Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-12 / 236. szám, csütörtök

11550, olrtő&eT n UJSZ0 BEL- ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE ^ RÜDÉ PRÁVO A Csehszlovákiai Kommunista Párt központi lapja szerdai számának ve­zércikkében a falusi szervezetek fe­lülvizsgálásának kérdésével foglalkoz­va többek között ezeket állapítja meg: »A falusi pártszervezetek most a felülvizsgálás során jönnek csak rá, mily keveset foglalkoztak a kis- és középparasztokkal, hogy meggyőzzék őket a közös mtírika, a közös vetési eljárás és az Egységes Földműves Szövetkezetek előnyeiről és nagy je. lentőségeiről. Ott, ahol Egységes Földműves Szövetkezetek már működ­nek, ahol az elvtársik már nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek az Egy­séges Földműves Szövetkezetek mun­káját illetőleg, szükséges, hogy az elvtársak a felülvizsgálás során a szö­vetkezeti munka feljavításával foglal, kozžanak és ennek figyelembe vételé­vel kötelezettségeket vállaljanak. Az új Egységes Fö'dműves Szövet­kezetek és előkészítő bizottságok szá­zai, az újonnan jelentkezett szövetke­zeti tagok ezrei, a szövetkezeti munka feljavítása, ezek lesznek a falusi párt. szervezetek felülvizsgálásának ered­ményei. A felülvizsgálás soián elégtelensé­gek is fognak mutatkozni különösen ott, ahol a Párt járási bizottsága, vagy az oktató nem tudta kellően megma­gyarázni a felülvizsgálás célját és ahol ennek következtében a felülvizs­gálás a főfeladatok mellőzésével folyik. A falusi szervezetek felülvizsgálásánál teljes figyelmet kell szentelni a falu feladataira. Hiszen a felülvizsgálásnak a falusi szervezetékben végeredmény, ben abból kell kilnduln'a, hogy a Párt minden egyes tagjának milyen a vi­szonya az Egységes Földműves Szö­vetkezethez, miként vesz részt a kö­zös munkában, miként vesz részt a falu boldogabb életének felépítésében, mert hiszen ez az a cél, amit a Párt a falu életében szeme előtt tart. PRAVDA A bratislavai Pravda tolmácsolja, hogyan reagál a dolgozó n,ép az ENSz • ülésein elhangzott beszédekre. Ezzel kapcsolatosan a következőket írja: sDolgozóink talán még sohsem ír­tak annyit az újságokba, mint most. Es az, amiről írnak, bizonyíték arra, hogy jól gondolkoznak és minden világjelentőségű ügyben kiismerik ma­gukat. Míg a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országoknak kiküldöttel az ENSz közgyűlésén szívósan védik a béke ügyét az amerikai imperia­listákkal szemben, azalatt szerte a vi­lágon felhangzik a dolgozó nép hang­ja, amellyel az imperialistaellenes bé­ketábor támogatására sietnek. Michal Riecký alsógyuri munkásle­velezőnk ezt írja: »Minden nap nyug­talanul várom a postást, aki az újsá­got hordja. Nagy szeretettel olvasom s véleményem szerint minden dolgozó­nak el kellene olvasnia, mert értékes cikkeket hoz arról, hogy mi is törté­nik a világban Különösen most, ami­kor jelentéseket hoz arról, mint foly­. nak az ENSz-ben a tárgyalások arró', hogy az amerikaiak bombázásaikkal hogyan gyilkolják a békeszerető koreai népet. Engem nem lep meg, hogy a világ reakciósai szolidárisán utasítják el azokat a javashtokat, amelyeket a Szovjetúnió delegációia terjeszt elő és az sem lep meg, milyen az állás­foglalása ezzel kapcsolatban az úgy­nevezett »szocialista« pártok képvise­lőinek. Mindenesetre e pártok tagjai levonhatják a tanulságot, miképp Is gondolkoznak vezéreik a dolgozó nép érdekeiről. Öntudatos munkás és föld­műves csak gyűlölettel utasíthatja el az ilyen magatartást. De hiszen ezek a hamis demokraták mind egy zsákba tartoznak. Mindig is megmutatkozott, hogy nekik csak az az érdekük, hogy a dolgozó embert megnyomorítsák. A mult erre bizonyságul szolgál. Mi min­dent elkövetünk, hogy azok az idők, amikor a kizsákmányolók alattva'óikat nyomorították, már sohase térhes­sen vissza.« SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának köz­ponti lapja az egyik francia reakciós lap aljas fenyegetésével foglalkozva, amelyben ez a lap azt követelte, hogy amit az amerikai imperialisták most Koreában csinálnak, az' meg ke'lene tenni Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Kelet-Németországban és a Balti államokban, ezeket írja: »Ismerjük a koreai nép szenvedé­seit — tudjuk mit akarnak »kiterjesz. teni« ránk és a többi szabad országra, a La Francé és azok, akiknek gondo­latát kimondta! Hogy ránk Is ezer számra hullassák bombáikat Truman keselyűi, hogy a mi otthonaink, gyá­raink, hidaink is romokban heverjenek, hogy traktorok helyett tankok szántsák fel földjeinket, hogy fal­vainkat ne a villany fénye, ha­nem a tűzvész világítsa meg, hogy az elpusztult gyermekeiket sirató anyák szeméből elapadjon a könny, hogy ne legyen család, amely ne gyászolná drága halottját. A La Francé azt mondta ki, amit Truman, Acheson, Mac Arthur, Brad­ley, Dulles és a többi elvetemült há. borús bűnös gondolt Cinizmusa: az ő cinizmusuk, Fasiszta szadizmusa: az USA uralkodó köreié. A magyar dolgo­zók tudják, hogy a Wall Street fasisz­ta gyilkosai, titoista és egyéb sakálai készen állnak, hogy ránk vessék ma­gukat. Mindennapos munkánkkal, ter­melésünk emelésével, az áldozatok öntudatos vállalásával, néphadseregünk erősítésével ezért munkálkodunk ha­zánk erejének szüntelen továbbnövelé­sén, ezért tömörülünk még acélosabb egységbe népünket felemelő, orszá­gunkat felvirágoztató nagy Pártunk mögé, ezért követeljük oly rendíthe­tetlenül békénk védelmezőjét, szabad, ságunk kivívó jár és hatalmas őrét, a Szovjetúniót. így húzzuk még jobban alá Rákosi elvtárs közmondássá lett szavait: Hazánk nem rés, hanem bás­tya a béke frontján!« TRYBUNA LDDU A lengyel lap római jelentést idéz­ve leleplezi Titonak az elmúlt világ­háború során Hitlerrel való kapcso­laOát. A lap ezeket írja: „Az Elephantes című reakciós olasz hetilap részleteket közöl, amelyek Ti­tonak Hitlerrel való kapcsolatát érin­tik. A lap megállapítja, hogy Roatta tábornoknak, az olasz kémelhárító szolgálat főnökének birtokában ira­tok voltak, amelyek kétségtelenül be­bizonyították, hogy Jugoszlávia mai diktátorának kapcsolatai voltak a né­cistákkal, Roatta ezeket a bizonyító iratokat bemutatta az Intelligenee Servicenek, amikor az a világháború befejezte után kiszabadította fogságá­ból. Ezek a Titot kompromittáló ira­tok arra szolgáltak Nagy-Britanniá­nak,, ' hogy Titot sakkban tarthassa. Roatta most Franco Spanyolországá­ban teljesít szolgálatot és eddigi „munkakörében" van, a Franco-had­sereg kémszolgálatában teljesít szol­gálatot," L'HUMANITÉ „Visinszkij b éke javaslatai nem tet­szettek a nyugati háborús uszítóknak. Ez természetes. Az igaz, hogy míg Wa­shingtonból nem kaptak választ, ad­dig nem mertek nyílt harcba szállni. Ha fellapozzuk a reggeli és az esti la­pokat a Visinszkij beszédét követő napon, nagyon tanulságos dolgokat látunk. Alapjában az amerikai újság­írók azt kívánták, hogy washingto­ni főnökük fogadja el a Szovjetúnió és a demokratikus nemzetek javasla­tát. Talán azért, mert a békét szere­tik? Nem, hanem azért, mert kezde­nek rádöbbenni arra, hogy az embe­rek túlnyomó többsége már megelé­gelte Mac Arthur bűnös tevékenysé­gét, már kezdik tudatosítani, hogy egyetlen francia sincs, aki látva a ĽHumanité-ben a KOreárolt közölt megrázó képeket, az amerikaiakra sértve ne kiáltana fel így: „Ezek az emberek gonoszabbak, mint az SS-ek voltak, mert az SS-ek nem adták ki magukat az emberiség megmentői­nek". A megcsonkított testek, a rom­badöntött házak, a fejnélküli gyer­mekhohttestek láttára senkinek sem lenne