Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-12 / 236. szám, csütörtök

1990 ofeíSbar Vt to RétysziBtással a szárazság eften U J SM (Jzoly-ifa ae. fffg/ munka SzönetkezefehiU

bfn Az eléri eredmények meggyőzik a kételkedőket A földművelésügyi megbízotti hivatal rendezésében kétnapos tanulmány, úton voltunk, amelyen nagyon sok hasznos dclgot láttunk A bratislavai lapok szerkesztőségeiből mentünk erre az útra, hogy megismerjük földműves szövetkezeteink fejlődését és munkájuk eredményét. Voltunk Felsőpatonyban, Tőrén és Nemcsényben. Fe'SŐ ' 8"ííil¥ az első állomásunk. A negyedik típusú szövetkezet 125 taggal 1911 hold szántóföldön gazdálkodik. Meg :s látszik már, hogy FeJsőpatony volt az első azon falvak között, ahol már régebben megértették a szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét. Az új lakóházak és modern tehénistá lók már messziről azt mutatják, hogy a felsőpatonyi szövetkezetesek már nagyon sok jóhoz jutottak, amire az egyeni gazdálkodásban nem is gondolhattak vcflna. — Az egyéni gazdálkodásban mondja Vida István, aki a tehenei.et gondozza — soha sem tudtunk volna ilyen modern tehénistállót építeni. Dolgozhattam akármennyit, de pénzem soha setu volt. Az a gabona, ami a pár hold fö'demen termett, éppen csak, hogy elég vo't az árendára. amit a földek után kellett fizetni. Hol volt aztán még az adó, amiből bizony elég nagy összeg volt a szegény emberre kiszabva, mert nekünk kellett azért többet fizetnünk, hogy minél kevesebbet keljen a nagybirtokosoknak fizetniök. — Mennyire megváltozott a mi é'etünk ez alatt a két év alatt, arrióta a szövetkezetben dolgozunk. Minden hónapban megkapom a 3000 korona előleget. Ha aztán emelni fogjuk a tejhozaraot, az évi elszámolásnál ezen. felül még nagyobb összeg pénzt is fogok majd kapni. Már idáig is nagy eredményeket értünk el a tejtermelésben. Vo't olyan tehenünk, amelyik alig adott 5 liter tejet naponta, viszont ma már az átlag tejhozam napi 10 liter. Van olyan tehenünk is, amely naponta 18 liter tejet ad. Soha sem értük volna el ezt az eredményt, ha teheneink továbbra is a régi büdös istállókban maradtak volna és csak úgy tesséklássék módra gondoztuk volna őket. Sokkal több takarmányt megetéttünk, mint most és még sem tudtunk ilyen eredményeket erérni. Megnéztük a felsőpatonyi határt ;s. Hatalmas nagy táblákon lovasfogatokkal vetnek és boronálnak. Az őszi árpa és rozs már el van vetve, úgyhogy most már a búza vetése következik. Az egész búzavetés 224 hektár. Elvetését októbei 15-re tervezik. Október 30-ra már az őszi mélyszántást is befejezik. A dunaszurilaliü'Yi mmi gé

P. állomáson, az udvar képérő' nem is mondhatná az ember, hogy gépálllomáson van, mert az összes traktorok kint vannak dolgozni, hogy az EFSzekkel a szerződésileg megkötött munkákat a teiv szerint időben elvégezhesssék. Linder János, a gépállomás vezetője mondja, hogy teljes ütemben folynak az őszi munkák. A gépállomás 36 EFSz-el kötött szerződést Ezek közül 24 szövetkezetben az őszi és a tavaszi szántást a gépállomás végzi. Hat községben pedig csak az ö'szi szántást a búza és rozs alá. Ezekben a községekben az őszi mélyszántást a szövetkezetek a saját lófogataikkal végzik el A gépállomás eddig 50%-ra teljesítette az őszi munkák tervét. Most kötöttek szerződést a várkonyi EFSzel és már ki is mentek a traktorok, hogy 400 hektáron felszántsák a mezs. gyéket. A traktoiisták 150—200%-ra teljesítik normáikat. A egjobb teljesítményt Mészáros Jenő érte el, aki 270%-ra teljesítette normáját. A gépállomásnak a szerződések szerint 18.140 hektáron kell az őszi munkákat november 15-ig elvégeznie. Msspy^S*!'* má

