Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-31 / 251. szám, kedd

TARTÓS BEKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT! 9 A SPANYOL NÉP BÉKEHARCA pedig egyéb megoldás mellett foglalt állást. Barcelona gyáraiban, Kasztilia, Andalúzia, Estremadura és Mallorca falvaiban az emberek százai írják alá a stockholmi békefelhívást. A baszk vidékek munkástömegei és Alicante város különböző politikai nézetű munkáscsoportjai egységesen csatlakoznak a békefelhíváshoz. A Franciaországban élő spanyol emigránsok százszámra kapják az aláírt békeíveket és a békemozgalomhoz való csatlakozás megnyilatkozásait tartalmazó leveleket a spanyol falvakból. A békefelhívást kollektíven támogatják Alicante város kikötőmunkásai és aszszonyai, s az egyik középspanyolországi város sokezernyi lakosa. Madrid és Barcelona főiskoláinak professzorai és előadói értesítéseket küldenek a spanyol emigránsoknak, hogy szintén csatlakoznak a stockholmi békefelhíváshoz. Igen fontos szerepet játszott a stockholmi békefelhívás népszerűsítésében és a békeharc kifejlesztésében a Kommunista Párt és néhány partizánegység illegális sajtója. A „Mundo Obrero" (Madrid), „Mundo Obrero (Galicia), a „Treball" (Katalonia), az „El Guerillero" (Galicia) nagy figyelmet fordítottak e kérdésekre. Francoék leplezetlen nyugtalansággal kísérik a békeharc erősödését. A falangista újságok hasábjain fokozódott a stockholmi békefelhívás elleni hadjárat, hogy megakadályozzák az értelmiség és a diákság csatlakozását a békemozgalomhoz. De még a katolikus értelmiség néhány képviselője is arról nyilatkozik a kormány lapjaiban, hogy bár sok tekintetben nem értenek egyet a stockholmi békefelhívás szerzőivel, mégis aláírták a békefelhívást, mert az atombomba alkalmazását ők is elítélik. Másik nagy politikai jelentőségű tény, hogy a spanyol katolikus egyház magatartása Jiémileg megváltozott a béke kérdésében. A főpapság támogatja a Franco-rendszert és annak segítségével sok olyan előjoghoz jutott, amellyel már régen nem renIrta: Antonio 3Wi/c a Spanyol Kommunista Párt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja * * delkezett. És ennek ellenére Segura bíboros mégis kénytelen volt Sevillában augusztus 15-én hatalmas vallásos körmenetet engedélyezni, amelyen a békéért fohászkodtak. Ez a körmenet voltaképpen tüntetés volt Francóék háborús politikája ellen. Nemrég Barcelona és Tarazona (Saragosa tartomány) püspökei pásztorlevélben nyilatkoztak a béke mellett. Az egyházi hierarchia közismert képviselői kénytelenek voltak a béke védelmének kérdésében nyilvánosan állást foglalni, mert a tömegek számtalanszor kifejezésre juttatták a béke védelmére és a háború elleni küzdelemre irányuló törekvéseiket. Bátran állíthatjuk, hogy a tömegeknek a békeharcra való mozgósításában és az aláírásgyűjtés terén országunkban pozitív eredményeket értünk el, amelyeket a vad fasiszta üldözések ellenére is újabb sikerek fognak követni. De mindezen felül érlelődnek a feltételek a spanyol nép még szélesebbkörü és még tartósabb harci egységének kialakítására, Francóék és amerikai-angol imperialista uraik háborús tervei ellen. A spanyol emigránsok címére az országból érkező számtalan levél ilyen kijelentéseket tartalmaz: „Ha mi itt szabadon cselekedhetnénk, akkor a felhívást a spanyolok milliói írnák alá." Ebből látható, milyen országunk néptömegeinek valóságos hangulata. A stockholmi békefelhívást támogató aláírásgyűjtésnek és a békeharcnak rendkívül fontos jelentősége van a spanyol emigráns forradalmárok szempontjából. Semilyen más mozgalmat nem ismerünk, amelynek megindításához — politikai meggyőződésre és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül — a spanyoloknak olyan hatalmas tömegeit sikerült volna mozgósítani, 1950 október 29. * 43. (103.) A kommunista és munkáspártoknak 1949 november második felében Magyarországon tartott tanácskozásai után, mind a saját hazájukban, mind a külföldi emigrációban élő spanyol hazafiak még tevékenyebben vettek részt a békeharcban. A Kommunista Párt fő irányvonalának és gyakorlati munkájának jelenleg ez a küzdelem szolgál alapjául. Pártunk elszánt és következetes politikai munkája Spanyolországban a fasiszta terror és megtorlások ellenére is nagymértékben hozzájárult Franco bűnös háborús politikájának