Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-24 / 246. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek

! A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának Bratislava, 1950 október 24, kedd 2 Kčs III. évfolyam, 246. szám A Szovjetúnióval a békéért a szocializmusért! Véget ért a Szovjetúnió, Albánia, Bylgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek prágai értekezlete Október 21-én délelőtt Prágában a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumának épületében tartották a Szovjetúnió, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Albánia és Bulgária külügyminiszterei tanácskozásának második ülését. Az ülésen V. Naíhanaili, Albánia képviselője elnökölt. Folytatiák a Nyugat-Németország remilitarizálásáról szóló kérdés megtárgyalását. A vita után, amelyben valamennyi küldöttség részivel!, bizottság alakult az előterjesztett Javaslatok megszövegezésére. Az értekezletei október 21-én este folytatták. A nyolc állam külügyminisztereinek prágai értekezletéről október 21-én este félkilenc órakor a következő közleményt adták ki: A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterei szombaton esie tartották harmadik, befejező ülésüket, amelyen Nejcsev bolgár külügyminiszter elnökölt. Az ülésen nyilatkozatot iogadiak el a három hatalom, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország képviselőinek newyorki értekezletén hozott, Nyugat-Németország remiliiarizálására vonatkozó határozatával kapcsolatban. A nyilatkozat szövegét külön teszik közzé. A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Hagyarország és a Ilémet Bemkraiito SCiztirsaság külügyminisztereinek nyilatkozata a föysigai-iénsetorsiái A Szovjetúnió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek nyilatkozata a három hatalom, newyorki értekezletén Nyugat Németország újrafegyverzéséröl hozott határozattal kapcsolatban: Ez év szeptember 19-én közleményt adtak- ki az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereinek New Yorkban tartott bizalmas értekezletéről, amelyen több új, különhatározatot hoztak a német kérdéssel kapcsolatban. A közlemény rámutat arra, hogy az USA, NagyBritannia és Franciaország kormányai fel akarják vetni a Németországgal való hadiállapot megszüntetésének kérdését és és ugyanakkor hangsúlyozza a Nyugat-Németország, ra kényszerített „megszállási statutum" fenntartását. A közlemény a továbbiakban kiemeli, hogy revíziónak fogják alávetni a német ipar betiltott ágazataira vonatkozó korábbi határozatokat. A közleményben azonban nincs megjegyzés a német hadiipar visszaállításának megengedhetetlen voltáról. A közleményből ugyanakkor kiviláglik, hogy a három miniszter értekezletének legfőbb kérdése a német hadsereg visszaállítása, Nyugat-Németország remilitarizálása volt. Már a közlemény felsorolt alapvető pontjai is megmutatják, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak a német kérdéssel kapcsolatos newyorki különhatározatai újabb durva megsértését jelentik azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket ezek a kormányok a potsdami egyezményben magukra vállaltak, fenyegetést tartalmaznak az európai béke ellen és ellentétben állnak az összes békeszerető néoek érdekeivel, beleértve a német nép nem zeti érdekeit is. 1. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak kijelentése. hogy fel akarják vetni a „Németországgal való hadiállapot megszüntetésének" kérdését, közönséges képmutatás, amelynek semmi köze sincs ahhoz a régen megérett szükséglethez, hogy Németország kérdését békésen rendezzék, amely rendezés nélkül lehetetlenné válik a német állam egységének visszaállítása is. A közlemény a Németországgal való hadiállapot megszüntetéséről szólva kiemeli, ho*y „az nem érinti sem jogait. sem helyzetét Németországban a három államnak", amely a megszállási statútum értelmében korlátlen hatalmat tartott fenn a maga számára Nyugat-Németországban. A bárom kormány ilyképen újabb kijelentést tesz a megszállási statútum érinthetetlenségéről. A három hatalom korlátlan időre igyekszik fenntartani a megszállás; statútum érvényét, hogy minél hosszabb időre biztosítsa uralmát Nyugat-Németország felett. Sőt, mi több, a közlemény hangsúlyozza, hogy a három megszálló hatalom „növeli és megerősíti csapatait Németországban". A nyilvánosságra hozott közlésekből ismeretes, hogy ezzel kapcsolatban Nyugat-Németország megszállási költségei csaknem kétszeresükre emelkednek, ami jelentékenyen megnövel; a lakosság fejenkénti adóterhelt. Felesleges bizonygatni, hogy a három kormánynak a