Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-22 / 245. szám, vasárnap

Ä TARTÓS BÉKEÉRT, N P. Pl DEMOKRÁCIÁÉRT! 1950 október 22. • 42. (102.) A Román Népköztársaság a kultúrforradalom útján A Román Munkáspárt, LeninSztálin zseniális tanításától és a Szovjetunió hatalmas tapasztalatától vezérelve harcol a kultúrforrarialom megvalósításáért az országban. A román nép számára a kultúrforradalom annál is inkább életbevágó feladat, mivel a régi Románia uralkodó osztályai kizárólag saját rabló érdekeiket és gazdáiknak: az imoeriaiistáknak érdekeit védelmezve, népünket mély gazdasági és szörnyű kulturális elmaradottságban tartották. Elegendő megemlíteni, hogv 19:50-ban az.or szág lakosságának 40 százaléka teljes analfabéta, 27 százaléka pe dig félanalfabéta volt. A szocializmus felépítése nem férhet össze az analfabétizmussá és tudatlansággal. Országunk előrehaladásához az új, szocialista tár sadalom öntudatos alkotóinak millióira van szükség; arra, hogy a dolgozó nép sokmilliós tömegei v> gvenek részt új államuk vezetés ben, és szerezzék meg az ehhľ. sziik -eges tudást. A Román Népköztársaság dolgozói csak akkor teljesíthetik sikerrel a békének, az ország függetlenségének és területi épségének védelmét szolgáló feladatokat, csak aklci védhetik meg forradalmi </

;v manyaikat az amerikai-angol agresszorok támadásaival szemben, ha tisztán látják országuk érdekeit, amelyek a béke, a demokrácia és a szocializmus nemzetközi táborához fűzik. Mindez ugyancsak megköveteli a dolgozó tömegek kulturális és politikai színvonalának jelentős emelését. Ezt a feladatot, amely a szocializmus építésének egyik !eg főbb feladata, csakis a kultúrforra dalom útján lehet megoldani. Országunk történelmi fejlődesc igazolja annak a lenini-sztálini tételnek kétségtelenül helyes voltál, hogy a társadalmi és politikai forradalom az előfeltétele és kezdett a kultúrforradalomnak. Románia munkásosztálya, miután megdön tö'te a tőkések és nagybirtokosok uralmát és megteremtette a prole tárdiktatúra funkcióit betöltő népi demokratikus rendszert, pártja vezetésével az államhatalmat, mint hatalmas emelőt használja fel a néptömegek kulturális színvonalá nak rohamos fejlesztésére. Ilymódon megteremtettük mindazokat az előfeltételeket, amelyek lehetővé teszik a széles néptömegek bekapcsolódását a kultúrába és azt, hogy a kultúra évszázados vívmányai a dolgozók javára szolgáljanak. Ahhoz a lenini tanításhoz híven hogy a tőkés országok bármilyen nemzeti kultúráján belül mindig két egymással szembenálló kultúrát találunk. Pártunk arra tanítja a munkásosztályt, hogy tárja fel és tisztítsa meg a burzsoá elferdítésektől mindazokat a haladószellemű kulturális hagyományokat, amelyek mélyen benne gyökereznek a nép alkotásaiban, törekvéseiben és Harcában; hogy a demokratikus kulturális örökségnek mindezeket a haladószellemű érté'-'.eit felhasználja előre haladása során. Isrv váltak a felszabadított nép közkincseivé Eminescunak, a nagv költőnek. va.amint t^arag'alenek, a jeles szatirikus prózaírónak művei, tóvá' bá N. Bal csescunak, 1848 kiváló forradalmi demokratájának munkái és mások alkotásai, akiket a burzsoázia a feledés homályába süllyesztett, vagy megrágalmazott. A mi feladatunk, hogy ezt az igazán hazafias ügyet a jövőben is folytassuk. Országunk munkásosztálya, a a mult haladó kultúrájának legkiemelkedőbb vívmányai alapján, a Párt irányításával új, magasabbfokú, formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrát teremt, amelyet Marx—Engels—Lenin— Sztálin mindent legyőző eszméi hatnak át. Ez az új kultúra a dolgozó népet, a tömegek kommunista nevelését szolgálja. Ezt a mélységesen hazafias kultúrát egyszersmind a népek testvériségének szelleme hatja át. Az új kultúra fejlődése során kemény harcot vív a román burzsoázia reakciós, hazug, meddő „kultúrájával", amely tele van a népünk és a nép alkotásai iránt érzett kozmopolita megvetéssel, nacionalizmussal, valamint az imperializmus kannibál-„kultúrája" előtti hajbókolással. G. Gheorghiu Dej elvtárs 1948 februárjában a Román Munkáspárt első kongresszusán mondotta: „Az idegen