bátorsága azt kiáltani: „Előre, tábornok, rabolj, ölj!" Koreában csak egy érzés tölti el az embereket, érzés, amely a délieket é? az északiakat egyaránt elfogja, amely egyesíti őket: a mindent felülmúló gyűlölet a betolakodók ellen, akik olt amerikai uniformisban jelentek meg• És a gyűlölet napról napra csak nő, eltölti egész Ázsiát. Térj tehát visz­sza hazádba és szeretni fognak, mert ez a béke útja. Nincs más út és ha nem akartok erre rálépni, ismerjétek el, hogy a háborút választották, de ne várjatok semmi mást, mint hosszú, véres harcokat. Előbb vagy utóbb mégis kiűznek benneteket Koreából." A csehszlovákiai magyar dolgozók lap­iának felszava az 1950. évre az UJ SZU minden magyar dolgozó kezébe -tm 1 Á hasuragazdálkodcs A szocialista nagyüzemi gazdálko­dás megteremtésével dolgozó paraszt­ságunknak egyre több lehetősége nyí­lik arra, hogy a földművelést minél jövedelmezőbbé tegye. A mezőgazda­sági termelésnek egyik legjövedelme­zőbb ága a kertészet. Igaz, hogy több munkát igényel, mint pl. a gabonater­melés, de mégha ezt a munkatöbbletet számításba is vesszük, akkor is kitű­nik, hogy a kertészet jövedelme sok­szorosan túlhaladja a megszokott me­zőgazdasági termelés jövedelmét. Az állandóan emelkedő é'etszínvonal az ipari munkásságnak és általában a városi dolgozóknak lehetővé tette, hogy az azelőtt csak a kiváltságos úri osztály által elérhető zöldségfé'ék­hez hozzájusson és táplálkozás cé'já­ra felhasználja. A modern orvostudo­mány is nagy súlyt helyez a gyümölcs és zö'dségféléknek fogyasztására. Az utóbbi évek során mindinkább meg­győződhettünk arról, hogy a zöldség­félékből nincs az a mennyiség, ami el ne fogyott volna. Sőt — be kell is­merni —, hogy különösen a korai zöld. ségfélékben több esetben is hiányok voltak. Ennek az oka részben az, hogy a nagy kereslet me'lett még nincs any­nyi kertészetünk, hogy a rohamosan ^melkedő fogyasztást ki tudták volna elégíteni. A kertészetek száma azon­ban már állandóan emelkedik, mert mind több állami birtok és födműves szövetkezet vezeti be a kertészetet vagy növeli kertészetét, tehát rövid időn belül elérjük azt, hogy a kertésze­tek termelése fedezni fogja a fogyasz­tást. Megfele'ő számú kertészet mel­lett is megtörténhetik azonban, hogy korai zöldségféléket még sem tudnak elegendő mennyiségben kitermelni. En­nek az oka pedig az, hogy kertészeink félnek a késő tavaszi fagyoktól. Ha a kertészeknek mégis van annyi bátor­ságuk, hogy nem várják be a fagyos szenteket és a palántákat kiültetik, legtöbb esetben sirathatják kárbave­szett munkájukat és lefagyott palán­táikat. Pedig gondoljuk csak el, mit jelen­tene az, ha tudnánk védekezni a késő tavaszi fagyok ellen. Mekkora előnyt jelentene, ha a zöldségféléket legalább két héttel előbb tudnánk árúba bocsá­tani. Pedig mindez könnyen megvaló­sítható volna, ha a palántákat a meg­szokott időnél jóval hamarabb kiültet­hetnőnk és ha megfelelőképpen tud­nánk a késő tavaszi fagyok ellen vé­dekezni. Erre pedig már van lehetőség. Ezt a lehetőséget adja a hasura. Hasurá­nak nevezzük azt a zsuppból vagy gyékényből font takarót, amelyet a kertészetekben a melegágyak és üveg­házak betakarására használnak. A hasurával eddig az volt a baj, hogy a szövése, tehát az előállítása nagyon is lassú s így drága volt. Ezért is hasz­nálták csak a melegágyak takarására. Az eddigi módszerrel! a legügyesebb ember sem tudott naponta 15 r" ŕ t érnél hosszabb hasurát megszőni. Nemrégi­ben feltaláltak egy olyan hasuraszövő állványt, amelyen már egy nagyobb gyermek is meg tud szőni naponta 80—100 méter hasurát. Tekintve, hogy hasuraszövő áll­ványt bármelyik ügyesebb faragó em­ber is néhány korona költséggel el tudja készíteni, így persze, hogy most már lehetségessé válik, hogy