Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-15 / 264. szám, szerda

U J SZO 1950 november 15 KÜLFÖLDI SZEMLE SZTRÁJKOL A TENISZCSILLAG „Gussie" Moran nevét eléggé ismerik a nemzetközi teniszvilág­ban. Az- ismert amerikai tenisze­zőnő nem is annyira a tenisztudá­sával tűnt fel a nemzetközi tenisz­pályákon, mint merész ruháival, csipkéivel, amelyek jobban ma­gukra vonták a közfigyelmei, mint mérsékelt erejű lecsapásai. Addig-addig riszálta magát Moran kisasszony a teniszpályákon, amíg végre ez feltűnt Riggs úrnak, az egyik teniszcirkusz vezetőjének. Leszerződtette a csipkés kisasz­szonyt, mint megfelelő vonzóerőt. Ezután jött a nem várt fordulat­Moran kisasszony, miután aláírta a szerződését, kijelentette, hogy a jövőben nem hajlandó merész ru­hákban játszani s elege van a csip­kékből. Riggs felháborodva tilta­kozott és igyekezett megmagyaráz­ni, hogy a kisasszony teljesen fél­reérti szerződtetésének indítóokait. Hát csak nem képzeli, hogy a te­nisztudás érdekli a közönséget? Már-már a szerződésszegés vádj'át emelte. Nyilatkozatok dörögtek a sajtóban jobbra és balra. Hadd tá­jékozódjék a sportkedvelő közön­ség az amerikai sportmozgalom legfontosabb kérdéseiről... A legvalószínűbb természetesen az, hogy ügyes reklámhadjáratról van szó, amely bevezetése lehet Moran kisasszony valamilyen leg­újabb teniszruhájának s amely a Riggs-cirkusz legközelebbi előadá­sainak látogatottságát is emeli. Egy labdarúgó halála Koreában Az amerikai lapok kegyeletes szavakkal emlékeznek meg Tom Lombardo, a híres amerikai fut­ball játékos haláláról. (Az ameri­kai „football" nem tévesztendő össze az Európában ismeretes lab­darúgással. A rugbyhoz hasonló játék, csak annál sokkal durvább és évente 50—60 halálos áldozatot követel.) Lombardo nem a pályán halt meg (ez sem lett volna ritka­Ság és meglepetés), hanem a ko­mái harcók során. Amint a lapok megírják, özvegye és két gyerme­ke gyászolja. Megírták a lapok, hogy kitűnő, lelkes sportember volt s egyike a legjobb amerikai játékosoknak. Valószínű, hogy Lombardo afféle apof.itikus sportember volt, akinek a látóköre nem terjedt túl a pálya határán. Neki is százszor elmond­ták nyilván, hogy a sport és a politika két különböző dolog és nem szabad összekeverni. Bizo­nyára neki is megmagyarázták, hogý egyes országokban a sportot még a béke megvédése érdekében is felhasználják, holott — mi köze a sportnak a békéhez ... Lombar­do nyugodtan játszott, rohant a labdával és kieiégült a gólokban. Amikor elvitték Koreába, azon sem jutott eszébe gondolkodni, hogy mi keresnivalója van ott, sokezer kilométernyire otthonától, feleségétől, gyermekeitől. Hiszen imperialista gazdái éppen ezt akarják az amerikai fiataloktól­Hogy ne törődjenek a politikával, ne keverjék össze a sportot a bé­ke kérdéseivel, sportoljanak, any­nyit, amennyi éppen szükséges ahhoz, hogy elég vérszomjasak le­gyenek ágjyútölte'.éki szerepükhöz és akkor —-"el lehet küldeni őket tengerentúlra az „amerikai élet­forma" terjesztésére ... Lombardo özvegye most keserű bizonyítékot kapott arra, hogy fér­je sportolása nem független a po­litikától, akik gyilkolni, rabolni küldték többek között Lombardot is a Csendes-óceán túlsó partjára. 