Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-19 / 242. szám, csütörtök

\ 1950 október 19 M*'gg\ozö munkával szövetkezeteink további fejlődéséért A í~dmű vessző vetkezetek jó munkája, az elért eredmények, de különösen a termésben mutatkozó különbségek, amelyek a szőve, kezetek és az egyénileg dolgozó parasztság termései közt voltak, mindig több és több dolgozó parasztot győznek meg, hogy a parasztság a jobb jövőjét csak a szövetkezeti munkában, a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásban találhatja meg. A terméseredmények és a jól megszervezett munka eredményei azok a kézzelfogható bizonyítékok, amelyek döntően befo'yásol'ák szövetkezeteink további fejlődését, mert csak enneik hitt a dolgozó paraszt: a különbségnek, amely a szövetkezeti munka és eredményei, valamint az egyénileg dolgozó paraszt munkája és eredményei közt mutatkozott. Különösen jó példa volt erre az idei termés és a közös aratási munkálatok, de már most is újabb jelentős sikernek és bizonyítéknak könyvelhetjük el a közös munkákkal végzett őszi munkák eredményeit is. Persze, hogy ha a szövetkezeteken még kívül álló dolgozó parasztság látja, hogv a szövetkezetek közős munkával, gepi erővel és mindazokkal a lehetőségekkej, amelyek a rendelkezésükre állanak, milyen jó eredményeket érnek el —, az ilyesmi egyáltalán nem marad hatástalan, hanem ellenkezőleg, nagyon is meggyőzően hat rá. Minden egyes eredmény, amelyet szövetkezeteink elérnek, újabb lépé. pésről mert hiszen a szövetkezetekben elért minden egyes siker a kulákok és a falusi reakció egy-egy újabb vereségét jelenti. Éppen ezért az eddiginél is fokozottabb figyelmet kell fordítani a felvilágosító és a meggyőző munkára. Ügyelni kell arra, hogy a bizonyítékok, amelyeket felsorakoztatunk. megdöntheftlenek legyenek és rá kell mutatnunk arra is, hogy a reakció rémhírveréseivel csak a saját megszámlált napjait igyekszik meghosszabbítani és nem a dolgozó parasztság javát akarja szolgálni vele, minit ahogyan prédikálja. Nem szabad azzal megelégedni, ililletve nem végeztük még el feladatunkat akkor, amikoj a dolgozó parasztot meggyőztük s szövetkezeti gazdálkodás szükségességéről és az belépett a szövetkezetbe, hanem a felvilágosító munkál inkább akkor kelj még fokozottabb mértékben kifejteni, mert hiszen nem is egy példa volt már arra, hogy jólindult szövetkezetek egy idő mulvz minden elfogadható ok nélkül fejlődésükben megálltak, sőt visszaestek. Ez pedig csak a hiányos felvilágosító munkának tulajdonítható. Egészen bizonyos, hogy ezeknél a szövetkezeteknél valamilyen munkát nem tudták az elgondolt terv szerint végrehajtani, akadályok lehettek amelyeket önmaguk nem tudtak eltávolítani és a résenlévő reakció felhasználj va a szövetkezet pillanatnyi sikerte„ i , , . . ,„ ..- .. • i lenségét, rögtön munkába lépett és sekkel viszi előre a szövetkezeti moz- ^ kezdődött a tagok fülébe a suttogás: galmat, mert az újabb eredmények újabb kételkedőket győznek meg. Ha talán ez a siker nem is mutatkozik meg rögtön, de annyM elértünk vée, hogy ennek hatására a szövetkezeiteken még kívülálló dolgozó parasztság ismét közelebb került a szövetkezeti gondolathoz. Erről tanúskodik Soóky Lajosnak, a bucsi szövetkezetről szóló levele is, amelyben ezt írja: vMunkánk szépen halad és olyan közösségi szellemben és olyan eredményekkel, amely meggyőzően hat a szövetkezeten kívüí álló parasztságra is. Meggyőző munkánk eredménye csak most mutatkozik meg igazán, amikor már a megvalósulás útján halad.