Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-10 / 234. szám, kedd

1950 október 79 UJS

ZG Visitóij elvtárs iisszécge ((Folytatás az oldalról) az amerikai tömb hívei hoztak fel a Szovjetunió s a négy másik ország határozati javaslata ellen. Ezek az érvek csak ürügyül szolgálnak a koreai konfliktus békés rendezésének megakadályozására. Visinszkij elvtárs, a Szovjetúnió képviselője hangsúlyozta, hogy az öt ország javaslatában három főpont van, a hadműveletek megszüntetése, a külföldi csapatok kivonása és intézkedések tétele azzal a céllal, hogy a két koreai fél összeüljön és lépéseket tegyen az egységes, független ős demokratikus rendszer megteremtésére. Ezek a pontok nemhogy „nem reálisak", mint ezt a határozati javaslat ellenzői állítják, hanem éppen ellenkezőleg, a konfliktus békés rendezésére irányuló legreálisabb javaslatok. Másrészt a nyolc hatalom határozati javaslata elfogadhatatlan, mert azon alapszik, hogy a katonai megszállást egész Koreára terjesszék ki. támogatja a korábbi jogsértő döntéseket és igzságtalanul Észalt-Koreára igyekszik hárítani a felelősséget, ahelyett, hogy azokat jelölné ki bűnösként, akik a háborúért felelősek. Minthogy a nyolc hatalom határozati javaslata tulajdonképpen megszállást jelent, nem meglepő, hogy El Huri, Szíria képviselője még csak utalásos választ sem kapott, midőn a politikai bizottságban megkérdezte, mi értendő a katonai megszállás „szükséges" ideje alatt. Austin azt mondotta, hogy ez az időszak annyi ideig fog tartani, amennyi sezükséges lesz a határozati javaslatban megjelölt feltételek megvalósítására. Tény azonban az, hogy minél hosszabb ideig maradnak a csapatok, annál több idő kell majd a feltételek megvalósítására — mondotta Visinszkij elvtárs. A Szovjetúnió képviselője befejezésül figyelmeztette a közgyűlést, hogy amíg a nyolc hatalom határozati javaslatában megjelölt úton fog járni, addig nem remélhető a körei konfliktus békés megoldása. Az öt ország- határozati javaslatának hívei — tette hozzá — továbbra is határozottan védelmezni fogják azokat az elveket, amelyek a koreai konfliktus békés rendezéséhez ós a béke világszerte történő megszil íratásához szükségesek — mondotta befejezésül Visinszkij elvtárs. Sírslíý flNttri taritfc Az ENSz közgyűlésén a koreai vitában a csehszlovák delegáció vezetője, Široký elvtárs miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter Is felszólalt. Beszédében a következőket mondotta: A csehszlovák delegáció a koreai kérdésben meghozandó határozat előtt az igazság, az általános béke és az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelvei érvényesülése érdekében kíván szót emelni. Abban a meggyőződésben teszi ezt, hogy az angol-amerikai határozat, amelyet az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága túlnyomó többségében elfogadott, nem szolgál az NESz érdekeinek és céljainak megerősítésére. Ellenkezőleg, az ENSz feladataival lényegesen ellenkezik, mert ennek főfeladata a nemzetek közötti békés együttmunkálkodás, a nemzetek közötti demokratikus kapcsolatokról történő gondoskodás, a nemzetek elvitathatatlan demokratikus jogainalt védelme. Az ENSz tagságának egyenlőségi elvét sérti az, ha az ENSz zászlaja alatt egyes nemzetek belügyeibe való beavatkozás útjára lépnek. Ez teljes ellentétben áll az ENSz alapokmányával. A Szovjetúnió delegációjának vezetője, Visinszkij elvtárs, a közgyűlés plénumában az általános vita során kijelentette, hogy a nemzetei: közötti véleménycserét legjobban a delegátusok közötti megértés teszi lehetővé, ami a béke és a nemzetek biztonságát szolgálja. Sok delegáció e demokratikus elvekből indult ki, de nem lehet ugyanezt mondani az angol-amerikai blokk képviselőiről. A helyett, hogy a bizottságban a vita során az előterjesztett indokokat, tényeket, érveket érdemben cáfolnák meg, olyan taktikát kezdtek, hogy általában mindent propagandának és hazugságnak nyilvánítottak, parancsot adva biztosított többségüknek, hogy velük együtt lépjen fel a koreai kérdés békés elintézésének lehetősége ellen. Állásfoglalása ellenkezik az igazság és az általános béke alapelveivel. Ezzel