Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-11 / 235. szám, szerda

- — ——— III Sif ­Emelkedik falvaink életszínvonala fl 325 lakosú kis Kecskovice EFSz-e áüéri a íii. tiiausú gazdálkodásra 1950 október 11 Keoskovice község 58 földműveste- i lep ülésből áll. A közrégnek összesen 32ö lakosa van. A lakosságnak itt nagyon neihéz él etviszon yokk al kellett megküzdenie. A tehenekkel és lófo­gatokkal végzett munka a dombos határban nagyon nehezen ment. 1949 szeptember 29-én elhatározták a kecs­kovicei földművesek, hogy szövetke­zetet alakítanak. 53 család rögtön je­lentkezett is az EFSz-be. Aratás előtt, amikor elfogadták a II. típust, a szö­vetkezeti tagok száma már 61 család, ra növekedett. Az önkötöző segítsé­gével végzett aratás további forduló­pontot jelentett az EFSz fejlődésé­ben. A szövetkezeti tagok látták, hogy mennyivel több munkát lehetne elvégezni az önkötözővel, ha a föl­dek nem lennének szétparcellázva. Ezért rögtön az aratás után áttértek a III. típusra és földjeiket tagosítot­ták. A földek tagosításánál összesen 960 mezsgyét szántottak fel és a 3860 parcellát hét hatalmas táblává egye­sítették. A szövetkezetnek most 394 ha szántóföldje, 46 ha mezője és 209 ha legelője van. A mezsgyék felszán­tásával több hektár földet nyertek, valamint több, mint 100 ha eltitkolt földre jöttek rá, ami a gazdasági ki­mutatásban nem volt feltüntetve. A földek tagosítása után a szövet­kezeti tagok megkezdték a pénzügyi­és a munkaterv kidolgozását. Egyide­jűleg a munkaegységeket is megálla­pították az egyes mezőgazdasági mun­kákra. A munkaegységek megállapí­tásánál szem előtt tartották a Föld­művelésügyi Minisztérium útmutatá­sait és a dubovai EFSz munkaegysé­geit. A mezőgazdasági munkákat 8 osztályra osztották fel. A megállapí­tott munkaegységeket a szövetkezeti tagok munka közben még hitelesítik, hogy ezáltal a munkaegységek tény­leg reálisakká váljanak, hogy a helyi viszonyoknak megfeleljenek. A mun­kaegységek megállapításának alapját a 10 órás munkanap képezi. A szö­vetkezeti tagokat 4 állandó munka­csoportba osztották. Az eddigi szá­mítások alapján egy ember keresete naponta 110 Kčs körül mozog. Hogy az összes munkákat idejében elvégezhesse, az EFSz szerződésit kö­tött a svidniki állami gépállomássá!, amely az őszi munkák elvégzésére 5 traktort bocsát a szövetkezet rendel­kezésére. A kecskovicei EFSz tagja: az idén 45 ha búza, 50 ha rozs, 56 ha árpa. 57 ha zab, 66 ha burgonya, 11 ha ta­karmányrépa, másfél ha len, 3 ha kender és 101 ha takarmány elveté­sét tervezik. Az őszi munkák teljes ütemben folynak. Eddig 60 százaié­kos teljesítményt értek el a szövet­kezeti tagok. Az ublei EFSz tagjai közös vetési eljárással építik a szebb életet Az ublai földművesek eddig kis, szétparcellázott földjeiken gépek nél­kül és állandó munkaerőhiánnyal küszködve dolgoztak. Az idei aratás­ban az ublai földművesek megismer­kedtek a közös munka és a gépesítés előnyeiről és meggyőződtek arról, hogy a gépeket teljes mértékben csak akkor lehet kihasználni, ha közösen és nagy táblákon vetnek. Elhatároz­ták, hogy bevezetik a közös vetési eljárást. Négy nagy táblát alakítot­tak és bekapcsolódtak az őszi mun­kák versenyébe, amelyre a stakčind