Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-06 / 231. szám, péntek

JFJ SZÖ 1950 októbsi 8 F, M. KOM2ALA ; A népi orosz nyelvtanfolyamok — tömegrriűveiődési akció Rendkívüli időket élünk, a népi társadalom fejlődésének egyik legszebb időszakát és azért, mert. ilyen időkben élünk, jói szem előtt kell tartanunk, hogy miben állnak korunk váltoaásai és mit jelentenek. Vegyünk csak egy példát. Még nem is oly régen nagyon komolyan foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy melyik államban hány ember tud ír*ii-olvasni. Foglalkoztunk ezzel a kérdéssel a mi Csehszlovák Köztársaságunkban is. Szinte büszkék voltunk arra, hogy nálunk csak jelentéktelen százalékarányban voltak olyanok, akik nem tudtak írni-olvasni. Tudjátok, hogy a

z első világháború után tanfolyamokat rendeztek az analfabétáknak. Ez rendben is volt, mert minden embernek tudnia kell írniolvasni, mert enélkül nem egész az ember. . Az első Köztársaságban nagyon komoly tevékenységet fejitettek ki a különféle művelődési egyesületek és közművelődési szövetségünk is volt, amely arra törekedett, hogy megad ja minden érettkorú polgárnak, aki csak művelődni akart, az alap- és általános ismereteket. Ez is rendben volt egészen addig, hogy — amint tudjuk — ez az egész közművelődési tevékenység végeredményében az állami ünnepekre és más hasonlókra korlátozódott. Ha ma azt kérdezzük, miért volt az egykori kapitalista rendszerben ilyen nagy gond az analfabétákra és miért volt hivatalos érdek a művelődési tevékenység és a népművelés, könnyen megadhatjuk a választ. A kapitalista temielési mód, amely magasabb típusú termelési mód, amelyben az embernek géppel kell dolgoznia és különféle technikai ismeretekre van szüksége, nem használhat írástudatlan embereket, sem pedig olyanokat, akiknek nincsenek meg alapismereteik. Ezért kellett nálumk az első Köztársaságban véget vetni az írástudatlanságnak és terjeszteni az úgynevezett műveltséget. Ám ez semmiesetre eem jelentette azt, hogy az írástudók vagy a müveitek és a magas művelteégűek számára jobb és műveltebb életforma van biztosítva. Nagyon jól tudjuk, hogy ezek is alkalmazottak voltak, szenvedtek a gazdasági válságtól és a kizsákmányoló viszonyok rabjaiként éltek Ha összehasonlítjuk ezt a. mával, látjuk, hogy alapjában megváltozott minden. A szocializmus útjára léptünk és művelődési tevékenységünk egészen más jelleget öltött. Ma már nem rendezünk tanfolyamokat az írástudatlanok sziámáre. Nincsenek analfabétáink és még ha volnának is, és ha rendeznénk is ilyen tanfolyamokat, ezeknek az eredménye egészen más lenme- Ma, a népi demokratikus köztársaságban minden polgár előtt nyitva állnak az összes iskolák kapui és a művelődés, a műveltség, a széles népi rétegek tulajdonává lett. És mivel áttértünk a gazdálkodás és termelés magasabb formáira, a szocialista formákra, nemcsak az magától értetődő, hogy minden polgárunknak minél magasabb műveltségre van szüksége, hanem az is, hogy ebből a műveltségből és tudásból valóban haszna is legyen. Az, hogy jobban érvényesülhet azt is jelenti, hogy maigasabbrendű munkához foghat és ezzel magasabb fizetéshez juthat. Együttjár ezzel az is, hogy munkája segít építeni a szocializmust, biztosítja számukra életszínvonaluk állandó emelkedését és megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy minden más polgárnak ugyanez a lehetőssége meglegyen. Ennek az alapjában megváltozott helyzetnek következtében közművelődési munkánk is egészien más lett. A szocializmus építése azt jelenti, hogy el kell sajláitítanunk a szocialista elmélet és gyakorlat ismereteit, azt