Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-28 / 250. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának A C S E HSZLO V A K

IAI M A G Y A R D 01G 0 Z 0 K L A P J A Bratislava, 1950 október 28, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 250. szám Dr. J. BRÁNIK: ÁLLAMOSÍTOTT IPARUNK ÖT ÉVE Több volt, mint jelképes aktus, hogy a felszabadított köztársaságban megünnepelt államünnep, 1948 október 28-a, az államosító rendeletek jegyében állt, amelyekkel a bányákat, a kohókat, az ipar, a pénzügyi és a biztosítás jelen lö's részét állami vagyonnak nyilvánították. A rendeletek történelmi jelentőségét értékelve Gottwald elvtárs a prágai nép manifesztációján kijelentette: „Megvalósítjuk azt amiért a városok és falvak dolgozó népének egész nemzedékei harcoltak és szenvedtek és aminek sokan közülünk egész életüket szentelték. Gazdaságunkban a vezető állások a nemzethez idegen, áruló, ellenséges kizsákmányoló réteg kezéből átmennek a nemzet egészének kezébe, kialakulnak népünk örömteljes, valóban szabad munkájának előfeltételei és megszilárdul nemzeti szabadságunk, valamint állami függetlenségünk gazdasági alapja." Az ipar államosítása, amelyet 1945 október 29-én kezdtek meg a történelmi jelentőségű rendeletekkel és betetőzték a győzelmes februárral, nemzetfelszabadító harcunknak elkerülhetetlen logikai befejezése volt. Az elmúlt öt év folyamán a további nemzetközi fejlődés, főleg Nyugat-Európa marshallizált országai panaszos állapotának látványa teljes egészében megerősíti Gottwald elvtárs szavait. Az ipar államosítása nélkül nem lehetne megvédelmezni sem állami függetlenségünket, sem Csehszlovákia nemzeteinek nemzeti szabadságát. Kiviláglott, hogy az uralmon lévő burzsoázia árulásában a nemzeti és állami érdekek terén a náci támadás idején nem volt semmi rendkívüli Ahol a burzsoáriának a háború után sikerült megmentenie gazdasági és ezáltal hatalmi helyzetét az államban, ott az amerikai imperialista támadók szolgálatába állt. és országa érdekeit alárendelte az amerikai rabló monopolista társaságoknak. Ha valani megváltozott, akkor csak az, hogy az amerikai monopolisták hatalmi vágya és szemtelen kapzsisága némely irányban még nagyobb mint náci elődeiké volt. Ha valami megváltozott, akkor csak az, hogy a „nemzeti" burzsoázia szolgalsága, megvesztegethetősége, aljassága, cinizmusa és képmiftatása hozzájuk számítva a labourista és más szociáldemokrata lekáiokat is. felülmúl minden eddig ismert rekordot. Ha valami megváltozott, akkor csak az, hogy a kapitalizmus általános válsága a második világháború után még jobban kiélesedett és elmélyült és hogy az imperialisták kísérletei a kapitalista rend elháríthatatlan pusztulásának megakadályozására annyival inkább kétségbeesettek és veszettek, mivel a burzsoá államok is, amelvek valaha oly büszkék voltak hagyományaikra és függetlenségükre, gyorsan átalakulnak az amerikai imperialisták gyarmataivá. Nálunk éppen úgy, mint más népi demokratikus országokban az államosított ipar a pénzüggyel együtt nemzeti és

% állami függetlenségünk hatalmas pillére lett. A kassai kormányprogramm bejelentése után az ipar és a pénzügy áliamosiítása volt a második döntő lépés, amely azt tanúsította, hogy Csehszlovákia dolgozó népe Kommunista Pártja vezetése alatt tántoríthatatlan elhatározással rálépett a szocializmus útjára. A Kommunista Párt azonban nem elégedett meg csak azzal, hogy programmra tűzte az államosítás tervét, hanem kitartott a mellett, hogy az államosítást valósítsák meg minél gyorsabban, még az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása előtt. Ebben is helyesnek mutatkozott Gottwald elvtárs okos és határozott politikája, aki meghiúsította a reakció arra irányuló kísérleteit, hogy felhasználja a szociáldemokrata pártot az államosító intézkedések szabotálására. A munkásosztály lelkesen támogatta az államosítás követelménvét és az akkori elnöknek, Benesnek nem maradt más hátra, mint hogy