EFSz hívia ki a kerület több; EFSz­eit. Az ublai szövetkezeti tagok négy munkacsoportot alakítottak. Mind­egyik csoportban 5 lófogat és 45 mun­kaerő dolgozik. Az őszi vetést 86 hektárra tervezik. Ebből 40 ha meg­művelését lófogatokkal, a többit pe­dig gépekkel tervezik. A vetést trak­torokkal végzik. A munkát pontosan szétosztották az egyes munkacsopor­tok között, amelyek számára m'ír a normákat is megállapították. Az 5szi munkák legjobb elvégzéséért folyó verseny keretében egy nap alatt ló­fogattal 5 hektárt, traktorral pedig 26 hektárt vetettek be. A burgonya­szedésre 4 munkacsoportot szervez­tek, összesen 80 munkaerővel és a szükséges lófogatokkal együtt. A földek tagosításánál 8 darab, 20—46 hektár terjedelmű táblát ala­kítottak. Most már ki tudják számí­tani, hogy a földek ilyen módon való elrendezése milyen előnyökkel fog járni a jövő évi aratásban- így pl. a 66 hektárnyi rozsvetést 3 önkötöző segítségével nem egészen 5 nap alatt learatják. Ennek a munkának az el­végzéséért az álami gépállomásnak kb. 4310 Kčs-1 fizetnek. E mellett több munkaerő felszabadul, akik az ara­tás alatt is más munkát végezhetnek. Az állami gépállomás előnyösen vég­zi a munkát, ezért nem szükséges, hogy a szövetkezet maga vásároljon gépeket. Azt a pénzt más befektetés­re fordíthatják. A jövő évben összesen 124 ha ga­bonát kell learatni. Az állami gépál­lomí is sal 0* ötöt t szerződés értelmé ben az aratási munkálatokat 3 önkö­töző fogja végezni. A jövő évi aratás az idei 25 nappal szemben csak 9 napig fog tartani. A gépek nemcsak a robottól sza­badítják meg a szövetkezet; tagokat, hanem hozzájárulnak az állattenyész­tési termelés színvonalának emelésé­hez is. ä &mm KÉpSiiztársaság villamosítása Bukarestben a román Tudományos Akadémia rendkívüli ülést rendezett, amelyen az ország villamosításáról tárgyaltak. Az ülésen felszólalt Tra­ian Savulescu, a Tudományos Aka­démia elnöke és előterjesztette a vil­lamosítási tervet. Hangsúlyozta, hogy a román Tudományos Akadémia egyenesen bekapcsolódik a nemzet­gazdaság kiépítésébe. Közölt egy-két adatot a villanytelepek kapacitásá­nak fejlődéséről a román ipar álla­mosítása után. A Duna és a Fekete­tenger közötti csatornán három vil­lanytelepet építettek- Egy vízközpon­tot az Oradeán, egy hőerővillanytele­pet pedig Resicén létesítettek. Az elektrotechnikai berendezések ter­melése jelentős mértékben megneve­kedett. 7—8 év alatt a román villanyművek kapacitása 2,000.000 kilovvat órára emelkedett. A villanyművek mai kapa­citása 600 ezer kilowatt. A villamosí­tási terv szerint az ország vízierői teljes mértékben ki vannak használva. Több új villanytelep építése folyamat­ban van. Azokon a területeken, ahol vízvillanyműveket építenek, hatalmas elárasztó és befásító munkákat vé. geznek. A nagy víztartályokban hal­tenyésztést űznek. Munkává! védik a békét a „Priemstav" dolgozói (V. I.) Építőmunkásságunk szocia­lista versenyekkel, az élmunkásmoz­galom minél nagyobb arany ú kifej­lesztésével, normaszilárdítással küzd a többtermelésért és ezzel szocialista hazánk felépítéséért. Építőmunkássá­gunk tisztában van azzal, hogy a bé­ke megvédésének egyetlen módja, ha a munkahelyén mindenki minél tö­kéletesebb és jobb munkát végez. Ez a jó munkamenet, a munkának tö­kéletes megszervezése, a békéért való törhetetlen harc jellemzi a priem­stav" kutatóintézet dolgozóit is. A munkásság 90 százaléka résztvesz a szocialista versenyekben. 