jelenti, hogy azok tapasztalatai hoz igazodunk, akik már kiépítették a szocializmust. Ilyen azonban a világon csak az egyetlen a Szovjetúnió és a Szovjetunió példája irányadó mindenki számára, aki szocializmust akar építeni. És ezért tanításért és tanácsért a világ minden népe a Szovjetunióhoz fordul. Mi is nagyon szívesen fordultunk a Szovjetunióhoz és pedig több okból. Először is azért, mert a Szovjetúnió mutatta meg az emberiségnek az utat a szocializmushoz, azaz általiban a magasabbrendű élethez. Másodszor azért, mert felszabadított bennünket a fasiszta és imperialista rabságból és megadta a lehetőséget új népi és nemzeti életünkhöz. Harmadszor azért, mert segít nekünk építeni a szocializmust és pedig nemcsak példájával, hanem anyagi segítségével is. Negyedszer azért, mert a Szovjetúnió a világbéke bástyája és így a mi békés életünk, szocialista munkánk vívmányainak védője. És íme, ebből folyik a mi rruagaaatobrendü művelődési tevékenységünk müyensége. A kapitalista rendszer nem tudta felhasználni az írástudatlanokat és minden polgártól megkívánt bizonyos alapismereteket. Ez azonban nem hozott az illető polgárnak semmi előnyt, hanem csupán a kapitalizmusnak. A népi demokratikus társadalominak, amely a szocia^ lizmus útjáira lépett, arra van szüksége, hogy minden polgára megismerje a Szovjetúniót. Ezt legjobban úgy ismerik meg, ha elsajátítják azt a nyelvet, amely a Szovjetúnió legnagyobb nemzetének nyelve, azaz az orosz nyelv. Ma már nincsenek analfabétáink, de azért a mi népünk hozzálát az ími-olvasni tanuláshoz és pedig oroszul, hogy a Szovjetúnió nemzetei tudományának és mindennapi tapasztalatainak kimeríthetetlen forrásaiból ismereteket merítsen. Hogy tudományos munkásaink szakmájukban kellő színvonalon lehessenek, tanulmányozniok kell a szovjet irodalmat; hogy munkásaink tudják, hogyan kell szervezni a szocialista munkát, szovjet forrásokból kell tanulniok: hogy földműveseink sikeresen dolgozhassanak az új szocialista módszerek szerint, ismerniök kell a szovjet mezőgazdaságot. Csakis ilyen művelődési tevékenységnek, ilyen tudásszerzésnek van értelme és jelentősége, csakis ilyen irányba kell fordítanunk egész műveltségünket és művelődési tevékenységünket. Ezért a Szovjetbarátok Szövetsége helyesen cselékedett, hogy már a múlt évben nagy akciót indított a népi orosz nyelvtanfolyamok érdekében, mert aat akarjuk, hogy minden polgárunk legyen szocialista módon írástudó és ehhez hozzátartozik az orosz nyelvtudás. A Szovjetbarátok Szövetsége ebben az évben is folytatja ezt az akciót és pedig szélesebb alapon. Nemcsak el akarja mélyíteni a Szovjetúnióra vonatkozó általános ismereteket, hanem azt akarja, hogy minden polgárunk közvetlenül meríthessen ismereteket az orosz folyóiratokból és könyvekből, hogy a Szovjetunióról való értesüléseit ne kapja másodkézből, hanem közvetlenül a forrásból meríthessen. Ennek óriási jelentősége van. Azt szokták mondani, hogy ahány nyelvet tud az ember, annyiszor ember- Ebben az esetben meg kell adni, hogy csak az, aki az orosz nyelvet bírja és ismereteit közvetlenül az orosz irodalomból és folyóiratokból merítheti, tudhatja, milyennek kell lennie az igaz embernek. Folyton szem előtt kell tartami, hogy a Nagy Októberi Forradalom a világtörténelem új korszakának kezdetét jelent; és az emberiség csak azóta lépett rá a legtökéletesebb szocialista-kommunista társadalmi rend útjára. Az orosz nyelv, amelyet most Szlovákiában kb. 4200 körben kezdünk ismét tanítani, azaz legalább 80.000 embernek, ma világnyelv. Ez a nyelv a béke, a szocializmus, az új emberiség nyelve. így indul meg a