Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-12 / 236. szám, csütörtök

tfJSli 1950 október 12 yPlil lállunk a ^Szovjetunióban TV. Meggyőződtünk arról, hogy a. füves vetésforgó emeli a lakj termelékenységét, emeli az állattenyésztés számára a takarmánya lapot és meg változtatja a taLj struktúráját, ami számunkra nagyon fontos, mert nálunk is csapadékhiány van. A füves vetésiforgó jó feltételeket biztosít mind a növényi termelésnek, mind az állattenyésztésnek. Az 1949-es évben a „Molotov"-kolhoz 21.000 métermázsa gabonát takarított be. Ebből az államnak és a helyi traktoraHorniénak 7546 métermázisát szolgáltattak be. Ezenkívül 2562 méter-mázsát vetőmagnak hagytak. A gabona többi részét szétosztják a kolhoztagok között a munkaegységek szerint. A kötelező beszolgáltatásokat a terv feltételei szerint állapítják meg. így például a járásnak 60 kg gabonát kell beszolgáltatnia hektáronként. A „Molotov" ^-kolhoznak azonban hektáronként 75 kg gabona van előírva a járási előíráso nkívül. Ezt az előírásit az összes termények helyett búzában is teljesíthetik. így például a kolhoznak 300 hektár földje van. A beszolgáltatás! mennyiség hektáronként 75 kgot, tehát összesen 2250 métermázsa gabonát tesz ki. Az állam mázsánként 8 rubelt fizet. A gabonafelesleget a kolhoz szétoszthatja a kolhoztagok között, akik ezt a szabadpiacon eladhatják vagy pedig közös megegyezés után u. kolhoz sajátmaga viszi piacra ezt a gabonát. A szabadpiacon a gabona árán a vevő és az eladó megegyezik. A kolhoz iparkodik. hogy minél több gabonát vethessen, hogy ilymódon a kolhoznak a kötelező beszolgáltatáson kívül minél több maradjon, illetve, hogy mennél többet eladhasson a szabadpiacon. A kolhozban a földmunkákat a helyi traktorállomás végzi. A traktorálilomiással a kolhoz szerződést köt, amelyben pontosan fel van tüntetve, hogy hány hektáron és milyen munkákat fog végezni a traktorállomás és hogy munkájával milyen hektáronkénti hozamot biztosít, A szerződések a tavaszi munkák megkezdésétől a késő őszi munkák befejezéséig szólnak. A szerződés pontjainak pontos betartásáért a helyi traktorállomas felelős, aki az állomás többi alkalmazóijaival együtt az elért hektáron kénti hozam szerint van bérezve. Ha a termés jobb, a traktorállomás többet kap, ha a termés gyengébb, a traktorállomás jutalma is alacsonyabb. A mult évben a kolhoz több, mint 5 mázsa gabonát fizetett minden hektár megműveléséért, de általában a traktorállomás munkáját a hektáronkénti földhozam 20 százalékával jutalmazzák. A traktorállomás által elvégzett munkát egy bizottság vessd át, amely a traktorállom'ás és a kolhoz agronómusaiból, a kolhoz elnökéből, egy brigádosból, aki a munkát irányította és a kolhoz legidősebb tagjából áll. így persze lehetetlen, hogy a traktorállomás a munkát felületesen végezze. Ellenkezőleg, minden traktorista iparkodik, hogy' munkáját a kolhoz jóváhagyással átvegye, mert máskülönben a munkát még egyszer el kell végeznie saját számlájára. A helyi traktorállomással kötött szerződést a kolhoz összgyűlésén fogadják el. A „Molotov"-kolhozban az állattenyésztés vezetője Kalinicsenko elvtárs. összesen 4 farm van alakítva. A farmok élén egy vezető áll, akinek gondjaira bizonyos mennyiségű szarvasmarha van bízva. A kolhoznak meg van a maga termelési terve és ezt teljesítenie kell. Az idei tervben 420 darb szarvasmarha van feltüntetve. Ebből 110 fejőstehén, a többi pedig fiatal növendékállat. Egy tehénné) évente 3500 liter tejhozamra számítanak. Az egyes tehéniajták kitűnő eredményeket mutatnak fel- Pl. a Kosztromka tehén évente 3800 liter, a Bajilka tehén az első borjú után naponta 22 liter tejet ad. A fejősök a farmon 8—11 tehénről gondoskodnak, amelyeket etetnek, fejnek, de a takarmány előkészítése már nem az ö dolguk. A borjúk naponta 700 gros súlygyarapodást érnek el. A szarvasmarhákat minden hónapban megmérik, hogy meg lehessen állapítani a súlygyarapodást, vagyis, hogy ki lehessen értékelni a munka eredményeit. A kolhozban egy új istállót építettek, amely 152 fejőstehenet fo-gad be. Az istállóban a munka gépesítve van. Az istálló mellett 200 tonnás szilák vannak. Az állattenyésztésben elért eredmények a szovjet kolhoztagok törhetetlen szorgalmas munkájáról tanúskodnak. Ha bármelyik kolhoztaggal beszélgetünk, mindegyikük pontosan és határozottan mondja: „Egy év alatt ezt és ezt megtesszük és ilyen és ilyen eredményeket érünk el". A kolhoztagok részletesen ismerik a termelési tervet és napi tevékenységük arra irányul, hogy ezt a tervet teljesítsék. Hasonlóképpen túlhaladták a tervet a sertésfarmon is 80 darabbal. Ma a sertésállomány 250 darabból áll. A sertésfarmon a munkát úgy osztották fel, hogy minden 10 anyadisznóról egy ember gondoskodik. A gondozókat az elért eredmények szerint bérezik vagy a súlygyarapodás, vagy pedig az elválasztott kicsinyeli száma szerint. így uéldául minden elválasztott malac után 4 és fél munkaegység jár. Az eredmények tehát nagyon jóik. A mult évben sikerült 18 malacot felnevelni egy anyadisznótól. Egy métermázsás súlygyarapodásért 10 munkaegységet számítanak a godozónak. A bérezés itt is az elért eredmények szerint megy. Az egyénele érdeke szorosan összefügg a kolhoz érdekével. A juhtenyésztésben a tervben 3007 juhról van szó. Ma már 3700 juh van a kolhoz birtokában. A terv darabonként 4 kg gyapjút állapít meg. Azonban 5 kg és 100 gramm gyapjút is lenyírtak dara benként a juhokról. A juhokat mesterségesen termékenyítik meg. Átlag 2—3 kisfoárányt hatnak világra. A mesterséges megtermékenyítés sikere 96 százalékos. A juhokat nagy legelőkön egy pásztor őrziegy nyáij kb. 200—350 juhból áll. A juhpásztor is az elért eredmények szerint kapja fizetését, még pedig a súlygyarapodás, az elválasztott bárányok és az elért gyapjúmenyiség szerint. A juhok átlag 50—70 kg élősúlyt is elérnek A birkáknál 100— 120 kg súly is elérhető. A baromfitenyésztési tervben 1200 baromfiról van szó. Ezt a tervet is túlhaladták, mert ma 2000 baromfival rendelkezik a kolhoz, annak ellenére is,, hogy i'tt az időjárás egyáltalán nem kedvező, mert a tél hosszú és hideg. A méhtenyésztésről sem feledkeztek meg ebben a kolhozban. Fjodorovics elvtárs már régi méhész. Most 100 méhcsaládot gondoz. Megmagyarázta, hogy a méhészet célja nemcsak az, hogy mézet nyerjenek, hanem a méhek segítségével akarják biztosítani a növények beporzását. E célból kiszállítják a méhcsaládokat évente a földekre. A méhek átlag 52 kg mézet adnak családonként. Vannak azonban esetek, amikor két mázsa mézről is lehet beszélni. A zöldség, gyümölcs és ribizlitermés is magas fokon áll. Az 50 hektár nagyságú kert védőövezetekkel van körülvéve, hogy megtartsák a téli csapadékot, másrészt pedig, hogy megakadályozzák a föld kipárolgását és hogy védjék a kertet, illetve a növényeket a hideg szelek behatolása ellen. Annak ellenére, hogy itt az éghajlat kedvezőtlen, a kolhoztagok igazi csodákat érnek el. Láttuk az üvegházakban, hogyan gondozza a kolhoz elnöke a citromfákat, a man darinfák keresztezését. Ebből a keresztezésből egészen új gyümölcsfajtát kaptak. Hrinko elnök kijelentette, hogy életének további részét a meleg éghajlatot szerető növények hideg éghajlatú tájakon való termelésével kapcsolatos kísérletekre fordítja. A kert e^yik részében dinnyék nőnek. Az üvegházban több kilogramm súlyú dinnyéket láttunk. A paprikatermelésben is szép sikereket értek el. Hasonlóképpen a dohánytermelést is nagyban űzik. Nagy területeken vannak uborkavetések, másutt pedig eper, egres- és ribizlibokrok virítanak. Hrinko elvtárs a következőket mondotta: „Ma kertünkben kb. 120 fajta gyümölcs és kb. 500 fajta növény van. A kertből évente 800—900.000 rubelt veszünk be." A kolhozban nemesítéssel is foglalkoznak. Iparkodnak az egyes növényfajtákat alkalmazni a helyi éghajlati viszonyokhoz. így például egy próbaföldön többkalászú búzát termelnek, amely hektáronként 80—100 métermázsát fizet. Nevezetes a normurátori búza is, amelynek kalászai szintén nagyok és a szemek 12 mm hosszúak. Az új vetőmagok alkalmazásánál nagyon következetesen járnak el. Az egyes brigádtagok a saját földdarabjukon dolgoznak egész éven át. Az ezen a da rabon elvézert munkáért mindenki sajátmaga felelős. A Molotov-koihoz nemcsak termel, hanem a nyersanyagokat legalább is részben feldolgozna otthon. A cukorgyárba például már nyerscukrot szállít be. A burgonyából előállítja a saját szükségletét fedező keményítőt, a kora; almából konzervet, a ribizliből, egresből és eperből pedig különböző szörpöket, limonádékat, jamet és más frissítőket készít. Ebben a szektorban nyáron át öt ember, télen pedig 20— 25 ember dolgozik. A tejből vajat és sajtot készt+enek. A kolhoznak saját villanytelepe van, amelynek 270 kw kapacitása von. A villanytelep a lakóházak és » gazdaisági gépek számára szükséges áramot fedezi. A gépek megjavítására műhelyek vannak, még pedig lakatos-, asztalos- stb. műhelyek. Ezeket a műhelyeket nemrégen építették, A kolhoz fejlődését az újonnan épített téglagyár is mutatja, amelyben évente egymillió téglát gyártanak. Az egész kolhozbeli építkezést egy mérnök vezeti. Mindenekelőtt gazdasági, illetve termelési épü leteket és lakóházakat építenek. A kolhoz építését pontos terv szerint végzik. A tervet az összkolhoz-gyűléseken megbeszélik, ezenkívül fontos pénzügyi és termelési tervet is készítenek. Először összeállítják a vetési terület tervét, kiszámítják, hogy milyen költségek várhatók, hány munkaegység ledolgozására lesz szük. ség, mennyit fog kelleni a helyi traktorállomás munkájáért fizetni és menmyi kerül szétosztásra a kolhoztagok között. Kiszámítják, hogy menynyit kapnak a gabonáért, mennyit az olajosmagvakért, mennyit fordítanak a bevett pénzből a bölcsödékre, óvoés m'is alapokra s hogy menynyi adót fizetnek. így felállítják az egész évi mérleget. A végelszámolást az év végén ejtik meg. A kolhoz tagjait a munkaegység szerint bérez' Évközben a kolhoztagok előleget is vehetnek fel. A normákat a kolhoz maga állapítja meg. Először felülvnzsgálják a mult évi normákat és azokat az idei viszonyokhoz alkalmazzák. A megállapított normákat az összkolhoz-gyűiés fogadja el. Hogyan bérezik a kolhoztagokat? Minden kolhoztagnak van egy tehene, egy borja, egy sertése és 10 juha. Ezenkívül a kolhoztagok 0.50 htktáron saját szükségletükre zöldséget vagy mást termelhetnek. Hrinko elvtárs azonban megjegyezte azt, hogy a kolhoztagok átadják parcelláikat a kolhoznak, mert a kolhoz ellátja őket a szükséges mezőgazdasági terményekkel. A mult évben egy munkaegységért 7.20 rúbelt, 3 kg gabonáit, 30 dkg kölest, 3 dkg mézet, fél kg olajosmagvat, fél kg zöldséget és másfél kg burgonyát fizetnek. Például Szegelov traktorista egy szezon alatt 30 mázsa gabonát és 80Ö0 rúbelt keres. Ezt a keresetet 3 hónap platt érte el. Az év többi részében a koi hozműhelyben dolgozott. Több kolhoztag évente 800, sőt 1000 munkaegységet is elér. A műhelyi dolgozók, amint mondották, naponta átlag 3 munkaegységet is ledolgoznak. A magasabb iskolai végzettséggel báró dolgozóknak naponta 2 munkaegységet számítanak. H

a különösen jó eredményt mutatnak fel, azért külön jutalomban részesülnek. A régi, jói bevált dolgozók 15 százalékkal magasabb jutalomban részesülnek. Kiimová elvtársnő, eki 20 évien keresztül gondoskodott 8 tehénről, a megállapított béren kívül évente 300 liter tejet kap. A kolhoztagok építhetnek maguknak lakóházakat. Ebben a. kolhoz jelentős segítséget nyújt. A kölcsönzőit pénzt 10 év alatt kell visszafizetni. Ebben az esetben a ház a kolhoztag tulajdona lesz. Ellenkező esetben azonban a ház a kolhozé marad. A Molotov-koihozban gondoskodnak a dolgozó anyák gyermekeiről, bölcsődék, óvodák létesítésével. A sürgős munkák idejében bevezetik a közös étkezést. Az élelmiszerellátással járó költségeket a kolhoz megtéríti. Az idősebb embereket a kolhozban megbecsülik. Tanácsadókat és tanítókat látnak bennük. így például a 75 éves Polykarpov, aki jelentős mértékben résztvett a kolhoz építésében, most egészen a kolhoz költségén él. A kolhoz üzleteiben mindenütt ingyen hozzájut a szükséges áruhoz. Hrinko elvtárs a következőket mondotta: „Ilyen emberekkel könnyű a szocializmust építeni. Annyit dolgozik, amennyit bír s annyit fogyaszt, amennyire szüksége van." A kolhoz a legjobb dolgozókat üdülőtelepekre küldi. Most is 6 kolhoztag üdül az ország legszebb vidékén. További 4 ko'Jhoztag pedig már visszatért az üdülésről. 1930 óta a kolhoznak saját orvosi rendelője van. Az orvost az állam fizeti. A nőknek egy év alatt 125 munkaegységet kell ledolgozniok. Az állapotos asszonyoknak 2 hónapos fizetett szabadságra van joguk. A kolhozban a tagok kultúrszükségleteiről is gondoskodnak. A kolhoz közepén hatalmas kultúrház áll, amelyben mozi, lvelyi rádió, gazdag könyvtár, különféle hangszerek stb. vannak. A kultúrházban különböző szakelőadásokat tanának. Ezenkívül gyakoriak a viták is, mint pl., a nemzetközi helyzet megbeszélése. A kolhozba 46 különféle folyóirat jár. Több érdeklődési irányú önképzőkört is alakítottak maguk között a kolhoztagok. Különösen jól működik a zenei, szavaló és színi önképzőkör. Az önképzőkörök tagjai több elismerő okmányt és értékes könyvet kaptak. A kultúra itt nagyon magas színvonalú. Dvofák József, i munka jutalmazása az EFSz-bea Norma- és munkaegység Földműves Szövetkezeteinkben most retein belül az összes munkákat köaz ősz' m'iTi í ik tervének elkészítésénél kitűnt, hogy t'ibb szövetkezetben egyáltalában nincsenek tisztában a tagok munkájáért járó jutalmazással, illetve a szövetkezet jövedelmének a tagok közti szétosztásával. A legtöbb szövetkezetben összetévesztik a normát a munkaegységgel vagy fordítva. Az első típusú szövetkezetekben a mezsgyék megtartásával bevezetik a közös vetési eljárást, közösen végzik a mezei munkákat, közösen használják a szövetkzeti és magánigákat és a betakarítást minden egyes tag egyénileg saját parcelláján végzi el, A második típusú szövetkezetben bevezetik a közös vetési eljárást, felszántják a mezsgyéket, a munkákat közösen végzik el, a termést is közösen takarítják be és azt a tagok között a földjeik után járó mértékben szétosztják. Tehát az a tábla, amelyikbe búzát vet a szövetkezet, legyen mondjuk száz hold. Kis Péternek pedig a földjei arányában a termelési szerződés szerint két hold búzát kell vetnie. Minden munkát, így tehát az aratást és a cséplést ls közösen végzik. A cséplésnél aztán majd megállapítják, hogy pl. a búza holdanként) átlagtermése tíz mázsa szem és 15 mázsa szalma. Kis Péter tehát a két hold búza vetése után 20 mázsa búzát és 30 mázsa szalmát kap. Az elosztás ugyanígy történik a többi veteményekkel is. A közös munkák elszámolása pedig mind az első, mind a második típusú szövetkezetekben a következőképpen történik: Mind a két típusú szövetkezetben a mezei munkákat közösen végzik. Ez azt jelenti, hogy Kis réter nemcsak a saját földjén dolgozik, illetve nemcsak azt a ivnukát végzi el, ami éppen az ő földjén van, hanem dolgozik a szövetkezetnek is, viszont a szövetkezet is dolgozik neki. Éppen ezért természetes, liogy a szövetkezet minden egyes tagnak a végzett munkájáért jutalmazást fizessen, viszont az is természetes, hogy minden egyes zösen végzik. Éppen ezért szükséges, hogy az első és a második típusú szövetkezetekben munkanormákat állapítsanak meg és mindjárt azt is meg kel állapítani, hogy milyen munkáért mennyit fizetnek. A harmadik és a negyertik típusú szövetkezetekben már egészen más a helyzet. Ugyanis a harmadik típusú szövetkezetben a tagok a termésből, tehát a jövedelemből nemcsak a földterület nagysága szerint részesülnek, hanem itten már nagyobbrészt a végzett munka szerint és csak kisebb részben a földterület nagysága szerint. Vagyis nem úgy, mint a második típusú szövetkezetben, hogy Kis Péter a két hold búzavetésből megkapja a termett 20 mázsa búzát és 30 mázsa szalmát, függetlenül attól, hogy Kis Péter mennyit dolgozott a szövetkezetnek. A harmadik típusú szövetkezetben megállapítják, hogy pl. minden hold föld után a tulajdonosnak 100 korona haszonbért fizetnek, ugyancsak függetlenül attól, hogy Kis Péter menynyit dolgozik a szövetkezetben. A többit; tehát a haszon nagyobbik részét már a végzett munka szerint osztják szét a tagok között. Természetesen ahhoz, hogy a munka jutalmazása valóban a végzett munka szerint történjék, itt is meg kell állapítani, hogy milyen munkáért milyen arányban részesül a tag a jövedelemből. A harmadik típusban azonban azt sem lehet előre megállapítani, mint a második típusban, hogy egy hold lekaszálásáért 200 koronát fizetnek, mert hiszen előre senki sem tudja, hogy milyen lesz a termés, mekkora lesz a szövetkezet jövedelme, tehát azt sem lehet tudni, hogy a jövedelemből egyes munkákra mekkora részesedés esik. Ez majd csak az évvégi elszámolásnál tűnik ki. Akkor pedig lehet, hogy az egy hold lekaszálásáért nem 200 korona, hanem 300 korona fog jutni. Ez kizárólag csalt a terméstől, a szövetkezet jövedelmétől függ. Meg kell viszont azt előre állapitatag megfizesse azt a munkát, ame- h

oSy rS.

ve

s munkákban mi a lyet a szövetkezet neki végzett. Például Kis Péternek 6 hold földje van és tagja a második típusú szövetkezetnek. A szövetkezetben az összes munkákat közösen végzik, tehát Kis Péter tavasztól őszig a szö\etkezetben dolgozik. Munkájáért jáió fizetést esetenként, legtöbbnyire havonként, a szövetkezettől megkapja. Ugyanekkor viszont azt is megállapítják, hogy a szövetkezet mennyi értékű munkát végzett Kis Péternek s ezt viszont Kis Péter, fizeti meg a szövetkezetnek. A termést majd Kis Péter a földjei arányában megkapja, függetlenül attól, hogy ő mennyit dolgozott a szövetkezetnek és viszont/ a a szövetkezet mennyit dolgozot neki. Nem minden ember dolgozik egyformán, mert van ember, aki másfél holdat is lekaszál egy nap alatt, de van olyan ember is, aki a legnagyobb igyekezete mellett sem tud 800 vagy 1000 ölnél többet lekaszálni. Éppen ezért a fizetést sem lehet minden ember számára egyformán megállapítani. Aki jobban és többet tud dolgozni, annak többet is kell keresni. Szükséges, tehát, hogy az első és a második típusú szövetkezetekben munkanormákat állapítsanak meg, amelyek szerint a tagokat a végzett munkájuk után jutalmazzák. Pl. megállapítják, hogy a kaszálásnál a norma egy magyar hóid lekaszálása. Ezért fizet a szövetkezet 200 koronát. Ha egy ember, egy nap alatt másfél holdat kaszált le, akkor 300 koronát keresett, de ha csak fel holdat, akkor meg csak 100 koronát keresett. így tehát mindenki tudja, mennyit keresett, ha dolgozik, de azt is tudja, hogy az ő kaszálóján végzett munkáért mennyit kell a szövetkezetnek fizetnie. Az első és a második típusú szövetkezetekben a termés, illetve a jövedelem felett nem a szövetkezet rendelkezik. mert hiszen ez külön-külön minden tagé, — de a szövetkezet kemunkaátlag. Ez viszont csak a munkaegység meghatározásával lehetséges. A szövetkezet tagsága megállapítja, hogy pl. egy munkaegységnek számít egy hold rét lekaszálása. Ha valaki tehát másfél hold rétet kaszál le, akkor másfél munkaegységet kap. így a munkaegységet minden egyes munkafajtára megállapítják. Minden egyes tagról pontosan nyilvántartják, hogy egész évben hány munkaegységet dolgozott le. Az évvégi elszámolásnál a szövetkezet valamennyi tagjának összes munkaegységét összeadják, a szövetkezet tiszta jövedelmét ezzel elosztják és akkor kijön, hogy hány korona esik egy munkaegységre. Például a szövetkezet egész évi tiszta jövedelme a kifizetett földhaszonbéren felül 100.000 korona volt. A szövetkezet tagjai egész évben öszszesen 500 munkaegységet dolgoztak le. Most tehát a százezer koronát 500-zaI elosztják és altkor megkapják, hogy 200 korona esik egy munkaegységre. Ha Kis Péter egész évben 50 munkaegységet dolgozott le, akkor azért 10.000 korona jár neki. Ezenfelül pedig még megkapja a hat hold földje után holdanként a 100 korona, tehát összesen a 600 korona haszonbért. A negyedik típusú szövetkezetben a jövedelem szétosztása kizárólag csak a végzett munka szerint történik, tehát ott már nem számít, hogy a tagnak hány hold földje van. A negyedik típusú szövetkezetben már csak a végzett munka számít. A munkaegységnél több helyen adott félreértésre okot az is, hogy nálunk a munkaegységet eddig akkordnapnak nevezték. A csehországi részeken azonban mindig a munkaegység kifejezést használták, tehát, hogy az egész országban egyforma megnevezés legyen — és mert különben is ez a helyes kifejezés — ezért vezették be nálunk is a munkaegység elnevezést.. csoportunk egyik tagja a következőket írta jegyzeteibe: „Ha a Molotovkolhozt mint földműves akarom értékelni, meg kell álapítanom, hogy hatalma® sikereket ért el. A kolhoz tagjai képesek voltak a természetet rákényszeríteni arra, hogy mindent megadjon, amit az ember kíván. Szibéria a múltban a politikai bűnösök száműzetési helye volt. Ma a szocialista társadalom érdeméből példaként áll azok előtt a vidékek előtt, ahol sokkal jobb természeti visaonyok vannak.". Ezután megtekintettük a kolhoz korszerű gabonaszáritóit stb. A földekre is kimentünk, hogy megismerkedhessünk annak a brigádnak munkájával, amely a földeken kinn dolgozik, hogy megtekinthessük a szarvasmarha, ló tehén és juhnyájakat. Itt-tartózkodásunk első estéjén a kolhoztagok magasszínvonalű énekés zeneprogrammal szórakoztattak bennünket. A második napon megtekintettük a kolhozi műhelyeket, földeket és ietóflákat.