Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-05 / 230. szám, csütörtök

1950 október 6 II

J S

WS Hogy harcol a reakció a földműves szövetkezet ellen Az osztályellenségek alattomos támadásaikat többnyire a falu szocializálása ellen összpontosítják. Ez érthető, mert meggyőződésük szerint a termelésnek ebben a szakaszában van a reakció utolsó bástyája. Ugyanis abban bíznak, hogy ki keli'használni és a maguk előnyére fordítani a kormánynak azt az elvét, hogy a földműveseket a földműves szövetkezetek 'kiépítésére nem dekrétumokkal, nem kényszerrel, hanem ellenkezőleg, e földműves szövetkezetben való közös földművelés nyilvánvaló és elvitathatatlan előnyeiről való meggyőzéssel kell megnyerni. Az gondolják, hogy a kormánynak ezt a tervét meg lehet torpedózni, nemcsak mindenféle rágalmazással, hanem beavatkozással a földműves szövetkezeteink alapításával és vezetésével összefüggő organizációs munkákba. Az ilyen ténykedések iskolapéldája az oslanyi eset, ahol Hýroš János helybeli kereskedő egy más igazgatónak, bizonyos Brunclík Rudolfnak rendelkezésére bocsátotta az írógépét arra a célra, hogy a földműves szövetkezetből való kilépés bejelentésére szol gáló nyomtatványokat készítsen, amelyeket azután Brunclík és mások az oslanyi földműves szövetkezet egyes tagijai között szétosztottak azzail, hogy csak töltsék ki s adják át a földműves szövetkezet elnökének. Senkinek sem lehet az ellen kifogása, ha valaki meggondolja magát és a 15 napos törvényes felmondási időben saját meggyőződéséből elhatározza, hogy a földműves szövetkezetbő' kilép. De semmi esetre sem tűrhetjük, hogy a falusi gazdagok, egyesülve a kereskedő urakkal, ilyen módon propagálják a földműves szövetkezetből való tömeges kilépést, hogy így tovább bolondítsák a népet és a faiu szocializálását szabotálják és aláássák. Hogy mi a falusi gazdagok utolsó reménye, azt mutatja az igrami eset, ahol az instruktázsnál hosszú, izgató beszéd után, amelyben a kulák még sírt is az úgynevezett szlovák állam után, nyíltan kijelentette, hogy vi gyétek el a gépeket, (Képekkel fogunk csépelni, hiszen ez örökké tartan- és sokáig háború nélkül tartani úgy sem fog. Ezeket a vérmes reményeket végül a bratislavai kerületi bíróság úgy értékelte, hogy a kulák leül nyolc hónapot Hiszen unatkozni nem fog. Biztosan légitámadásokról, lődözésekröl, katonai temetőkről és gyermekhullákról fog álmodni. A burzsoá bürokráei a es a falusi gazdagok szövetségének különös ese tét fogtuk el Bur. Sv. Mikulásban, ahol Cerný Milan, az ONP hivatalnoka Senice előtt a vonatban izgató beszédet tartott a földműves szövetkezet ell^n, amit a beszélgető földmű vesekhez intézett és azután a vonatból elszökött. A szenicei járásbíróság ugyan példás és megérdemelt büntetésre, egyévi fogházra ítélte, de nem ítélte pénzbüntetésre és a büntetést feltételesnek mondta ki két évre. A prokurátor ugyan fellebbezett, de az eset tanulságos, mert látni, hogy a szenicei járásbíróság még két évig akar várni a hivatalnok úr beleegyezésére, hogy megengedi e, hogy szocializáljuk falvainkat és. így segítsük a földművelés és népünk életszínvonalának emelését. A suttogó propagandának különösen rafinált esete történt Gondovban (levicei járás), ahol Mala Pál azt beszélte, hogy „ismeretlen férfiaktól" hallotta, hogy az ő falujukban bizo nyos személy tagja volt a földműves szövetkezetnek és amikor a halála után a fia kérte, hogy az