Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-27 / 249. szám, péntek

1950 október 29. * 43. (103.) TARTÓ S BEKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT! 9 U J §10 Új bérszabályzatot az építőiparban Volsik elvtárs, egy bratislavai épít. kötés munkása április havában kü­lönféle munkákon dolgozott. Dolgo zott akkordban 125 órát átlagos 70.20 koronás órabérrel, továbbá dolgozott óránkénti 22.30 koronás keresettel. Egy és ugyanazon munkásról volt szó, akinek ugyanaz volt a képessége és valószínűleg ugyanaz az iparko dása is valamennyi munkánál, me­lyet végzett. Hogyha ilyen különböző keresetet ért el, az ^ bérrendszer hi­bás voltát bizonyítja, mert helyes díj szabás esetén egy és ugyanazon mun­kísnál nem lettek volna ekkora elté rések. Persze, ez-a normák lágyságát is bizonyítja, mert az óra szerinti ke­reset az első munkánál túlságosan magas és más munkásokéval össze­hasonlítva igazságtalan is, még ha feltesszük is, hogy az illető a legna­gyobb szorgalommal dolgozott. Ez az intő példa bizonyítja Gottwald elv­társ, köztársaságunk elnöke szavai­nak helyességét, aki f. é- január 22­én az építőmunkások küldöttségének, mint az építőipar egyik főfeladat'át szivére kötötte, hogy a „bérpolitikát helyes kerékvágásiba kell hozni". Az állami bérkatalógus és a telje­sítménynormák, melyeknek beveze­tése éppen most folyik az építkezése­ken. a legfőbb eszközök arra, hogy az építőiparban a bérek terén rendet teremtsünk. Nem titok — és az építőmunkások ezt jól tudják —, hogy az új akkord bérszabás irányszámai átlagban ala­csonyabbak, mint a régi hirdetmény díjszabása. Az új tételek között van­nak ugyan magasabbak is, mint ami­lyeneket azelőtt fizettek (például 1000 darab tégla rakásáért azelőtt 30 Kčs-t fizettek, míg most 32.50 Kčs-t, 1 négyzetméter sima fal vakolásért azelőtt 5 Kčs-t, most 5.10 Kčs-t), a té­telek többsége azonban alacsonyabb, a normák szilárdabbak. Az állami bérkatalógus és a teljesítménynor­mák első célja tehát, hogy megszün­tessék az egyes munkák hibás érté­kelését. A régi hirdetmény szerint a munkás némely munkánál könnyen aránytalanul sokat keresett, míg más munkánál a legnagyobb szorgalom­mal és ügyességgel sem érhetett el megfelelő árnyú keresetet. A teljesít­ménynormákat azért kelett megszi­lárdítani, mert az építőmunkások bé­re átlagosan magasabb volt, mint a b nyászok vagy a nehézgépipar mun­kásainak bére, habár az építőiparban aránylag sokkal .kevesebb szakkép­zett munkás dolgozik, mint az emlí­tett munkaágakban Kétségkívül hely­telen volt, hogy nem szakképzett munkás az építkezéseknél 70 Kčs-t is kereshetett óránként, míg a brati­slavai precíziós mechanikai üzem leg. jobb, magasképzettségű élmunkása óránként átlagban 30 Kčs-t keres- Ma már nem áll az az indok sem, amely­lyel előbb — és akkor joggal — in­dokolták az építőipari magasabb órabért, t. i. a munka idényszerűsége. A csehszlovák építő üzem (ČSSZ) az idén olyan téli munkaprogramot ter­vez, hogy a nála dolgozó valamennyi munkást lehet majd benne foglalkoz tatnia. Az építőipari munkások tudják ezt és fokozatosan mindenütt rátérnek az éllami bérkatalógusra. Habár Szlo­vákiában az első mintaépítkezéseken csak f. é. augusztus elején kezdtek a katalógus szerint dolgozni, ma a ČSSZ-nál a munkásság 75 százaléka a katalógus szerint dolgozik és felte hető, hogy november elején ez állami katalógus már a ČSSZ valamennyi építkezésénél be lesz vezetve. Most arról van szó, hogy az építőipar többi szektorai is, így főképpen a CSD, a kerületi, útépítkezési. víziépítkezési igazgatóságok, a községi üzemek és szövetkezetek szintén minél előbb rátérjenek az állami bérkatalógusra, mert különben a CSSZ munkásai jog­gal hivatkozhatnának arra, hogy a bérviszonyok máshol kedvezőbbek. A katalógus és a teljesítménynor­miák gyorsabb bevezetésének azon­ban meg van az árnyoldala is. Az érdem szerinti díjazás célja, hogy megszüntessük a régi díjtételek hely­telenségét és hogy emeljük a munka termelékenységét azzal, hogy a mun­kások a szilárdabb normák mellett nagyobb teljesítményeket érjenek el, mint a régi feltételek mellett. Hogy ezeket a célokat elérjük, annak fel­tétele a munkák jobb szervezése az építkezéseken. Azok a kőművesek akik ma átlag 3 köbméter teljesít­ményt érnek el, a munka helyes meg­szervezése esetén különösebb erőfe szítés nélkül 5 vagy még több köb­métert is kifalazhatnak. Arra, hogy ez lehetséges, már sok példa van- így például Bratislavában a lakások lárammódszeres építkezésénél Hanza­lik elvtárs kőműves-hármasa szep­temberben műszakonként 36 köbmé­ter átlagteljesítményt ért el, azaz fe­jenként és műszakonként majdnem 8-7 köbmétert. A kékkői járásban lé vő Zsihlavá.ban 22 családi ház építé­sének falrakásánál 6.9 köbméter át lagteljesítrnényt érnek el fejenként és műszakonként és közben J. Kopányi elvtárs párosa a normát átlag 310 százalékra teljesíti és az új teljesít­ménynormák szerint óránként átlag 58.80 Kčs-t keres. Mellettük Tarata és Tóth adogató elvtársak ki tudják szolgálni ezeket a kőműveseket és óránként 30 Kčs körül keresnek. Ho­gyan érnek el Zsihlaván ilyen ered­ményeket? Ugy érik el, hogy maguk szerkesztettek egy úgynevezett fésüs­keretet, melynek segítségével lénye­gesen meg tudják növelni teljesítmé nyüket. Még szebb eredményeket ér el ugyanazon az építkezésen Ferenc elvtárs négytagú ács-élcsoportja, amely a legapróbb részletekig átgon­dolt munkafelosztással a normát 400 százalékosan is túlhaladja és még na gyobb órabért ér el, mint az említett kőművesek. Jellemző, hogy ezen az építkezésen az építés vezetőjétől kezdve, mind csupa fiatal emberek dolgoznak, akik új munkamódszerek­re törekednek és így szép keresetre tesznek szert. Hogy mit lehet elérni az új mun­kamódszerek megértésével és alkal­mazásával, arra például szolgál a fia­tal Adamisin György elvtárs, aki tanfolyamon képezte ki magát kőmű­vessé, továbbá Gaman Ludmilla és Hudec Anna, akik mindketten 16 éve. sek. Nyitrarudnón egy hármast ala­kítottak, meghívták Steinhübel elv­társat és az ő útmutatása szerint ke­retet készítettek és most kiváló mi­nőségű munkát végeznek, mellyel óránként 30 Kčs körül keresnek. Ze­mianské Kosztolányban az egyik építkezésen 10 kőműves a katalógus bevezetése után azt állította, hogy az új díjszabás szerint még „sós vízre valót sem keresnek". Mikor azonban meggyőződtek arról, hogy hogyan dolgozik Adamisin elvtárs hármasa, követték annak példáját és ma ők is kerettel dolgoznak. 10 kőműves he­lyett elég négy és keresetükkel meg vannak elégedve. Ezzel szemben még ma is van sok építkezés, melyeken már bevezették az érdem szerinti díjazás rendszerét, de a munkafolyamatot az építkezésen semmivel sem javították meg, úgy­hogy a munkások keresete érezhetően csökkent- így van például a nyitrai középiskolai internátus építkezésénél, ahol a beton- és vasmunkások kere­A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának a lartós békéért, .,, ., népi elemokractaert! cíxnu hetilapja a béke. a szocializmus és a demokrácia meg nem alkuvó, bátor harcosa. MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem mint előfizető a „TAR­TÓS BÉKÉÉRT. NEPI DEMOKRÁCIÁÉRT" cí­mű hetilapot: 1 évre KčslOO—. félévre Kčs 50— Kérek postai befizetőlapot. L 950 -tői -ig fontos címem' Kelt, -án. aláírás. BRATISLAVA t'AlN EiN£>hA ÜL. sete