Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-19 / 242. szám, csütörtök

1950 október 19 UJS70 Az USA olyan szervezetté akarja változtatni az EHSz-et, amely a háborút szolgálja Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozata A Reuter újdelhi jelentése szerint Nehru indiai" miniszterelnök hétfőn kijelentette az újságírók előtt, hogy a sok zavar a világon és a Távol-Keleten abból az obstrukcióból ered, amellyel megakadályozzák az új Kína belépését az ENSz-be. Nehru hangoztatta: India nem ért egyet azokkal a javaslatokkal, amelyek alapján az Egyesült Nemzetek számára külön fegyveres haderőt akarnak felél lítaná minden országban (ezt követeli ugyanis az Acheson által benyújtott javaslat, mert ez úgy látszik „az Atlanti Szövetség bővített kiadásává akarja változtatni az ENSzet és olyan szervezetté változtatná, amely inkább a háborút szolgálná, semmint a nemzetközi békét." Nehru kijelentette, hogy véleménye szerint kísérlet történt az ENSz alapokmánya megváltoztatására. „Ez nem olyasmi, amit sietve szabadna megtenni, az ebből eredő valamennyi következmény meggondolása nélkül" — mondotta. Kínában eddig már több mint 190 millió ember írta alá a békeiveket A kínai békebizottság a vidéki harmincnégy békeszervezettőC október 13-ig beérkezett jelentések alapján közli, hogy Kinában eddig 190,191.794 ember írta al'á az atombomba betiltását követelő stockholmi békefelhívást. A békebizottság célja az, hogy kétszázmillió aláírást gyűjtsön. Reméli, hogy ezt dl is érj még a Béke Hívei sheffieldi kongresszusának egybeülése előtt. Az aláírási mozgalomban Északnyugat-Kína vezet. Itt eredetileg ötmillió aláírást akartak gyűjteni, de az aláírások száma már meghaladja a tízmilliót. Magyar főiskolások figyelmébe! A bratislavai egyetem orvosi fakultásán f. hó 23-án este 19 órakor szlooák nyelvtanfolyam indul. A tanfolyamot a fakultásbeli CSM-csoport külügyi osztályának munkatársa, Jedlicsek elvtárs tartja a magyarajkú és szlovákul nem tudó diákok számára. Résztvehetnek valamennyi egyetemi kar hallgatói, akik meg akarják tanulni aZ államnyelvet. (Folytatás a 2. oldalról.) az imperialista ügynökök bűnös tevékenységét, akik népünk osztályellenségeiből származnak, a volt gyárosoknak, nagybirtokosoknak és árulóknak bűnös tevékenységét. A vádirat végén népi demokratikus köztársaságunk büntetőjogunk határozm'ányaiit ismerteti, amelyek alapján és dolgozó népünk békés építőmunkája nevében követeli az igazságos büntetést a dolgozó nép e főben j'áró ellenségeire. A bratislavai állambíróság a vádirat szerint a kémek és felforgatók bandájának tagjait kémkedés és hazaárulás bűn tettedben való bűnösség címén vonja felelősségre. A „partizán", aki nem harcolt Az állambíróság elsőnek V. Zsingor kihallgatásához látott. Életrajzából már kitűnik, hogy milyen ember is ő. Arról beszélt, hogy az első köztársaság idején milyen nehezen iutott munkához és miként juttatták későbben gazdag agrárpárti rokonai hozzá. Feleségét és gyermekeit azonban otthagyta egy másik nő miatt. A bíróság elnöke telteti e a kérdést, gondoskodott-e egyik vagy másik családja eltartásáról. Zsingor nem tehet mást, mint beismeri, hogy egyik családjáról sem gondoskodott. Mint az úgynevezett szlovák állam katonatisztje résztvett a Szovjetúnió elleni harcokban, sőt tudott arról is, hogv a fasiszták hogyan mészárolják le az orosz foglyokat. Politikai állásfoglalásáról világosan beszél felelete, amelvet a bíróság elnökének adott a feltett kérdésre, miképpen képzelte el a háború utáni helyzetet: „Ügy képzeltem, hogy Németország elveszíti a háborút, a háború után a Csehszlovák Köztársaság régi határai között marad meg és semmiben sem lesz változás." Államügyész: — Tehát, hogy ismét munkanélküliség lesz? Zsingor: (hallgat). Aztán a háború alatti „partizán" tevékenységéről volt szó. Elnök: Hogyan szerzett embereket, ha megfutott a háború elől? Zsingor: Óvtam őket. hogy ne hagyják magukat a fronton agyonüttetni. Elnök: És nem volt semilven célja, semilyen programmja? Zsingor: Csak az, hosrv a fronton ne hagyják magukat lelövetni. Am a továbbiak során beismerte. hogy a mostani tevékenysége, amelyet a népi demokrácia ellen folytatott, már „valiamivel oolitikaibb" volt. Ez az ember, aki saiát beismerése szerint a hegyekben semmi mást nem csinált, csak bujkált bunkerról bunkerra mindaddig, amíg 1944-ben Velicska szovjet partizánfőnök meg nem érkezett, a nemzeti felkelés túróci főszervezőjének adta ki magát. Sőt, mint ahogy azt maga beismeri most, azután sem csinált semmit egészen szeptemberig, amikor is azt a parancsot kapta, hogy tartsa Zsilinát a hitleri ' csapatok ellen. De ő akkor viszszahúzódott a rajeci völgybe. Majd azután ismét 1944 novemberétől 1945 márciusáig a hitleri katonaság ellen semmi harci akcót nem kezdett, csak a bunkereket járta, míg a szovjet hadsereg fölszabadította. Bár fegyverekkel rendelkezett, a többi felkelőknek sem tette lehetővé, hogy aktív harcra használhassák fel őket, úgy, ahogy azt a szovjet partizánok és kommunista illegális harcosok tették. Bebizonyult, hogy Zsingor csak szájjártató, hogy tényleg semmi harcot a németek ellen a szlovák nemzeti felkelésben nem vezetett, sőt azt fékezte. Azt sem tudta, hogy miért kell harcolni. Ugyanakkor azonban a harcoló felkelők tisztában voltak, hogy nem a régi módi köztársaság felújításáért folyik a harc, hanem az új köztársaság népi demokratikus berendezésű lesz. Elnök: Hány embere volt? Zsingor (először 700-ról beszél, majd meginog): Háromszáz. Elnök: És látta legalább őket? Vagy csak papíron voltak. Zsingor (pillanatnyi hallgatás után): Papíron. Mit csinált Zsingor a felkelés alatt Miben látta „partizán" ténykedését Elnök: Mit csiná't a hegyekben? Zsingor: Egységeinket megverték és a németekkel öszeütközésekre került a sor. Elnök: Inkább magáról beszéljen. Zsingor: Csoportokra osztottam a legénysége1. Elnök: P aztán? Hogyan harcolt? Zsingrr Táborokat készítettünk elő, bnr' M építettünk ... Elnök: De az akcióban november óta nem vett részt? Zsingor: Novembertől februárig óvóhelyeket készítettünk. A kihallgatás folyamán ezután az I. n. fővádlott államellenes és felforgató ténykedéséről volt szó, amelyet Zsingor a felszabadulástól főként pedig 1948 februárjái' követő időkben elkövetett. Vérrel megpecsételt barátság A Csehszlovák és Magyar Népköztársaságok között megkötött barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés bevezető része szerint a két szomszéd nép azért nem értette meg egymást, mert az uralkodó osztályok szándékosan szították és élesztették az ellentéteket, hogy ezáltal elleplezzék a két nép érdekeinek azonosságát és ezáltal lehetővé váljék, hogy az erősebb nemzet uralkodó osztályai elnyomhassák a gyengébb nemzetet és elfojthassák a két nép haladó erőinek növekedését és hogy az ilymódon mesterségesen tenyésztett és állandóan táplált ellentéteket Idegen hatalmak arra használják fel, hogy a két nemzetet egymás ellenségeivé tegyék és arra kényszerítsék, hogy vérét is hullassa idegen — elsősorban német — érdekekért. " Ha nem is lehet célja ennek a rövid megemlékezésnek végig kimutatni a történelem során, hogy mikor használták fel a két nemzetet, de különösen a dolgozó népet egymás érdebe ellen, a kortársak javarésze személyes tapasztalatból jól emlékszik az első világháborúra, ami ugyancsak német imperialista parancsszóra indult meg. Es ha az orosz front véres csatamezőin olykor más-más gondolatok is szállták meg a tábori egyenruhába és papírtalpú bakancsokba