Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-22 / 245. szám, vasárnap

1950 október 22. • 42 (t02.) TARTÓS REKÉERT. NEPI DEMOKRACIAFRTJ S A PÁRTÉLET ESEMÉNYEI Az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetőségének teljes ülése Októ. i 0—12-én folyt le Ró­mában az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetőségének teljes ülé­se, amely a következő kérdéseket vitatta meg: 1. Előkészület a Párt 7. Kongresszusának összehívá­sára. 2. Az Olasz Kommunista Párt alapítása 30. évfordulójának meg­ünneplése. Az első napirendi ponttal kap­csolatban az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Palmiro Togliatti tarto'.t beszámolót, aki mélyreha­tóan elemezte a ország háború­utáni helyzetét, a Párt fejlődését és azokat a feladatokat, amelyek jelenleg az olasz kommunisták előtt állanak. A második napirendi pontról' a Kommunista Párt veze­tőségének tagja, Giancarlo Pajetta számolt be. A viták során a Köz­ponti Vezetőség számos tagja szó­lalt fel, köztük Longo. Secchla, Scoccimarro és mások. Mindkét kérdésben a teljes ülés megfelelő határozatokat hozott. Pártoktatás a Magyar Dolgozók Pártjában A pártoktatás új tanéve a Ma­gyar Dolgozók Pártjában a helyi tanácsok megválasztása után in­dul, vagyis november 1-én. Uj ok­tatási formákat hoztak létre és nö­velik a pártiskolákon, esti iskolá­kon és előadássorozatokon részt­vevők számát. A párttagság tömegei oktatásá­nak legfontosabb formája az alap­és középfokú esti politikai iskola. A politikai iskolák négy fő kérdés­csoportot tárgyalnak: 1. A Párt és a Párt Szervezeti Szabályzata. 2. A szocializmus épí­tésének kérdései. 3. A Szovjetunió szerepe a béke védelmében. A béke­tábor harca az imperialisták és ügynökeik ellen. 4. A természettu­dományos kérdések és az egyházi reakció elleni harc. Az alapfokú politikai iskolák anyagát rádión is közvetítik mind­azon pártszervezetek számára, ame­lyek nem rendelkeznek kellő felké­szültségű előadóval. Az esti pártiskolákon 330.000 párttag és tagjelölt részesül okta­tásban. A politikai iskolák propa­gandistái számára szemináriumo ;at szerveznek. A marxizmus-leninizmus tömeg­propagandájának kiszélesítésére előadássorozatot indítanak a párt­tagok és tagjelöltek, a tömegszer­vezetek pártonkívüli aktivistái, va­'amint a békebizottságok és népi 'anácsok pártonkívüli tagjai •szá­mára. A Párt kádereinek oktatása rész­ben a pártiskolákon történik; az egy- és kétéves pártfőiskolán jelen­leg 263-an tanulnak, az öthónapos pártiskolát 800-an fogják elvégezni az év folyamán, a rövidebb időtar­tamú iskolákat 22.000-en, a marxiz­mus-leninizmus közép- és felsőfokú tanfolyamain 14.000-en vesznek részt. A Párt kádereinek legfontosabb tankönyve a pártiskolákon éppúgy, mint a tanfolyamokon, az„SZK(b) P történetének rövid tanfolyama", amely nemrég újabb 250.000 pél­dányban került kiadásra. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Vezetőségének teljes ülése Október 12—13-án folyt le Bécs­ben az Osztrák Kommunista Párt Központi Vezetőségének 6. teljes ülése. A politikai helyzetről és az osztrák munkások harcának tanul­ságairól J. Koplenig, a Párt elnöke tartott beszámolót. Úgy az előadó, mint a viták során felszólalók ösz­szegezték az osztrák dolgozók nem­rég lezajlott nagy sztrájkjának ered­ményeit. Az egyhangúan elfogadott határozatban: „A kommunisták nagy sztrájk utáni feladatairól" rámutat­nak arra, hogy a kormánynak a polgárháború kiprovokálására irá­nyuló terveit