befolyások különösen^ az ideológia és az irodalom, a művészet és a tudomány területén találnak könnyen menedéket. Ezért rendkívül fontos feladata Pártunknak a további tevékeny harc az ideológiai fronton fejét felütő imperialista befolyás ellen, a kapitalista országok rothadó kultúrája előtti szolgai hajlongás ellen, az elmélet és a politika terén megmutatkozó reformista és revizionista áramlatok ellen." A kultúrforradalom kibontakozása, az új kultúra kialakulása nem lehet spontán folyamat. Rendszeres és tervszerű munka eredménye ez; ezt a munkát népi demokratikus államunk szervezi és irányítja, amely, miközben a szocialista iparosítás segítségével szüntelenül bővíti a kulturális fejlődés anyagi bázisát, egyre termékenyebben tölti be a | A Tito-klikk ügynökei — az osztrák munkásosztály ellenségei Davies angol külügyminiszterhelyettes nemrég ellátogatott Athénba, Belgrádba és Bécsbe. Utazása az amerikaiak balkáni haditerveinek megvalósításával függött össze, amelyeknek célja, hogy megteremtsék az „Athén—BelgrádBécs" tengelyt, vagyis az amerikai csatlósok zárt frontját Európának ezen a részén. Miként Davies utazásáról készí

: tett beszámolójában kijelenti, mindenütt hangoztatta Angliának azt a határozott szándékát, hogy folytatja a koreai háborút és a többi nyugati hatalommal együtt fegyverkezni fog Nyugat erejének megszilárdítása céljából. Davies kijelentette továbbá, hogy Angliának ez a szándéka mindenütt, tehát Titónál is „teljes helyeslésre talált". Következéskép a fasiszta Tito-banda teljes egészében helyesli az amerikaiak koreai agresszióját, a fegyverkezési hajszát és az imperialisták háborús terveit. Ámde a jugoszláv fasiszták* nem csak helyeslik az imperialisták agresszív terveit, hanem maguk is há • Irta: IFcinrich Frita az Osztrák Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja • * borús politikát folytatnak. A titóista Jugoszlávia a háborús provokációk legveszélyesebb tűzfészke Európában. A fasiszta Tito-klikk kölcsönöket kap az USA-tól. Ezeket a kölcsönöket elsősorban hadianyagok beszerzésére fordítja. Nyugat-Németországból szüntelen áradatban özönlik Jugoszláviába a hadianyag, meg a fegyver. Ezen a nyáron hetenként néha *15—20 úgynevezett „fegyverfölöslegekkel" megrakott szerelvény haladt át Ausztrián. Persze, a leleményes jenkik itt sem feledkeztek meg az üzletről és módszereikhez híven Salzburgból többszáz kiöregedett ameriaki teherautót sóztak Titóékra. Küldtek régi ágyúkat és aknavetőket is. A belgrádi fasisztáknak szánt fegyvereket az utóbbi időben a baIrta: Sárin Tnsna a Román Muríkáspárt Központi Vezetőségének tagja. • * dolgozók államának sajátos kulturális-nevelő funkcióját. Az állam és annak vezető ereje — a Román Munkáspárt — sokféleképpen végzi ezt a hatalmas munkát: a népművelés, a sajtó és a könyvkiadóvállalatok útján, a városokban és falvakban létesített kulturális intézmények ezreinek segítségével, a tudomány, az irodalom, a művészet, a sport fejlesztése révén. Ehhez járul még az a kulturális-nevelő munka is, amelyet Pártunk és a többi társadalmi szervezetek közvetlenül végeznek. * A kultúrforradalom . legelső feladata a lakosság írástudatlanságának megszüntetése. E feladat megoldása elengedhetetlen és szükséges feltétele a tömegek kulturális színvonala emelésének. A Román Népköztársaságban napról napra szélesebben bontakozik ki ez a munka. Az 1949—1950-es tanévben az analfabetizmus felszámolását szolgáló tanfolyamokat faluhelyen'516.607-en, a városokban 24.868-an végezték el, tehát 30 százalékkal többen, mint 1948—1949-ben. Az idei tanévben 700.000 tanulójuk lesz ezeknek a tanfolyamoknak. Országunkban az ötéves terv során az írástudatlanság teljes felszámolását vettük tervbe. A népoktatás fejlődése az 1948ban végrehajtott tanügyi reform eredményeként vett különösen nagy lendületet. Ez a forradalmi intézkedés, amelyet a szovjet törvényhozásnak a népoktatás terén szerzett tapasztalata alapján hajtottunk végre, megnyitotta a tudáshoz és a kultúrához vezető utat a széles néptömegek előtt és a népművelést a burzsoázia s a nagybirtokosok osztályuralmának eszközéből