apja vagyonát mint örökséget írják át reá, a földműves szövetkezet funkcionáriusai azt mondták, hogy neki semmi köze a vagyonhoz, hogy az az állam javára esik. Nagyon érdekes lenne megtudni, kik voltak azok az ismeretlen férfiek Majdnem biztos, hogy az ilyen alattomos rágalmazások nem születtek Mal'a Pál fejében. Hogy az ügy a bíróságnál miként végződött, még nem ismeretes, de mindig hangsúlyoznunk kell, hogy minden rágalom, amely az új, szocialisztikus falu kiépítése elten irányul, közös jövőnk ellen van célozva és mindig az osztályellenség aljas szájából ered. Itt prokurátorainknak az SNB-vel valló szoros együttmunkáikodással keresni kellene és mindig a lánc végére menni és könyörtelenül felfedni a rejtőzködő sugdosókat, akik ilyen gavallérosan tudnak álödtözetben harcolni. Az imperialisztikus rádió külföldi izgatása is talál itt-ott könnyen hívő embereket. akik beugranak neki. Ijedtségből lemondanak a funkciójukról. sőt suttogó propagandát iparkodnak terjeszteni, hogy mi lesz azokkal. akik a földműves szövetkezet alapításánál és építésénél segédkez nek. Ezek a gyávák elfelejtkeznek arról, hogy az orosz nagybirtokosok és kapitalisták is már 1917-től kezdve azzal fenyegetődztek, hogy megint visszajönnek és beülnek a székeikbe és a pénzeszsákjaikra és gyáraikba, de időközben már hosszú szakálluk nőtt és kihalnak az imperialista világ odúiban A földműves szövetkezet elleni nyílt izgatás jellegzetes módját jegyezhetjük fel Felsőpatonyból (du najskástredai járás), ahol Nagy Tibor földbirtokos és falusi gazdag így izgatott a földműves szövetkezet ellen: „József, mit csináltál, miért léptél be a szövetkezetbe, oda nem való olyan ember, aki szeret dolgozni! Ott olyan emberek vannak, akik nem akarnak dolgozni! Meg fogod látni, hogy a szövetkezetben csak .a magyarok fognak dolgozni! Nem lesz egy darabka kenyeretek sam!" Az egyik oldalon a földbirtokos úr hízelgéssel akarja megfőzni azt a „szerencsétlent", aki végre rájött arra, hogyan lehet kijutni a nyomorból és kizsákmányolásból, a másik oldalon pedig megpróbál hamisan játszani a borzsoánacionalizmus hegedűjén azzal az óOlítással, hogy csak a magyarok fognak a szövetkezetben dolgozni és így ők fognak dolgozni a szlovákokra is. Látni, hogy a nagyságos úrnak nincs kedvére a két nemzet baráti meg egyezése, hiszen jobb volt az, amíg a szlovákok is, a magyarok is a rrs-'s.'igos úrra dolgoztak és egymás között verekedtek. A dunajskástredai járásbíróság érthetetlenül enyhe volt, amikor ezt a bujtogatót csak három hónapra ítélte feltétlenül. Ellenben az ügyész jogosan fellebbezett az alacsony büntetés kiszabása ellen. Némely esetben kimondott szaboiőrökröl van szó, akik befurakodtak a földműves szövetkezet vezetésébe és szervezetébe, hogy ott ténykedésükkel, önző gazdagodásra törekvésükkel, rendetlen gazdálkodással, diktátori döntéseikkel, haszontalan beruházásokkal, árdrágítással és végül saját maguknak kiutalt zsíros jutalmakkal példaszerűen „bebizonyíthassák", hogy így ez nem megy, vissza kell témünk a falun a magánkapitaüsta gazdálkodáshoz. Ilyen esetet figyelünk Bytčán, ahol a földműves szö vetkezet vezetésébe egy falusi gazdag lopakodott be és ott basáskodott. Az eset nemcsak a tettes részére lesz tanulságos, hanem annak az alapelvnek az igazolására is, hogy kritika, önkritika és a földműves szövetkeze összes tagjainak öntudatossága nélkül nem lesz lehetséges nálunk a íldműves