szembem a Szovjetúnió és a további népidemokratikus országoknak határozati javaslatának egyes pontjairól való szavazás, különösképpen az indiai közvetitó'javasiat fölötti szavazás eredménye, azt bizonyítja, hogy a delegációk egész sora kételkedik az ausztráliai ós a további hét álam javaslatának békés jellegéről. Én azt hiszem, igen sok ok van rá, hogy kételkedjünk. Hisz az angolamerikai javaslat nem tényekre támaszkodik, jogtalanul jelöli meg az egyik harcoló felet támadónak, az angol-amerikai blokk határozata nem tartalmaz semmi olyan tényt, amely a koreai konfliktus békés rendezéséhez vezetne, ellenkezőleg ezt éppen lehetetlenné teszi. Alapot ad az intervenciós hadseregnek, hogy hadászati akcióit folytathassa, hogy a megszálló rendszert, amelyet oly mélyen gyűlöl a koreai nép, kiterjesszék. A nvolc állam határozata megfosztja a koreai népet attól a jogtól, hogy sajátmaga rendezze belügyeit szuverén akarata szerint és erőszakkal rákényszeríti a koreai népre Li Szin Man bábkormányának rendszerét. Minden kísérlet, amely a koreai nemzetre rákényszeríteni igyekszik az amerikai megszŕľási rendszert, teljes ellentétben áll az önrendelkezési jog elvével. A csehszlovák delegáció kezdettől fogva azon az elvi állásponton van, hogy a nemzetközi megállapodásoI kat és a chartát feltétlenül tiszteI letben kell tartani. ! Éppen ezért száll síkra az ellen, hogy az ENSz törvényellenesnek nyllváníi totta a nagyhatalmak között fennálló ' érvényes egyezmények megsértését, az 1943-as kairói és az 1040-es moszkvai egyezmény megsértését. Az USA mai koreai politikájánalt megértésére tanulságos felemlíteni, hogy az USA már 1943-ban Korea függetlenségének biztosítása ellen foglalt állást. Koreai beavatkozásukkal aztán lehetetlenné tették a moszkvai egyezmény megvalósulását, amely egy demokratikus összkoreai kormány létrehozását tűzte ki célul. Az USA minden igyekezetével azon volt, hogy megakadályozza a független koreai állam létrejöttét. A független koreai állam létrejöttét megakadályozó törekvésében és azért, hogy az amerikai felíöbbséget biztosítsa Koreában az USA a koreai kérdést az ENSz fóruma elé vitte, bízva szavazó gépezetében. A nyolc állam által előterjesztett határozat az 1947, 1948 és 1949-es közgyűlési határozatokra hivatkozik. Ezek a határozatok azonban sértik azokat az érvényes kötelezettségeket, amelyeket Kairóban és Moszkvában a nagyhatalmak egyezményeiben elfogadtak. A nyolc állam határozati javaslatai most szankcionálja ezeket az illegális határozatokat. A csehszlovák delegáció kezdettől fogva azt az álláspontot képviseli, hogy a koreai kérdés nem tartozik az ENSz elé és határozottan állást foglalt egy koreai bizottság létrehozatala ellen, mert ezt illegálisnak tartotta és ma is annak mlnó'síti. Mindezek mellett abból indult ki, hogy e bizottságnak létrehozása a vállait kötelezettségek megkerülése és egyben a koreai nép belügyeibe való jogtalan beavatkozás. A fejlődés taljes mértékben igazolta álláspontunk helyességét. A koreai bizottság minden ténykedédésével bebizonyította, hogy a nagyhatalmak politikájának eszköze és teljes felelősséget visel éppen ezért a koreai fegyveres konfliktus elindításában. A nyolc állam határozatának alapjául a koreai bizottság részrehajló jelentése szolgált, amelynek ! alapja kizárólag a délkoreai kormány és a szöuli amerikai nagykövetség jelentései. Ezekről tárgyal ma a közgyűlés, amely felhatalmazza az amerikai katonaságot, hogy folytassák katonai operációikat és szankcionálja Koreában az amerikai megszállórendszer kiszélesítését. Ezen indokoknak figyelembevétele mellett a szovjet delegációnak javaslata teljesen indokolt. Ebből folyik azon követelménynek teljes jogossága, hogy a közgyűlés revideálja az ENSz jogtalan és igazságtalan politikáját, amellyel a koreai nép ügyelt kezeli. A politikai bizottság vitájában komoly bizonyítékokat és tényeket terjesztettünk elő, amelyek igazolják, hogy az amerikai politika hívta ki a koreai polgárháborút. A delegátusok, akik a nyolc állam javaslatát védték és igazolták a koreai nép elleni amerikai intervenció bűneit, állításuknak igazolása