Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-23 / 271. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! m 3 ÍÄÍPK •HM ; ! á t, A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 november 23, csütörtök 3 Kčs III. évfolyam, 271. szám / ^Cienteni 0/oUwald <Jrásai <Hudol4 Slánskij Klement Gottwald elvtárs írásai Pártunk élő történelmét jelentik. Ezeknek együttes kiadása igen nagyjelentőségű egész népünk számára, amely Klement Gottwald müveiben ismerkedik majd meg a Kommunista Párt és elnökének nagy történelmi szerepével. Népünk Klement Gottwald írásaiból ismét tudatára ébred annak, hogy mit jelentett nemzeteink számára a Kommunista Párt és annak dicsőséges harcai a dolgozó nép jogaiért, a köztársaság megvédéséért a fasizmus ellen, a haza felszabadításáért és a végső győzelemért, a szocializmus felépítéséért. Klement Gottwald írásainak tanulmányozásából egész népünk megtanulhatja azt, hogy mennyi szerencsétlenségtől és szenvedéstől lehettek volna megkímélve, ha a köztársaság a kommunisták által végigharcolt úton haladt volna és egyszersmind megértjük belőle, milyen nehéz lenne országunK sorsa ma, ha élén nem állt volna a Kommunista Párt. Klement Gottwald írásainak kiadása nagy jelentőséggel bír mindenekelőtt a Párt szempontiából. A kommunisták ebből megtanulják nemcsak Pártjuk múltját, de egyszersmind tanulmányozásukkal megtanulják megérteni a marxizmus-leninizmus alkotó lényegét, amelyet nálunk Lenin és Sztálin diákja oly kiválóan érvényesített. Hiszen Gottwald tevékenvsége — lényegében Pártunk története, annak a Pártnak története, amelvet ő edzett meg és vezetett győzelemre. Mi a fontos Klement Gothvaldnak, mint munkásmozgalmunk vezető személyiségének tevékenységében? Mindenekelőtt az, hogy helyesen fogta föl a Kommunista Párt szereoét a munkásosztály harcában, megértette azt, hogy a legfontosabb feladat, kiépíteni, megszervezni, felnevelni és vezetni Pártunkat úgy, hogv képes legyen elsöpörni a színtérről a burzsoáziát. Ez a Párt bolsevizálását jelentette, amely megvolt fertőzve a szociáldemokratizm-us befolyásával és amelynek vezetésében egészen az 1929. esztendeig opportunista és pártidagen elemek érvényesültek. Ez annyit jelentett, hogy megtanította a Pártot arra, hogy hogyan vezesse a. munkásosztályt a mindennapi harcokban és ne csak részgyőzeilmeket érjenek el, hanem hogy ez a vezetés egyidejűleg a forradalom iskolája is legyen. Ez annyit jelentett, hogy a kommunistákból a forradalom valóban aktív katonáit kejlett kialakítani, biztosítani kelleltt a munkásosztály számára szövetségeseket, meg kellett nyerni a legszélesebb tömegeik bizalmát a Párt iránt és tudni kelíett meggyőzni és vezetni őket, nem csak amúgy az árral úszni, hanem mindig az élein lenni. Nem véletlen áz, hogy Klement Gottwald írásai első kötetének 1925 májusi első cikke „A kommunista mozgaümat bolsavizálni keli", címet viseli és éppen ezt a legfontosabb feladatot tűzi ki és boncolja. . Gottwald elvtárs érdeme az, hogy már a Párt ötödik kongresszusán 1929-ben győzött ez a valóban forradalmi vonal. .Klement Gottwald tevékenységének második fővonása a nemzetközi forradalmi tapasztalatok felhasználásának bolsevik művészete mindenekelőtt a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának tapasztalatai alapján. Gottwod elvtárs híres beszédében, amelyet 1929 december 21-én mondott a csehszlovák nemzetgyűlésben, a kiabáló polgári képviselőkkel folytatott vitában büszkén nyilatkoztatta ki, hogy. Moszkvába járunk tanulni, az orosz bolsevikiektől tanul iuk meg azt, hogyan kell kitekerni a mi burzsoáziánk nyakát. Gottwald elvtárs arra tanította a Pártot, hogyan kell az orosz bolsevikiek példája nyomán a mi munkásosztályunkat is győzelemre vezetni. Gottwald elvtárs . művészete abban áll, hogy a Szovietúnió Kommunista (bolsevik) Párt iának tapasztalatait alkotó módon tudta alkalmazni a mi viszonyainkra. , Már a konkrét helyzetben meg tudta határozni azt, hogyan tűzze ki a Párt sztratégiai céljait és hogyan keresse meg a legjobb taktikai eljárást. Gottwald elvtárs arra tanította a Pártot, hogy nem az az alkotó marxista-leninista, aki gépiesen ismétli a marxizmus-leninizmus egyes tételeit, hanem az, aki ezeket alkalmazni tudja az osztályharc adott feltételei kö

