Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-22 / 270. szám, szerda

1 HITOV 1950 november 22 Mit kell tudnia m nden tizeshizalrainak Široký eívtárs válaszol az ENSz főtitkárának javaslatira Igen sok alapszervezetben a járási okiatok nem látnak világosan a tagdíjkivetés ellenőrzésénél, hogy tulajdonképpen mi szerint állapítsák meg a tagdíj magasságát, a bruttó vagy pedig a tiszta jövedelem alapián Mivel ebben a kérdésben ieen sokan fordultak hozzánk, mert a párttagok átigazolásánál, igazolványuk ellenőrzésénél ez gyakran felmerült, úira ismertet iük a CsKP Központ' Bizottsága erre vonatkozó határozatát, ai elv a Párt minden szervezetére kötelező. A C^KP Központi Rizottsága teljes ülésén, amelyet 1948 november 17-én és 18-án tartottak, határozatot hozott a tagdíjfizetéssel kánoniadban a következő intézkedésekről: 1 1949 január l-től ú i tagdíjfizetési fokozatokat vezetünk be az alábbi felállítás szerint: 2 Az ú i tagdiifizetesi fokozatok Szlovákiára is érvényesek és egységes bélyegeket adnak ki a tagdíjak befizetésére. 3. A tagdíjakat a havi tiszta jövede' lem (fizetés) alapján állapítják meg. Az új tagdíjfizetési fokozatok: Fizetés: tagdíi azaz a fizeKís tés %-a jövedelem nélküliek 2 — — 0.— 1.500 5.— 0.3 1 501.— 2 000 10.— 0.6 2.001.- 2.500 15 — 0.7 2 501.— 3.000 20.— 0.7 3 001.— 3.500 30.— 0.9 3 501.— 4 500 40.— 1 I 4 501.— 5 000 50 — 1.1 5.001.— 6 000 70.— 1.3 6.001.— 7 000 100.— 1.5 7 001.— 8.000 2.0 8 001.—10 000 3.0 10.001.—15.000 5.0 15.000-en felül 10.0 Bz átigazolás kértt£se?í*ez A Párt alapszervezeteinek segítségére egy-két konkrét magyarázatot közlünk, hogy az egyes esetekben az átigazolásnál hogyan járjanak el. — A felvetett kérdés: résztvegyenek-e a regisztrált tagok a helyi szervezet tízescsoport iában a párttagok és jelöllek munkája értékelésében? Az átigazolásra vonatkozó irányelvekben ez áll: „A helvi szervezetekben joguk van a tízescsoportban az értékelésen résztvenni a regisztrált tagoknak is. Részvételük főleg a falusi szervezetekben kívánatos, hogy segítsék kiértékelni a szervezet munkáját és biztosítani a további feladatokat." A regisztrált tagok részvétele jelenlentlős mértékben hozzájárulhat altihoz, hogy a tízescsoportokban a munka kiértékelése helvesen történjék és helyes következtetéseket vonianak le. A regisztrált tagok nemcsak azokkal a tapasztalataikkal lehetnek a helyi pártszervezetnek és tagjainak segítségére, amelyeket munkáiuk során szereztek az üzemi szervezetekben, hanem azzal is, hogy ismerik a párttagok és a tízescsoport munkáiát a helyi szervezetben és ezzel igen nagy támogatást nyújtanak a felülvizsgálásnál. Ezért kívánatos a reeisztrált tagok részvétele. — Az üzemi szervezet bizottsága bejelentse-e tagjai és ielőltiei átigazolásának eredménvét azoknak a helyiszervezeteknek, ahol azok regisztrálva vannak? Az üzemi szervezet bizottsága a helyiszervezeteknek csak azokat az eseteket jelenti be és okolia meg írásban, amelyekben felülvizsgálás során a párttagot vagy jelöltet kizárták vagy törölték. Ha a helviszervezetnek megokolt ellenvetése van az üzemi szervezet határozata ellen, azt beielenti annak a járási bizottságnak, amelyhez az üzemi szervezet tartozik. — Hogyan folyik le az átigazolás a jelöltcsoportban? A jelöitcsoportban külön bizottság folytatja le az átigazolást, amely bizottságot a járási pártszervezet bíz meg ezzel a feladattal A bizottságnak 3—5 tagja van a jelöltcsoport taglétszáma szerint. A jelöltcsoport b