következő őszön és icélen műhelyeinkben, gyárainkban, iskoláinkban és kaszárnyáinkban, városainkban és folvainkban a nagy közművelődési munka. Több, mint 80.000 polgárunk fogja Szlovákiában Lenin és Sztálin halhatatlan lángszellemének nyelvét tanulni, a világ legnagyobb íróinak és legszebb irodalmának nyelvét, azokét, akik új utait mutatnak az emberiségnek a valódi emberi élet fedé. Ezzel aztán népünk még jobban küzdhet a szocia lizmus építéséért munkájával, még írástudóbb lesz, ezzel még közelebb jutunk a hősi és munkaszerető szovjet néphez, még inkább megerősítjük a csehszlovák-szovjet barátságot és megerősítjük annak a hatalmas bé" ketáboraak egységét és erejét, amelynek élén a Szovjetúnió áll. Ez a célja új kulturális tevékenységünknek, amely alapjában különbözik az egykori kulturális tevékenységtől. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség most az országos nagygyűlés nagy eseménye előtt áll, amely a mi hatalmas mozgalmunkat új szervezeti alapokra fogja helyezni és méltatni fogja eddig végzett munkánkatA nagygyűlés előtti kampány egyik legfontosabb feladata, az orosz nyelvi tanfolyamok jó előkészítése. /Q béke dala Szállj, csengő dallam, bátorítsál, ahol már elveszett a hit. tiszta a hangod mint a kristály, nincs himnusz, mely így lelkesít. Szállj, büszke ének, kössél össze távoli v lágrészeket. kérdezd meg: elvtárs, velünk jössz-e, a békeharcra-készeket. s ha már a hangjaidra lépked az egész haladó világ, remegtesd meg a patkányfészket. Wall Street összes ablakát. Szállj, csengő dal, a végtelenbe, tengerek fölött zengedezz, meg kell, hogy értse minden ember, ha mi akarjuk, béke lesz. Ort áll a győztes béketábor, élén a Szovjetúnió s hiába uszít Amerikából az ellenséges rádió: a népek dala túlharsogja az éter hullámain át a tőke ellen összefogva ma békét akar a világ! LAZAR GYÖRGY. Magyar közkönyvtár nyílt meg Bratislavában Október 3-án, kedden ünnepélyes keretek között magyar közkönyvtárat nyitottak Bratislavában a városi közkönyvtár mellett. Az ünnepi megnyitáson megjelent Fábry elvtárs, a SzKP Központi Bizottságának képviseletébe® Füredi József, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzula, Fellegi elvtárs a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul túregyesületének, Huska elvtárs a Tájékoztafásügyi Megbízotti Hivatal képviseletében, valamint a bratislavai Központi Nemzeti Bizottság, a CsISz és a sajtó képviselői. A megnyitó ünnepélyen dr. Lehký, a bratislavai KNB képviselője és Fellegi elvtárs mondottak beszédet. Fellegi elvtárs méltatta a bratislavai KNB érdemteljes munkáját, amellyel lehetővé tette a magyar könyvtár megnyitását Szlovákia fővároséban és hangsúlyozta, hogy ez a tény további bizonyítéka annak, hogy a népi demokratikus államok a Szovjetunióval élükön az egész világ népeinek barátságáért küzdenek, a sztálini nemzetisé® politika elveinek érvényesítésével a proletár internacionalizmus szellemében, míg a nyugati imperialista államok vezetői minden eszközzel arra törekszenek, hogy a népek és államok között mindent elpusztító háborút provokáljanak ki- A mi harcunk békeharc, a kultúra terjesztéséért a dolgozó nép legszélesebb rétegeiben, ez a harc alkatrésze annak a hatalmas küzdelemnek, amelyet a népi demokráciák a Szovjetúnióval az éíen a világbékéért vívnak. A CSEMADOK bratislavai helyt* csoportjának vezetősége felkéri mindazokat a kultúrtársakat. akik eddig még nem vették át tagkönyvecskéiket, hogy jelenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtírsnál a Vazov-utca 2. sz. alatti kultúrhelvséSíben ezek átvétele céljából. Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök este 19—21 óráig. i A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950. évre ! az UJ SZO minden magyar dolgozó kezébe Akik felett a halál árnyéka lebeg A börtönbe vetett és halálraítélt görög demokraták szülei, feleségei és gyermekei J. V. Sztálinhoz Intézett sefítségkérelme, valamint I. A. Maliknak az ENSz főtitkárához intézett levele a halálraítélt görög hazafiak megmentése érdekében, a görög monarcho-fasiszták szörnyű gaztetteire hívta fel az egész világ haladó szellemű embereinek figyelmét. „A halál árnyéka lebeg országunk fölött írják J. V. Sztálinnak a halálraítélt görög demokraták szülei, feleségei és gyermekei. — Befejeződött a polgárháború, országunkban mégis 2877-re emelkedett a halálraítéltek száma. Felemeljük tiltakozó szavunkat, minden erőnkkel, lelkünk mélyéből tiltakozunk a kormány előtt, a pártok előtt, a világ minden népe előtt minden anya, nővér és feleség előtt, és mindenkivel közöljük, hogy a véres Görögországban, ahol minden szakadék holttestekkel telt, ahol a meggyilkoltak csontvázából hegyek keletkeztek és ahol patakzik a vér — ebben az országban a kormány ma a tüdőbajosokra emeli a kezét és fizikai megsemmisítésük céljából kietlen szigetre akarja őket szállítani. Ezeken a helyeken akarja újjáéleszteni a megsemmisítés és „átnevelés" központjait, ez pedig nem jelent mást, mint a hazafiak kiirtásának folytatását." Az utóbbbi idők cáfolhatatlan tényei arról tanúskodnak, hogy Görögprszág monarchofasiszta vezetői továbbfolytatják a görög nép legjobb képviselőinek, a demokrata harcosoknak megsemmisítését. Nem törődve a görög "minisztertanács hivatalos határozatával, az „átnevelési iskola" néven ismert makronizoszi hírhedt haláltábor továbbra Is fennáll. Papandreu, Görögország belügyminiszterének nyilatkozata szerint, leszámítva a katonai börtön foglyait, ebben a táborban még mindig közel 3000 politikai fogoly tartózkodik, közöttük 655 nő, akik megtagadták a meggyőződésükről szóló lemondási okmány aláírását. Ezek a bebörtönzöttek mai napig is szenvedik az Aszfália, vagyis a görög gestapo összes borzalmait Kumájorgosznak, a mákrontzoszl borzalmakat leleplező levél szerzőjének júliusi tárgyalása, csupán megerősítette a leleplezések szavahihetőségiét. A tárgyaláson felvonultatott tanuk kijelentették, hogy az összes bebörtönzötteket vadállati kínzásoknak vetették alá. Tanúvallomásukat számos ténnyel támasztották alá, így például Splrosz Nákászosz tanú, aki 1949-ben a mákronizoszl katonai börtön orvosaként működött kijelentette, hogy Dlmltrlj Tátákszá vádlottat 33 napig mozdulatlanul és álmatlanul tartották, majd utána levágták végtagjait. Dlmltropulosz parlamenti képviselő, a védelem tanuja, aki egyébként 4 hónapig volt rabja a mákronizoszi tábornak, elmondta, hogy szemeláttára pe trloe ummal öntöttek le egy rabot, felgyújtották, majd a tengerbe dobták. Annak ls szem tanuja volt, amikor a hóhérok cigarettával égették Révitiszu vegészdiák arcát. Faléréász tanú saját szemével látta, hogy Probátellsz ügyész, a tábor „nevelője", lapáttal verte szét Lázár Pászpáljárisz koponyáját. Fáléréász kijelentette, hogy Mákronizosz rabjainak százait gyilkolták és nyomorították meg, sokan pedig eszüket vesztették a kínzásoktól. A görög monarchofasisztáknak Mákronizosz szigetén elkövetett gaztetteiről fest megrázó képet a tábor egyik volt rabja levelében, amit a demokratikus Görögországot segélyező francia bizottság hozott nyílvá nosságra. A levél írója, a koncentrációs tábor első különleges zászlóalj 598 fegyencének gyötrelmeivel foglalkozva, ezeket írja: „Az egyik