r zöldelo vetések között megyünk. Az őszi árpa és a rozs már szépen kikelt. Megértették a nagykeszi szövetkezet tagjai, hogy a jó termést csak az őszieknek idejében való elvetésével biztosíthatják. Hata'mas táb'án mo-4 vetik az őszi takarmányt, a búzásbükkönyt Tizenkét fogat és tizenhét ember dolgozik rajta. Resetár András a legvidámabb tagja a csoportnak. Már messziről látni fehér haját, ahogy vidám füttyszóval megy a 'műtrágyavető gép után Resetár András már hatvan éves és kaphatna a szövetkezetben könnyefib munkát is, de ő csak a földeken szeret dolgozni. — Még bírom — mondia vidáman Resedár bácsi, — de még iobban bírnám, ha az én fiatal koromban is ilyen jó delguk lett volna a földműveseknek, mint amilyen most van. Mennyi műtrágyát elszórtam én kézzel, amikor még csak cseléd voltam. Sokszor már úgy. kimarta a kezem, hogy a hideg rázott már akkor is. ha csak a műtrágyára gondoltam. Most meg ballagok a gép után és közben vagy a pipára vagy pedig egy ió nótára gyújtok rá. Bárcsak volnék olyan harminc éves. Sokszor eszembe jut a régi világban átélt sok gürcölésem. Ezért jelentkeztem én is a szövetkezetbe, hogy legalább öregségemre kivegyen a részem abból a tóból, amelyre már olyan régen vártunk. Cita Antal két és fél hektár földdel lépett a szövetkezetbe. — Bizony — mondia Cita elvtárs, — most - már elmondhatjuk hogy elértük azt, amiért már régen küzdöttünk. Abból a pár hold haszonbéres földön termett gabonából, ha kifizettem a haszonbért, alig maradt annyi, hogy családommal megélhessek belőle. De nem is tudtam többet kihozni a földekből, mert csak tehenekkel dolgoztam és soha sem kepta meg a föld azt a munkát, amelvet most mi adunk neki. Jó mélyen felszántották a traktorok, utána hengereztünk és boronáltunk a vetés előtt, a műtrágyaszóró gépekkel elvetettük a műtrágyát, a vetés után pedig könnyű boronálást adtunk, úgyhogy a mi földjeinken jövő évre 26—28 q-ás termésre számítunk. Lesz is mit aprítani a tejbe, mert a ió munkának meg is lesz az eredménve. Nem messze a szövetkezeti táblától dolgozik Lukács Jenő 9 hektáros kózépgazda, aki még mindig egyénileg gazdálkodik. — Már régebben be akartam lépni a szövetkezetbe, — mondia Lukács gazda, — de mindig azt' beszélték, hogy a szövetkezetben elveszik a földet és éhen fogunk halni. Most már látom, hogy ez nem igaz. mert sokkal könnyebben dolgoznak, mint én, meg sokkal jobban is. Nekem még rozsom sincs elvetve, pedig én már régen a határban vagyok, amikor a szövetkezetesek még csak indulnak dolgozni. Én csak ezekkel a tehenekkel küszködök. nekik meg a traktor mindent felszánt. Most már beszélhetnek akármit. de egy héten belül én is a szövetkeze'ben fogok dolgozni A magam kárán tanultam s irigylem a szövetkezet tagjait a jó dolgukért. A szövetkezet a második lipus szerint dlogozik 102 taggal, 411 hektár földön. Már áttértek volna a harmadik típusra, de ennek az az akadálya, hogy az állatokat nem tud iák közös is állóban elhelyezni. Ha a falu közelében lévő állami birtok átengedné az is'állót, amelyet az állami birtok különben is nélkülözni tudna, a szövetkezet azonnal a harmadik típusra térne át. Lá'hatjuk, hogy Nagvkeszin is győzött a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. mert a faluban a leghitetbnebb ember. Lukács Jenő is. a szövetkezetben akar már dolgozni. űz ö zi8

