Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-08 / 233. szám, vasárnap

népi d

emo ^••"iiiTiimÉO^

^ I

bii liii.'iii

ii

'iiii

i I

I II i

ii

1 iiiii

üiii

ii a

——— — * 40. (100.) * 1950 október 8. Ara Stí fihér VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY F A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOKRAIV Ú A népi demokratikus országok gazdasága rohamosan fejlődik és erősödik. Ez országok iparában osztatlanul a szocialista szektor uralkodik. A gyáraknak és üzemeknek, vasutaknak és bankoknak a nép kezére adása, a szocialista tervgazdaságra való áttérés és a dolgozók életszínvonalának következetes emelkedése kedvező feltételeket teremtett arra, hogy a tömegek aktivitása és alkotó kezdeményezése kifejlődjék. Ezekben az országokban különösképpen világosan mutatkozik meg a dolgozók tevékeny részvétele az új élet építésében, a tömegméretű szocialista munkaversenynek és az élmunkásmozgalomnak föllendülésében. Nemcsak az ipar, közlekedés és kereskedelem munkásai és alkalmazottai versenyeznek, hanem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a gépés traktorállomások és állami gazdaságok kollektívjai is, sőt versenyeznek a szegény- és középparasztok is, akik igyekeznek a kitűzött határidő előtt teljesíteni a gabana és más mezőgazdasági termények beadását. A munkaverseny eredményei a termelékenységnek szüntelen emelkedésében s a népgazdasági terveknek egyre sikeresebb végrehajtásában öltenek testet. Romániában például a munkatermelékenység tavaly az 1948. évihez képest 18 százalékkal emelkedett, 1950 második negyedévében pedig 14 százalékkal múlta felül a megfelelő tavalyi évnegyed termelékenységét. Bulgáriában a munka termelékenysége a mult évben 11 százalékkal haladta meg az 1948. évit, Csehszlovákiában 16 százalékkal növekedett 1947-hez képest, stb. Csehszlovákia,, Magyarország és Bulgária dolgozó parasztsága az idén rekordidő alatt fejezte be a gabonabeadást. A munkaverseny százával és ezrével hozta felszínre a termelés élmunkásait, olyanokat, mint Kizlink ás Brahacek Csehszlovákiában, Liljana Dimitrova Bulgáriában, Joszif Barta és Maria Cinca Romániában, Matelja és Fiijak Lengyelországban, Muszka Imre Magyarországon. A népi demokratikus országokban a munkaverseny nemcsak szélesedik azáltal, hogy a dolgozóknak egyre újabb rétegei kapcsolódnak be, hanem — ami különösen fontos — magasabb fokra is emelkedik. Mindinkább terjed az ellentervek készítése, amivel lényegesen megjavítják az eredeti termelési feladatokat. Tömeges jelenség, hogy fontosabb politikai eseményekről és dátumokról a munkások egyéni és kollektív felajánlásokkal emlékeznek meg. Rohambrigádok szervezése, verseny egy-egy iparág legjobb műhelye és a lenrjobb üzeme címéért, egy-egy ' m