3 STÜSKI& 46. HETE l lina Bratislava Bratrství ATK Skoda Plzeň Prešov Teplice Slavia Manet GZ Kr. Pole i Žižkov A Uhlomôst OD Olomouc Hodolany Praga Vysočany S. Vítkov Hrdloŕezy Praga Vysočany S. Vítkov Práce Mitas Michle B ATK Praha (kézi 1.) Žižkov SI. Č. Bud. (a. t.) A Csehvzlatuí* J^iú&áqi Szövetség tegyen az üzemi egyesületek segUäje' A CsISz testnevelőinek összáliami konferenciája kijelölte az ifjúság sportmunkájának irányát Prágában vasárnap folyt le a-CsISz testnevelési munkásainak összáliami konferenciája a CsISz központi bi­zottsága képviselőinek, a kerületi és járási bizottsá(jok kiküldötteinek és a CsISz alapszervezetek testnevelési munkásainak részvételével. Mint ven­dégek ott voltak VI. Pokorný egyete­mi tanár, az Állami Testnevelési és Sporthivatal alelnöke, Jozef Matejka, a Kommunista Párt testnevelési tit­kári Hivatalának vezetője, Karel Ma­rek főszerkesztő, a COS testnevelési és sportosztályának főtitkára, Anto­nín Cuba, az ÜRO testnevelési osztá­lyának vezetője és mások. A főbeszámolót Cestimir Vejdelek, a CsISz központi bizottságának főtit­kára adta elő, aki egyebek közt ezt mondta: A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség több százezernyi ifjú tagja kezd ak­tívan résztvenni különféle testneve­lési és sportmozgalmakban és verse­nyekben. A testnevelési és sportmozgalom feltűnő fellendülése bizonyítja, hogy helyes úton járunk és hogy az új irány, melyet nyáron a II. összáliami szokolkonferencia jelölt ki, a helyes. Hálát adhatunk a Szokolnak, hogy megértette ifjú nemzadékünk kíván­ságát és hogy a testnerelés hatalmas népi szervezéséhez kezdett, ami fő­kép az ifjúságot vonzza. Ma minden teltétel megvan arra, hogy az ifjúság széles rétegei bekapcsolódjanak a testnevelésbe. A CsISz fokozott tevé­kenysége is fejleszti a sportot. Mond­hatjuk, hogy a CsISz dolgozói, ha nem is mindenütt, felfogták, hogy az ifjúság testnevelésének felkarolása épúgy hozzátartozik a szövetségi ne­veléshez, mint például az ifjúság po­litikai és erkölcsi nevelése. A bratislavai III. szokolkonferen­cia mutatta a Szokol nagy sikereit az új úton. A III. összáliami konferencia és a IX. szokolkongresszus közti idő nagy fejlődést fog hozni a dolgozók széles tömegei, főképpen pedig a fia­talság testnevelésének és sportjának fejlődésében. Ebben az időszakban nagy feladatok várnak reánk. Minde­nekelőtt az egész ifjúságot meg kell nyernünk a testnevelés számára, meg kell nyernünk arra, hogy aktívan dolgozzék közvetlenül a Szokoiban. Különösen a szokolkörökben dolgoz­hat a CsISz minden tagja, még ha nincs is beszervezve a Szokolba. Min­den CsISz-tag becsületbeli dolga le­' gyen, hogy megszerezze a Tyrš ké­pesség! jelvényt. A III. összáliami konferenciának az a felajánlása, hogy 60.000 új Tyrš-jelvény birtokost sze­rez, elsősorban a CsISz számára .je­lent kötelezettséget. Azok a tapasz­talatok, melyeket a nyílt játszótéri estéken szereztünk, útmutatásul fog­nak szolgálni további hasonló tömeg­rendezésekre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen ezekből az új­fajta versenyekből kapunk új típusú sportolókat, akik az új szocialista testnevelés öntudatos munkásai lesz­nek. A beszámolót nagyon értékes vita követte, melyből látni lehetett, hogy a CsISz testnevelési munkája főkép­pen a szokolkörök és az üzemi szokol­egyletek munkáján fog alapulni. A konferenciát és a vitát azután összefoglalóan Stanislav Pošusta képviselő méltatta. Elmondta, hogy a CsISz-nek már sok kiváló munkása van és hogy a Szokollal végzett kö­zös munkájában a testnevelés és sport terén már nagy utat tett meg. De még további nagy feladatok várnak a szövetségre. Meg kell szervezni a IX. szokolkongresszus előtti kam­pányt, fokozni kell a Munkásifjúsági Sportjátékok, a Tyrš képességi jel­vény és a „Nyílt játszótéri esték" iránti érdeklődést. A CsISz testneve­lési munkásainak minden törekvése arra irányuljon, hogy fejlessze a szo­kolkörök és üzemi szokolegyletek munkáját. Példaképünk a szovjet Komszomol, mint a dicső szojvet testnevelés lelke. Revúca, Vysoké Tatry és Gelnica vezetnek a Sokol-toborozásban A'kassai kerületben 1616 sportoló szerzett T0Z