beleegyezzék és 1948 október 24-én aláírja a történelmi jelentőségű rendeleteket a bányák, a kohók, az ipar, pénzügy és a biztosítás államosításáról. Ezzel! megvetették köztársaságunkban a szocialista ipar fejlődésének szilárd alapjait, amely fejlődésnek öt éve a csehszlovák munkásosztálv és vezetője, a Csehszlovák Kommunista Párt munkájának dicső fejezetét - képezi. Népünk megtanulta felismerni barátait és ellenségeit így az államosítás kérdése csaknem a felszabadulás első pillanatától kezdve az osztályharc középpontjába került a népi demokratikus Csehszlovákiában. Ez a harc a munkásosztálv és az egész dolgozó nép szocialista és osztálytudatának magas iskolája lett. Ismeretes, hogy a burzsoázia a dolgozó nép félrevezetésére az álszocialisták egész hadseregét tartja fenn. akik a legkülönfélébb szociáldemagógiával, a „nemzeti szocializmusról", a szocializáló demokráciáról" stb. szóló frázisokkal igyekszenek eltéríteni a dolgozó népet az egyetlen útról, amelv célhoz vezethet- és amelyet Marx, Engels, L.enin és Sztálin halhatatlan elmélete hirdet: a munkásosztálynak politikai hatalomra kell kerülnie, át kell vennie a burzsoázia kezéből a hatalmat és a termelő eszközöket át kell juttatnia a társadalom kezébe. Ebben a harcban népünk megtanulta felismerni, hogy kik a barátai és kik az ellenségei, még pedig nem szavak, hanem tettek alapján. Ebben a harcban leleplezte az úgynevezett nacionalisták piszkos lelkületét. akiknél a „nacionalizmus" ott végződött, ahol a nyereség. Szlovákia dolgozói jól emlékeznek még, hogy az államosítás meghiúsítására törekvő harcban az előharcos szerepét a szlovákiai burzsoázia és vezetője, az úgynevezett demokrata párt játszotta. Nem volt olyan piszkos eszköz, amit fel ne használtak volna, hogy meghiúsítsák az ipar szocialista megszervezését. Szlovákiában. Az államosított ipar elleni reakciós kirohanások csak egy részletét képezték a népi demokrácia alapjai ellen folyó támadásoknak, amelvek arra irányultak, hogy visszatérjenek a Münciien előtti kapitalista rendszerhez, az angol-amerikai imperialisták segítségével és egyenes támogatásával. Csak logikus válasza volt a csehszlovák munkásosztálynak, hogv a köztársaság ellen indított támadásokra további államosítás kérelmével válaszolt és követelte a burzsoázia gazdasági alapjainak teljes felszámolását Csehszlovákiában. Február a csehszlovák munkásosztály nagy és döntő győzelme volt. de nem jelentette a harc végét. A harc folytatódik. A csődbe lutott burzsoá politikusok nemzeteink és köztársaságunk megátalkodott ellenségeinek szövetségében és szolgálatában, gyáraik visszaszerzése érdekében kémeket és gyilkosokat küldenek hozzánk, hogy szabotázsokat szervezzenek Semmi ár nem túldrága nekik, hogy bosszút álljanak a dolgozó népen, mert az tulajdonába merte venni azt a gazdagságot, amelyet maga alkotott. A dolgozó nép ma tudja, hogy szocialista iparát kifejlesztve és megszilárdítva, jóléte és boldogsága alapjait védi. erősíti hazája helyzetét és védi a békét. A kapitalista viszonvok között Csehszlovákia iparilag igen fejlett országnak számított és világviszonylatban valóban az volt. A szocialista ipar sikere annál nagyobb jelentőségű, mert mikor a burzsoá nemzetgazdászok már nem tagadhatták a szoviet szociafista felépítés világra szóló sikereit, azt az „elméletet" hirdették, hogy a szocializmus csakis a gazdaságilag visszamaradt országokban érvényesülhet. Ennek az elméletnek a kiforgatására a csehszlovák szocialista ipar ragyogó és meggyőző példával felelt. A csehszlovák ipar lényegében megrekedt és jellegzetesen nem volt képes kihasználni kapacitását, aminfek következményé tömeges munkanélküliség iett. Ezzel szemben a szocialista ipar öt éve a népi demokratikus Csehszlovákiában szakadatlan és rohamos fejlődés ideje volt. Nincs szó azonban csak a termelés növekedéséről. Szocialista iparunk egyszersmind megoldotta a legnehezebb műszaki kérdéseket is, amelyekre a kapitalista feltételek