Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-31 / 251. szám, kedd

s TARTÓS BEKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT1 19S0 október 29. • 43. (103.) Békemozgalom Argentínában Az amerikaiak véres koreai agresssziójának kezdete után Peron argentínai diktátor „harmadik (vagyis semleges, szerk.) álláspontjáról" is csakhamar föllebbent a ködfüggöny. A széles néptömegek világosan meglátták, hogy e mögött az amerikai imperializmus előtti behódolás és országunknak az agresszív háborúba való bevonása rejlik. És valóban, az argentin kormány legelsőként vetette el saját „harmadik álláspontját" és szolgálatkészen élelmiszert, nyersanyagot és argentínai katonákat ajánlott fel az amerikaiaknak. Az USA külügyminisztériuma nem elégedett meg a Peron-kormány szóbeli nyilatkozatával,' arra szorította Remorino argentin követet, hogy írásban fejtse ki ezeket a javaslatokat. Ez a tény mélységes felháborodást váltott ki Argentínában, ami Peront olyasféle kijelentésre késztette, mintha csak olyan egyezményről lenne szó, hogy amerikai kikötőkbe konzervált húst szállítsanak. Peron, bármily oligarcha-ellenes demagógiát folytatott is, az országban nem hajtotta végre az agrárreformot, hanem a nagy latifundiumok tulajdonosainak nyilt engedményeket kezdett tenni a dolgozó paraszttömegek rovására. Nem hajtotta végre a külföldi tőkések tulajdonában lévő üzemek államosítását sem, hacsak nem számítjuk a vasutak átvételét, amelyeknek vagyona már amúgyis egy halom ócskavassá változott. Ez a vásár jó üzlet volt az angoloknak, mert a vasutak korszerűsítésére nagy tőkét kellett volna befektetniük, viszont a vasutakat valódi értéküknél egymillárddal drágábban adták el. Ami Argentínában a külföldi tőkebefektetéseket illeti, e téren az ország legfontosabb iparágainak urai — amerikai nagytőkések állnak az első helyen. Különösen fokozódott az amerikai tőke beáramlása azoknak az egyezményeknek a végrehajtásával kapcsolatban, amelyeket nemrég az Argentinénak nyújtandó 125 millió dolláros kölcsönre vonatkozóan kötöttek az USA kormányával. Minthogy Peron szociális demagógiája élesen elüt a való helyzettől, a dolgozók egyre erélyesebben követelik a beígért szociális reformok megvalósítását. A kapitalizmus mindjobban elmélyülő általános válsága következtében egvre fokozódó gazdasági válság által sújtott néptömegek követeléseivel szemben a Peron-kormány az állam fasizálásában és az imperialista háborús előkészületekben látja a kivezető utat. Ennek megfelelően az 1945 évi 587 millió pesóval szemben, 1950-ben már 3 milliárdra emelték a háborús kiadásokat. Ez újabb súlyos teherként nehezedik a dolgozó tömegekre. Egy négytagú család létminimuma jelenleg havonta 1074 peso, a legtöbb szakmunkás viszont mindössze 500— 600 pesót keres. Az amerikai urai előtt hétrétgörnyedő Peron-kormány megparancsolta parlamenti többségének, hogy a Rio de Janeiróban kötött egyezményt ratifikálja és sürgősen jelentette Trygve Lienek, hogy Argentína eleget tesz kötelezettségeinek és támogatja az amerikaiak koreai agressszióját. Az egyelőre még Peron befolyása alatt álló tömegek így a saját tapasztalatukból győződtek meg arról, hogy uraik az országot bérbeadják az amerikai imperializmusnak s az ország nyílegyenesen sodródik az új háborúba, a dolgozók kizsákmányolásának fokozéaása felé. Ezzel magyarázható, hogy a megtorló rendszabályok ellenére is terjed és egyre harciasabb lesz a béke híveinek mozgalma. Olyan erővé változik, amelynek mind nagyobb befolyása lehet az ország politikai irányvonalára, amit az a tény is bizonyít, hogy a kormány visszavonta a csapatoknak Koreába küldéséről szóló határozatát. Peron fasiszta kormánya fokozta * Irta: I Ifim <fa PeiM az Argentínai Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja a békeharcosok üldözését, mert tisztában van azzal, hogy e mozgalom elterjedése veszélyezteti az argentin nép ellenségeivel kötött egyezmények végrehajtását. A kormány bezárta a békemozgalom szervezeteinek helyiségeit, és