a has­urát ne csak a melegágyak takarásá­ra, hanem a szabadföldekre kiültetett vetemények takarására is használhas­suk bármilyen nagy területen is. A hasurával 4—5 fokos hideg ellen is meg tudjuk védeni veteményeinket, így lehetővé válik, hogy palán­táinkat már a fagyosszenteket meg­előzően nyugodtan kiültethetjük. A hasuragazdá'kodás jelentőségéről és a hasuraállvány elkészítéséről rész­letes cikket adunk a november végén megjelenő 1951. évi »Népnaptárban«, amelyre felhívjuk a kertészkedéssel foglalkozó földműves szövetkezetek és az állami birtokok dolgozóinak figyel­mét. Erdősítési munkálatok Magyarországon Magyarországon megkezdték az er­dősítési munkákat az ötéves terv alap­ján. A széltörő erdősávok létesítésénél gyakran felhasználják a Szovjetúnió tapasztalatait. Tiz éven belül a széltö­rő erdősávok területét 1,200.000 hold­dal (690.000 hektár) akarják növelni. A széltörő erdősávokat különösen az Alföld vidékén ültetik, ahol kevés az erdő. Ebben az évben, ősszel 20.000 holdon létesítenek széltőrő sávokat. A CSEMADOK bratislavai ház­csoportjának vezetősége felkéri mind­azokat a kultúrtársakat, akik eddig még nem vették át tagkönyvecskéi­ket. hogy jelenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtársnál a Vazov-utca 2. sz. alatti kultúrhelvség­ben ezek átvétele céljából Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök este IS—21 óráig. Jľbin kai ümeUzÁbik iíjdk Ki nyeri meg a versenyt? Járásunkban egymásután alakulnak az EFSz-ek. Szép szocialista munka­verseny indult meg közöttük, hogy ki végzi el jobban és gyorsabban az őszi betakarítási és vetési munkálatokat. Az esélyek egyenlők, mert egyforma száraz az idöjáiás az egész járásban. Eddig a legjobb eredményeket Lelesz, Királyhelmec, Nagygéres, Battyán, Zemplén, örös és Szentes mutatják A többi EFSz-ben is szépen fo'yik a munka. Járásunk minden falujában meglesz az egységes, vagy részleges vetési terv, még ott is, ahol egyelőre még nincsen EFSz. A leggyengébb községek Bacska, Kövesd, Borsi és Szentmária. Bácskán, ahol pedig már EFSz is van, valahogy hiányos a szö­vetkezeti munka. A traktor reggeltől napestig szaladgál de a tarlóbuktatás­sal Pató Pál módjára á'lnak. Majd meglesz — mondják — messze van még a fagy. i Ezekben a falvakban nem tud fel­szabadulni a kis- és középparasxt a falu gazdagjainak rossz befolyása alóí. E községek szocialista fejletlensége a helyi pártszervezet gyengeségére vaíL Le kellene leplezni és ártatmatlanná tenni a falu rosszakaratú kulákjart a kis- és középparasztság, valamint a munkásság előtt és úgy egyszeriben megváltozna a falu arculata. Hisszük, hogy ez csak idő kérdése, és es a négy község is megkezdi saját tudása és a fejlettebb községek tapasztalatai alapján a szebb szocialista jövő építé­sét. Reméljük, hogy minél hamarabb jelenthetjük: a királyhelmeci járás községei egymással versengve é» egymást felülmúlva kitűnő eredmény­nyel dolgoznak. Palágyi János, járási szöv. e!5ad<5, Lelesz. üzenet a tőrieknek Gyakran olvasok a tőrei EFSz ered­ményeiről. Nagy örömmel és büszke­séggel fogadom erről a híreket. Hogy miért érdekel annyira a tőrei szövet­kezet sorsa? Én is Tőrén születtem, ugyanazon a birtokon nevelkedtem, az Uj Szóban gyakran említett Furin­da és Dudás elvtársakkal együtt, sok más földműves társammal dolgoztam a nyakas Taubinger keserves kenye­rén. Az öcsém még ma is, mint tehe­nész dolgozik a szövetkezetben felesé­gével, hat gyermekével és öreg, 80 éves édesanyámmal rendesen megél­nek. Tiszta szívemből kívánok további sikere'cet és hasznos munkát a tőrei szövetkezet tagjainak, hogy virágoz­tassák fel még jobban azt a birtokot, amelyet azelőtt a munkásnyúzó Tau. binger elrabolt előlünk, őszinte üd­vözletem küldöm a tőrei