céljából arra hivatkoztak, hogy az északkoreai kormány támadó politikát folytatott és ho<ry a koreai kormány hadserege a polgárháború kirobbanása után sikeres haditetteket hajtott végre. Ugyanakkor azonban nem tettek kísérletet arra. hogy ezeket a sikereket megmagyarázzák és pedig a koreai nép mély hazaszerelővel és odaadásával, amelyIyel az egységes, független és demokratikus köztársaság eszméje mellett foglalnak állást. Andrej Visinszkij, a szovjet delegáció vezetője, a vita során világosan és megdönthetetlenül igazolta, hogy az agresszió fogalmát semilyen esetben sem lehet alkalmazni a koreai nép két táborára. Érdekes felemlíteni, hogy NagyBritannia kormányának hivatalos állásfoglalása szöges ellentétben áll azzal a lehetőséggel, hogy egy polgárgárháború esetén a támadó fogalmát alkalmazni lehessen. Hivatkoztunk Nagy-Britannia felfogására, amelyet 1933 február 6-án a második nemzetközi lefegyverzséi konferencia ülésén vallott, amelyben támadónak azt az államot minősítette, amelyik 1. más országnak hadat, üzen, 2. hadüzenet nélkül egy más ország területére fegyveres erővel behatol, 3. más ország területét, hajóhadát, légierejét hadüzenet nélkül földi, tengeri vagy repülőerőkkel megtámadja. A brit javaslatban egy szó említés sem történik arról, hogy támadónak lehetne minősíteni egy polgárháborúnak egyik szereplőjét. Azonban a brit kormány álláspontját figyelembe véve első pillanatra világos, hogy az ySA-nak beavatkozása Kórsában magsa viseli az agresszió minden jellegét, az 1933 évből származó brit meghatározás szerint. És a koreai polgárháború esetében a brit kormány a Biztonsági Tanácsban mégis megszavazza a katonai szankcióknak érvényesítését a polgárháború egyik szereplője ellen é3 ő maga a nyolc állam határozati javaslatának társszerzője, amely ezt a mai helyzetet szankcionálja. Nem volt és nincs oly nemzetközi egyezmény, vagy oly nemzetközi jogi alapelv, amely megengedte volna az agresszió fogalmának alkalmazását egy polgárháborúra és amely egy polgárháború esetére katonai szankciók érvényesítését állapította volna meg. Agresszió fogalmáról beszélni kizárólag egyik államnak egy másik állam elleni támadásnál lehet. Az agressziónak ez a fogaima a nemzetközi jog általános érvényű alapelvévé vait, amelyre teljes mértéiiuen tájnaszlcooik az ENSz alapokmánya is. Ez természetes is, mert hisz az agressziónak ez a fogalma egyrésat a kollektív biztonság követelményével van egyhuigban, másrészt azzal az alapelvvel, hogy egy állam a másik állaim belügyeibe nem avatkozhatík. Szükséges tisztán látni ilyen politikának és üyen jogi konstrukciónak minden következményét. Ez a határozat a nemzetek és az államok függetlenségének és szuverenitásának alapelvét sérti, veszélyes precedenst állít fel, amely az egyik tagállamnak vagy tagállam-csoportnak lehetőséget nyújt, hogy egy belpolitikai válság esetén, belpolitikai harcok idejében vagy polgárháborúban egy másik tagállam vagy nem tagállam belügyeibe beavatkozhassak és fegyveres intervenciót hajthasson végre az ENSz védelme alatt. Ezért oly ve- , szélyes ez a jogi konstrukció és ez a politika valamennyi nemzet és állam szuverenitása és függetlensége szempontjából. A nemzetközi egyezmények, a nemzetközi jog, az alkotmány alapelveinek durva megsértéséhez még további embertelen tények is csatlakoznak. Ilyenek a koreai nép elleni barbár módszerek, amelyeket az amerikai légierők alkalmaznak. A politikai bizottság előtt fekvő iratok igazolják, hogy az amerikai légierők Koreában nem katonai objektumokat, hanem békés városokat és falvakat, polgári lakosságot, kórházakat, iskolákat bombáznak, ami teljes egészében ellenkezik az 1907-ből származó nemzetközi egyezmény szellemével, valamint az 1023-ban létrejött és a légiháborúk vezetésére vonatkozó szabályokkal. Ezeknek az egyezményeknek létrejöttében az USA is közreműködött. A humanitás alapkövetelménye megkívánja, hogy a civilizált államok és nemzetek hangjukat fölemeljék azok ellen a barbár tettek ellen, amelyeket az amerikai légierők az ENSz védnöksége alatt elkövetnek. A csehszlovák delegáció hangsúlyozottan támogatja a Szovjetúnió kormányának Javaslatát: „Fel kell szólítani az USA kormányát, szüntesse be « a jövőben ive engedje meg, hogy légiereje városokat és falvakat bombázzon, hogy légiereje a békés lakosságot pusztítsa." A politikai bizottságban a vitámé^ nem ért véget. Ebben a bizottságban még általános nyilatkozatok hangzottak el a

