Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-19 / 242. szám, csütörtök

\ 1950 október 19 M*'gg\ozö munkával szövetkezeteink további fejlődéséért A í~dmű vessző vetkezetek jó mun­kája, az elért eredmények, de különö­sen a termésben mutatkozó különb­ségek, amelyek a szőve, kezetek és az egyénileg dolgozó parasztság termései közt voltak, mindig több és több dol­gozó parasztot győznek meg, hogy a parasztság a jobb jövőjét csak a szö­vetkezeti munkában, a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásban találhatja meg. A terméseredmények és a jól megszervezett munka eredményei azok a kézzelfogható bizonyítékok, amelyek döntően befo'yásol'ák szövet­kezeteink további fejlődését, mert csak enneik hitt a dolgozó paraszt: a különbségnek, amely a szövetkezeti munka és eredményei, valamint az egyénileg dolgozó paraszt munkája és eredményei közt mutatkozott. Különö­sen jó példa volt erre az idei termés és a közös aratási munkálatok, de már most is újabb jelentős sikernek és bi­zonyítéknak könyvelhetjük el a közös munkákkal végzett őszi munkák ered­ményeit is. Persze, hogy ha a szövet­kezeteken még kívül álló dolgozó pa­rasztság látja, hogv a szövetkezetek közős munkával, gepi erővel és mind­azokkal a lehetőségekkej, amelyek a rendelkezésükre állanak, milyen jó eredményeket érnek el —, az ilyesmi egyáltalán nem marad hatástalan, ha­nem ellenkezőleg, nagyon is meggyő­zően hat rá. Minden egyes eredmény, amelyet szövetkezeteink elérnek, újabb lépé. pésről mert hiszen a szövetkezetek­ben elért minden egyes siker a kulá­kok és a falusi reakció egy-egy újabb vereségét jelenti. Éppen ezért az ed­diginél is fokozottabb figyelmet kell fordítani a felvilágosító és a meggyő­ző munkára. Ügyelni kell arra, hogy a bizonyítékok, amelyeket felsorakoz­tatunk. megdöntheftlenek legyenek és rá kell mutatnunk arra is, hogy a reakció rémhírveréseivel csak a saját megszámlált napjait igyekszik meg­hosszabbítani és nem a dolgozó pa­rasztság javát akarja szolgálni vele, minit ahogyan prédikálja. Nem szabad azzal megelégedni, il­illetve nem végeztük még el felada­tunkat akkor, amikoj a dolgozó pa­rasztot meggyőztük s szövetkezeti gazdálkodás szükségességéről és az belépett a szövetkezetbe, hanem a fel­világosító munkál inkább akkor kelj még fokozottabb mértékben kifejteni, mert hiszen nem is egy példa volt már arra, hogy jólindult szövetkeze­tek egy idő mulvz minden elfogadható ok nélkül fejlődésükben megálltak, sőt visszaestek. Ez pedig csak a hiányos felvilágosító munkának tulajdonítható. Egészen bizonyos, hogy ezeknél a szövetkezeteknél valamilyen munkát nem tudták az elgondolt terv szerint végrehajtani, akadályok lehettek ame­lyeket önmaguk nem tudtak eltávolí­tani és a résenlévő reakció felhasznál­j va a szövetkezet pillanatnyi sikerte­„ i , , . . ,„ ..- .. • i lenségét, rögtön munkába lépett és sekkel viszi előre a szövetkezeti moz- ^ kezdődött a tagok fülébe a suttogás: galmat, mert az újabb eredmények újabb kételkedőket győznek meg. Ha talán ez a siker nem is mutatkozik meg rögtön, de annyM elértünk vée, hogy ennek hatására a szövetkezeite­ken még kívülálló dolgozó parasztság ismét közelebb került a szövetkezeti gondolathoz. Erről tanúskodik Soóky Lajosnak, a bucsi szövetkezetről szóló levele is, amelyben ezt írja: vMunkánk szépen halad és olyan közösségi szellemben és olyan ered­ményekkel, amely meggyőzően hat a szövetkezeten kívüí álló parasztság­ra is. Meggyőző munkánk eredménye csak most mutatkozik meg igazán, amikor már a megvalósulás útján ha­lad.