Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-19 / 242. szám, csütörtök

U! S70 1950 október 19 mim Iván Pie torral, Kubík nagybirtokossal és másoikikal. A februári győzelem után a népi demokratikus rendszer nyílt és meg­rögzött ellensége lesz, arra a meggyő­ződésre jutva, hogy a szocialista fej­lődés gyárának államosítására irá­nyul. Ezért minden alkalmat felhasz­nált arra, hogy a lakosság között a maii rendszer ellen uszító beszédeket tartson, mert benne látja a kapita­lizmus megalkuvást nem ismerő el­lenségét. A reakciós beállítottságú személyeikikel való érintkezés hatásá­ra maga is egy konkrét illegális ál­lamellenies tevékenységre gondolt. Bekapcsolódott a Frank mérnök ál­tal vezetett žilinal államellenes cso­portba, amelyet később Viliam Zsón­gor és Ladislav Noszák illegális moz­galmába kapcsolt, akikkel gyakori összeköttetésben állt és akikről tud­ta, hogy a mai rendszer megdöntésé­re fegyveres csoportot szerveznek. 1949 tavaszán Viliam Zsingorral és továbbiakkal terepszemlét tart a zsarnovicai völgy barlangjaiban és szakadékaiban, 1949 júliusálban részt­vesz Ján Dunánál DuboVán az állam ellenes összejövetelen, amelyen Zsán­gor megismerteti a résztvevőkkel kiáltványát és felhívja őket államéi lenes ténykedés kifejtésére. Ebben az időben taláCkozoit La­dislav Noszákkal, aki bizalmasan kö­zölte vele, hogy a hegyekbe távozik, hogy illegálisain dolgozzék a népi de mokratifcus állami berendezés meg­döntésén és hogy e célt követve a Hánitor-völgyben fog tartózkodni, ahol találkozhatnak. Zselenszky József közvetítésével 1940 július végén felveszi a kapcsolato­kat Fratiseb Prochástklával, aki a csehországi fölforgató csoport kép­viselője és ezí összehozza Viliam Zsingorral és Ladislav Noszákkal. Ezen az összejövetelen maga is résztvesz. Megtárgyalja rajta a jelenlevőikkel a szlovákiai és csehországi államel­lenes mozgalmak koordinálását és a fegyverek szállítását. Ez alkalommal javaslatot tesz Ján Ursánynak bör­tönből való kiszabadítására, valamint arra, hogy Ursányt Lichnerrel együtt külföldre küldjék, hogy ott illegális mozgalmukat politikailag képvisel­jék és e célból fölajánlott 5Ö.OOO ko­ronát. A bratislavai amerikai konzu *!us szrepe Egy következő találkozás során annak a lehetőségét vetette fel, hogy vegyék fel a külfölddel és a zsolnád államellenes csoporttal a kapcsolatot. NosúSákkad felkereste azután e cso­port vezetőjét, Frank mérnököt, aki­vel megtárgyalta mindkét csoport kapcsolatát, megvitatták' az amerikai hírszolgálattal való összeköttetést, ami a bratislavai amerikai konzulátus segítségével történt. Egyidejűleg megállapodtak a találkozás tervében is és pedig úgy, hogy a találkozásnak az amerikai konzulátus diplomata­kocsijában kell megtörténnie és ezt a diplomata-kocsit két felfegyverzett autó kíséri az 6 államellenes csoport­jának tagjaival. Több államellenes összejövetelen vett részt. A létrehozott államellenes szervezet tagságának toborzásában is résztvett. Több tagot szerzett, töb­bek között Ján Jeszenszkýt, aki No­szákkal megállapodott abban, hogy illegális tevékenységük érdekében megnyerik Hos pályamestert Turany­bói, aki vasútkisiklatáshoz szükséges eszközökkel rendelkezik. Igyekezett az állami apparátus vezető tisztvise­lőit, az SNB és a hadsereg tagjait megnyerni, hogy így szervezetük a hivatdok ténykedéseiről és a szervezet elleni intézkádésekről tudomást sze­rezzen. Ondrej Hatyapkával is felvette a kapcsolatot, ismertette vele a Zsingor féle illegális csoport ténykedését. Ondrej Hatyapka felajánlotta, hogy két adóállomást szerez, amelyek kö­zül