a legjobb munkása címéért, a termék legjobb minőségéért, a legnagyobb nyersanyag- és anyagmegtakarításért — mindez átment már a gyárak mindennapi életébe. A tömegek alkotó tevékenysége abban is megnyilvánul, hogy egyre több munkás tér át több gép kiszolgálására, s hogy széles mederben fejlődik az újítók és' észszerűsítők mozgalma. A szocialista mu.nkaverseny kifejezi azt a gyökeres fordulatot, amely a népi demokratikus országok dolgozóinak munkához való viszonyában beállott. „Ez olyan fordulatnak a kezdete — miként erre Lenin rámutatott —, ^amely nehezebb, mélyrehatóbb, alaposabb, döntőbb _ jelentőségű, mint a burzsoázia megdöntése." Lenin és Sztálin nagyra értékelik a szocialista verseny jelentőségét az új társadalom megteremtése szempontjából. „A munka termelékenysége — hangsúlyozta Lenin — ez, végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfontosabb." Sztálin elvtárs úgy jellemezte a szocialista munkaversenyt, mint a szocializmus építésének kommunista módszerét, amely a dolgozók milliós tömegeinek lehető legnagyobb aktivitásán alapul. „A verseny — mondotta Sztálin elvtárs — valójában az az emelő, amelynek segítségével a munkásosztály hivatva van arra, hogy az ország egész gazdasági és kulturális életét a szocializmus alapjára átállítsa." A népi demokratikus országok dolgozóit egyre jobban áthatja az a tudat, hogy a szocialista munkaverseny legbensőbb szívügvük. A munkaverseny hatalmas, mindent legyőző ereje abban rejlik, hogy tömegméretekben folyik. A munkásosztály a szocialista munkaverseny kibontakozása során felismeri, hogy ő az ország gazdája, saját szerencséjének kovácsa, s immár nem a kizsákmányoiókra, hánem magának, saját államának dolgozik. A konkurrenciával szemben — amelynek elve a kapitalizmus körülményei között egyesek veresége és halála, mások győzelme és uralkodása — a munkaverseny óriási jelentőségét az adja meg, hogy az élenjárók elvtársi segítséget nyújtanak az elmaradozóknak. „A szocialista verseny azt mondja: egyesek rosszul dolgoznak, mások jól, megint mások még jobban, — érd utói a legjobbakat és érj el általános emelkedést." (Sztálin.) A szocialista munkaverseny hatalmas fellendülésének a népi demokratikus országokban az az oka, hogy a kommunista és munkáspártok ezekben az országokban hozzáfogtak a szocializmus alapjainak tervszerű építéséhez, arccal a termelés felé fordultak, konkrétabban és mélyebben kezdtek foglalkozni a gazdaság kérdéseivel, a munkásokat .harcra mozgósították a gazdasági tervek megvalósításáért, hogy a kommunista pártok az SZK(b)P tapasztalataira támaszkodva, nap mint nap vezetik- a dolgozóknak e tömegmozgalmát. A szocialista munkaverseny biztosítja a termelés folytonos emelkedését, a munka magas termelékenységét eredményezi, jelentékenyen fokozza a termelés eredményét és az önköltségnek komoly csökkenését vonja maga után. Mindez a népgazdasági tervek sikeres végrehajtását, a szocialista felhalmozás fokozását, a reálbérnek és a dolgozók életszínvonalának emelkedését szolgálja. A népi demokratikus országok pártszervezetei, szakszervezetei és állami szervei ezért mozdítják elő minden eszközzel a szocialista verseny fejlődését, ezért követnek el mindent, hogy elősegítsék a néptömegek e nagyszerű mozgalmának további föllendülését. A népi demokratikus országok most egyik legfontosabb feladatukat "hajtják végr^ — a termelési normák rendezését. Az élmunkások tapasztalatai alapján kidolgozott, műszakilag megalapozott normák megállapítása kedvező feltételeket teremt a munka termelékenységének gyors növekedésére. Természetesen, semmi köze sincs a szocialista munkaverseny eszméjéhez az olyan „munkaverseny"-nek, amelyet a termelés továbbfejlődését fékező laza normák megtartásával folytatnak. Ugyancsak nagy figyelmet fordítanak a darabbérezés széleskörű bevezetésére. Ez elősegíti a munka mennyiéégétől és minőségétől függő díjazás szocialista elvének következetes alkalmazását, a munkafegyelem megszilárdulását és az élmunkásokról való gondoskodást a termelésben. A munkaverseny kifejlesztésében fontos szerepük van a szakszerveElőkészületek a Szovjetunió helyi szovjetjeinek megválasztására Az oroszországi, ukrán, bjelorussz és több más Szövetségi Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsának elnöksége határozatot hozott, hogy 1950 V december 17—24 között megtartják a tartományi, területi, kerületi, járási, körzeti, városi, falusi és tanyai szovjetekbe a dolgozók küldötteinek megválasztását. A dolgozók legutóbb, mintegy három évvel ezelőtt választottak küldötteket a helyi szovjetekbe. A közelgő választások