Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-26 / 248. szám, csütörtök

UISIO 1950 október 26 A fiarkácsi állami birtok példát mutat a kornyék parasztságának A tornaijai járásban van Harkács község. A községtől kb. egy kilométerre fekszik a harkácsi ál.ami birtok. A feji u határában bizony még irindig csak a vertessel kínlódnak az egyéniig gazdálkodók. Meglátszik, liogy a fáit!ban még nincsen Egységes Földműves Szövetkezet. Keskeny földek, sok barázda. Az egyik földben- búza, a másik tarló, a harmadik szántás. Bizony nem is jó nézni azokat a keskeny földeiket, ahol a sok barázda kihasználatlanul^marad. De majd rá fognak jönni a harkácsi parasztok is és fejüket vakarva fogják mondani, hogyan van az, hogy az állami birtokon sokkal több a hektáronkénti hozam, mint nálunk. Meg is látszik már az állami birtok határán, hogy jobb termés lesz a birtokon, mint a falu parasztjainak, mert míg a frlu határában javában folyik a vetés, addig az állami birtokon már zöldéi a rozs és a búza. A birtok udvarához érve gyönyörű látvány tárul szemem elé. A régi egyházi birtokon, amit 'tavaly vett tulajdonába az állam, a dülledező házak helyén ma mái vadonatúj mezőgazdasági munkáslakások, sertéshizlalda, a gazdasági szerszámok részére újjáépített pajták azt hirdetik, hogy a harkácsi birtok dolgozóinak is megváltozott az élete. Egészséges és tágas szobák várják az alkalmi munkásokat is. Nem úgy, mint régen a földesurak idejében, amikor az alkalmi munkásoknak vagy istállóban, vagy pedig vala. miiyen raktár helyiségben, poros szalmán keMt az egész napi kemény munka után a fejüket álomra hajtaniok. Ma már minden munkás részére külön ágy van, de még, ami nagyon szükséges egészség szempontjából a munka után, íe is fürödhetnek és így feírissülve, tisztán s emberhez méltón mehetnek aludni a birtok dolgozói. — A birtok minden dolgozója tudatában van annak, — mondja Fejes Sándor az állami birtok vezetője, — hogy ha kevesebb munkával többért termelünk, nemcsak nemzetgazdaságunk gyarapodik, hanem ugyanígy emelkedik a birtok dolgozóinak az életszínvonala is. Csakis öntudatos és megértő dolgozókkal lehert azt elérni, amit mi egy év leforgása alatt elértünk ezen a birtokon. A földjeink is nagyon el voltak hanyagolva, de mi úgy ráfeküdtünk a munkára, hogy a tavalyi öt vagón termés helyett az idén már 11 vagón gabona termett a birtokon. A jövő évben még jobb termésre számítunk, mert idajében veteittünk, V i t k ó József tizennyolc tehenet gOndfíz és a földeket istállótrágyával trágyáztuk meg. — Bizony nem gondoltam volna, hogy a tervezett időnél egy héttel előbb el tudunk veitni Hogy előbb elvetettünk, az is a dolgozóink érdeme, mert a vetési munkákban versenyeztek egymással a csoportok s így minden csoport azon volt, hogy ő lehessen az első. A kukorica és burgonya betakarí. tásánál a lányok érdemelnek dicséretet, különösen Húsza Piroska, Szeged! Teréz és Gojza Margit, akik jó példával jártak elöl a munkában. Ahogy ' beszélgetünk Fejes elvtárssal, közben a sertéshizlalda elé érünk, ahol nagy katlanokban főzik a burgonyát a hízók részére. Bodor füst száll a kéményből, de még jobban füstöl Riz István bácsi pipája, aki közben a tüzet ékeli s meg.meg-kavarja a katA tornaijai gépállomás befejezi az ősziek vetését A tornaijai gépállomás 9 EFSz-tel kötött szerződést, melv szerint 435 hektáron középszántást. 225 hektáron boronálást, 150 hektáron vetést, 302 hektáron műtrágyaszórást kell elvégezni, E munkákat már javarészt el is végezték, úgyhogy már 90 százalékra állnak az ősziek vetésével. Ez nem jelenti azt, hogy az őszi szántást még nem kezdték meg. mert van már olyan EFSz is, ahol már 50 százalékban elvégezték az őszi mélyszántást is. — Traktorosaink külön csoportokra vannak beosztva és így dolgoznak a falvakban, a

z EFSz-ekben — mondja Ondrus János. — Csak azokban a szövetkezetekben dolgozunk, auol a szerződést már megkötöttük. — Mennyit tud kiszántani középszántásnál egy traktorista naponta? — Attól függ, hogy miiven a föld és melyik határrészen dolgozunk — mondja Ondrus elvtárs. Átlagos számításunk szerint közéDszántásnál három ekével három hektár a legtöbb. Akkor is túlhalad iuk a napi normát, mert a napi megállapított norma két hektár. De nagvon kell' igyekezni traktorosaiinknak, mert nálunk sok helyen van az u. n. sárgaföld. ahol bizony nagyon nehéz a szántás. A legügyesebb traktoristák Kis Jenő, aki három és fél vagy négy hektárt is felszánt naponta és 5.000—6.000 koronát keres havonta. Nála az nem fordul elő, hogy munka közben javítani kelljen- a traktort. Egyszer ugyan előfordult, hogv a közelben lévő földeken szántott és valami baj történt a traktorral. De ő nem hívott egy másik traktort segítségül, hanem saját erejét kihasználva, maga tolta haza, mondván, hogy megspórolom a naftát. Azóta már előfordult, hogy valamelyik traktorral bai volt s a traktorosok tréfálkozva mondották, hogy el kellene küldeni Kisért. majd ő hazatol ia. — Most, hogy a munkákat minél előbb elvégezzük, két váltásban dolgozunk — mondia Mlinárovics Gyula traktorista. — Az egvik csoport reggel 5 órától, másik délután 1 órától dolgozik. !VWv is ám a munka. E héten szom' • már az ősziek vetését is befejezzük. Az őszi mélvszántásra eddig 650 hektárra van a szerződésünk, ehhez jön még 600 hektár, melvet a sajógömöri EFSz-szel kötött szerződés alapján fogunk felszántani. A mélyszántásnál szintén a földek minősége szerint van a normamegállapítás. Általánosan számítva, mélyszántásnál kettős ekével 1.5 hektár a norma, ami 140 koronát tesz ki. Ezeket a normákat is túllépjük, mert van, mikor 2.5 hektárt is meg tudunk szántani. Minden csoport versenyben van egymással s így azon vagyunk, hogy minél többel kiszántsunk. De ugyanakkor ió munkát is kell, hogy végezzünk, mert maid a terméshozamból is kapunk bizonyos százalékot s ezért arra törekszünk, hogy a legjobban megműveljük a/ feltet. Ha nagyon sürgős a munka, még éjjel is dolgozunk. Előfordul az is, hogy valamely EFSz-nél sürgősen kellett a vetés előtt szántani. így az egyik traktoristánk. Vancsik János, reggel négy órától éjjel 12 óráig dolgozott és 9 hektárt felszántott. Ezen az egy napon 650.— koronát keresett. Amint Mlinárovics elvtárssal beszélgetek, odajön a gépállomás legöregebb traktoristáia. a 47 éves Szabón János, aki két fiával együtt dolgozik a gépállomáson. — Mondhatom, én már nagyon sok földet felszántottam. A Szilágyi-féle birtokon dolgoztam 1930-tól. Mindig ötös ekével szántottam, s azt lehet mondani, hogy bagóért, mert éppen hogy csak megkaptam a kommenciót s ahhoz egy évre 300 koronát. Bizony az a kis pénz alig volt elég az aszszonynak a házi szükségletre. Hol van még a ruha és a cipő. Az őszi hidegekben borzasztó volt a hiányos öltözetben a traktoron állva szántani. Mert a régi típusú traktoron állni kellett az embernek egész nap. A lábaim tele vannak reumával, mert sohsem volt annyim, hogy melegen felöltözhettem volna belőle. A tornaijai gépállomás traktorista?, akik közül 15 élmunkás traktorista, jó munkájukkal segítik a járás falvaiban lévő EFSz-eket és így elősegítik a szövetkezetek fejlődését s példát mutatnak azoknak, akik még mindig nem hisznek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiben. (—) lóiban lévő burgonyát, őszülő bajuszán látszik, hogy nem mai gyerek már Riz bácsi, ami kissé fáj is neki, mert az ő idejében bizony nem volt ilyen könnyű sorsuk a munkásoknak. — Bizony, — mondja Riz bácsi — azeíőtt megkaptuk a kommenciót a földes úrtól, meg azt a pár koronát. Da mi volt az egész évre? Most idáig is megkerestem havi 3500 koronát 100 sertés gondozásáért, de ezentúl még többet fogunk keresni, mert^ mi is aszerint fogjuk kapni a fizetést, ahány sertés gondozását vállaltuk. Hárman dolgozunk a sertéshizlaldában és 500 sertést etetünk. A fiammal együtt dolgozom. Éppen most jön a fiam — és mutat a közelledő emberre Riz bácsi — ő már élmunkás! — jegyzi meg büszkén Mivel is érdemelte ki ifjú Riz István, hogy ő is az élmunkások sorába került? — Szerettem volna, ha apámmal együtt vállalhattam volna, azt, amit én vállaltam. de mint idősebb ember már nem veheti fej velem a versenyt, — mondja az ifjabb Riz István. — Magam vállaltam 200 sertés gondozását s ugyanakkor szocialista szerződést kötöttem s köteleztem magam, hogy az abrakkal takaré. koskodni fogok s emelni fogom a hízósertéseknél a napi súlygyarapodást. Amint Riz elvtárs júliusi kartotékja mutatja, július hónapban napi 7 kg abrakkal 61 dkg súlygyarapodást ért el, a kötelezettségvállalás után augusztus havában 68 dkg-ra emelkedett a napi súlygyarapodás, tehát 7 dkg-mal többre, viszont áz abrak 4.86 kg -ra csőkkent. így Riz elvtárs elérte azt, hogy kevesebb köütséggel többet termelt, s megérdemli, hogy kitüntessék az élmunkás címmel. Hat élmunkása van a harkácsi állami birtoknak. Ünnepélyes keretek között október 28-án fogják megkapni az éí munkáskön y vecslíét. Az élmunkások közül megemlítjük még Vitko Józsefet, aki a tehenészetben dolgozik. 12 tehén etetése és fejese volt Vitko elvtárs munkája. Öntudatos, szocialista gondolkodású ember s. tudatában van annak, hogy jó munkánkkal s kevesebb önköltséggel hozzájárulunk a világbéke megerősítéséhez, ami minden dolgozó Síágya, jegyzi meg Vitko bácsi is. — Ezért tettem azt a nagy lépést s büszke vagyok rá, hogy a többi élmunkás között lehetek s ezért vállaltam a Szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusára 18 tehén gondozását. Ehhez járul még négy növerudékmarha és egy apaállat. A tejhozamot is felemeltem és így birtokunk már augusztus 10-re teljesítette tejbeszolgáltatási kötelezettségét. Az állami birtok építkezésén doügozó kőművesek, Fehér Lajos és Dorka Márton 160—170%-ra teljesítik a normát" s bizony az ő sikeres munkájuk eredménye, hogy a birtokon dolgozók egészséges és tiszta lakáshoz jutottak, mert egy évvel ezelőtt még úgy nézett ki, ez a birtok, mint egy lakatlan tanya, ma pedig már teljesen újjá van építve. így ők is a birtok többi dolgozóival együtt megkapják az élmunkáskönyvecskét. Jól tudjyjk, hogy a régi földesúri világban 'raktárnok csakis idősebb ember lehetett. Legfőképp olyan hízeigő vagy árulkodó, aki mindig az intéző úrnak hordta a híreket. Ha a munkások a fizetésemelésről beszélgettek, ő mint kém már jelentette s bizony annak a szegény munkásnak, mint rendbontónak el kéjlett a birtokot hagynia. Nem így van ez már most. A harkácsi birtokon egy munkáslányból lett raktárnok van. Két éve dolgozik a birtokon Tamási Irén. Fiatal lány, de beszédéből kitűnik, - hogy nem csak a férfiak tudják ezt az állást betölteni. Sokat nem beszélhetek vele, mert nagyon siet, hogy a munkáját elvégezze. Tudniillik minden nap két órakor van anyagkiadás és ő nem akar egy percet sern késni. — Felelősségteljes münka, de amit kiadok mindig bevezetem a füzetembe Nem is hiányzott még semmiből sem, pedig minden nap kell kiadnom abrakot a sertésetetőknek és a tehéngondozóknak. Az üzemanyagot is én adom ki a traktorosoknak.—Közben már el is szaladt a raktárba, hogy a napi adagokat kiadja A harkácsi állami birtok dolgozói is undorral tekintenek az amerikai imperialisták háborús provokációjára s tiltakozásukat fejezik ki az ellen, hogy a védtelen Mukat, Korea gyermekeit és asszonyait barbár módra pusztítsák az amerikai bombázók. Kötelezettségvállalásukkal nemcsak élmunkáskönvvecskéhez jutnak, hanem az egész birtok minden munkása a béke megvédéséért és a dolgozók boldogabb jövőjéért fog dolgozni. Méry Ferenc, A példás munka Sietének eredményei a párkányi járásban A párkányi járásban rendezett példás munka hete keretében dolgozó parásztságunk mindenütt bebizonyította azt, hogy a járási szövetkezeti tanács 'által kezdeményezett példás munka hetében minden községben komolyan vették ezt a felhívást és versenyszerűen szép eredményeket értek el. A járás legnagyobb szövetkezetében, Bátorkeszin. ahol az EFSz több, mint 200 hektár szántóföldön gazdálkodik, a példás munka hete alatt 177 hektárt vetettek be, ami, ha figyelembe vesszük, hogy közben eső is esett, nagyon szép teljesítmény. Bényben az EFSz 243 hektár területét az őszi vetést befejezték. Szőgyénben ugyancsak ez alatt az idő alatt 112 hektárt vetettek be. A búcsi szövetkezet szintén kivette részét a munkából és az ősziek vetését az egész község területén elvégezték. A példás munka hetében 106 hektárt vetettek be. Elvetettek összesen 215 hektár búzát, 43 hektár rozsot, 42 hektár őszi árpát és 13 hektár őszi bükkönyt. A község többi földművesei is, akik szintén az egységes vetési eljárás szerint dolgoznak, egyidöben az EFSz-el 216 hektáron befejezték a vetési munkákat. Tehát a mag, amelyből a jövő évi kenyér lesz. idején a földbe került. A szocializmust építő dolgozóink ezzel az első lépést megtették a falu felemelkedésének út ián. A szövetkezetekben dolgozó parasztság azonban itt még nem áll meg, hanem tovább megy és a következő nagv munkát, az őszi mélyszántást ugyanolyan lendülettel fogja elvégezni, mint a vetést. (ky) Jól megszervezett munkával Gömörhorkán már elvégezték az ősziek vetését Mit is jelent az, ha a szövetkezetben nem értik meg a tagok egymást vagy nem jó a vezetés? Ez volt az eset a gömörhorkai szövetkezetben a tavaszi munkáknál. A tagok állandóan veszekedtek a vezetőséggel. Egy gyűlésen sem tudtak határozni semmit. Ezen a dolgon segíteni kell, mondogatták egymás közt. De hogyan? — Nagyon könnyen. Es segítettek is a gömörhorkai szövetkezetesek, még pedig úgy, hogy új vezetőséget választottak. Meg is volt a hatás, mert az aratási munkákra már úgy rendbejöttek a dolgok, hogy a járás vándorzászlaját elragadták Sajógömörtől az aratási és cséplési munkák sikeres elvégzéséért. Büszke 's rá a gömörhorkai EFSz, hogy a versenyzászló még mindig az o tulajdonukban van. Aratás óta is nagyon sokat fejlődött a szövetkezet. A második típusban dolgoznak 200 taggal. Egy-két kulák kivételével az egés

z falu a szövetkezetben dolgozik. Az öszi vetést már az agrotechnikai mérnökök kidolgozott tervei szerint végezték és így eltűntek a mezsgyék is. — Nagy változás ez nekünk, — mondja Czakó Sándor, a szövetkezet elnöke. Földjeink a falutól 6 km-re vannak. Hatalmas emelkedőn kell menni, míg oda jutunk. Többnyire csak tehén vagy ökrös fogattal rendelkezünk. Mos tudjuk csak igazán, hogy mit jelent nekünk a traktor. Csak a trágyahordásról beszélek. Bizony rengeteg időbe került, míg 6 km-re ökrös fogatokkal ki tudtuk a trágyát hordani. Most pedig 56 hektárt letrágyáztunk ősziek alá. Összesen 119 hektár őszi vetésünk van. Ahová nem jutott istállótrágya, oda műtrágyát adtunk. 271 métermázsa műtrágyát szórtunk el az őszi vetések alá. Nem is lehet elmondani, hogy micsoda érzés volt az. mikor az első nap kivonult az egész falu s a már vetéshez elkészített földeken megindultak a fogatok. Hat géppel az első nap 15 hektárt vetettünk be. Október 2-án kezdtük a vetést, s 13-án már be is végeztük. Az őszi mélyszántás is már 80 százalékban el van végezve. Tavasszal 202 hektár földterület kerül bevetésre. 40 hektáron burgonyát fogunk termelni, amihez az ültetni való burgonyát Csehországból hozattuk. Jól tudjuk, hogyha minden munkát idejében fogunk elvégezni, sokkal több lesz földjeink terméshozama, de azt sem engedjük, hogy a versenyzászlót valamelyik szövetkezet elvigye tőlünk. Csakis így tudnak az EFSz keretén belül megértéssel dolgozni, ha a tagok és a vezetőség megértik egymást. Nem _úgy kell azt gondolni, hogy a vezetők maguk fognak parancsolni, hanem ők csak jntézik a szövetkezet hivatalos dolgait, könyvelést stb. A többi munkákat már aztán előzőleg közösen megbeszélve kell végezni. Kötelezettséget vállaltak a tagok, hogy rendbehozzák az elhanyagolt legelőt s rátérnek a tejtermelésre. Kiveszik a teheneket a fogatos munkákból, mert csák így tudják elérni, hogy több lesz a tehenek teihozama. Nem akarunk lemaradni mi sem — mondja Czakó elvtárs. — arról a versenyről sem, amire a hrási EFSz hívta ki a tornaijai járás összes szövetkezeteit. Remélem, hogv az őszi munkában is, mint az aratásnál mi leszünk az elsők s továbbra is nálunk marad a tornaijai iárás versenyzászlaja. Ahol 800 mázsa cukorrépa terem holdanként A csehszlovák földműves küldöttség, amely az idén meglátogatta a Szovjetúnió különféle részeit, nagyon sok értékes tapasztalatot és felejthetetlen emléket hozott ebből a gazdag országból. Az egyik csoport Ukrajnát, Kijevei, Vinicát és Odesszát láto. gatta meg. Többek között a »H a rm a d i k fal u«-kolhozban is járt. A mult évben ez a koihoz 1000 hektár földön gazdálkodott. Ez kevés volt és ezért egybeolvadt a »,Komunárd« és az »Internacioná!« kolhozokkal, úgyhogy most 2890 hektár föld áll az egyesített kolhozok rendelkezésére. Az állattenyésztésbein 477 darab szarvasmarha. 108 ökör, 222 ló, 540 sertés, 280 juh és 4000 darab baromfi tenyésztésével foglalkoznak. Földműveseink megtekintették a kolhoz cukorrépa földjeit. Hála a földek gondos megművelésének, a cukorrépa nagyon jól fizet. A »Harm.adik faiu«-kolhozban az idén 600 q cukorrépa termést vár. tak hektáronként. Vannak azonban olyan termelőbrigádok >s, amelyek a vinicei vidéken 800 mázsás hektáronkénti földhozamot is elérnek a cukorrépában. A Szovjetúnió cukorrépatermejésének 22%-át itt termelik. Amikor parasztságunk megtekintette a cukorrépa fcSdeket, — amint azt maguk is mondják — látták, hogy milyen szorgalmasan dolgoznak a kolhozasszonyok csoportjai (egy csoport 7 asszonyból áll). A kolhozasszonyok éppen a cukorrépakapálást végezték. Átlagos napi teljeisítményük 8 órai munkaidő mellett 0.8 hektár megkapálása. Egy csoport tehát körülbelül 3 hektáron végzi el a munkát. Itt évente átlag ötször bekapálják a répát. Magas hektáronkénti földhozamok eléréséért a kolhozban már 48 kolhoztagot, illetve kolhozasszonyt tűntettek ki. Hat kolhoztag a Lenin-rendet kapta meg. További hét kolhoztag pelig a szocialista munka hőse. Ezenkívül munkájáért. Egy koihozasszony pedig a szocialista munka hőse. Ezenkívüil több dolgozót tüntettek ki érmekkel. A »H a r m a d i k f a 1 u«-kolhozban 860 ember dolgozik. Ebből 520 aszi szony és 340 férfi. Mint mindenütt a Szovjetúnióban, itt is nagy gondot fordítanak a kolhoztagok életszínvonalára. Megbetegedés esetén a kolhoztagok Ingyenes orvosi kezelésben, vagy esetleg kórházi elhelyezésben részesülnek. Hasonlóképpen a gyógyszerek is ingyenesek. Abban az esetben, ha olyan kolhoztag betegedik meg, aki családfenntartó, a koihoz gondoskodik családjáról, a gyerekeket felruházza és pénzjuttatásban is részesíti. A »Harmadik falu«-koíhozban, amikor küldöttségünk ott járt, éppen egy megbetegedett kolhoztag után 3 gyerek ellátásáról gondoskodtak. - Az idős kolhoztag számára a kolhozi pénzalap utal ki bizonyos pénzösszeget. Az idős kolhoztagok mindent megkapnak, amire szükségük van: gabonafélét, tüzelőt,, pénzt, stb. A sokgyerekes családok megsegítéséről az összkolhozi gyűlésen gondoskodnak. Itt megtárgyalják, hogy mire van az illető családnak szüksége. A segítséget, a kolhoz vagy kölcsön- vagy pedig ajándékképpen adja. így gondoskodik a Szovjetúnió beteg és idős tagjairól.