az egyiket Sámuel Bibza Turecban akarta elhelyezni, hogy ezzel a kül­földdel hírszolgálat céljából a kapcso­latot felvehesse. Dusán Lichner segítségével Ján Lichnert befolyásolta, hogy külföldre szökjék és a szökést Stark SNB ka­pitány közvetítésévei akarták megva­lósítani. Ján Lichner a szökés tervét elutasította. Ján Lichnerrel való továb­bi találkozások során szükséges poli. tikai tanácsokat nyert áflamellenes szervezetük ténykedésére, amelyeknek létezéséről és céljáról Ján Lichner tudomással bírt. Amerikai kémügynök is szerepel a bandában Elena Bulubas segítségével 1949 novemberében Bratislavában Jaroslav Mihál CIC-ügynökkel jött össze, aki azzal a feladattal volt megbízva, hogy Zsingorral kapcsolatot találjon és tu­domására kellettt hoznia, hogy a CIC nagyon jól van informálva ténykedé­séről és szükségesnek tartja, hogy Zsingor a CIC-nek megküldje pro­grammját és hogy amerikai részről minden támogatást megkap. Zsingor nevezett ügynökkel nem tudta feíven­ni a kapcsolatot, mert időközben a szervezetet leleplezték és tagjait le­tartóztatták. III. Ladislav Noszák, a munkásosztály tagja, elárulta osztályát. csony önző tulajdonságainak. Saját kezdeményezéséből foglalkozott egy illegális mozgalom megszervezésének lehetőségével, amely fegyveres felke­lés útján államjogi viszonyaink fejlő­dését megváltoztatta volna. Ezért 1949 májusában formálisan egyéves fize­tésnélküli szabadságra megy, valóban pedig illegalitásba megy és felveszi a kapcsolatot Viliam Zsingorral. Zsingorral való első találkozása során azonnal szabotázs- és terror­akció megkezdését követeli, amivel Zsingor alapjában egyetért, csak bi­zonyos időre való elhalasztásukat kéri. Megismerkedik Zsingor kiáltványával és tervével, hogy az államellenes mozgalmat szé'es alapokon kell meg­Mint az ellenállási mozgalom aktív i szervezni és hogy fegyveres terror­résztvevője lépett be a Szlovákiai Kommunista Pártba, de programmjá­val nem azonosította magát és tagsá­gából eredő kötelességeit nem telje­sítette. Burzsoá gondolkodású embe­rekkel jött össze, magáévá tette azok életmódját és céljait, azaz Csehszlo­vákiában a kapitalizmus visszaállítását, ami teljes mértékben megfelel ala­akciókat kell végrehajtani. Zsingortól tudja meg, hogy ez külföldi imperia­lista támogatásra számít. Államellenes mozgalmának pénzelésére 30.000 ko­ronát ad és ígéretet tesz, hogy továb­bi pénzbeli segítséget tud szerezni, amennyiben gazdag emberekkel van kapcsolata, akik államellenes tevékeny­ségét szívesein támogatják. m pénzelték az összeesküvőket E célból kapcsolatban volt Hrusák gyárossal, tőle 300.000 nát vett át a Zsingoi-szervezet pén­zelésére. Személyes védelmére két emberből álló fegyveres őrséget hasz­nál, akiket később Zsingorhoz is elve­zet, majd nála hagyja őket. Zsingort informá'ta. hogy Turí. Sv. Martinban Sámuel Bibza és Jozef Ku­bík vezetése alatt egy államellenes cso­port működik és azt az óhajukat tol­mácsolta, hogy találkozni akarnak Zsingorral, amire Zsingor ígéretet is tett. A megbeszélt találkozóra BorisoviU Zsingor nem megy el és képviseleté­ben Ladislav Noszák vezette az ülést. Ismertette a jelenlévőkkel Zsingor ter­vét, valamint azt hogy államellenes tevékenységük céljaira 270.000 korona már rendelkezésre áll Résztvett a čremoší államellenes összejövetelen, amelyen Sámuel Bibza és František Prochászka vettek részt és amelyen részt kellett volna vennie Zsingornak is. Itt a szlovákiai és cseh­országi államellenes ténykedés koor­dinálását beszélték meg. valamint a kül földdel való kapcsolatok felvételét, fegyverek megszerzését, miközben