Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-22 / 270. szám, szerda

1 HITOV 1950 november 22 Mit kell tudnia m nden tizeshizalrainak Široký eívtárs válaszol az ENSz főtitkárának javaslatira Igen sok alapszervezetben a járási okiatok nem látnak világosan a tag­díjkivetés ellenőrzésénél, hogy tulaj­donképpen mi szerint állapítsák meg a tagdíj magasságát, a bruttó vagy pe­dig a tiszta jövedelem alapián Mivel ebben a kérdésben ieen sokan fordul­tak hozzánk, mert a párttagok átiga­zolásánál, igazolványuk ellenőrzésénél ez gyakran felmerült, úira ismertet iük a CsKP Központ' Bizottsága erre vo­natkozó határozatát, ai elv a Párt minden szervezetére kötelező. A C^KP Központi Rizottsága teljes ülé­sén, amelyet 1948 november 17-én és 18-án tartottak, határozatot hozott a tagdíjfizetéssel kánoniadban a követ­kező intézkedésekről: 1 1949 január l-től ú i tagdíjfize­tési fokozatokat vezetünk be az alábbi felállítás szerint: 2 Az ú i tagdiifizetesi fokozatok Szlovákiára is érvényesek és egységes bélyegeket adnak ki a tagdíjak befize­tésére. 3. A tagdíjakat a havi tiszta jövede' lem (fizetés) alapján állapítják meg. Az új tagdíjfizetési fokozatok: Fizetés: tagdíi azaz a fize­Kís tés %-a jövedelem nélküliek 2 — — 0.— 1.500 5.— 0.3 1 501.— 2 000 10.— 0.6 2.001.- 2.500 15 — 0.7 2 501.— 3.000 20.— 0.7 3 001.— 3.500 30.— 0.9 3 501.— 4 500 40.— 1 I 4 501.— 5 000 50 — 1.1 5.001.— 6 000 70.— 1.3 6.001.— 7 000 100.— 1.5 7 001.— 8.000 2.0 8 001.—10 000 3.0 10.001.—15.000 5.0 15.000-en felül 10.0 Bz átigazolás kértt£se?í*ez A Párt alapszervezeteinek segítsé­gére egy-két konkrét magyarázatot közlünk, hogy az egyes esetekben az átigazolásnál hogyan járjanak el. — A felvetett kérdés: résztvegye­nek-e a regisztrált tagok a helyi szer­vezet tízescsoport iában a párttagok és jelöllek munkája értékelésében? Az átigazolásra vonatkozó irány­elvekben ez áll: „A helvi szervezetek­ben joguk van a tízescsoportban az értékelésen résztvenni a regisztrált tagoknak is. Részvételük főleg a fa­lusi szervezetekben kívánatos, hogy segítsék kiértékelni a szervezet mun­káját és biztosítani a további felada­tokat." A regisztrált tagok részvétele jelen­lentlős mértékben hozzájárulhat alt­ihoz, hogy a tízescsoportokban a mun­ka kiértékelése helvesen történjék és helyes következtetéseket vonianak le. A regisztrált tagok nemcsak azokkal a tapasztalataikkal lehetnek a helyi pártszervezetnek és tagjainak segítsé­gére, amelyeket munkáiuk során sze­reztek az üzemi szervezetekben, ha­nem azzal is, hogy ismerik a párttagok és a tízescsoport munkáiát a helyi szervezetben és ezzel igen nagy tá­mogatást nyújtanak a felülvizsgálás­nál. Ezért kívánatos a reeisztrált ta­gok részvétele. — Az üzemi szervezet bizottsága bejelentse-e tagjai és ielőltiei átigazo­lásának eredménvét azoknak a helyi­szervezeteknek, ahol azok regisztrálva vannak? Az üzemi szervezet bizottsága a helyiszervezeteknek csak azokat az eseteket jelenti be és okolia meg írás­ban, amelyekben felülvizsgálás során a párttagot vagy jelöltet kizárták vagy törölték. Ha a helviszervezetnek megokolt ellenvetése van az üzemi szervezet ha­tározata ellen, azt beielenti annak a járási bizottságnak, amelyhez az üze­mi szervezet tartozik. — Hogyan folyik le az átigazolás a jelöltcsoportban? A jelöitcsoportban külön bizottság folytatja le az átigazolást, amely bi­zottságot a járási pártszervezet bíz meg ezzel a feladattal A bizottságnak 3—5 tagja van a jelöltcsoport taglét­száma szerint. A jelöltcsoport b ;zalmi­ja a bizottság tagja. A bizottság tagiai vezetik a gyű­lést. amelven kiértékelik a fizescsc­portban a ielöltek munkáiát. A bizott­ság megbeszéli a tizescsonoriban tör­tént átigazolás eredménvét és javas­latot dolgoz ki az átigazolás végleges elintézésére Ha vahmelv jelöltnél munkája- vagy az egész magatartása értékelésében valami nem világos, a bizottság meghívja ülésére a tagjelöl­tet és o't megtárgyalták az esetét. Az átigazolás eredményére vonat­kozó javaslatokat a jelöltcsoport ülé­sén megvitatják és aztán a bizottság előterjeszti a járási pártbizottságnak jóváhagyás céljából. A jelöltek a bizottsági javaslatról véleményt mon­danak, résztvesznek a jelöltek mun­kájának bírálatában, rámutatnak a hiányokra*és javaslatot tesznek, hogy a jelöltcsoport tevékenységét hogyan lehetne javítani, hogy a jelöltek a vá­rakozási idő leteltével rendes pártta­gok legyenek. A jelöltek állásfoglalását jegyző­könyvbe veszik, amelyet a bizottság tagjai aláírnak és benyújtanak a já­rási bizottságnak. — Mennyi várakozási időt állapíta­nak meg azoknak a tagoknak, akiket az átigazolásnál a jelöltek sorába tesznek át? Azokat a tagokat viszik át a jelöl­tek sorába az átigazolásnál, akiknél megállapítást nyert, hogy még teljes egészében nem felelnek meg a párt­tagra háruló követelményeknek. A várakozási idővel lehetővé kell nekik tenni, hogy ezeket a hiányokat ki­küszöböljék. A pártjelöltek sorába csak azokat a párttagokat visszük át, akiknél megvan a remény arra, hogy a várakozási idővel lehetővé teszik számukra, hogy jó párttagokká vál­janak. A várakozási időt legkevesebb egy évben kell megállapítani, termé­szetesen a szervezet kellő megfonto­lás után meghosszabbíthatja két év­re, főleg ha olyan tagról van szö, aki nem munkásszármazású. Határozottan nem lehet olyan párt­tagokat átvinni a jelöltefl>- sorába, akiket ki kellera törölni, sőt ki ke'l zárni. Hogyan folyt le a ťzesbizašmiak nanja a bratislavai BEZ üzemben A tízesbizalmiak és ttzescsoportok napja, amelyet rendszeresen minden hónap elején tartanak meg. jelentő­sen hozzájárul az ü zem egyes szaka­szai különböző problémáinak megöl, dásához, továbbá a hivatalok, a fal­vak stb. felmerülő napi problémáinak megoldásához. Itt egy példát emlí­tünk, hogy miről is beszéltek a tízes bizalmiak napján a bratislavai BEZ üzem párttagiai. A tízesbizalmiak összehívott ta­nácskozásán Kassai elvtárs számolt be többek közt a normák felülvizs­gálásáról. Arról heszé t, hogy a mun­kaidőt az egyes cikkek kitermelésé, ben meg kell rövidíteni: »Habár egyes normákat helyesen állítottunk is fel, mégis az árúcikkek idejében való termelésben még mindig vannak rejtett tartalékaink. Üzemünkben a munka termelékenységét a munka jobb megszervezésével kell emel­nünk*. Beszámolója után élénk vita követ­kezett. Felvetődött az, hogy Smolik elvtárs aki az asztalosmühelyben ki­sebb motorok szögfrézelésén dolgo­zik, a normaszilárditás akciójában 10%_kal szilárdította normálát, Krasz elvtárs ugyancsak 10% -kai, Tóth elvtárs pedig 58%-kai. Ez azt lelenti, hogy az asztalosmühelyben felfogták a normafelülvizsgálás jelen­tőségét. Ez a megállapítás a többi műhelyeknek is kiinduló pontul szol­gál, hogy kövessék a példát. Erjebert M. (Folytatás az 1 oldalról) nai Tajvan sziget elleni blokáddal és okkupációval vitt véghez, erőszakos úton akadályozza, hoav a kínai nép törvényes kormánya a kínai felségterület e részén jogkörét fenntarthassa. Ki­zárólag csak az amerikai törvény­! ellenes okkupáció ad lehetőséget arra, hogy ezen a kínai területen az a csőd­bejutott kuomintangcsoport még mű­ködhessék, amelyre a kínai nép úgy j tekint, mint az amerikai imperialisták i bábjára és amelyet az országból ki­t kergetett. Az amerikai álláspont már csak azért sem helytálló, mert srya­korlarilag arra irányul, hogv az EŇSz közgyűlése ezt a törvényellenes álla­potot tovább húzhassa A z ENSz­nek ezt a magatartását az Eszakame­rikai Egvesült Államok kormányának egyoldalú és a kínai néppel szemben ellenséges magatartása kényszeríti ki. Ez az állásfoglalás, amelv az ENSz tekintélyét súlyosan sérti és a béke i együttmunkálkodás előföltíteleit nagy­mértékben aláássa, jellemzi az ameri­kai agressziós politikát általában a Csendes-óceán területein és különös­képpen a Kínai Népköztársaság ügyei­ben. Az amerikai kormánykörök a máso­dik világháború befejezése után világ­uralomra törő terveikben pinával mint ázs :ai katonai bázisukkal számoltak. Még be sem fejeződött a iapán beto­lakodók elleni háború és az amerikai militarista körök máris megkezdték a« kuomintang-rezsím fokozott támo­gatását. Támogatták annak a polgár­háborúra és a kínai nép elleni akciók­ra irányuló nagyarányú előkészületeit A kínai nép még a japán betolakodók ' ellen harcolt, amikor az amerikai mo­noooüsták kezdték gyakorlatilag meg­rí valósítani a kínai terület kiuzsorázásá­|j ra és kizsákmányolására szőtt tervei­1| ket. Az Északamerikai Egvesült Alb­mok fokozott mértékben számoltak a j hatalmas kínai piaccal. Kína természe­ti gazdagságával. Ezeknek főleg az amerikai gazdasági válság levezetésé­ben kellett volna nagy szerepet játsza­niok A kínai népköztársaság győzel­me nagv vereséget jelentett az im­perialistákra, főleg az amerikai impe­rialistákra. Az amerikai kormánykörök célja, hogy elnyomják a gyarmati népek nemzetfelszabadító mozgalmát és a koreai nép elleni fellépésükkel a fenye­getésekről a nyilt támadásra tértek át. Az amerikai politika további fejlődése a csendesóceáni térségben a kínai köztársaság elleni légitámadások, Kí­na területi sérthetetlenségének semmi­bevevése és a Kínai Népköztársaság oszthatatlan részének, Tajvan szigeté­nek blokádja és okkupációja nemcsak az amerikai kormányköröknek a csen­desóceáni térségben folytatott támadó poíitlká.'át bizonytiák. de igazolják azt is. hogy Távolkeleten a háború lángját ki akarják terjeszteni. A Ko­reai és Kinai Népköztársaság elleni amerikai támadó politika nemcsak az ázsiai népekben keltett rendkívüli éberséget, hanem az egész világ né­peinek figyelmét is felhívta, amelyek arra törekszenek, hogy a világon a békét és a nemzetek közötti biztonsá­got megvalósítsák E tények megvilágításában kiderül, hogy az USA delegácójának eljárása a kínai nép törvényes képviselőjének bevonása ellen az ÉNSz-be, a kinai nép iránt et'enséges amerikai kormány­körök utasítására történt. Ezek a tények fokozott mértékben támogatják azt'az álláspontot, hogy egy tagállam törvényellenes eljárásával szemben biztosítsuk a jog és az ENSz alapok­mányának győzelmét Különösképpen érvényes ez abbar. a konkrét esetben, amikor a Biztonsági Tanács működé­sének "programmjáról beszélünk. A csehszlovák delegáció éppen ezért hangsúlyozottan támogatja a szovjet határozati javaslat második pontját. A csehszlovák delegáció rendkívüli jelentőséget tulajdonít a gazdasági­lag elmaradt országok technikai meg­segítésének módjaira és elveire vo­natkozó kérdések igazságos és de­mokratikus feldolgozásának. A cseh­szlovák delegáció álláspontja e jelen­tőségteljes kérdésben lényegileg tel­jesen azonos a szovjet határozati ja­vaslattal, amely hangsúlyozza, hogy ezt a segítséget az ENSz közbejötté­vel kell nyújtani, szem előtt kell tar­tani a nemzeti ipar és mezőgazdaság belső erőforrásainak fejlődését, érvé­nyesíteni kell az ország gazdasági 1 függetlenségét és nem szabad a se­jgélyt függővé tenni a segélytnyujtó j állam gazdasági vagy politikai ér­' dekköveteléseitöl. Ezen alapelvek megfogalmazása annál is fontosabb, mert a húszéves program ugyan nem egyenesen, de közvetve hivatkozik Trumannak az amerikai kongresszushoz intézett 1949 január 20-i üzenetének 4. pontjára. A csehszlovák delegáció W. Throp­nak, az amerikai szenátus külügyi bizottságában előadott álláspontjá­val azonosítja magát, amikor is ö megállapította, hogy „a negyedik pont nem altruizmus, hanem az Egyesült Államok egyéni érdeke (self interest)". Valóban az üzenet negye­dik pontja nem egyéb, mint eszköz az. amerikai politikának a gazdaságilag elmaradt országokba való behatolá­sára, az európai gyarmati hatalmak pozícióinak átvételére, eszköze a ki­és beviteli bank közvetítésével az amerikai kivitelnek, biztosítéka az el­maradt országok fokozottabb kizsák­mányolásának és biztosítéka minden­nemű előjogoknak a „megsegített" országokban. Ismeretes, hogy az Északamerikai Egyesült Államok a „megsegítés" kö­pönyege alatt miként kaparintja el­lenőrzése alá az országok egész sorá­nak gazdaságát, gátolva azok ipará­nak és belső beruházásának fejlődé­sét, --magas kamatlábakat róva ki mint a latinamerikai államokra, ahol az a 10 százalékot is eléri. De a meg­segítés megnyomorító következmé­nyeiről, amelyek a nemzeti erőforrá­sok fejlődését teljesen lehetetlenné teszik, bizonyára a legmeggyőzőbben azok a delegációk tudnának beszél­ni, amelyek saj'át tapasztalataikból ismerik „a tudományos és ipari ha­ladás eredményeinek az elmaradt or­szágok megsegítésére és fejlesztésé­re fordítójának programját". Az elmaradt országok gazdasági fejlődése elsősorban saj'át nemzeti iparuknak kiépítését kívánja meg és éppen ezért kell a megsegítést túl­nyomó többségben az ENSz közbejöt­tével nyújtani. A monopol köröknek nem fűződik ilyen érdekük a megse­gítéshez, mert mindenekelőtt degra­dálni akarják ezeket az országokat, hogy az amerikai háborús gazdálko­dásnak olcsó pénzen szállítsanak nyersanyagot és drága pénzen vegyék et az amerikai árut. Az Északamerikai Egyesűit Álla­mok külkereskedelmi diszkriminá­ciós politikája, amelyet a különböző államokkal szemben érvényesít, kü­lönböző nemzetközi tanácsok vitá­jának tárgyát képezi. A Szovjetúnió és a népi demokratikus országok eze­ken a tanácskozásokon keresztülvit­ték, hogy az európai államok közötti kereskedelemben, főleg Kelet- és Nyugat-Európa kereskedelmében vé­get vetnek az USA diszkriminációs politikáiénak. A nagy beszédek, ame­lyeket az USA szónokai tartanak, ke­veset érnek, ha a nagy szavakat a szabad és demokratikus nemzetek és államok elleni diszkriminációs poli­tika követi, mert ezek az államok természetesen elutasítanak minden olyan kísérletet, amely belső ügyeik­be avatkozna be. A kivitel ellenőrzését az USA-ból, amelyet a második világháború után vezettek be, 1951. évig meghosszabbí­tották és természetesen elsősorban a keleteurópai országokra vonatkozólag. Természetesen a Marshall-terv kon­cepciója magában is a szabad keres­kedelem és a kölcsönös érintkezésben való egyenlőség elvének feladását je­lenti. Á Marshall-terv. ma már tud­juk, az amerikai monopoltőke terjesz­kedési politikájának eszköze. A politi­kai nyomás eddig soha nem látott for­máját használták azokkal a kapitalista államokkal szemben, amelvek ingadoz­nak vagy elutasítják az amerikai mo­nopolisták gazdasági leigázásra irányu­ló törekvéseit és továbbra is a szabad­kereskedelem elvét vallják Az amerikai monopolVák erőszakot alkalmaznak a marshallizált államokkal szemben, hogy kereskedelmi kapcsolataikban a keleteurópai államokhoz való viszony­ban a diszkriminációs politikát juttat­hassák érvényre. Az csak természe­tes, hogv ez az amerikai nvomás a marshallizált országok külkereskedel­mi érdekeit sérti. Az amerikai keres­kedelmi törekvések diszkriminációs gazdasági eredményei ielentős mérté­kű csökkenést okoznak a nvugateuró­pai és keleteurópai országok közti ke­reskedelemben. Természetes tehát, hogy ez a politika erősen károsítja el­sősorban a nyugateurópai államokat, főként gazdasági érdekeiket. A csehszlovák delegáció tehát úgy véli, hogy helyes a külkereskedelmi kapcsolatok kölcsönös fejlesztése a diszkrimináció kiküszöbölésével, az állami szuverénítás tiszteletbentar­tásával, az egyenjogúsági elv figye­lembevételével és az érdekelt államok belső ügyeibe való beavatkozás nél­kül. A csehszlovák delegáció mély meg­győződése, hogy a békeszerető em­beriségnek hatalmas erőt kell kifej­tenie, hogy a háborús uszítóknak egy új világháború kirobbantására irányuló bűnös kísérleteit megakadá­lyozza, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban a nemzetek közötti demokra­tikus együttmunkálkodás alapelve érvényesüljön, a tartós béke, a nem­zetek közötti biztonság és az emberi­ség szebb jövője érdekében. Tekintettel arra, hogy a szovjet delegáció határozati javaslata kizá­rólag ezeket a célokat szolgálja, a csehszlovák delegáció a szovjet hatá­rozati javaslat mellett fog szavazni.' A povazsskábysztricai vas- és fémmunkásak üdvözlik a Béke Védői II. Viláikcmf resszusá! A považskábystricai fémmunkások a következő üdvözlő levelet intézték a Béke Védői 11. világkongresszusához Varsóba: „Most abban az időben, amidőn népi demokratikus államunkban a gazdasági és kuitúrális felépítés dolgozóink alapvető életérdekeit szolgáló hatal­mas folyamata megy végbe, a béke utáni forró vágy érzésével fordítjuk tekintetünket felétek, a Béke Védői felé. Az imperialista reakció táborával szemben, — amely újabb háborús öl­döklést, • mérhetetlen szenvedést és pusztulást akar előidézni — álltok ti, a Béke Védői hatalmas arcvonalának, az emberek százmillióinak képviselői, akik telve vagytok elhatározással, hogy a békét megvédelmezitek az egész világon. Mi, fémmunkások a béke harcosai­nak hatalmas és legyőzhetetlen had­seregét látjuk bennetek, amely nap­ról napra növekszik, erősödik és félel­met kelt a fegyverkereskedőkben, akik arról álmodoznak, hogy a világot egy új háború szakadékába döntik. Ezekhez az erőkhöz csatlakoztunk, békekötelezettségvállalásainkkal mi is, hogy így támogassunk benneteket harcotokban a béke megvédelmezésé­ben. Továbbra is még határozottabb módon szilárdítjuk a béke harcosainak egységét és szilárdságát és minden jóakaratú emberrel együtt megteszünk mindent, ami csak erőnkből áll, hogy közvetítéstekke] és békeerőfeszíté­seinkkel legyőzzük az imperialista vi­lághódítókat. Nagy lelkesedéssel üdvözöljük ta­nácskozásaitokat és további munká­tokban, amelyet a békeszerető világ javáért végeztek, sok sikert kívánunk. A Béke Védői bizottsága. Považská Bystricán. A koreai néphadsereg 5 amerikai és 19 liszinman zászlóaljat megsemmisített A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadserege főparancsnok­ságának jelentése tizenöt nao -harcai­nak eredményeiről: A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelentette az eredményekről szóló közleményben, hogv a népi had­sereg egységei szétverték az ellenség huszonnégy zászlóalját, kötük öt ame­rikai zászlóaljat. Az ellenség veszteségei tizenöt nap alatt — október 25-től november 8-ig 30.150 katona és tiszt. Ebből foglyul ejtettek 4348 ellenséges katonát és tisztet, kötük 497 amerikait, (köztük két őrnagyot), valamint három japánt. A hadizsákmánvok között szerepel hetven százötmilliméteres tarack és 458 más tüzérségi fegyver, 269 golyó­szóró, négy repülőgép és 12 tank. A néphadsereg egységei megsemmi­sítették vagy megrongálták az ellen­ség kilenc repülőgépét és 21 tankját. A falvakon kívül visszafoglaltak számos várost. köztük Cshoszan (Szodzan) és Hicshon (Kiszen) váro­sokat Tiagard tartományban. Unszin (Unszan), Joníen (Neihen. Pakcshon (Hakuszen), Húszon (Kidze. Cshuncsju és Szoncshon (Szeiszen) városokat Eszak-Phenjan tartományban és Tok­cshon (Tokuszen) várost Dél-Phenjan tartományban. A koreai néphadsereg kínai önkén­tesek támogatásával meghiúsította az amerikaiaknak azt a tervét, hogy no­vember l-ig az egész frontvonalat a kínai-koreai határig viszik előre és a „Hálaadás-napjáig", november 30-ig egész Koreát elfoglalják. »

Next

/
Thumbnails
Contents