Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-26 / 248. szám, csütörtök

1950 október 29. * 43. (103.) TARTÓS BEKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT! 9 JKwn.k(íűjtü^zAinJk hják összefogásban az erő Füleken a csendffrlaktanvával szemben volt egy üres telek. Én a magam részéről „Előre brigáď'-telepnek neveztem el. Hogy miért pont ezt a nevet adtam, annak oka a következő: június 7-én behívtak éiieli őri szolgálatra az említett telekre. Az éjjel azonban nem volt olvan csendes és elhagyatott a telek, mint máskor. Gyári munkások és építőmunkások, valamint olyan füleki lakosok, akik 6zerettek volna új, megfelelő lakásba költözni, Szalay János kőművespallér vezetésével és útmutatásával az üres telken megkezdték az építési munkálatokat. Kitűnően ment a munka és egyes elvtársnők külön elismerést és dicséretet érdemelnek. A hatos, nyolcas, k lences és huszonkilences számú lakásoknál dolgozó elvtársnők például a férfiakkal versenyeztek és

x megállták a helyüket. A nyolcas lakásegységnél szellemi munkások doleoztak, csaknem egytől egvig érettségizett emberek, kfwtük például Lázárné elvtársnő, akik a fizikai munkásokkal vállvetve igyekeztek a munkával. Harminc ú i és takaros kis családi házat hoztak az önkéntes brigádmunkával így tető alá és én. aki mint éjjeli őr láttam szorgalmas munkájuk örömteli eredményét, tiszta szívemből kívánom, hogy akik áldozatkészen dolgoztak a kis családi házak felépítésén, azok már az ú i kellemes lakásokban töltsék a karácsony ünnepét. A lelkes brigádmunkások tudják, hogy úi otthonukat a Lenin és Sztálin elvtárs szellemében vezetett népi demokráciánk gondoskodásának köszönhetik és hogy sorsuk Gottwald, Široký és Zápotocký elvtársak kezében jó kezekben van. Az új lakástulaidonosok hálával emlékeznek meg az építész elvtársakról, akik tervezték és segítették az építkezést, valamint a kőműves és többi szakmunkás elvtársakról, akik mind azon igyekeztek, hogv a családi házakba minél hamarább bekölözhessenek az új boldog lakók. Koroncz

; János éjjeliőr, Csakanovce. Gömörhorka gyászol Október 18-án temették el a gömörhorkai dolgozók az összes helyiszervezetek részvételével a tragikusan elhunyt Makó György elvtársat. Súlyos csapás ez. mert a dolgozók jó kádere egy újabb értékes emberrel csökkent. Nemrée vesztettük el Alexa elvtársat is. aki szintén mind politikai, mind termelési téren a szocialista gazdálkodás elsőrendű harcosa volt. Makó elvtárs halálával pártszervezetünk legfiatalabb tevékeny tagját vesztette el. A termelésben évek hoszszú során át jóval 100 százalékon felül teljesítette munkáját. Meggyőzőságába és ezt a funkció iát is lelkesen, a Párt szelleméhez híven végezte. Fegyelmezett miliciatae volt. mert tudta, hogy bár a reakciót hatalmilag letörtük, de még nem semmisítettük meg gyökerében. Makó elvtársunkat óriási részvéttel temettük el. Temetésén megjelent a rozsnyói bánvászzenekar is és egy osztag fegyveres milícia, fekete, vörös és ROH-zászlók alatt. A szervezetek sok-sok gyönyörű koszorút helyeztek koporsójára, amelv fölött a Párt, a ROH, az üzem vezetősége, a járási pártszervezet és a iárási milíVessünk véget mindenféle kulák-terrornak désből volt élmunkás, tudta, hogy mi- ?» Parancsnoksága nevében hangzotnél magasabb termelékenységet érünk ! lak e

l bucsubeszedek. el, annál hamarabb és magasabbra emelkedik a dolgozók jóléte hazánkban. Tagja volt az üzemi bizottságnak és a helyi Nemzeti B

:zottságnak is. Legutóbb az üzemi pártszervezet tagsága beválasztotta a Párt átigazoló bizottMakó elvtárs itthagvott de az ügy, amiért olv lelkesen harcolt és amelynek végíő eredménvét meg nem érhette, tovább él bennünk és az ú i nemzedékekben, amelyek azi győzelemre viszik. Brezina Lajos, Az őszi munkaversenybe az ország 2853 EFSz-e kapcsolódott be Az őszi munkaversenybe eddig 2853 Egységes Földműves Szövetkezet kapcsolódott be, még pedig Csehországban 2243, Szlovákiában pedig 616 EFSz. Tehát ebben a versenyben 313 szövetkezettel több kapcsolódott be, mint az aratási versenybe. A prágai kerületben például a versenyző EFSzek száma 50 százalékkal növekedett. A gottwaldovoi, a karlovévary-i és a jihiavai kerületekben a versenyző EFSz-ek száma egyharmadával növekedik. Hasonlóképpen lényegesen javult a verseny helyzete a többi csehországi vidékeken is. Szlovákiában azonban még nem kapcsolódott be annyi EFSz a versenybe, mint az aratás ideje alatt. Főleg az eperjesi, kassai és a nyitrai kerületek EFSz-ei maradtak hátra. Több kerületben nagyon élénken indult meg a verseny. Különösen, amikor már megkezdték a heti ered-' menyek kiértékelését, akkor öltött hatalmas méreteket a verseny. Érdekes, hogy több járásban, illetve kerületben olyan EFSz-ek győztek az első fordulóban, amelyek az aratási versenyben lemaradtak. Az őszi munkaversenynek már az eddigi eredménye is világosan mutatja azt, hogy milyen hatalmas hajtóerő a verseny, amely a munkát kellemessé teszi és lehetővé teszi a rendszeres tapasztalatcserét és a kölcsönös segítséget. Űj tizem kezdi meg munkáját Szlovákiában A szlovák dolgozó nép az építősi- I liam Široký nevét viseli, Szlovákia sorát éri el Csehszlo- ' iparosítása és minden téren való felkereknek egész vák Kommunista szülőpártjának vezetésével. E sikerek folyamán Szlovákia ismét jelentős és örömteli eseménynek lesz színhelye. 1950 október 29-én, vasárnap egy új, a kormány építőprogramja és Szlovákia iparosítása kiépítésének keretében felépített üzemnek kapui nyílnak meg. Nem egészen két év alatt a munkások és műszakiak felépítették a kysuckénovémestoi „Lisen" finommechanikai üzem első csarnokait, amelyekben a csehszlovák ipar államosítása ötödik évfordulója nak ünnepségei keretében megindítják a gépeket, hogy a népet, a békét és a haladást szolgálják és a kysucai nép szániára új, hallatlanul sokoldalú fejlődés lehetőségeit nyissák meg. A kySuckénovémestoi új üzem Csehszlovákia győzelmes munkásosztályának diadala, -mely a Cíehszlo vák Kommunista Párt vezetésével és az első munkás, a szocializmus építője, Klement Gottwald elnök vezetésével ismét megerősíti hatalmas béke. művét, amellyel a mult kapitalista rendszerekkel szemben a dolgozók jobb jövőjét építik ki. Ez az üzem a cseh munkásosztály testvéri segítségének és együttműködésének bizonyítéka Szlovákia új iparának felépíté sében, amely biztosítja Szlovákia népe életszínvonalának állandó emelkedését. A kysuckénovémestoi új üzem Vivirágoztatása nagyvonalú programja megvalósítójának és alkotójának nevét. A Viliam Široký-üzem működését 1950 október 29-én, vasárnap ünnepélyes keretek között kezdi meg Štefan Bašfovanský, a SzKP Központi Bizotsága főtitkárának részvételével. Ez a megnyitó ünnepség az egész zsilinai kerület dolgozó népének hatalmas manifesztációja lesz. Felháborodással olvastam az Üj Szó csütörtöki számában a détéri kulákok gaztetteiről. Nem egyedülálló eset népi demokráciánkban, hogy az osztályellenség tettlegesen bántalmazza és agyon akarja ütni becsületesen dolgozó, elvhü funkcionáriusainkat. Éppen ezért nem szabad ilyen ügy felett szó nélkül átsiklanunk, hanem tanulnunk kell belőle és le kell vonnunk a szükséges következtetéseket. Ahol a kulákok és bérenceik még nem léptek fel ilyen nyiitan és tettlegesen, ott sem bírják a szocializmus építését nézni, hanem mindenképpen igyekeznek azt akadályozni, rombolni. Szinte mindennapos eset. hogy a kulákok nyiitan kiabálva vagy titokban rágalmazzák azokat a dolgozókat, akik különféle politikai szervezetekben vagy az EFSz-ben a jobb jövő, a szocializmus építésének útjára léptek. A kulákpropaganda*leghasználatosabb szólamai a háborúval, az imperialista beavatkozással való ijesztgetés, vagy népi demokráciánk és pártunk lebecsülése. A kulák persze tudja, hogy miért akar ártani. Hiszen neki akkor volt jó világ, amikor úgy fizette ki részes munkásait, ahogy akarta, amikor a szolgáját vagy a szolgáit négy órakor keltette fel az. istáilósarokban, hogy doigozzon, amikor zsiros komáival együtt ó volt a falu korlátlan basáskodó ura. Ezt a jó világot vesztették el a kulákok és nálunK bizony örökre elvesztettéi. Nem csoda hat az sem, hogy egyik faluban azzal a „jótanáccsai" látta el a kulák az ingadozó középparasztokat, hogy mindent szabotálni kell. Ne lépjenek be semmiféle szervezetbe, ellenségesen fogadjanak mindent, ami népi demokráciánktól jön, ne teljesítsék a beszolgáltatásokat, de legszigorúbban tilos belépni a szövetkezetekbe. így kell várni Truman urék „felszabadító" fasiszta diktatúráját, amely majd , .. . , j minden földi boldogságot meghoz. A bennünket oy

Ver ugyan másként sült el, mert az EFSz mégis megalakult és eredményesebb munkát tudott a faluban végezni, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A falusi reaki<;ó zsíros feje, pedig..a. kukorigabeszplgáltatás tökéletes szabótálásáért hűvös helyre került. A Truman-féle felszabadítás sem jó csalétek. Ugyanis elrettentő példa a Korea leigézására szolgáló rablóháború, amelyben az amerikai imperialisták bombákat dobnak özönével a koreai városok és falvak békés lakosságára, legyilkolják a legjobb hazafiakat és féktelen terrort vezetnek be kizsákmányolásuk biztosítására. Ezért harcolnak a koreai dolgozók minden erejükkel, mind a fronton, mind az ellenség hátamögött mint partizánok, az imperialista leigázók számbelileg hatalmas serege ellen. Ezért fordul ellenük a világ dolgozóinak egyre fokozódó gyűlölete is. A kulákszabötázs annyit jelent népi demokráciánkban, mint a folyóban a szemét, de azért kötelességünk az ilyen szemetet kidobálni. Nekünk, munkások, kis- és középparasztok fiainak egy percre sem szabad elfelejtenünk, hogy a csehszlovák népi demokrácia a mi államunk, ahol minden hatalom és lehetőség a kezünkben van. Az ifjúság szervezeti életének, művelődésének, sportjának eddig soha nem látott lehetősége nyílott népi demokráciánkban. A katonai szolgálat sem jelent már szolgai megaláztatást, hanem viszonylag jó körülmények között felkészülést szocializmust építő népünk békéjének védelmére. Népi demokráciánk jelenti az ifjúság biztos jövőjét is, mert évről évre jobb életet és lehetőségeket biztosít számára. Ezért kell a CsISz minden tagjának egységes gyűlölettel szembefordulnia a kizsákmányolók diktatúrája híveinek, jobb jövőnk ádáz ellenségeinek bandájával. Súlyos hibát követtek el a détéri Ozsgyánban békeutat építenek Ozsgyánban még 1949 június 21 én megalakították az EFSz-et- Kezdetben csak 30 tag jelentkezett az EFSz-be A tagok száma azonban a földek tagosítása után 91-re emelkedett Ezek aláírták a második típusú munkamódszert. A földek tagosítását Ozsgyánban 729 hektáron végezték el- A határt nyolc nagy táblára osztották fel. A mezsgyéket 333 hektáron szántották fel. Azokból a kövekből, amelyeket a mezsgyékbőr nyertek, a faluban „békeutat" építenek. Az EFSz tagjainak száma egyre növekszik. Ebben a CsISz és a CSEMADOK helyicsoportjai nagy érdemeket szereztek. A CsIŠz és a CSEMADOK tagok maguk is tömegesen beléptek a szövetkezetbe. A mezőgazdaság; őszi munkákat a szövetkezeti tagok az előre kidolgozott pontos munka, és pénzügyi terv szerint végezték. Természetesen a tagok normák szerint dolgoztak. A jól megszervezett munka eredménye megmutatkozott abban, hogy az EFSz földjein 78 hektár búza és 5:5 hektár rozs vetését hat nap alatt befejezték. Ozsgyá.n lakossága, magyarok és szlovákok egyaránt látják, hogy a közös munkával ki lehet küszöbölni a sovinizmus begyökerezett hibáit is és hogy a szocializmus eszméjében foglalt közeledés mindkét oldalnak hasznot hoz és békét jelent. CsISz-tagok, amikor megtűrték, hogy a kulákcsemeték söpredéke elfoglalja a helyi CsISz szervezet vezető funkcióit. így nem csoda, hogy a kuláklegényeknek fejükbe szállt a dicsőség és nemcsak az EFSz és népi demokráciánk ellen agitáltak, hanem a CsISz pénzét is elsikkasztották és terrorizálni akarják a jól dolgozó elvtársakat. Az ilyen alakokat nem CsISz-funkcióba, hanem sürgősen börtönbe kell juttatni és meg kell gyűlöltetni minden öntudatos CsISztaggal, mert a kuláklegények Németh elvtársra mért ütéseiket nemcsak rája, hanem minden jól dolsrozó elvtársunkra, egész népi demokráciánkra irányozták. Nem Németh elvtárs személyes ellenségei ök, hanem mindnyájunk, boldog jövőnk ádáz ellenségei. Azt hiszem, valamennyi öntudatos CsISz-tag nevében beszélek, ami^í? arra kérem a Národná Bezpečnosť illetékes szervét, hogy kemény kézzel, minél előbb fojtsa torkukra a kárörvendést. Lássák meg a détéri kulákok is, hogy aki minket kővel dob meg, azt mennykővel dobjuk vissza. Az összes CsISz-szervezeteinknek pedis^ látniok keil a példából, hogy az ellenséget nem szabad soraink között megtűrni, A kulákok szarvát pedig mindenütt tőből le kell törnünk, még mielőtt döfnének vele. Cs. S. A népi közigazgatás doSgoaó nőinek első kerületi konferenciája Ez év október 22-e a kassai kerület nőinek életében jelentős és örömteli határkövet jelent. Ezen a napon Kass/n találkoztak a népi közigazgatásban dolgozó nők első kerületi konferenciájukon. A falvakról, a járások városaiból eljöttek a legöntudatosabb nők, földművesnők, munkásnők, hivatalnoknök és tanítónők, mindnyájan, akik aktíve bekapcsolódtak a népi közigazgatásba s akikre számíthatunk a szocializmus építésében, mint a férfiak egyenrangú társaira. Minden fellépésük szilárd akaratukat és elhatározásukat tük rözte vissza, hogy részt akarnak venni szocialista hazánk felépítésében, mint a világbéke szilárd hívei. A népi közigazgatás dolgozó nőinek konferenciáját a Slovan-mozi helyiségeiben tartották több, mint 600 küldött részvételével dr. František Horváth, a SzKP Központi Bizottságinak képviselője, Michal Chudik a kerületi nemzeti bizotsíg elnöke, Rudolf Nóvák, a belügyi megbízott helyettese, a Zsivena Nőszövetség elnökségének tagjai, Jozefina Gregorová és Ludmilla Spácalová és mások jelenlétében. A munkakonferenciát Anna Maurerová, a Zsivena Nőszövetség kerületi bizottságinak elnöknője nyitotta meg. Michal Chudik, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, beszédében számadatok felsorolásával mutatta ki a nők közreműködését a népi közigazgatásban és hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok nőtagjainak első kerület; konferenciája után a nőknek még fokozottabban kell résztvenniök a közügyek intézésében. A főbeszámoló után vita fejlődött ki, amelybe a népi közigazgatásnak több, mint 30 dolgozó nője bekapcsolódott. Válasz Jiíszmas Jázsefaek Most, hogy a közös aratási munkák tapasztalatai alapján sok EFSz át. tért a szövetkezeti gazdálkodás magasabb típusára, előtérbe kerülnek a magasabb típusú szövetkezeteknek szabályzatai és gazdálkodás formái. Több ízben meggyőződtünk már arról, hogy sok helyen még nincsenek tisztában a magasabb típusú szövetkezetek gazdálkodási szabályzatával Ez több esetben is akadályozta a jó munkát, meg a szövetkezetek fejlődését, mert a szövetkezetekben, — a legnagyobb jóakarat mellett is — a tájékozatlanság következtében történhettek meg nem felelő intézkedések. Vannak aztán kérdések, amelyekkel a szövetkezetek tagjai nincsenek tisztában. Erről több hozzánk érkezett levél is tanúskodik, amelyekben a szövetkezetek tagjai egyes dolgoMiránt érdeklődnek. Mészáros József a nagymegyeri járásbeli Csicsó községből levelében több kérdést tesz fel, amelyekre, tekintve, hogy a válasz általános érdekű, — topunk hasábjain felelünk. Ügy tudjuk, hogy Csicsón harmadik típusú szövetkezet van. Mészáros József úgy látszik nincsen tisztában azzal, hogy a harmadik típusú szövetkezeiben a tag saját használatára mekkora földterületet tarthat meg magának, illetve, hogy a szövetkezetnek mekkora földterületet kell juttatnia a tagoknak saját gazdálkodásuk részére. A harmadik típusú szövetkezetekben a tagok a tulajdonukban lévő földjeiket —, amelyek továbbra is a tulajdonukban maradnak, — használatra adják át a szövetkezetnek. Ezekért ^ földekért a szövetkezet megfizeti a tagnak az évi elszámoláskor a közgyűlés- által megállapított haszonbért. Itt a haszonbért azonban nem úgy kell értelmezni, ahogyan az a kapitalista magángazdálkodásban volt, hogy a bérllí, aki a földet megdolgozta, a jövedelem nagyrészét kénytelen volt a föld tulajdonosának haszonbér fejében leadni, — hanem úgy, hogy a jövedelem nagyobbik részét a végzett munka szerint, a kisebbik részét pedig a földterület nagysága szerint osztják szét a tagok közptt. Arra, hogy mennyi legyen a haszonbér, szabály nincs, ez minden szövetkezetben a tagság döntésétől függ. Legtöbb esetben a közös gazdálkodás tiszta jöve. delmének 5%-ban állapítják meg, ami hektáronként kb. 100 koronát jelent. A harmadik típusú szövetkezetben minden tag, aki a szövetkezet munkájában állandóan résztvesz, tekintet nélkül arra, hogy az illető földdel lé. pett-e be a szövetkezetbe, vagy pedig anélkül, a család íteját gazdálkodása számára egy hektárig terjedő földterületet kérhet és kaphat a szövetkezettől. Hogy mekkora legyen ez a f öld t er ült, negyed, fél vagy egy hektár — de egy hektárnál nagyobb nem lehet, — ezt a szövetkezet közgyűlése határozza meg Ugyancsak a közgyűlís dönt az olyan kéjdés felett is, mint amilyen Mészáros Józsefé, hogy a taggal egv háztartásban élő fiának, — aki szintén tagja a szövetkezetnek — megítéli-e saját gazdálkodásra ezt az egy hektárig terjedő földterületet vagy nem. Semmiesetre sem felel meg a való. ságnak és a harmadik típusú szövetkezet szabálvainak, hogy ez az egy hektárig terjedő földteriilet csak olyan tagnak jár. aki földterülettel lépett be a szövekezetbe. Amennyiben a szövetkezet közgyűlése úgy^dönt, hogy a tagoknak saját gazdálkodásra földet juttat, akkor arra egyformán Igényjogosult minden tag, — akár van földje, akár nincs, — aki a szövetke. zetben állandóan dolgozik. Nem kap. hatják meg ezt az egy hektárig terjedő földterületet az úgynevezett »támogató tagok«, akik csak tagjai a szövetkezetnek, de abban nem dol. goznak, mint pl. a csendőrök, tanítók, tisztviselők, stb. Mészáros József feltett egy másik kérdést Is, amely szerint az olyan tagnak. aki földterülettel lépett he a szövetkezetbe és ezen a földterületen fák, szelő, vagy valami más állandó jellegű kultúra van, — joga van-e a tagnak ezért a szövetkezettől ellenértéket kérni vagy pedig a fákat kivágni. A harmadik típusú szövetkezetek alapszabályainak erre vonatkozó pontja a következőket mondja: »Ha a szövetkezet tagjai állandó jellegű kultúrákat adnak át közös gaz. dálkodásra (komijkertet, gyümölcsösöket, szőlőket, erdőket stb.) ezeknek átadását a közös gazdálkodásra a szövetkezet és tagjai között megkötött kiTjn szerződés rendezi. Ez a szerződés feltünteti azt az évi ellenértéket, amelyet az EFSz e kultúrák használatáért a szövetkezeti tagnak fizetni fog. E használati kárpótlás magasságát, — amely azonban sohasem bhet 50lónál magasabb, mint azoknak a fi'Ideknek a bére, amelyeken nincs állandó kiitúra, — a taggyűlés szabja meg annak a bizottságnak az Indítványára, amely a szövetkezet képviselőjéből, a kultúrát közös gazdálkodásra átadó tagból és egy hivatalos szakértőből rlfc A hivatalos szakértőt a járási i nemzeti bizottság nevezi ki. Az átvé. ( telnél és a becslésnél résztvesz a járási szövetkezeti tanács képviselője is.« ,, I Ezek szerint tehát a tag ezeket a felieken lévő fákat ki nem vághatja, vagy más kultúrát meg nem semmisíthet,mert hiszen azokért a szövet, kezet ellenértéket fhet. tehát hasznuk is a szövetkezhet Teti Ha pedig a tag és a szövetkezet között nem történt vclna megállapodás, hogy az ilyen fákért a szövetkezet m'lyen ellenértéket fizet, akkor a tag ennek a kérdésnek a rendezését kérheti a szövetkezettől Erről azonban sohasem a szövetkezet vezetősége hanem a szö. vetkezet közgyűlése dönt.