Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-24 / 246. szám, kedd

UJSZÖ — 1950 október 24 Véget ért a külügyminiszterek prágai értekezlete ((Folytatás az 1 oldalról) csak arra szolgál, hogy elkészítse a közvéleményt a három kormánynak a német hadsereg visszaállításáról hozott döntésére. A Kommünikéből kitűnik, hogy ugyanakkor a most felújítás alatt ie­vö nyugatnémet hadsereget az an­gol-amerikai tömb annak agresszív tervei szolgálatába igyekeznem állíta­ni. ily körülmények között nem meg­lepő ha a három nyugati hatalom kormányai azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy megszüntetik a né­met hadiipar előbbi Korlátozásait, amiért oly szívósan küzdenek a nyu­getnémet monopóliumok, Francia­ország, Nagy-Britannia és az USA népei tegnap még véres küzdeimet vívtak a hitleri agresszió, a német imperializmus ellen, most pedig ezek­nek az országoknak uralkodókörei sajátkezüleg állítják vissza a nyu­gatnémet hadsereget, töröltetik az elítélt háborús bűnösök büntetését, felújítják Nyugat-Németország hadi­ipari potenciálját, feltámasztják a nyugatnémetországi imperializmust. Ez azt jelenti, hogy az USA, Nagy­Britannia és Franciaország kormá­nyai véglegesen megtagadták a négy hatalom azon határozatait, amelyek célul tűzik ki a német imperializmus felszámolását és Németországnak bé­keszerető, demokratikus államként való felújítását és amelyek kifejezés­re juttatják a világbéke megszilárdí­tásának nagyszerű elveit. Ez azt jelenti, hogy a három nyu­gati állam kormányai áttértek az ag­resszió politikájára, mely összeegyez­tethetetlen az európai béke és az egész világ békeszerető népei érdekeivel. Mint ismeretes, már a három ál­lamnak a német kérdésben 1948-ban megtartott külön értekezletén olyan határozatokat hoztak, amelyek vég­leg elvetették Németország demllita­rizálását és demokratizálást és ame­lyek azt tűzték ki céljukul, hogy Nyugat-Németországot az angol-ame­rikai agresszív tömb eszközévé, fegyverévé tegyék. A Szovjetúnió, Al­bánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország, Románia és Magyarország külügyminisztereinek abban a nyilatkozatában, amelyei varsói értekezletükön a három állam Németországra vonatkozó londoni ta­nácskozásával kapcsolatban fogadtak el, leleplezték az USA, Nagy-Britan­nia és Franciaország Németországgal kapcsolatos egységbontó politikájá­nak agresszív és demokráciaellenes jellegét. A Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Romá­nia, Magyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság kormányai most szükségesnek tartják kijelente­ni, hogy helyesnek bizonyult a var­sói nyilatkozatban foglalt valameny­nyi javaslat, valamint a há­rom hatalom Németországgal kap­csolatos politikájának általános jel­lemzése. Ma már mindenki látja, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország jelenlegi politikája nemcsak teljes szakítást jelent azok­kal a kötelezettségekkel, amelyeket ezeknek az országoknak a kormányai egységes, demokratikus, békeszerető német állam megteremtésére vonat­kozólag magukra vállaltak, hanem egyben új agresszióval, üj európai katonai kalandokkal is fenyeget. A Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Romá­nia, Magyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság kormányai a fentemlltett tények alapján kijelen­tik, hogy a három hatalom newyorki értekezletén hozott határozatok nél­külöznek minden törvényességet és nemzetközi érvényességet. A Német­országgal való békeszerződés meg­akadályozására és Nyugat-Németor­szág remilltarizálására irányuló tör­vénytelen cselekedetekért a teljes fe­lelősséget az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányait terheli. A Szovjetúnió, Albánia, Csehszlo­vákia, Bulgária, Lengyelország, Ro­mánia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyai az európai béke és biztonság feladatának érdekeitől vezéreltetve és figyelembe véve a német nép jo­gos