leleplezéséhez és az amerikai imperialisták igazi céljainak felfedéséhez, akik agresszív terveik megvalósítása érdekében Spanyolországot felvonulási területté igyekeznek változtatni. A spanyol nép tömegei mindinkább felismerik a háborús veszélyt; ez az amerikai háborús uszítók és a spanyol fasiszták elleni harc fokozására vezet. E tekintetben rendkívül jellemző, hogy Franco fasiszta terrorja ellenére, a spanyolok élénken résztvesznek a stockholmi békefelhívást támogató aláírásgyűjtési mozgalomban. A stockholmi békefelhívással kapcsolatos aláírásgyűjtés munkáját a legváltozatosabb formában és minden úton-módon folytatják. Fokozódnak a béke híveinek kezdeményezései, akik mind több bátorságot és halálmegvetést tanúsítanak a fasiszta megtorlásokkal szemben. Madrid, Katalonia és Galicia gyáraiban és műhelyeiben, számos más város munkásnegyedeiben, valamint az ország egyetemein és iskoláin sokezer példányban terjesztették a stockholmi békefelhivást. Még maguk a spanyol fasiszták sem tudják eltitkolni, hogy a spanyol hazafiak bátran állást foglalnak a béke ügye mellett, a népek közötti háború ellen. A „Pueblo", a falangista szakszervezetek szócsöve a következő körkérdést intézte nemrég madridi olvasóihoz: „Hogyan fejezzék be Koreában a háborút?" Az olvasók válasza aligha nyerte meg a falangisták tetszését: az olvasók 78 százaléka a békés kibontakozás, 15 százaléka a háború folytatása, 7 százaléka és tudatában. Ezek a törvények megteremtik az alapjait a dolgozók új viszonyának saját államukhoz, saját társadalmukhoz, önön munkájukhoz és polgártársaikhoz és mindennek következtében szabályozzák és megkönnyítik számukra a szocializmushoz vezető utat." A februári győzelem meggyorsította az 1948 május 9-i alkotmány elfogadását, amely alaptörvénybe foglalta a dolgozók minden forradalmi vívmányát és szilárd alapul szolgál törvényhozásunk további fejlődése számára. Az alkotmány megerősíti, hogy a népi demokratikus államban minden hatalom igazi forrása a nép, amely képviselői útján a nemzetgyűlésen nemcsak törvényeket hoz, hanem a nemzeti bizottságokban működő képviselői révén végre ís hajtja ezeket a törvényeket. Az alkotmány törvénybefoglalta a népi demokratikus államhatalom új szervezetét is akkor, amikor az állampolgárok politikai és társadalmi jogait meghatározta. Az alkotmány megerősíti a társadalmi, szocialista tulajdon jelentőségét és szerepét és elismeri a magántulajdon jogát, amennyiben az nem válik a dolgozók kizsákmányolásának eszközévé. Az alkotmány irásbafoglalja a szocializmus legfontosabb gazdasági törvényét: a tervgazdaság elvét. Alkotmányunk azonban nem rögzíti le mindezt mint végső eredményt, csupán széles lehetőséget nyújt országunk további fejlődésére, a szocializmushoz vezető úton. Az új alkotmány elfogadásával eltörölték mindazokat a jogszabályokat, amelyek elientni nnak a népi demokratikus állam alapelveinek. 1948 őszén a kormány utasítására megkezdték az új szocialista jogrend kodifikálását. Ennek az új jogrendnek a hatálya kiterjed az egész állam területére és annak minden tekintetében híven kell tükröznie a munkásosztály vezette dolgozók igazi akaratát, és igy meg kell felelnie a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyoknak. Hatalmas állami jelentőségű feladat volt az új jogrend megalakítása, amely biztosítja országunk további fejlődését a szocializmus felé. E feladat sikeres teljesítését annak köszönhetjük, hogy a csehszlovák dolgozók politikai és erkölcsi egysége megszilárdult, hogy hasznosítottuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a szovjet jogrend megalkotása során a Szovjetunió szerzett; annak köszönhetjük ezt, hogy nemcsak a politikusok és szakemberek kollektív közreműködését, hanem elsősorban a dolgozó nép valamennyi rétegének részvételét is biztosítottuk. 1950-ben hatályba lépett néhány törvény, amelynek mindenek előtt az a feladata, hogy a népi demo kratikus köztársaságot, a szocialista tulajdont és a szocializmus építését, tehát a dolgozók, valamint egyes személyek érdekeit védje, a lakosságnak a szocialista együttélés szellemében való nevelését biztosítja. Az úi büntetőjog hatékony fegyver a dolgozók kezében az osztályellenség elleni küzdelemben. 