178 százalé­kos összesített eredményükkel első helyet vívtak ki maguknak a Priem­stav-üzennek között az egész kerület­ben. Birtokukban van a győzelem zászlója is. Hallgassuk meg, mit mondanak a kutatóintézet építkezésének munká­sai a békéről és az épületen végzett munkájukról. Danics József betonozó élmunkás, aki 145 százalékos eredményt ért el a mult hónapban s aki nyolcadmagá­val vezeti a betonozás munkálatait, így nyilatkozik: — A kutatóintézet építkezése félig árammódszer szerint folyik. Tekintet­tel arra, hogy ez az építkezés ipari célokat fog szolgálni, nem tudjuk 100 százalékosan bevezetni az árammód szeres építkezési formákat. Nem sab­lonépítkezésről van itt szó. Az épít­kezés munkája még nem olyan régen kezdődött. 3 hónappal ezelőtt kezd tük meg a munkálatokat. Az a 76 munkás, aki az épületen dolgozik, erejének teljes megfeszítésével küzd a többtermelésért és a munka jobb elvégzéséért. Véleményem szerint csak ilyen módon védhetjük meg a békét. • Nagy elvtárs, aki az épületen mint pallér dolgozik, a munka meg­szervezéséről így nyilatkozik: — Természetesen vannak közöt­'ünk olyanok is, akiknek a szaktu­'ísa gyöngébb, ezek nem érhetnek ' olyan eredményeket, mint a na­r/obb szaktudással rendelkezők. De i munka jobb megszervezésével, be­osztásával, gépesítéssel a múlthoz vi­szonyítva szinte elképesztő eredmé­nyeket érünk el. Az ácsmunkáknál | a felvonó használata nagyban meg­gyorsítja a munkát és a gyorsított munkamenet nagyobb teljesítményt eredményez. Többtermelésünkkel se­gítünk az államnak abban, hogy meg­valósíthatja terveit és ezek a tervek számunkra is jobb életet biztosítanak. — Egyetlen célunk a béke megvé­dése. A munkásság számára nem is lehet más cél. A háborút már a múlt­ból megismertük és tudjuk, hogy mindaz, amit felépítettünk, tönkre­menne benne. * Danis József, 37 éves betonmunfcás, akinek 8 gyermeke van, ezt mondja munkájáról: — Csoportunk 10 tagból áll. Az anyageligazításhoz 3 ember, a hor­dáshoz szintén 3, a homokbekeverés­hez 2 és a líftreadogatáshoz egy em­ber szükséges. Csoportunk a mult hó­napban 134 százalékos eredményt ért el. — Mi a véleményem a békéről? A békére olyan szükség van, mint egy falat kenyérre vagy egy pohár vízre. A háború csak nyomorúságot és nél­külözést hoz Mi pedig meg akarjuk védeni azt, amit felépítettünk- A há­borúban elpusztul a család, szenved­nek a gyermekek és mi mindezt el akarjuk kerülni. Azok az idősebb elvtársak, akik még emlékeznek az első Csehszlovák Köztársaság idejére, tudják, hogy mi­lyen nagy különbségek vannak je­lenlegi viszonyaink és az akkori vi­szonyok között. Akkor egyik nap dolgoztam, másik nap nem. A falu­ban is egyszer volt kapálás, dolgoz­hattunk, aztán megint csak az eget nézhettük és nem tudtuk, hogy mi­ből fogunk élni. * Hauzok József, az üzemi pártszer­vezet elnöke ezeket mondja: — Minden erőnkkel igyekszünk építkezésünk dolgozói előtt helyes propagandával világossá tenni azt, hogy tulajdonképpen miről van szó és hogy miért