műszaki-szervezeti előkészítés hiánya miatt erősen csökkent. De most, mióta a munka előkészítése ja­vult, megint növekszik. A CSSZ egész kerület; üzeménél Zsolnán, mely Szlovákiában az összes építke zések közül elsőnek dolgozott a ka­talógus szerint, a szeptemberi átlagos óraszerinti kereset az augusztusihoz viszonyítva csökkent. Ezt a csökke­nést a munk?nak jobb szervezésável az építkezéseken minél előbb ki kell egyenlíteni. Hogy milyen kedvező hatással van az állami bérkatalógus bevezetése a munkatermelékenység emelésére, ar­ról tanúskodnak például a kosztol­nai Vág-csatorna építkezés eredmé­nyei .Hulvák József bágeres a „Jo­zef" kotrógépen augusztusban átlag 30.20 Kčs-t keresett óránként. Az ér­dem szerinti díjazás rendszerének f. é augusztus 27-én történt behozatala után szeptemberben átlag 34.40 Kčs-t keresett, vagyis 14 százalékkal töb­bet, mint a normaszilárdítás előtt, miközben a tárgyi teljesítés, vagyis a munkatermelékenység 26 százalék­kal emelkedett. Luzsica István báge­res a „Vilo" kotrógépen szeptember ben akkordban csak 30.70 Kčs-t kere­sett augusztusi 31.70 Kčs keresetével szemben, de ennek oka az volt, hogy mint kiváló szakmunkás, más kotró gépek javításánál is dolgozott. Szep­temberi teljesítménye az augusztusi­val szemben 12 százalékkal növeke­dett­A felhozott példákból látható, hogy az érdemszerinti jutalmazás rendsze­rének behozatala az építkezés terén növeli a munka termelékenységét és nem kell a kereset csökkenését elő­idéznie (kivéve a lágy normák által okozott aránytalan kereseteket), hogyha az építkezéseken megjavít­juk a munka előkészítését és szerve­zését. Hiszen gyakran elég az épít­kezésen nyitott szemmel körülnézni és azonnal meg lehet állapítani a hi­bákat és azt, hogy hogyan lehet a munkát megjavítani, a fölösleges dolgokat kiküszöbölni és a munká­soknak nagyobb kereseti lehetősége­ket nyújtani. A munka megszervezé­se az építkezéseken elsősorban a mű­szakiaknak, az építkezési vezetők­nek, ezek segédeinek és a pallérok­nak dolga. A SzKP és a ROH szer­vezetei az építkezéseken foglalkozza­nak rendszeresen ezekkel a kérdé­sekkel. Gyakran elég, ha a munka­szervezés kérdéseiről az építkezése­ken csak gondolkozni kezdünk és azonnal rájövünk a hibákra és arra, hogy miképpen lehet őket kiküszö­bölni. Számos építkezésen azonban sem a pártszervezet, sem a szakszer­vezetiek nem foglalkoznak a munka megszervezésével és ezért nem is ta­lálják meg a javítás lehetőségét. Hogy milyen hiányok és tartalékok vannak az építkezéseken, azt mutat­ja például az is, hogy a nagy keve­rőgépeket az 1950. év első felében csak 35 százalékosan használták ki, vagyis a munkaidő 65 százaléka alatt álltak. Ugyanez a helyzet a többi gép­nél is. Ha a gépeket jól kihasználják, emelkedik a munka termelékenysége és ezzel a munkások keresete is. A most bevezetett teljesítménynor­máknak és magának az állami mun­kakatalógusnak is van néhány hiá­nyossága. A szakmunkások díjazása a segédmunkásokéhoz képest kissé magasabb lehetne, mint ahogy a ka talógus megjelöli. Ugyancsak nem si­került eddig teljesen kiegyenlíteni a különbségeket, melyek különféle faj­ta munkák díjazásánál mutatkoznak s amelyek folytán a katalógus és a normák szerint is lehetséges egyes munkáknál könnyebben és többet keresni, mint más munkáknál. Ezért az építőiparban tovább folyik a mun­ka az érdem szerinti díjazás rendsze­rének kidolgozásán és a gyakorlat­ban megállapított hibák kiküszöbö­lésén- A katalógust és a teljesítmény­normíkat csak a javítások elvégzése után fogják kötelezőnek nyilváníta­ni és csak azután lehet majd hozzá­fogni a normabiztosításhoz is, amely­hez a többi termelési ágban a kor­mány határozata értelmében már most hozzáfognak. Dolgozóink felháborodottan elítélik a haza árulóit Mi, a füleki Kovosmalt n. v. dol­gozói, akik íigyelemmel kísértük az aiulo Zsingor es bandája perét, meg­elégedésünket fejezzük ki, hogy né­pi demokratikus kormányunk igaz­ságszolgál itatása lesújtott a haza el­lenségeire. Mindaz, amit ebből a perből meg­tudtunk, azt igazolja, hogy a mun­kásosztály ellenségei, a nagybirtoko­sok, gyárosok és ingyenélő kalando­rok politikai gyilkosságokkal, sza­botázsokkal és összeesküvésekkel köztársaságunk felforgatására tö­rekszenek csak azért, hogy a gyárak és nagybirtokok visszakerüljenek ré­gi kizsákmányoló tulajdonosaik ke­zébe, hogy a városokban a gyárak előtt újra sort álljanak a munkanél­küliek, akik nem vehetik meg a leg­szükségesebb létfenntartási cikkeket sem. Ez a Zsingor-per annak az aljas­ságnak újabb tanúbizonysága, amely minket, dolgozókat csak még jobban egyesít és rámutat arra, mennyire szükséges, hogy mindannyian, a mun­kásosztály minden becsületes tagja, védelmezzük népi demokratikus ál­lamrendünket és leleplezzük ellensé­geit. Hisszük, hogy ez a tanulság fokoz­ni fogja minden becsületes ember éberségét hazánkban, hogy a jövő­ben ilyen áruló és összeesküvő cso­portok munkáját meghiúsítsa. Virág Géza, Kovosmalt, Fülek. Dolgozóink kemény ökle lecsap az árulókra Dolgozó népünk előbb-utóbb rájön arra, hogy az alkotó lendület és az építő munka csak ott érvényesül, ahol az emberek szeretettel és meg­értéssel vannak egymás iránt, amint azt a mi népi demokratikus rendsze­reink is szorgalmazza. A népi demok­ráciák országaiban a Kommünista Pártok megerősödésével alapjában megrendül a kapitalisták hatalma, de még mindig láthatjuk, hogy a re­akció csökevényei arra törekszenek, hogy szakadást idézzenek elő a munkásság egységében és megrendít­sék a munkáskormányok hatalmát. Hála népi demokráciánk bölcs veze­tői éberségének, ezek a kísérletek mind csúfos kudarccal végződnek, amit bizonyít legutóbb Zsingor és áruló társainak letartóztatása és bűnhődése is. A Lenrn elvtárs szellemében és t :tálin elvtárs vezetése alatt harco­ló béketábor a mi hazánkban is meg­találta lelkes katonáit, akik az egész világ dolgozóival vállvetve minden eszközzel megvédik szocialista hazá­juk békéjét. Zsingor és társai, a rút cselszövők, belehullottak saját há­lóikba, ahonnan már nem menekül­hettek. Hálóik szálait, amelyek a nyugati imperialisták, a háborús uszítók felé vezettek, véglegesen széttépte igazságszolgáltatásunk ke­ze. Aki hazaárulással próbálkozik, ar­ra dolgozó népünk kemény, kérges ökle csap le, ahogy lecsapott a gyá­rosok, földbirtokosok, kulákok, a reakciós söpredék bandájára is. Mi dolgozó parasztok, az Egységes Földműves Szövetkezetek tagjai, fel­háborodottan elítéljük azokat, akik szövetkezeteink sikeres munkáját ve­szélyeztetni akarnák és akik föld­jeinket ismét vérrel akarnák locsol­ni. Halál a háborús uszítókra. Sütti József, Perbete Békés alkotó munkát akarunk A CSEMADOK bratislavai helv!­csoportjának vezetősége felkér mind azokat a kultűrtársakat, akik eddig még nem vették át tagkőnyvecskéi­ket, hogv jelenjenek meg minél előbb Nádler pénztárnok kultúrtársnál a Vazov-utca 2. sz. alatti kultúrhelvség­ben ezek átvétele céljából Hivatalom órák minden hétfőn és csütörtök este 19—21 óráig. Miközben az egész világ dolgozó népe hitet tesz békevágva mellett és lelkesen írja alá a stockholmi béke­haíározatot, miközben a felszabadult a szocializmus felé menetelő népi de­mokratikus országokban soha nem lá­tott méretekben folyik az újjáépítés, a dolgozók életszínvonalának emelésé­ért, az alatt a nyugati kapitalista or­szágok harácsolásra és úiabb háború­ra vágyó elemei romboló gyilkos mun­kát végeznek. Ezek a kevésszámú, de annál elvetemültebb csoDortok a népi demokratikus országokban még fenn­maradt reakciós elemekkel egyetértés­ben ismét a szenvedések, a nélkülözé­sek tengerét akarják zúdítani a hazá­ját építő dolgozó népre. Miért akarnak a nyugati kapitalis­ták háborút? Ma már minden dolgozó tudja, hogy miért, de azt is tudja, hogy a háborúra elkerülhető Az impe­rialisták gaz terveiket csak azért akar­ják végrehajtani, hogy a munkásosz­tály verejtékén szerzett hasznukat megtízszerezzék, hogv a felszabadított szocialista államokban megdöntsék a dolgozó osztály hatalmát, hogy visz­szaállítsák a kapitalizmust és kiter­jesszék hatalmukat az egész világra. Aljas terveik megvalósítására semmi­féle eszköztől sem riadnak vissza Pél­da erre a hazánkban most leleplezett Zsingor kémbanda is. Ezek az elve­temült emberek nem tudtak és nem akartak belenyugodni abba, hogy a gyárak és földek azok tulajdonába mentek át, akik azokat felépítették és dolgoznak értük. Zsingor és ban­dája szerették volna vagyonukat küí­földj segítséggel, hazájukat a nyu­gatnak eladva, visszavenni a dolgozók kezéből, hogy folytathassák a mun­kásnép kizsákmányolásiát, ott, ahol iparunk államosításakor abbahagy­ták. Lelkiismeretlenül hadszíntérré akarták változtatni az országot, ahogy nem riadtak vissza az országépítő munka szabotélásától, vonatkisikli'' tástól és ártatlan emberek életének feláldozásától sem. H'ála kormányunk éberségének és a munkásosztály egységes, erős ösz­szefogásának, az árulókat leleplezték s kimondták felettük az igazságos ítéletet Tudomásul kell venni min­denkinek, hogy aki a békés építő­munkában akadályozni próbál ben­nünket, arra lesújt a munkásököl, amely nemcsak építeni, hanem bün­tetni is tud. Mi, a füleki Drevoindustria dolgo­zói, akik 100 százalékban aláírtuk a békeívet, elítéljük a nyugati imptrie­listák és csatlósaik gaztetteit. Minek:-­erőnkkel azon leszünk, hogy munka­tervünket a kiszabott határidő előtt befejezzük- Ezzel is megmutatjuk Zsingornak és a hozzá tartozó ele­meknek, hogy mi nem háborút és pusztítást, hanem békés alkotómun­kát akarunk, mert tudjuk, hogy csak így érhetjük el a szebb és boldogabb holnapot, a szocializmust. Tóth István, Drevoindustria, / Fülek. „Köszönjük kormányunk éberségét" A magam és munkástársaim nevé ben köszönetünket és forró elvtársi üdvözletünket küldjük munkáskor­mányunknak és Kommunista Pár­tunknak éberségéért, hogy idejében leleplezte a hazaáruló Zsingort és go­nosztevő bandáját. Megelégedésün­ket fejezzük ki igazságos megbünte­tésükért. Reméljük, hogy ezzel elret­tentő példát szolgáltatunk a többi cselszövőknek, akik kerülik a mun­kát és a háború árán szeretnének is­mét a munkásság nyakára ülni. Biz tosak vagyunk benne, hogy a világ dolgozóinak harcos összefogásával megakadályozzuk, hogy Truman úr és háborús uszító társai megvalósít­hassák gyilkos terveiket. Nekünk, dolgozóknak békére van szükségünk, mert mi élni és dolgozni akarunk, de ha kell, minden eszközzel megvéd­jük azt a békét, amelyet annyi áldo­zat árén megszereztünk, Rózsa János, Pódatejed. Felhívjuk a Nyitra és vidéke dol­gozóinak figyelmét, hogy Nyitrán, kellő számú jelentkező esetén, meg­nyílik a Dolgozók Felső Iskolájának magyar tannyelvű pedagógiai irányú kétéves esti tanfolyama.. Az érdekel­tek jelentkezzenek Nyitrán Roosevel­tová 9. sz., első emeleten, az igazgatói irodában, a legrövidebb időn belül. A csehszlovákiai magyar dolgozók 'ap­jának eSszava az 8950. évre az UJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe

Next

/
Thumbnails
Contents