z angol-amerikai blokk javaslatának védelmére, a koreai nép demokratikus választásokra való jogának respektálásáról, a megértés alapelveiről és pz amerikai sajtó hasábjain napvilágot látott Dél-Korea „elnökének" nyilatkozata, aki mindezeket a megnyilatkozásokat megcáfolta. Li Szin Man a New-York Herald Tribúne tudósítójával folytatott beszélgetésében nyíltan kijelentette, hogy egész Korea „egységesítése" után nem lesznek sem demokratikus, sem antidemokratikus választások, bejelentette a durva boszszút, valamint a terrort, amelyet a koreai nép demokratikus vezetői ellen előkészítenek. Teljes egészében igazolódik véleményünk, hogy e többségi határozat szelleme és betűje minden tekintetben ellenkezik a békepolltlkával, antidemokratikus, reakciós célokat követ és a nemzetközi helyzet feszültségét nem fogja csökkenteni. A csehszlovák delegációnak teljesen elutasító magatarlása az angol-amerikai határozati javaslattal szemben, abból ered, hogy az igazság és a jog kétséget kizáróan a koreai nép oldalán áll, amely nemzeti felszabadító törekvésében elvitathatatlan jogát akarja érvényre juttatni, hogy független, demokratikus és egységes államot alakíthasson és védekezik az Igazságtalan támadás ellen, amelv veszélyezteti szabadságát és önrendelkezési jogát. Az angol-amerikai határozati javaslattal szembeni elutasító magatartásunk abból az alapelvből következik, hogy a leghatározottabban clbne vagyunk minden igazságtalanságnak és a háborús tüzeket gyújtogató háborús uszítók támadásainak, akik viügunbmra törekednek, elutasítunk minden szabadság és függeil ínség ellen irányilá ténykedést. Elutasító álláspontunk abból ered. hogy tőrefbniil a béke biztosításáért és a nemzetek biztonságáért, a fenyegető új háború veszélye ellen harcolunk. A Szovjetúnió. az Ukrán Szovjet Köztársaság, Bjelorusszía. Lengyelország és Csehszlovákia közös javaslata azokból az alapelvekből indul ki, amelyek az ENSz alaookmányánának pillérei. Ez a javaslat a koreai kérdés békés és demokratikus megoldásának célját egységesen követve tejes összhangban áll a világbéke érdekével és a koreai nép érdekeivel. E határozat jellegéből következik már rögtön az első két pont, amelv a katonai operációk azonnali beszüntetését, az idegen intervenciós csapatok, valamint a megszálló csapatok visszarendelését Koreából követeli. Az egyes tagállamok delegátusai a közgyűlés vitájában, valamint a politikai bizottság vitáiban a nemzetköz' helyzet feszültségét állapították meg valamint azt, hogy a világbéke vészé lyeztstve van. Ismeretes, hogy ezt a feszi'l séget fokozta az intervenciósok beavatkozása a koreai polgárháborúba, természetes tehát, hogy a katonai operációknak megszüntetése, a megszálló csapatoknak távozása Kor<iából nagymértékben hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Azonkívül egyedül így adódna mód a sok megpróbáltatáson átment koreai nép szenvedéseinek megszüntetésére, valamint arra, hogv megteremtsük a koreai kérdés megoldásának előfeltételeit. Mert az vitán felü! áll, hogy a koreai nép az amerikai katonaság intervenciós beavatkozása nélkül is megtalálta volna annak a módját, hogy belpolitikai rroblémáit rendezze és hazájának egységes, demokratikus igazgatását elérje. Csakis ilyen feltételek mellett lehet biztosítani egész Koreában a szabad választásokat, amelyekről az öt ország határozati javaslata a 3. pontban beszél és ameJvekre vonatkozólag e határozati javaslat 4. pontja a választások megszervezésére a gyakorlati intézkedéseket is megállapítja, valamint egész Koreára érvényes egységes és demokratikus törvényhozó és kormányszervek megalakítását tehetővé tenné. A politikai bizottság vitájában alkalmam volt már hangsúlyozni. Hogy szabad választásokról csak ott lehet beszélni, ahol nincsen idegen intervenciós katonaság. Az öt állam határozati javaslata a megszáHó hadsereg kivonása után egész Koreában választások kiírását javasolja. A választásokat egy paritásos bizottság szervezné, amelyet a dél- és északkoreai parlamentek közös ülése állapítana meg. Ugyanekkor egy közös koreai bizottság alakulna, amelyei ugyancsak paritásos alapon választanának, amely felhatalmazást nyerne az ország vezetésére az összkoreai nemzetgyűlés és összkoreai kormány megalakulásáig. Amint látható, az említett pontok a mai helyzetből kivezető út konkrét khe.