megtiltott minden békevédelmi gyűlést. Egymásután tartóztatták le és kínozták meg a stockholmi felhívás aláírásgyűjtőit, s valóságos pogromokat rendeztek a letartóztatottak lakásain. A rendőrség parancsot kapott, hogy mindenkire lőjön, akit „a tett színhelyén" — vagyis aláírásgyűjtésen ér. A Kommunista Párt egyik vezetőjének, Jorge Calvo elvtársrtak és a textilszakszervezet vezetőjének, Angel Zellinek meggyilkolása szerves része annak a béke hívei ellen irányuló terrorista tervnek, amelyet az amerikai gengszterek valósítanak meg. A fasiszták különösen a bátor argentin nőket gyűlölik, akik a harcos szellem és az önfeláldozás legszebb példáit mutatják a békéért folyó harcban. Ezeket a nőket üldözik és szadista módon kegyetlenkednek velük. A békemozgalom minden külföldi részvevőjével szemben a „4144. számú törvényt" alkalmazzák, amelynek értelmében kiutasítják őket az országból. A rendőri-fasiszta terror azonban nem tudta elrettenteni az argentin népet Argentínában a terror ellenére is 1,200.000 aláírást gyűjtöttek össze a stockholmi felhívásra s a béke hívei igazi hősiességet és találékonyságot tanúsítottak ennek az eredménynek az elérése érdekében. Az agitáció sajátos formáira, amelyeket a béke propagandájában alkalmazni kell, a következő tényt hozhatjuk fel például: az. argentin főváros szívében lévő egyik obeliszk talapzatán a nemzeti hős, Jose de San Martin tábornok tiszteletére rendezett katonai díszszemle alatt a következő jelszó volt olvasható: „San Martint igen, MacArthurt nem!" Ma, amikor az argentin kormány kötelezte magát arra, hogy húst szállít az amerikai imperialistáknak a koréai agresszió támogatására, a békehívek kiadták a jelszót: „Az argentínai hús — az argentin népé és nem az amerikaiakét" Ugyanakkor az argentin kommunisták és a béke többi hívei kiadták a fő harci jelszót: „Se üzemanyagot, se nyersanyagot, se élelmiszert: semmit se az angol-amerikai imperialistáknak és csatlósaiknak!" „A Szovjetunió és a világ szabad népei ellen semmiféle háború céljaira sem adunk katonai támaszpontokat?" E feladatok végrehajtása teljes mértékben kivihető. Bizonyság erre a békehívek mozgalmának fejlődése, a mozgalom megindulásától kezdve egészen a mai napig. A béke hívei a rendőri üldözések és a szakszervezeti boncok által gördített mindenféle akadály, sőt a demokrata párt egyes vezetőinek szabotázsa ellenére is megtartották első országos kongresszusukat, amelyen 1500 küldött vett részt. A mozgalom elterjedtségéről tanúskodik a kongresszusi delegátusok száma, valamint az argentínai delegáció összetétele a Mexikóban tartott ósszamerlkai (kontinentális) kongresszuson, minthogy itt a küldöttek között az ország lakosságának minden társadalmi rétege képviselve volt. A stockholmi felhívá, aláírásainak gviijtése, valamint a koreai csapatszállítások elleni akciók megmutatták a munkás- és paraszttömegeknek, különösen pe dig a nőknek és az ifjúságnak növekvő részvételét a békehívek moz galmában. A fasiszta terror fokozódása ellenere is készülünk a békehívek második argentínai országos kongresszusára, amelyet a második vi lágkongresszus előtt tartunk meg. Á békehívek argentínai mozgalma a következő feladatokat tűzte ki maga elé: 3 millió aláírás össze, gyűjtése az országban, az amerikai hadsereg részére szánt argentin hússzállítások megakadályozása, a harc fokozása az ellen a féktelen kampány ellen, amely az ország militarizalására irányul. E feladatokat össze kell kapcsolni a munkásosztály és a néptömegek mindennapos gazdasági és szociális követeléseiért, az üldözések beszüntetéséért, a demokratikus szabadságjogok kivívásáért, az ország gazdasági és Dolitikai függetlensének védelméért és a világbéke megóvásáért folyó harccal. A Kínai Népköztársaságban Belső-Mongólia első sikerei Csehszlovákia. A gottwaldovi „Svit" cipőgyár több mint 80 munkása az esti pártiskola előadója. A képen: a pártoktatck egy csoportja előadására készül. A kínai nép történelmi jelentőségű győzelme nem csupán a