törekvését, hogy Németország ügyeit mihamarabb békésen rendez­zék, halaszthatatlannak tartják, hogy először; az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetúnió kor­mányai nyilatkozatot tegyenek közzé arról, hogy nem engedik meg Német­ország remilitarizálását és bármüyen agresszív tervbe való bevonását és következetesen megvalósítják a pots­dami egyezményt azzal, hogy bizto­sítják a feltételeket egységes, béke­szerető, demokratikus német állam létesítéséhez; másodszor: meg kell szüntetni az összes korlátozásokat, amelyek gá­tolják a német békegazdaság fejlődé­sét és nem szabad megengedni a német hadipotenciál felújítását; harmadszor: hogy haladéktalanul békeszerződést kössenek Németor­szággal a német állam egységének visszaállítása alapján a potsdami egyezménynek megfelelően, azzal a kikötéssel, hogy az összes hatalmak megszálló csapatait a békeszerződés megkötésétől számított egy éven be­lül ki kell vonni Németországból; negyedszer: Kelet- és Nyugat-Né­metország képviselőiből paritásos alapon össznémet alkotmányozó ta­nácsot kell alakítani, amely előkészí­ti az ideiglenes, demokratikus, béke­szerető, szuverén és össznémet kor­mány megteremtését és az erre vo­natkozó javaslatokat együttes jóvá­hagyás céljából a Szovjetúnió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányai elé telrjeszti és ame­lyet az össznémet kormány megala­kulásáig be kell vonní a békeszerző­dés kidolgozásával kapcsolatos ta­nácskozásokba. E javaslattal kapcso­latban megfelelő körülmények között közvetlenül ki lehet kérni a német nép véleményét. A Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ro­mánia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyai a maguk részéről mindent elkö­vetnek, hogy a béke és nemzetközi biztonság megszilárdításának érde­kében megkönnyítsék e halaszthatat­lan feladatok megoldását. A Biztonsági Tanács vitája az új főtitk Az ENSz lakesuccesi székhelyéről jelentik, hogy a Biztonsági Tanács til­kos ülésén szombaton folytatta az ENSz új főtitkárának kinevezéséről a vitát. Az ülés elején Rau. India kép­viselőié, visszavonta azt a javaslatát, amely szerint a teleiteket titkosan ter­je?z ették volna elő. Üjságíró körökben azt beszélik, hogy az indiai javaslatot az USA kül­döttségének egyenes nyomására fon­ták vissza. Ezzel kapcsolatban felhív­ják az indiai küldöttség és Rau szemé­lye elleni kampányra a figyelmet, ame­lyet az utolsó két napon kezdtek né­hány amerikai újságban Rámu'atnak arra is. hogy az USA küldöttje Austin képviselő élesen fellépett az indiai ja­vaslat ellen és szerrélvesen támadáso­kat in'ézett Rau indiai képviselő ellen. Üjságíró körökben azt is megállapít­ják. hogy az amerikai küldöttség azért töréks7. ;k a főtitkár i'plöltek titkos ja­va- 'ísártnk megakadálvoz-'sára, mert fél. hogy a titkos jelölésnél az amer­kai diktátum alá nem tartozó kis or­szágok képviselői saját jelöltjeiket fogják javasolni és nem fogiák támo­gatni Trygve Lye amerikai ielöltet. Fi­gyelmet érdemel az a ténv is, hogy iz USA küldöttei szorgalmasan meg­dolgozzák a küldötteket, hogy „ko­moly következménnyel" járhat pálya­futásukra, ha nem engedelmeskednek az amerikaiaknak és jelöltséget fogad­nak el. Az ENSz chartájának az ame­rikai küldöttség által történő durva megsértése a főtitkár kinevezésének kérdésében, a fenyegetés és ijesztge­tés módszerel, amelveket azon orszá­gok képviselői ellen alkalmaznak, akik nem akarnak Trygve Lvera szavazni, zám s küldöttséget mélven felhábori­tnak. Ez megny :lvánult a Biztonsági Tanács szombati ülésén Is. Amidőn India küldöttje visszavonta javaslatát, Austin amerikai küldött sietett javas­htot előterjeszteni hogv a Biztonsági Tanács hozzon határozatot, melynek értelmében bejelentik a Közgyűlés elnökének, hogy a tar ács nem foga­dott el semilyen javaslatot a főtitkári helyre való jelölésre. Malik, a Szovietúnió képviselője szembeheyezkedett Austinnak e ja­vaslatával és azt monc.otta. hogy a Biz­tonsági Nanácsnak nem kell sietnie oly fontos kérdés megtárgyalásával, mint a főtitkár kinevezése, hanem kö­zös megegyezésre keli törekednie. Malik javaslatot terjesztett elő, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai köl­csönösen tárgyalják meg a főtitkári jelölést és hogy tanácskozásaik ered­ményeit jelentsék a Biztonsági Ta­nácsnak. Malik javaslatát Wabzi egyiptomi kiküldött és a tanács más tagjai támogatták. Austin felhasználta elnöki tisztjét és különféle mesterkedő sekkel megkísérelte, hogv ne ad jon he­lyet a szovjet javaslat elfogadásának Ez azonban nem sikerült neki. A ta­nács tagjainak többsége a Szovjet­unió javaslata mellett foglalt állást és a javaslatot elfogadták fl^^prorsüápn a dolgozók milliói a Tséüse SS B szocializmus mellett szavaztak A szavazók milliói járultak tegnap a Magyar Népköztársaságban az urnák elé, hogy titkos szavazassal a legde­mokratikusabb választ,)"! rendszer ke­re'éb'jn az oiszág községeiben, váro­saiban és BudapeVen megválasszák a helyi tanácsokat Magyarországon 22.0D0 népi tanácstagot választottak vasarnap és ahogy a Csehszlovák Táv­irati Iroda kikiilclötl munka'ársn je­lenti. a választási urnák e'őt! az egész or<zá'.;ban már a kora reggeli órákban nagyszámú szavazó jelent meg A Magyar Népköz'ár-aság falvaiban a dolgozó parasztság 70 százaléka már reggel 9 órakor eledet tett állampolgá­ri kötelezettségének Az ország ipari központjaiban, így Csepelen d mun­káss-'r> hatalmas lelkesedéssel ünnepé­lyes külsőségek között szavazott a ma­gyar függetlenségi népfront jelöltjeire. Tudatában voltai annak, hogy ez a dolgozó nép hatalmának újabb meg­erősítését szolgál jr Esztergomban, amely évszázadokon át a magyar kato­likus klérus központja volt, már dél­előtt a választópolgárok 95 százaléka leadta szavazatát, amivel méltó bizo­nyítékát adták annak hogy a magyar nép a helyi tanácsok megválasztásával is csapást kivár mé rni az e'lenségre. megmutatni a világnak, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pál t ja és annak szere­tett vezére és tanítója, Rákosi Mátyás útmutatása szerint kíván résztvenni aktiven a Magyar Népköztársaság boldog jövőjének kiépítésében és a vi­lágbéke megvédésében. Tudatában van a magyar dolgozó nép, a Magyar Népköztársaságot építő munkások, pa­rasztok és szellemi dolgozók, hogy a helyi tanácsok megválasztásával szé­lesebbé és erősebbé építik a magyar népi demokrácia alapjait, hogy a meg­választott tanácstagok közvetítésével hatékonyabb lesz az egész dolgozó nép részvétele és ellenőrzése az államügyek­ben. A Magyar Népköztársaság építői, a dolgozó nép. a helyi tanácsok meg­választásával saját és utódainak jobb éleiét teremti meg, szavazatával gyer­mekeinek boldogabb jövőjét, a kultú­rált. erős, független szocialista Ma­gyarországot teremti meg. A Magyar Népköztársaság tanácsválasztása előtt hallatta hangját a magyar munkás, kis- és középparaszt, a tudós, a dolgo­zó értelmiségi, az asszonyok, a fiata­lok, egyszóval mindenki és mindnyá­juknak szavából kicsengett az, hogy a választás a Magyar Népköztársaság lakóinak harcos, egységes kiállása lesz a béke. az ötéves terv mellett, eigy emberként sorakoznak fej a Rákos' elvtárs vezette népfront mellett. A Szabad Nép vasárnap számában két úttörő kislány levele hatott megrázó erővel. Koncz Eva és Gereben Erzsé­bet »Védietek meg benünket az ame­rikai gyükosoktól* című levelükben a tanácsválasztás előestéjén az édes­anyákhoz és édesapákhoz így írnak: „Magyar szülök, ha nem akarjátok, hogy mi és a ti gyermekeitek is arra a sorsra jussanak, mint a koreai gyermekek, akiket halomra gyilkol­nak s mint az elnyomott országokban élő gyermekek, akik nem ismerik a vidám, gondtalan életet, álljatok a béke mellé, mert mi békében akarunk élni és tanulni és békésen akarjuk felépíteni a szocializmust. Látjuk, müy csodálatos nagy dolog rz épülő szocializmus és mi, akik ennek a gyü­mölcseit élvezzük és élvezni fogjuk, elhatároztuk, hogy minden erőnket a béke védelmezésére fordítjuk. A fel­nőttektől is, szüléinktől, akik na­gyon szeretnek s féltíznek bennünket, szintén ezt kérjük. Harcoljatok ti is a béke védelméért, védjetek meg ben­nünket az amerikai gyilkosoktól." És mialatt az Egyesült Nemzetek Szervezetében a háborús uszítók és lakájaik provokálnak és rágalmaz­nak, az alatt a Magyar Népköztársa­ság dolgozói a nagy és hatalmas Szovjetúnió példáját követve hatal­mas erőfeszítéseket tesznek a béke­tábor megerősítésére, mert tudatában vannak annak, hogy a Szovjetúnióval az élen a béketábor többszázmilliós egysége a békét meg is tudja védeni. D&lgosóink a Zsingor-perrM Ne engedjék tönkretenni békénket! A Zsingor perben hozott igazságos ítélet után is még egyre érkeznek szerkesztőségünkbe a levelek. Mai számunkban' ismét nyilatkozatokat közlünk, amelyeket dolgozók küld­tek be hozzánk vagy a dolgozók mondtak munkatársainknak. Mezei Lajos kőfaragó ezeket mondotta: — Hogy mit akartak? Azt, hogy mi munkások reszketve és kalaple­véve álljunk az urak előtt, mint a múltban. Amikor a mi falunkban a méltóságos úr végigment a parasz. tok levett kalappal köszöntötték. Ezt az alázatos köszöntést és mindent, ami vele jár akarták ők visszaállí­tani. Bozokai Károly elöpatonyi dolgozó: — Szívesebben dolgoznék ma akár két koronáért is, sem hogy vissza­térjen a mult, amikor sorba kellett állnunk a számunkra kiutalt segé­lyekért, Mi munkások megtesszük kötelességünket, hanem még sokan vannak, akik gátolni akarnak bennün­ket a szocializmus építésében. Egyes urak azon törik a fejüket, hegy a multat v sszaállítsák. Ez volt Zsin­gorék célja Is és ezért kívánjuk, hogy az ilyen emberekkel, akik csak akadályozzák az építést, a legszi­gorúbban számoljanak le. Kelei István a Sladkovics utcai gépkocsijavító műhely tanonca: _ Mi most teljesen ingyen tanul­hatunk. még négyszázötvenkorona zsebpénzt is kapunk havonta. Apám gyakran emlegeti, hogy neki tanonc­korában nem volt rendes fekhelye sem és a mester állandóan ütle­gelte. Ruhája sem volt, sokat éhezett, fázott. Mi ezt már nem ismerjük. A dolgozó társadalomnak ezt a ha­talmas ajándékot és nagyszerű ered. ményett akarták Zsingor és társai megsemm síteni. Bobák Jáno s bratislavai tanonc. _ Nekem, akinek szülei szegény munkásként tengődtek a múltban, alig gondolhattam volna rá, hogy valam; mesterséget tanuljak. Nap­számosként dolgoznom kellett volna, ahogy apánk is már 14 éves kora óta dolgozott. Azt, hogy belölünk tanult iparosok, mérnökök lehetnek, ezt akarták lehetetlenné tenni ezek az imperialista ügynökök. Kovács Ilona, a bratislavai Kertész utcai Zdroj üzlet aJkalmazotta: — Az apám gazdálkodó, de ke­vés földje van, nem zsírosparaszt. Hogy mi a véleményem a háború és a béke kérdéséről es az országot felforgatni akaró összeesküvőkről? Sokat nem tudok mondani. Egyet azonban biztosan tudok: csakis a mai nyugodt életet b ztositó rend­szerben dolgozhatunk és örülhetünk gondtalanul. Ezért csak elítélhetem a rendbontókat és az összeesküvő­ket. Szilinszky Katalin, a Cérnagydr fiatal dólgozónöje: — Mindössze egy hete tartozom a dolgozók családjához. Apám ugyan szintén munkásember, a bratislavai aszfalt-üzemnél mint útépítő dolgo­zik. ő nevelt munkáslánnyá és erre büszke vagyok. A cérnázó osztályon dolgozom és most ismerkedem mim. káslánytársatmmal. Beszélgetéseink gyakran terelődnek a háború és a béke kérdésére. Olyankor sz nte egy­szerre hangzik a lányok szájából a szó: Béke!!! — Ha tehát bármelyikünk is ilyen aljas összeesküvésről olvas, mélyen felháborodunk és azt üzenjük a rárk és békénkre őrködőknek: ne enged­jék tönkretenni azt a békét, amiért annyi áldozatot hoztak és m nden ál­dozatra készek ma is a becsületes dolgozók! Bächer Jaroszlav, munkásfőiskolás Főiskoláinkra ez évben új munkás­káderek jöttek. Megváltozott az élet nemcsak nálunk, de minden főiskolán­kon. Igazat mond az a transzparens is, amely iskolánk bejáratát díszíti: Ideológiai karaink a marx-leninizmus bástyái. Fősikoláink ifjúsága ma már öntudatosan építi munkájával, tanulásával a szocializmust. Es ezen az úton nem fognak minket megállí­tani Zsingor és társai, nem fog min­ket megtorpantam az imperialisták és lakájaik dühös csaholása. Mi tud­juk, hogy miért harcolunk, mi tud­juk, hogy mit adott nekünk népi de­mokratikus kötársaságunk. Es ennek tudatában kiáltjuk a Sásingorhoz ha­sonlók felé: Ei a kezekkel a mi ha­zánktól! Népi igazságszolgáltatásunk, békés munkánk, szocialista jövőnk érdekében hozott igazságos ítélete fe­lelet minden felforgatónak. Kocka János, főiskolás: Zsingorék gaz tervei azért nem si­kerültek, mert a dolgozó tömegek ma már tisztán látnak. Megismerik ellenségüket és szivük mélyéből gyű­lölik. Diáktársaim közül sokan eljár­tak a tárgyalási napokra. Es ez nem­csak szakérdeklödés. Nem! Ez az új­arculatú, szocialista főiskolásoknak gyűlölete azok ellen, akik nyugodt tanulás helyett véres háborúba akar­nának minket taszítani. Ez a gyűlölet újból és üjból feltör minden beszélge­tésünk alkalmával. Mi mindannyian egyetértünk abban, hogy feleletünk csak egy lehet: a legszigorúbb bün­tetés a felforgatókra, az árulókra! Králik György, a bratislavai jogi kar marx-Ieiüni intézetének asszisztense: Nem voltam a peren, csak az új­ságban kísértem nagy figyelemmel. Tisztában vagyok azzal, hogy Zsin­gor és társai, az imperialisták ágen­sei vissza akarták állítani a mult tő­kés rendszert. Én tudományos mun­kámnál, újtípusú jogászokat — a szo­cializmus építőit nevelve, minden erőmmel azon leszek, hogy jogi ka­runk minden hallgatója a munkás­osztály segítőtársa, a proletárdikta­túrának harcosa legyen. Hallgatóink közül sokan fognak dolgozni a népi igazságszolgáltatásban. Ebben a munkában éppúgy, mint tanulásunk­kal megadjuk a méltó feleletet Zsin­goréknak és minden háborús uszító­nak. Felhívjuk a Nyitra és vidéke dol­gozóinak figyelmét, hogy Nyitrán, kellő számú jelentkező esetén, meg­nyílik a Dolgozók Felső Iskolájának magyar tannyelvű pedagógiai irányú kétéves esti tanfolyama. Az érdekel­tek jelentkezzenek Nyitrán Roosevel­tová 9. sz., első emeleten, az igazgatói irodában, a legrövidebb időn belül. Hogyan fogják munkásukat megjavítani a rienaszomäiafi neusli! A szocializmust építjük mindnyá­jan. Munkánk nagy és felelősségtel­jes. De különösen a tanítók, a neve­lők munkája nagyjelentőségű, hisz Sztálin elvtárs is a »gyermeklelkek mérnökeinek* nevezi a pedagóguso­kat. A kritika és önkritika útján igyek­szünk építömunkánkat és így a ne­velőmunkát is állandóan javítani, napról-napra hatékonyabbá tenni. Funkcionáriusaink, Ifjúsági veze. tőink, munkatársaink, már régen fel­ismerték a kritika és önkritika ha­talmas erejét, munkájuk így egyre javul, ők pedig egyre tökéletesebb dolgozói országunknak. A rimaszombati nevelök, úgy lát­szik, mindezt még nem tudják, vagy már elfeledték. S úgy látszik, an­nak ellenére, hogy jó mozgalmi mun­kát végeznek a falvakban, össze­egyeztethetőnek tartiák ugyanakkor maguk között »lenézni* az új növe­lőket. — »Elég közöttünk egy hathetei tanfolyamot végzett tanító*. — »De mit is akarnak ezek a kurzisták?« Ilyeneket hallani tőlük .., Elvtársak! így akarjátok segíte­ni a munkásság és parasztság sorai­ból kiképzett tanítókat? így akar­tok új értelmiségi kádereket adni a köznek? — így segítitek a rni isko. lapolitikánkat ? A milliós CSM-be tömörült ma­gyar ifjúság, a szocializmus épitése, és a holnap ígérete: a gyermek, megköveteli tőletek, hogy az önkri­tika fegyverét használva, munkáto­kat megjavítsátok. Reméljük, hogy tévedésteket belátjátok, a hibát fel­ismeritek, kijavítjátok és még jobb munkát fogtok vSgezni mint eddig. Segítsétek mindenütt az úi nevelő­ket és vegyétek át tőlük a szoc a­lista nevelés módszereit. A CsIBz Központi Bizottságának magyar osztálya.

Next

/
Thumbnails
Contents