fel I. vöket biztosította, hogy any­íegyverrel rendelkezik. hogy egész Túrócot meg tudná szállni. ígé­retet tett, hogy a következő találko­zásra Zsingort is elhozza, ami meg is történt. Hogy biztosítsa a megbeszélt fegy­verszállítást. felkereste Alexander Pav­a a nyi Jozef , list, a turany-i állomás főnökét, Infor­koro- I málta Zsingor tervéről valamint arról, hogy fegyverszállítmánv érkezik nem­létező címre. Felkérte őt. hogy a szállítmány megérkeztéről értesítse ki, a szállítmányt vegve át, amit ez meg is ígért. Nevezettől elkérte a tu­rany-i vasúti híd tervéi, amire terro­risztikus céljaira katonai transzportot szállító vasúti szerelvény felrobban­tására volt szükség. Jelentést kért tőle a vasúti vonal kapacitásáról, a Szovjetúnióba és Romániába irányított áruk szállításáról. Alexander Pavlis több adattal szolgált, amelvek a cseh­szlovák—szoviet behozatalra és kivi­telre vonatkoztak, amelvek államtitkot képeznek. Tudomásul bírt Alexander Pavlis közlése alapján egv vasútki­siklató eszközről, amit meg is tekin­tett Hos pályamesternél és ezt a há­ború esetében vonatszerelvények ki­siklatására akarta felhasználni. Résztvett a zsilinai illegális csoport tagjaival együtt egv közös államelle­nes találkozáson, ahol a külföldddei való kapcsolat felvételéről tárgyaltak és ahol Frank mérnök ismertette a jelenlevőkkel, hogv az ő csoportjuk kapcsolatokkal rendelkezik az SNB és a hadsereg egyes áruló tagjaival, va­lamint közölte, hogy Zsingornak bár­milyen természetű pénzbeli támoga­tást tud biztosítani. Ezen az összejö­vetelen megállapodás iött létre, hogy az amerikai konzulátus segítségével megvalósított találkozáson a CIC-ügy­nökkel Viliam Zsingor mint katonai vezető és Frank mérnök mint politikai vezető vesz részt. Ezen az összejöve­telen Ladiszlav Noszák azt javasolta, hogy hajtsanak végre nagvobb terro rista akciót, hogy így a külföldet fi gyelmeztessék, hogv Szlovákiában érett a talaj egy puccs számára. Azt tervezte, hogy terroristáival megszáll­ja Turí Sv. Martint és azt néhány na pig a hatalmában tartia. A leleplezés és az összeesküvők túlnyomó többségének letartóztatása után Szlovákia különféle helyein rej­tőzködött, arra várva, hogv a kelet és nyugat közötti háború már közel van és előkészített terrorista céljait megvalósíthassa. IV. Jozef Kubik. Falusi gazdag fia, az első világháború után önállóan gaz­dálkodott. Gazdasági iskolái elvégzése után a Mezőgazdasági Tanács szolgá­latéba lépett, amelv akkor az agrár­párt irányítása alatt volt és a Párt tagja lett. Ismerősei segítségével 1926-ban 100 hektárnyi nagybirtokot vett. Mezőgazdasági épületekkel együtt a birtok ára 380.000 korona volt. Mint kapralista kizsákmányolta nyolc deputánsát és húsz szezonmun­kás kisparasztot. 1937-ben 160.000 koronáért további 50 hektár földet vásárolt, i94l-ben árverésen 150 hek­tár szántóföldet. 415 hektár erdőt vá­sárolt, amit ismét csak másokkal dol­goztatott meg. Vagyonának értéke több milllió csehszlovák koronára rú­gott. Az úgynevezett szlovák állam alatt a Tiso-rendszer híve volt és az úgynevezett aranyalapot támogatta. A szlovák nemzeti felkelés idején élelmiszerrel támogatta Zsingor parti­záncsoportját abban a reményben, hogy a németek veresége után a München előtti kapitalista Csehszlová­kiát fogják felújítani. A felszabadulás után nem lépett be egy politikai pártba sem. A demokrata párttal rokonzenvezett. mert ez a párt a Kommunista Párt nagy ellen­fele volt és fékezte a szocializmus fej­lődését. Azért is volt kész ezt a pár­tot támogatni, mert ennek Drogramm­ja biztosította nagy föidbirtokvagyo­nának megtartását és gyarapítását Februárban azért állt a reakció oldalán mert tudta, hogy nagybirtoka annak a népnek a kezébe kerül, amely a föl det valóban megművelte. A belpolitikai helyzet következtében, amelyet a győzelmes Február terem­tett meg, Jozef Kubík vádlott olyan gondolkozású emberekkel kezdett ösz­szejönni, mint ő maga, akiket a feb­ruár érintett. így például Sámuel Bm­za gyárossal, Ladislav Noszákkal es Viliam Zsingorral, valamint másokkal. 