mellett gondolni sem lehetett. Szocialista iparunk hozzáfogott az ipari átépítés történelmi feladatának megoldásához is úgy, amint azt Gottwald elvtárs megszabta az ötéves terv irányvonalainak megállapításakor és amint azt a CsKP Központi Bizottságának ülésén is kifejtette. Gottwald elvtárs merész feladatot tűzött ki. Rövid időn belül megvalósította az átépítést oly módon, hogy alapvetően fokozódjék a nehézipar súlya, főleg a nehéz gépiparé és hogy a szükségleti ipart elsősorban a hazai szükséglet kielégítésére irányítsák. Ilyen feladatra csakis a szocializált ipar vállalkozhatott. Szocialista iparunk a Gottwald elvtárs által kitűzött feladatot sikeresen teliesíti és !gy bebizonyítja határtalan fölénvét a kapitalista ipar felelt. A szocialista ipar a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedését jelenti. Erről minden dolgozót meggyőznek a mindennapi jelenségek. Mindenki képességei szerint dolgozhat és jó teljesítménnyel fokozhatja keresetét is. Ipari felépítésünket erősíti köztársaságunk népeinek megbonthatatlan barátsága. A szocialista ipar sikerrel oldja meg Szlovákia iparosításának történelmi feladatát is. Az első köztársaságban a cseh országrészek fejlett ipara kedvéért építették le Szlovákia gyenge iparát. A kapitalizmus „ordas-törvénye" ez, hogy az erősebb felfalja a gyöngébbet. A szocialista berendezésben a cseh országrészek fejlett ipara lehetővé teszi, hogv a cseh munkásosztály testvéri együttműködésével Szlovákiát iparosítsák. Az akkori kormányférfiak azt állították, hogy a szlovákok nem értenek a technikához és csak favágóknak, pásztoroknak és drótosoknak valók. A belgiumi és franciaországi bányákban, Argentínában, Kanadában, a nagy világban kellet a szlovákoknak munkát keresniök. Népünk háborútól végigpusztított országban elkeseredett ellenségével harcolva kezdte szocialista iparát építeni. Ez év végére már az 1937-es év ipari termelésének háromszorosát érjük el. Szemünk előtt nő fel Sztovákiában a jó! képzett munkások if jú nemzedéke, pedig még rsak az ötéves terv második évében vagyunk. A

z államosítás nélkül soha meg nem valósíthattuk volna az átmenetet a gazdasági elmaradottságból a hatalmas ipari fejlettséghez. Sőt még a kilátástalan nyomorból sem kerültünk volna ki. A szabályzat, amely a napokban került dolgozóink kezébe, azt tanúsítja, hogy a szocialista ipar dolgozóira újabb követelmények hárulnak. Az üzemeknek most már nemcsak gazdasági és jogi formájukban, hanem munkájuk megszervezésével, az emberekhez, a munkához való kölcsönös viszonyukban és az üzem szocialista légkörével is szocialistává kell válniok. Helytelen lenne, ha dc'gozóink (Folytatás a 2. oldalon.) B ISZ teli elnökünk! Népünk küldöttei, akik ma itt, a prágai Lucerna nagytermében az ország minden részéből összegyűl teli, hogy megünnepeljék október 28-át, az államosítás ötödik évfordulóját, szívélyes üdvözletüket és köszönetüket küldik Önnek egész Csehszlovákia dolgozó népének nevében. Mély hálával gondolunk ma mindazokra, akik érdemet szereztek e történelmi esemény megvalósításában. Köszönetünk mindenekelőtt a hős szovjet népnek szól, amely a nagy Sztálin vezetése alatt megsemmisítette a fasiszta támadókat és felszabadította hazánkat. Köszönetünket fejezzük ld továbbá munkásosztályunknak, amely a megszállók elleni harc élén állt és céltudatos munkájával megvalósította az ipar államosítását. Büszkeséggel tekinthetünk ma, drága Gottwald elvtárs, azokra a sikerekre, amelyeket az Ön vezetése alatt értünk el az államosított ipar építésében, öt év alatt bebizonyítottuk, hogy jobban tudunk gazdálkodni, mint a kapitalisták. A háború utáni öt év alatt 40 százalékkal többet termeltünk, mint a kapitalizmus alatt. Dolgozó népünk kulturális és életszínvonala egyre emelkedik. Dolgozó népünk felelősséget érez a reá váró feladatok teljesítéséért a szocializmus építésében és a béke megvédésében. Ezért állandóan fokozzák a munka ütemét az iparban, emelika munka teljesítményét, teljesítik, sőt túlhaladják a terveket és minden erejüket latba vetik, hogy teljesíthessék az ötéves tervben kitűzött feladatokat. ígérjük Önnek, hogy mindent megteszünk, hogy tovább fejleszthessük iparunkat. Minden erőnket latbavetjük, hogy teljesíthessük feladatainkat a nehézipar kiépítésében. Ennek érdekében biztosítjuk a munkaierőket, a gépeket teljes mértékben kihasználjuk és a munkát két váltásban fogjuk végezni. A szocialista versenyzést, valamint az élmunkásés űjítómozgalmat lényegesen kiszélesítjük. Üzemeinkből erős békebástyákat építünk. Mindent megteszünk a jobb és örömtelibb életért szocializmus felé haladó hazánkban. Tisztelet és dicsőség a szocializmust építő csehszlovák dolgozó népnek! Éljen a Klement Gottwald köztársasági elnök vezetése alatt álló népi demokratikus köztársaság! Éljen hatalmas szövetségesünk és barátunk, a nagy Szovjetúnió ém az emberiség zseniális vezetője, Joszif Visszarionovies Sztálin! Á békeharc és a munka frontján A szovjet hadsereg világtörténelmi győzelme Csehszlovákia népeit nemcsak a fasizmus, hanem a hazai tőkések kizsákmányolása alól is felszabadította. Csehszlovákia munkásosztálya ennek folytán saját kezébe vette sorsának intézését és elkezdte írni történelmének legragyogóbb lapjait.A nagyipar, a bankok, a bányák, államosítása azt jelentette, hogy a munkásosztály a termelő eszközöket tulajdonába vette és így a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányai Csehszlovákia talajában, mint termékeny földben kezdtek csírázni. A dolgozó nép az államosított ipar segítségével a kétéves tervben visszaállította a háború előtti életszínvonalat, míg a termelés színvonala meg is haladta a kapitalista termelés terjedelmét. A gottwaldi ötéves terv azután megkezdte a szocialista társadalmi rend alapjainak lerakását, hogy vallóra vált. sa Sztálin elvtárs mondását:... a szocialista gazdasági rend akkor győz véglegesen a tőkés rend fölött, ha a munka jóval magasabb termelékenységét éri el, mint a kapitalizmus. Lássuk csak, hogyan fejlődött ezen új feladatok közepette a csehszlovákiai munkásosztály, hogyan élt azzal a hatalommal, amelyet a Szovjet hadsereg győzelme juttatott kezébe és az államosítás ötödik évfordulóján vessünk számot a munka termelékenységének fokozása terén elért eredményekkel. Nem szigorú számadatokat akarunk felmutatni, de be szeretnők mutatni azt, mennyire haladt előre a tőke kizsákmányolása alól felszabadult ember, a társadalmosított termelő eszközök boldog birtokosa, saját üzemének tulajdonosa, munkása, gondos gazdája. Mietőtt még konkrét példákra mu. tatnánk rá, rögzíteni kell két fontos tényt, az egyik az újító mozgalom., a másik a szocialista munkaverseny. Mindkettő jellemzi a munkás új viszonyát a munkához. A munkás urává lesz a termelő eszközöknek, amelyeknek eddig rabszolgája volt és a gépekből cdyan teljesítményeket sajtol ki, amelyeikről a kapitalisták álmodni sem mertek volna. A munkás gondolkozik, nézi gépét, hűséges segítőtársát a szocializmus győzelméért vívott harcban és rájön arra, hogy a munka jobb megszervezésével, felesleges munkafolyamatok kikapcsolásával, munkaidejének jobb beosztásával és időveszteségek kiküszöbölésével, a se(lejt csökkentésével és még sok más módszerrel teljesítményét fokozhatja, életszínvonalát javíthatja és megalapozhatja népe és családja boldogságát. A tapasztaltabb cseh munkásosztály segítségével Gottwald és Široký elvtársak útmutatása alapján Szlovákia gazdasági szerkezetében is jelentős változás áll be. Az elmaradt mezőgazdasági országrész haladó iparimezőgazdasági vidékké lesz.- Természetesen ez a tény is hataümas mértékben fokozza a munkásság erőfeszítéseit, amely a szocialista ipar felépítése mellett napról napra több és jobb gépet bocsát a parasztság rendelkezésére, hogy így a falu is lépést tarthasson a város fejlődésével. A szövetkezeti mozgalom fejlődése részben kielégíti az ipari termeles egyre növekvő munkaerő szükségletét és tgy