fontos a munka jobb megszervezésével és gépesítéssel na­gyobb eredményeket elérni. Ennek meg is volt az eredménye, mert hisz építkezésünk az elsők között van a maga 178 százalékos eredményével. Ha a munkásoknak szabadidejük van, arról beszélgetünk, hogyan lehetne jobban dolgozni, többet termelni. Ezek a megbeszélések, amint látha­tó, eredményesek is voltak. A mun­kások megbeszélik egymással, ho­gyan dolgozhatnak legjobban. Azok, akik valamilyen jobb eredményt ér­tek el, ismertetik jobb munkaimód­szereiket és segítik a többieket min­denben. , • Valent Mihály, az üzemi bizottság elnöke így jellemzi az üzem helyze­tét: — Vannak még bizonyos nehézsé. geink, de meg vagyok győződve, hogy ezeket a nehézségeket is hamarosan leküzdjük. A munkásoknak nehéz munkájuk következtében több mun­karuhára volna szükségük, ingre, ba­kancsokra, csizmára. Azonban tu­dom, hogy ezeket a ruhadarabokat is meg fogjuk kapni. Mi, munkások, azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk, azt, hogy most min­dig van munkánk, hogy van elég ke­resetünk, hogy jó ruhában járhatunk s hogy a szocialista ország minden ben gondoskodik rólunk, minden erőnkkel meg akarjuk és meg fog­juk védeni. • Budai János, az üzemi bizottság alelnöke most 30 éves, két gyermek apja. A téli építkezésről ezeket mond­ja: — Az üzem dolgozóinak mintegy 80—90 százaléka télen át is fog dol­gozni. Bizonyos intézkedéseket már most foganatosítottunk a téli munka zavartalansága érdekében. Igyek­szünk az épületet befedni, gondos­kodtunk kokszról is. — Én 1946-ban Prágában dolgoz­tam, ott tanultam meg, hogy a mun­ka jobb megszervezésével és a na­gyobbarányú gépesítéssel milyen fé­nyes eredményeket lehet elérni. 14 éves korom óta dolgozom, tudom, milyen nehéz életünk volt azelőtt. A háború és a béke kérdésében mi dolgozók csak a béke megvédését vá­laszthatjuk. A háborút csak azok akarják, akiknek profitot, jó üzletet jelent. Mi boldog szocialista hazán­kat pítjük, amelynek eredményeit a magunk megváltozott életén máris érezzük. Görög gyermekek megrázó Sevele a makronisoszi haláitáborból Az athéni Machi című lap a m&kro­nizosz ihaláltáborban fogvatartott 330 gyermek megrendítő levelét köz­li. A gyermekek többek között ezeket írják: „Még édesanyáink ölében voltunk, amikor a gyűlölt háború kitört. Túl­nyomó többségünk szegénységben élt s csak a nélkülözést és a köny­nyeket ismertük. Szívünkben azon­ban ott élt a remény, hogy életünk jobbra fordul. Mindig szép, békés élet reménye lebegett szemünk elölt és hazánk gyönyörű szabadságáról álmodoztunk. A megszállás esztendeiben megis­mertük a szenvedések szörnyűségeit. Láttuk, amint a fasiszták az utcákon osztálytársainkat gyilkolták, más ba­rátaink pedig az éhhalál éldoza-tai lettek. Mentől idősebbek lettünk, an­nál inkább vágj'ódtunk a béke és a szabadság után. Hogy a barbár né­metek eltűntek országunkból, öröm­táncra perdültünk az utcákon. Min­denki csak örömteli énekünket hal­lotta, mert mi azt hittük, hogy el­érkezett országunk felszabadításának pillanata. Mielőtt azonban még táncunkat és dalunkat befejezhettük volna, meg­kezdődött az újabb üldözés, az újabb gyilkosságok sora, az emberek üldö­zése, akärcsek a hitleri megszállás idejében. Gyilkolták atyáinkat és testvéreinket börtönökbe hajszolták. Kínozták anyáinkat és nötestvérein­ket. Borzalmas szenvedéseken ment át országunk. Elhurcoltak bennünket otthonaink­ból, katonai bíróság elé állítottak és hamis vádak alapján ítélkeztek felet­tünk. A monarchofasiszta bíróságok halálos ítéleteket és hosszúéves bör­tönbüntetéseket szabtak ki ránk. A legkisebb gyermekeket, akiket kivé­gezni nem tudtak, különleges börtö­nökbe vetették. Első börtönünk a Jura-szigeti fog­ház volt. A csendőrök és fogházőrök itt vertek és kínoztak bennünket. Ne­héz munkát kellett végeznünk, keve­set kaptunk enni és akkor is csak rom­lott babot. Aztán elkerültünk Makro­nizoszra. Itt már 1949 májusa óta vagyunk. Ahogy erre az átkozott szi­getre értünk, az örök puskatussal vertek bennünket. így „fogadtak". Azokat a gyermekeket, akik a „saj­náilkozási" nyilatkozatot nem írták alá, a tengerbe vetették s ha netalán életben maradtak, a sziklákról újból a mélységbe taszították őket. Kínoz­tak bennünket, míg öntudatunkat el nem veszítettük. A kínzás és az ál­malanság az őrületbe kergetett ben­nünket. Sokan öngyilkossággal pró­bálkoztak. Később egy más „nevelő­központba" helyeztek el bennünket, ahol a szörnyű éjszakák sora követ­kezett, a legkegyetlenebb és hihetet­len kínzásokkal. Ismét sokan lettek öngyilkosok, hogy a szörnyű élettől megmeneküljenek." A 330 gyermek, akiket a monarcho­fasiszták a Makronizosz-szigeti ha­láltáborban tartanak fogva, az egész görög népet hívja segítségül. Az egész világ lelkiismeretére apellál, hogy lépjenek közibe e gyermekek életének megmentéséért. A Machi című lap e 330 gyermeknek nyilt levelével kap­csolatosan még megjegyzi, hogy e haláltáborban fogvatartott gyerme­keket most katonai gyermek-kikép­zőkbe küldöttek és az egyes csopor­tok parancsnokai oly személyek, akik túlnyomó többségben hivatásos bűnözők. E szerencsétlenségbe sodort gyermekek görög hős hazafiak gyer­mekei, akik a hitleri megszállás alatt haziájuk szabadságáért küzdve Gö­rögország függetlenségének és sza­badságának ügyéért életüket áldoz­ták. Hz If-fiság Faluiénak sikerei A Szlovák Nemzeti Tanács alelnö­ke és a műszaki megbízott megtekin­tették a Vág alsó folyásán készülő vízműveket. Először megtekintették a Vágsellyétől nem messze folyó sza­bályozási munkálatokat. A munkások és műszakiak a további szakaszokon is sikeresen dolgoznak a folvó szabá­lyozásán. A Vág szabályozásával s partjainak kiépítésével megakadályoz­zák a termőföld elhordását és a gya­kori áradásokat, amelyek veszélyez­tetik a folyammenti falvakat és földe­ket. Ugyanakkor megalkotják az elő­feltételeit annak, hogv a folyó vizé­nek gazdáságát a jövőben iobban ki­használhassuk. A dolgozók majd min­den munkaszakaszon teljesítik és túl­teljesítik a tervet. A Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és Lukačovič megbízott útjukban meglátogatták az Ifjúság Faluját is, ahol a brigádosok szívélyesen fogad­ták őket. A brigádok vezetőie -Zat'ko elvtárs, beszámolt az Ifjúság Falujá­nak felépítéséről és a mezőgazdasági termelés eredményeiről. A rizstermé» hektáronként átlag 60 a volt. Az If jiV ság Falujának gabonatermése is mess­sze túlszárnyalja a szlovákiai átlagol annak