;zalmija a bizottság tagja. A bizottság tagiai vezetik a gyűlést. amelven kiértékelik a fizescscportban a ielöltek munkáiát. A bizottság megbeszéli a tizescsonoriban történt átigazolás eredménvét és javaslatot dolgoz ki az átigazolás végleges elintézésére Ha vahmelv jelöltnél munkája- vagy az egész magatartása értékelésében valami nem világos, a bizottság meghívja ülésére a tagjelöltet és o't megtárgyalták az esetét. Az átigazolás eredményére vonatkozó javaslatokat a jelöltcsoport ülésén megvitatják és aztán a bizottság előterjeszti a járási pártbizottságnak jóváhagyás céljából. A jelöltek a bizottsági javaslatról véleményt mondanak, résztvesznek a jelöltek munkájának bírálatában, rámutatnak a hiányokra*és javaslatot tesznek, hogy a jelöltcsoport tevékenységét hogyan lehetne javítani, hogy a jelöltek a várakozási idő leteltével rendes párttagok legyenek. A jelöltek állásfoglalását jegyzőkönyvbe veszik, amelyet a bizottság tagjai aláírnak és benyújtanak a járási bizottságnak. — Mennyi várakozási időt állapítanak meg azoknak a tagoknak, akiket az átigazolásnál a jelöltek sorába tesznek át? Azokat a tagokat viszik át a jelöltek sorába az átigazolásnál, akiknél megállapítást nyert, hogy még teljes egészében nem felelnek meg a párttagra háruló követelményeknek. A várakozási idővel lehetővé kell nekik tenni, hogy ezeket a hiányokat kiküszöböljék. A pártjelöltek sorába csak azokat a párttagokat visszük át, akiknél megvan a remény arra, hogy a várakozási idővel lehetővé teszik számukra, hogy jó párttagokká váljanak. A várakozási időt legkevesebb egy évben kell megállapítani, természetesen a szervezet kellő megfontolás után meghosszabbíthatja két évre, főleg ha olyan tagról van szö, aki nem munkásszármazású. Határozottan nem lehet olyan párttagokat átvinni a jelöltefl>- sorába, akiket ki kellera törölni, sőt ki ke'l zárni. Hogyan folyt le a ťzesbizašmiak nanja a bratislavai BEZ üzemben A tízesbizalmiak és ttzescsoportok napja, amelyet rendszeresen minden hónap elején tartanak meg. jelentősen hozzájárul az ü zem egyes szakaszai különböző problémáinak megöl, dásához, továbbá a hivatalok, a falvak stb. felmerülő napi problémáinak megoldásához. Itt egy példát említünk, hogy miről is beszéltek a tízes bizalmiak napján a bratislavai BEZ üzem párttagiai. A tízesbizalmiak összehívott tanácskozásán Kassai elvtárs számolt be többek közt a normák felülvizsgálásáról. Arról heszé t, hogy a munkaidőt az egyes cikkek kitermelésé, ben meg kell rövidíteni: »Habár egyes normákat helyesen állítottunk is fel, mégis az árúcikkek idejében való termelésben még mindig vannak rejtett tartalékaink. Üzemünkben a munka termelékenységét a munka jobb megszervezésével kell emelnünk*. Beszámolója után élénk vita következett. Felvetődött az, hogy Smolik elvtárs aki az asztalosmühelyben kisebb motorok szögfrézelésén dolgozik, a normaszilárditás akciójában 10%_kal szilárdította normálát, Krasz elvtárs ugyancsak 10% -kai, Tóth elvtárs pedig 58%-kai. Ez azt lelenti, hogy az asztalosmühelyben felfogták a normafelülvizsgálás jelentőségét. Ez a megállapítás a többi műhelyeknek is kiinduló pontul szolgál, hogy kövessék a példát. Erjebert M. (Folytatás az 1 oldalról) nai Tajvan sziget elleni blokáddal és okkupációval vitt véghez, erőszakos úton akadályozza, hoav a kínai nép törvényes kormánya a kínai felségterület e részén jogkörét fenntarthassa. Kizárólag csak az amerikai törvény!