öségét mutatják, amikor az ország két részre és két harcban álló táborra oszlik. Az öt ország határozati javaslata leleplezi azoknak hazugságait, akik azt állítják, hogy Koreában csak a Kommunista Pártot ismerjük el és hogy Koreára kommunista rendszert akarunk rákényszeríteni. Nem. mi paritásos bizottságot javasolunk a választások megszervezésére. Az állam ideiglenes vezetésére Is paritásos bizottságot javasolunk. és a szabad összkoreai választások végrehajtását ezen az alaoon képzeljük el. E javaslatnak ellenségei nyílván megérezték, hogy ez ellen a demokrácia elvéből kiindulva nem tudnak érvelni. Ezért hát irreálisnak minősítik és szkeptikusan nyilatkoznak a két ellenséges tábor konstruktív együttmunkálkcdási lehetőségéről. Mi ezzel szemben abból indulunk ki, hogy e két csoport együ.lmunkálkcdása egy közös művön megoldható, mert nifttyőződéiünk, hogy a koreai nép a déli és északi , amely tapasztalatait olv véres áldQzatok árán szerezte, ak ve támogatná a paritásos bizottság munkáját, hogy szabad választásokban demokratikus módon dönthessen egész Korea állami berendezéséről és kormányának jellegéről. Éppen ezert ez a javaslat nemcsak igazságos, hinem reális is. Az őt állam határozati javaslata az ENSz-re rendkívül komoly feladatot ró a koreai probléma megöl, dásában. Ezért új bizottság létrehozását javasclja, amely az összkoreai szabadválasztások végrehajtását elhnőrizné. Ebben azonban helyet kell kapniok azon országok képviselőinek, amelyek Koreával határosak. Nem szükséges, azt hiszem, ktilön bizonyítani, hogy Korea közvetlen szomszédainak, a Szovjetuniónak és Kínának fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a koreai kérdés rendezést nyerjen és ezért ez a követelmény abszolút jogos. Kétségen kívül áll, hogy Koreának gyors gazdasági segítségre van szűk. sege. Azért van erre szüksége, mert az amerikai intervenciósok a koreai nép el'eni háborúban ..z ország nagyrészét elpusztították Ily körülmények között természetesen nehezen 'ehet elhinni az angol-amerikaiak nyilatkozatának őszinteségét, hogy Koreának gazdasági segítséget nyújtanak az or. szág újjáépítéséhez. Ennek ellenére a csehszlovák delegáció abból az elvből indulva ki, hogy Koreának sürgős szüksége van gazdasági segítségre, az angol-amerikai határozati javasainak e pontjánál tartózkodott a szavazástól és pozitív álláspontját a Szovjetúnió állásfog'aJása szerint formulázza A határozati javaslat ajánlja, hogy a gazdasági és szociálisügyi tanács meggyorsított tempóban dolgozzon ki a koreai nép megbízottjainak részvételével egy tervet Korea gazdasági és technikai megsegítésére. Ez a javaslat biztosítaná, hogy Koreának úgy nyújtanak támogatást, hogy nem sértenék meg állami szuverenitását és függetlenségét rs a koreai nemzetgazdaság nem kerflne az amerlM monopoltőke érdekelnek alárendelt helyzetbe. A Szovjetúnió és a további négy t-"'l?m határozati javaslata kôveteľ, hogy a Biztonsági Tanács az 5sszl:ore.-i kormány megalakulása utín Koreát vegye fel az ENSz tagállamai sorába. Viliam Široký elvtárs, a csehsz'ovák delegáció nevében ezután felhívta a közgyűlés tagjait, hogy a nyo'.c állam határozati javaslatát utasítsa el és fogadja e lazt a javaslatot, amely a koreai háború békés megoldását javasolja. Itt levágni! Alulírott megrendelem a PARTÉ LET című folyóiratot Pontos címem: Név: lakhely: utolsó posta: foglalkozás: .... házszám: járás: Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kčs — a postai befizetőlap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre !rüldendő: A PÁRTÉLET kiadóhivatala, Bratislava, Michalská 27.