* E szemléltetőn míggyőző munka eredményének lehet aztán tulajdonítani, hogy Bucson a III. típusú szövetkezet mellett már a szövetkezeten kívül álló földművesek is az egységes vetési eljárás és a közös munka szerint dolgoznak. A II. típusú kún-tapolcai EFSz-ből írják, hogy az állami gépállomás munkája meggyőzte a földműveseket arról, hogy a gépekkel mennyivel gyorsabban megy a munka és ennek köszönhető hogy az őszi vetési munkálatokat még a tervezett időnél is jóval hamarabb el tudják végezni. Ezek szerint tehát — és ez az, amit nem lehet eléggé kiemelni — a szövetkezeti mozgalom kibővítését csak a meggyőző és a példamutató munkával Tehet eredményesen elírni. Tény az, hogy ebben az évben nagyon is jelentős eredményeket értünk el a szövetkezeti mozgalomban. Sok új- szövetkezet alakult de még több volt azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek az eddig elért eredmények alapján a szövetkezeti gazdálkodás magasabb formá'ra tértek át. Dolgozó parasztságunk a meggyőző bizonyítékok alapján belátta, hogy a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás az, amely a parasztnak a munkája után kijáró életszínvonalat biztosítani tudja. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont meg kell állapítani a szövetkezetek szervezésében eddig elkövetett hibákat, illetve hiányosságokat, amelyeiknek eltávolításával arra kell törekednünk, hogy most az őszi munkákban elért eredményekkel az egyénileg dolgozó pa; asztok újabb tömegeit győzzük meg a szövetkezeti gazdálkodás szükségességéről, Illetve a szövetkezeti gazdálkodás magasabb típusainak előnyeiről. Állandóan szem előtt kell tartanunk azt, hogy szövetkezeteink minél nagyobb és minél jobb eredményeket érnek el, a reakció annál dühödtebben és annál! jobban igyekszik a dolgozó parasztokat lebeszélni a szövetkezetekbe való belé»nem megmondtuk mi előre, hogy így lesz.* A szövetkezelekben dolgozó parasztság egy része pedig még mindig ingadozó és ha nem folytatjuk nála fokozottabb mértékben a felvilágosító mnnkát, akkor újra a reakció hálójába kerül vissza. Nem elég tehát egyáltalán az, ha egyszerié tszer beszélünk azzal a ddgozó parasztemberrel és meggyőzzük a szövetkezetbe való belépés előnyeiről, hanem továbbra is mellette kell maradni és minden esetben meg kelj neki magyarázni azt is, hogy sikereket értünk el. — S a továbbiakra nézve éppen ez a legmeggyőzőbb munka, ha megmagyarázzuk azt, hogy ezeket a sikereket az egyénileg dolgozó paraszt soha el nem érheti, ezeket csak a szövetkezeti gazdálkodás útján érhetik el. — de éppen úgy minden leplezés nélkül nyiltan keU beszélni az idő közben felmerült hibákról is, mert ha ezt nem tesszük, akkor elsősorban is nem szűnnek meg ezek a hibák, másodszor pedig ha elhallgatjuk ezeket az esetleges hibákat, a szövetkezetbe- lépett parasztember jogosan hiheti, hogy félrevezették és becsapták. Több alkalommal és több helyen akadályozta a jó szövetkezeti munkát az, hogy sokan még mindig nincsenek tisztában a szövetkezetek egyes típusaival és különösen a magasabb típusú szövetkezetekben a munka jutalmazásával. Ezeknek a hibáknak kiküszöbölésére most a legszélesebb felvilágosító munka indult meg. Ebben a felvilágosító munkában különösen nagy segítséget tudnak nyújtani a védnökséget vállalt üzemek dolgozói. A védnökséget vállalt üzemeknek hiányta'anul végre kell hajtani a CsKP Központi Bizottsága Elnökségének határozatát, amely így szól: »Az üzemekben nagyobb figyelmet kell szenteli ni az EFSz-nek és a mezőgazdasági kérdéseknek és főleg a védnökségi munkának. Az üzemi pártszervezetek foglalkozzanak többet a környező falvak helyzetével, ismertessék meg jobban a munkásokkal és főleg a fémipari munkásokkal az EFSz kérdését és feladatait és segítsék az EFSz-ket azzal, hogy politikailag érett kommunistákat bocsátanak rendelkezésükre, mint bizalmiakat a mezőgazdasági termelésben és felvásárlásban és hogy a védnökségi munka egyre újabb formáit fogják kifejleszteni. így az üzemek méginkább megszilárdítják a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal.* . így a Párt iránymutatásával, a munkásosztály vezetésévei megvalósíthatjuk falun is Gottwald elvtárs szavait: »Bátrabban előre a szocializmus felé.* II cukorrépatermelfik figyelmébe A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal megállapította, hogv a cukorrépatermelők nem veszik át a cukorgyárban a cukorrépaszeletet olyan mennyiségben, amennvi az illető termelőnek a beszállított mennyiség után járna. E miatt a cukorgyárakban rengeteg cukorrépaszelet gyűl fel. Ez veszélyezteti a cukorrénakampány síma lefolyását és egyúttal a cukorrépaszelet is veszt a minőségéből, ha sokáig egy helyen, tömegben á£. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ezért figyelmezteti a cukorrépatermelőket, hogy a cukorrépaszeleteket rögtön a répakampánv ideje alatt kötelesek átvenni. Ha ennek a felhívásnak nem tesznek eleget, cukorrépaszelet juttatásban nem részesülnek. Ezért minden termelő érdeke, hogy a cukorrépaszeletet a megállapított időben átvegye. IM S70 Csak a szövetkezeti munka tudja biztosítani dolgozó parasztságunk jobb életét Csi izradványon síkeresen folyik az öszí munka A nagymegyeri járásban lévő Csllizradvány községben még a tavasz folyamán csak elsőtípusú EFSz volt és a földművesek bizony idegenkedve néztek a szövetkezeti gazdálkodásra. Nem hittek a közös munkák előnyeiben, meg a földek tagosításának rendkívüli nagy jelentőségében sem. Ez a bizalmatlanság rögtön eltűnt, mikor az aratási munkálatok megkezdődtek és a falu határában megjelentek az önkötöző arató gé pek. Akkor az emberek észrevették, hogy a gép igazán segítségére van a földművesnek, nem pedig kárára és hogy könnyeb. ben, gyorsabban és jobban is lehet vele dolgozni, belátták azt, hogy Sajógömörön áttérlek a harmadik típusra Valamikor, még az igazságos Mátyás idejében, Sajógömörön kapáltatta Mátyás király a szőlőhegyen az urakat, midőn vígan mulatoztak, mialatt a szegény jobbágyok, a szőlőhegyen izzadtík Ugyanígy ma is megszűnt már Sajógömörön az, hogy a kulákok kizsákmányolhassák a szegényebbeket. Míg Mátyás csak bizonyos ideig kapálhatta az urakat, addig ma a mi szolialista államunkban örökre megszűnik az, hogy a kulákok továbbra is a kisparasztok kizsákmányolói legyeinek. Vannak még ugyan egy páran, akik visszavárják a régi kapitalista rendszert, amikor 50—60 hold feljön gazdálkodtak, de nem saját maguk művelték a földet, hanem cscládeket tarottak s ők maguk kupec'íodásscl és hasonló foglalkozással t'Tötték haszontalan életüket. Esteíelé érkeztem a faluba s éppen előttem egy csoport asszonyt pillantok még villával a vállukon. Szuhayné az egyik a csoportból, akivel beszéltem, elmeséli, hogy nagyn sürgős volt már a trágya szétszórás s mivel a férfiak a vetésnél vannak elfoglalva, azeVt mentek ők a trágyát szétszórni. De hát nemcsak a férfiak tudják ezt, hanem mi is, mondja büszkén Szuhayné. Augusztus 3-án tértek át a harmadik típusra. 680 hektái szántón 180 taggal gazdálkodnak 35 hektár rozsot, 75 hektár búzát már elvetettek. 80 hektár búzát fognak még vetni, de pár nap múlva már be is fejezik az ősziek vetését. — Mi, már elis vetettünk volna — mondja Sznopko János a szövetkezet elnöke, — csakhogy későn léptünk át a harmadik típusba s így a földek ta. gosítása kissé hátráltatott bennünket De ezt helyrepótoljuk, mert most már 10 gép vet egyszerre. Bizony eiőfordult az is, hogy 6 traktor nem bírt eleget szántani a gépek előtt. A csoportok is versenyeznek egymással a vetésnél. A versenyben Pál János csoportja az első. Vannak még némi nehézségek — mondja Sznopko elvtárs, — de bízom benne, hogy ha szövetkezetünk egy jó politikai oktatót kapna, ezeket a nehézségeket is le tudjuk küzdeni és szövetkezetünk a legjobb fejlődésnek fog