* E szemléltetőn míggyőző munka eredményének lehet aztán tulajdoníta­ni, hogy Bucson a III. típusú szövet­kezet mellett már a szövetkezeten kí­vül álló földművesek is az egységes vetési eljárás és a közös munka sze­rint dolgoznak. A II. típusú kún-tapolcai EFSz-ből írják, hogy az állami gépállomás munkája meggyőzte a földműveseket arról, hogy a gépekkel mennyivel gyorsabban megy a munka és ennek köszönhető hogy az őszi vetési mun­kálatokat még a tervezett időnél is jóval hamarabb el tudják végezni. Ezek szerint tehát — és ez az, amit nem lehet eléggé kiemelni — a szövetkezeti mozgalom kibővítését csak a meggyőző és a példamutató munkával Tehet eredményesen elírni. Tény az, hogy ebben az évben na­gyon is jelentős eredményeket értünk el a szövetkezeti mozgalomban. Sok új- szövetkezet alakult de még több volt azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek az eddig elért ered­mények alapján a szövetkezeti gaz­dálkodás magasabb formá'ra tértek át. Dolgozó parasztságunk a meggyőző bizonyítékok alapján belátta, hogy a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás az, amely a parasztnak a munkája után kijáró életszínvonalat biztosítani tudja. Az eddigi tapasztalatok alapján vi­szont meg kell állapítani a szövetke­zetek szervezésében eddig elkövetett hibákat, illetve hiányosságokat, ame­lyeiknek eltávolításával arra kell töre­kednünk, hogy most az őszi munkák­ban elért eredményekkel az egyénileg dolgozó pa; asztok újabb tömegeit győzzük meg a szövetkezeti gazdál­kodás szükségességéről, Illetve a szö­vetkezeti gazdálkodás magasabb típu­sainak előnyeiről. Állandóan szem előtt kell tartanunk azt, hogy szövet­kezeteink minél nagyobb és minél jobb eredményeket érnek el, a reakció annál dühödtebben és annál! jobban igyekszik a dolgozó parasztokat le­beszélni a szövetkezetekbe való belé­»nem megmondtuk mi előre, hogy így lesz.* A szövetkezelekben dolgozó pa­rasztság egy része pedig még mindig ingadozó és ha nem folytatjuk nála fokozottabb mértékben a felvilágosító mnnkát, akkor újra a reakció hálójába kerül vissza. Nem elég tehát egyál­talán az, ha egyszerié tszer beszé­lünk azzal a ddgozó parasztemberrel és meggyőzzük a szövetkezetbe való belépés előnyeiről, hanem továbbra is mellette kell maradni és minden eset­ben meg kelj neki magyarázni azt is, hogy sikereket értünk el. — S a to­vábbiakra nézve éppen ez a legmeg­győzőbb munka, ha megmagyarázzuk azt, hogy ezeket a sikereket az egyé­nileg dolgozó paraszt soha el nem ér­heti, ezeket csak a szövetkezeti gaz­dálkodás útján érhetik el. — de éppen úgy minden leplezés nélkül nyiltan keU beszélni az idő közben felmerült hibákról is, mert ha ezt nem tesszük, akkor elsősorban is nem szűnnek meg ezek a hibák, másodszor pedig ha el­hallgatjuk ezeket az esetleges hibá­kat, a szövetkezetbe- lépett paraszt­ember jogosan hiheti, hogy félrevezet­ték és becsapták. Több alkalommal és több helyen akadályozta a jó szövetkezeti munkát az, hogy sokan még mindig nincsenek tisztában a szövetkezetek egyes típu­saival és különösen a magasabb típusú szövetkezetekben a munka jutalmazá­sával. Ezeknek a hibáknak kiküszöbö­lésére most a legszélesebb felvilágo­sító munka indult meg. Ebben a fel­világosító munkában különösen nagy segítséget tudnak nyújtani a védnök­séget vállalt üzemek dolgozói. A véd­nökséget vállalt üzemeknek hiányta'a­nul végre kell hajtani a CsKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének hatá­rozatát, amely így szól: »Az üzemek­ben nagyobb figyelmet kell szenteli ni az EFSz-nek és a mezőgazdasági kér­déseknek és főleg a védnökségi mun­kának. Az üzemi pártszervezetek fog­lalkozzanak többet a környező falvak helyzetével, ismertessék meg jobban a munkásokkal és főleg a fémipari munkásokkal az EFSz kérdését és feladatait és segítsék az EFSz-ket az­zal, hogy politikailag érett kommu­nistákat bocsátanak rendelkezésükre, mint bizalmiakat a mezőgazdasági termelésben és felvásárlásban és hogy a védnökségi munka egyre újabb for­máit fogják kifejleszteni. így az üze­mek méginkább megszilárdítják a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal.* . így a Párt iránymutatásával, a mun­kásosztály vezetésévei megvalósíthat­juk falun is Gottwald elvtárs szavait: »Bátrabban előre a szocializmus felé.* II cukorrépatermelfik figyelmébe A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal megállapította, hogv a cukor­répatermelők nem veszik át a cukor­gyárban a cukorrépaszeletet olyan mennyiségben, amennvi az illető ter­melőnek a beszállított mennyiség után járna. E miatt a cukorgyárakban rengeteg cukorrépaszelet gyűl fel. Ez veszélyezteti a cukorrénakampány sí­ma lefolyását és egyúttal a cukorrépa­szelet is veszt a minőségéből, ha so­káig egy helyen, tömegben á£. A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal ezért figyelmezteti a cukorrépa­termelőket, hogy a cukorrépaszelete­ket rögtön a répakampánv ideje alatt kötelesek átvenni. Ha ennek a felhí­vásnak nem tesznek eleget, cukor­répaszelet juttatásban nem részesül­nek. Ezért minden termelő érdeke, hogy a cukorrépaszeletet a megállapí­tott időben átvegye. IM S70 Csak a szövetkezeti munka tudja biztosítani dolgozó parasztságunk jobb életét Csi izradványon síkeresen folyik az öszí munka A nagymegyeri járásban lévő Csl­lizradvány községben még a tavasz folyamán csak elsőtípusú EFSz volt és a földművesek bizony idegenkedve néztek a szövetkezeti gazdálkodásra. Nem hittek a közös munkák előnyei­ben, meg a földek tagosításának rend­kívüli nagy jelentőségében sem. Ez a bizalmatlanság rögtön el­tűnt, mikor az aratási munkálatok megkezdődtek és a falu határában megjelentek az önkötöző arató gé pek. Akkor az emberek észrevették, hogy a gép igazán segítségére van a földművesnek, nem pedig kárára és hogy könnyeb. ben, gyorsabban és jobban is lehet vele dolgozni, belátták azt, hogy Sajógömörön áttérlek a harmadik típusra Valamikor, még az igazságos Má­tyás idejében, Sajógömörön kapáltat­ta Mátyás király a szőlőhegyen az urakat, midőn vígan mulatoztak, mi­alatt a szegény jobbágyok, a szőlő­hegyen izzadtík Ugyanígy ma is megszűnt már Sajógömörön az, hogy a kulákok ki­zsákmányolhassák a szegényebbeket. Míg Mátyás csak bizonyos ideig ka­pálhatta az urakat, addig ma a mi szolialista államunkban örökre meg­szűnik az, hogy a kulákok továbbra is a kisparasztok kizsákmányolói le­gyeinek. Vannak még ugyan egy pá­ran, akik visszavárják a régi kapita­lista rendszert, amikor 50—60 hold feljön gazdálkodtak, de nem saját maguk művelték a földet, hanem cscládeket tarottak s ők maguk kupec'íodásscl és hasonló foglalkozással t'Tötték haszontalan életüket. Esteíelé érkeztem a faluba s éppen előttem egy csoport asszonyt pillan­tok még villával a vállukon. Szuhayné az egyik a csoportból, akivel beszél­tem, elmeséli, hogy nagyn sürgős volt már a trágya szétszórás s mivel a férfiak a vetésnél vannak elfoglalva, azeVt mentek ők a trágyát szétszórni. De hát nemcsak a férfiak tudják ezt, hanem mi is, mondja büszkén Szuhay­né. Augusztus 3-án tértek át a harma­dik típusra. 680 hektái szántón 180 taggal gazdálkodnak 35 hektár ro­zsot, 75 hektár búzát már elvetettek. 80 hektár búzát fognak még vetni, de pár nap múlva már be is fejezik az ősziek vetését. — Mi, már elis vetettünk volna — mondja Sznopko János a szövetkezet elnöke, — csakhogy későn léptünk át a harmadik típusba s így a földek ta. gosítása kissé hátráltatott bennünket De ezt helyrepótoljuk, mert most már 10 gép vet egyszerre. Bizony eiőfordult az is, hogy 6 traktor nem bírt eleget szántani a gépek előtt. A csoportok is versenyeznek egymással a vetésnél. A versenyben Pál János csoportja az első. Vannak még némi nehézségek — mondja Sznopko elvtárs, — de bí­zom benne, hogy ha szövetkezetünk egy jó politikai oktatót kapna, ezeket a nehézségeket is le tudjuk küzdeni és szövetkezetünk a legjobb fejlődés­nek fog indulni. ffcgylucson s megindult a ő szőve keleti munka Ez év júniusában kerültem Nagy­lucsra, mint politikai nstruktor. A he­lyi pártszervezettel és az EFSz-tel karöltve rögtön hozzáfogtunk a közös aratási és cséplés! munkák megszer­vezéséhez, valamint meggyőztük a szövetkezet tagjait a magasabb típusú szövetkezeti gazdálkodás jelantőségé­ről és előnyeiről, úgy, hogy a szövet­kezet a harmadik típusra tért át. Az aratást sikeresen, jóval hamarább, mint azelőtt el Is végeztük. A csép­lést is tervszerű munkával végeztük el, majd pedig a beszolgáltatást 120 százalékra teljesítettük. Cséplés után nagy feladatok áll lak még előttünk. Szántás, vetés, az őszi termények betakarítása, no meg le­győzni a reakciót, amely bizony ugyancsak feltámadott, amikor látta sikereinket. Kevés nálunk a munkaerő és a reakciósok a helyett, hogy segít­ségünkre lettek volna a közös mun­kákban, inkább azon voltak, hogy szétrombolják eddigi munkánk ered­ményeit Is. De azért mi megbirkóz­tunk a munkánkkal is, meg a reakció­v. I is és az őszi munkákat is terv­szerűen végezzük. A kukoricabeszolgáltatást 115%-ra teljesítettük, mert földműveseink tu­datában vannak annak, hogy ezzel is népünk jólétét és a béke ügyét szol­gálják. kv őszi munkáknál igen nagy se­gítségünkre >fan az állami gépállomás. Gépek nélkül a munkánkkal bizony nem igen bírnánk vele és ez meg­győzte földműveseinket arról, hogy eredményes gazdálkodást csakis a szövetkezeti munkával érhetnek el. Kucsera Lajos, politikai instruktor, Nagylucs. Erősödik a péterfa'vai szövetkezet Péterfalván is legyőzték a kis- és kőzépparasztok a kulákok hazug fe­csegéseit és megalakult az EFSz. Nagy és nehéz lépés vdt ez egy olyan faluban, ahol a lakosság több­sége kulákokból állt. Ezek a kulákok még idáig a hatal­mukban tartották a kis- és középpa­rasztokat és igyekeztek minden ere­jükkel eltántorítani őket a szövetke­zetben való gazdálkodástél, félve at­tól, hogy ha megalakul a szövetkezet, nem lesz már ingyen munkás s nem lesz kiket tovább nyúzni, mint eddig tehették. Jobb sorunk lesz most már — mondja Köböl Bálint, a szövetkezet elnöke. — Nem kell már a kulák lo­vaira szorulni, mert a szövetkezet megalakulása után azonnal szerződést kötöttünk a feledi gépállomással az őszi és a tavaszi munkálatok elvégzé­sére. A szerződés megkötése után azon­nal megkaptuk a traktorokat és gyor­sított iramban fogtunk hozzá az őszielk elvetéséhez. Ha továbbra is csak egyénileg gaz­dálkodtunk volna, talán még mindig búza alá szántanánk, de most a traktorok segítségével már 90%-ra elvetettünk. Az ősziek elvetése után azonnal hoz­záfogunk az őszi mélyszántáshoz, arait részben a gépállomás gépeivel, részben a mi lófogatainkkal fogunk végezni. Most már vakarhatják a fejüket a péterfalvi kulákok. akik nemcsak, hogy a szövetkezet ellen voltak, ha­nem még a kukoricabeszolgáltatás alól is ki akartak bújni. Többek között Pelle Lénárt, Salll László és Tóth Lajos nyolcvan holdas kulákok, az­zal az indokolással akartak kibújni a beszolgáltatási kötelezettség alól, hogy rossz termés volt és nem ter­mett annyi kukorica, hogy be tud­nák adni a kiírt mennyiséget. Talán a kis- és középparasztok ku­korica földjeire vallaniilyen különös eső esett, mert ők be tudták adni a kuko­ricát. Csakhogy az a kisparaszt jól tudja, hogy a kukorica 100%-os be­szolgáltatásával is segíti a szocializ­mus építését, ugyanakkor a kulák is jól tudja, hogy ha most beadja a ku­koricát, akkor nagy baj van, mert nem fog tudni feketén sertést hizlalni. , Pártunk ébersége rajta ütött eze­ken az aljas kulákokon és jóval több kukoricát találtak náluk az előírt mennyiségen kívül. Ezek a kulákok is elnyerik méltó bün­tetésüket és majd aztán megtanulják, hogy a mi népi demokratikus orszá­gunkban már megszűnt a kizsákmá­nyoló rendszer s a dolgozó országá; ban nincs szükség spekuláló és nap­lopó kulákokra. mennyire nincs igaza a falu zsíros pa­rasztjainak, akik telebömbölték a falut a szövetkezeti és a géppel való gaz­dálkodás rossz hírével. Amikor a kulákok az aratásnál ku­darcot vallottak, nem tudták már, hogy mivel bomlasszák meg a rendet. Akkor aztán új nótába kezdtek, hogy csak azok akarják a szövetkezetet, akik nem akarnak, meg nem is sze­retnek dolgo?ni, akiknek a szövetke­zet csak a.ra kell, hogy parancsolgas­sanak és munka nélkül éljenek. Ez a sok ostoba beszéd azonban mind hlá. bavaló volt. mert a csilizradványi kis­és középföldművesek megértették, hogy ez mind nem igaz. Erre pedig úgy válaszoltak a falu dolgozó parasztjai, hogy augusztus 15-én nyilvános közgyűlésen elfo­gadlak az EFSz harmadik típusát és a szövetkezet taglétszáma 35­ről 72-re emelkedett. ' A szövetkezeti tagok mindjárt kérték földjeik tagosítását is Azóta a szövetkezet taglétszáma állandóan emelkedik és nő a munka­készség a tagok között. Az őszi mun­kákra pontosan kidolgozták a munka és a pénzügyi tervet, amelyet a tag­ság el is fogadott Az állami gépállo­mással megkötötték a szerződést és így fogtak neki az őszi munkáknak. Az őszi vetési tervezet összesen 122 hektárra vonatkozott A vetési mun­kálatokkal két munkacsoport foglal­kozik összesen 30 munkaerővel a töb­bi pedig a kukorica, répa és a többi őszi termények betakarításán dolgozik. Idáig a szövetkezetben 11 nap alatt 102 hektárt vetettek be. Most aztán megint csak bebizo­nyult a reakció meg a kulákok rém­hírterjesztésének alaptalansága, mert éppen most a vetési munkála. toknál állandóan azok járnak az élen, akikről a henyélés, a könnyen­élés meg a parancsolgatás meséjét indították el. A csilizradványi szövetkezet olyan ta­gokból áll, akik önfeláldozó szervezői és munkásai voltak a szövetkezetnek a kezdettől fogva és lesznek továbbra is. A szövetkezet sikeres munkájában nagy érdemei vannak Száméi Pál, Füsl Gyula, Rácz József, Szabó Lász­ló, Lantódi Sándor, Szabó Imre, no meg Minarik András politikai instruk­tornak, aki a szövetkezet tagságával a legnagyobb egyetértésben dolgozik a falu jobblétének megteremtésében. A csilizradványi szövetkezet be­kapcsolódott az őszi munkák verse­nyébe is. így dolgoznak a csilizradványi szö­vetkezet tagjai a dolgozó nép és a maguk jobb jövőjéért és így a jól megszervezett munkával válaszolnak a háborús uszítóknak. Kuruc András, a Szlovákiai Földművesek Egy­séges Szövetségének járási titkára, Nagymegye r. Nagymagyaron is új barázdát szánt az eke A nagymagyari határban zúgnak a traktorok és egymás után tűnnek el a mezsgyék, mert Nagymagyar dol­gozó parasztsága szeptember 28. óta egymást követve lép be a földműves szövetkezetbe, amelynek megalakulása Pártunk öntudatos dolgozói felvilágo­sító munkájának eredménye. Nehezen indult meg ugyan nálunk a szövetkezet megalakítása, ami csak annak tulajdonítható, hogy a falu la­kossága edddig még nem igen kapott felvilágosítást arról, hogy tulajdon­képpen mi is az a szövetkezeti gaz­dálkodás. Szeptember 28-án Csamba elvtárs volt kint nálunk Somorjáról, aki ezekről a dolgokról tíszta képet tárt földműveseink eié s ennek ered­ményeképpen, bár mindjárt nem is az egész falu részvételévej, de megkezd­tük a közös szövetkezeti gazdálko­dást. Azóta viszont minden nap újabb meg újabb tagok jelentkeznek az EFSz-be, mert az embereik látják, hogy közös erővel könnyebben, ol­csóbban és jobban lehet dolgozni. Igyekszünk a szövetkezeti munká­val, mert tudjuk, hogy többtermelés­sel magunk és az egész dolgozó nép életszínvonalát emeljük és ezzel is je­lentős mértékben hozzájárulunk a vi­lágbéke megerősítéséhez. Zslgó Mária, Nagymagyar. j Egészséges gabonái akarunk! II vetőmagot Ceresánnal, flgronálla! vagy flgrostánnal csávázzuk j 1682/V »

Next

/
Thumbnails
Contents