termelés új, szocialisztikus formáit kialakítani. És végül fel kellene még említeni az izgató és suttogó propagandának elcsépelt, de állandóan ismétlődő frá zisait, hogy a földműves szövetkezetből senkinek sem lesz semmije, hogy a földműves szövetkezetben az emberek éhezni fognak és éhen fognak halni, hogy a ruhákat le fogják pecsételni és el fogják venni, hogy senkinek sem hagynak többet, mint két ruhát, egyet hétköznapra és egyet vasárnapra, hogy ez a lepecsételés már folyik (csak senki sem tudja, hol) és hogy a földműves szövetkezetben csak káposztát és krumplit ,'cgnak enni és az ételért csajkákkal fognak járni stb. Ezek mögött a rosszindulatú butaságok mögött minden esetben a begubózott osztályellenség bujkál. Céljuk az, hogy akadá lyozzák földműves szövetkezeteink terjedését, mert minden pillanat, amellyel a gazdaságunk haladása gátlódik, drága a belső és külső ellenségnek. Ez tulajdonképpen szintén front, amelyen az ellenség az imperialista háború fölgyujtósáért és a dolgozók a ivlágbéke megteremtéséért küzdenek. Minél előbb és minél jobban lesz felépítve a gazdaságunk, annál kisebbek lesznek a szabotőrök .jBJte wazy 'aasaSsSeiiA Amint' látni, az alattomosság és aljas cselszövések skálája nagyon sokféle és éppen ezért Kalinin szavai szerint a népbíróságainknak jutott a feladat: kibogozni és felfedni az osztályellenállás rejtett formáit. Bíróságaink feladata nemcsak azon bűncselekmények elkövetőinek üldözése és szigorú megbüntetése, amelyekkel a reakció a földműves szövetkezet ellen harcol, hanem minden esetben megmutatni a dolgozóknak, megmutatni a mi kis- és középföldműveseinknek, kik azok, akik ennek az izgatásnak a hátterében állnak, kik azok, akik olyan ádázul harcolnak az ő szövetségük ellen a munkásosztállyal, kik azok, akik nemzetiségi gyűlölködést iparkodnak hinteni közéjük. Es nemcsak ezt, de azt is, milyenek a módszereik és milyen utakat és milyen félrevezetett butákat használnak fel utálatos praktikájukhoz. Minél jobban fogjuk megismerni az ellenségünket és harci módszereit, annál biztosabban fogunk erre a szurkálásra határozott ütéssel felelhetni és annál biztosabban fog nőni művünk, a mi és a gyermekeink jövőge. M. V. (Az igazságügyi emgbísofti hivatal „Právo a iiaapt" cárnő haf^ábálj tfJ SI© Fejlődik a berencsi szövetkezet A berencsi földművesek, miután végeztek a kukorica betakarításával, az elmúlt napokban ünnepélyes keretek között manifesztációs módon tettek eleget kukoricabeszolgáltatási kötelezettségüknek. Az egész falu lakossága kivonult erre az ünnepre, hogy tanújelét adja a nap jelentőségének. Ott voltak Nyitráról a kerületi vezető személyi, ségek és a környező falvak földművesei, hogy láthassák, mennyire veszi ki részét Berencs község az országépítő munkából. Traktorok és kukoricával megrakott pótkocsik hosszú sora indult az állomásra s a kukoricát mindjárt a vagonokba rakták. A beszolgáltatás első napján 27 vagon kokuricát raktak be a vagonokba. 25 vagon volt az előírt mennyiség s mindjárt az első nap két vagonnal többet adtak. Berencs község öntudatos dolgozói tudják, hogy a kukorioa minél előbbi beadásával is hozzájárulnak a vüágbéke megerősítéséhez. A kukoricabeszolgáltatás tovább folyik úgy, hogy a mai napig már 29 vagon kukoricát szolgáltattak be s így a falu a beszolgáltatási kötelezettségének 116 százalékban tett eleget. A kukorica beadása után ezen a napon az összes traktorok és az ünneplő közönség kivonult a földekre s ünnepélyesen felszántották a mezsgyéket. — Öröm volt nézni — mondta az egyik kisgazda — amint zeneszó mellett a traktor puffogása közepette csak úgy fogyott a föld és pár óra j múlva már alig volt egy-két tábla, ami szántatlan maradt. Rossz volt rágondolni arra, amikor még a tehén-. kével szántottunk. Bizony, a szegény állat nagyon sokat kínlódott, míg fordulót csinált. De még az embernek is nehéz volt, különösen akkor, ha a föld megázott, rátapadt a csizmára, mire az ember végigért a földön, úgy érezte, mintha 3—4 kiló volna a lábára kötve. Most meg a traktorista traktoron ülve csak ide-oda csavargatja a kereket és úgy megy a .szántás, mint a parancsolat. — Kiszámítottuk azt is, — mondja Czigány elvtárs, a szövetkezet elnöke —, hogy ha a kukorica hazaszállításánál nem segítettek yolna a traktorok, bizony még talán ma is volna egyeseknek kukoricájuk a határban. De még mennyi időt pocsékoltunk volna el, rengeteg tej veszett volna kárba, ha tehenekkel hordtuk volna haza a kukoricát. Nálunk nagyon kevés lófogat van. Többnyire tehenekkel gazdálkodtunk. Bizony, sok tejet vesztettünk el ilymódon. Ha a tehén dolgozik, akkor már sokkal kevesebb tejet ad. Számításunk szerint egy traktor napi munkája elvégzésére 16 pár tehén szükséges. Ez a 16 pár tehén naponta legalább 100 liter tejjel ad kevesebbet, ha dolgoznak velük s ez a menynyiség félliterenkétn számítva 200 embernek elegendő. Erre magunk jöttünk rá, mert mióta már traktorokkal dolgozunk, a tehenek tejhozama sokkal nagyobb. Ugyanakkor még 16 munkaerő is kelleťt, amit most már nélkülözni tudunk. Ez a 16 munkás elmehet a gyárakba vagy épületekre dolgozni, ahol úgy is munkaerőre van szükség. A kukorica betakarítását hét nappal előbb végezték el, mint tavaly. Tíz napra volt tervezve és ha nem esett volna, öt nap alatt elvégezzük. A kukorica hazaszállítása hét napig tartott. Az őszi vetéshez a földeket már előkészítették. A szerződés értelmében a mojmirovcei traktorállomás szántotta fel őket. A többi munkákat saját lófogataikkal végzik. Erre a munkára két csoport van. Az egyik csoport 8, a másik 4 emberből áll. A kisebb csoport műtrágya szórásra, a nagyobbik pedig a búzavetésre van szervezve. Rozsot nem vetnek, mert a földek minősége nem alkalmas rozs termesztésére. A búzát október 2-án kezdték vetni 49 hektáron és a terv szerint hat nap alatt kell bevégezniök. Az őszi mélyszántást is a gépállomás traktoraival végeztetik. 136 hektár földterületen 13 és fél nap alatt kell, hogy ezeket a munkákat bevégezzék. Nagyon okosan cselekedtek a berencsiek, hogy áttértek a III. típusra. Elsősorban a félholdas parcellákból most már 25 hektáros táblák lettek és eltűntek a mezsgyék. Összeadják az állatállományt közös istállóba, amit nem is kell építeni, mert a falu papjának akkora istállója van, hogy 30 darab tehénnek elegendő. Nem kell a pénzüket épületekbe befektetni, hanem ezen a pénzen gazdasági felszerelést fognak vásárolni. Ami pedig a leglényegesebb, kevesebb munkával többet fognak majd termelni s a nagyüzemi gazdálkodásban emelni tudják földjeik terméshozamát. A munka jutalmazása az EFSz-ben Norma- és munkaegység Fölműves Szövetkezeteinkben most az őszi munkák tervének elkészítésénél kitűnt, hogy több szövetkezetben egyáltalában nincsenek tisztában a tagok munkájáért járó jüialmazással, illetve a szövetkezet jövedelmének a tagok közti szétosztásával. A legtöbb szövekezetben összetévesztik a normát a munkaegységgel vagy fordítva. Az első típusú szövetkezetekben a mezsgyék megtartásával bevezetik a közös vetési eljárást, közösen végzik a mezeimunkákat, közösen használják a szövetkezeti és magánigákat és a betakarítást minden egyes tag egyénileg saját parcelláján végzi eL A második típusú szövetkezetben bevezetik a közös vetési eljárást, felszántják a mezsgyéket, a munkákat közösen végzik el, a termést is közösen takarítják be és azt a tagok között a földjeik után járó mértékben szétosztják. Tehát az a tábla, amelyikbe búzát vet a szövetkezet, legyen mondjuk száz hold. Kis Péternek l>edig a földjei arányában a termelési szerződés szerint két hold búzát kell vetnie. Minden munkát, így tehát az aratást és a cséplést is közösen végzik. A cséplésnél aztán majd megállapítják, hogy pl. a búza holdankénti átlagtermése tíz mázsa szem és 15 mázsa szalma. Kis Péter tehát a két hold búza vetése után 20 mázsa búzát és 30 mázsa szalmát kap. Az elosztás ugyanígy történik a többi veteményekkel is. A közös munkák elszámolása pedig mind az első, mind a második típusú szövetkezetekben a következőképpen történik: Mind a két típusú szövetkezetben a mezei munkákat közösen végzik. Ez azt jelenti, hogy Kis Péter nemcsak a saját földjén dolgozik, illetve nemcsak azt a mimkát végzi el, ami éppen az ő földjén van, hanem dolgozik a. szövetkezetnek is, viszont a szövetkezet is dolgozik neki. Éppen ezért természetes, hogy a szövetkezet minden egyes tagnak a végzett munkájáért jutalmazást fizessen, viszont az is természetes, hogy minden egyes tag megfizesse azt a munkát, amelyet a szövetkezet neki végzett. Például Kis Péternek 6 hold földje van és tagja a második típusú szövetkezetnek. A szövetkezetben az összes munkákat közösen végzik, tehát Kis Péter tavasztól őszig a szövetkezetben dolgozik. Munkájáért járó fizetést esetenként, legtöbbnyire havonként, a szövetkezettől megkapja. Ugyanekkor viszont azt is megállapítják, hogy a szövetkezet mennyi értékű munkát végzett Kis Péternek s ezt visszont Kis Péter fizeti meg a szövetkezetnek. A termést majd Kis Péter a földjei arányában megkapja, fiiggletlenül attól, hogy ő mennyit dolgozott a szövetkezetnek és viszont, a szövetkezet mennyit dolgozott neki. Nem minden ember dolgozik egyformán, mert van ember, aki másfél holdat is lekaszál egy nap alatt, de van olyan ember is, alti a legnagyobb igyekezete mellett sem tud 800 vagy 1000 ölnél többet lekaszálni. Éppen ezért a fizetést sem lehet minden ember számára egyformán megállapítani. Aid jobban és többet tud dolgozni, annak többet is kell keresni. Szükséges tehát, hogy az első és a második típusú szövetkezetekben munkanormákat állapítsanak meg, amelyek szerint a tagokat a végzett munkájuk után jutalmazzák. Pl. megállapítják, hogy a kaszálásnál a norma egy magyar hold lekaszálása. Ezért fizet a szövetkezet 200 koronát. Ha egy ember, egy nap alatt másfél holdat kaszált le, akkor 300 koronát keresett, de ha csak fél holdat, akkor meg csak 100 koronát keresett. így tehát mindenki tudja, mennyit keresett, ha dolgozik, de azt is tudja, hogy az ő kaszálóján végzett munkáért menynyit kell a szövetkezetnek fizetnie. Az első és a második típusú szövetkezetekben a termés, illetve a jövedelem felett nem a szövetkezet rendelkezik, mert hiszen ez külön-külön minden tagé, — de a szövetkezet keretein belül az