Kínai Népköztársaság lakosságának főtömege, a kínai nép előtt nyitotta meg a szabad fejlődés széles távlatait a haladás és a népi demokrácia útján, hanem a hatalmas országot lakó más nemzetiségek számára is. Belső-Mongólia Antonom Terület népi kormánya ebben az évben különösen a mezőgazdaság terén ért el jelentékeny sikereket. Nagy munkálatok folynak itt a természeti csapások elhárítására, amelyek a régi Kínának minden évben ismétlődő elkerülhetetlen jelenségei voltak. Cselimu körzetében a nyugati Liao-folyón lévő gát újjáépítésével kapcsolatos munkálatok elvégzésének eredményeként hosszú évek óta elsőízben hárították el az árvizet. Nagy sikereket értek el az állattenyésztés fejlesztésében is. A szarvasmarhaállomány egyedül Belső-Mongólia négy körzetében 15 százalékkal növekedett egy év alatt. Kezdenek kialakulni az elsődleges szövetkezeti egyesüléseknek és kölcsön segélycsoportoknak különböző formái is. A termelő- és fogyasztási szövetkezetek száma egy év alatt csaknem kétszeresére emelkedett, taglétszámuk pedig jelenleg mintegy 500.000 i Komoly eredményeket értek el a i népművelés terén is az országnak ! ebben a kulturális szempontból azelőtt rendkívül elmaradott részében, ahol az írnitudók száma alig közelítette meg a 10 százalékot! Az összes iskolaköteles gyermekek kétharmada 2800 elemi iskolában tanul. Az elmúlt kilenc hónap alatt egyedül Belső-Mongólia négy körzetében több mint másfél millió mongol és kínai nyelvű könyvet adtak el. Belső-Mongólia történelmében először tesznek komoly intézkedéseket a járványok és a szociális betegségek leküzdése terén. Az 1950. évi terv határidő előtti végrehajtása Mandzsúriának, a Kínai Népköztársaság egyik legfontosabb iparvidékének sok iparvállalata a kitűzött határidő előtt hajtotta végre az 1950-re szóló tervet. A kínai sajtó közli, hogy a Daireni Távolkeleti Villamos Társaság kezelésében lévő öt gyár aug. 28 és szeptember 25 között eleget tett évi termelési feladatának. A terv végrehajtását a termékek minőségének javulása, a termelési költségek csökkenése, a termelékenység növekedése és a munkabérek emelkedése kísérte. Az egyik üveggyárban például, amely augusztus 28-ra végrehajtotta termelési tervét, jelentékenyen megjavult a termékek minősége, a termelékenység 57.5 százalékkal, a munkabér pedig 35 százalékkal emelkedett. A termékek önköltsége ugyanakkor 7.8 százalékkal csökkent. E sikerek annak köszönhetők, hogy új alapon szervezték meg a munkát s kifejlődött a verseny a munkások között. Munkáskultúrpalota, megnyitása Sanghájban A Kínai Népköztársaság fennállásának első évfordulóján Sanghajban ünnepélyesen megnyitották az első munkáskultúrpalotát. A kultúrpalota céljaira a kormány a város egyik legnagyobb szállodáját bocsátotta rendelkezésre. Az épület tatarozása és berendezése után megnyitották a kultúrpalotának nagy üléstermét, hangversenytermét, több tornatermét, sakkszobáját, terjedelmes könyvtárát, olvasótermét, stb. A palotában két állandó kiállítás nyílt meg, amelyek a sanghaji munkásmozgalom történetét és a sangháji munkásoknak a város felszabadítása óta elért termelési eredményeit mutatják. Gondoskodás a dolgozók egészségéről Tavaly novemberben EszakkefetKínában felavatták a munkások első éjszakai szanatóriumát. Az ilyen szanatóriumok száma ma már 35-re emelkedett. Célszerűnek bizonyult az ilyen szanatóriumok létesítése, amelyekben az orvosi felügyeletre és segélyre szoruló munkásak, a nappali üzemi munka trtán, az estét és az éjszakát töltik. Az északkeleti népi kormány Munkaügyi Hivatala ezért javaslattal fordult az üzemek és bányák igazgatóihoz, tegyenek lépéseket az ilyen szanatóriumok hálózatának további kiterjesztése érdekében. Politikai jegyzetek A gyilkosok „emberbarátoknak" tettetik magukat MacArthur és Truman értekezlete — mint ismeretes— Wake szigetén ült össze azután, hogy a távolkeleti diktátort vagy tízszer hívták Washingtonba, ő pedig tízszer kitért a meghívás elől. Végül is az USA elnöke maga kelt útra. Ez érthető