Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-11 / 235. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 október 11, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 235. szám Amerikai repülők szovjet felségteriilet ellen intézett felháborító támadása Gromyko a szovjet kormány tiltakozó jegyzékét továbbította az ÜSS moszkvai nagykövetségének A vietsiam! népi hadsereg a partizán hsrcÄfl a széles katonai hadmfiveEetehre féri át — állapítja meg a L'Humanité A. Gromyko, a Szovjetúnió kül­ügyminiszterhelyettese október 9-én kihallgatáson fogadta Barbourt, az Északamerikai Egyesült Államok nagykövetségi tanácsosát, hogy át­nyújtsa a Szovjetúnió tiltakozó jegy­zékét, amelyet az Egyesült Államok­hoz intézett a Szuchája Recska kör­zetében lefolyt felháborító amerikai repülőtámadás ügyében. A szovjet jegyzék tartalma a következő: „A Szovjetúnió kormánya köteles­ségének tartja az Északamerikai Egyesült Államok kormányának a következőket bejelenteni: Október 8-án helyi időszámítás szerint 16 óra 17 perckor az amerikai katonai légi­erők két „Shooting-Star" típusú va­dászgépe a Szovjetúnió államhatárát durván megsértette. Mélyrepüléssel megközelítették a szovjet-koreai ha­tártól 100 kilométerre Szuchája Recs­ka körzetében fekvő repülőteret és azt gépfegyvertüz alá vették. A re­pülőtér berendezésében károk kelet­keztek. Az amerikai katonai légierők e kihívó akciójával kapcsolatosan, amelyet az amerikai katonai repülök a Szovjetúnió államhatárának dur­va megsértésével, szovjet repülőtér megtámadásával követtek el, a Szov­jetúnió kormánya az Északamerikai Egyesült Államok kormányánál a leghatározottabb tiltakozását juttat­ja kifejezésre. A Szovjetúnió kormánya a szovjet repülőtér megtámadásáért felelős sze­mélyek szigorú megbüntetését köve­teli és elvárja az USA kormányá­tól, megvalósítja a szükséges intéz­kedéseket, hogy a jövőben hasonló kihívó akciókra sor ne kerülhessen. A Szovjetúnió kormánya köteles­ségének tartja kijelenteni, hogy az USA légierejének e ténykedésével já­ró következményért a felelősség tel­jes mértékben az USA kormányára hárul." Barbour, az Észákamerikai Álla­mok moszkvai követségi tanácsosa a tiltakozó jegyzék átvételét azzal a kifogással utasította vissza, hogy eb­ben a kérdésben a Szovjetúnió kor­mányának az ENSz-hez kell fordul­nia, mert Korea körzetében az ENSz katonai erői ténykednek. Andrej Gromyko Barbour kifogá­saira válaszolva rámutatott a követ­ségi tanácsos állításainak alaptalan­ságára, mivel a Szovjetúnió kormá­nya a szovjet repülőtér támadóiként az USA katonai légierejének egysé­geit jelölte meg és nem za ENSz re­pülőgépeit. A Szovjetunió külügyminisztériu­ma október 9-én a tiltakozó jegyzé­ket a moszkvai amerikai nagykövet­ség címére elküldötte. A vietnami demokratikus hadsereg egységei a mult hét vége felé táma­dást intéztek Turan fontos kikötő el­len, amely 120 km-re délkeletre fek­szik Huetol. A vietnami egységek ke­mény harcok után behatoltak a kikö­tőbe, amelyben a francia expedíciós hadsereg nagy erői voltak összponto­sítva. Langson város körzetében a vietnami demokratikus hadsereg egységei fontos ellenséges erődítmé­nyeket foglaltak el. A francia expedíciós hadsereg egy­ségei, amelyek a tonkini körzetben kiürítették Caobang erődítményét, visszavonulásuk során állandó vietna­mi támadásoknak vannak kitéve. Más egységeket, amelyek Caobang erődít­mény segítségére siettek, felvonulá­suk közben a vietnami népi hadsereg állandóan támadja, úgyhogy előreha­ladásuk nehéz és lassú. Kemény har­cokra került sor Doucsang mellett, továbbá a Hanojbol Thai—Nguyen­be vezető úton, valamint Gepoától és Caogantól 15 kilométerre északra a vietnami csapategységek és a gyar­mati hadsereg egységei között. Szaj­gontól 120 kilométerre délre néhány vietnami egység harcban áll az ex­pedíciós hadsereg megerősített csa­pataival. Az utolsó hírek azt bizonyítják — írja a L'Humanité —, hogy a viet­nami hadsereg a partizán harcoknak időszakából áttért a sokkal szélesebb katonai operációkhoz. A legutóbbi hírek szerint az észak­tonkini vietnami hadsereg 50 kilomé­ter szélességű fronton nagy támadást kezdett az ellenség ellen. Az United Press amerikai hírszolgálati iroda A Nógrádi Textilüzem takarékossági versenyfelhívása Takarékossággal új munkaalkalmakat teremtünk Mint mindért évben — úgy idén is október 3l-e lesz a takarékosság nap­ja országszerte. A nagy nap feladata, hogy dolgozó népünk legszélesebb ré- |" tegeivel megismertesse és megkedvel­tesse a takarékosság gondolatát. Cseh­szlovákia dolgozóiból józan, gazdasá­gosan és takarékosan termelő népet kell nevelni, hogy hazájában az ura­lomra jutott munkásság jó gazdaként minden fillérről lelkiismeretesen és be­csületesen számot tudjon adni. A losonci Nógrádi Textilüzem dol­gozói elsőnek szólították fel a járás valamennyi üzemét, gyárát, műhelyét és hivatalát, hogy kapcsolódjanak be a takarékossági akcióba és így egysé­gesen és tömegesen döntő sikert ér­hessenek el. A Nógrádi Textilüzem öntudatos munkásai már egy éve első helyen állnak a losonci járásban folyó vállala­tok közti takarékossági akcióban. Az üzem dolgozói nemcsak a megtakarí­tott összegek nagyságában, hanem rendszeres és pontos termelési teljesít­ményeikkel is vezetnek a járás többi üzemei előtt. Elhatározták ezért, hogy körlevélben felhívják a járás többi üzemeit és hivatalait, hogy valameny­nyien kapcsolódjanak be az 1950 októ­ber 31-én kezdődő vállalatok közti ta­karékossági akcióba. A hetenként, két­hetenként vagy havonként megtaka­rított összegeket az üzemek kötelesek pontosan elhelyezni a losonci járási takarékpénztárnál, ahol az összegeket gondosan ellenőrzik. Az elért ered­ményt negyedévenként állapítják meg, ugyanakkor nyilvánosan közlik a ta­karékossági akcióba bekapcsolódott dolgozók számát is. A Nógrádi Textil­üzem felhívása egyévi időtartamra szó!, tehát 1951 október 31-vel zárul. A felhívás pontos szövege a követke­ző: Október 31-én, mint minden évben, ez évben is a takarékosság gondolatá­nak szenteljük. Az ünnep célja a taka­rékosság gondolatának népszerűsítése dolgozó népünk legszélesebb rétegei­ben, hogy munkájuk eredményeinek értékelésével rávezessük őket az ész­szerű és gazdaságos takarékoskodásra. A tervszerű gazdálkodásban a taka­rékosság az egész terv alkotórészévé válik és az akció keretében megtaka­rított összegek támogatni^ fogják az ötéves terv megvalósítását. Üzemünk dolgozói, akik az üzemi takarékosság akciójában eddig is e'ső helyen álltak nemcsak a megtakarított összeg nagysága, hanem a takarékos­ság rendszeressége tekintetében is, felfogták az akció jelentőségét és iüzemi takarékossági* versenyt In­dítanak, amelyre felhívják a járás összes üzemeit. A verseny feltételei: 1. A hetenként, kéthetenként, vagy havonta elért megtakarításokat rend­szeresen elhelyezik a losonci járási ta­karékpénztár megfelelő betétkönyvein, amely ezeket nyilvántartja. Ellenőrzés céljából a versenyben résztvevő üze­mek havi feljegyzések formájában diagrammokat vezetnek az elért meg­takarítások nagyságáról. 2. A verseny 1950 október 31-én kezdődik és 1951 október 31-én vég­ződik. 3. Az eredményt negyedévenként állapítják meg és úgy számítják ki, hogy a betétek nagyságát elosztják a munkásság számával. Az egész verseny a losonci járási takarékpénztár támogatásával folyik, amely minden tekintetben megígérte segítségét. Felhívásunkról egyidejűleg jelentést teszünk a ROH-nak, az SzKP losonci járási és helyi szervezeteinek, a bra­tislavai Füldmííves Raktárszövetkezet­nek és a losonci járási takarékpénztár­nak. A felhívást közzétesszük a napi sajtóban is. Kérjük az üzemek vezetőségét, hogy fehívásunkat olvassák fel az üzem munkássága előtt és döntésüket közöljék velünk legkésőbb ez év októ­ber 20-ig. A jelentkezésieket a »munkából meg­takarítás és a megtakarításból újabb munka* jelszó jegyében várjuk. A losonci Nógrádi Textilüzem dol­gozói remélik, hogy felhívásuk az egész járás területén visszhangra ta­lál és azon valamennyi kis- és nagy­üzem, valamint hivatal résztvesz. Re­mélik, hogy ez évben már Fülek, Ló­nyabánya, Cinóbánya, Kálnó és a töb­bi üzemek is bekapcsolódnak a nemes versenybe. Összefogásukból létre jön a takarékossági akció döntő sikere. Aki a Szovjetunió ellen foglal állást, az a béke ellen és a háború mellett száll síkra Grotewohl miniszterelnök beszéde a Német Demokratikus Köztársaság napján jelenti, hogy az expedíciós hadsereg egységei visszavonulóban varrnak és kénytelenek voltak elhagyni igen fon­tos megerősített állásokat. Ennek a hírszolgálati irodának tudósítói rá­mutatnak arra, hogy a vietnami ke­mokratikus hadsereg célja felszaba­dítani Langson megerősített várost. Más amerikai hírszolgálati iroda, az Associated Press jelenti, hogy a mult hét vége felé Vietnam egész terüle­tén igen kemény harcokra került sor. Az indokínai francia zsoldos hadse­reg főhadiszállása kénytelen volt be­vallani, hogy a Dél-Vietnamban átcso­portosult hatalmas vietnami erők Kokin-Kina több tartományában el­vágták a közlekedési útvonalakat. Kemény harcokra került a sor a Pnom-Pehutól 120 kilométerre dél­keletre fekvő körzetben, Kamdobzsá­ban. Kokin-Kínában kb. 160 kilo­méterre délnyugatra Szajgontől a de­mokratikus hadsereg egységei meg­indították támadásukat. Több falut felszabadítottak. Harcokra került sor Baria körzetében, kb. 50 kilométer­re délkeletre Szajgontól. A L'Humanité jelenti, hogy az in­dokínai amerikai katonai misszió ve­zetőjévé Brink tábornokot nevezték ki, aki minden „katonai tapaszta­lattal" rendelkezik, hogy ezt az ocs­mány háborút a vietnami nép ellen vezethesse. Ennek a tábornoknak ki­nevezése igazolja a Francia Kommu­nista Párt titkárának, Maurice Tho­reznek szavait, aki kijelentette, hogy az amerikai imperialisták az Ázsia nemzetei ellen vezetettt háborús tény­kedéseiben átveszik az imperialista tábor vezető szerepét. Az olasz munkások tiltakozása az olasz ipar letörése ellen Az olasz ipari üzemek a Marshall­terv hatása alatt állandóan csökken­tik alkalmazottaik számát. Az Ansal­do-konszern az elmúlt hét folyamán 2300 munkást bocsátott el, az olasz acé'.üzemek pedig több, mint 1000 munkást. Az acélüzemek dolgozói tiltakozásul sztrájkba léptek és jelen­leg 65.000 munkás szüntette be a munkát. Az olasz szakszervezeti szö­vetség a munkáselbocsátásokkal kap­csolatosan kiadott kommünikéjében megállapítja, hogy a Marshall-terv to­vábbi 14.000 munkás elbocsátását kö­veteli. A szakszervezeti szövetség megelégedéssel szól a munkások har­ci egységéről, amely ismét bizonysá­ga annak, hogy a városok és falvak dolgozói szolidárisán küzdenek az el­bocsátott munkások érdekeiért. Winston Churchill „fogadtatása" Dánia fővárosában n dán dolgozók a békéért harcolnak és elutasítják a háborús fegyverkezést Dánra széles tömegei sikeres har­cot folytatnak a béke megvédéséért. A stockholmi határozatot eddig 100 ezer polgár írta alá, ami bizonyítja azt, hogy a Béke Hívei mozgalma a dán dolgozó nép köreiben mély és őszinte visszhangra talált. A dán nép őszinte békeakaratáról tesz tanúságot az a fogadtatás, amelyben Winston Churchillt 1950 október 9-én Kopen­hágában részesítették. Amikor ez az elsőszámú háborús uszító a kopenhá­gai városháza erkélyéről uszító beszé­dét megkezdte, a levegőben egy atom­bombához hasonló rakétának körvo­nalai villantak fel. A rakétából pe­dig ezerszámra hulltak alá a röpcé­dulák, amelyeken ez volt olvasható: „Churchill a háborút akarja. A dán ifjúság a békét- Churchill, eredj ha­za, nem látunk szívesen". A dán Bé­kehívők törhetetlen harci akaratuk­nak november 26-ára hirdetett orszá­gos kongresszusukon fognak nyoma­tékosan kifejezést adni, amikor is határozottan kimondják, hogy Chur-i chilihez hasonló típusú háborús uszí­tók ellen mindenkor készek harcolni. A Béke Hívei világmozgalrriának d'án bizottsága az országos kongresszus al­kalmával felhívást intézett Dánia békeharcosaihoz, amelyben rámuta­tott arra, hogy a nyugat európai orszá­gok fegyverkezése a nemzetek kultu­rális, szociális és gazdasági fejlődését veszélyezteti, mert az imperialisták ezeket az államokat kényszerítik, hogy nemzeti jövedelmüknek túlnyo­mó részét fegyverkezésre fordítsák. A dán békehívek kongresszusának hivatása az lesz, hogy foglalkozzanak a fennálló háborús veszéllyel és meg­oldják azokat a feladatokat, amelye­ket számukra a békéért folytatott harc előír. A lengyelországi USA-követség kémtevékenységet szervezett Ottó Grotewohl. a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának elnö­ke a Német Demokratikus Köztársa­ság fennállásának egyéves fordulója alkalmából tartott beszédében méltat­ta a Szovjetúnió döntőielentőségű támogatását a német demokratikus erők megszilárdítása terén. A szovjet nép és a népet nép barátsága a béke megerősítésének hatalmas eszköze, állapította meg Grotewohl elvtárs. A Szovjetúnió tiszteletben tartja a német nép jogát a szabadsághoz és a szuverenitáshoz, egyben teljesíti szer­ződéses nemzetközi kötelezettségeit. Ugyanakkor azonban a nyugati hatal­mak lábbal tiporják a német népnek a békeszerződéshez és a megszálló csapatok kivonásához való iogát. Az imperialisták elvették a német nép jogát és lehetőségét, hogy az egyesí­tett Németországban szabad politikai véleménynyilvánítás révén saját kezé­be vegye az ország irányítását. A háborús uszítók és szakadárok el­len a Német Demokratikus Köztársa­ság legerősebb fegyvere a békés mun­ka, amely ma a Német Demokra­tikus Köztársaság területén min­denütt folyik. A kormány büszke arra a tényre, — hangsúlyozta Grote­wohl elvtárs, — hogv a Német De­mokratikus Köztársaság megnyeri Nyugat-Németország békeszerető la­kosságának többségét és ilymódon háború nélkül is sikerül felszámolni Nyugat-Németországban a rabszolga­ságot. A Német Demokratikus Köztár­saság erősebb, mint a teutoburgi er­dőben összevont csapatok, erősebb, mint a német területeken állomásozó angol-amerikai intervenciós csapatok. Grotewohl miniszterelnök a szovjet nép békés építő munkáját, gigantikus alkotómunkáját értékelve, hangsúlyoz­ta, hogy aki a Szovjetunió ellen foglal állást, az a béke ellen és a háború mel­lett száll síkra. A varsói katonai bíróság előtt megkezdődött a Win fasiszta szerve­zet tíz vezető tagjának bünpöre. Ez a szervezet Lengyelországban 1944-től 1947-ig működött. A tárgyalás bizo­nyítja, miként szövetkezett a lengyel reakció elöször a hitleri fasisztákkal, később az angol-amerikai imperialis­tákkal a demokratikus mozgalom el­len. Már 1945-ben, mondja a vádirat, a Win-szervezet vezetőségének tagjai közvetlen kapcsolatot építettek ki az angol-amerikai, valamint más diplo­máciai képviseletekkel Lengyelor­országban. Kémeik segítségével át­; adták a megszerzett katonai és gaz­| dasági jellegű híreket. Ezek a diplo­I máciai küldöttségek lehetővé tették | a Win-szervezet kapcsolatát a kül­i földdel és pénzügyi támogatásban ré­l szesitették a szervezetet. A vádlottak ! kémtevékenységük folyamán együtt­{ munkálkodtak az USA diplomáciai képviselőivel, Vahley ezredessel, York | alezredessel, Yessy ezredessel és má­sokkal. Yessy ezredes Czeplinsky vád­; Iottnak kijelentette, hogy az amerikai k külügyminisztériumtól levelet kapott, amelyben az kijelentette, hogy haj­landó együttmunkálkodni a Win-szer­vezet kiküldötteivel, akik illegálisan átlépve a határt kapcsolatot akartak létesíteni Kopánski és Anders tábor­nokokkal. A Win-szervezet vezető tagjai len­gyelellenes működésükben szövetsé­geseket találtak a Mikolajczyk-párt, valamint a katolikus klérus reakciós tagjai között. 1946-ban Rostworow­sky, a Win-szervezet egyik vezetője, Czeplinsky parancsára Hlond kardi­nálissal találkozott, akinek megígér­te, hogy kémanyagot fog hozzá jut­tatni. Ugyanabban az évben Czeplin­sky vádlott, a Win-szervezet vezető­je, találkozott Hlond kardinálissal székhelyén és beavatta a szervezet célkitűzéseibe, valamint megismer­tette vele a Win által szerzett kém­anyagot. Hlond kardinális ekkor Czeplinskynek kijelentette, hogy nem kifogásolja a célkitűzéseket, a szer­vezet programját és ugyanakkor egész sor tanácsot adott a Win-szer­vezet kémtevékenységének megjaví­tására.

Next

/
Thumbnails
Contents