Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-05 / 230. szám, csütörtök

1950 október 5 y j sí® A hibák kiküszöbölésével az öszi munkák sikeréért Már 32 eddig elvégzett őszi munkákbói is megállapíthatjuk, hogy az idén dolgozó parasztságunk az őszi termények betakarítására és az őszi gabonafélék vetésére sokkal nagyobb gondot fordított, mint az elmúlt esztendőkben. Igaz, hogy az őszi munkák mielőbbi és sikeres elvégzésére sokkal több lehetőség is van. mint az elmúlt időkben. A magasabb típusú szövetke. zeti gazdálkodás, az állami gépállomások és a földműves raktárszövetkezetekkel való szorosabb együttműködés, a szövetkezetek közötti munkaverseny, mindezek nemcsak hogy a dolgozó parasztság munkáját könnyítik meg és teszik eredményesebbé, hanem nagyban hozzájárulnak ahhoz is, hogy minden munkát a lehető legrövidebb időn belül a maga idejében végezhessünk el. Az őszi árpa és az őszi takarmányok vetése általában mindenütt befejeződött. Azokon a helyeken, ahol az őszi munkákat gondosan elkészített terv szerint hajtották végre, már a rozs vetésével is végeztek és megkezdték a búza vetését. Sőt több helyen kezdetét vette már az őszi szántás is, — ahol pedig már az őszi mélyszántást végzik, ott végefelé járnaK az őszi munkáknak. Kevés helyen tartanak még ugyan ennyire, de hiszen az őszi szántást megelőzően még sokkal sürgősebb feladatok vannak, amelyeket egyes helyeken még vagy egyáltalán nem hajtottak végre, vagy pedig csak elkésve, most vannak folyamatban. Amennyire szükséges, hogy az általánosságban elért jó eredményekkel foglalkozzunk és elismeréssel adózzunk dolgozó parasztságunknak azon részének, amely minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál ťa arra törekedik, hogy az őszi munkákat mielőbb és minél eredményesebben elvégezze, — éppen olyan fontos, hogy rámutassunk a még mindig fennálló hibákra és hiányosságokra, hogy azokat a legsürgősebben kiküszöbölve, az őszi munkák a lehető megfelelőbben legyenek elvégezve. Hiba volna, ha ezeket a hiányosságokat elha'lgatnánk, ha szemet htinynánk felettük, mert hiszen a hibákat csak úgy lehet kiküszöbölni, ha rájuk mutatunk. Az egyénileg gazdálkodó parasztember is, ha papíroson nem is, de fejben minden esztendőben összeállítja a következő évre szóló kis gazdasági tervét. Megbeszéli a családjával, hogy melyik dűlőbe, melyik da-ab földbe mit vessenek, melyiket trágyázzák meg, aztán azt is alaposan megtárgyalják, hogy az éppen soronlévő munkákat hogyan osszák be, hogy semmiféle munkával el ne késsenek, mindent a maga idejében végezzenek el. Egészen bizonyos, hogy esténként az ember megbeszéli a feleségével meg a munkára fogható gyerekekkel, hogy az az napra számított munkát hogyan és mennyiben végezték el és aztán arról is szó lesz, hogy másnap mi lesz a teendő. Alaposan meghánynak-vetnek mindent, nehogy valami fejetlenség legyen, mert ugyan hogyan lehetne úgy boldogulni, ha mindenki a másik megkérdezése nélkül a saját feje után menne. Ilyesmiből csak fejetlenség, meg kapkodás származna és dolgozhatnának akármennyit is, mégse igen jutnának e!