: zepette úgy, hogy ez hasznára legyen a munkásosztály érdekeinek. Vezetése alatt ezért tudott a Párt oly kiválóan helytállni a történelem sorsdöntő keresztútjain és ezért tudta 1948 februárjában győzelmesen szétrombolni a reakció erőit. Gottwald elvtárs írásai tagjaink iskolázásának fő tankönyvévé válnak a mi Pártunk történetében. A marxizmus-leninizmus elsajátítására nincs semmiféle külön tankönyv, amely ól talános tanításokat és előírásokat tartalmazna. A Szovjetunióban sincsen semmi olyan általános tankönyv a marxizmus-leninizmus tanulmányozására és igazi tankönyvévé Vált nemcsak a szovjet népnek, hanem az összes országok népeinek a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának története és Lenin meg Sztálin írásai. A marxi-lenini tanítást elsajátítani ennyit jelent, hogy meg kell tanulni mindenekelőtt marxi-lenini módra gondolkodni. Ehhez a legjobb út tanulmányozni az SzK(b)P történenetét és Lenin meg Sztálin műveit úgy, hogy elsajátítjuk azt, hogyan, milyen körülmények és viszonyok között választottak ilyen vagy olyan intézkedést és hoztak ilyen vagy amolyan döntést. Bizonyos tanításokat kiragadni ezekből az összefüggésekből és felhasználni őket mint irányvonalat, tekintet nélkül a megváltozott helyzetre és más körülményekre, anynyit jelent, hogy az illető talmudistává Válik és nem marxistává. Ezért nálunk is az SzK(b)P törté nete, Lenin és Sztálin írásai mellett Gottwiald elvtárs írásainak tanulmányozása szintén főikulcsa lesz a marxizmus-leninizmus elsajátításának. Klement Gottwald. írásainak kiadása Pártunk világnézeti színvonalé nak emeléséhez vezet. Gottwald elvtárs írásai, amelyekben Pártunk

1 dicső múltja testesül meg, így válik népünk fontos segítőjévé a népi demokratikus köztársaság építésében, minden akadály legyűrésében, amely a szocializmus felé vezető győzelmes útunkban áll. <A Rudé Právo 1950 november 234 cikke.) Az EFSz-ek betegsegélyző Köztársaságunk kormánya kedden tanácskozásra ült össze, amelyen Zápotocký miniszterelnök elnökölt. A minisztertanácson Erban munkaügyi és népjóléti miniszter a kormánynak jelentést terjesztett elő a harmadik és negyedik típusú Egységes Földműves Szövetkezetek tagjainak nemzetbiztosítási illetékeiről. A földművesek eddig rokkantság és öregség esetére voltak biztosítva és külön balesetbiztosításuk volt A beterjesztett javaslat szerint , a harmadik és negyedik típusú szövetkezetek tagjai számára szintén bevezetik a rendes betegsegélyző biztosítást. A mezőgazdasági termelés magasabb formái, ameiiyek kedvezően befolyásolják a munka termelékenységét, ezekben a szövetkezetekben megteremtik annak előfeltételét, hogy a szövetkezetek eme típusainak már ma biztosítást nyújtsanak. Mivel azonban e szövetkezetek munkaviszonyai és az ipari munkaviszonyok között jelentős különbségek vannak, a betegbiztosítást az adott helyzethez keli alkalmazni, hogy a szövetkezeteknek ne jelentsen nagy megterhelést. Ezért a harmadik és negyedik típusú szövetkezeteknek lehetőséget adnak arra, hogy választhassanak a betegbiztosítás két fajtája között. A két fajtájú biztosítás között a különbség egyrészt az ületék magasságában, másrészt a nyújtott segítség terjedelmében nyilvánul meg. A betegbiztosítás bevezetéséve? a harmadik és negyedik típusú szövetkezetek tagjai 'mindenekelőtt ingyenes orvosi kezelést kapnak megbetegedés esetén. A biztosított szövetkezetes feleségé ugyanazokat az előnyöket élvezi, mint az egyenesen biztosított,, természetesen csak akkor, ha ő is tagja a szövetkezetnek és ledolgozza a megállapított minimális . munkaegységet. Ugyanez vonatkozik a gyermekekre, ha 16 r'vnél idősebbek. Különben a feleségeket és a gyermekeket 16 éves- korig csak mint családtagokat biztosítják A biztosítási díjat a szövetkezet a szociális alapból fedezi. Mivel a harmadik és negyedik típusú szövetkezetek tagjai betegbiztosítást kaptak, ame'- érvényes munkában történt bali és rokkantság esetére is, az eddi. külön balesetbiztosítás megszűnik. A harmadik és negyedik típusú szövetkezetek számára változások állnak be a szociális biztosításban is. Választhatnak, vagy megmaradnak az eddigi szociális biztosítás keretében, amelyet még a