eredményének megfelelően — egyik esztendőről a másik esztendőre átnyúlnak. Az ok­tatás menetének láncolatából a típus­felahatokat ne ugorjuk át. Idő előtt ne térjünk át magasabb követelmé­nyekre. A gyakorlási anyagot is időn­ként változtatnunk kell, ami nem csupán a tanítványok természetes vá­gyának felel meg, hanem a gyakorla­tok különféle hatása szempontjából is indokolt. A szabadgyakorlatok vezetéséhez szükséges alapismeretek, a különféle testhelyzetek, kar. és törzstartások, valamint azokból — mint kiinduló átlósokból — Végezhető különléle mozgások értelmezését foglalja ma­gában. Talajgyakorlatoknak nevezzük azo­kat a nehezebb, talajon végezhető mozgásokat, melyeknek végrehajtása már teljesítménynek számít. Ezeket a gyakorlatokat a tanulóknak el kell sajátítaniok, helyesebben a nevelőnek azokat meg kell tanítania. A talajgya­korlatok ďýan mozgášfeladátok vég­rehajtására készítik a tanulókat, me­lyeknek első próbálgatása is számukra élményt jelent. Ha egyik-másik tanu­lónak sikerül az ilyen mozgásproblé­ma megoldása, a feilépő öröm a gya­korlási anyag értékének leghívebb bi­zonyítéka. A próbálgatások során megnyilatkozó törekvés a cselekvő szándék felgerjesztését bizonyítja. Mindéz a kis tanulók számára kedvelt, szórakoztató időtöltésnek, játéknak számít, ami idősebb tanulóknál már komo!y munkafeladat. A talajgyakor­latok sikeres végrehajtásához, a szer­zett tapasztalatok kié- lékelésére, fi­gyelemre, helyes érzékelésére, sőt sok esetben lelményességre és bátorságra is szükség van. A talajgyakorlatok e lelki vejejárói a sikeres cselekvési módot biztosító testi tulajdonságok célszerű kihasználásával benső kap­csolatot tartanak fenn. Az egyik gya­korlathoz inkább testi erő. a másik sikeres végrehajtásához ügyesség, összrendezett mozgáskészség. A talajgyakorlatokat csoportokban végzett egyenkénti osztályfoglalkozta­tás és csapatfoglalkoztatás formájában oktatjuk. A csapatokban való foglal­koztatást úgy készítsük elő, hogy a tanufók négy nyitott oldalsorban (négy egysoros oszlopban) egymástól 3—3 lépés távolságnyira álljanak. A sorok élén álljon 1—1 ügyesebb tanuló, a sorvezető. Az indulási helyet vonallal húzzuk meg. Attól 5—8 lépés távol­ságnyira helyezzük el a szőnyeget, vagy gyepes területen karókkal tűz­zük ki azt a vonalat, ahol a gyakorla­tot végre kell hajtani. Nevezzük meg a végzendő gyakorlatot. Ha azt a tanulók nem ismerik, az egyik sorve­zetővel mutassuk be Ilyenkor a végre­hajtás sikerének feltételét röviden ma­gyarázzuk meg Az élen álló tanulók sípjelre nekiszaladássa! (rohammal) hajt­sák végre a gyakorlatot. A gyakorlat végrehajtása után talajtéréskor szök­kenjenek (páros lábról ugorjanak feli) állásba és alapállásban várják meg a következő sípjelet. Erre a jelre a kö­vetkezők indulnak és azok, akik a gyakorlatot végrehajtották: kettő balra kettő jobbra kanyarodva fussa­nak a sor végére. És így folytatódjék a gyakorlás. A gyakorlás folyamatos­ságának biztosítása érdekében a tanu­lók várják meg mindig a sípjelet. Ha a nevelő e téren engedékeny, rövide­sen az össze-visszaság, a rendetlenség a szép törekvéseket eredménytelenné teszik. A nevelő a gyakorlatok veze­tésekor álljon az osztáüyal szemben, a középre Figyelje meg a gyakrabban előforduló hibákat. Ha az osztály a gyakorlatot végrehajtotta, a durvább hibák elkerülésének módját mondja még. Bizfassí» tanítványait, hogv azo­kat elkerülve a gyakorlatot tökélete­sebb végrehajtással ismételjék meg. Prágában befejeződött az I. csehszlovák testnevelési kongresszus i " ii _c i Tegnap délután befejeződött a tudo­mányos testnevelök háromnapos ülé­sezése, melyen az egész államból