1951 január 1-én lép hatályba az új polgári törvénykönyv, és az új polgári perrendtartás. Ai új polgári törvénykönyv alapjaul a munkaeszközök és a termelési esz közöli szocialista tulajdona szol gál. A munka- és termelési eszközök a törvényjavaslat értelmében & köztársaság gazdagságának és erőinek, valamint a dolgozók jólétének sérthetetlen forrásai. A szocialista tulajdon legfejlettebb formája az állami tulajdon — až egész nép tulajdona. A törvényjavaslat biztosítja a személyi tulajdont is: a dolgozó polgár tulajdonát a személyes használati tárgyakra. Ezzel együtt a törvényjavaslat elismeri a magántulajdont is, amely még fönnáll, de amelyet társadalmi fejlődésünk ki fog szorítani. A polgári jogviszonyokat teljesen alárendeltük az egységes gazdasági tervnek, ami ilyenképen végez a szerződési szabadság burzsoá elvével. A jogi cselekményeket mindenkor a szocialista együttélés szabályai és az egvségts gazdasági terv követelményei szempontjából kell vizsgálnunk. A törvényjavaslat elismeri az örökösödési jogot, de ugyanekkor új tartalommal tölti meg: az örökösödési jog már nem a kizsákmányoló magántulajdon érdekeit szolgálja, hanem azáltal, hogy lehetővé teszi a kisiparosok és az egyéni paraszttok személyi tulajdonának átruházását a családtagokra, megszilárdítja és megerősíti a családi kötelékeket. Az új polgári törvénykönyv végetvet a magán, és közjog eddigi hazúg különválasztásának. Az új törvények a bíráskodás és a peres eljárás terén mélyreható demokratizálódást jelentenek és az egész bíráskodást az új államrendszer komoly tényezőjévé változtatják. Különösképen ki kell emelni az új bírói apparátus megteremtését, amely a bíráskodásban a népbírák mint a békefelhívással kapcsolatos aláírásgyűjtés. Legjobban bizonyítják ezt a következő adatok: a spanyol emgiránsok körében szeptember elejéig több mint 340.000 aláírást gyűjtöttek, ebből mintegy 200.000-et Franciaországban, 46.081-et Kubában, 43.000-et Uruguayban, 31.050-et Mexikóban, 15.000-et Argentínában és 5609-et Chilében. A békéért vívott küzdelem során elvtársaink rájöttek, hogyan kell az imperialisták lakájait — a jobboldali szocialista és anarchista vezetőket elszigetelni. Elvtársaink elérték azt, hogy az anarcho-szindikalista dolgozóknak hatalmas többsége aláírta a stockholmi felhívást és sokati közülük tevékenyen segítik a kommunistákat az aláírások gyűjtésében. A szocialista dolgozók százai a kommunistákkal és az öszszes hazafiakkal együtt írják alá a békefelhívást. A szocialista és anarchoszindikalista dolgozók ezrei a kommunistákkal, a köztársaságiakkal és a többi hazafival Vállvetve, a jobboldali szocialista és az anarchista vezetők fenyegetései és az általuk irányított aljas hadjárat ellenére is erélyesen folytatják a békeharcot. Mindez értékes tapasztalatot ad a tőmegmunka további fejlesztéséhez és határozott lépést jelent előre a spanyol nép összes békeszerető erőinek egysége felé. Ez a mozgalóm egyben azt is megmutatta, hogy a legkülönbözőbb társadalmi állású, s a különféle politikai felfogású és felekezetű emberekkel is meg lehet teremteni a kapcsolatot: mindazokkal, akik nem akarják, hogy az amerikai imperialisták érdekében a háború örvényébe sodródjanak. Ez a mozgalom azt is bizonyítja, hogy a békeharcot sokkal aktívabbá tehetjük, hogy ebbe a harcba azokat az embereket is sikerül bevonnunk, akik az országban tartózkodva, eddig nem láttak tisztán, de most kezdik megérteni, hogy a békeharc, az imperialisták támadó tervei ellen vívott harc egyben küzdelem a Franco-fasizmus ellen, küzdelem mindazok ellen, akik felelősek azért, hogy a Francolegszélesebbkörfl részvételét biztosítja. A szocializmus felépítése szempontjából hatalmas jelentőségű intézkedés a termelőszövetkezetek fejlesztésének támogatása, valamint a szövetkezeti tulajdon védelme a mezőgazdaságban. A földreform, a kulákok ellen folytatott következetes harc, a mezőgazdasági gépgyártásnak eddig sohasem tapasztalt növekedése és mindenekelőtt Kommunista Pártunk tevékenysége megteremtette a szövetkezetek hatalmas fejlődésének előfeltételeit. A Központi Szövetkezeti Tanácsra vonatkozó törvény, amely egyesíti a különböző fajtájú mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, elősegítette a falu szocialista átalakítására irányuló szövetkezeti mozgalom tömegbázisának megteremtését. Az állami tisztviselők munkájáról