Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-06 / 231. szám, péntek

1950 október 6. 40. szám. Lenin elvtárs 30 éve Intézte törléiieimi beszédéi az ifjúsághoz Harminc éve annak,' hogy Vladimír Iljics Lenin, a Komázom ol III. kongresszusán tartott beszédében meghatározta az ifjúsági szövetségek feladatait. Harminc évvel ezelőtt, 1920 október 2-án Vladimír Iljics Lenin beszédet tartott a Komszomol Hl. Országos Kongresszusán az ifjúsági szövetségek feladatairól. Ez a beszéd a szocializmus ifjú építői nevelési programjának egyik legnagyszerűbb dokumentuma. Lenin elvtárs beszédében kifejtette a kommunizmus aktiv epitői nevelésének és kiképzésének programját és rámutatott a szocialista kultúra fejlődésének útjaira. Leninnek ezek az elvei, — melyeket Sztálin zseniális müvei fejlesztenek tovább — szabják meg a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának nevelési munkáját. Lenin az ifjúsághoz intézett beszédében azt a feladatot állította a kommunizmus építői elé, hogy sajátítsák el a kommunizmust. ismerkedjenek meg a tudományokkal, mert tudás és műveltség nélkül aem lehet kommunizmust építeni. „Kommunistákká csak úgy lehetünk — mondotta Lenin, — ha emlékezetünket mindazoknak az értékeknek az ismeretével gazdagítjuk, melyeket az emberiség kidolgozott." (Lenin-Sztálin az ifjúságról. Szikra, 1950. 118. oldal.) Lenin beszédében döntő csapást mért a „prolet-kult" híveire, akik azt hirdették, hogy a múlt évszázados kultúrájának semmiféle jelentősége nincsen a proletariátus kultúrájának kifejlesztése szempontjából. „Ha nem értjük meg világosan, hogy proletár kultúrát csak akkor lehet építeni, ha pontosan ismerjük az emberiség egész fejlődése során létrehozott kultúrát, csak ha átlagozzuk ezt a kultúrát, ha ezt nem értjük meg, nem is fogjuk ezt a feladatot megoldani." (Ugyanott 17. oldal.) Lenin ugyanakkor egy másik hamis elméletre is döntf csapást mért. Arra, hogy a szocialista kultúra a régi kultúra egyszerű folytatása, Lenin rámutatott, ho«ry a szocialista kultúra, a kultúrának minőségileg új, magasabb formája. Lenin arra tanított, hogy a kommunizmust a készenkapott formulákból, tanácsokból, élőÍrásokból és programokból olyan élő valósággá változtassuk, ami a kommunizmust a gyakorlat vezérfonalává teszi. Külön kitért beszédében Lei nin elvtárs arra a szerepre, melyet az iskola éa tudomány a korrfhiunizmus építésében játszák. Élesen elítélte azokat, akik elvetették mindazt, ami a régi iskolához tartozott, de kihangsúlyozta azt is, hogy a régi Iskola szakadék volt az elmélet és a gyakorlat között, legfőbb célja az volt, hogy a dolgozókat a tőke bérrabszolgáivá nevelje. A azovjet ískoBajtársak példaképe Jól ismeri hét gyermekét id. Szigeti József elvtárs, a Drevolndrusztria nemz. váll. élmunkása, s tudja róluk, hogy megállják a sarat a szocialista építés bárme'y szakaszán. Mégis meglepetésszerűen érte a levél, amit a minap egy csehországi katonai parancsnokságtól kapott: »örömmel közüljük önnel, hogy fia, aki az itteni alakulatnál teljesít szolgálatot, rendesen látja eJ feladatait. Az alakulat egyik legjobb katonája, amiért elnyerte a Példás Katona büszke címét. Ez a legmagasabb kitüntetés, amelyet csehszlovák népi demokratikus hadseregünk tagja kiérdemelhet.* Szigeti Árpádról van szó, akit a Kommunista Párt és az Ifjúsági Szövetség nevelt ilyen emberré. Példaképül állítjuk a köztársaság minden magyarajkú katonája elé, mert bebizonyította, hogy a kötelességtudó, hazájukat szerető ifjak előtt a hadseregben is nyitva áll az érvényesülés útja. Bóka László: szépség fanárai Ki benne munkál, nem látja a tájai és nem hiszi szívfájditóan szé pnek. Jöjjetek hát szépség tanárai, dübörgő mezőgazdasági gépek! Aho\ ti jártok, kevesebb a m unk

a és nem véres az emberi veríté k, ti teremtetek időt arra, hogy fáradt szemük a szépségre derítsék. Kinek munkahely volt és csatatér, most végignéz szemük a szép hazán. Egy festő-szemű traktor szerélő kikönyököl a kastély ablakán. Iának az a hivatása, hogy az új társadalom új építőit nevelje fel. ezért a tudomány és az élet szoros kapcsolatára kell épülnie. Lenin a Komszomol TT

T, Kongresszusán mondott beszédében leleplezte azt a burzsoá rágalmat is, hogy a kommunisták állítólag mindenféle erkölcsöt elvetnek. Kifejtette, hogy az osztálytársadalom ellenséges, burzsoá morálját vetik el, amely teljes egészében ellenséges a dolgozó osztályokkal szemben. Annak a társadalomnak az erkölcsét veti el, amely azon az elven alapúi, hogy „vagy te rabolod ki a másikat, vagy a másik rabol ki téged", — mondta Lenin. Lenin felhívja az ifjúságot, hogy harcoljon a kommunista erkölcsért, mely a dolgozókat az új társadalom feladatainak felépítésére mozgósítja, hogy egyéni érdekeit vessék alá a szovjet társadalom közös érdekeinek. Lenin rámutatott, hogy az új kultúrát a Kommunista Párt vezetésiével kell kialakítani és ennek a feladatnak megvalósítása a szovjet államnak is elsőrendű célja. Harminc év telt d azóta, hogy Lenin felszólalt a Komszomol in. Kongresszusának küldöttei előtt. E harminc év alatt a szovjet nép Lenin ügyének lángeszű továbbfejlesztője, Sztálin vezetésével nagyszerű történelmi győzelmeket aratott az ellenséggel vívott harcokban. A Szovjetúnió ma már hatalmas szocialista iparral és mezőgazdasággal rendelkező nagyhatalom, a népek békéiének és biztonságának szilárd támasza. A Szovjetúniótoan végbement kulturális forradalom, a szoctálif kultúra diadalát is biztosította. Á kultúra hozzáférhető a Szovietúnlóban a legszélesebb néptömegek számára. A szocialista munkaverseny hatalmas méretei, a dolgozóit alkotó kezdeményezőkészsége fényesen bizonvítja azokat a hallatlan sikereket, amelyeket a Bolsevik Párt elért a dolgozó tömesrek kommunista nevelésében. A szovjet néppel együtt ní ős erősödik a szovjet ifjúság, amely Lenin és Sztálin lángeszű útmutatásait követve • magyar ifjúságnak is példaképe munkában, tanulásban éfl • Párthoz való hűségben.