1949 júliusában Sámuel Bibza uno­katestvérével találkozva tudomást szerzett arról, hogy Zsingor és No­szák a hegyekben államellenes cso­portot alakítanak és hogy Noszák Bibzának szemére vetette, hogy sem ő, sem Kubík nem csinál semmit. Kubík vádlott örömmel fogadta, hogy illegális szervezet jött iétre, amelynek célja a népi demokratikus rendszei megdöntése és ígéretet tett, hogy azt mindenképpen támogatni fogja. Részt­vett a Noszákkal, Bibzávaí és Je­szenszkyvel történt találkozáson. Ezen a találkozáson Noszák ismertet te a megjelentek előtt Zsingor ilíegá. lis tevékenységének tervet, a mai rendszer megdöntésé' e irányuló pro­grammját és törekvését egy önálló szlovák állam megvalósítására. Kubík nem érteti telje mértékben egyet Zsingor tervével és pedig azért, mert a kapitalista München előtti köztársa­ság jobban megfelelt vojna érdekeinek, de alkalmazkodott Zsingor tervéhez. A vádlott ugyancsak résztvett No­szák, Zsingor, Bibza és Prochászka találkozásán, ezekkefl megtárgyalták a szlovákiai és csehországi államellenes csoportok közös eljárását, a Csehor­szágból Szlovákiába irányítandó fegy­verszállítmányt, hogy terrorakciójukat megvalósíthassák. Az akció kezdetéül Zsingornak külföldre való távoztát jelölték meg, hogy Zsingor külföldi nagy tevékenységéről jelentést tehes­sen. Kubík vádlctt mindevvel egyet­értett. Amikor Zsingor vádlottnak ké­telyei voltak Prochászka megbízható­ságáról, Kubík vádlott azt azzal cáfol­ta meg, hogy hs Prochászka a fegy­vereket megküldi azzal bebizonyítja megbízhatóságát Tagtoborzó akciót is terveztek További találkozás socrián ismét a külfölddel vailó kapcsolatokról volt szó, hogy az illegális működésre in­nen kapjanak utasítást és mindegyi­kük kötelezettséget vállalt, hogy egész Szlovákiáiban a Nemzeti Bizottságok tagjai között tagtoborzó akciót szer­veznek. Ezt az akciót azért indítot­ták meg, hogy a döntő pillanatban, a nyugati imperialistáiknak Szovjet­unió elleni háborúja idején — amely­lyel mindannyian számoltak — az il­legális szervezet tagjai átvehessék a haltaimat. Javasolta a vádlott egyik ismerőséinek bekapcsoláslát az illegá­lis mozgalomba, rejtekhelyet szerzett a fegyverek számára, amelyeket Pro­chászicának kellett volna küldenie és pedig Ján Jeszenszky közvetítésével. 1949 októberében a Vádlott részt­vett a martimi és a zsolnai illegális csoport találkozásán, itt Frank mér­nöknek, a zsolnai csoport vezetőjének jelenlétében megtárgyalták a csopor­tok közötti kapcsolatot és együttmun. kálkodást. Ezen a gyűlésen a vádlott uszító beszédet mondott népi demo­kratikus köztáreaságunk ellen, kifej­tette, milyen módon veszi át a hatal­mat Szlovákiában az illegális szerve­zet majd akkor, ha az USA hadere­jének tagjai a Szovjetúnió veresége után Szlovákia területén átvonulnak. Ekkor javaslatot tett, hogy a burzsoá értelmiség soraiból további megbíz­ható embereket nyerjenek' meg. Az utolsó összejövetel Kubík vád­lott lakásán folyt le, ahol Bibza vád­lott javaslatára előkészítették az ame. rikai ügynökkel való összejövetelü­ket, amelyen Zsingornak és Frank­nak ás részt kellett volna vennie. A