képességi jelvényt A bratislavai III. összáliami Szokol konferencia óta a Szokol aktívok mozgalma szétterjedt a kerületekben, ahol a Szokol bizottságok nagy lelke­sedéssel végzik munkájukat. A la­kosság minden rétegben szétterjedt „A Szokol a dolgozói*" jelszó és en­nek megvalósulásával különösen az üzemekben a testnevelés és sport tö­megalapokra helyezkedik. Kassán a kerületi Szokol bizottság a napokban tartotta meg aktíváját, melyen a ke­rület valamennyi járásának Szokol bizottsága kiküldöttjei útján vett részt. A kassai kerület testnevelési munkásai tömegrendezésekben telje­sítették feladatukat. A Szokol részé­re sikeresen folyik a toborozás és a tervet eddig 76 százalékosan teljesí­tették. 100 százalékon felül a revúcai, Vysoké Tatry és gelnicai járások tel­jesítették a tervet. Az egész kerület­ben 1616 TOZ képességi "jelvénybirto­kos van. A kerületek közül az első helyen Kassa áll 182, utána Kr. Chl­mec következik 156, majd Poprád 147, Moldava 137 és Igló 113 jelvény­nyel. A Tyrš képességi jelvényszerző verseny hetén 15.864 új jelentkező vett részt, akik 45.905 előírt számot végeztek el. A Munkásifjúsági Sportjátékok el­ső részében 4195 fiú és 532 leány vett részt. Számszerint az első helyen a Tatra Svit üzeme áll, utána a kö­kezök következnek: a kézsmárki Tat­rafan. a matejovcei Tatrasmalt, a rudnai Bányaüzem, a kassai Tanonc­központ, stb. A Szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusára 34 Szokol egyesület vállalt fontos kötelezettségeket és ezeket mind teljesítették. A „Béke és Batrátság Stafétáján" 18.789 futó vett részt és a stafétához 812 üdvözlő­szalagot csatoltak. Ugyancsak siker­rel végződött a Békevédők konferen­ciájának tiszteletére rendezett stafé­ta. A revúcai kézsmárki és královsky chlmeci járásokból 13.544 futó vett részt a stafétán. A kassai kerületi Szokol bizottság pontosan kidolgozott terv szerint folytatja funkcionáriusainak és ver­senyzőinek kiképzését. E hó 15-től 18-ig Kassán a Csehszlovákiai Ifjú­sági Szövetség Szokol körei vezetői­nek iskolázását tartják meg, novem­ber 13 és 19-e között Gelnicán általá­nos előkészületi iskolázás, 19 és 21-e között Trebiáovon a TOZ-bírák isko­lázása, 23 és 25-e között Revucán az általános előkészítést vezettik iskolá­zása és 22-töl 25-ig a Munkásifjúsá­gi Sportjátékok síbíráinak iskolázá­sát rendezik meg. December 3 és 10-e között a MagasJ Tátrában a Munkás­ifjúsági Sportjátékok sízöi részére tartanak gyakorló táborozást, decem­ber 11-től 17-ig pedig Svitben a jég­korongozók részére tartanak edzőtá­borozást. December 13 és 19-e között a Magas Tátrában a CsISz síoktatói­nak iskolázása lesz, december 23-tól 26-ig pedig Kassán a Munkásifjúsági Sportjátékok asztaltenisz vezetőinek iskolázását rendezik meg. Bírálatok a szófiai és budapesti magyar-bolgár nemzetközi mérkőzésről Tegnapi számunkban jelentettük, h csapata meglepetésszerű 1:1 arányú válogatott ellen. Budapesten a két or magyar válogatott nagy küzdelem ut bolgár csapat szívósan és keményen ben volt nehéz dolguk a honiaknak, dapesti Nép Sport bírálatában többek A bolgár csapat hatalmas lendület­tel és akarással vetette bele magát a küzdelembe. Ami rögtön kibontako­zott: a bolgár csapat gyorsaságban 4' jóval felülmúlta a nrJgyar csapatot. Ez megmutatkozott a gyors labda­kezelésben, a labda habozás nélkül való továbbításában is, nemcsak a futásban. így azután a bolgárok ne­hezebb elleniedet jelentettek a mar gyar csapat számára, mint a nagyobb technikájú, de kevésbbé gyors osztrá­kok. Nagy előnye volt a bolgár csa­patnak a határtalan lelkesedése. Lel­kesen játszott a magyar csapat is, de éppen viszonylagos lassúsága miatt ez kevésbbé