megbuktatta a mun­kásosztály politikai érettsége és proletár fegyelmezettsége. Hősies harc után, — így szól a határozat — a munkások a kellő pillanatban szakították meg a sztrájkot és ez­zel elejét vették annak a vérontás­nak, amelyet a kormánypártok é? mindenekelőtt a szocialista párt vezetősége akart rendezni". A hatá­rozat a következő feladatokat tíízi ki az osztrák kommur^sták elé: fo­kozzák tevékenységüket a békéért folytatott harcban, legyenek készen a munkásosztály életfontosságú ér­dekeiért folyó harc továbbvitelére, fokozzák a munkát a szakszerveze­tekben, bővítsék ki és szilárdítsák meg a harci egységet a szocialista és pártonkívüli munkásokkal. A tel­jes ülés üdvözölte a sztrájkban való részvétel miatt letartóztatott mun­kásokat. A Párt soronlévő szervezeti fel­adatairól F. Fürnberg, a Párt fő­titkára tartott beszámolót. A teljes ülés elhatározta, hogy a legnagyobb támogatást nyújtja a Szabad Osztrák Ifjúság Szövetsé­gének a jövőévi összausztriai Ifjú­sági Találkozó megiendezéséhez, amelynek a békeharc jegyében kell lefolynia. A teljes ülés elhatározta, hogy november elsejétől december 15-ig kampányt indít a pártsajtó terjesz­tésének fokozására. A Csehszlovák Kommunista Párt tagságának felülvizsgálata A jövő év elején végrehajtandó tagkönyvcserével kapcsolatban most folyik a Csehszlovák Kommunista Párt tagjainak és tagjelöltjeinek újabb felülvizsgálata. A felülvizs­gálat olyan körülmények közt fo­lyik, amikor a Párt sikeresen való­sítja meg a szocializmus építése terén, a Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusa által kitű­zött feladatokat és amikor az egész világon fokozódik a béke megvédé­séért folytatott harc. A felülvizsgá­lat célja* annak megállapítása, hogy hogyan érti meg minden egyes kom­munista ezeket a feladatokat és miként harcol azok végrehajtásáért, milyen mértékben emelkedett ideológ giai színvonala a pártoktatás egy éve alatt, hogyan harcol a nép el­lenségei ellen, a Párt sorainak tisz­taságáért. A felülvizsgálat, amelyet a kritika és önkritika széleskörű al­kalmazásának alapján valósítanak meg, jó politikai iskolája lesz vala­mennyi pártszervezetnek. Elsősorban a területi pártbizott­ságok tagjai és munkatársai, kerü­leti pártbizottságok és azok munka­társai kerültek felülvizsgálatra, majd megkezdődött az alapszervek tagjainak és tagjelöltjeinek felül­vizsgálata. A pártc coportok (tízes csoportok) - az általuk előké­szített felülvizsgálati anyagot át­adják az alapszervek vezetőségének. A felülvizsgálat eredményeit e szer­vezetek taggyűlései vitatják meg és hoznak megfelelő határozatot. A Csehszlovák Kommunista Párt helyettes főtitkára, M. Švermova elvtársnő a prágai terület funkcio­náriusainak gyűlésén, miután ki­emelte a Párt sorai felülvizsgálatá­val kapcsolatos munka kedvező eredményeit, valamint hiányossá­gait, rámutatott, hogy a felülvizsgá­lat során a Párt megerősödik, meg­növekszik az élmunkások, valamint a szocialista kötelezettségvállalások száma és szélesebben bontakozik ki a kritika és önkritika, mint az­előtt A hiányosságokról beszélve, Šver­mova elvtársnő kiemelte a legfőbbet — azt, hogy a pártmunkások nem tudják összekapcsolni a felülvizsgá­latot a Párt előtt álló többi fontos feladattal. A Párt tagjainak és tag­jelöltjeinek gyakran egészen általá­nos, elvont kérdéseket tesznek fel, amelyek nincsenek összefüggésben a termelésben, a hatalom helyi szer­veiben, az egységes mezőgazdasági szövetkezetekben, stb. végzett