bujtatott egyszerű cseh, szlovák és magyar munkást és parasztot, igazi, tudatalatti és ösztönös vágyuk az idegen német-osztrák —, de saját uralkodó osztályaik zsarnoksága alóli szabadulás vágya volt. A tőke uralmát, az embernek ember általi kizsákmányolását akarták megszüntetni és földet kívántak az urak mérhetetlen vagyonából. Az 1917. évi Nagy Októberi Forradalom nem maradt hatás nélkül az egyformán szenvedő, éhező és fázó katonákra és ott, a harc mezején született meg az igazi cseh, szlovák, magyar barátság, együttműködés és kölcsönös segélynyújtás, őszintén és önként csatlakozván a nehéz körülmények között szervezett forradalmi orosz Vörös Hadsereghez. Ott pecsételődött meg az orosz, cseh, szlovák, magyar dolgozók barátsága, ott Vált valóra a proletárintornacionalizmus és ott ismerték fel zsarnokaik uralma alól felszabadult elődeink és példaképeink, liogy a bolsevik pártban a helyük mind nemzetközi, mind később hazai viszonylatban. Hányan élnek még ezekből az úttörőkből, akiknek közel harminc éven át csak hallgatás és földalatti munka volt az osztályrészük? A harcban és munkában erősödtek ezek az elvtársaink, mert a dicsőséges Vörös Hadsereg kezdeti nehézségeit saját maguk átélték és az intervenciós hatalmak jól felszerelt, de lelkesedés nélkül harcoló hadseregeinek a Szovjetúnió területéről való fokozatos kiveréséhez hathatósan hozzájárultak. Most, amikor a békét erősítő nevezetes szerződés megkötése után hálával gondolunk az igazi úttörőkre, engedtessék meg nekünk, hogy közvetítsük Ján Sova, Iínéževisko 21, p. Letovice, Morava csehszlovák szabadságharcos óhaját, aki az 1917—1924. évi csehszlovák vörös katonák nevében az akkori idők magyar vörös katonáival szeretné felvenni a szívélyes kapcsolatot. „Mikor a Vörös Hadseregben harcolva elfoglaltuk Rosztov városát a fehérgárdistáktól, egységeink — írja Ján Sova — a taganrogi fogolytáborhoz kerültek. A táborban legnagyobbrészt magyarok voltak. Ebédosztás ideje volt. A magyarok örömmel üdvözöltek és mind egy szálig fegyvert kértek, kifejezvén abbeli kívánságukat, hogy velünk együtt akarnak tovább harcolni. Egységünk parancsnoksága a fegyvereket kiadta s azontúl közösen harcoltunk igazságos ügyünkért. Miért ne nyújthatnánk egymásnak baráti kezet most, amikor ezt már harminc évvel ezelőtt is megtettük. Mi, csehszlovák vörös katonák szívesen gondolunk magyar bajtársainkra." Ján Sova barátunk akkor is a népet képviselte, ma is a dolgozók szavának ad hangot és semmi sem szolgálna nagyobb örömünkre, mintha üzenetünk eljutna azokhoz a magyarokhoz, akik a rosztovl fogolytáborban szabadultak a zsarnokság alól és csatlakoztak már akkoť ahhoz a mozgalomhoz, amely ma, a hatalmas Fejezzük be mielőbb az őszi vetési munkála

tokat Példás munka hete a párkányi járásban Vasárnap a párkányi járás EFSzeinek vezetői összejöttek, hogy megtárgyalják az őszi vetési munkálatok gyors és sikeres befejezésének végrehajtását Én, aki a bucsi EFSz kiküldöttjeként jelentem ott meg, örömmel fogadtam ezt és a többi kiküldöttek is elfogadták a felhívást, amelyet a járási szövetkezeti tanács az EFSz-ek vezetőihez intézett a példás munka hetének megszervezésére, amelynek az a célja, hogy az egyes községekben, a még elmaradt őszi vetési munkálatokat versenyszerűen mielőbb befejezzék. Ezen a téren igen jó példával járnak elől a járásban lévő magasabb típusú szövetkezetek, amelyekben az őszi vetési munkálatok már a befejezéshez közelednek. Lemaradás csak ott észlelhető, ahol az EFSz vezetősége rosszul szervezte meg a munkálatokat, vagy pedig kellő időben nem gondoskodott azoknak idejében való megkezdéséről. Ennek a példás munka hetének a célja az, hogy a hét végére az fezi vetési munkálatokat befejezzük. Ezzel a céllal indultak most versenyre a járás szövetkezetei egymás között, hogy a nyitrai kerületben a párkányi járás elsőnek jelenthesse azt, hogy az őszi vetési munkálatokat befejezte. Mi, a bucsi EFSz tagjai, ennek a felszólításnak megfelelően megtettük az intézkedéseket, hogy ebből a versenyből az elsők között kerüljünk ld és példás munkánkkal a többi szövetkezeteket is jobb és eredményesebb munkára serkentsük. Igaz, hogy nagyfeladatokat tűztünk magunk elé, de van hozzá bátorságunk, hogy ezt megtegyük, mert szövetkezetünk tagjaiban megvan a munkakészség és akarat arra, hogy az őszi vetési munkálatokat ezen a héten befejezzük. És pedig nemcsak az EFSz földjein, hanem az egész község területén a szövetkezeten kívülálló és egyénileg gazdálkodó földművesek is szorgalmasan végzik munkájukat. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy kitűzött célunkat mind az EFSz, mind pedig a község egyénileg gazdálkodó földművesei Is megvalósítják. Mi magunkévá tettük azt a jelszót, hogy mindenki az elvégzett munkája szerint részesül a jövedelemből és ennek szellemében a példás munka hete keretében Indulunk harcba a jövő évi kenyér biztosításáért. Soóky Lajos, Bucs A vietnami néphadsereg újabb két várost foglalt el A vietnami tájékoztató iroda jelenti, hogy október 13-án a vietnami néphadsereg elfoglalta a Thatfche és Langszon között lévő Nasam városát, így a vietnami néphadsereg az ország északkeleti részén négy, franciák által megszállt várost szabadított fel: Dongkhet, Caobangot, Thatkhet és Nasamot Mint a Vietnami Távirati Iroda újabban jelenti, a vietnami néphadsereg csapatai felszabadítottak NaSam északvietnamd várost. A városért vívott harcokban több, mint 300 francia katona pusztult el, fogságba esett száz, százan pedig csatlakoztak a vietnami néphadsereghez. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának a „Jxictás Békééct, népi demakcáciáéct!" című hetilapja a béke, a szocializmus és a demokrácia meg nem alkuvó, bátor harcosa. „Jactás fákééct, népi demokcáciáéctl" mindnyájunk számára nélkülözhetetlen iránytű a béke nemzetközi frontján s biztos tájékoztató a szocializmust építő munka terén hazánkban. Az az érdeklődós és lelkesedés, amellyel olvasóink o „Hadas békédet, népi detnakcáááéct!" című hetilapot fogadták, meggyőzött minket arról, hogy ez a lap dolgozóink körében hivatást tölt be, megerősíti öntudatukat és az egyedüli helyes ideológiai vonalon vezeti őket. Módunkban áll még a lapot október hó végéig az Uj Szó vasárnapi számához csatolni, hogy addig az időpontig még szélesebb körben végezze nagy nevelő hivatását. Október végétől kezdve a it Jactds Békédet, népi demakcáeiáéct í" csak azoknak küldhető meg, akik külön előfizetnek rá, ezért felkérjük olvasóinkat, szíveskedjenek már most feladni megrendeléseiket, hogy tisztában legyünk a szétküldendő példányok számával. Reméljük, felhívásunk a csehszlovákiai magyar dolgozók körében erős visszhangra talál ós ez a számunkra oly nagyfontosságú hetilap megfelelő példányszámban fog elterjedni, hogy küldetését a leghatékonyabban teljesítse. Itt levágandó és beküldendői MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem mint előfizető a „TARTÓS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT" cimű hetilapot: 1950 Pontos címem: -tői -igKelt,.. ~-án. aláírás. JOURNAL BRATISLAVA PANENSKÁ UL. 1 Szovjetúnió és a dicsőséges hadserege jóvoltából győzelmesen elért hozzánk is, hogy „véget vessen a két nemzet együttélése szempontjából áldatlan állapotnak", mert ennek a szerencsétlen állapotnak valamennyi oka megszűnt azzal, hogy a hatalmat mindkét országban a nép, Ján Sova és Varga András vette a kezébe. s-y I Őszi vetés alá csak teljes trágyázás való nitrogénnel, foszforsavval és kálisóval ^