a proletárdiktatúra és a kultúrforradalom eszközévé változtatta. A reform új tartalmat adott a népoktatásnak, amelyet a burzsoánagybirtokosi rendszer idején az idealista, tudományellenes irányzat, a reális élettől és a gyakorlati kérdésektől való elszakadás jellemzett. Az oktatási programok és tankönyvek végtelen sokasága helyett egységes tanterveket vezettünk be és két év alatt 829 egységes tankönyvet adtunk ki mintegy 22 millió példányban. A népoktatás szigorúan tudományos jelleget öltött és szoros kapcsolatba került a szocialista építőmunka gyakorlatával. jorországi Freilassingban adják fel és gépalkatrészek gyanánt, leplom bált vagonokban szállítják Ausztrián keresztül. Az amerikai imperialisták ezeket a fegyvereket a Tito-fasisztáknak ugyanazokra az aljas és véres célokra küldik, mint amelyeket az USA követett akkor amikor fölfegyverezte délkoreai bábjait. Tito fasiszta klikkje különféle aljas manővereknek leple alatt próbálja megteremteni a feltételeket arra, hogy betölthesse az amerikai és angol imperialisták ügynökségének különleges funkcióit, vagyis, hogy bomlassza és züllessze a munkásmozgalmat. A titóista fasiszták Ausztriában is ezt a provokátor-szerepet igyekeznek betölteni. Aknamunkájuk központja az ausztriai jugoszláv nagykövetség és fiókvállalata, az úgynevezett „Osztrák-Jugoszláv Társaság", amelyben nem utolsó szerepet visznek az osztrák reakciósok. Ezekből a piszkos zsiványtanyákból a szovjetellenes és kommunistaellenes irodalom egész áraAz alapfokú oktatás terén — miután az iskolák számát az 1938— 1939. évi 12.884-ről az 1949— 1950-es tanévben 15.166-ra emeltük — lehetővé vált, hogy egyszer s mindenkorra megszüntessük a tömeges írástudatlanság forrását: minden iskolaköteles korban lévő gyermeket behoztunk az elemi iskola első osztályába. A közép- és felsőfokú oktatást kibővítettük és átszerveztük olymódon, hogy az a dolgozó nép köréből kikerülő és a szocializmus felépítésének ügye iránt odaadó, új értelmiségi káderek nevelésével döntően hozzájáruljon a népi demokratikus rendszer feladatainak megvalósításához. Míg az 1938— 1939-es tanévben, a burzsoá-földesúri rendszer alatt az ország középiskoláiban összesen 56.268 diák tanult, addig az 194Ö—1949-es tanév folyamán a középiskolások száma 166.768 volt. Ezeknek mintegy 64 százaléka a technikumokban tanul, amelyek műszaki középkádereket képeznek ki a szocialista építőmunka valamennyi területe számára. Ugyanez idő alatt a főiskolák fakultásainak száma 41-ről 135-re, a főiskolai hallgatók száma pedig 26.598-ról 48.615-re emelkedett, a különféle iparágak szakosított fakultásait és intézeteit nem számítva. A közép- és főiskolákon, amelyek azelőtt csak a vagyonos osztályokból kikerülő fiatalság számára voltak hozzáférhetők, most a munkások. parasztok és dolgozó értelmiségiek gyermekei tanulnak, akik közül több mint 60.000 állami diákszállókban lakik, több mint 77.000 diák állami menzákon étkezik és 106.000 részesül állami ösztöndíjban. Esti középiskolákat és kétéves munkásfakultásokat létesítettünk, amelyek a munkásokat a főiskolai tanulmányokra készítik elő. Az élmunkások kétéves szaktanlolyamokon mérnöki képesítést nyernek. A leninizmus azt tanítja, hogy a munkásosztály nem teremtheti meg az új rendszert, ha nem vonia be és nem használja fel a régi értelmiséget. A népi demokratikus rendszer miután erélyesen eltávolította a tanintézetekből a kizsákmányolók megrögzött ügynökeit, az imperialista embergyűlölet hirdetőit és „teoretikusait" és állandóan neveli az újabb és újabb pedagógus kádereket, egyszersmind sikerrel végezte és végzi a régi pedagógus káderek bekapcsolásának és átnevelésének széleskörű munkáját is. 1949-ben több mint 49.000 tanító és tanár végezte el a pedagÖgus-káderek számára rendezett tanfolyamokat data ömlik, amelyet sokezer példányban küldenek szét a munkásmozgalom aktív részvevőinek. Mindez az amerikaiak egyenes utasításai szerint és azokból a dollársegélyekből történik, amelyéket Tito az amerikaiaktól kap. Az ausztriai titóista ügynökök nem szorítkoznak egyedül ennek a rágalmazó szovjetellenes irodalomnak a