őre, mert az ilyen fejetlenül végzett munkának mindig az az eredménye, hogy soha sem azzal foglalkoznak, ami éppen a legsürgősebb, mert mindenkinek rendszerint más véleménye van arról, hogy mi sürgős és mi nem Szóval, ha az egyénileg gazdá'kodó néhányholdas kisparasztnak is szüksége van a tervszerű munkára, akkor hogyne volna szükség arra a földműves szövetkezetekben, ahol sok helyen már néhányszáz er.ber munkáját kell irányítani és néhány ezŕr ho'd földdel járó munkákat kell elvégezni Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a jó munka alapja a jó terv Eredményes szövetkezeti gazdálkodást csak az előzetesen elkészített tervek alapján lehet elérni. Itt meg különös tekintettel kell lenni arra is, hogy a szövetkezetben végzett munka jó vagy rossz eredményei nem csak engem, az egyént érintenek, hanem a többieket, a közösséget is, tehát a legnagyobb felelőtle íség, ha valaki akár hanyagságból, akár — ami mégrosszabb, — tudatosan megkárosítja a többi jószándékú dolgozó embert. Már az aratásnál is és most az őszi munkáknál is meggyőződhettünk arról, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol a mur.Ht a gondosan elkészített terv szerint -végezték el, semmiféle fennakadás nem volt. Viszont éppen az ellenkezője volt ennek ott, ahol csak úgy, ahogy dolgoztak és a szerint, amilyen munka- éppen jött. Most az őszi munkáknál is láthatjuk, hogy cs.ak azokban a szövetkezetekben tudják a munkát idejében elvégezni, ahol tervszerűen do'goznak Egyáltalán nem kielégítő az. hogy Szlovákiában az 1211 EFSz közül, amelyből 707 már a második, harmadik és a negyedik típus szerint dolgozik, csak 551 dolgozta ki edd'g az ficzi munkák tervét. Ezek szerint te

M

t a magasabb típusú szövetkezetek je'entékeny része sem dolgozott előzetes tervek szerint. így pedig jó munkát nem lehet végezni. Tehát a szövetkezetek legsürgősebb feladata, hogy ahol még nem készítették el az őszi munkák tervét, sürgősen készítsék el. Fontos az is, hogy a tervek ne maradjanak papíron, hanem gyakorlatban is megvalósuljanak. Tény az, hogyha egy szövetkezet csak azért készíti el a munka- és pénzügyi tervét, mert az a szövetkezet munkarendjébe beletartozik de meg nem valósítja, akkor a terv elkészítésével járó munka és költségek csak idő- és pénzpocsékolás. A tervnek nem az a feladata, hogy kacskaringósan teleírt papírpaksaméták legyenek, amelyeket legfeljebb akkor használnak, ha valami látogató jön a szövetkezetbe, hogy legyen mit megmutatni, hogy a szövetkezet milyen példásan dolgozik, — hanem az, hogy a tervszerűen végzett munkával biztosítva legyen a munka gyümölcse is. Nem elég az sem, hogyha a tervet ugyan el is készíti a szövetkezet, de csak a szövetkezet szűkebb vezetősége ismeri, a tagság pedig egyáltalán nincs tájékozva annak részleteiről. Az ilyen esetekben a szövetkezet ugyan végrehajtja a tervet, a munkákat tervszerűen. végzik, de csak úgy, hogy a szövetkezet vezetősége esetenként meghatározza a tagság részére, hogy ki milyen munkát .végez. Ennek az eljárásnak nagyon is a régifajta »ispán« íze van, hogy a beosztottaknak kiadom a parancsot és megy a munka, mint a karikacsapás. A szövetkezet közösség, amelynek az élére a vezetőséget a tagság szabadon választhatja, de ez még nem jelenti azt, hogy a vezetőséget diktatórikus hata'ommal ruházza fel. Éppen ezért a szövetkezet munkaés pénzügyi tervét egy összgyűlésen a Iegaprólékosabban meg kell tárgyalni és a tagok javaslatai szerint módosítani, hogy a tervrő', s így a szövetkezet egész évi munkájáról a szövetkezet egész tagsága tájékozva legyen, hogy kellőképpen felkészülhessen minden egyes ember a reája váró feladatokra. A szövetkezetek terveinek elkészítésében hathatós segítséget nyujhatnak a védnökséget vállalt üzemek dolgozói. Az üzemek dolgozói tudják, hogy a gyakorlatban