politikai helyzet megvitatásán kívül Frank mérnök arról beszéüt, hogy a kelet és nyugat közötti kon­fliktus esetén a szaryezetnek a szállí­tási összeköttetéseket meg kell zavar­nia és hogy a merényletekhez szük­séges ekrazitot maga Frank fogja megszerezni. Kubik Vádlott mindez­zel! egyetértett. V. Alexander Pavlist tanítód, római katolikus papok már a teológia; sze­mináriumon burzsoá szellemben ne­velték. A háború alatt a keleti fron­ton harcolt a Vörös Hadsereg ellen, a felszabadulás után belépett a De­mokrata pá tba. Mint a régi burzsoá kapitalista köztársaság híve, a népi Demokratikus rendszerrel nem értett egyet. 1948 februárjában ta'atikusan kiVárta, hogyan fog az végződni, majd utána opportunizmusból belé­pett a Szlovákiai Kommunista Párt­be.. Amikor 1949-ben a Katolikus Ak­ció folyt, nyilvánosan arra hívta fel a lakosságot, hogy ne vegyen részt ebben az akcióban és aláírásával ne támogassa. Heiyeselte a Vatikánnak belügyeinkbe való beavatkozását! Ezért örömmel fogadta Jeszenszky volt JNB elnök hírét, hogy Zsingor és Noszák a hegyekben illegális cso­portot szerveznek,«amelynek célja a mostani népi demokratikus rendszer megdöntése és a régi kapitalista vi" szonyok visszaállítása. Megállapodott Jeszenszkyvel, hogy támogatni fog­ja az illegális ténykedést, felszólítot­ta Jeszenszikyt, hogy közvetítsen egy találkozást Noszákkal. Noszák meglátogait ta a vádlottat, tá­jékoztatta illegális csoportjának mű­ködéséről, céljairól és beavatta titká­ba, hogy a szervezet Csehországból fegyvereket vár. Megkérte őt arra, hogy figyelmeztesse, ha a fegyverek az állomásra megérkeznek. Ezért Pavlis naponta ellenőrizte a vasúti szJlillítmányokat, hogy Noszjákot érte­síthesse. Noszák informálta Pavlis t, hogy a nyugati imperialisták hábo­rút készítenek elő a Szovjetúnió és a népi oemokráciák ellen és hogy a háború alatt a főfeladat az lesz, hegy az illegális szervezet vonetszerelvé nyéket támadjon meg, a Szovjetúnió hadseregének katonai anyagokat szál lító vonatszerelvényeket vagy a ka­tonákat szállító vonatszerelvényeket kisiklassa. Pavlis Noszáknak meg­mondotta, hogy módjában áll a vas­úti szerelvények klsik látását szol* gláló eszközt szerezni Hos pályames­tertől. Noszákoit eC is vezette Hoshoz. Nöszák megtekintette ezt a szerke­tet, hogy szükség esetén alkalmazni .tudja. Pavlis vádlott ígéreiett tett Noszák­nak, hogy egy ilyen szerkezet előál­lítására szükséges síndarabokat ren­delkezésére bocsát. A vádlott ezenkívül kötelezte ma­gát arra, hogy figyelemmel kiséri, mi érkezik keletről és mit szállítanak oda és hogy háború esetéri figyelem­mel fogja kísérni, vájjon a ssovjet katonai; transzportok a mi országun­kon keresztül zárt vagonokban men­nek-e és hogy az egyéb fontos ese­ményeket is jelenteni fogija Noszák­nak. VI. Jozef Hrusák, bár sokgyermekes kisparaszt családból származik, nem mentes a polgári kapitalista nevelés behatásától és a kapitalista társadal­mi rendnek és kizsákmányoló mód­szerelnek hü kiszolgálója lett. 1945­ben ezért lépett be a nemzeti szocia­lista pártba. Felhasználva a hábo­rú utáni konjunktúrát, 1947 októbe­rében Szlovákiában nagy hasznot biz­tosító sztntétikus enyvet előállító üzemet alapított, amelyet fokozato­san mindjobban növelt C~ így nagy vagyonra tett szert. 1948 februárjában opportunitásból belép a Szlovákiai Kommunista Párt­ba, amelyből azonban polgári nézetei és élete miatt kizárják. Kizsákmá­nyoló üzemében akadálytalanul üzér­kedik 1949 májusáig, amikor is nem­zeti igazgatás alá veszik azt. Ezért a népi demokrácia megrög­zött ellenségévé lesz és legkülönfé­lébb alkalmakkor, főleg vadászatok alatt reakciós gondolkodású embe­rekkel kerül kapcsolatba, akikkel együtt a mai rendszer ellen uszító éa rágalmazó beszédeket folytat. 