ösz­szegyült testenevelök, főképpen orvo­sok, pedagógusok és műszakiak ta­nácskoztak. A végzett munka nagy­ságát mutatja, hogy 68 orvosi és 27 más természetű előadás volt Igen nagy haszonnal járt a háromtagú szovjet küldöttség részvétele a kon­gresszuson, továbbá, hogy igen sok kiváló új munkás ttint fel, akiknek együttműködése tudományos téren, ahol eddig kevés tapasztalatunk volt, nagy haladást fog jelenteni. Nagy fontossága lesz a kongresszusnak ab­ban a tekintetben, hogy a munka köz­ponti vezetés alatt jól előkészítve és megszervezve fog tovább folyni. A kongresszuson folyó vitában P. Letunov egyetemi magántanár utalt arra, hogy a tanácskozás alkalmat adott arra, hogy megismerjük a tu­domány és kutató íjaunka mai állását a testnevelésben. Nagy nyeresége, hogy az elmélet és a gyakorlat em­berei közelebb jutottak egymáshoz. A tudományos és kutató munkában új irány érvényesül, főképpen a test­nevelés és sport tömegnevelési ré­szében. A Szovjetúnióban a csúcsver senyzök kiképzésében is csak egy­fajta nevelés létezik: a tömegnevelés. A tömegből választják ki a legkivá­lóbbakat, akik azután sportban és a szocialista testnevelési munkában példaképül szolgálnak a többieknek. A délelőtti ülés főtárgya az edzés volt. Ennek alapelveiről dr. Pavel Handza adott elő. „Kondíciós edzés", „Főedzés" és „Forma"' fejezetekben kimutatta, hogy az edzésnél okvetle­nül együtt kell dolgozni az orvossal. Karol Kňenicky egyetemi tanár, a könnyű atlétika terén szerzett gaz­dag tapasztalatai alapján beszélt a specializálásról, koncentrálásról és arról, hogy a legteljesebb teljsitményt kell megkívánni. Elmondta, hogy a helyes edzés azt jelenti, hogy a mun­kát rendszeresen meg kell tervezni és következetesen ellenőrizni. Dr. J. Ulbrich összefoglalta a vitát azzal, hogy a kongresszus teljesítet­te feladatát, hogy megteremtette a tudományos testnevelés intézményé­nek feltéteteleit, ami legjobban fog a szocialista testnevelő munkának meg­felelni. KÜLFÖLDI SZEMLE Az ENSz amerikai zsoldban álló szavazógépe legutóbb a legképtelenebb váddal illette Bulgáriát, Romániát és Magyarországot, mondván: ezekben az országokban megsértették az em­beri szabadságjogokat. A határozat mellett szavazott például a Malan­vezette Délafrikai Unió népelnyomó, fasiszta kormányának képviselője is. Magyarországon a sport mindenki­nek joga lett. A kormányzat nemcsak támogatja a sportot, hanem erőteljes propagandát fejt ki amellett, hogy minél többen kapcsolódjanak bele a -sportéletbe. A sportba bekapcsolódott dolgozók, az MHK-zók százezrei bizo­nyítják, hogy nálunk többek között mindenkinek megvan a sportoláshoz való joga -és lehetősége. Nézük meg: milyen lehetőségeket biztosít a sport­ban Maian fasiszta kormánya a Dél­afrikai Unió dolgozó népének? Röviden felelhetünk: csaknem semi­lyet. Igaz, a Délafrikai Unió dolgozói­nak ma sokkal súlyosabb problémáik vannak, mint a sportolás kérdése. A bennszülött bantu négerek élet­színvonala szinte hihetetlenül alacsony. Milliók iaknak magukkészítette kuny­hókban, a legnagyobb nyomorban. Napi tizenkét órát dolgoznak éhbérért. A „malanácik" — így nevezik Maian fasisztáit az elnyomott dolgozók — faji elnyomás alatt tartják á bennszü­lötteket. Csak a városok küslő részén, az ügynevezett lokációkban lakhatnak Az üzletekben, a városokban minden­fedé kint van a megkülönböztető tábla: Csak fehérek részére! Nézzük meg ezekután, milyen a sportélet a Délafrikai Unióban? A sport is csak a fehér kiváltságo­sak sportja. A lakosságnak csak 20.4 százalékát kitevő fehéreknek száz sportegyesületük van, míg a benn­szülötteknek csak kettő. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bennszülötteknek általában kevés módjuk van a sportolásra, aránylag elenyészően csekély a sportoló benn­szülöttek száma. A fehér kiváltságo­sak nem hajlandók színessel együtt sportolni, nem engedik be a bennszü­lötteket a pályákra, amelyek a fehér uralkodó osztályok kezében vannak. Az éhbérért robotoíó bennszülötteknek nem igen van módjuk arra, hogy sportpályákat tartsanak fenn és sport­felszerelést , vásároljanak. • Az állam természetesen egyáltalán nem támo­gatja a sportot A sportban is meg­nyilvánul a faji megkülönböztetés. Uj­Zélandban és a Délafrikai Unióban egyaránt a rugby a legkedveltebb játék. A két ország válogatott csapa­ta gyakran viv egymással mérkőzést. Az újzélandi csapatban több benn­szülött játszik, de ezeket a színes játékosokat nem akarják beengedni Malanék, mert: „nem hajlandók színes játékosok ellen rugbyzni." íme, röviden így fest Malanék Dél­afrikai Uniójának sportélete. S ennek az országnak ncpelnyomó politikusai merészeltek amellett a javaslat mellett szavazni, amely arról szól, hogy Bul­gáriában, Romániában és Magyaror­szágon megsértették az emberi sza­badságjogokat. A kongresszus a következő hatá­rozat elfogadásával fejeződött be. Az I. csehszlovák testnevelési kongresszus határozata A csehszlovák tudományos testne­velők kongresszusának résztvevői megvizsgálták és értékelték eddigi munkájukat és elhatározták, hogy a kutatás két föterliletén — az orvosi és pedagóigiai területen — ezentúl szorosan együtt fognak dolgozni. Ez az I. kongresszus megmutatta, hogy a testnevelésben nagy az érdek­lődés a tudományos kutatás iránt, hogy az idősebb és fiatal nemzedék soraiból sok munkásunk van, akik a részletes kutatásban nagy eredményt értek el. A kongresszus megmutatta, hogy új szervezetű testnevelési mun­kánk fellendüléséhez új tartalomra és új munkamódszerekre van szükség. Ezt csak tudományos kutatással lehet kidolgozni. Eddig a munka szét volt forgácsolva. Sok tekintetben nem indult ki azokból a feladatokból, melyeket mai testnevelési gyakorla­tunk megkövetel, ezért nem is talált kellő visszhangra a testnevelési gya­korlatban. Az előadásokból láttuk, hogy arány­lag kevés munkatársunk merít a szovjet tudományból. A Szovjetúnió­ból jött előadóink meggyőzően kimu­tatták, hogy mily magas színvonalon áll a szovjet tudomány a testnevelés terén, amely munkamódszereivel ezért egész irányával mintául fog nekünk szolgálni. Hogy a gyakorlati testnevelés kí­vánta új feladatokat teljesíthessük, szovjet mintára központi tudományos testnevelési intézetet kell felállítani, amely az egész államban a tudomá­nyos kutatás tervezését és összhang­ba hozását végzi s amely kiinduló pontja lesz a Szovjetúnióval való ta­pasztalatcserének és tudományos dol­gozók kicserélésének is. További munkánkat a marxizmus­leninizmusra, a dialektikus materia­lista módszerre s az igazi tudomány­ra alapítjuk, amely mentes azoktól az elméletektől, melyek ellenkeznek a valódi materialista tudománnyal és általában a tudománnyal. Ezzel a tudományos kutatást nem­csak a mai testnevelés szükségletei­nek rendeljük alá, nemcsak a test­nevelés új rendszerének kiépítését mozdítjuk elő, hanem népi demokra­tikus hazánk szolgálatába, az új szo­cialista ember szolgálatába és a világ­béke szolgálatába állítjuk. Szovjet orvosok üzenete a kongresszushoz A sportorvostudomány összkötelé­ki szakszervezete Moszkvából az I. csehszlovák testnevelési kongresszus­nak a következő' táviratot küldte: „A sportorvostudomány összköto léki szakszervezete üdvözli az I. cseh­szlovákiai testnevelési kongresszust és sok sikert kíván munkájához''.

Next

/
Thumbnails
Contents