csoportunkat futásra kényszerítették, miközben ütöttek és ránkuszították az erre a célra külön betanított rendőrebeket. Ezek a közel 150 méterre fekvő tengerig szorítottak bennünket. Ez a kínzás körülbelül egy óra hosszat tartott. Amikor már csak ötvenen tudtak lábraállni, a rendőrök kutyáik segítségével a tengerbe kényszeritettek, majd néhány géppuskasorozatot zúdítottak ránk és kövekkel dobáltak, végül megparancsolták, hogy jöjjünk kt a partra. Számosan közülünk kéz- vagy lábtörést szenvedtek, vagy súlyosan megsebesültek. Sokan nem tudtak úszni. Amikor kimásztunk a vízből, újra ránkrohantak a rendőrök és ütlegelni kezdtek, addig,, míg sokan eszméletüket vesztették. Ezeket felszedték az odarendelt katonák. E vadállatiasság következtében 598 fegyencből 250 súlyos állapotba került, 100-nál az Idegzavar jelelt állapították meg, 50 pedig teljesen megtébolyodott." Mákronizosz szigete nem az egyedüli haláltábor Görögországban. Tízezer ember sínylődik a Jura szigeten lévő koncentrációs táborban és jóllehet 60—70 százaléka tuberkulotikus, a fele pedig reumatizmusban szenved, mégis sátrakban laknak. Hrisztákosz baloldali független képviselő kijelentette a parlamentben, hogy ezeket a bebörtönzötteket hulladékkal, rothadt babbal és romlott lencsével táplálják. Hrisztákosz jegyzéket nyújtott be a parlametnek, amelyben 21 tömeggyilkossági, 119 egyéni gyilkosság, 41 sebesülési, 4 kínhalál esetet sorol fel. Borzalmas helyzetben vannak a görög börtönökben sínylődő személyek, akiknek száma a — kétségtelenül hazug — hivatalos adatok szerint ls felülmúlja a 25 ezret. A „Mahi" című görög újság szerint a Kirklr börtönben számos letartóztatott hal meg végelgyengülésben. A Monte kolostorban 59 súlyos tuberkulottkua beteget tartanak elzárva. Valamennyiüket a halálveszély fenyegeti, mert teljesen nélkülözik az orvosi kezelést és éheznek. A monarchofasiszta hatalom július 21-én megtiltotta az élelmiszer beadást az athéni „Aberof" börtönben, valamint a rokonok és az ügyvédek látogatását. Miután Papandreut belügyminiszterré nevezték kl és Pápágosz vezérkart főnök követelte, hogy fokozzák a görög hazafiak ellen irányuló megtorlásokat a katonai törvényszékek megkezdték a letartóztatott demokraták elítélését. Az athéni katonai törvényszék 59 hazafinak az ügyét tárgyalja júliusban, közülük számosat halálra vagy életfogytiglani elzárásra Ítélt. Július végén és augusztus elején 61 görög kommunista perét tárgyalta az athéni törvényszék és tizenkettőt halálra ítélt Augusztusban, Pátszosz Igazságügymtniszter körlevelet küldött az összes börtönigazgatóknak ék utasította őket hogy az 509-es törvény alapján állítsák katonai bíróság elé az éhségsztrájkolókat. Az 509-es törvény ugyanis halálbüntetést irányoz elö a „fennálló társadalmi rendszer felborítására Irányuló cselekedetekért". Pátszosz újabb körlevele nem puszta fenyegetés, mert ennek alapján folyik a demokraták tömeges elpusztítása Görögországban. Az athéni katonai törvényszék jelenleg 118 szakszervezeti vezetőt fogott perbe a

z 509-es törvény alapján. A görög monarchofaslszták véren gaztettel az egé3z haladó emberiség megbotránkoztatását váltják kl és leleplezik a Görögországban uralkodó amerikai Imperialistákat. Az összes népek óhaját fejezi kl I. A. Maliknak az ENSz főtitkárához intézett kérése, amelyben követeli, hogy haladéktalanul intézkedjen az ENSz az augusztus 10-én halálraítélt 12 görög demokrata, valamint a pusztulásnak kitett 2877 görög hazafi életének megmentése érdekében. A néP£k határozottan követelik a terror és a tömeggyilkosságok azonnali megszüntetését Görögországban. N. H.