nyugatnémetországi megszálló csapatok újabb gyarapításáról szóló határozatát semmi egyéb nem váltotta ki, mint az említett hatalmak egyre növekvő agresszív törekvései Európában. Most már világos, hogy a Németországgal való hadiállapot úgynevezett „megszüntetéséről" szóló hamis szólamok csupán álarcot jelentenek a támadójellegű Északatlant; Egyezmény élén álló hatalmak politikájának leplezésére. Ezek a hatalmak sza bad kezet akarnak nyerni NyugatNémetország ember- és anyagtartalékainak felhasználására, a maguk imperialista érdekeit követve, hogy megvalósítsák sztratégiai terveiket, amelyek mögött az USA kormányköreinek a világuralom megszerzésére irányuló törekvése húzódik meg. Ezek a hatalmak a Németországgal való hadiállapot megszületésének ürügyével meg akarják teremtem e feltételeket ahhoz, hogy Németországot nyíltan bekapcsolják az úgynevezett . Északatlanti Egyezmény mögött álló agresszív csoportba és NyugatNémetországot véglegesen a maguk agresszív európai katonai-sztratégiaí terveinek eszközévé tegyék. Szcrrtmellátható az is, hogy a Németországgal való hadiállapot megszüntetésének kérdését azért rángatták elő, hogy minél hosszabb időre elodázzák a Németországgal való békeszerződés megkötését és ezzel együtt elodázzák Németország egyesítését is. Nem véletlen, hogy a terjedelmes newyorki közleményben egyáltalán nem beszélnek sem a Németországgal való békeszerződésről, sem pedig a békeszerződés előkészítéséről, holott az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai még öt évvel ezelőtt a potsdami egyezmény értelmében kötelezettséget vállaltak a Németországgal való békeszerződés előkészítésére. E kötelezettségük teljesí tése alól most különböző kifogásokkal kivonják magukat. Ez megmutatja, mily messzire tér el az USA, Nagy-Britannia és Franciaország politikája a négy hatalom potsdami egyezményétől. Ez megmutatja azt is, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország jelenlegi politikája, mely durván megszegi a potsdami egyezményt, szöges ellentétben áll Európa összes békeszerető népeinek érdekeivel. 2. A közleményben szó esik arról, hogy „a külügyminiszterek megegyeztek abban is, hogy a betiltott vagy korlátozott iparágakról szóló egyezmény felülvizsgálatát azoknak a kölcsönös kapcsolatoknak a megvilágításában kell végrehajtani, amely kölcsönös kapcsolatok egyrészről az USA, Nagy-Britannia és Franciaország, másrészről a Szövetségi Köztársaság, azaz Nyugat-Németország között alakulnak ki". Ugyanakkor egyetlen szóval sem tesznek említést a hadiipar helyreállításának betiltáséról, amit a jaltai és a potsdami egyez, mények megkövetelnek és megkövetelik az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetúnió további egyezményei is. Sőt mi több. a közlemény hangoztatja, hogy megengedik a hadicélokat szolgáló acéltermelést a megállapítot kereteken és mennyiségen felül. A három miniszter közleménye ilymódon ténylegesen megszünteti a német hadiipar betiltását, holott ez a betiltás a négy nagyhatalom egyhangúan elfogadott szilárd határozatán alapszik. A newyorki közleménynek az az igazi értelme, hogy a ruhrvidéik nehézipart most nyíltan hozzáidomitsák a nyugati hatalmak katonaisztratégiaá feladatainak megoldásához. A három hatalom a newyorki közleményben szélesen kitárja a kaput Nyugat-Németország hadiipari potenciáljának visszaállítása előtt, ama iparnak, amely annakidején a német imperializmus és a hitleri agresszió legfőbb támasza volt. Mindez megmutatja, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai most milyen durván és minden teketória nélkül tagadják meg a négy hatalom együttes határozatait, amelyeket a Szovjetúnió részvételével hoztak és amelyek a német hadiipar betiltására, a német militarizmus feltámadásának megakadályozására irányultak és amelyeket Európa és az egész világ békeszerető népei a legnagyobb megelégedéssel fogadtak. Ugyanezeket a célokat, vagyis Nyugat-Németófszág hadiipari potenciáljának visszaállítását és a nyugatnémet gazdaságnak az angol-amerikai katonai tömb terveihez való idomítását szolgálják azok a kísérletek is, hogy egy csúcsmonopóliumban egyesítsék Nyugat-Németország és Franciaország szén- és kohóiparát, néhány más európai állam részvéteiével. A nyugatnémet és francia tőkés monopóliumok e kísérletei, amelyeket az Fogadás a Czernin-palotában Klement Gottwald köztársasági elnök a nyolc áliam külügyminiszterei között Zápotocký elvtárs miniszterelnök nejével együtt vasárnap, október 22-én a késő esSi órákban a Czernin-palotában fogadást rendezed a nyolc állam külügyminiszterei prágai konferenciájának résztvevői tiszteletére. A fogadáson részivett a Köztársaság elnöke, Klement Gottwald eltárs nejével együtt. A külföldi vendégek között volt Vjacseszlav Mclotov elvtárs, a Szovjetúnió Minisztertanácsának elnökhelyettese, azonkivül Modzelevszky, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere nejével, Pauker Anna, a Román Népköztársaság külügyminiszternője, Nejcsev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. Kállai Gyula külügyminiszter a Magyar Népköztársaság képviseletében, a Német Demokratikus Köziársaság képviseletében Dertinger külügyminiszter és az albán küldöttség vezetője, Natanajli követ és meghatalmazott miniszter. A nyolc állam külügyminiszterein kívül a fogadáson jelen voltak a népi demokratikus államok Prágában akkreditált összes nagykövetei, Silin elvtárs szovjet nagykövettel az élen, valamint sokt más külföldi vendég, közöttük Komejcsuk szovjet iró is. A külföldi vendégeken kivül jelen voltak politikai és gazdasági életünk vezető személyiségei, élükön Slánský elvtárssal, a CsKP központi titkárával, dr. }ohnnal, a Nemzetgyűlés elnökével és Prága város primátorával, dr. VacekkeL Az ünnepi estélyi művészi kultúrműsor egészitetet ki. USA kormányának diktátumára valósítanak meg és amelyek NyugatNémetország legreakciósabb csoportjaira támaszkodnak, a német agreszszív erők feltámadásának komoly veszedelmét rejtik magukban és terszetesen határozott ellenállást váltanak ki Franciaország, Nyugat-Németország és más európai államok demokratikus körei részérőlAz USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak ez a politikája szöges ellentétben áll a potsdami egyezmény alapvető elveivel, mivel a potsdami egyezmény célja Németországnak békeszerető demokratikus államként való felújítása, olyan államként, amely a német békeipar, a mezőgazdaság és a német gazdasági élet egyéb ágazatainak újjáépítésére és továbbfejlesztésére támaszkodik. A három hatalomnak ez a politikája azt a célt követi, hogy a német gazdaság fejlődését az új európai háború előkészületeinek útjára vigye, ahelyett, hogy minden módon lehetővé tennék a német népnek békegazdasága fejlesztését, hogy behegeszthesse a háborús sebeket, újjáépítse városait és megjavítsa a dolgozók anyagi életviszonyait, amihez a Szovjetúnió változatlanul ragaszkodik. 3. Mint már említettük, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kül. ügyminisztereinek newyorki értekezletén a főkérdés a német hadsereg visszaállítása volt, noha a közlemény szövegében mindent elkövettek, hogy elkendőzzék ezt a kérdést. A három miniszter a közlemény szerint megegyezett abban, hogy a Nyugat-Németországban lévő rendőri csapatokon felül „megengedik mozgó rendőr; alakulatok létesítését" és ezenkívül lehetségesnek tartják, hogy ..Németország résztvegyen az egyesült haderőkben", azaz ténylegesen tervbevették német hadsereg létesítését, jóllehet, ugyanebben a közleményben képmutató kijelentés olvasható arról, hogy ,,a német nemzeti hadsereg újjáteremtése nem felelne meg sem Németország, sem Európa magasabb érdekeinek". A nyilvánosságra került adatok szerint Németország és Berlin nyugati övezeteiben az ,,áttelepítettekkel" együtt 456.000 személy tagja a német és külföldi katonai alakulatoknak és különböző rendőri csapatoknak. Ezek az alakulatok emellett főképpen a hitleri hadsereg volt katonáiból és tisztjeiből tevődnek öszsze. E csapatok fegyverzete és alakulatainak szervezeti felépítése és katonai kiképzése, a csapatok számára szükséges tiszti káderek kiképzése különleges iskolákban, e csapatok részvétele a nyugati hatalmak megszálló erőinek hadgyakorlatain, arra mutat, hogy ezek a csapatok lényegileg katonai alakulatok. Ezeket az alakulatokat páncélos és tüzérségi csapatokkal egészítik ki. A három miniszter kommünikéjében mindezek ellenére arról van szó, hogy megengedik új „mozgó rendőri egységek" alakítását, ami állítólag „megfelel a mostani helyzetből folyó követelményeknek". Mindebből látható, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai jelentékenyen növelni akarják Nyugat-Németországban a rendőri egységeket, amelyek lényegileg reguláris német hadsereget jelentenek. A kommüniké ugyanaltkor hangsúlyozza azt is, hogy az USA, NagyBritannia és Franciaország kormányai most már nem akarnak csupán I rendőri alakulatokra szorítkozni, ha| nem egészen nyíltan felvetik a kérI (test „Németországnak az egyesült | haderőkben való részvételéről" Noha . a kommüniké utal arra, hogy ez a kérdés jelenleg „tanulmányozás tárgyát képezi", ez a kifejezés nyilván I (Folytatás a 2. oldalon.)