ellenére, hogy elhanyagolt, gaz­zal benőtt földeket müveitek meg. Ju­hász György szövetkezeti tag kifő­jezte örömét, hogy az ez évi haszorr részesedés igen szép lesz, mivel a tis«­ta haszon több millió koronát tesz W A lakóházak és a gazdasági épületek felépítése sikeresen folvik. Imperialista ggyieikck tanácskozása az ázsiai nemzetfeiszabatiifô MiiilnišÉ elnyomására Lakhnau indiai városban megkez­dődött a „Csendes-Óceánia problémáit tárgyaló XI. konferencia". „A Csen­des-Óceánia kapcsolatait vizsgáló in­tézet" háromévenként tartja tanács­kozásait. Ez egy magánszervezet, amelynek központjában az USA áll. A szükséges anyagi eszközöket a Kockefeller-alap és a Carnegie-Cor­poration és más amerikai nagytőkés érdekeltségek biztosítják, melyeknek érdeke fűződik a csendesóceániai földrészek természeti kincseinek ki­zsákmányolásához. A IX. konferencia 1945-ben az USA-ban, a X. pedig Nagy-Britanniában 1948-ban folyt le. Az intézet irányelveit az USA kül­ügyminisztériuma diktálja és célja, hogy e konferenciákkal olyan irány­ban befolyásolja a közvéleményt, ahogy azt az merikai imperializ­mus érdekei megkövetelik. A lak­hnaui tárgyalások ügyrendi főpontját a „távolkelet nacionalizmusa és an­nak nemzetközi jelentősége" képezi. A konferencia legjelentősebb szemé­lyisége a „Csendes-óceániai tanács" főtitkára, William Holland amerikai polgár. A jelentések szerint a kon­ferencia vitája főleg a körül össz­pontosul, mily módon és milyen esz­közökkel lehetne a távolkeleti orszá­gok nemzetfelszabadító mozgalmát belülről aláásni és miként lehetne felhasználni a „naciolnalizmust", az az ázsiai népek nemzeti függet­lenség utáni vágyát a kommunista pártok elleni harcra, amelyek, mint az köztudomású, minden csendes­óceáni ország nemzetfelszabadító harcának élvonalbeli harcosai. Hol­land űr beszdében &z ázsiai országok reakciós kormányainak azt ajánlotta, hogy a kommunista pártok befolyása ellen a vallást használják fel. Kife­jezésre juttatta, hogy helyes lenne, ha ezek az országok „tapasztalt ad­minisztrátorokat" más szóval ame­rikai tanácsadókat hívnának meg. A konferencián különféle bizottságokat alakítottak, amelyeknek feladata, hogy kidolgozzák a harci módszere­ket az egyes ázsiai országok kom­munista pártjai ellen. Pravoszláv piispökszeutefés Míchalovcési Vasárnap, október 8-án felszentelték Michalovcén az első szlovákiai pravo­szláv püspököt, Viktor Michaličot, az eperjesi püspöki iroda volt kanonok­ját és vezetőjét. A felszentelésen 40.000 hívő vett részt. Az új püspö­köt Jelevferij, a moszkvai patriarchia csehszlovákiai exarchája, Prága és egész Csehsz'ovákia metropolitája szentelte fel. Alexej eperjesi püspök, Čestmír olomouc-brnoi püspök és száz pravoszláv pap segédletével. Az ünnepi istentiszteleten a pravoszláv katedrálisban résztvett számos jelen­tős politikai vezető személyiség, élü­kön Ladis'av Holdoš megbízottal és dr. Jaroslav Havelka miniszterhelyet­tessel, valamint a kassai és eperjesi kerületi nemzeti bizottság elnökeivel. Miután az új püspök elnyerte az első főpásztori áldást, felhívta a tízez­res hívőtömeget, hogy legyenek ki­tartó harcosai a legnagyobb keresz­tényi értéknek, a világbékének.

Next

/
Thumbnails
Contents