indulni. ffcgylucson s megindult a ő szőve keleti munka Ez év júniusában kerültem Nagylucsra, mint politikai nstruktor. A helyi pártszervezettel és az EFSz-tel karöltve rögtön hozzáfogtunk a közös aratási és cséplés! munkák megszervezéséhez, valamint meggyőztük a szövetkezet tagjait a magasabb típusú szövetkezeti gazdálkodás jelantőségéről és előnyeiről, úgy, hogy a szövetkezet a harmadik típusra tért át. Az aratást sikeresen, jóval hamarább, mint azelőtt el Is végeztük. A cséplést is tervszerű munkával végeztük el, majd pedig a beszolgáltatást 120 százalékra teljesítettük. Cséplés után nagy feladatok áll lak még előttünk. Szántás, vetés, az őszi termények betakarítása, no meg legyőzni a reakciót, amely bizony ugyancsak feltámadott, amikor látta sikereinket. Kevés nálunk a munkaerő és a reakciósok a helyett, hogy segítségünkre lettek volna a közös munkákban, inkább azon voltak, hogy szétrombolják eddigi munkánk eredményeit Is. De azért mi megbirkóztunk a munkánkkal is, meg a reakcióv. I is és az őszi munkákat is tervszerűen végezzük. A kukoricabeszolgáltatást 115%-ra teljesítettük, mert földműveseink tudatában vannak annak, hogy ezzel is népünk jólétét és a béke ügyét szolgálják. kv őszi munkáknál igen nagy segítségünkre >fan az állami gépállomás. Gépek nélkül a munkánkkal bizony nem igen bírnánk vele és ez meggyőzte földműveseinket arról, hogy eredményes gazdálkodást csakis a szövetkezeti munkával érhetnek el. Kucsera Lajos, politikai instruktor, Nagylucs. Erősödik a péterfa'vai szövetkezet Péterfalván is legyőzték a kis- és kőzépparasztok a kulákok hazug fecsegéseit és megalakult az EFSz. Nagy és nehéz lépés vdt ez egy olyan faluban, ahol a lakosság többsége kulákokból állt. Ezek a kulákok még idáig a hatalmukban tartották a kis- és középparasztokat és igyekeztek minden erejükkel eltántorítani őket a szövetkezetben való gazdálkodástél, félve attól, hogy ha megalakul a szövetkezet, nem lesz már ingyen munkás s nem lesz kiket tovább nyúzni, mint eddig tehették. Jobb sorunk lesz most már — mondja Köböl Bálint, a szövetkezet elnöke. — Nem kell már a kulák lovaira szorulni, mert a szövetkezet megalakulása után azonnal szerződést kötöttünk a feledi gépállomással az őszi és a tavaszi munkálatok elvégzésére. A szerződés megkötése után azonnal megkaptuk a traktorokat és gyorsított iramban fogtunk hozzá az őszielk elvetéséhez. Ha továbbra is csak egyénileg gazdálkodtunk volna, talán még mindig búza alá szántanánk, de most a traktorok segítségével már 90%-ra elvetettünk. Az ősziek elvetése után azonnal hozzáfogunk az őszi mélyszántáshoz, arait részben a gépállomás gépeivel, részben a mi lófogatainkkal fogunk végezni. Most már vakarhatják a fejüket a péterfalvi kulákok. akik nemcsak, hogy a szövetkezet ellen voltak, hanem még a kukoricabeszolgáltatás alól is ki akartak bújni. Többek között Pelle Lénárt, Salll László és Tóth Lajos nyolcvan holdas kulákok, azzal az indokolással akartak kibújni a beszolgáltatási kötelezettség alól, hogy rossz termés volt és nem termett annyi kukorica, hogy be tudnák adni a kiírt mennyiséget. Talán a kis- és középparasztok kukorica földjeire vallaniilyen különös eső esett, mert ők be tudták adni a kukoricát. Csakhogy az a kisparaszt jól tudja, hogy a kukorica 100%-os beszolgáltatásával is segíti a szocializmus építését, ugyanakkor a kulák is jól tudja, hogy ha most beadja a kukoricát, akkor nagy baj van, mert nem fog tudni feketén sertést hizlalni. , Pártunk ébersége rajta ütött ezeken az aljas kulákokon és jóval több kukoricát találtak náluk az előírt mennyiségen kívül. Ezek a kulákok is elnyerik méltó büntetésüket és majd aztán megtanulják, hogy a mi népi demokratikus országunkban már megszűnt a kizsákmányoló rendszer s a dolgozó