mekkora jelentősége van a tervnek és a tervszerűen végzett munkának, éppen ezért az ő feladatuk is, hogy tudásukkal és tanácsaikkal ezen a téren is segítségére legyenek a szövetkezetekben dolgozó parasztságnak. Éppen a tervvel kapcso'atban vetődik fel az előirányzott vetésterületek betartása is. Nemcsak a szövetkezeteknél, hanem országos méretben is a jövő évi kenyérgabona termésünkkel kapcsolatos összes tervezetek az előzetesen megállapított vetésterületekre épülnek fel Mindezeknek a terveknek és az egés

7 ország kenyérellátásának az alapját a vetésterületek hiánytalan betartása képezi. A legnagyobb figyelmet kell tehát arra fordítani, hogy nemcsak a szövetkezetek, hanem az egyéni gazdálkodók is betartsák a számukra megállapított vetésterületeket. Az őszi munkáknál eddig nem fejlődött ki eléggé a szövetkezetek közötti munkaverseny. Az Őszi munkák versenyében mindössze csak 341 EFŠz vesz részt. Éppen az aratási versenyben győződhettünk meg arról, hogy a szövetkezetek közötti munkaverseny nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a munkákat fokozottabb ütemben, a lehető legrövidebb idő alatt, a legkisebb költséggel, de mégis eredményesen végezzük el A szövetkezetek közötti munkaversenyt is az egész tagság bevonásával kell szervezni és végrehajtani. Az így megszervezett versenyben sok ötlet és újítás szület'k meg, amelyek nagyban hozzájá

rulnak a ió szövetkezeti munkához A szövetkezetek közötti munkaverseny kiszélesítése egyik alapfeltétele nemcsak az őszi munkák sikerének, hanem a szövetkezeti mozgalom kibővítésének is, mert hiszen a versenyben elért eredmények újabb bizonyítékot adnak a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Meg kell gyorsítani az őszi termények betakarítását és az őszi gabonafélék vetését. A kukorica és a krumpli betakarítása már általában mindenütt a befejezéshez közeledik, azonban nem halad kellő mértékben a kukorica szárának, a kórónak a betakarítása. Annak dacára, hogy a nyári szárazság következtében már több helyen előrelátható takarmányhiány van, mégsem fordítanak kellő gondot a kukoricakórónak idejében való betakarítására. Az idén semmiesetre sem szabad megismétlődnie a tavalyi esetnek, hogy nagyon sok helyen a kukoricakórót csak tavaszszal vágták le és akkor szántották fel földjét és vetették be. így nemcsak, hogy kukoricakóró mint takarmány veszett kárba, hanem a föld nem kapta meg a kellő őszi mélyszántást sem. A föld gazdája csak tavaszszal szántotta meg a földet és aztán csépléskor csak csodálkozott azon. hogy árpatermése nem lett több 5—fi mázsánál hektáronként. Az időjárást Az alsóköröskényi szövetkezet példás munkájával megnyerte a falut a szövetkezeti mozgalomnak Ha az ember a nyitrai járásban van, meg' kell, hogy nézze az alsóköröskényi szövetkezetet. Alig 18-an vannak ebben a IV. típusú szövetkezetben s már olyan eredményeket értek el, amit egy egyéni gazdálkodó megfeszített munkával soha sem tudna elérni. Egy nagybirtokosé volt ez a 152 hektárnyi földterület. Ez a volt tulajdonos annyira elhanyagolta a földeket és az egész birtokot, hogy a földek hektárhozama alig érte el a 7—8 mázsát búzából. A felszabadulás után a kisparasztoknak juttatták az egész birtokot, Bizony az elhanyagolt földekből csak nagyon keservesen tudtak megélni Elsősorban nem volt elegendő igásjószáguk a földek megműveléséhez Mezőkeszin egy kulák kivételével az egész falu belépett a SSL fipifisú szövetkezetbe Október 