előkészületei felfokozták a Szovjetunió népeinek politikai aktivitását és munkalendületét. e Ä Kínai Népköztársaság évfordulójának megünneplése Október 1-én a sokmilliós kínai nép, s vele együtt az egész haladó emberiség ünnepélyesen emlékezett meg a Kínai Népköztársaság megalakításának első évfordulójáról. Óriási lelkesedéssel és örömmel fogadták a Kínai Népköztársaságban Sztálin elvtársnak Mao CeTunghoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánva elnökéhez intézett üdvözlő táviratát, amely így szól: „A Kínai Népköztársaság megalapításának első évfordulója alkalmából kérem önt, Elnök űr, fogadja testvéri üdvözletemet. A nagy kínai népnek és önnek további sikereket kívánok a független, népi demokratikus Kína felépítésében." A kínai népnek ezen az ünnepnapján üdvözlő táviratokat küldtek a kormánynak és a Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségének a népi demokratikus országok kormányainak vezetői, valamint az egész világ kommunista és munkáspártjainak központi vezetőségei. A kommunista és munkáspártok üzeneteikben üdvözölték a testvéri Kínai Kommunista Pártot — a kínai nép harcának és nagv győzelmeinek lelkesítőjét és megszervezőjét — és er> öntetűen új sikereket kívántak a Kínai Népköztársaság további megszilárdításáért, a békéért és demokráciáért vívott harchoz. A Kínai Népköztársaságban ezt a napot országos nagy ünnepként ünnepelték meg. A köztársaság fővárosában, Pekingben, valamint Kína valamennyi nagyvárosában milliók Vettek részt a felvonulásokon s szolidaritásukat fejezték ki a béke és a demokrácia élenjáró, haladó erőivel. Emberek milliói meneteltek ezen a napon a kínai városok és falvak utcáin Mao Ce-Tung, I. V. Sztálin és a lvilág demokratikus személyiségeinek arcképeivel, a vi:ág békeharcosainak egységét hirdető harci jelszavak alatt. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának első évfordulója a béke, demokrácia és szocializmus hívei megingathatatlan szolidaritásának hatalmas tüntetésévé változott. • Nem teljes adatok szerint szeptember végéig Kínában 138 milliónál többen írták alá a stockholmi felhívást. zeteknek. Munkájukban azonban még gyakran megmutatkoznak a régi, átkos befolyások. Különösen abban, hogy egyes szakszervezeti szervezetek és üzemi bizottságok elszakadnak a munkástömegektől, megcsontosodott bürokratikus szervekké válnak, amelyek a meggyőzés módszere helyett -arftninisztratív módszereket használnak. Az ilyen fogyatékosságok ellen a leghatározottabb harcot kell folytatni. Ez annál is inkább szükséges, mert az ilyen fogyatékosságokat gyakran kihasználja az osztályellenség, az amerikai és angol imperializmus ügynöksége. A szocialista verseny a tömegek meggyőzésének, kezdeményezésének és forradalmi önkritikájának ügye. „Mindenkit, aki akár tudatosan, akár öntudatlanul korlátozza a tömegeknek ezt az önkritikáját és ezt az alkotó kezdeményezését, — írta Sztálin elvtárs —, mint nagy ügyünk kerékkötőjét, el kell távolítani az útból." A szocialista munkaverseny magával tudja ragadni és kell is hogy magával ragadja a munkások túlnyomó többségét. Ez csak akkor biztosítható, ha minden kommunista élen jár a termelésben. A kommunista — tömegek vezetője. A tömegek vezetőjének lenni t a népi demokratikus országokban annyit jelent, hogy saját példamutatásunk ragadja magával a tömegeket a döntő harci szakaszor/, a szocializmus alapjainak felépítésében. Amig a kapitalizmus országaiban a kapitalisták az embertelen kizsákmányolással. a munkás agyonhajszolásával 3 dolgozók utoisó csepp erejét is kiszipolyozzák és a munkásosztályt nyomorra és tengődésre kárhoztatják, — addig a népi demokratikus országok dolgozói, a nagy Szovietunió nyomdokain haladva építik a szocializmust, sikerről sikerre haladnak a szocializmus felé. A néptömegek izzó gyűlölete a háború gyujtogatói ellen, a dolgozók lelkes törekvése, hogy gyorsítsák a szocializmus építését, szilárdítsák országaik védelmi képességét és erejét és ezzel még erösebbé tegyék a béke és demokrácia táborát, — mindez a munkalelkesedés további fokozódását vonja maga után. Válaszul a Koreában véres intervenciót kezdett amerikai imperialisták agresszív mesterkedéseire, a népi demokratikus országok dolgozói a legjobban úgy segítik elő a béke ügyét, ha minden módon emelik a munka • termelékenységét és aktívan résztvesznek a szocialista munkaversenyben. A béke híveinek II. Világkongresszusát, amelynek előkészületei világszerte most folynak, a népi demokratikus országok dolgozói azokkal az új sikerekkel teszik emlékezetessé, amelyeket a békéért, szocializmusért vívott harcban arattak.