is. A katonai klikk hatalma az USA-ban manapság olyan nagy, hogy az elnök kénytelen engedelmeskedni tábornokának. Az értekezlet részvevőinek már a névsora is önmagáért beszél. MacArthur, tudvalévően, már pályafutása elején íülöpszigeti partizánok és amerikai munkanélküliek mészárlásával vált hírhedtté, most pedig úgy bélyegzik meg, mint a koreai nők és gyermekek gyilkosát. Trumannal együtt fiz értekezleten jelen voltak a következők: Harriman — az USA legreakciósabb monopoltőkés köreinek képviselője, az egyik legaktívabb háborús gyújtogató; Bradley, a vezérkar főnöke, — a „preventív háború" közismert híve; Redford, az USA csendesóceáni flottájának parancsnoka és Jessup „különleges megbízatású" követ, a WallStreet bizalmi embere. A háborús bűnösök e találkozóját csak gúnyos értelemben lehetne a „béketeremtők tanácsának" nevezni. Mégis MacArthur példátlan cinizmussal az egész világ hallatára kijelentette, hogy az admirálisoknak és tábornokoknak a bankárokkal karöltve, „minden gondjuk az volt, hogy a békéről és a népek jólétéről gondoskodjanak!" Sőt MacArthur, az együgyűek hiszékenységére építve, olyan kijelentésre merészkedett, hogy az USA tervei „különös lelkesedést váltanak ki a távolkeleti országokban"' A távoikeleti népek jól tudják^ mik az USA „tervei" és „ügyei". A távolkeleti népek jól ismerik az amerikai imperialisták szörnyű gaztetteit Koreában. A koreai nép sohasem bocsatja meg az amerikai banditáknak a halálra gyötört asszonyok és gyermekek vérét, a felgyújtott faivak és városok hamvait. A távolkeleti népek soha nem felejtik el, hogy Csang Kai-Sek bandája az amerikai imperialisták segítségével több mint tízmillió embert mészárolt le Kínában. A kínai nép nem bocsátja meg Csang KaiSeknek és felbujtóinak — Trumannak és MacArthurnak — a csungkingi haláltábort, ahol ezrével gyilkolták le a kínai hazafiakat. A kínai nép nem felejti el, hogy az amerikai monopolisták nemcsak milliárdokkal tömték Csang KaiSeket, hanem atyai gondoskodással ellátták tökéletesített kínzóeszközökkel is, hogy halálra gyötörhessék áldozataikat. Az amerikaiak nagysietve szerelik most fel az indokínai francia gyarmatosítókat tankokkal és repülőgépekkel. A vietnami nép tudja, hogy milyen országból küldik azokat a bombákat, amelyek halált zúdítanak városaikra és falvaikra. „Az amerikai imperialisták ugyanazt a hiábavaló komédiát akarják végigjátszani Vietnamban, mint Görögországban és Kínában" — írja a Vietnami Altalános Munkaszövetség orgánuma, a „Laotongung" című újság. A fülöpszigefí parasztok sohasem bocsátják meg az amerikai ím perialistáknak a békés lakosság tömeges lemészárlását, amit az amerikai „béketeremtők" Bakoloraoban követtek el, sem a többi, azóta elkövetett gyilkosságokat, amióta az Egyesült Államok „felszabadította" a Fülöp-szigeteket Az amerikai gyarmatosítók véres és gyalázatos tettei az egész haladó emberiség haragját és gyűlöletét váltják ki. A Truman-féle barbárok álszent kijelentései senkit sem tévesztenek meg. Az ő „gondoskodásuk" az ázsiai népekről a békés lakosság tömeges legyilkolásában, a városok és falvak kegyetlen lerombolásában, a gyarmati népek kíméletlen kifosztásában nyilvánul meg. Az asszonyok, gyermekek és öregek gyilkosai nem kerülhetik el a népek igazságos ítéletét. MacArthur „az ázsiai népek lelkesedéséről" beszél. Igen, ez a nyilatkozat lelkesedést vált ki, de ez a lelkesedés egyre inkább abban az elszánt harcban nyilvánul meg, amelyet a népek az arcátlan, imperialista agresszorok ellen vívnak. JAN MAREK TARTÓS BÉKÉÉRT. H ť. Pl DEMOKRÁCIÁÉRT! Politikai heülaD. LaDlciadótulaldonos: Szabadsáe LaDkiadőváltalat A maevarnvelvö kiadásért felelős: Golács Ernő. Szerkesztősén: Budanest. VI. Dalszlnház-u. 1. H. feltáró, félemelet. Kiadóhivatal: Budapest. VIII.. Blaha Lulza-tér 3. Tel.: Eirvéni előfizetés: 143—012. 143—017. Üzemi előfizetés: 136—121. 137—816. 13S—621 Nyomatott a Szikra LaDnvomda körrorjrcieéDein. Budapest VIII.. Rökk Szllárd-u. 4. Felelős nyomdavezető: Povárny Jenő