l

? vésésévé! legjobban Tőrén vannak előre. Az őszi vetemények közül 10 hektár őszi árpa. 35 hektár őszi bükköny és 120 hektár rozs már a földben van. A búza vetését is megkezdték 186 hektáron és oár nap múlva már be is fejezik az összes őszi gabonák vetését. A répa kiszedése után a szövetkezet 10 új családi ház építését kezdi meg, amit a terv szerint a iövő évben fejeznek be. Dudás József a sertéshizlaldában dolgozik. Kötelezettséget vállalt és versenyre hívott ki egv más szövetkezetben dolgozó etetőt, hogy melyikük tud ugyanazon idő alatt több sertést etetni és ugyanakkor a szövetkezeinek még más munkával is segíteni, mint ahogyan ezt Dudás már a répaszedésnél is csinálta. A verseny lényege az, hogy kevestebb költséggel több húst kitermeln a közellátás részére. — mondotta Dudás bácsi. 8 nemcsénv? volt grófi kastélyban is megváltozotl az élet. A régi cselédek, akik mindig az ispánok kegyetlen szidalmai között mentek a munkára, ma már a szövetkezetben először a maguk közt megbeszélt tervek szerint dolgoznak és nem kell, hogy valaki mindig a nyomukban legyen a munkánál. Alig huszonhatan vannak a negyedik típusú szövetkezetben, de már nagyon szép eredménveket értek el. Azon iparkodnak, hogv amitől a régi úri rendszerben elmaradtak, most minél előbb helyrepótol iák. Október 28-ra befejezik a kutúrház építéséi. Ott, ahol a régi földesurak a cselédekből kiszipolyozott kereseten dáridóztak, pár hét múlva egy beépített színpad és moziterem lesz. hogy majd a tél

5 estéken az ifjúság színdarabokkal szórakoztassa a dolgozó népet. Háromszor hetenkint pedig mozielőadás lesz. Így érjük majd el, hogy a dolgozó parasztság örökre elfelejti a régi kizsákmányoló rendszert és ha ezt minden paraszt megér'' akkor a földműves életszínvonala a városi dolgozóéval egyenlővé válik. Méri Ferenc. REGI ES UJ V1LAG Amilyen fontos jövőévi termésünk biztosítására az, hogy az őszi gabonafélék vetését idejében és jól elvégezzük éppen olyan fontos az is, hogy azokon a területeken, amelyeket most nem vetnek be, tehát a tavasziak alá maradnak, az őszi mély» szántást az utolsó barázdáig elvégezzük. Az őszi mélyszántás azonban nemcsak soronlévő munkát jelent, hanem ennél sokkal többet: harcot az időjárás ellen. Közismert dolog, hogy az a csapadékmennyiség, amely nálunk egész esztendőben leesik, megfelelőképpen elosztva bőven elég volna a növények fejlődéséhez. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a legtöbb eső ősszel van, utána meg télen hó s aztán tavaszszal vagy nyáron, amikor a növényeknek a legnagyobb szükségük volna a nedvességre, sokszor hónapokig nem esik egy szem eső sem: Ilyenkor aztán kiszárad, vagy elfonynyad a vetemény, s ha meg is marad, akkor is csak silány és gyenge termést ad. A parasztember aztán először csak mérgelődik és elmondja tízszer is, hogy milyen jó munkát adott a földnek, meg hogyan trágyázott és mégis milyen rossz termése lett, de azután belenyugszik az általa megmászhatatlannak hitt dologba. mert mint mondani szokta, „mit lehet tenni, az időjárás nem kedvez". Belenyugszik abba, hogy az árpa holdanként csak 2—3 mázsát adott vagy nem egyszer megtörtént az is, hogy a föld még csak a vetőmagot sem termette meg. A hibák, a rossz termés okainak keresésében, a paraszt csak a kedvezőtlen időjárásig jutott el, de egyáltalán semmiféle kísérletet sem tett arra, hogy szembeszálljon és dacoljon az időjárással és amenynyire csak lehet, ezt a kedvezőtlen időjárást legyűrje és megfelelő irányba terelje. Pedig bőven van arra lehetőség, hogy a paraszt eredményesen harcoljon az időjárás viszontagságai, különösen pedig a szárazság ellen. Csak nem szabad fülét befognia és szemét behunynia, hogy semmi újat be ne fogadjon és meg ne lásson, ahhoz tartva magát, hogy „Így csináltuk mink ezt mindig és mégis megvoltunk". Aki ilyen elveket vall, az persze nem juthat előbbre, ugyanott van, ahol az apja vagy a nagyapja volt, pedig hát hiába, két-három emberöltön keresztül nagyon is sokat változik és halad a világ és ebből a haladásból a parasztság sem vonhatja ki magát. Ha pedig ezt teszi, akkor az csak a saját kárára és rovására történik. A múltkoriban, amikor a kukoricatörés kezdődött, Komárom-Szentpéteren jártam. Mikor dolgomat elvégeztem, beszélgetni kezdtem egy parasztemberrel. Kevés egy-két hold földecskéje lehet. Ügy látszik, ezenfelül még dolgozni is jár valahova. Javakorbeli ember volt, lehetett úgy 40 év körüli, a fia traktorista. Persze az idei termésről volt szó. — Az bizony nem volt a legjobb — mondja az ember —, sőt majdnem azt lehet mondani, hogy nálunk egyenesen rossz volt. Az ilyen szárazságot, mint amilyen az idén is volt, hiába, a mi földjeink nem bírják. Nézze, — mutatott rá a kukoricagóré r a —, ha valakinek mondanám, talán el sem hinnék, hogy ez az egész kukoricatermésem, ami itt van. A kukorica, ami a góréban volt csövesen sem lehetett több 2 mázsánál. — Négyszáz öl földnek az összes termése — mondja az ember. Ezek szerint tehát a kukorica hektáronként csak 14 mázsás termést adott. Ez a ter.-Tiés pedig még a rossz termésnél is rrsszabb. Tudom jól, hogy a tartós nyár szárazság, különösen a kapásnövénvekre nagyon ártalmas volt, de hogy G-nnyire gyenge termés legyen, ahhoz már katasztrofális szárazságlak kell bekövetkeznie, ettől pedig az Idén szerencsére még nagyon messze voltunk. Más hibának kellett ott lennie. Az ember elmondja, hogy a föld, amely h p kukoricát vetettek, kapott egy tarlószántást, majd pedig tavaszszal szántotta meg ismét, amikor a trágyát is leszántotta. Ez volt az öszszes munka. Mikor magyarázom neki. hogy a tavaszi szántást el kellett volna hagyni s helyette az őszi mélyszántást megadni a földnek és ebbe a tavasszal elmunkált őszi szántásba kellett volna vetni a kukoricát, — szinte csodálkozva nézett rám az ember. Kiderült, hogy soha még csak nem is hallotta, hogy öszi szántásba is lehet kukoricát vetni a nélkül, hogy ezt a földet tavaszai megszántaná. Apjától tanulta, az meg ugyancsak az apjától tanulta, hogy a kukorica talajmüvelése: tarlót szántani, aztán tavasszal, amikor trágyázzák a földet, ismét szántani. így . csinálták emberöltők óta, így csinálják ma is. Az őszi szántás ellen azzal védkezett. hogy mit ér az öszi szántás, hiszen az télen úgyis annyira megtömödik, hogy tavasszal újra kell szántani. Nehezen tudtam vele csak megértetni, hogy erre vannak a nehéz talajporhanyító eszközeink, mint a tárcsa, grubber és a kultivátor és fél termést jelent az, ha a tavasziakat az így elmunkált öszi szántásba vetjük. Különösen nagy jelentőséggel bír ez az eljárás az olyan agyagos kötött talajokon, mint a szentpéteri föld is, amely különben is könnyen és hamar kiszárad. Mi még nem tartunk ott, ahol a Szovjetúnió, hogy hatalmas öntözőmüveket létesítsünk és így védekezzünk a szárazság ellen. Éppen ezért minden lehetőséget fel kell használnunk arra, hogy a föld a csapadékot minél jobban felfogja, illetve, hogy a föld nedvességét minél jobban megőrizhessük. Erre a célra pedig alapvető jelentőségű a minél tökéletesebben végrehajtott öszi mélyszántás. Egyedül csak az őszi mélyszántással biztosíthatjuk a növények fejlődéséhez szükséges nedvességet, hogy így eredményesen harcoljunk a szárazság ellen. Az ősziek vetésének befejeztével tehát az legyen a legfontosabb feladat. hogy az őszi mélyszántást minden barázda földön elvégezzük. Ennek a munkának a végzésében különösen nagy feladat hámi az állami gépállomásokra. Mind a földműves szövetkezeteknek, mind pedig az egyénileg gazdálkodó parasztságnak arra kell törekedniök, hogy az öszi mélyszántás elvégzésére még idejében biztosítsák a gépállomások segítségét. Az öszi mélyszántás annál tökéletesebb, minél mélyebb. Ilyen mélyszántást pedig csak gépi erővel lehet végezni. Az öszi mélyszántásnál azt is tartsuk szem előtt, hogy a földbe milyen vetemény kerül. Más mélységű öszi szántást kíván a gabonaféle és mást a kapásnövények. A lehető legmémélyebb ősziszántást a kukorica, de különösen a cukorrépa alá adjuk. Ezeknek a növényeknek a leghoszszabb a tenyészidejűk, fejlődésükhöz ezek kívánják a legtöbb nedvességet, — viszont minél mélyebb az ösziszántás, annál több csapadékot tud a föld tartalékolni, tehát ezért szükséges, hogy a hosszú tenyészidejű kapásnövények alá a lehető legmélyebb ősziszántást adjuk. A jól végzett öszi szántással nemcsak a szárazsággal vesszük fel a harcot és termésünket ezzel már nagyrészt biztosítjuk, hanem lényegesen csökkentjük a tavaszi munkákat is. A jó gazda pedig — akár szövetkezetben, akár egyénileg dolgozik — ezzel is számol. Koppant nagy időnyereség az. ha tavasszal a sokszor amúgy is nagyon rövid időt nem kell szántással eltölteni, hanem csak a gyors, de mégis jó munkát végző talajporhanyítókkal a földet a legrövidebb időn belül a vetésre elő lehet készíteni. Ezenfelül pedig különösen kapásnövényeknél azt is figyelembe kell vennünk, hogy a téli fagy a szántásnál keletkezett rögöket szétomlasztja és így a tavasszal jól elmunkált öszi szántás olyan lesz, mint a hamu. Öröm az ilyen földön kapálni, gyorsabb, meg jobb munkát lehet rajta végezni kapáláskor, mint a tavaszi szántáson, amely ha bármilyen jó munkát is kap, mégis csak rögös marad. Az öszi mélyszántás jelentőségét nagyon találóan állapította meg Furinda Rezső, a tőrei szövetkezet aratási ünnepségén, amikor azt mondotta: „mi ekékkel visszük a vizet a földre". Tényleg: az öszi mélyszántáskor rávisszük a vizet a földre az ekével, ellenben, ha tavasszal szántjuk a földet, akkor éppen ellenkezőleg: elvisszük a vizet a földről. Az ősziek vetésének befejeztével mind a földműves szövetkezetnek, mind pedig az egyéni gazdálkodóknak a legsürgősebb feladatuk az legyen, hogy az öszi mélyszántást az utolsó barázdáig elvégezzék. A falusi helyi pártszervezetekre hárul a feladat, hogy ellenőrizzék, hogy ez tényleg mindenütt megtörténjék s amenynyiben arra valahol szükség volna, az esetleges akadályokat kiküszöböljék. (Folytatás a 4. oldalról.) akik' felvilágosítottak bennünket és megmondták nekünk, hogy mit olvassunk. így aztán kinyílott a szemünk és ma már ott tartunk, hogy nálunk az üzemben a fejlettebb munkások miaguk tartanak nekünk előadásokat. Ezek az előadások nagyon fontosak. Az ember nemcsak kérdezhet, hanem feleletet is kap. Nincs, nem létezik olyan kérdés, amire © szocializmus nem adhatna feleletet. Az is tartott egy ideig, amíg rájöttünk, hogy a szocializmust mi éltetjük és tápláljuk munkánkkal. Erre akkor jöttünk rá, amikor vitatkoztunk. Felhangzott egy kérdés és feleletet közüsan adtunk rá. így, ahogy mondom, közösen. Ez is mondott valamit, a másik megtoldotta és a harmadik kiegészítette, amíg teljesen nem fedte a felelet az egész kérdést. Mondanom sem kell, hogy kérdezni sokkal könnyebb, mint felelmi, de ez | nem is csoda. Mi, munkások évtizedeken át nem tettünk egyebet, mint kérdeztünk, de feleletet csak most. a felszabadulás után kapunk mindenre. — Az a munkás, aki nem értette még meg teijesen az imperializmus törekvéseit — folytatta az élmunkás —, ez most, a koreai eseményeknél tökéletesen megértette. Ez a háború ben nünket, munkásokat a legerősebb összetartásra ösztökél. A normát azóta az összmunkasság önkéntes hozzájárulásával megsziUiirdítoMuk és mé gtöbbet fogunk termelni, mint eddig, hogy erősebbek, hatalmasabbak legyünk, mint valaha is voltunk. Mi tudjuk azt, hogy a koreai háború nem elszigetelt jelenség. A koreai nép a békéért, a szabadságért harcol. A koreai nép hősiességének és bátorságának győznie kell és nekünk, akik a béke táborához tartozunk, minden támogatóst meg kell neki adnunk. Lehetetlen, hogy tétlenül nézzük az amerikai imperializmus támadását, | hisz az nem egyéb, mint lincselés. Igen, egy ország dolgozó népét akarja az amerikai imperializmus meglincselni, ezt bizonyítják a kegyetlen bombázások és anyák meg gyermekek tömeges legyilkolása. Ezt nem nézhetjük tétlenül. Az ENSz-ben most folyik a nagy koreai pör. A hatalmas Szovjetúnió védi a békét és Koreát a lincselők, a háborús uszítók ellen. Naponta szívdobogva lesem a koreai pör eldőltét és nekem az a ná zetem, hogy a világ összes becsül és békeszerető dolgozóinak mindn igyekezetükkel síkra kell azállr/c'. Korea népéért. Be kell végre biz nyítanunk az imperializmusnak, hogy nemcsak egy népet, de egyetlen négert sem szabad többé meglincselnie. A munkás elhallgatott, tűnődő, de határozott tekintettel nézett maga elé. Látni lehetett raju, hogy gondolatban ott jár a koreai harctéren és szíve dobbanásával kíséri Korea népének hősies szabadságharcát.