országá; ban nincs szükség spekuláló és naplopó kulákokra. mennyire nincs igaza a falu zsíros parasztjainak, akik telebömbölték a falut a szövetkezeti és a géppel való gazdálkodás rossz hírével. Amikor a kulákok az aratásnál kudarcot vallottak, nem tudták már, hogy mivel bomlasszák meg a rendet. Akkor aztán új nótába kezdtek, hogy csak azok akarják a szövetkezetet, akik nem akarnak, meg nem is szeretnek dolgo?ni, akiknek a szövetkezet csak a.ra kell, hogy parancsolgassanak és munka nélkül éljenek. Ez a sok ostoba beszéd azonban mind hlá. bavaló volt. mert a csilizradványi kisés középföldművesek megértették, hogy ez mind nem igaz. Erre pedig úgy válaszoltak a falu dolgozó parasztjai, hogy augusztus 15-én nyilvános közgyűlésen elfogadlak az EFSz harmadik típusát és a szövetkezet taglétszáma 35ről 72-re emelkedett. ' A szövetkezeti tagok mindjárt kérték földjeik tagosítását is Azóta a szövetkezet taglétszáma állandóan emelkedik és nő a munkakészség a tagok között. Az őszi munkákra pontosan kidolgozták a munka és a pénzügyi tervet, amelyet a tagság el is fogadott Az állami gépállomással megkötötték a szerződést és így fogtak neki az őszi munkáknak. Az őszi vetési tervezet összesen 122 hektárra vonatkozott A vetési munkálatokkal két munkacsoport foglalkozik összesen 30 munkaerővel a többi pedig a kukorica, répa és a többi őszi termények betakarításán dolgozik. Idáig a szövetkezetben 11 nap alatt 102 hektárt vetettek be. Most aztán megint csak bebizonyult a reakció meg a kulákok rémhírterjesztésének alaptalansága, mert éppen most a vetési munkála. toknál állandóan azok járnak az élen, akikről a henyélés, a könnyenélés meg a parancsolgatás meséjét indították el. A csilizradványi szövetkezet olyan tagokból áll, akik önfeláldozó szervezői és munkásai voltak a szövetkezetnek a kezdettől fogva és lesznek továbbra is. A szövetkezet sikeres munkájában nagy érdemei vannak Száméi Pál, Füsl Gyula, Rácz József, Szabó László, Lantódi Sándor, Szabó Imre, no meg Minarik András politikai instruktornak, aki a szövetkezet tagságával a legnagyobb egyetértésben dolgozik a falu jobblétének megteremtésében. A csilizradványi szövetkezet bekapcsolódott az őszi munkák versenyébe is. így dolgoznak a csilizradványi szövetkezet tagjai a dolgozó nép és a maguk jobb jövőjéért és így a jól megszervezett munkával válaszolnak a háborús uszítóknak. Kuruc András, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének járási titkára, Nagymegye r. Nagymagyaron is új barázdát szánt az eke A nagymagyari határban zúgnak a traktorok és egymás után tűnnek el a mezsgyék, mert Nagymagyar dolgozó parasztsága szeptember 28. óta egymást követve lép be a földműves szövetkezetbe, amelynek megalakulása Pártunk öntudatos dolgozói felvilágosító munkájának eredménye. Nehezen indult meg ugyan nálunk a szövetkezet megalakítása, ami csak annak tulajdonítható, hogy a falu lakossága edddig még nem igen kapott felvilágosítást arról, hogy tulajdonképpen mi is az a szövetkezeti gazdálkodás. Szeptember 28-án Csamba elvtárs volt kint nálunk Somorjáról, aki ezekről a dolgokról tíszta képet tárt földműveseink eié s ennek eredményeképpen, bár mindjárt nem is az egész falu részvételévej, de megkezdtük a közös szövetkezeti gazdálkodást. Azóta viszont minden nap újabb meg újabb tagok jelentkeznek az EFSz-be, mert az embereik látják, hogy közös erővel könnyebben, olcsóbban és jobban lehet dolgozni. Igyekszünk a szövetkezeti munkával, mert tudjuk, hogy többtermeléssel magunk és az egész dolgozó nép életszínvonalát emeljük és ezzel is jelentős mértékben hozzájárulunk a világbéke megerősítéséhez. Zslgó Mária, Nagymagyar. j Egészséges gabonái akarunk! II vetőmagot Ceresánnal, flgronálla! vagy flgrostánnal csávázzuk j 1682/V »