szövetkezetbe való belépés előtt kezdteik fizetni, vagy pedig úgy döntenek, hogy elfogadják az új biztosítást. Ebben a biztosításban három kategória lesz, amely a biztosítási illeték és a jövedelemi magasága szerint tagozódik. Az új biztosítás 1951 január elsején lép érvénybe. Ezzel lehetővé tették, hogy a szerencsétlenség után nem egészen egy héttel már kifizethették a törvény által előírt legmagasabb segélyt, amely az elhunyt átlagos évi jövedelmének kb. 90%_át tette ki, azonkívül felül, vizsgláliták az elhunytak családtagjainak családi és szociális viszonyait és megfelelő esetekben a rendkívüli segélyalapból azonnali gyors segélyt nyújtottak. A pénzügyminiszter előterjesztésére a kormány jóváhagyta az eddigi pénzbüntetési előírások megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, mert a régi elavult előírásokat új modern és a népi demokratikus berendezésnek megfelelő előírásokkal helyettesítik. A kormány elfogadta az igazságügyi miniszter és az egységesítő miniszter javaslatára az új váltó és csekktörvény javaslatát. A továbbiakban a kormány még néhány munkaügyi és fizetési viszonybeli határozatot hozott egyes állami hivatalok, intézetek, alapok alkalmazottainak ügyében. Úgyszintén rendezték a központi nemzeti biztosító intézet és az Egységes Földműves Szövetség alkalmazottainak fizetését is. A feketenyéki szövetkezeti tagok már találtak mefelelő épületet az 56 darab tehén befogadására alkalmas szövetkezeti istálló részére. Szövetkezeti állattenyésztéssel életszínvonalunk emeléséért (b. I.) A szövetkezeti istállók létesítéséről hozott kormányhatározat lerakta a szövetkezeti közös állattenyésztés alapjait. A nagyfontosságú határozat lehetőséget adott arra, hogy a magasabb típusú szövetkezetek^ amelyek bevezették a közös gazdálkodást, necsak a növényi termelésben, a föld megművelésében tud iák hasznosítania nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, hanem az állattenyésztésben is. Sok magasabb típusú szövetkezet már régebben is áttért volna a közös állattenyésztésre, mivel azonban az ehhez szükséges istállók nem állottak rendelkezésre, a legnagyobb jóakarat és igyekezet mellett sem tudták megtenni. A közös állattenyésztés megteremtése pedig mlndenképoen fontos voit számunkra. Amilyen fontos volt nemzetgazdasági szempontból a föld közös megművelése és a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. hogy a többtermeléssel, szükségleteinket kielégítsük és a dolgozó parasztság nagyobb jövedelemhez és iobb élethez jusson, épp oly fontos, mert ugyanezeket a célokat szolgálja a szövetkezeti közös állattenyésztés is. A növényi termelésben a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás már meghozta a maga eredményeit. Kenyérellátásunk zavartalan és biztosítva vagyunk arról, hogv szükségleteinket ezen a téren továbbra is ki tudjuk elégíteni. Nem ez a helyzet az állati termékekbet, különösen pedig a hús- és a '^ellátásban Hogy az ellátást ezen a téren is állandóan és zavarmentesen biztosítani tudjuk, bizonyos korlátozásokat még rrirdig kénvtelenek vagyuk érvényben tartani. Ez viszont inig nem azt i< lenti, mintha húsban és tejben szűkölködnénk, mert hiszen az ellátás jegyre i-> van olvan bőséges, hogy fogyasztásunk ezekből a cikkekből többszörösen túlhalad ia a háború előtti fogyasztást. De mert a célunk az, hogy a dolgozó nép ellátását minden téren korlátlan mennyiségben biztosítsuk, főleg pedig, hogv az állandóan emelkedő életszínvonallal a termelésben is lépést tudiunk tartani, ezért most egyik legfontosabb feladatunk a magasabb típusú szövetkezetekben a közös állattenyésztés bevezetése. Ezenkívül pedig, mint már előbb is említettük, a szövetkezeti gazdálkodásnak ez az ága is újabb ielentős jövedelmet biztosít a szövetkezetekben dolgozó parasztságnak. A föld közös megmunkálásában, általában a szövetkezeti gazdálkodásban szerzett tapasztalatokból meggyőződhettünk arról, hogy miiven sok munkaerő szabadul fel ezzel és találhat magának az iparban vaev bárhol másutt foglalkozást és becsületes megélhetést és ezzel még nagyobb mértékben hozzájárulhat hazánkban a szocializmus építéséhez. Nagyon sok dolgozó parasztot, szövetkezeti tagot sok esetben csak az akadályozott meg, hogy