összes munkákat közösen végzik. Éppen ezért szükséges, hogy az első és a második típusú szövetkezetekben munkanormákat állapítsanak meg és mindjárt azt is meg kell állapítani, hogy milyen munkáért mennyit fizetnek. A harmadik és a negyedik típusú szövetkezetekben már egészen más a helyzet. Ugyanis a harmadik típusú szövetkezetben a tagok a termésből, tehát a jövedelemből nemcsak a földterület nagysága szerint részesülnék, hanem itten már nagyobbrészt a végzett munka szerint és csak kisebb részben a földterület nagysága szerint. Vagyis nem úgy, mint a második típusú szövetkezetben, hogy Kis Péter a két hold búzavetésből megkapja a termett 20 mázsa búzát és 30 mázsa szalmát függetlenül attól, hogy Kis Péter mennyit dolgozott a szövetkezetnek. A harmadik típusú szövetkezetben megállapítják, hogy pl. minden hold föld után a tulajdonosnak 100 korona haszonbért fizetnek, ugyancsak függetlenül attól, hogy Kis Péter menynyit dolgozik a szövetkezetben. A többit tehát, a haszon nagyobbik részét már a végzett miuika szerint osztják szét a tagok között. Természetesen ahhoz, hogy a munka jutalmazása valóban a végzett munka szerint történjék, itt is meg kell állapítani, mint a második típusban, hogy egy hold lekaszálásáért 200 koronát fizetnek, mert hiszen előre senki sem tudja, hogy milyen lesz a termés, mekkora lesz a szövetkezet jövedelme, tehát azt sem lehet tudni, hogy a jövedelmből egyes munkákra mekkora részesedés esik. Ez majd az éwégi elszámolásnál tűnik ki. Akkor pedig lehet, hogy az egy hold lekaszálásáért nem 200 korona, hanem 300 korona fog jutni. Ez kizárólag csak a terméstől, a szövetkezet jövedelmétől függ. Meg kell viszont azt előre állapítani, hogy egyes munkában mi a munkaátlag. Ez viszont csak a munkaegység meghatározásával lehetséges. A szövetkezet tagsága megállapítja, hogy pl. egy munkaegységnek számít egy hold rét lekaszálása. Ha valaki tehát másfél hold rétet kaszál le, akkor másfél munkaegységet kap. így a munkaegységet minden egyes munkafajtára megállapítják. Minden egyes tagról pontosan nyilvántartják, hogy egész évben hány munkaegységet dolgozott le. Az évvégi elszámolásnál a szövetkezet valamennyi tagjának összes munkaegységét összeadják, a szövetkezet tiszta jövedelmét ezzel elosztják és akkor kijön, hogy hány korona esik egy munkaegységre. Például a szövetkezet egész évi tiszta jövedelme a kifizetett földhaszonbéren felül 100.000 korona volt. A szövetkezet tagjai egész évben öszszesen 500 munkaegységet dolgoztak le. Most tehát a százezer koronát 500zal elosztják és akkor megkapják, hogy 200 korona esik egy munkaegységre. Ha Kis Péter egész évben 50 munkaegységet dolgozott le, akkor azért 10.000 korona jár neki. Ezenfelül pedig még megkapja a hat hold földje után holdanként a 100 korona, tehát összesen a 600 korona haszonbért. A negyedik típusú szövetkezetben a jövedelem szétosztása kizárólag csak a végzett munka szerint történik, tehát ott már nem számít, hogy a tagnak hány hold földje van. A negyedik típusú szövetkezetben már csak a végzett munka számít. A munkaegységnél több helyen adott félreértésre okot az is, hogy nálunk a munkaegységet eddig akkordnapnak nevezték. A csehországi részeken azonban mindig a munkaegység kifejezést használták, tehát, hogy az egész országban egyforma megnevezés legyen — és mert különben is ez a helyes kifejezés —, ezért vezették be nálunk is a munkaegység elnevezést.