10-ére befejezik az ősziek vetését Nagyon sok és fáradságos munkába került, míg Mezőkeszin meg tudták győzni a középparasztokat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Volt ugyan már pgy második típusú szövetkezet, ahol még a mezsgyék meg voltak s a keskeny földeken az aratás aíatt sok baj fordult elő. Egyeseknek nem tetszett az, hogy nagy tarlót hagy az aratógép, arra meg nem gondoltak, hogy a keskeny földeken nagyon sok a barázda és nem lehet azt a gépet úgy beállítani, mint ahol nagy táblák vannak. Az aratógép kereke, ha a barázdába kerül, hát persze, hogy nem vághat egyforma tarlót. Leginkább olyanok, mint Kopacsek József, 60 holdas kulák, voltak a mezsgyék felszánťása ellen. Igen, mert az ilyen emberek sohasem próbáitik azt a nehéz munkát, amit a szegény ember végzett az aratás alatt. Géppel aratni, vagy pedig kora reggeltől késő estig kaszálni, bizony nem mindegy. Ráadásul mág az étellel is becsapta a kulák az aratóját. Reggelire vizezett tej, ebédre zsírtalan étel, vacsorára pedig tejet öntöttek a tésztára azzal, hogy „takarékoskodni kell a zsírral" — mondotta a kulák felesége —, „mert hosszú még az esztendő". A szegény aratóemiber gyomrán takarékoskodtak azért, hogy többet tudjanak a feketepiacon eladni. Ezért minden erejükkel azon dolgoztak, hogy ne legyen szövetkezet, mert ha a szövetkezet megalakul, nem fognak kapni aratót és maguknak kell dolgozni. De ilyen kulákok már nincsenek Mezőkeszin. Egyedül mér csak Kopacsek az, aki még mindig a szövetkezet ellen beszél, de sie baj, a közmondás is azt tartja, hogy ebugatás nem hallatszik az égbe. Nem is számít semmibe az az egy kulák ott, ahol m'ár maguktól rájöttek arra, hogy sokkal hasznosabb a nagyüzemi gazdálkodás. Ma már az egész falu a III. típusú szövetkezet szabályai szerint 173 taggal 830 hektáiron dolgozik és halad azon az úton, amely a dolgozó parasztság jobb életéhez vezet. A kukorica betakarítását is csoportosan végezték, öt csoportban dol' goztak és minden csoportra 25 fő ju tott. A tervezett időtartamnál egy héttel előbb bevégezték a kukoricatörést. A kukoricát már be is adták, ezideig 130 százalékban vezetnek a nyitrai járásban a kukoricabeszolgál tatásban. A kukorica beadásával i® megírni tatták, hogy noha erősen dolgozott a faluban a reakció, de még erösebb volt a szövetkezeti tagok lelkesedé' se és leküzdötték a nehézségeket. A gépállomás hat traktora szánt állandóan, hogy minél előbb elvethessük a rozsot és búzát. Kissé megkéstünk, mert nemrég fejezték be a mérnökök a határ tagosítását. Most már a nyolcrészes vetésforgó szerint fogjuk földjeinket művelni, mondta Štefanovič János, a szövetkezet egyik tagja 42 hektár rozsot és 131 hektár búzát fogunk vetni. Október 10-ére be is fejezzük a vetéstTraktorosaink nagyon lelkesen és jól dolgoznak. Ezek szintén a falunkból kerültek a gépállomáshoz. Azért kértük őket, hogy mint szövetkezeti tagok, rendes munkát végezzenek és azon legyenek, hogy minél nagyobb legyen e föld hektáronkénti hozama. Az őszi mélyszántást szintén a gép •állomással végeztetjük. Szerződés szerint november 15-ig az összes föl' deket a tavasziak alá fel kell szántani. Pénzügyi tervünk már ki volt dolgozva az őszi és tavaszi munkák elvégzésére, ami 503.450 Kés-be került volna, ha továbbra is a II. típusban maradunk. De most, hogy beléptünk a III. típusba s bevezettük a Dáblásgazdálkodiást, új pénzügyi tervünk szerint már csak 347.907 koronába fog kerülni