az iparba menjen dolgozni, hogy meglévő állatállományával nem tudott mit kezdeni. Elpusztulni nem hagyhatta, tehát etetni és ápolni kellett őket, viszont a néhánv darab állat etetése és ápolása idejének csak egvrészét kötötte le, a többi pedig, a nap nagyobbik része munka s így jövedelem nékül telt el. Ezt a kérdést is megold ja a szövetkezeti állattenyésztés, mert mint ezt az állami birtokokon is látjuk, egy munkaerő 15—20 állat etetését és ápolását is el tudja látni, tehát majdnem azt lehetne mondani. — a kis földműves állatállományának mennyiségét tekintve —, hogy egy ember 5—6 ember munkáját végezheti el. Azt viszont mondani sem kell, — mert az állami birtokok és a már közös állattenyésztést űző szövetkezetek is a legfényesebben bizonyítják, — hogy milyen nagy a különbség az egyénileg gazdálkodó áilattenyés-iés* nek a jövedelmezősége é,s a nagyban üziött állattenyésztés jövedelmezősége között. Amíg a kisparaszt tehene jó, ha eléri a napi 4—5 literes tejátlagot, az állami birtokokon egyáltalán nem ritkaság ennek kétszerese, sőt háromszorosa sem. ,,A fejőstehenek tenyésztése — mondja a kormányhatározat — a magasabb típusú EFSz-ek keretében az állattenyésztés hallatlan felvirágzását teszi lehetővé, amit egyszersmind a nagy szövetkezeti földterületeken termelt takarmány is támogat. így fokozódik a fejó'stehenek hasznossága, lényegesen csökkentett költségek, valamint jelentős munkaerő és fáradság megtakarítása mellett. A fejőstehenek közös elhelyezése lehetővé teszi, hogy alkalmazhassák a sikeres állatorvosi tenyésztési intézkedéseket, amelyeket a földművelésügyi minisztérium törvényei már előkészítenek a szovjet tudomány gazdag tapasztalatai alapján." A kormányhatározat, amely a szövetkezeti közös istállók létesítéséről intézkedik, jelentős állomása mezőgazdaságunk újjászervezésének. Annál is nagyobb jelentőségű, mert az az eddig szinte megoldhatatlannak látszó kérdés, hogy a szükséges istállók építése hogyan válna lehetségessé, a majdnem minden községben lévő kihasználatlan, sőt pusztulásra szánt épületek adaptálásával, most a a leggyorsabban és ja legkisebb költséggel megoldódik. ' A kormányhatározat részletesen intézkedik arról, hogy a szövetkezeti istállóknak alkalmas épületek adaptálása hogyan történjék meg. Az adaptálás gyors és zökkenésmentes végrehajtására a kerületi és járási nemzeti bizottságok építészeti osztályai külön munkatervet dolgoztak ki és a szövetkezeteknek minden segítséget biztosítanak és megadnak. A járási nemzeti bizottságok külön oktatókat, szakembereket állítottak be ezekre a munkákra, akik a szövetkezetet a szükséges tanácsokkal és segítséggel ellátják. Meggyorsítja az adaptálások gyors végrehajtását a kormányhatározatnak az a része is, amely arról intézkedik, hogy az adaptált épületek rendbehozásához szükséges építőanyagot a szövetkezetek elsősorban is a háború által megrongált épületekben található építőanyag felhasználásával szerezzék be. A kormányhatározat ezenkívül biztosítja a szükséges új építőanyagok gyors és zökkenőmentes kiutalását is. Az EFSz-ek feladta az adaptációs munkában az, hogy az istállónak alkalmasnak talált épületeket a lehető legkisebb költséggel, a saját erejükből hozzák rendbe. Ügyszólván minden községben találni megrongált, már használhatatlan épületeket, amelyekből sok anyagot fel lehet használni az adaptált épület rendbehozására. Szó szerint kell vennünk a kormányhatározatnak azt a pontját, amely azt mondja: „Minél nagyobb a takarékosság, annál nagyobbak az előnyök/' Fontos, hogy a szövetkezetek az adaptálások munkáira külön munkacsoportokat szervezzenek főleg azokból a szövetkezeti tagokból, akik mint mondani szokás, ezermesterek és mindenhez értenek és akik sokoldalú tudásukat, egy ilyen munkánál nagyon eredményesen fel tudják használni. Ezekre a munkákra is munkaegységet kell megállapítani, úgyhogy minden egyes tag, aki ebben a munkában résztvesz, munkájának megfelelően legyen jutalmazva. A szövetkezeti istállók adaptálása a soron lévő feladatok közül a legfontosabb. Ennek sikeres végrehajtása a szövetkezeti állattenyésztés alapjait rakja le, ami viszont újabb lépésekkel viszi előre dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését.