Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-19 / 268. szám, vasárnap

1950 november 19 UJSZO Büszkeségünk a Néphadsereg Szerkesztőségünk őrömmel fogadta a néphadseregbe bevonult magyar újoncoktól érkezett leveleket amelyek őszinte, lelkes hangon számolnak be első élményeikről a kaszárnyákban, a katonaéletben. Az ország minden részéből érkezett újoncbeszámolók hangja arra kész­tet minket hogy a magyar katonaelv társak időszerű kérdéseivel bővebben és gyakrabban foglalkozzunk. Szerkc sztőségünk ezért elhatározta, hogy az Obrana Ludu szerkesztőségével együttműködve vasárnaponként külön ro­vattal ajándékozza meg néphadseregünk U j Szó olvasóit. Ez a rovat pedig akkor lesz igazán az övék, ha ők ma guk fognak segíteni szerkesztésében is. Beküldött leveleiket örömmel közöljük lapunkban abban a reményben, hogy azokat még számtalan hasonló követi a többi magyar nemzetiségű katonáktól, akik letéve a civil Met munkaszerszámait, most új népi hadse­regünkben teljesítik feladatukat, felkészülnek hazánk dolgozó népe és a békés teremtő munka védelmére. MIT ÍRNAK NÉPHADSEREGÜNK ÚJONCAI. »Alig vettük észre, úgy elteit az a néhány hét, amióta bevonultunk a népi hadseregbe. A fiatalságnak csak tetszhet az liyen tartalmas katonaélet, amelyben a napok tanulással, sporttal és hasznos gyakorlati tudnivalók elsa­játításával szinte repülnek. A reggeli egy fél órai testgyakorlás új életet kelt bennünk, a gyakorlatozás után következő pihenő időben pedig nagy­szerűen felszerelt kultúrbelyiség vár ránk, amelyben szinte úgy érezzük magunkat, mint otthon az Ifjúsági Szövetség klubházában. Laktanyánkban Csehszlovákia min­den részéből vannak fiúk, csehek, szlovákok és magyarok vegyesen. Nincs köztünk semmiféle nézeteltérés, sem társadalmi, sem nemzetiségi eJ­tentét, mint a kapitalizmus és a fa­sizmus idején. Mi magyar anyanyelvű ifjak különösen megbecsüljük azt a lehetőséget, hogy a katonaélet folya­mán szlovákul is megtanulhatunk. Akadnak köztünk olyanok is, akik sem magyarul, sem szlovákul nem tudnak helyesen írni, ezek részére mnden nap iskolát tartanak. Akinek kedve van, az az orosz nyelvet is tanulhatja és ezt legtöbben meg is tesszük, hogy ezzel is közelebb kerül­hessünk a hős szovjet katonákhoz és méltó bajtársaik legyünk a világbé­kéért folytatott harcunkban.. Zelina Sándor, honvéd.* »Ez év október I-je nagyfontos­ságú dátum a csehszlovákiai magyar ifjak életében, mert ezen a napon kapták kézzelfogható bizonyítékát annak, hogy népi demokráciánk új rendjében teljesen egyenjogú polgá­rokként résztvehetnek a néphadsereg katonáinak tisztes és dicső feladattel­jesítésében. Az új katonák mégis kicsit elfo­gódva léptek be először a kaszárnya kapuján. Önkéntelenül eszükbe jutott mindaz, amit a civil életben a katona­élet szigorúságáról hallottak. Annál kellemesebben csalódtak. A bevonulás nanján barátságosan mosolygó tisztek álltak sorfalat. A parancsnok kezét nyújtotta, bemutatkozott és minden­kivel váltott néhány szót. A beszélgetés közben az újon be­vonult fiúk közül valaki közbeszólt: »Ne felejtsük el, hogy most már a néphadsereg katonái vagyunk!* Az új katonák erre egv szívvel, egy lélek­kel kiáltották: »Éljen a népi demokrá­cia, éljen szabad csehszlovák népünk és a világ szabadság«zertő dolgozó népei!* Ezután a laktanya kultúrtermébe vezettek minket. A Párt és a CsISz jelvényekkel díszített helyiségben fel­állt az újonc-énekkar és harsány han­gon elénekelte a világifjúsáp induló­ját. Csil'ogó szemekkel járultak ez­után a bajtárshoz, aki kérésükre fel­jegyezte kötelezettségvállalásaikat. Ezek azt tanúsítják, hogy a katonai szolgálatba 1950 október 1-én új, önutdatos, gottwaldi Ifjúság lépett. Hogy miiven kötelezettségeket vál­lalhat egy katona? Hát ilyenféléket: Én, a dolgozó nép fia fogadom, hogy példás katona leszek és a világbéke elszánt védelmezője Vagy egv másik: Fogadom hogy az alapkiképzést a leggyorsabban igyekszem elsajátítani és bajtársaimnak mindenben segítsé­gére leszek, hogy ezzel is emeljem m^am és bajtársam harcképességét. Sok-sok ehhez hason'ó kötelezett­séev^l!"'^ hanpzott el. ami azt bizo­nv-Hs hnpv harfseresľiinlc epvütt ha­IkH a dolgozó néonet a szocializmus felé. Nagy József, a néphadsereg katonája.* •örömteli beszámolómat azzal kez­dem hogy leírom utazásunkat októ­ber 1 -én az úioncvonaton. A bevonuló ifjúságot minden állomáson és minden egves kaszárnyában úgy fogadták _ a vezetők és az egyéves öreg katonák, mint testvéreiket. A kaszárnyákban az újoncok meg­érkezésekor új vérkeringés indult meg P.vrő'-évre feilettebb és öntuda­tosaMi feladata fontosságának tudatá­ban levő ifjúság lép az új népi had­sereg soraiba. Az újoncok azonban arról is meg­győződhettek, hogy népünk is meg­szerette a hadsereget. A köícsönös megbecsülés adja meg azokat az ala­pokat, amelyeken a haza egész népe egységesen védelmezheti békés életét és építő munkáját. Mi magyar nemzeitiségű katonák is elhatároztuk, hogy minden téren meg­álljuk helyünket és mind a fegyverek ismeretében, mind a kiképzés és a politikai fejlődés terén az elsők kö­zé kerülünk. Megállás nélkül tanulni, tanulni és tanulni akarunk, ahogy azt I^nin elvtársunk meghagyta nekünk, hogy minél gyorsabban elérjük példa­képeink, a szovjet katonák színvona­lát. Z. S. honvéd.« MEG NÉHÁNY SZÓ... Számtalan fontos kérdés van. ame­lyeket a magyar újoncok szlovák nyelven egyelőre még bizonyára ne- ^ hezebben értenek meg és amelyek felfogásában lapunkon keresztül se- . gítségükre lehetünk. Elsősorban azt szeretnők, ha a ma­gyar katonaelvtársak tudatában lenné­nek annak, milyen felelősségteljes fel­adat vár rájuk Leveleik uevan azt ta­núsítják, hogy feladataikra nogyrészt felkészültek és büszkék arra. hogy a népi hadsereg tagjai lehetnek, ugyan­akkor azonban meg kell becsülniök lehetőségeiket és teljes egészében ki keil használniok őket. Hogv milyen fontosságot tulajdonít út néni demo­kratikus hadseregünk vezetősége a magyar nemzetségű katonák nevelé­sének és kiképzésének, annak bizonyí­tására az alábbiakban idézzük az Obrana Ludu cikkrészletét: „Az olyan alakulatok parancsnokai és politikai funkcionáriusai, ahol jelen­tős számú nemzetiségű katona van, az altiszti iskolákba való toborzásnál fordítsanak különleges figyelmet ezekre a fiúkra Ennek szükségét alá­támasztja az a tény 'a hogy a ma- ' gyar nemzetiségű fiúk Mképzésében , és nevelésében már ma K számtalan ! nehézséggel találkozunk, főleg a ma- j gyar nyelvet ismerő oktatók hiánya miatt. Ha most nem tesszük meg az intéz­kedéseket, hogy a magvar nemzetisé­gű fiúk megfelelő számban részt­vegyenek az altiszti Iskolákon, előre látható, hogy a következő kiképzési évben is újra előáll a mai helyzet, vagyis hiányos lesz a magvar okta­tók és parancsnokok kádere. A pártpolitikai szervek feladata, hogy a magyar nemzetiségű katonák­nak helyesen megmagyarázzák és hangsúlyozzák, hogy népi hadsere­zetiségű megfelelő számú magyar nem­zetiségű altiszti káderre is szükség van. Fel kell szólítani a magvar nem­zetiségű elvtársakat, hogv tartsák kötelességüknek tisztekké képezni ma­gukat népi demokratikus hadsere­günkben, mert hadseregünk egyaránt védelmezi a magyar, a cseh és a szlo­vák dolgozó nép érdekeit." E sorokból is láthatjátok, hogy a magyar fiúk mai nehézségei a gyakor­latozás vagy a fegyverek ismertetése terén, amit főleg a nyelvismeret hiá­nya okoz, szükségessé teszik, hogv a továbbképző tiszti iskolákba miné! löbb magyar fiú kerüliön. Gondoljátok csak meg, milyen nagyszerű dolog lesz, ha a következő bevonuláskor már ti lehettek a kiképző parancsnokok, akik a magvar újoncoknak már anya­nyelvükön adhatjátok tovább a kato­nai szabályzatot. Magyar újoncok! Ne habozzatok ele­get tenni hazafias kötelességeteknek. Jelentkezzetek bátran és örömmel az altisztképző iskolákra. Megálltátok a helyeteket az építőmunka frontján, igyekezzetek hát eleget tenni a nép­hadseregnél vállalt kötelezettségeitek­nek is. Az altiszti Iskolákra november vé­géig jelentkezhettek Nem kell félnetek a keménvebb fegye­lemtől és gyakorlatoktól. Leveleitek­ben magatok írjátok, hogv örömmel vállaljátok a katonai fegyelmet. mert ígv váltok igazi, edzett férfiakká, a béketábor tettrekész katonáivá. Legyetek a munka és a pihenés órái­ban is céltudatosak és fegyelmezet­(petQó Gábor élete és munkája Folyik a felülvizsgálás. A tízes­csoportok tagjai és a pártbizottság gok előtt mint egy érdekes film képei vonulnak el önfeláldozó munkában eltöltött gazdag életek. A párttagság előtt leperegnek a képek, de megmaradnak bennük a tapasztalatok, amiket értékesít­hetnek munkájukban. Megtanul­hatják ezekből a munkásosztály győzelméért folytatott következe­tes harcot, azt, hogy az akadályok arra valók, hogy legyűrjük őket. A Párt története és a munkásmoz­galom régi harcosainak története vezeti új sikerek, új győzelmek felé a munkásosztály élcsapatát, a Kommunista Pártot. Itt van például Petkó Gábor élete. Petkó elvtárs az építőválla­laf>k kerületi üzemének iskola­ügyi előadója Mint géplakatosta­nonc kezdte Podbrezován és be­csülettel ki is tanulta mesterségét. 1917-ben az akkor megalakult szakszervezet tagja lett. Az 1919-es forradalmi esztendőben Magyar­országon látjuk, ahol tagja lesz a Magyar Tanácsköztársaság Kommu­nista Pártjának. Az ellenforradal­mi évek üldözése elöl 1921-ben visszatér Szlovákiába és jelentke­zik Csehszlovákia Kommunista Pártjába. A burzsoá-demokratikus Csehszlovák Köztársaságban a Párt odaadó és hű harcosa és nem egy ízben kóstolja meg a kapita­lista börtönöket. Az úgynevezett szlovák állam ideje alatt illegalitásba vonul, el­fogató parancsot adrvak ki ellene. Amikor kitör a felkelés, Petkó Gábor elvtárs fegyvert fog s a partizánok soraiban küzd hazája szabadságáért. a szocialista Cseh­szlovákiáért. Á felszabadulás után mint párttitkár dolgozik Beszterce­bánifán, később a szakszervezetek titkára Bratislavában. 1949 óta az építészetben dolgozik, most a cseh­szlovák építészeti üzemek kerületi iskolaügyi előadója. A Párt tagsága tisztában volt azzal, hogy Petkó Gábor elvtárs aktív •párttag. Egész életében a Pártért dolgozott és az elvtársak megelégedtek azzal, hogy ezeket a tényeket felfedték és meghallgat­ták. Ez mind helyes. Petkó elvtárs élete tényleg megérdemli a figyel­met, hiszen sokat lehet tanulni be­lőle• Azonban az elvtársak megfe­ledkeztek arról, hogy megkérdez­zék Petkó elvtársat, hogyan végzi a munkáját mai állásában, hog^/an dolgozik ma a Párt érdekében. Erről az elvtársak megfeledkez­tek, pedig ennek a felülvizsgálás­nak ez volt a legfontosabb értei, me. Vagyis, hogy a kritika és ön­kritika segítse a bevált régi, kivá­ló harcosokat a Párt odaadó és hűsége- tagjait abban, hogy mai munkaszakaszukon munkájukat még jobban, még szervezettebben és gazdaságosabban végezzék. Biztosra vesszük, hogy Petkó Gábor ezekre a kérdésekre is elv­társi hűséggel és önkritikával fe­lett volna. És ez a válasz hazza­járult volna az ő munkájának ja­vításához és utat mutatott volna társainak is. JíiiLn,k(h^Le,o^mink hfák Győznünk kell Hangot kell adnom felháborodásom­nak, amely mögött ott áll egész üze­münk becsületes munkásságának vé­leménye, azért, hogy az angol kor­mány megtagadta a II. világbéke­kongresszus küldötteitől az Angliába való belépési engedélyt. Gyalázatos dolog ez, amire csak a háborús uszí­tók képesek. Miért zárnák le különben országuk határát a békéért harcolók előtt, ha ők Is békét akarnának? Ismét leleplezték igazi arculatukat. Náluk a béke hirdetése csak üres propaganda, mert most újra bebizonyították, hogy gyűlölik a békét. Háborúra vágyakoz­nak, amellyel a munkások vérét és verítékét csengő aranyra válthatják. A világ békeszerető munkás népe azonban nem enged és még tömöreb­bé zárja sorait, hogv biztosabban le­számolhasson az emberi fenevadak maroknyi csoport jávai, akik ellenségei a dolgozó milliók boldog, nvueodt éle­tének. Munkatársaim is mind felháborodá­sukat nyilvánították, ugyanakkor pe­dig biztosak benne, hogy az angol nép tisztában van vele miiven megszé­gyenítő helyzetbe hozták hazájukat kormányuk imperialista vezetői. Hiába gondolják azonban Bevin úrék, hogy e lépésükkel megállítottak minket. Nincs az az akadálv a földön, amely a békeszerető dolgozók sokszáz millióját megállíthatná félúton igazsá­gos békeharcában győzelme felé. A háborús uszítók a végső elszámoláskor felelni fognak az amerikai, franciaor­szági, angliai munkások éhezéséért, ugyanúgy, mint a többi marshallizált országok Iezüllesztéséért. valamint a vietnami és koreai hazafiak kiontott véréért. Kurali József. 32. sz. üzemkovács, Zsulovo. Békét akarunk Az eredeti tervtől eltérően Varsó­ban tartják meg a Béke Hívei II. vi­lágkongresszusát A világ minden ré­széből érkeznek oda kiküldöttek, hogy tiltakozzanak egv harmadik imperia­lista világháború ellen, amely még nagyobb nyomort, kínt és pusztítást hozna az emberiségre, mint az eddi­giek. Az érdekhajhászó, profitéhes kapita­listák azonban, akiknek a háború csak hasznot hozott, nem törődnek a ször­nyűségekkel. nem törődnek azzal, , hogy ártatlan tömegek gyilkosaivá í válnak. Ok a mult háborút is szivar­éi füstös szobában élték át. ahol egyet­len gondiuk csak az volt. hogy meny­nyivel növekedett vagyonuk A nép azonban nem feleit. A mult szomorú emléke még mindenkinek élénken él az emlékezetében, még mindenki emlékszik a bomhazánorok­ra. az áevúdörgésre, a géppuskaropo­? gásra. a koncentrációs táborokra és az éhezésre. Itt maradtak a háborús rokkantak és a tömegsírok, az árvák és az özvegyek. És mindez miért? . M :ndez csak azért, történt, hogv egve­seknek még több pénzük lecven Azért kellett a háború é9 ezért akarják a kapitalista államok fegyvergyárosai al­jas terveiket ismét megvalósítani. Mindenkinek, aki szívén viseli az emberiség előrehaladásának és békés életének ügyét, erkölcsi és hazafias kötelessége, hogy a leghatározottab­ban elítélje a háborút és tiltakozzék az újabb vérontás ellen. A világ dolgozói békét akarnak. Békét akarnak nálunk, Amerikában, Angliában. Koreában és Vietnamban és békéjüket minden esz­közzel megvédik. Száz milliók tiltakoz­nak a háború ellen és számuk egyre nő. Akik pedig mégis a háború mel­lett állnak, azok az emberiség ellensé­gei, azok nem nevezhetik magukat embereknek. Akik a technika vívmá­nyait azért állít iák szolgálatukba, hogv az élet helyett a pusztulást szol­gáliák, azok nem lehetnek épeszűek. Annyit azonban bizonvára megérte­nek, hogy a varsói békekongresszuson százmilliós tömegek akarata kap vissz­hangot. hosrv a Varsóba kiküldött kép­viselők százmilliók hangián kiált iák a háborús uszítóknak: ..Nem akarunk háborút, békét akarunk!" Balázs Alfonz bánvász. a btídmericei magyar munkás­szerkesztő tanfolyam résztvevője. Válasz a háborús uszítóknak A CSEMADOK bratislavai helyt­csoportjának vezetősége felkéri mind azokat a luiltúrtársakat. akik eddig még nem vették át tagkönyvecskéi ket. hogv jelenjenek mes minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtársnál a Vazov-utca 2. sz. alatti kultúrhelvség ben ezek átvétele céljából Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök este 19—21 óráig. Külön élelmiszeriuttatások a 69. közeilátási időszakban Amíg a nyugati államokban a mun­kanélküliség egyre nagyobb mérete­ket ölt, addig nálunk és a többi népi demokratikus országokban a Szovjet­únió példájára lelkes építőmunka fo­lyik. A nyugati államok válsággal küszködnek, amelyből a kapitalista im­perialisták csak egv kivezető utat lát­nak: a háborút. Rávetették magukat a kisebb és gyengébb gyarmati orszá­gi gokra, hogy vérüket kiszíva elnyelje őket feneketlen beteg gyomruk. A Szovjetúnió, a népi demokráciák or­szágai és a világ békeszerető dolgozó népei azonban láthatatlan, de annál szilárdabb láncot alkotnak, amellyel megkötik a háborúra uszító emberi fe­nevadak kezeit. A szocializmust építő országok dol­gozói munkájukkal, fokozott munka­tel iesítménvükkel erősítik anyagilag saját, erkölcsileg pedig a világ min­den részében élő dolgozó testvéreik békeharcát. Az öntudatos munkások tud iák, hogy ha normáikat megszilár­dítják, ha az üzem gvártmánvait mi­nőségben iavítják, ha a seleitet csök­kentik és megszüntetik a munkából való kimaradást, azzal a békéért har­colnak. A füleki Drevoindustria n. v. dolgo­zói is megértették feladataik fon­tosságát és jó eredménveket értek el. A közélelmezésügyi megbízotti hi­vatal 1950 november 16-1 közleménye szerint a fogyasztók a 69. éllemezési időszakban a rendes adagokon kívül a cukorjegy l/D—9, l/S—9 és az l/M —9 szelvényeire karácsonyi cukorka­féléket kapnak 250 gramm mennyiség­ben. A gyermekek, iskolások és az ifjúság 20 éves korig »csokoIádés cukorka« és a „nemcsokoládés cukor­ka" szelvényekre 100 grammnyi ada­gokat kap. A nehéz munkát végző személyek, akiknek „P" jelzésű pótjegyekre van igényük, a következő pótadagokat kapják: 1200 gramm hús vagy füs­töltárú, 70 gramm sertészsír, 180 gramm margarin, 250 gramm hüvelyes és a nagyon nehéz munkát végző sze­mélyek, akiknek »T« jelzésű pótje­— ... — gyekre van igényük, a következő tek, vállaljátok az úi kiképzés min- »< mennyiségű pótadagokat kapják: 2400 • den feladatát, mert csak ígv sajá'ít- íj gramm hús vagy füstöltárú, 700 / hatjátok el a lenini sztálini stratégiát, fi gramm sertészsí.r. 210 gramm marga- jj — a győzelem tudományát. I rin, 500 gramm hüveüyes. I A vállalat munkásai százszázalékban munkaversenyben vannak, eddig 310 élmunkása van és így a Drevoindu­stria élüzem lett. Az üzem kötelezettséget vállalt, hogy az 1950. évi tervet november 25-ig befejezi. Felajánlotta továbbá, hogy három munkaóra keresetét a holisi EFSz rendelkezésére bocsátja az állattenyésztés fellendítésére, ugyan­csak három munkaórát ledolgozik a tornaijai helyőrség kultúrtermének be­rendezésére. A testi és szellemi munkások meg" értését és együttmunkálkodását tanú­sítja, hogy az üzem tisztviselői a munkásokat önkéntes brigádmunkában versenyre hívták ki. Ugyancsak dicsé­retre méltó, hogy a tornaliai helvőrség harmnic embere brigádmunkát dolgo­zott le üzemünkben. Üzemünk dolgo­zó' mindezen kötelezettségeket a II. világbékekongresszus tiszteletére és a világbéke melletti állásfoglalásuk ki­fejezésére vállalták. Igy akar iák meg­menteni családinkat, hazáiuk népét és a jövő nemzedéket a nusztító hábotú­tól és így akarják elősegíteni a szo­cializmus felépítését, amelv meghízza a v'lág dolgozóinak a békés, boldog jövől. So'vmosi István. Drevo ;ndustria, Fülek. Kiszedtük a répát és a krumplit Tardoskedd dolgozói szorgalmas rrunká jukkái igyekeztek helyrehomi a cukorrépa- és krumplibetakarítás te­rén mutatkozó lemaradást. Közös El­határozással vasárnap már a kora­reggeli órákban felsorakoztak foglal­kozásra való tekintet nélkül, hogy be­hozzák a késést A munka a helyi pártszervezet irányítása mellett folvf ép meghozta a kivánt eredményt K !­szedlünk 20 vagon cukorrépát és ? hc-ktá nyi krumplit. Bevetettünk 100 ezer négyszögölet őszi gabonával és még sok más apró munkát elvégez­tünk. R'zscgűnk dolgozói önkéntes mun­kájukkal világos választ adtak a Nyugat imperialistáinak és rámutat­tak, hogy munkával, de ha kell. nrn­den eszközzel hajlandók megvédeni hazánk iólétét és békéiét Igazsájcs harcunk érdekében egvtől-egvig bátran -'k rf szállunk. Tudtuk, hogv a gvőze­'em biztos, mert vezérünk, a világ dolgozóinak atvia — Sztálin elvtárs. Budik Károlv, Tardoskedd. FELHÍVÁSI A „Jó könvv és saitó heté"-nek titkársága annak köz­lésére kért fel bennünket, hogy a magyar községek ne rekhmáliák magyar könyvek küldését, mert azokat csak e hét folyamán kiiMik szét. Három nappal a kiállítás megnyitása előtt mindenütt ott lesznek a könyvek.

Next

/
Thumbnails
Contents