a munkák elvégzése s így 155.543 koronát takarítunk meg. Ebből is láthatjuk, hogy menynyivel könnyebb és gazdaságosabb a III- típusú szövetkezet szabályai szerint gozdálkodni. Fajsertés-vásár Diószegen A bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya november 15-én őszi fajseriés-vásárt rendez Diószegen, ahol nemesített szlovák sertésfajták és kese mangalicák kerülnek eladásra. A vásárra körülbelül 100—150 darab jófajtájú anyadisznó és kan felhajtása várható. Ezen a vásáron nagyszerű alkalom nyílik, hogy az EFSz-ek sertésállományukat jófajta anyadisznókkal, ületve kanokkal feljavítsák. Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy a fajsertéseket csak azokba a járásokba lehet eladni, ahol semmiféle sertésbetegség nincs. Szolgáltassuk be az üres mákfejeket Az üres mákfejeket morfium vagy más gyógyszerek előállításához, mint nyersanyagot fel lehet használni. Ezért fontos, hogy a máktermelők minél előbb beszo'gáltassák az üres mákfejeket a legközelebbi földműves-raktárszövetkezetbe 100 kg mákfej ára 10 cm-nél rövidebb szárral 200 Kčs, 20 cm-es szárral pedig 150 Kčs. Ha elegendő mennyiségű mákfejet tudunk beszolgáltatni, akkor államunknak nem kell a morfium gyártásához szükséges nyersanyagot külföldről beszállítania és az eddig erre fordított pénzt más fontos ipar nyersanyagok beszerzésére fordíthatja. Kis- és középparasiztságunk bizonyára megérti a mákfej beszolgáltatás fontosságát. Földműves raktárszövetkezeteinktől függ, hogy a felvásárlást jól megszervezzék és hogy a kukorica- és a burgonyafelvásárlés fontos feladatai mellett erről se feledkezzenek meg. flz állami gépállomásokon sikerrel iárt a tanoncok toborzása A mezőgazdaságot gépesítő nemzeti vállalat központja jelenti, hogy a tanoncok toborzása az állami gépállomások számára az idén befejeződött. A jövendő traktoristák és gépjavítók számára alakított internátusi központok már megteltek. További jelentkezések nem vehetők figyelembe. Az új fiatal káderek alkalmazása az állami gépállomásokon biztosítja a munka jobb megszervezését és ezzel a földmunkák idejében való példás elvégzését. és így nem tudták a földeket kellőképpen megtrágyá2aii sem. Hogy ezeket a nehézségeket leküzdhessék, elhatározták, hogy összeadják a földeket és az állataikat és közösen fognak gazdálkodni. — Sohasem értük volna el ezeket az eredményeket — mondja Guzmiuky Dezső, a szövetkezet egyik tagja —, ha továbbra is egyénileg gazdálkodtunk volna. Amikor rátértünk a közös gazdálkodásra, azt mondták a kulákok, — no, most már igazán elvágtátok a nyakatokat, — de nekünk mondhattak akármit, nem hallgattunk rájuk. Bezzeg irigykednek most már, mert abból a három tehénből, amivel kezdtünk, ma már 30 van az istállóban és nem 6 liter tejet adnak naponként, amint akkor, amikor egyénileg gazdálkodtunk, hanem a tehenek napi tejhozama 16 liter. 1948 októberében kezdtük meg a közös gazdálkodást, 12 kismalackánk volt, amit összeadtunk, most 55 darab süldő van, melyeket hizlalni fogunk és 20 malacot vettünk, amelyek átlag 15 kg-osak. Az előírt 40 mázsa húskontingenst már le is adtuk. Tehénállományunkat ki fogjuk cserélni, mert tudöbajban szenvednek. Az sem fordult elő az egyéni gazdálkodásban, hogy a teheneket a paraszt megvizsgáltatta volna. Azzal nem törődött sohasem, hogy egészséges tejet tudjon adni a közellátásnak, csak a pénztárcája teljen meg. — A földek terméshozamát is emeltük — folytatja Guzmicky —, mert tavaly még csak alig 12—13 mázsa volt hektáronként az eredmény, de az idei termésnél búzából 25 mázsa, rozsból 22 mázsa, árpából 26 mázsa, de némelyik határrészen még 30 mázsát is elért a földek hektáronkénti hozama. Ezeket az eredményeket még emelni fogjuk. Ezideig még 35 parcellából állt a gazdaságunk, de most összehoztuk úgy, hogy csak 10 parcella lett a 35 parcellából. Két csoport végezte a kukorica betakarítását az alsóköröskényi szövetkeztében. Tíz emberből állt ez a két csoport. Hat hektár kukoricát termeltek és két nap alatt az egész betakarítási munkát elvégezték. A kukorica beszolgáltatását száz százalékban teljesítették. Itt is kitűnik az, hogy az elhanyagolt földeket nár annyira megjavították, hogy a gyengébb kukoricatermés ellenére is eleget tettek beszolgáltatási kötelezettségüknek. A burgonyakiszedésnél a nyitrai katonaság brigádmunkával segítette a szövetkezeteseket. — A rozs és a búza elvetésére kidolgozott tervünk van — folytatja Beszédes, a szövetkezet könyvelője — amihez csoportokat alakítottunk. A szántást a szerződés értelmében a mojmirovcei gépállomás végzi. A boronálás és a mag elvetése már a mi csoportjaink munkája. Hat csoportból álló munkaegységünk van. Két öttagú csoport a termelők csoportja, akik a vetésnél segédkeznek, pl. mütrágyaszórás, vetőmagtisztítás és csávázás. A harmadik csoport 7 tag* gal, a dohánytermelésbe és kertészetbe van beosztva. A negyedik csoport 3 taggal a lovasfogatosok, az ötödik csoport 2 taggal az etetők, a hatodik csoport a traktoristacsoport, sa* ját traktorunk kezeléséhez. Hat traktorunk volt, de átadtuk a gépállomásnak, mert nekünk jobíian kifizetődik, hp a szántást a gépállomással végeztetjük. Négy hektár rozsot vetünk, amit egy nap alatt szántott fel a gépállomás és három emberünk dolgozott a vetésnél s a boronálásnál. 31 hektár búzát fogunk még október 15-ig elvetni. A tervek szerint november 20-ig 139 hektáron befejezzük az öszi mélyszántást. Őszre már befejezik a tehénistálló és a sertéshizlalda építését. Ez utóbbi 80 sertés részére készül. Van még Alsóköröskényen egy III. típusú szövetkezet is. A két szövetkezet egy negyedik típusú szövetkezetbe fog egyesülni s így azután 518 hektáron 54 taggal gazdálkodnak majd a jövőben Alsóköröskényen. hibáztatta, pedig inkább önmagát kellett volna okolnia, mert egyedül és kizárólag csak az ő hanyagsága és rossz munkája volt az előidézője a rossz termésnek. Az idejében betakarított kukoricakóró egyenlő értékű takarmány a szénával, tehát a kukorica betakarítása után rögtön ennek a munkának kell következnie, annál is inkább, mert sok helyen — bár heiyte'enül — a kukorica földjébe még őszi búzát vetnek. Több helyen hátráltatta a vetés megkezdését a földek megkésett tagosítása. A tagosítási munkálatok a napokban általában bevégződtek, tehát a földműves szövetkezeteknek, de az egyénileg gazdá'kodó parasztságnak is minden lehetőséget felhasználva arra kell törekednie, hogy a vetésnél beállott késedelmet jó és tervszerű szervezett munkával mieló'bb helyrehozza és az ősziek vetését befejezze. Az elmúlt napokban országszerte bőséges esőzések voltak A föld jól megázott s így a természetadta 'ehetőség is meg van arra, hogy a lehető legjobb talajmunkát lehessen végezni .Ezt a lehetőséget kihasználva az észlelt hibák és hiányosságok eltávolításával arra kell törekedni, hogy a soronlévő őszi munkákat, jövő évi kenyérellá'^iink alapját, a vetést mielőbb sike

r- "^fejezzük.