terjesztésére. Az amerikai és angol hírszerző szolgálattal szoros együttműködésben, közvetlenül is végeznek bomlasztó munkát Ausztria haladó erői között. Közismertek azok az esetek, amikor az Ausztriában működő amerikai kémközpontok Titóéknak adták át azokat az ügynökeiket, akik számára nem találtak megfelelő működési területet. A titóista ügynökök különösen ä lélkarinthiai szlovének között tevékenykednek nagy buzgalommal. Mióta a Szovjet Hadsereg 1945-ben felszabadította Ausztriát, Belgrád urai óriási erőfeszítéseket tettek éí komoly pénzösszegeket költöttek arra, hogy szilárd pozíciókat biztosíthassanak maguknak a karinthiai aknamunka folytatására. Karinthiában eleinte egy úgynevezett Felszabadító Front (FF) műköKülönösen nagy szerepe van ar új értelmiség forradalmi nevelésében annak a ténynek, hogy a főiskolákon, mint kötelező tantárgyat adják elő a marxizmus-leninizmus alapelveit, a dialektikus materializmust és a politikai gazdaságtant. A kultúrforradalom és a tömegek kommunista nevelése terén fontos tényező az új sajtó és az új könyvkiadás. Pártunk központi lapja, a Scanteia 700.000 példányban jelenik meg. A Román Munkáspárt kiadóvállalata az ország felszabadulása óta 52 millió könyvet és folyóiratot adott ki. A napokban jelent meg román nyelven Sztálin elvtárs műveinek hatodik kötete. A könyvek tartalmának jelentős megjavulásának, a leszállított áraknak és a nagyszámú könyvtár létesítésének köszönhető, hogy a könyv a dolgozók állandó barátjává és tanácsadójává válik. A könyveket, folyóiratokat és újságokat még nagyobb mennyiségben tudjuk majd a néphez eljuttatni 1951-ben. amikor üzembehelyezzük a hatalmas „Scanteia" nyomdaipari kombinátot, amely a Szovjetunió segítségével épül. Az üzemekben fokozott kulturális-felvilágosító munkát fejtenek ki a szakszervezetek. Ezideig 1900 klub, 4222 vörös sarok és 6000 szakszervezeti könyvtár létesült, több mint hatmillió kötet könyvvel. A szakszervezetek által szervezett több mint 2000 műkedvelő körben 96.000 munkás tevékenykedik. A munkásak fokozott érdeklődése a könyv iránt, a szovjet sztahánovisták munkamódszereinek tanulmányozása és elsajátítása, a munkások vonzalma a zenei tanulmányok és a színművészet iránt — megannyi bizonyítéka annak, hogy a nép lelkesen igyekszik magáévá tenni a kulturális értékeket. * A kultúrforradalom a falun egyik nélkülözhetetlen előfeltétele a mezőgazdaság szocialista átalakításának. Itt az egyik legsürgősebb feladat, hogy leküzdjük a kollektív gazdaságok tagjainak iskolázatlanságát és e gazdaságokat a falusi kulturális nevelőmunka hatalmas gyújtópontjává tegyük. Faluhelyen különösen fontos szerephez jutnak a kultúra terjesztésében a kultúrházak (számuk ezidőszerint mintegy 12.000), amelyek nemcsak az ifjúságot és a falu élenjáró erőit vonják be, hanem a dolgozó parasztság széles tömegeihez is közelhozzák a haladd kultúrát. Csaknem valamennyi kultúrház keretében könyvtár is működik; ezeket a könyvtárakat 1950 első dött, amely később, 1949-ben, titóista párttá alakult át „Dolgozó Nép Demokratikus Frontja" (DF) néven. Amíg a Felszabadító Fronthoz a szlovén reakciósok és a nacionalista Tito-ügynökök mellett becsületes munkások, igazi szabadságharcosok is tartoztak, addig a Dolgozó Nép Demokratikus Frontjában ma kizárólag burzsoá soviniszták, meg rógzött reakciósok és a hitleristák kai együttműködött személyek ga- ' rázdálkodnak, s ők a hangadók. Titóék elgondolása szerint a „Felszabadító Front"-nak Demokratikus Fronttá való átalakítása támaszpontjuk kibővítését kellett volna, hogy eredményezze; nem akarták hogy aknamunkájuk csupán a karinthiai szlovénekre korlátozódjon. A valóságban — éppen mert at úgynevezett Demokratikus Front élén olyan vad soviniszták állnak, akik Belgrád utasításai szerint járnak el — a Tito-kükknek amúgy is jelentéktelen befolyása mindinkább csökken Karinthiában. Erről tanús kodik az a tény, hogy a titóista ügynökök teljes vereséget szenvedtek mind az 1949-es parlamenti választásokon, mind pedig az idén tartott községi választásokon, jóllehet, a legaljasabb módszereket használták a választók elhódítására