Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)
1950-10-24 / 246. szám, kedd
UJSZÖ — 1950 október 24 Véget ért a külügyminiszterek prágai értekezlete ((Folytatás az 1 oldalról) csak arra szolgál, hogy elkészítse a közvéleményt a három kormánynak a német hadsereg visszaállításáról hozott döntésére. A Kommünikéből kitűnik, hogy ugyanakkor a most felújítás alatt ievö nyugatnémet hadsereget az angol-amerikai tömb annak agresszív tervei szolgálatába igyekeznem állítani. ily körülmények között nem meglepő ha a három nyugati hatalom kormányai azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy megszüntetik a német hadiipar előbbi Korlátozásait, amiért oly szívósan küzdenek a nyugetnémet monopóliumok, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA népei tegnap még véres küzdeimet vívtak a hitleri agresszió, a német imperializmus ellen, most pedig ezeknek az országoknak uralkodókörei sajátkezüleg állítják vissza a nyugatnémet hadsereget, töröltetik az elítélt háborús bűnösök büntetését, felújítják Nyugat-Németország hadiipari potenciálját, feltámasztják a nyugatnémetországi imperializmust. Ez azt jelenti, hogy az USA, NagyBritannia és Franciaország kormányai véglegesen megtagadták a négy hatalom azon határozatait, amelyek célul tűzik ki a német imperializmus felszámolását és Németországnak békeszerető, demokratikus államként való felújítását és amelyek kifejezésre juttatják a világbéke megszilárdításának nagyszerű elveit. Ez azt jelenti, hogy a három nyugati állam kormányai áttértek az agresszió politikájára, mely összeegyeztethetetlen az európai béke és az egész világ békeszerető népei érdekeivel. Mint ismeretes, már a három államnak a német kérdésben 1948-ban megtartott külön értekezletén olyan határozatokat hoztak, amelyek végleg elvetették Németország demllitarizálását és demokratizálást és amelyek azt tűzték ki céljukul, hogy Nyugat-Németországot az angol-amerikai agresszív tömb eszközévé, fegyverévé tegyék. A Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia és Magyarország külügyminisztereinek abban a nyilatkozatában, amelyei varsói értekezletükön a három állam Németországra vonatkozó londoni tanácskozásával kapcsolatban fogadtak el, leleplezték az USA, Nagy-Britannia és Franciaország Németországgal kapcsolatos egységbontó politikájának agresszív és demokráciaellenes jellegét. A Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai most szükségesnek tartják kijelenteni, hogy helyesnek bizonyult a varsói nyilatkozatban foglalt valamenynyi javaslat, valamint a három hatalom Németországgal kapcsolatos politikájának általános jellemzése. Ma már mindenki látja, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország jelenlegi politikája nemcsak teljes szakítást jelent azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket ezeknek az országoknak a kormányai egységes, demokratikus, békeszerető német állam megteremtésére vonatkozólag magukra vállaltak, hanem egyben új agresszióval, üj európai katonai kalandokkal is fenyeget. A Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai a fentemlltett tények alapján kijelentik, hogy a három hatalom newyorki értekezletén hozott határozatok nélkülöznek minden törvényességet és nemzetközi érvényességet. A Németországgal való békeszerződés megakadályozására és Nyugat-Németország remilltarizálására irányuló törvénytelen cselekedetekért a teljes felelősséget az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányait terheli. A Szovjetúnió, Albánia, Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai az európai béke és biztonság feladatának érdekeitől vezéreltetve és figyelembe véve a német nép jogos törekvését, hogy Németország ügyeit mihamarabb békésen rendezzék, halaszthatatlannak tartják, hogy először; az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetúnió kormányai nyilatkozatot tegyenek közzé arról, hogy nem engedik meg Németország remilitarizálását és bármüyen agresszív tervbe való bevonását és következetesen megvalósítják a potsdami egyezményt azzal, hogy biztosítják a feltételeket egységes, békeszerető, demokratikus német állam létesítéséhez; másodszor: meg kell szüntetni az összes korlátozásokat, amelyek gátolják a német békegazdaság fejlődését és nem szabad megengedni a német hadipotenciál felújítását; harmadszor: hogy haladéktalanul békeszerződést kössenek Németországgal a német állam egységének visszaállítása alapján a potsdami egyezménynek megfelelően, azzal a kikötéssel, hogy az összes hatalmak megszálló csapatait a békeszerződés megkötésétől számított egy éven belül ki kell vonni Németországból; negyedszer: Kelet- és Nyugat-Németország képviselőiből paritásos alapon össznémet alkotmányozó tanácsot kell alakítani, amely előkészíti az ideiglenes, demokratikus, békeszerető, szuverén és össznémet kormány megteremtését és az erre vonatkozó javaslatokat együttes jóváhagyás céljából a Szovjetúnió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai elé telrjeszti és amelyet az össznémet kormány megalakulásáig be kell vonní a békeszerződés kidolgozásával kapcsolatos tanácskozásokba. E javaslattal kapcsolatban megfelelő körülmények között közvetlenül ki lehet kérni a német nép véleményét. A Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy a béke és nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekében megkönnyítsék e halaszthatatlan feladatok megoldását. A Biztonsági Tanács vitája az új főtitk Az ENSz lakesuccesi székhelyéről jelentik, hogy a Biztonsági Tanács tilkos ülésén szombaton folytatta az ENSz új főtitkárának kinevezéséről a vitát. Az ülés elején Rau. India képviselőié, visszavonta azt a javaslatát, amely szerint a teleiteket titkosan terje?z ették volna elő. Üjságíró körökben azt beszélik, hogy az indiai javaslatot az USA küldöttségének egyenes nyomására fonták vissza. Ezzel kapcsolatban felhívják az indiai küldöttség és Rau személye elleni kampányra a figyelmet, amelyet az utolsó két napon kezdtek néhány amerikai újságban Rámu'atnak arra is. hogy az USA küldöttje Austin képviselő élesen fellépett az indiai javaslat ellen és szerrélvesen támadásokat in'ézett Rau indiai képviselő ellen. Üjságíró körökben azt is megállapítják. hogy az amerikai küldöttség azért töréks7. ;k a főtitkár i'plöltek titkos java- 'ísártnk megakadálvoz-'sára, mert fél. hogy a titkos jelölésnél az amerkai diktátum alá nem tartozó kis országok képviselői saját jelöltjeiket fogják javasolni és nem fogiák támogatni Trygve Lye amerikai ielöltet. Figyelmet érdemel az a ténv is, hogy iz USA küldöttei szorgalmasan megdolgozzák a küldötteket, hogy „komoly következménnyel" járhat pályafutásukra, ha nem engedelmeskednek az amerikaiaknak és jelöltséget fogadnak el. Az ENSz chartájának az amerikai küldöttség által történő durva megsértése a főtitkár kinevezésének kérdésében, a fenyegetés és ijesztgetés módszerel, amelveket azon országok képviselői ellen alkalmaznak, akik nem akarnak Trygve Lvera szavazni, zám s küldöttséget mélven felháboritnak. Ez megny :lvánult a Biztonsági Tanács szombati ülésén Is. Amidőn India küldöttje visszavonta javaslatát, Austin amerikai küldött sietett javashtot előterjeszteni hogv a Biztonsági Tanács hozzon határozatot, melynek értelmében bejelentik a Közgyűlés elnökének, hogy a tar ács nem fogadott el semilyen javaslatot a főtitkári helyre való jelölésre. Malik, a Szovietúnió képviselője szembeheyezkedett Austinnak e javaslatával és azt monc.otta. hogy a Biztonsági Nanácsnak nem kell sietnie oly fontos kérdés megtárgyalásával, mint a főtitkár kinevezése, hanem közös megegyezésre keli törekednie. Malik javaslatot terjesztett elő, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai kölcsönösen tárgyalják meg a főtitkári jelölést és hogy tanácskozásaik eredményeit jelentsék a Biztonsági Tanácsnak. Malik javaslatát Wabzi egyiptomi kiküldött és a tanács más tagjai támogatták. Austin felhasználta elnöki tisztjét és különféle mesterkedő sekkel megkísérelte, hogv ne ad jon helyet a szovjet javaslat elfogadásának Ez azonban nem sikerült neki. A tanács tagjainak többsége a Szovjetunió javaslata mellett foglalt állást és a javaslatot elfogadták fl^^prorsüápn a dolgozók milliói a Tséüse SS B szocializmus mellett szavaztak A szavazók milliói járultak tegnap a Magyar Népköztársaságban az urnák elé, hogy titkos szavazassal a legdemokratikusabb választ,)"! rendszer kere'éb'jn az oiszág községeiben, városaiban és BudapeVen megválasszák a helyi tanácsokat Magyarországon 22.0D0 népi tanácstagot választottak vasarnap és ahogy a Csehszlovák Távirati Iroda kikiilclötl munka'ársn jelenti. a választási urnák e'őt! az egész or<zá'.;ban már a kora reggeli órákban nagyszámú szavazó jelent meg A Magyar Népköz'ár-aság falvaiban a dolgozó parasztság 70 százaléka már reggel 9 órakor eledet tett állampolgári kötelezettségének Az ország ipari központjaiban, így Csepelen d munkáss-'r> hatalmas lelkesedéssel ünnepélyes külsőségek között szavazott a magyar függetlenségi népfront jelöltjeire. Tudatában voltai annak, hogy ez a dolgozó nép hatalmának újabb megerősítését szolgál jr Esztergomban, amely évszázadokon át a magyar katolikus klérus központja volt, már délelőtt a választópolgárok 95 százaléka leadta szavazatát, amivel méltó bizonyítékát adták annak hogy a magyar nép a helyi tanácsok megválasztásával is csapást kivár mé rni az e'lenségre. megmutatni a világnak, hogy a Magyar Dolgozók Pál t ja és annak szeretett vezére és tanítója, Rákosi Mátyás útmutatása szerint kíván résztvenni aktiven a Magyar Népköztársaság boldog jövőjének kiépítésében és a világbéke megvédésében. Tudatában van a magyar dolgozó nép, a Magyar Népköztársaságot építő munkások, parasztok és szellemi dolgozók, hogy a helyi tanácsok megválasztásával szélesebbé és erősebbé építik a magyar népi demokrácia alapjait, hogy a megválasztott tanácstagok közvetítésével hatékonyabb lesz az egész dolgozó nép részvétele és ellenőrzése az államügyekben. A Magyar Népköztársaság építői, a dolgozó nép. a helyi tanácsok megválasztásával saját és utódainak jobb éleiét teremti meg, szavazatával gyermekeinek boldogabb jövőjét, a kultúrált. erős, független szocialista Magyarországot teremti meg. A Magyar Népköztársaság tanácsválasztása előtt hallatta hangját a magyar munkás, kis- és középparaszt, a tudós, a dolgozó értelmiségi, az asszonyok, a fiatalok, egyszóval mindenki és mindnyájuknak szavából kicsengett az, hogy a választás a Magyar Népköztársaság lakóinak harcos, egységes kiállása lesz a béke. az ötéves terv mellett, eigy emberként sorakoznak fej a Rákos' elvtárs vezette népfront mellett. A Szabad Nép vasárnap számában két úttörő kislány levele hatott megrázó erővel. Koncz Eva és Gereben Erzsébet »Védietek meg benünket az amerikai gyükosoktól* című levelükben a tanácsválasztás előestéjén az édesanyákhoz és édesapákhoz így írnak: „Magyar szülök, ha nem akarjátok, hogy mi és a ti gyermekeitek is arra a sorsra jussanak, mint a koreai gyermekek, akiket halomra gyilkolnak s mint az elnyomott országokban élő gyermekek, akik nem ismerik a vidám, gondtalan életet, álljatok a béke mellé, mert mi békében akarunk élni és tanulni és békésen akarjuk felépíteni a szocializmust. Látjuk, müy csodálatos nagy dolog rz épülő szocializmus és mi, akik ennek a gyümölcseit élvezzük és élvezni fogjuk, elhatároztuk, hogy minden erőnket a béke védelmezésére fordítjuk. A felnőttektől is, szüléinktől, akik nagyon szeretnek s féltíznek bennünket, szintén ezt kérjük. Harcoljatok ti is a béke védelméért, védjetek meg bennünket az amerikai gyilkosoktól." És mialatt az Egyesült Nemzetek Szervezetében a háborús uszítók és lakájaik provokálnak és rágalmaznak, az alatt a Magyar Népköztársaság dolgozói a nagy és hatalmas Szovjetúnió példáját követve hatalmas erőfeszítéseket tesznek a béketábor megerősítésére, mert tudatában vannak annak, hogy a Szovjetúnióval az élen a béketábor többszázmilliós egysége a békét meg is tudja védeni. D&lgosóink a Zsingor-perrM Ne engedjék tönkretenni békénket! A Zsingor perben hozott igazságos ítélet után is még egyre érkeznek szerkesztőségünkbe a levelek. Mai számunkban' ismét nyilatkozatokat közlünk, amelyeket dolgozók küldtek be hozzánk vagy a dolgozók mondtak munkatársainknak. Mezei Lajos kőfaragó ezeket mondotta: — Hogy mit akartak? Azt, hogy mi munkások reszketve és kalaplevéve álljunk az urak előtt, mint a múltban. Amikor a mi falunkban a méltóságos úr végigment a parasz. tok levett kalappal köszöntötték. Ezt az alázatos köszöntést és mindent, ami vele jár akarták ők visszaállítani. Bozokai Károly elöpatonyi dolgozó: — Szívesebben dolgoznék ma akár két koronáért is, sem hogy visszatérjen a mult, amikor sorba kellett állnunk a számunkra kiutalt segélyekért, Mi munkások megtesszük kötelességünket, hanem még sokan vannak, akik gátolni akarnak bennünket a szocializmus építésében. Egyes urak azon törik a fejüket, hegy a multat v sszaállítsák. Ez volt Zsingorék célja Is és ezért kívánjuk, hogy az ilyen emberekkel, akik csak akadályozzák az építést, a legszigorúbban számoljanak le. Kelei István a Sladkovics utcai gépkocsijavító műhely tanonca: _ Mi most teljesen ingyen tanulhatunk. még négyszázötvenkorona zsebpénzt is kapunk havonta. Apám gyakran emlegeti, hogy neki tanonckorában nem volt rendes fekhelye sem és a mester állandóan ütlegelte. Ruhája sem volt, sokat éhezett, fázott. Mi ezt már nem ismerjük. A dolgozó társadalomnak ezt a hatalmas ajándékot és nagyszerű ered. ményett akarták Zsingor és társai megsemm síteni. Bobák Jáno s bratislavai tanonc. _ Nekem, akinek szülei szegény munkásként tengődtek a múltban, alig gondolhattam volna rá, hogy valam; mesterséget tanuljak. Napszámosként dolgoznom kellett volna, ahogy apánk is már 14 éves kora óta dolgozott. Azt, hogy belölünk tanult iparosok, mérnökök lehetnek, ezt akarták lehetetlenné tenni ezek az imperialista ügynökök. Kovács Ilona, a bratislavai Kertész utcai Zdroj üzlet aJkalmazotta: — Az apám gazdálkodó, de kevés földje van, nem zsírosparaszt. Hogy mi a véleményem a háború és a béke kérdéséről es az országot felforgatni akaró összeesküvőkről? Sokat nem tudok mondani. Egyet azonban biztosan tudok: csakis a mai nyugodt életet b ztositó rendszerben dolgozhatunk és örülhetünk gondtalanul. Ezért csak elítélhetem a rendbontókat és az összeesküvőket. Szilinszky Katalin, a Cérnagydr fiatal dólgozónöje: — Mindössze egy hete tartozom a dolgozók családjához. Apám ugyan szintén munkásember, a bratislavai aszfalt-üzemnél mint útépítő dolgozik. ő nevelt munkáslánnyá és erre büszke vagyok. A cérnázó osztályon dolgozom és most ismerkedem mim. káslánytársatmmal. Beszélgetéseink gyakran terelődnek a háború és a béke kérdésére. Olyankor sz nte egyszerre hangzik a lányok szájából a szó: Béke!!! — Ha tehát bármelyikünk is ilyen aljas összeesküvésről olvas, mélyen felháborodunk és azt üzenjük a rárk és békénkre őrködőknek: ne engedjék tönkretenni azt a békét, amiért annyi áldozatot hoztak és m nden áldozatra készek ma is a becsületes dolgozók! Bächer Jaroszlav, munkásfőiskolás Főiskoláinkra ez évben új munkáskáderek jöttek. Megváltozott az élet nemcsak nálunk, de minden főiskolánkon. Igazat mond az a transzparens is, amely iskolánk bejáratát díszíti: Ideológiai karaink a marx-leninizmus bástyái. Fősikoláink ifjúsága ma már öntudatosan építi munkájával, tanulásával a szocializmust. Es ezen az úton nem fognak minket megállítani Zsingor és társai, nem fog minket megtorpantam az imperialisták és lakájaik dühös csaholása. Mi tudjuk, hogy miért harcolunk, mi tudjuk, hogy mit adott nekünk népi demokratikus kötársaságunk. Es ennek tudatában kiáltjuk a Sásingorhoz hasonlók felé: Ei a kezekkel a mi hazánktól! Népi igazságszolgáltatásunk, békés munkánk, szocialista jövőnk érdekében hozott igazságos ítélete felelet minden felforgatónak. Kocka János, főiskolás: Zsingorék gaz tervei azért nem sikerültek, mert a dolgozó tömegek ma már tisztán látnak. Megismerik ellenségüket és szivük mélyéből gyűlölik. Diáktársaim közül sokan eljártak a tárgyalási napokra. Es ez nemcsak szakérdeklödés. Nem! Ez az újarculatú, szocialista főiskolásoknak gyűlölete azok ellen, akik nyugodt tanulás helyett véres háborúba akarnának minket taszítani. Ez a gyűlölet újból és üjból feltör minden beszélgetésünk alkalmával. Mi mindannyian egyetértünk abban, hogy feleletünk csak egy lehet: a legszigorúbb büntetés a felforgatókra, az árulókra! Králik György, a bratislavai jogi kar marx-Ieiüni intézetének asszisztense: Nem voltam a peren, csak az újságban kísértem nagy figyelemmel. Tisztában vagyok azzal, hogy Zsingor és társai, az imperialisták ágensei vissza akarták állítani a mult tőkés rendszert. Én tudományos munkámnál, újtípusú jogászokat — a szocializmus építőit nevelve, minden erőmmel azon leszek, hogy jogi karunk minden hallgatója a munkásosztály segítőtársa, a proletárdiktatúrának harcosa legyen. Hallgatóink közül sokan fognak dolgozni a népi igazságszolgáltatásban. Ebben a munkában éppúgy, mint tanulásunkkal megadjuk a méltó feleletet Zsingoréknak és minden háborús uszítónak. Felhívjuk a Nyitra és vidéke dolgozóinak figyelmét, hogy Nyitrán, kellő számú jelentkező esetén, megnyílik a Dolgozók Felső Iskolájának magyar tannyelvű pedagógiai irányú kétéves esti tanfolyama. Az érdekeltek jelentkezzenek Nyitrán Rooseveltová 9. sz., első emeleten, az igazgatói irodában, a legrövidebb időn belül. Hogyan fogják munkásukat megjavítani a rienaszomäiafi neusli! A szocializmust építjük mindnyájan. Munkánk nagy és felelősségteljes. De különösen a tanítók, a nevelők munkája nagyjelentőségű, hisz Sztálin elvtárs is a »gyermeklelkek mérnökeinek* nevezi a pedagógusokat. A kritika és önkritika útján igyekszünk építömunkánkat és így a nevelőmunkát is állandóan javítani, napról-napra hatékonyabbá tenni. Funkcionáriusaink, Ifjúsági veze. tőink, munkatársaink, már régen felismerték a kritika és önkritika hatalmas erejét, munkájuk így egyre javul, ők pedig egyre tökéletesebb dolgozói országunknak. A rimaszombati nevelök, úgy látszik, mindezt még nem tudják, vagy már elfeledték. S úgy látszik, annak ellenére, hogy jó mozgalmi munkát végeznek a falvakban, összeegyeztethetőnek tartiák ugyanakkor maguk között »lenézni* az új növelőket. — »Elég közöttünk egy hathetei tanfolyamot végzett tanító*. — »De mit is akarnak ezek a kurzisták?« Ilyeneket hallani tőlük .., Elvtársak! így akarjátok segíteni a munkásság és parasztság soraiból kiképzett tanítókat? így akartok új értelmiségi kádereket adni a köznek? — így segítitek a rni isko. lapolitikánkat ? A milliós CSM-be tömörült magyar ifjúság, a szocializmus épitése, és a holnap ígérete: a gyermek, megköveteli tőletek, hogy az önkritika fegyverét használva, munkátokat megjavítsátok. Reméljük, hogy tévedésteket belátjátok, a hibát felismeritek, kijavítjátok és még jobb munkát fogtok vSgezni mint eddig. Segítsétek mindenütt az úi nevelőket és vegyétek át tőlük a szoc alista nevelés módszereit. A CsIBz Központi Bizottságának magyar osztálya.