és annak díjazásáról szóló új törvény hozzájárult ahhoz, hogy az államapparátus a munkásosztály és a munkásosztály államának biztos eszközévé változzék át. Éppen ezért ledöntötték azokat a válaszfalakat, amelyeket a múltban a burzsoázia szándékosan emelt a dolgozók és a köztisztviselők közé. Az új törvény a munka díjazásának szocialista elvén nyugszik. A szocialista ipar és kereskedelem további sikeres fejlődésének záloga, a cseh korona segítségével következetesen végigvitt pénzügyi ellenőrzés, amelyet az önálló elszámolás alapjára helyezett gazdaságvezetés éppúgy alátámaszt, mint a most bevezetett döntőbírósági eljárás. Még 1949 decemberében elfogadták a családjogi törvényt, amely hangsúlyozta, hogy a népi demoS kormányzat még mindig fennáll országunkban. A Párt előtt ma hatalmas feladatok állanak. Az egyik az, hogy a békehívek sok száz és ezer csoportjának és bizottságának megalakításával a stockholmi békefelhívást aláíró spanyolok nagy tömegét szervezetten egybeforrasszuk és irányítsuk. Arról van szó, hogy egybetömörítsünk a nemzeti függetlenségért harcoló minden spanyol békebarátot, mindazokat, akik meg akarják gátolni az amerikai imperialisták kannibál-terveit, amelyek Spanyolország elhamvasztására és a spanyol nép kiirtására irányulnak. A koreai amerikai agresszió kezdete óta még jobban aktivizálták az aláírásgyűjtést a stockholmi békefelhívásra. Ez azzal magyarázható, hogy a koreai nép ellen indított barbár támadás nagy felháborodást idézett elő a köztársasági és hazafias spanyolok körében. A francia kormány meg akarta akadályozni a spanyol köztársaságpártiaknak és hazafiaknak Franciaországban folytatott békeharcát és ezért fasiszta mintára megtorlásokat alkalmazott velük szemben. A kormány a legerősebb megtorló csapásokat a béke legkövetkezetesebb híveire: a spanyol kommunistákra mérte. Egészen természetes, hogy az imperialisták, akik szeretnék, ha Franco-Spanyolország mielőbb csatlakozna az Érzakatlanti Egyezményhez, bele akarják fojtani a szót a Franciaországban élő köztársasági párti spanyolokba. Ámde a francia kormány fasiszta megtorlásai nem állíthatják meg a spanyol békebarátok franciaországi mozgalmát, mint ahogyan Franco fasiszta terrorja sem tudta megakadályozni, hogy a spanyolok ezrei állást foglaljanak az atomfegyver alkalmazása ellen, rfiz már azért sem fog sikerülni, mert a spanyolok békeharca szorosan összefügg a Franco-rendszer elleni küzdelemmel és egy része a világszerte folyó hatalmas békemozgalomnak. A spanyolok tudják, hogy ügyük igaz ügy, hogy győzni fog az a férfiak és nők százmillióit magávalragadó hatalmas békemozgalom, amelynek zászlóvivője a Szovjetunió és a haladó emberiség vezére: a nagy Sztálin. Ez pedig Spanyolország felszabadításához, nemzeti függetlenségének helyreállításához és szabadságához vezet kratikus államban a családi viszonyok nem anyagi és vagyoni érdekekre épülnek. Ez a törvény a házasságot mint a férj és feleség tartós, szabad és egyenjogú együttélését határozta meg. A házastársaknak egyenlő jogaik és kötelezettségeik vannak, mind egymáshoz való, mind gyermekeik iránti viszonyukban. A törvény megvalósította minden gyermek egyenjogúságát, . megszüntette a hűbériség idejéből fennmaradt megkülönböztetést törvényes és törvénytelen gyermek között, úgyszintén bevezette a kötelező polgári házasságkötést. Az államapparátus további demokratizálását főleg az biztosítja, hogy a nemzeti bizottságok kötelesek tevékenységükről beszámolni a dolgozók előtt, akiknek joguk van visszahívni a néphatalom e szerveinek azt a tagját, aki nem felelt meg a tömegek beléje helyezett bizalmának. Nagy figyelmet "fordítunk még a munkásosztály soraiból kikerülő népbírák és a népügyészek nevelésére is. Az államapparátus minden egyes láncszemének igen megtisztelő feladata, hogy mindenekelőtt „ügyeljen arra, hogy a nép és államának akarata és érdekei, melvek törvényeinkben öltöttek testet, " a népi demokrácia szellemével és a nagv szocialista célokkal teljes összhangban mindenütt és mindenkor érvényesüljenek". Klement Gottwaldnak ezek a szavai fejezik ki a mi szocialista törvényhozásunk lényegét, amely mindig és mindenütt a munkásosztály érdekében, a szocializmusnak országunkban való felépítése érdekében kell, hogv irányítsa az állami szervek munkáját