mutatkozott meg a pá­lyán. Ez a mérkőzés is megmutatta a magyar Isščsrúgás sokszor kielem. zett hiányosságát: a lassúságot, a kő. rülményességei, azt a »hiányzó tized­másodpercet, amellyel a mieink ké­sőbb érik el vagy adják le a labdát. Ez a Iliányosság különösen olyan gyors ellenfeliekkel szemben mutatko. zik meg, mint amilyen például a bol­gár válogatott. A magyar csapat játékmodora, amelyben sok finomság is szerepel, nem igen érvényesült a sáros, röngyös talajon. A magyar csapat igyekezett levinni a labdát a földre, ogy Bulgária válogatott labdarúgó döntetlen eredményt ért el a magyar szág B válogatottjának találkozóját a án 2:0 (1:0) arányban nyerte meg. A játszott és főleg a második félidő­A két nemzetközi mérkőzésről a bu­között a következőket írja: a talaj azonban erre nem volt alkal­mas. A leadások pontatlanok voltak, s gyakran az ellenfélhez jutottak. Amikor pedig a mieink magas lab­dákkal igyekeztek játszani, kitűnt, hogy ebben a bolgárok jobbak, fejjá­tékban felülmúlják a magyar játéko­sokat. Az első félidőben a bolgár csapat irányította a játékot a leg­többször többet is támadott a hazai csapat, s nagy munka hárult a ma­gyar védelemre. Az oszrákok elleni mérkőzéssé!! ellentétben ezúttal a köz­vetlen védelem volt a magyar csapat legjobb része, s szinte egymást mul­ták felül a védők. A szünet utáni cserék használtak a magyar csapat­nak. de döntő fölénybe — amellyel esetleg ki tudta volna harcolni a győ­zelmet — ekkor sem tudott kerülni. A magyar csapat még most sem került ki abból a hullámvölgyből, amelynek a jelei még az osztrákok elleni mérkőzésen is megfigyelhetők voltak. A kemény és gyors bolgár védők ellen nem érvényesültek az egyéni csatárbravúrok Hiányzott a szoros egység a magyar csapatból, s ez elsősorban a fedezetek hibája. Nem tudták összefogni a csapatot, nem tudták fenntartani az összekötte­tést a támadás és a védelejm között, átengedtél^ a kezdeményezést a me­zőnyben a bolgár csapatnak. Szünet után a csatársor is jobban játszott, ez a javulás azonban nem volt ele­gendő a győzelemhez. Labdakezelés, technika tekintetében a magyar csa­pat mutatott többet, ezt azonban tel­jesen kiegyenlítette a bolgárok na­gyobb lendülete és gyorsasága. A magyar csapat nem érte el igazi tu­'dását, a bolgár csapat pedig nagy­szerű fejlődést mutatva, önmagát múlta feliül. Így alakult ki a döntet­len, amely híven fejezi ki a mutatott játékot. A bolgár labdarúgás fokoza­tosan fejlődik a legjobbak közé, s a magyar válogatottnak a jövőben min­den tudására, akarására^ lelkesedésé­re szüksége lesz, hogy győzni tudjon Szófiában.'* Az osztálysorsjáték és a sztaszka résztvevőinek figyelmébe. Tudtára adjuk a közönségnek, hogy a felekkel való érintkezés megköny­nyítésére az osztálysorsjáték és a Sztaszka osztályokat az intézet halijából az épület utca fe­löli helyiségeibe helyeztük át a Sztá­lin-tér 22. szám alá. (A Tatran könyv, kereskedés mellett). OKr. Sporiteľňa Bratislava 1705/v. A TORNA SZABADGYAKORLATOK Szabadgyakorlatoknak nevezzük á helyben vagy tovahaiadással végzett — az izületek mozgáslehetőségének kihasználásán alapuló — egyszerű testgyakorlati mozgásokat. A szabad­gyakorlatok oktatását a nagynevű svájci pedagógus Pestalozzi (1746— 1826) iferteni iskolájában alkalmazta először. Elementargymnastik (1807) című könyvében ismertette a taggya­korlatok (Gelenksübungen) rendsze­rét. — A mai értelmű szabadgyakorla­tok célját abban látjuk, hogy a külön­1 féle hatású mozgásokkal a gyakorló­ban értékes hatásokat váltunk ki, me­lyekkel az osztály minden egyes tanu­lója képességének fejlődését hatáso­san szolgálhatjuk. A lassan, az elleni ható erővel szemben végzett mozgá­sok ugyanis az izom ereiét fokozzák. A gyorsan végzett mozgások ügyesí­tő hatásúak. Az izületek mozgáslehe­tőségeit kihasználó gyakorlatok az izmokat nyújtják és a test hajlékony­ságát növelik. A szökdelések. ugrások s általában a pillanatnvh erőkifejtés* igénylő mozgásokkal a ruganyosság készségét fejlesztjük.. A mozgás­feladatok célszerű — tehát a legki­sebb energia felhasználásával végzett eredményes — végrehajtása a köny» nyedség készségének elsajátítását tá­mogatják. A nagy terjedelmű, lendüle J tes és gyors mozgások ismételt vég J rehajtása fokozott tüdő-, illetve szív J működést kíván és ezáltal kitar­tásra késztet. Az egyenes tést J tartásra való törekvés a testtartás ja J vitását szolgálja. A mozgás forma­szépségének megkívánása szép moz J gásra szoktat. A mozgásritmushoz való alkalmazkodás a ritmusérzéket fejleszti. A mozgások megkívánt for­mában történő végrehajtására irányú­1 ló törekvés helyzetérzésen kívül,- ér J zelmi megnyilatkozásokkal, a cselek­vő szándékot aktivitáshoz juttatja. A' jól vezetett szabadgyakorlatokat a ta J nulók kedvfel, lelkesedéssel, törekvés­sel végzik, ami számukra élményt je­lent és kielégülést, testi-lelki örömöt! nyújt. Ha a tanuló nem automatikusan, reflexszerűen végzi a szabadgyakorla­tokat, hanem a látottakat, hallottakat, tapasztalataival kapcsolja, azokat saját számára megőrzi és hasznosítja, ak­kor az ilyen eredményt biztosító okta­tás hasznos értelmi hatásokkal jár. A testi és lelki hatások természetesen egymással szoros kapcolatban vannak, egybefonódnak. Óvakodjunk attól, högy szabadgyakorlatainkat egy kü­lönleges cél érdekében specializáljuk. Nem szabad például mindent csak ritmusosságra való törekvésnek alá­rendelni vagy szabadgyarlatainkat a hajlékonyság észnélküli fokozásával hamis útra terelni. Ügyeljünk tehát arra, hogy a szabadgyakorlatok okta­tásában is egyetemes hatástörekvés nyilatkozzék meg. A szabadgyakorlatokat a közelmúl­tig a svéd gimnasztika mintájára ná­lunk is izomműködésük szerint csopor­1 tosították. Ilyen alapon végzett cso J portosításkor — még felületes elbí­rálás esetén is — alapos anatómiai és élettani, illetve mozgástani (kinezioló­giai) ismeretekre van szükség. Ez az irányzat azután helytelen irányba te­relte a szabadgyakorlatok lényegét is, ami végül már „izolált" izompamatok gyakoroltatása felé keresett utat. Az» általános skolákban a szabadgyakorlat tok helyes oktatása érdekében az osz­tályozást nem mozgástani, hanem el J sősorban gyermeklélektani alapon vé-> gezzük. Azt vesszük számításba, hogy különféle korosztályokban mi-' lyen megnylatkozások uralják a gyer­mek lelkivilágát Tehát nemcsak azon az alapon csoportosítunk, hogy egy­serű mozgásokat végezzék a I. osz J tályosok és a nehezebb, összetett moz J gásokat a felsőbb osztálvú tanulók. Csoportosításunk alapját az oktatás módja képezi. Tehát azt keressük, hogy mily eljárásmóddal tudjuk a különféle korú gyermekeket szabad­gyakorlatokkal úgy megmozgatni, hogy célszerű és vidám mozgásgya­korlásuk a különféle korosztályok lelki világát uraló erők felszabadításából fakadjon. A szabadgyakorlatok oktatá­sának módszeres eliárás szerinti cso­portosít ááái az alábbiakban érzékeltet­jük. ami természjetesen nem ielent életkorhoz kötött rideg parcellázást. A különféle gyakorlásmódok egymásba áthúzódnak — „ölelkeznek". I—III. osztály: Mesére végzett gyakorlás. Ut|»zásra alapított gyakorlás. Énekre végeztetett gyakorlás. Énekes népi játékok. III—IV. osztály: Játékosan végzett gyakorlás. V—VIII. osztály: Határozott formához kötött gya­korlás. (Szabadgyakorlatok helyben és tova­haiadással.) (FolyifitjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents