Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-12 / 236. szám, csütörtök

tfJSli 1950 október 12 yPlil lállunk a ^Szovjetunióban TV. Meggyőződtünk arról, hogy a. fü­ves vetésforgó emeli a lakj termelé­kenységét, emeli az állattenyésztés számára a takarmánya lapot és meg változtatja a taLj struktúráját, ami számunkra nagyon fontos, mert ná­lunk is csapadékhiány van. A füves vetésiforgó jó feltételeket biztosít mind a növényi termelésnek, mind az állattenyésztésnek. Az 1949-es évben a „Molotov"-kolhoz 21.000 métermá­zsa gabonát takarított be. Ebből az államnak és a helyi traktoraHornié­nak 7546 métermázisát szolgáltattak be. Ezenkívül 2562 méter-mázsát vető­magnak hagytak. A gabona többi ré­szét szétosztják a kolhoztagok között a munkaegységek szerint. A kötelező beszolgáltatásokat a terv feltételei szerint állapítják meg. így például a járásnak 60 kg gabonát kell beszol­gáltatnia hektáronként. A „Molo­tov" ^-kolhoznak azonban hektáron­ként 75 kg gabona van előírva a já­rási előíráso nkívül. Ezt az előírásit az összes termények helyett búzában is teljesíthetik. így például a kolhoznak 300 hektár földje van. A beszolgálta­tás! mennyiség hektáronként 75 kg­ot, tehát összesen 2250 métermázsa gabonát tesz ki. Az állam mázsán­ként 8 rubelt fizet. A gabonafelesle­get a kolhoz szétoszthatja a kolhoz­tagok között, akik ezt a szabadpia­con eladhatják vagy pedig közös megegyezés után u. kolhoz sajátmaga viszi piacra ezt a gabonát. A szabad­piacon a gabona árán a vevő és az eladó megegyezik. A kolhoz iparko­dik. hogy minél több gabonát vethes­sen, hogy ilymódon a kolhoznak a kö­telező beszolgáltatáson kívül minél több maradjon, illetve, hogy mennél többet eladhasson a szabadpiacon. A kolhozban a földmunkákat a he­lyi traktorállomás végzi. A traktor­álilomiással a kolhoz szerződést köt, amelyben pontosan fel van tüntetve, hogy hány hektáron és milyen mun­kákat fog végezni a traktorállomás és hogy munkájával milyen hektáron­kénti hozamot biztosít, A szerződések a tavaszi munkák megkezdésétől a késő őszi munkák befejezéséig szól­nak. A szerződés pontjainak pontos betartásáért a helyi traktorállomas felelős, aki az állomás többi alkal­mazóijaival együtt az elért hektáron kénti hozam szerint van bérezve. Ha a termés jobb, a traktorállomás töb­bet kap, ha a termés gyengébb, a traktorállomás jutalma is alacso­nyabb. A mult évben a kolhoz több, mint 5 mázsa gabonát fizetett min­den hektár megműveléséért, de álta­lában a traktorállomás munkáját a hektáronkénti földhozam 20 százalé­kával jutalmazzák. A traktorállomás által elvégzett munkát egy bizottság vessd át, amely a traktorállom'ás és a kolhoz agronómusaiból, a kolhoz elnökéből, egy brigádosból, aki a munkát irányította és a kolhoz leg­idősebb tagjából áll. így persze lehe­tetlen, hogy a traktorállomás a mun­kát felületesen végezze. Ellenkezőleg, minden traktorista iparkodik, hogy' munkáját a kolhoz jóváhagyással át­vegye, mert máskülönben a munkát még egyszer el kell végeznie saját számlájára. A helyi traktorállomás­sal kötött szerződést a kolhoz össz­gyűlésén fogadják el. A „Molotov"-kolhozban az állatte­nyésztés vezetője Kalinicsenko elv­társ. összesen 4 farm van alakítva. A farmok élén egy vezető áll, akinek gondjaira bizonyos mennyiségű szarvasmarha van bízva. A kolhoz­nak meg van a maga termelési terve és ezt teljesítenie kell. Az idei terv­ben 420 darb szarvasmarha van fel­tüntetve. Ebből 110 fejőstehén, a töb­bi pedig fiatal növendékállat. Egy tehénné) évente 3500 liter tejhozamra számítanak. Az egyes tehéniajták ki­tűnő eredményeket mutatnak fel- Pl. a Kosztromka tehén évente 3800 li­ter, a Bajilka tehén az első borjú után naponta 22 liter tejet ad. A fejősök a farmon 8—11 tehénről gondoskod­nak, amelyeket etetnek, fejnek, de a takarmány előkészítése már nem az ö dolguk. A borjúk naponta 700 gr­os súlygyarapodást érnek el. A szarvasmarhákat minden hónapban megmérik, hogy meg lehessen álla­pítani a súlygyarapodást, vagyis, hogy ki lehessen értékelni a munka eredményeit. A kolhozban egy új is­tállót építettek, amely 152 fejőstehe­net fo-gad be. Az istállóban a munka gépesítve van. Az istálló mellett 200 tonnás szilák vannak. Az állattenyésztésben elért eredmé­nyek a szovjet kolhoztagok törhetet­len szorgalmas munkájáról tanúskod­nak. Ha bármelyik kolhoztaggal be­szélgetünk, mindegyikük pontosan és határozottan mondja: „Egy év alatt ezt és ezt megtesszük és ilyen és ilyen eredményeket érünk el". A kol­hoztagok részletesen ismerik a ter­melési tervet és napi tevékenységük arra irányul, hogy ezt a tervet telje­sítsék. Hasonlóképpen túlhaladták a tervet a sertésfarmon is 80 darabbal. Ma a sertésállomány 250 darabból áll. A sertésfarmon a munkát úgy osztották fel, hogy minden 10 anyadisznóról egy ember gondoskodik. A gondozó­kat az elért eredmények szerint bé­rezik vagy a súlygyarapodás, vagy pedig az elválasztott kicsinyeli szá­ma szerint. így uéldául minden elvá­lasztott malac után 4 és fél munka­egység jár. Az eredmények tehát na­gyon jóik. A mult évben sikerült 18 malacot felnevelni egy anyadisznó­tól. Egy métermázsás súlygyarapodá­sért 10 munkaegységet számítanak a godozónak. A bérezés itt is az elért eredmények szerint megy. Az egyé­nele érdeke szorosan összefügg a kol­hoz érdekével. A juhtenyésztésben a tervben 3007 juhról van szó. Ma már 3700 juh van a kolhoz birtokában. A terv darabon­ként 4 kg gyapjút állapít meg. Azon­ban 5 kg és 100 gramm gyapjút is lenyírtak dara benként a juhokról. A juhokat mesterségesen termékenyítik meg. Átlag 2—3 kisfoárányt hatnak világra. A mesterséges megterméke­nyítés sikere 96 százalékos. A juho­kat nagy legelőkön egy pásztor őrzi­egy nyáij kb. 200—350 juhból áll. A juhpásztor is az elért eredmények szerint kapja fizetését, még pedig a súlygyarapodás, az elválasztott bárá­nyok és az elért gyapjúmenyiség sze­rint. A juhok átlag 50—70 kg élő­súlyt is elérnek A birkáknál 100— 120 kg súly is elérhető. A baromfitenyésztési tervben 1200 baromfiról van szó. Ezt a tervet is túlhaladták, mert ma 2000 baromfi­val rendelkezik a kolhoz, annak elle­nére is,, hogy i'tt az időjárás egyálta­lán nem kedvező, mert a tél hosszú és hideg. A méhtenyésztésről sem feledkez­tek meg ebben a kolhozban. Fjodoro­vics elvtárs már régi méhész. Most 100 méhcsaládot gondoz. Megmagya­rázta, hogy a méhészet célja nemcsak az, hogy mézet nyerjenek, hanem a méhek segítségével akarják biztosíta­ni a növények beporzását. E célból kiszállítják a méhcsaládokat évente a földekre. A méhek átlag 52 kg mé­zet adnak családonként. Vannak azonban esetek, amikor két mázsa mézről is lehet beszélni. A zöldség, gyümölcs és ribizliter­més is magas fokon áll. Az 50 hektár nagyságú kert védőövezetekkel van körülvéve, hogy megtartsák a téli csapadékot, másrészt pedig, hogy megakadályozzák a föld kipárolgását és hogy védjék a kertet, illetve a növényeket a hideg szelek behatolá­sa ellen. Annak ellenére, hogy itt az éghajlat kedvezőtlen, a kolhoztagok igazi csodákat érnek el. Láttuk az üvegházakban, hogyan gondozza a kolhoz elnöke a citromfákat, a man darinfák keresztezését. Ebből a ke­resztezésből egészen új gyümölcsfaj­tát kaptak. Hrinko elnök kijelentette, hogy életének további részét a meleg éghajlatot szerető növények hideg éghajlatú tájakon való termelésével kapcsolatos kísérletekre fordítja. A kert e^yik részében dinnyék nőnek. Az üvegházban több kilogramm sú­lyú dinnyéket láttunk. A paprikater­melésben is szép sikereket értek el. Hasonlóképpen a dohánytermelést is nagyban űzik. Nagy területeken van­nak uborkavetések, másutt pedig eper, egres- és ribizlibokrok viríta­nak. Hrinko elvtárs a következőket mon­dotta: „Ma kertünkben kb. 120 fajta gyümölcs és kb. 500 fajta növény van. A kertből évente 800—900.000 rubelt veszünk be." A kolhozban ne­mesítéssel is foglalkoznak. Iparkod­nak az egyes növényfajtákat alkal­mazni a helyi éghajlati viszonyok­hoz. így például egy próbaföldön többkalászú búzát termelnek, amely hektáronként 80—100 métermázsát fi­zet. Nevezetes a normurátori búza is, amelynek kalászai szintén nagyok és a szemek 12 mm hosszúak. Az új ve­tőmagok alkalmazásánál nagyon kö­vetkezetesen járnak el. Az egyes bri­gádtagok a saját földdarabjukon dol­goznak egész éven át. Az ezen a da rabon elvézert munkáért mindenki sajátmaga felelős. A Molotov-koihoz nemcsak termel, hanem a nyersanyagokat legalább is részben feldolgozna otthon. A cukor­gyárba például már nyerscukrot szál­lít be. A burgonyából előállítja a sa­ját szükségletét fedező keményítőt, a kora; almából konzervet, a ribizliből, egresből és eperből pedig különböző szörpöket, limonádékat, jamet és más frissítőket készít. Ebben a szektorban nyáron át öt ember, télen pedig 20— 25 ember dolgozik. A tejből vajat és sajtot készt+enek. A kolhoznak saját villanytelepe van, amelynek 270 kw kapacitása von. A villanytelep a la­kóházak és » gazdaisági gépek számá­ra szükséges áramot fedezi. A gépek megjavítására műhelyek vannak, még pedig lakatos-, asztalos- stb. műhe­lyek. Ezeket a műhelyeket nemrégen építették, A kolhoz fejlődését az újonnan épített téglagyár is mutatja, amelyben évente egymillió téglát gyártanak. Az egész kolhozbeli épít­kezést egy mérnök vezeti. Mindenek­előtt gazdasági, illetve termelési épü leteket és lakóházakat építenek. A kolhoz építését pontos terv szerint végzik. A tervet az összkolhoz-gyűlé­seken megbeszélik, ezenkívül fontos pénzügyi és termelési tervet is ké­szítenek. Először összeállítják a veté­si terület tervét, kiszámítják, hogy milyen költségek várhatók, hány munkaegység ledolgozására lesz szük. ség, mennyit fog kelleni a helyi trak­torállomás munkájáért fizetni és menmyi kerül szétosztásra a kolhozta­gok között. Kiszámítják, hogy meny­nyit kapnak a gabonáért, mennyit az olajosmagvakért, mennyit fordítanak a bevett pénzből a bölcsödékre, óvo­és m'is alapokra s hogy meny­nyi adót fizetnek. így felállítják az egész évi mérleget. A végelszámo­lást az év végén ejtik meg. A kol­hoz tagjait a munkaegység szerint bé­rez' Évközben a kolhoztagok előle­get is vehetnek fel. A normákat a kolhoz maga állapítja meg. Először felülvnzsgálják a mult évi normákat és azokat az idei viszonyokhoz alkal­mazzák. A megállapított normákat az összkolhoz-gyűiés fogadja el. Hogyan bérezik a kolhoztagokat? Minden kolhoztagnak van egy tehe­ne, egy borja, egy sertése és 10 juha. Ezenkívül a kolhoztagok 0.50 htktá­ron saját szükségletükre zöldséget vagy mást termelhetnek. Hrinko elv­társ azonban megjegyezte azt, hogy a kolhoztagok átadják parcelláikat a kolhoznak, mert a kolhoz ellátja őket a szükséges mezőgazdasági termé­nyekkel. A mult évben egy munka­egységért 7.20 rúbelt, 3 kg gabonáit, 30 dkg kölest, 3 dkg mézet, fél kg olajosmagvat, fél kg zöldséget és másfél kg burgonyát fizetnek. Pél­dául Szegelov traktorista egy szezon alatt 30 mázsa gabonát és 80Ö0 rúbelt keres. Ezt a keresetet 3 hónap platt érte el. Az év többi részében a koi hozműhelyben dolgozott. Több kol­hoztag évente 800, sőt 1000 munka­egységet is elér. A műhelyi dolgozók, amint mondották, naponta átlag 3 munkaegységet is ledolgoznak. A magasabb iskolai végzettséggel báró dolgozóknak naponta 2 munkaegy­séget számítanak. H a különösen jó eredményt mutatnak fel, azért külön jutalomban részesülnek. A régi, jói bevált dolgozók 15 százalékkal ma­gasabb jutalomban részesülnek. Kii­mová elvtársnő, eki 20 évien keresz­tül gondoskodott 8 tehénről, a meg­állapított béren kívül évente 300 liter tejet kap. A kolhoztagok építhetnek maguk­nak lakóházakat. Ebben a. kolhoz je­lentős segítséget nyújt. A kölcsönzőit pénzt 10 év alatt kell visszafizetni. Ebben az esetben a ház a kolhoztag tulajdona lesz. Ellenkező esetben azonban a ház a kolhozé marad. A Molotov-koihozban gondoskodnak a dolgozó anyák gyermekeiről, bölcső­dék, óvodák létesítésével. A sürgős munkák idejében bevezetik a közös étkezést. Az élelmiszerellátással járó költségeket a kolhoz megtéríti. Az idősebb embereket a kolhozban meg­becsülik. Tanácsadókat és tanítókat látnak bennük. így például a 75 éves Polykarpov, aki jelentős mértékben résztvett a kolhoz építésében, most egészen a kolhoz költségén él. A kol­hoz üzleteiben mindenütt ingyen hoz­zájut a szükséges áruhoz. Hrinko elvtárs a következőket mondotta: „Ilyen emberekkel könnyű a szocia­lizmust építeni. Annyit dolgozik, amennyit bír s annyit fogyaszt, amennyire szüksége van." A kolhoz a legjobb dolgozókat üdülőtelepekre küldi. Most is 6 kolhoztag üdül az ország legszebb vidékén. További 4 ko'Jhoztag pedig már visszatért az üdülésről. 1930 óta a kolhoznak saját orvosi rendelője van. Az orvost az ál­lam fizeti. A nőknek egy év alatt 125 munka­egységet kell ledolgozniok. Az állapo­tos asszonyoknak 2 hónapos fizetett szabadságra van joguk. A kolhozban a tagok kultúrszükségleteiről is gon­doskodnak. A kolhoz közepén hatal­mas kultúrház áll, amelyben mozi, lvelyi rádió, gazdag könyvtár, külön­féle hangszerek stb. vannak. A kul­túrházban különböző szakelőadáso­kat tanának. Ezenkívül gyakoriak a viták is, mint pl., a nemzetközi hely­zet megbeszélése. A kolhozba 46 kü­lönféle folyóirat jár. Több érdeklő­dési irányú önképzőkört is alakítottak maguk között a kolhoztagok. Különösen jól működik a zenei, szavaló és színi önképzőkör. Az önképzőkörök tagjai több elismerő okmányt és értékes könyvet kaptak. A kultúra itt nagyon magas színvonalú. Dvofák József, i munka jutalmazása az EFSz-bea Norma- és munkaegység Földműves Szövetkezeteinkben most retein belül az összes munkákat kö­az ősz' m'iTi í ik tervének elkészítésé­nél kitűnt, hogy t'ibb szövetkezetben egyáltalában nincsenek tisztában a tagok munkájáért járó jutalmazással, illetve a szövetkezet jövedelmének a tagok közti szétosztásával. A legtöbb szövetkezetben összetévesztik a nor­mát a munkaegységgel vagy fordít­va. Az első típusú szövetkezetekben a mezsgyék megtartásával bevezetik a közös vetési eljárást, közösen végzik a mezei munkákat, közösen használ­ják a szövetkzeti és magánigákat és a betakarítást minden egyes tag egyénileg saját parcelláján végzi el, A második típusú szövetkezetben bevezetik a közös vetési eljárást, fel­szántják a mezsgyéket, a munkákat közösen végzik el, a termést is közö­sen takarítják be és azt a tagok kö­zött a földjeik után járó mértékben szétosztják. Tehát az a tábla, ame­lyikbe búzát vet a szövetkezet, legyen mondjuk száz hold. Kis Péternek pedig a földjei arányában a termelési szerződés szerint két hold búzát kell vetnie. Minden munkát, így tehát az aratást és a cséplést ls közösen vég­zik. A cséplésnél aztán majd megál­lapítják, hogy pl. a búza holdanként) átlagtermése tíz mázsa szem és 15 mázsa szalma. Kis Péter tehát a két hold búza vetése után 20 mázsa bú­zát és 30 mázsa szalmát kap. Az el­osztás ugyanígy történik a többi ve­teményekkel is. A közös munkák elszámolása pedig mind az első, mind a második típusú szövetkezetekben a következőképpen történik: Mind a két típusú szövetkezetben a mezei munkákat közösen végzik. Ez azt jelenti, hogy Kis réter nemcsak a saját földjén dolgozik, illetve nem­csak azt a ivnukát végzi el, ami ép­pen az ő földjén van, hanem dolgo­zik a szövetkezetnek is, viszont a szövetkezet is dolgozik neki. Éppen ezért természetes, liogy a szövetkezet minden egyes tagnak a végzett mun­kájáért jutalmazást fizessen, viszont az is természetes, hogy minden egyes zösen végzik. Éppen ezért szükséges, hogy az első és a második típusú szö­vetkezetekben munkanormákat álla­pítsanak meg és mindjárt azt is meg kel állapítani, hogy milyen munkáért mennyit fizetnek. A harmadik és a negyertik típusú szövetkezetekben már egészen más a helyzet. Ugyanis a harmadik típusú szövetkezetben a tagok a termés­ből, tehát a jövedelemből nemcsak a földterület nagysága szerint része­sülnek, hanem itten már nagyobb­részt a végzett munka szerint és csak kisebb részben a földterület nagysá­ga szerint. Vagyis nem úgy, mint a második típusú szövetkezetben, hogy Kis Péter a két hold búzavetésből megkapja a termett 20 mázsa búzát és 30 mázsa szalmát, függetlenül at­tól, hogy Kis Péter mennyit dolgozott a szövetkezetnek. A harmadik típusú szövetkezetben megállapítják, hogy pl. minden hold föld után a tulajdonosnak 100 korona haszonbért fizetnek, ugyancsak füg­getlenül attól, hogy Kis Péter meny­nyit dolgozik a szövetkezetben. A többit; tehát a haszon nagyobbik ré­szét már a végzett munka szerint osztják szét a tagok között. Termé­szetesen ahhoz, hogy a munka jutal­mazása valóban a végzett munka szerint történjék, itt is meg kell álla­pítani, hogy milyen munkáért milyen arányban részesül a tag a jövedelem­ből. A harmadik típusban azonban azt sem lehet előre megállapítani, mint a második típusban, hogy egy hold lekaszálásáért 200 koronát fizetnek, mert hiszen előre senki sem tudja, hogy milyen lesz a termés, mekkora lesz a szövetkezet jövedelme, tehát azt sem lehet tudni, hogy a jövede­lemből egyes munkákra mekkora ré­szesedés esik. Ez majd csak az év­végi elszámolásnál tűnik ki. Akkor pedig lehet, hogy az egy hold lekaszá­lásáért nem 200 korona, hanem 300 korona fog jutni. Ez kizárólag csalt a terméstől, a szövetkezet jövedelmé­től függ. Meg kell viszont azt előre állapita­tag megfizesse azt a munkát, ame- h oSy rS. ve s munkákban mi a lyet a szövetkezet neki végzett. Pél­dául Kis Péternek 6 hold földje van és tagja a második típusú szövetke­zetnek. A szövetkezetben az összes munkákat közösen végzik, tehát Kis Péter tavasztól őszig a szö\etkezet­ben dolgozik. Munkájáért jáió fize­tést esetenként, legtöbbnyire havon­ként, a szövetkezettől megkapja. Ugyanekkor viszont azt is megálla­pítják, hogy a szövetkezet mennyi ér­tékű munkát végzett Kis Péternek s ezt viszont Kis Péter, fizeti meg a szövetkezetnek. A termést majd Kis Péter a földjei arányában megkapja, függetlenül attól, hogy ő mennyit dol­gozott a szövetkezetnek és viszont/ a a szövetkezet mennyit dolgozot neki. Nem minden ember dolgozik egy­formán, mert van ember, aki másfél holdat is lekaszál egy nap alatt, de van olyan ember is, aki a legnagyobb igyekezete mellett sem tud 800 vagy 1000 ölnél többet lekaszálni. Éppen ezért a fizetést sem lehet minden ember számára egyformán megálla­pítani. Aki jobban és többet tud dol­gozni, annak többet is kell keresni. Szükséges, tehát, hogy az első és a má­sodik típusú szövetkezetekben mun­kanormákat állapítsanak meg, ame­lyek szerint a tagokat a végzett mun­kájuk után jutalmazzák. Pl. megálla­pítják, hogy a kaszálásnál a norma egy magyar hóid lekaszálása. Ezért fizet a szövetkezet 200 koronát. Ha egy ember, egy nap alatt másfél hol­dat kaszált le, akkor 300 koronát ke­resett, de ha csak fel holdat, akkor meg csak 100 koronát keresett. így tehát mindenki tudja, mennyit kere­sett, ha dolgozik, de azt is tudja, hogy az ő kaszálóján végzett mun­káért mennyit kell a szövetkezetnek fizetnie. Az első és a második típusú szö­vetkezetekben a termés, illetve a jöve­delem felett nem a szövetkezet ren­delkezik. mert hiszen ez külön-külön minden tagé, — de a szövetkezet ke­munkaátlag. Ez viszont csak a mun­kaegység meghatározásával lehetsé­ges. A szövetkezet tagsága megálla­pítja, hogy pl. egy munkaegységnek számít egy hold rét lekaszálása. Ha valaki tehát másfél hold rétet kaszál le, akkor másfél munkaegységet kap. így a munkaegységet minden egyes munkafajtára megállapítják. Minden egyes tagról pontosan nyilvántartják, hogy egész évben hány munkaegysé­get dolgozott le. Az évvégi elszámo­lásnál a szövetkezet valamennyi tag­jának összes munkaegységét össze­adják, a szövetkezet tiszta jövedel­mét ezzel elosztják és akkor kijön, hogy hány korona esik egy munka­egységre. Például a szövetkezet egész évi tiszta jövedelme a kifizetett föld­haszonbéren felül 100.000 korona volt. A szövetkezet tagjai egész évben ösz­szesen 500 munkaegységet dolgoztak le. Most tehát a százezer koronát 500-zaI elosztják és altkor megkap­ják, hogy 200 korona esik egy mun­kaegységre. Ha Kis Péter egész év­ben 50 munkaegységet dolgozott le, akkor azért 10.000 korona jár neki. Ezenfelül pedig még megkapja a hat hold földje után holdanként a 100 ko­rona, tehát összesen a 600 korona ha­szonbért. A negyedik típusú szövetkezetben a jövedelem szétosztása kizárólag csak a végzett munka szerint törté­nik, tehát ott már nem számít, hogy a tagnak hány hold földje van. A ne­gyedik típusú szövetkezetben már csak a végzett munka számít. A munkaegységnél több helyen adott félreértésre okot az is, hogy nálunk a munkaegységet eddig ak­kordnapnak nevezték. A csehországi részeken azonban mindig a munka­egység kifejezést használták, tehát, hogy az egész országban egyforma megnevezés legyen — és mert külön­ben is ez a helyes kifejezés — ezért vezették be nálunk is a munkaegység elnevezést.. csoportunk egyik tagja a következő­ket írta jegyzeteibe: „Ha a Molotov­kolhozt mint földműves akarom ér­tékelni, meg kell álapítanom, hogy hatalma® sikereket ért el. A kolhoz tagjai képesek voltak a természetet rákényszeríteni arra, hogy mindent megadjon, amit az ember kíván. Szi­béria a múltban a politikai bűnösök száműzetési helye volt. Ma a szocia­lista társadalom érdeméből példaként áll azok előtt a vidékek előtt, ahol sokkal jobb természeti visaonyok van­nak.". Ezután megtekintettük a kol­hoz korszerű gabonaszáritóit stb. A földekre is kimentünk, hogy megis­merkedhessünk annak a brigádnak munkájával, amely a földeken kinn dolgozik, hogy megtekinthessük a szarvasmarha, ló tehén és juhnyája­kat. Itt-tartózkodásunk első estéjén a kolhoztagok magasszínvonalű ének­és zeneprogrammal szórakoztattak bennünket. A második napon meg­tekintettük a kolhozi műhelyeket, föl­deket és ietóflákat.

Next

/
Thumbnails
Contents