ellenes okkupáció ad lehetőséget arra, hogy ezen a kínai területen az a csődbejutott kuomintangcsoport még működhessék, amelyre a kínai nép úgy j tekint, mint az amerikai imperialisták i bábjára és amelyet az országból kit kergetett. Az amerikai álláspont már csak azért sem helytálló, mert sryakorlarilag arra irányul, hogv az EŇSz közgyűlése ezt a törvényellenes állapotot tovább húzhassa A

z ENSznek ezt a magatartását az Eszakamerikai Egvesült Államok kormányának egyoldalú és a kínai néppel szemben ellenséges magatartása kényszeríti ki. Ez az állásfoglalás, amelv az ENSz tekintélyét súlyosan sérti és a béke i együttmunkálkodás előföltíteleit nagymértékben aláássa, jellemzi az amerikai agressziós politikát általában a Csendes-óceán területein és különösképpen a Kínai Népköztársaság ügyeiben. Az amerikai kormánykörök a második világháború befejezése után világuralomra törő terveikben pinával mint ázs

:ai katonai bázisukkal számoltak. Még be sem fejeződött a iapán betolakodók elleni háború és az amerikai militarista körök máris megkezdték a« kuomintang-rezsím fokozott támogatását. Támogatták annak a polgárháborúra és a kínai nép elleni akciókra irányuló nagyarányú előkészületeit A kínai nép még a japán betolakodók ' ellen harcolt, amikor az amerikai monoooüsták kezdték gyakorlatilag megrí valósítani a kínai terület kiuzsorázásá|j ra és kizsákmányolására szőtt tervei1| ket. Az Északamerikai Egvesült Albmok fokozott mértékben számoltak a j hatalmas kínai piaccal. Kína természeti gazdagságával. Ezeknek főleg az amerikai gazdasági válság levezetésében kellett volna nagy szerepet játszaniok A kínai népköztársaság győzelme nagv vereséget jelentett az imperialistákra, főleg az amerikai imperialistákra. Az amerikai kormánykörök célja, hogy elnyomják a gyarmati népek nemzetfelszabadító mozgalmát és a koreai nép elleni fellépésükkel a fenyegetésekről a nyilt támadásra tértek át. Az amerikai politika további fejlődése a csendesóceáni térségben a kínai köztársaság elleni légitámadások, Kína területi sérthetetlenségének semmibevevése és a Kínai Népköztársaság oszthatatlan részének, Tajvan szigetének blokádja és okkupációja nemcsak az amerikai kormányköröknek a csendesóceáni térségben folytatott támadó poíitlká.'át bizonytiák. de igazolják azt is. hogy Távolkeleten a háború lángját ki akarják terjeszteni. A Koreai és Kinai Népköztársaság elleni amerikai támadó politika nemcsak az ázsiai népekben keltett rendkívüli éberséget, hanem az egész világ népeinek figyelmét is felhívta, amelyek arra törekszenek, hogy a világon a békét és a nemzetek közötti biztonságot megvalósítsák E tények megvilágításában kiderül, hogy az USA delegácójának eljárása a kínai nép törvényes képviselőjének bevonása ellen az ÉNSz-be, a kinai nép iránt et'enséges amerikai kormánykörök utasítására történt. Ezek a tények fokozott mértékben támogatják azt'az álláspontot, hogy egy tagállam törvényellenes eljárásával szemben biztosítsuk a jog és az ENSz alapokmányának győzelmét Különösképpen érvényes ez abbar. a konkrét esetben, amikor a Biztonsági Tanács működésének "programmjáról beszélünk. A csehszlovák delegáció éppen ezért hangsúlyozottan támogatja a szovjet határozati javaslat második pontját. A csehszlovák delegáció rendkívüli jelentőséget tulajdonít a gazdaságilag elmaradt országok technikai megsegítésének módjaira és elveire vonatkozó kérdések igazságos és demokratikus feldolgozásának. A csehszlovák delegáció álláspontja e jelentőségteljes kérdésben lényegileg teljesen azonos a szovjet határozati javaslattal, amely hangsúlyozza, hogy ezt a segítséget az ENSz közbejöttével kell nyújtani, szem előtt kell tartani a nemzeti ipar és mezőgazdaság belső erőforrásainak fejlődését, érvényesíteni kell az ország gazdasági 1 függetlenségét és nem szabad a sejgélyt függővé tenni a segélytnyujtó j állam gazdasági vagy politikai ér' dekköveteléseitöl. Ezen alapelvek megfogalmazása