szövetkezet tagjainak. Koncz Andris, Náchod. A csehszlovák hadsereg ünnepe Bodrogszerdahelyen Bodrogszerdahelyen október 5-én nagy ünnepséget rendeztek népi de­mokratikus hadseregünk tiszteletére. A műsor mindwi pontja azt bizonyí­totta, hogy Bodrogszerdahely népe felfogta szocialista állampolgári köte­lességét és nyiltan kiá'l a béke had­serege mellé. Az ünnepély valóban megható volt és a koreai nép hősi küzdelmének említésekor sok ifjú szí­vében fellángolt a béke megvédésé­nek harcos eltökélése. Ifjúságunk a történe'mi fejlődés kő. vetelményeinek megfelelően önkéntes kötelezettségeket vállalt építő H bé. keakarata kinyilvánítására. Az ünnepélyen résztvettek a cseh­szlovák népi hadsereg kiküldöttei, a helyi szervezetek vezetői, a helyi Nem­zeti Bizottság képvisel®, valamint n közép- és elemi iskolák tanítói és nö. vendékei. Az egybegyűltek lelkesen éljenezték Klement Gottwald köitár. sasági elnökünket, Široký elvtársat, • dicső vörös hadsereget és a csehszlo­vák népi hadsereget, továbbá Cepiéka honvédelmi miniszter elvtársat Kuczlk Pál, Bodrogszerdahely. Hadsereg napja Alsószelin Október 6-án tették le az esküt az újonnan bevonuló katonák a nép, a kormány és a köztársaság elnökére. A mi magyar ifjaink örömmel vonul­tak be abba a hadseregbe, amelynek tagjának lenni büszkeség. Jól tudjuk, hogy ez nem olyan hadsereg, mint a Horthy időké volt, amikor a katonák az úri osztály érdekeit védték. Ma már nem a burzsoáziát, hanem a dolgozó népet védelmezik Mi alsószeli föld­munkások a hadsereg napját nagy ünnepnek tartjuk és fokózott munká­val akarunk hozzájárulni annak a bé­kének a megvédéséhez, amelyet kato­náink fegyverrel a kezükben őriznek. Október 6-án este 19 órakor kezdő­dött meg az ünnepély, amelyen részt­vett a helyi Nemzeti Bizottság veze­tősége és a falu apraja-nagyja. A kultúrházban elsőnek Hilka elv­társ, a helyi Nemzeti Bizottság elnö­ke üdvözölte a hadsereg kiküldöttét, Sztaracsek szakaszvezető aspiránst és a megjelenteket Utána Sztaracsek I elvtárs mondott tartalmas beasédei Kifejtette, hogy népi hadseregünk olyan erős, amilyen azelőtt sohsem volt és egyöntetűen áll az egész dol­gozó nép mellett A jelenlevők kérdé­seire beszámolt arról, hogyan fogad­ták a laktanyában az újoncokat. A ka. szárnyák kapuiban zenekarok üdvözöl, ték bevonuló ifiainkat, akik az orvosi vizsgálat után szállásukra mehettek, ahol már kikészítve várta őket kato­nai felszerelésük, pontos méret sze­rint. Ma már senkivel sem történhetik meg az, ami a múltban oly gyakori volt, hogy a kiosztás felületes és kap­kodó eljárásával az újoncok nem kap­tak rájukszabott ruhát, vagy bakan. csot. A baráti kérdések és feleletek után népi hadseregünk tiszteletére szlovák és magyarnyelvű szórakoztató műsor, számokat adtak elő, majd az ünnepség a Munka dalával ért véget. Csandal István, Alsó szeli SORSJEGYEK a 63. čs. osztálysorsjátékra az OKRESNÁ SPORITEĽŇA POKLADNICA-nál Bratislavában kaphatók Első húzás 1950 november 15-ón Az osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1,000.000 Kčs-t kitevő prómián kívül 1 drb 500.000, 2 drb 250.000, 1 drb 200.000, 2 drb 150.000, 1 drb 120.000, 3 drb 100.000 stb., összesen 58,520.000 Kčs nyereményt sorsolnak ki. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik Id. Az osztálysorsjáték öt osztályra vctn beosztva. A sorsjegyek ára osztályonként: % sorsjegy 42.— Kčs, % sorsjegy 84.— Kčs, sors­jegy 168.— Kčs és egy egész sorsjegy 336.— Kčs. Itt tessék levágni és borítékban elküldenil — — — — A 63. čs. osztálysorsjáték I. osztályú húzására megrendelek: - drb nyolcad, drb negyed, drt> fél, drb egész sorsjegyet. Olvasható név: , Pontos elm: [ | | t t Engedélyezve PIO č. 20.868/50—II/3 z 5, X. 1950-

Next

/
Thumbnails
Contents