Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-19 / 242. szám, csütörtök

1950 október 19 UJS70 Az USA olyan szervezetté akarja változtatni az EHSz-et, amely a háborút szolgálja Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozata A Reuter újdelhi jelentése szerint Nehru indiai" miniszterelnök hétfőn kijelentette az újságírók előtt, hogy a sok zavar a világon és a Távol-Ke­leten abból az obstrukcióból ered, amellyel megakadályozzák az új Kí­na belépését az ENSz-be. Nehru han­goztatta: India nem ért egyet azok­kal a javaslatokkal, amelyek alapján az Egyesült Nemzetek számára kü­lön fegyveres haderőt akarnak felél lítaná minden országban (ezt követeli ugyanis az Acheson által benyújtott javaslat, mert ez úgy látszik „az Atlanti Szövetség bővített ki­adásává akarja változtatni az ENSz­et és olyan szervezetté változtatná, amely inkább a háborút szolgálná, semmint a nemzetközi békét." Nehru kijelentette, hogy vélemé­nye szerint kísérlet történt az ENSz alapokmánya megváltoztatására. „Ez nem olyasmi, amit sietve szabadna megtenni, az ebből eredő valamennyi következmény meggondolása nélkül" — mondotta. Kínában eddig már több mint 190 millió ember írta alá a békeiveket A kínai békebizottság a vidéki har­mincnégy békeszervezettőC október 13-ig beérkezett jelentések alapján közli, hogy Kinában eddig 190,191.794 ember írta al'á az atombomba betiltá­sát követelő stockholmi békefelhí­vást. A békebizottság célja az, hogy két­százmillió aláírást gyűjtsön. Reméli, hogy ezt dl is érj még a Bé­ke Hívei sheffieldi kongresszusának egybeülése előtt. Az aláírási mozgalomban Észak­nyugat-Kína vezet. Itt eredetileg öt­millió aláírást akartak gyűjteni, de az aláírások száma már meghaladja a tízmilliót. Magyar főiskolások figyelmébe! A bratislavai egyetem orvosi fa­kultásán f. hó 23-án este 19 órakor szlooák nyelvtanfolyam indul. A tan­folyamot a fakultásbeli CSM-csoport külügyi osztályának munkatársa, Jedlicsek elvtárs tartja a magyaraj­kú és szlovákul nem tudó diákok számára. Résztvehetnek valamennyi egyetemi kar hallgatói, akik meg akarják tanulni aZ államnyelvet. (Folytatás a 2. oldalról.) az imperialista ügynökök bűnös te­vékenységét, akik népünk osztály­ellenségeiből származnak, a volt gyá­rosoknak, nagybirtokosoknak és áru­lóknak bűnös tevékenységét. A vádirat végén népi demokratikus köztársaságunk büntetőjogunk hatá­rozm'ányaiit ismerteti, amelyek alapján és dolgozó népünk békés építőmun­kája nevében követeli az igazságos büntetést a dolgozó nép e főben j'áró ellenségeire. A bratislavai állambíró­ság a vádirat szerint a kémek és fel­forgatók bandájának tagjait kémke­dés és hazaárulás bűn tettedben való bűnösség címén vonja felelősségre. A „partizán", aki nem harcolt Az állambíróság elsőnek V. Zsingor kihallgatásához látott. Életrajzából már kitűnik, hogy milyen ember is ő. Arról beszélt, hogy az első köztársa­ság idején milyen nehezen iutott mun­kához és miként juttatták későbben gazdag agrárpárti rokonai hozzá. Fe­leségét és gyermekeit azonban ott­hagyta egy másik nő miatt. A bíróság elnöke telteti e a kérdést, gondosko­dott-e egyik vagy másik családja el­tartásáról. Zsingor nem tehet mást, mint beismeri, hogy egyik családjáról sem gondoskodott. Mint az úgyneve­zett szlovák állam katonatisztje részt­vett a Szovjetúnió elleni harcokban, sőt tudott arról is, hogv a fasiszták hogyan mészárolják le az orosz fog­lyokat. Politikai állásfoglalásáról világosan beszél felelete, amelvet a bíróság el­nökének adott a feltett kérdésre, mi­képpen képzelte el a háború utáni helyzetet: „Ügy képzeltem, hogy Né­metország elveszíti a háborút, a há­ború után a Csehszlovák Köztársaság régi határai között marad meg és semmiben sem lesz változás." Államügyész: — Tehát, hogy ismét munkanélküliség lesz? Zsingor: (hallgat). Aztán a háború alatti „partizán" te­vékenységéről volt szó. Elnök: Hogyan szerzett embereket, ha megfutott a háború elől? Zsingor: Óvtam őket. hogy ne hagyják magukat a fronton agyonüt­tetni. Elnök: És nem volt semilven célja, semilyen programmja? Zsingor: Csak az, hosrv a fronton ne hagyják magukat lelövetni. Am a továbbiak során beismerte. hogy a mostani tevékenysége, ame­lyet a népi demokrácia ellen folyta­tott, már „valiamivel oolitikaibb" volt. Ez az ember, aki saiát beismerése szerint a hegyekben semmi mást nem csinált, csak bujkált bunkerról bun­kerra mindaddig, amíg 1944-ben Ve­licska szovjet partizánfőnök meg nem érkezett, a nemzeti felkelés túróci fő­szervezőjének adta ki magát. Sőt, mint ahogy azt maga beismeri most, azután sem csinált semmit egészen szeptemberig, amikor is azt a paran­csot kapta, hogy tartsa Zsilinát a hit­leri ' csapatok ellen. De ő akkor visz­szahúzódott a rajeci völgybe. Majd azután ismét 1944 novemberétől 1945 márciusáig a hitleri katonaság ellen semmi harci akcót nem kezdett, csak a bunkereket járta, míg a szovjet hadsereg fölszabadította. Bár fegyve­rekkel rendelkezett, a többi felkelők­nek sem tette lehetővé, hogy aktív harcra használhassák fel őket, úgy, ahogy azt a szovjet partizánok és kommunista illegális harcosok tették. Bebizonyult, hogy Zsingor csak szájjártató, hogy tényleg semmi har­cot a németek ellen a szlovák nemze­ti felkelésben nem vezetett, sőt azt fékezte. Azt sem tudta, hogy miért kell harcolni. Ugyanakkor azonban a harcoló felkelők tisztában voltak, hogy nem a régi módi köztársaság felújítá­sáért folyik a harc, hanem az új köz­társaság népi demokratikus berende­zésű lesz. Elnök: Hány embere volt? Zsingor (először 700-ról beszél, majd meginog): Háromszáz. Elnök: És látta legalább őket? Vagy csak papíron voltak. Zsingor (pillanatnyi hallgatás után): Papíron. Mit csinált Zsingor a felkelés alatt Miben látta „partizán" ténykedését Elnök: Mit csiná't a hegyekben? Zsingor: Egységeinket megverték és a németekkel öszeütközésekre ke­rült a sor. Elnök: Inkább magáról beszéljen. Zsingor: Csoportokra osztottam a legénysége­1. Elnök: P aztán? Hogyan harcolt? Zsingrr Táborokat készítettünk elő, bnr' M építettünk ... Elnök: De az akcióban november óta nem vett részt? Zsingor: Novembertől februárig óvóhelyeket készítettünk. A kihallgatás folyamán ezután az I. n. fővádlott államellenes és felfor­gató ténykedéséről volt szó, amelyet Zsingor a felszabadulástól főként pe­dig 1948 februárjái' követő időkben elkövetett. Vérrel megpecsételt barátság A Csehszlovák és Magyar Népköz­társaságok között megkötött barát­sági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés bevezető ré­sze szerint a két szomszéd nép azért nem értette meg egymást, mert az uralkodó osztályok szándékosan szí­tották és élesztették az ellentéteket, hogy ezáltal elleplezzék a két nép érdekeinek azonosságát és ezáltal le­hetővé váljék, hogy az erősebb nem­zet uralkodó osztályai elnyomhassák a gyengébb nemzetet és elfojthassák a két nép haladó erőinek növekedé­sét és hogy az ilymódon mestersége­sen tenyésztett és állandóan táplált ellentéteket Idegen hatalmak arra használják fel, hogy a két nemzetet egymás ellenségeivé tegyék és arra kényszerítsék, hogy vérét is hullassa idegen — elsősorban német — érde­kekért. " Ha nem is lehet célja ennek a rö­vid megemlékezésnek végig kimutat­ni a történelem során, hogy mikor használták fel a két nemzetet, de kü­lönösen a dolgozó népet egymás érde­be ellen, a kortársak javarésze sze­mélyes tapasztalatból jól emlékszik az első világháborúra, ami ugyancsak német imperialista parancsszóra in­dult meg. Es ha az orosz front véres csata­mezőin olykor más-más gondolatok is szállták meg a tábori egyenruhába és papírtalpú bakancsokba bujtatott egyszerű cseh, szlovák és magyar munkást és parasztot, igazi, tudat­alatti és ösztönös vágyuk az idegen német-osztrák —, de saját uralko­dó osztályaik zsarnoksága alóli sza­badulás vágya volt. A tőke uralmát, az embernek ember általi kizsákmá­nyolását akarták megszüntetni és föl­det kívántak az urak mérhetetlen vagyonából. Az 1917. évi Nagy Októ­beri Forradalom nem maradt hatás nélkül az egyformán szenvedő, éhező és fázó katonákra és ott, a harc me­zején született meg az igazi cseh, szlovák, magyar barátság, együttmű­ködés és kölcsönös segélynyújtás, őszintén és önként csatlakozván a ne­héz körülmények között szervezett forradalmi orosz Vörös Hadsereghez. Ott pecsételődött meg az orosz, cseh, szlovák, magyar dolgozók barátsága, ott Vált valóra a proletárintornacio­nalizmus és ott ismerték fel zsarno­kaik uralma alól felszabadult elő­deink és példaképeink, liogy a bolse­vik pártban a helyük mind nemzet­közi, mind később hazai viszonylat­ban. Hányan élnek még ezekből az úttö­rőkből, akiknek közel harminc éven át csak hallgatás és földalatti mun­ka volt az osztályrészük? A harcban és munkában erősödtek ezek az elv­társaink, mert a dicsőséges Vörös Hadsereg kezdeti nehézségeit saját maguk átélték és az intervenciós ha­talmak jól felszerelt, de lelkesedés nélkül harcoló hadseregeinek a Szov­jetúnió területéről való fokozatos kiveréséhez hathatósan hozzájárul­tak. Most, amikor a békét erősítő neve­zetes szerződés megkötése után hálá­val gondolunk az igazi úttörőkre, en­gedtessék meg nekünk, hogy közve­títsük Ján Sova, Iínéževisko 21, p. Letovice, Morava csehszlovák szabadságharcos óhaját, aki az 1917—1924. évi csehszlovák vörös katonák nevében az akkori idők magyar vörös katonáival szeretné fel­venni a szívélyes kapcsolatot. „Mikor a Vörös Hadseregben har­colva elfoglaltuk Rosztov városát a fehérgárdistáktól, egységeink — írja Ján Sova — a taganrogi fogolytábor­hoz kerültek. A táborban legnagyobb­részt magyarok voltak. Ebédosztás ideje volt. A magyarok örömmel üd­vözöltek és mind egy szálig fegyvert kértek, kifejezvén abbeli kívánságu­kat, hogy velünk együtt akarnak to­vább harcolni. Egységünk parancs­noksága a fegyvereket kiadta s azon­túl közösen harcoltunk igazságos ügyünkért. Miért ne nyújthatnánk egymásnak baráti kezet most, amikor ezt már harminc évvel ezelőtt is meg­tettük. Mi, csehszlovák vörös kato­nák szívesen gondolunk magyar baj­társainkra." Ján Sova barátunk akkor is a né­pet képviselte, ma is a dolgozók sza­vának ad hangot és semmi sem szol­gálna nagyobb örömünkre, mintha üzenetünk eljutna azokhoz a magya­rokhoz, akik a rosztovl fogolytábor­ban szabadultak a zsarnokság alól és csatlakoztak már akkoť ahhoz a moz­galomhoz, amely ma, a hatalmas Fejezzük be mielőbb az őszi vetési munkála tokat Példás munka hete a párkányi járásban Vasárnap a párkányi járás EFSz­einek vezetői összejöttek, hogy meg­tárgyalják az őszi vetési munkálatok gyors és sikeres befejezésének vég­rehajtását Én, aki a bucsi EFSz ki­küldöttjeként jelentem ott meg, örömmel fogadtam ezt és a többi ki­küldöttek is elfogadták a felhívást, amelyet a járási szövetkezeti tanács az EFSz-ek vezetőihez intézett a pél­dás munka hetének megszervezésére, amelynek az a célja, hogy az egyes községekben, a még elmaradt őszi vetési munkálatokat versenyszerűen mielőbb befejezzék. Ezen a téren igen jó példával járnak elől a járásban lé­vő magasabb típusú szövetkezetek, amelyekben az őszi vetési munkála­tok már a befejezéshez közelednek. Lemaradás csak ott észlelhető, ahol az EFSz vezetősége rosszul szervezte meg a munkálatokat, vagy pedig kellő időben nem gondoskodott azok­nak idejében való megkezdéséről. Ennek a példás munka hetének a célja az, hogy a hét végére az fezi ve­tési munkálatokat befejezzük. Ezzel a céllal indultak most versenyre a járás szövetkezetei egymás között, hogy a nyitrai kerületben a párkányi járás elsőnek jelenthesse azt, hogy az őszi vetési munkálatokat befejez­te. Mi, a bucsi EFSz tagjai, ennek a felszólításnak megfelelően megtettük az intézkedéseket, hogy ebből a ver­senyből az elsők között kerüljünk ld és példás munkánkkal a többi szövet­kezeteket is jobb és eredményesebb munkára serkentsük. Igaz, hogy nagy­feladatokat tűztünk magunk elé, de van hozzá bátorságunk, hogy ezt megtegyük, mert szövetkezetünk tag­jaiban megvan a munkakészség és akarat arra, hogy az őszi vetési mun­kálatokat ezen a héten befejezzük. És pedig nemcsak az EFSz földjein, hanem az egész község területén a szövetkezeten kívülálló és egyénileg gazdálkodó földművesek is szorgal­masan végzik munkájukat. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy ki­tűzött célunkat mind az EFSz, mind pedig a község egyénileg gazdálkodó földművesei Is megvalósítják. Mi magunkévá tettük azt a jelszót, hogy mindenki az elvégzett munkája szerint részesül a jövedelemből és ennek szellemében a példás munka hete keretében Indulunk harcba a jö­vő évi kenyér biztosításáért. Soóky Lajos, Bucs A vietnami néphadsereg újabb két várost foglalt el A vietnami tájékoztató iroda jelen­ti, hogy október 13-án a vietnami néphadsereg elfoglalta a Thatfche és Langszon között lévő Nasam városát, így a vietnami néphadsereg az or­szág északkeleti részén négy, fran­ciák által megszállt várost szabadí­tott fel: Dongkhet, Caobangot, That­khet és Nasamot Mint a Vietnami Távirati Iroda újabban jelenti, a vietnami néphad­sereg csapatai felszabadítottak Na­Sam északvietnamd várost. A váro­sért vívott harcokban több, mint 300 francia katona pusztult el, fogságba esett száz, százan pedig csatlakoztak a vietnami néphadsereghez. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának a „Jxictás Békééct, népi demakcáciáéct!" című hetilapja a béke, a szocializmus és a demokrácia meg nem alkuvó, bátor harcosa. „Jactás fákééct, népi demokcáciáéctl" mindnyájunk számára nélkülözhetetlen iránytű a béke nemzetközi frontján s biztos tájékoztató a szocializmust építő munka terén hazánkban. Az az érdeklődós és lelkesedés, amellyel olvasóink o „Hadas békédet, népi detnakcáááéct!" című hetilapot fogadták, meggyőzött minket arról, hogy ez a lap dolgozóink körében hivatást tölt be, megerősíti öntudatukat és az egyedüli helyes ideológiai vonalon vezeti őket. Módunkban áll még a lapot október hó végéig az Uj Szó vasárnapi számához csatolni, hogy addig az időpontig még szélesebb kör­ben végezze nagy nevelő hivatását. Október végétől kezdve a it Jactds Békédet, népi demakcáeiáéct í" csak azoknak küldhető meg, akik külön előfizetnek rá, ezért fel­kérjük olvasóinkat, szíveskedjenek már most feladni megrendelé­seiket, hogy tisztában legyünk a szétküldendő példányok szá­mával. Reméljük, felhívásunk a csehszlovákiai magyar dolgozók körében erős visszhangra talál ós ez a számunkra oly nagyfontosságú heti­lap megfelelő példányszámban fog elterjedni, hogy küldetését a leghatékonyabban teljesítse. Itt levágandó és beküldendői MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem mint előfizető a „TARTÓS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOK­RÁCIÁÉRT" cimű hetilapot: 1950 Pontos címem: -tői -ig­Kelt,.. ~-án. aláírás. JOURNAL BRATISLAVA PANENSKÁ UL. 1 Szovjetúnió és a dicsőséges hadsere­ge jóvoltából győzelmesen elért hoz­zánk is, hogy „véget vessen a két nemzet együttélése szempontjából ál­datlan állapotnak", mert ennek a sze­rencsétlen állapotnak valamennyi oka megszűnt azzal, hogy a hatalmat mindkét országban a nép, Ján Sova és Varga András vette a kezébe. s-y I Őszi vetés alá csak teljes trágyázás való nitrogénnel, foszforsavval és kálisóval ^

Next

/
Thumbnails
Contents