annál is fontosabb, mert a húszéves program ugyan nem egyenesen, de közvetve hivatkozik Trumannak az amerikai kongresszushoz intézett 1949 január 20-i üzenetének 4. pontjára. A csehszlovák delegáció W. Thropnak, az amerikai szenátus külügyi bizottságában előadott álláspontjával azonosítja magát, amikor is ö megállapította, hogy „a negyedik pont nem altruizmus, hanem az Egyesült Államok egyéni érdeke (self interest)". Valóban az üzenet negyedik pontja nem egyéb, mint eszköz az. amerikai politikának a gazdaságilag elmaradt országokba való behatolására, az európai gyarmati hatalmak pozícióinak átvételére, eszköze a kiés beviteli bank közvetítésével az amerikai kivitelnek, biztosítéka az elmaradt országok fokozottabb kizsákmányolásának és biztosítéka mindennemű előjogoknak a „megsegített" országokban. Ismeretes, hogy az Északamerikai Egyesült Államok a „megsegítés" köpönyege alatt miként kaparintja ellenőrzése alá az országok egész sorának gazdaságát, gátolva azok iparának és belső beruházásának fejlődését, --magas kamatlábakat róva ki mint a latinamerikai államokra, ahol az a 10 százalékot is eléri. De a megsegítés megnyomorító következményeiről, amelyek a nemzeti erőforrások fejlődését teljesen lehetetlenné teszik, bizonyára a legmeggyőzőbben azok a delegációk tudnának beszélni, amelyek saj'át tapasztalataikból ismerik „a tudományos és ipari haladás eredményeinek az elmaradt országok megsegítésére és fejlesztésére fordítójának programját". Az elmaradt országok gazdasági fejlődése elsősorban saj'át nemzeti iparuknak kiépítését kívánja meg és éppen ezért kell a megsegítést túlnyomó többségben az ENSz közbejöttével nyújtani. A monopol köröknek nem fűződik ilyen érdekük a megsegítéshez, mert mindenekelőtt degradálni akarják ezeket az országokat, hogy az amerikai háborús gazdálkodásnak olcsó pénzen szállítsanak nyersanyagot és drága pénzen vegyék et az amerikai árut. Az Északamerikai Egyesűit Államok külkereskedelmi diszkriminációs politikája, amelyet a különböző államokkal szemben érvényesít, különböző nemzetközi tanácsok vitájának tárgyát képezi. A Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ezeken a tanácskozásokon keresztülvitték, hogy az európai államok közötti kereskedelemben, főleg Kelet- és Nyugat-Európa kereskedelmében véget vetnek az USA diszkriminációs politikáiénak. A nagy beszédek, amelyeket az USA szónokai tartanak, keveset érnek, ha a nagy szavakat a szabad és demokratikus nemzetek és államok elleni diszkriminációs politika követi, mert ezek az államok természetesen elutasítanak minden olyan kísérletet, amely belső ügyeikbe avatkozna be. A kivitel ellenőrzését az USA-ból, amelyet a második világháború után vezettek be, 1951. évig meghosszabbították és természetesen elsősorban a keleteurópai országokra vonatkozólag. Természetesen a Marshall-terv koncepciója magában is a szabad kereskedelem és a kölcsönös érintkezésben való egyenlőség elvének feladását jelenti. Á Marshall-terv. ma már tudjuk, az amerikai monopoltőke terjeszkedési politikájának eszköze. A politikai nyomás eddig soha nem látott formáját használták azokkal a kapitalista államokkal szemben, amelvek ingadoznak vagy elutasítják az amerikai monopolisták gazdasági leigázásra irányuló törekvéseit és továbbra is a szabadkereskedelem elvét vallják Az amerikai monopolVák erőszakot alkalmaznak a marshallizált államokkal szemben, hogy kereskedelmi kapcsolataikban a keleteurópai államokhoz való viszonyban a diszkriminációs politikát juttathassák érvényre. Az csak természetes, hogv ez az amerikai nvomás a marshallizált országok külkereskedelmi érdekeit sérti. Az amerikai kereskedelmi törekvések diszkriminációs gazdasági eredményei ielentős mértékű csökkenést okoznak a nvugateurópai és keleteurópai országok közti kereskedelemben. Természetes tehát, hogy ez a politika erősen károsítja elsősorban a nyugateurópai államokat, főként gazdasági érdekeiket. A