gya­korlati munkájukkal. A kritikát és önkritikát számos esetben még mindig bátortalanul alkalmazzák és tapasztalható az a helytelen irány­zat, hogy meghosszabbítják azoknak az elvtársaknak tagjelöltségi idejét, akiket a szervezet kevéssé ismer, vagy teljesen kizárják őket a szerve­zetből, ami az egyes szervezeteknek a tagjelöltekkel végzett gyenge mun­kájáról tanúskodik, holott a tagjelöl­tek száma a pártban 430.000. A Párt ezeket a fogyatékosságo­kat magának a felülvizsgálatnak fo­lyamán javítja ki, megvalósítva Gottwald elvtárs jelszavát: „Bát­rabban és gyorsabban előre, a szo­cializmus felépítése felé, Csehszlová­kiában!" Párttanácskozások Lengyelországban Varsóban folyt le a Lengyel Egyesült Munkásoárt (LEMP) Központi Vezetősége Politikai Bi­zottságának és az Egyesült Pa­rasztpárt végrehaitóbizottsága el­nökségének két együttes értekezlete. Az értekezletek célja a falu poli­tikai és gazdasági helyzetének ki­értékelése volt, valamint a két párt együttműködési formáinak megvita­tása a munkás-parasztszövetségből folyó elvek alapján, a szocializmus alapjai építésének jelen időszaká­ban. Az Egyesült Parasztpárt kép­viselői hangs/ulyozták az ideoló­giai munka kimélyítésének szüksé­gességét az aktívák soraiban, vala­mint a Párt tevékenységének foko­zását a kulákokkal és az imperia­listák és a háborús uszítók érdekét szolgáló mindenféle ellenséges elem­mel folytatott harcban. E célból je­lentős mértékben meg kell szilár­dítani a pártaktívák kapcsolatát a szegény- és középparaszt tömegek­kel, hogy a munkás-paraszt szövet­ség keretein belül a Lengyel Egye­sült Munkáspárt vezetésével és vele szoros együttműködésben az egyes helyeken fokozzák azok rész­vételét az osztályellenséggel vívott harcban és a szocializmus alapjai­nak felépítésében Lengyelországban. A LEMP Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagjai és az Egyesült Parasztpárt végre­hajtóbizottságának elnöksége meg­vitatták a falu társadalmi és gazda­sági fejlődésének perspektíváit, amely már ma a háború előttinél jóval magasabb anyagi és kultu­rális színvonalat ért el, és amely a népi hatalom vezetésével gyors iramban számolja fel évszázados elmaradottságát A Holland Kommunista Párt Központi Vezetőségének teljes ülése Amsterdamban október közepén | ülése. Az ülés meghallgatta a összeült a Holland Kommunista Kommunista Párt főtitkárának, Paul Párt Központi Vezetőségének teljes I de Grootnak beszámolóját A svéd értelmiség képviselőinek felhívása A svéd értelmiség 200 képvise­lője — a „Clarté" svéd egyesület tagjai — nemrég a következő fel­hívással fordult Svédország ér­telmiséghez: „Mi, a „Clarté" svéd szervezet tagjai, bár különböző korúak va­gyunk és különböző világnézetünk van, kijelentjük, hogy csatlako­zunk a stockholmi felhívás követe­léséhez, az atomfegyvernek — a terror és a tömeges emberirtás fegyverének feltétel nélküli betiltá­sához. Szigorú nemzetközi ellen­őrzés bevezetését követeljük ennek a tilalomnak a betartására. Ugy véljük, hogy az a kormány, ame­lyik elsőnek alkalmazza az atom­fegyvert, bűnt követ el az emberi­séggel szemben és háborús bűnös­ként kell megbélyegezni. Felszólít­juk az egész svéd értelmiséget, hogy írja alá ezt a felhívást." Az aláírók közt van: Tage Aurell és Erich Blomberg író, Al­bin Amelin, Ingve Björnstam festő­művész, Rupert Broberg főhad­nagy, Gunnar Claesson, a ..Clarté"­szervezet titkára, Carlo Derkert, a filológiai tudomány jelöltje, Siri Derkert fesYőművésznő, P. Edman orvos, Margaretta Embring szocio­lógus, Gustáv Rune Eriks író, Jer­ker Erikson festőművész, Allan Erikson író, Ruth Ettlinger orvos, Nils Feriin író, Hans Göran Frank, a stockholmi „Clarté"-szervezet el­nöke, Per Freudenthal író, Erik Goldkuhl magántanár, Olaf Ge­sang Gottowt építész, Sven Hector lelkész, Stig Löfstedt orvos, Egil Malmsten festőművész, Moa Mar­tinson írónő, Henrik Peter Mathis író, Sante Mattson tanár, Karna Nilsson, egy jótékonysági szerve­zet tisztviselője, Sekel Norden­strand író, Eva Palmaer filológus, Lennart Parknas tanár, Erik Prytz festőművész, Ninnan Santesson szobrász, Sten Schönbeck joghall­gató, a „Clarté" lundi csoportjának elnöke, Wladimir Semitjov szer­kesztő, Nils Silfverskjöld magánta­nár, Gun Sjödin építész, Maxim Stempel zenekritikus, Sven Storm festőművész, John Takman orvos, a „Clarté" elnöke, Gunhild Tegen írónő, Jan Thomaeus rajztanár, Edvin Trettondal könyvtáros, Ake Wahlgren író, Uno Wallman festő­művész, Sigvard Wallström filoló­giai doktor, Peter Varenius orvos, Naima Wilfstrand színművésznő, Birger Wilsktröm író, ^Per Olov Zennström író, Marika Stiernstedt írónő és mások. elárulásának leplezésére szolgáló szónoki fogás volt csak Bevan (egészségügyi miniszter) demagó­giája, aki igyekezett kimagyarázni minden szocialista elvnek a Marga­teban elfogadott „a Munkáspárt és az új társadalom" hangzatos címet viselő új programmban történt tel­jes és tényleges megtagadását. Bevan kísérletei annak elködösí­tésére, hogy az áj ra fel fegyverkezési programm következtében csökkentik a lakásépítést, valamint Summers­kill erőfeszítései, hogy kitérjen a magas árak miatt aggódó küldöttek kérdéseire adandó egyenes válasz elől, n;m akadályozták a konferen­ciát abban, hogv vereséget ne mér­jen a végrehai'óHizottsápra ezekben a kérdésekben. Az a körülmény, hogy \ttiee és Morrison tagadták az osztályharcot, és hogy a kapi­talisták teljes mértékben támogat­ták őket a Szovjetunió és a szo­cializmus alapjait építő országok ellent támadásaikban, nem akadá­lyozhatta meg a mélyebben gondol­kodó és komolvabb küldötteket n való helyzet felismerésében, amely­lyel Attlee és Morrison politikájá­nak jredménvrk^ppen találjál' szemben magukat. A kapitalista s^jtó a BBC és az .Amerika hangja" rá-lnleadásai bár­mit üvöltözzenek is, a párt vezérei még az egyszerű küldötteknél is sokkal gondterhesebben távoztak Margateból. Miközben fellengős frázisokat puffogtattak, jól tudták, hogy a koreai vérontás éppúgy az ő kezük munkája is, mint Tru­mané és Achesoné. Tudják, hogy pártjuk tagságának tömegével, akik közt nincs meg az egység, sohasem -sikerül elfogad­tatniok Amerika politikáját, mint ahogyan azt ők szeretnék. Figyelemreméltók a Labour­párti végrehajtóbizottság megvá­lasztásának eredményei is. A vá­lasztókerületek labourista szerve­zetei hosszas harc után végre ki­harcolták a jogot, hogy saját kép­viselőiket beválaszthassák a végre­hajtóbizottságba. Most a szakszer­vezeti szavazatok semmiféle befo­lyást nem gyakorolhatnak a vá­lasztókerületi labourista szervezetek hét képviselőjének (vagyis a szak­szervezetekhez nem tartozó labou­rista tagoknak. — A szerk.) a végrehajtóbizottságba történő meg­választására. Nekünk megvannak a magunk nézetei arról, hogy milyen legyen a balszárny képviselője, milyen né­zeteket kell hogy valljon és mi­lyen célokért küzdjön. Mindazon­által a végrehajtóbizottságba tör­tént választások sokat elárulnak. A jobbo'dali Morrison és a „balol­dali" Bevan közti szakadásról 1 már jóval a konferencia előtt be­széltek. Ez az ellentét csupán ma­gán a konferencián simult el közöt­tük. S mégis Bevant a végrehajtó­bizottságba a választókerületek szervezeteinek képviselőjéül sokkal nagyobb szavazatszámmal válasz­tották meg, mint Morrisont. Bevá­lasztottak két másik baloldalit" — Drigberget és Mikardot. A női szekció szintén „baloldalit" vá­lasztott a végrehajtóbizottságba — Barbara Castlet. Mit bizonyít ez? Art, hogy a Labour-párt egyszerű tagjai hisz­nek abban, hogy ezek az emberek valóban baloldaliak és ezért válasz­tották be őket a végrehajtóbizott­ságba. A „baloldaliak" megvá­lasztása azt is bizonyítja, hogy ha a Labour-párt végrehajtóbizottsá­gának valamennyi tagját legalább is megközelítően demokratikus mó­don választották volna, akkor a párt jelenlegi vezérei többé nem ül­nének a helyűkön, megválasztásuk felől ugyanis sohasem kérdezik meg azokat a milliós tömegeket, ame­lyeknek szavazataival ezeket a ve­zéreket megválasztják. Nem téyedünk, ha azt mondjuk, hogy a margatei konferencia, a szakszervezetek brightoni kon­gresszusához hasonlóan, nem osz­latta el a gyárakból és munkásne-, gyedekből jött egyszerű küldöttek kétségeit. Nem csupán a katonai szolgálat időtartamának meghosszabbítása, az újra felfegyverkezési program, va­lamint az a tény hat rájuk nyo­masztóan, hogy angol repülőgépe­ket, hajókat és csapatokat külde­nek Koreába, amelyek MacArthur­parancsnoksága alatt állanak, ha­nem az is, ahogyan a hatóságok egyes londoni gázgyárak sztrájkjait letörték. A küldöttek tudják, hogy a la­bourista kormány a sztrájkok letö­résére gyakrabban vesz igénybe katonai segítséget, mint bármely kormány valaha is. Erre az aljas­ságra most a sztrájkbizottság tíz tagjának letartóztatása tette föl a koronát. Egyébként nincs egyetlen kommunista sem a sztrájkbizott­ságban. Ezeket bíróság elé állítot­ták és börtönbüntetésre Ítélték. Ez a tény a tiltakozásnak egész viha­rát váltotta ki a munkások között az üzemekben és a szakszervezetek­ben, ami komolyabb események árnyékát veti előre. Most a mun­kások lassan, de mégis kezdik megérteni, hogy a labourista kor­mány egész politikája munkáselle­nes, reakciós s hogy a kül- és bel­politika egymással szorosan ösz­szefügg. A Labour-párti kormány és annak legfőbb vezetői nem riadtak és nem riadnak vissza semmiféle gazság­tól és aljasságtól, amikor az ame­rikai háborús gyujtogatókka! együtt intézik támadásaikat a Szovjetunió ellen. E szennyes munkájukban azonban nem számíthatnak többé a Labour-párt egyszerű tagjainak tá­mogatására, különösen most, öt­éves uralmuk után, amikor jól ismerik már az ő útjukat: „a szocializmus felépítésének angol útját", amely a valóságban egyre inkább az új világháború veszélyé­nek fokozásához vezet. A Labour-párt margatei konferen­ciája és annak eredményei éppen az eljövendő harc, különösen a béke­védelmi harc szempontjából itélen­dők meg. A Labour-párt margatei konferen­ciája és annak eredményei komoly feladatot tűznek a kommunisták elé: akcióegység szervezését a munkás­párti mozgalmon belül mindazok között, akik elégedetlenek a la­bourista kormány politikájával, mindazok között, akik meg akarják védeni a békét, a kielégítő élet­színvonalat, a demokratikus sza­badságjogokat és küzdeni akarnak nemzeti függetlenségünk megtartá­sáért. Mi mindent megteszünk, ami csak erőnkből telik, hogy teljesít­sük ezt a feladatunkat

Next

/
Thumbnails
Contents