csehszlovák delegáció tehát úgy véli, hogy helyes a külkereskedelmi kapcsolatok kölcsönös fejlesztése a diszkrimináció kiküszöbölésével, az állami szuverénítás tiszteletbentartásával, az egyenjogúsági elv figyelembevételével és az érdekelt államok belső ügyeibe való beavatkozás nélkül. A csehszlovák delegáció mély meggyőződése, hogy a békeszerető emberiségnek hatalmas erőt kell kifejtenie, hogy a háborús uszítóknak egy új világháború kirobbantására irányuló bűnös kísérleteit megakadályozza, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a nemzetek közötti demokratikus együttmunkálkodás alapelve érvényesüljön, a tartós béke, a nemzetek közötti biztonság és az emberiség szebb jövője érdekében. Tekintettel arra, hogy a szovjet delegáció határozati javaslata kizárólag ezeket a célokat szolgálja, a csehszlovák delegáció a szovjet határozati javaslat mellett fog szavazni.' A povazsskábysztricai vas- és fémmunkásak üdvözlik a Béke Védői II. Viláikcmf resszusá! A považskábystricai fémmunkások a következő üdvözlő levelet intézték a Béke Védői 11. világkongresszusához Varsóba: „Most abban az időben, amidőn népi demokratikus államunkban a gazdasági és kuitúrális felépítés dolgozóink alapvető életérdekeit szolgáló hatalmas folyamata megy végbe, a béke utáni forró vágy érzésével fordítjuk tekintetünket felétek, a Béke Védői felé. Az imperialista reakció táborával szemben, — amely újabb háborús öldöklést, • mérhetetlen szenvedést és pusztulást akar előidézni — álltok ti, a Béke Védői hatalmas arcvonalának, az emberek százmillióinak képviselői, akik telve vagytok elhatározással, hogy a békét megvédelmezitek az egész világon. Mi, fémmunkások a béke harcosainak hatalmas és legyőzhetetlen hadseregét látjuk bennetek, amely napról napra növekszik, erősödik és félelmet kelt a fegyverkereskedőkben, akik arról álmodoznak, hogy a világot egy új háború szakadékába döntik. Ezekhez az erőkhöz csatlakoztunk, békekötelezettségvállalásainkkal mi is, hogy így támogassunk benneteket harcotokban a béke megvédelmezésében. Továbbra is még határozottabb módon szilárdítjuk a béke harcosainak egységét és szilárdságát és minden jóakaratú emberrel együtt megteszünk mindent, ami csak erőnkből áll, hogy közvetítéstekke] és békeerőfeszítéseinkkel legyőzzük az imperialista világhódítókat. Nagy lelkesedéssel üdvözöljük tanácskozásaitokat és további munkátokban, amelyet a békeszerető világ javáért végeztek, sok sikert kívánunk. A Béke Védői bizottsága. Považská Bystricán. A koreai néphadsereg 5 amerikai és 19 liszinman zászlóaljat megsemmisített A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnokságának jelentése tizenöt nao -harcainak eredményeiről: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelentette az eredményekről szóló közleményben, hogv a népi hadsereg egységei szétverték az ellenség huszonnégy zászlóalját, kötük öt amerikai zászlóaljat. Az ellenség veszteségei tizenöt nap alatt — október 25-től november 8-ig 30.150 katona és tiszt. Ebből foglyul ejtettek 4348 ellenséges katonát és tisztet, kötük 497 amerikait, (köztük két őrnagyot), valamint három japánt. A hadizsákmánvok között szerepel hetven százötmilliméteres tarack és 458 más tüzérségi fegyver, 269 golyószóró, négy repülőgép és 12 tank. A néphadsereg egységei megsemmisítették vagy megrongálták az ellenség kilenc repülőgépét és 21 tankját. A falvakon kívül visszafoglaltak számos várost. köztük Cshoszan (Szodzan) és Hicshon (Kiszen) városokat Tiagard tartományban. Unszin (Unszan), Joníen (Neihen. Pakcshon (Hakuszen), Húszon (Kidze. Cshuncsju és Szoncshon (Szeiszen) városokat Eszak-Phenjan tartományban és Tokcshon (Tokuszen) várost Dél-Phenjan tartományban. A koreai néphadsereg kínai önkéntesek támogatásával meghiúsította az amerikaiaknak azt a tervét, hogy november l-ig az egész frontvonalat a kínai-koreai határig viszik előre és a „Hálaadás-napjáig", november 30-ig egész Koreát elfoglalják. »