1949 tavaszától Noszákkal való kapcsolatok során és későbben is tu­domást szerez arról, hogy ez Illegáli­san tevékenykedik, valamint tudo­mást szerez a Zsingor-féle államelle­nes szervezet létezéséről és céljairól. Felismerve, hogy az illegális szerve­zet programjára tűzött célok elérése eseten lehetővé válik, hogy régi va­gyonát visszakapja, úgy döntött, hogy támogatni fogja ezt a szervezetet, annak reményében, hogy tovább fog­ja a dolgozó népet kizsákmányolhat­ni és tovább gazdagödhatiik. E cél­bői különféle esetekben államellenes célokra összesen 300.000 koronáit adott át Ladislav Noszáknak. vn. Elena Bulubas, a népi demokrati­kus rendszerrel szemben reakciós és ellenséges érzésű, amiről mint a Szlo­vákiai Asszonyok Szövetségének tisztviselőnője tett tanúságot, ahol alattomos módon diszkreditálta a Szlovákiai Kommunista Párt tagjait. Belépett a polgári női egyesület, a Zivena szolgálatába és amikor 1948 februárjában a két szervezet egysé­gesítésére került a sor, az állásából kilépett. Minden eszközzel a mai rendszer megdöntésén dolgozott E célt szem előtt tartva, Turč. Sv. Martinba utazott, hogy Jaroslav Mi­hál CIC-ügynök (aki személyes is­merőse volt) és Zsingor között kap­csolatot teremtsen. Nyomozott Zsin­gor tartózkodási helye után és ami­kor ezt megállapítani nem tudta, Dt­viakyba utazott Sámuel Bibzához és az említett bratislavai ügynököt ezzel összehozta. vm. Ján Lichner. Az első csehszlovák köztársaság idején, mint légionárius több helyen jegyzőként működött, 1925-ben az agrárpárt tagja lett éa 1935-ben annak képviselője. 1938 ok­tóberében résztvett a zsolnai gyűlé­sen, tagja volt a Tiso-féle kormány­nak 1938 november 30-ig. 1940 má­jusában Londonba emigrációba ment, ahol tagja volt a külföldi kormány­nak. A felszabadulás után a demok­rata párt funkcionáriusa, alelnöke lett, tagja volt a kormánynak elöször mint a külkereskedelmi minisztérium államtitkára, majd mint a nemzetvé­delmi minisztérium államtitkára. Hint a nemzetvédelmi minisztérium állam­titkára, demokratapárti személyi po­litikát űzött és reakciós tisztek elő­léptetését támogatta. 1948 februárjá­ban a többi burzsoá miniszterekkel együtt résztvett az ellenforradalmi puccsban. Február után színleg politikai pasz­szivitásba vonult, de a népi demok­ratikus rendszer elleni ellenséges ér­zületét minden alkalommal szóban és konkrét tettekben is kifejezésre jut­tatta. 1948 novemberében a demokrata­párti volt funkcionáriusok tanácsko­zásain i3 résztvett, ahol szóba került a párt illegalitásba vonulása. Ezen az ülésen résztvett Mária Poloncová is. A volt képviselőnő bemutatta ne­ki az úgynevezett párizsi csehszlovák nemzeti tanács levelét, amelyben fel­sorolták az emigrációs kormány ösz­szetételét. Ján Lichner kritizálta ezt az öszetételt és javaslatot terjesztett elő, hogyan kellene ezt a nemzeti ta­nácsot összeállítani, főként, hogy több szlovák katolikus legyen közöt­tük. Ezt a javaslatot azért tette, mert feltételezte, hogy Mária Poloncová véleményét tovább fogja adni kül­földre. Nevezett azonkívül még is­mertette a jelenlevőket Letitriohraek külföldről küldött utasításaival, hogy Szlovákiában ne szervezzenek föld­műves pártot, mert az államfordulat után felújítják a Demokrata pártot. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy gyakrabban fognak találkozni és informálni fogják egymást a poli­tikai helyzetről. 1949 áprilisától Lichner vádlott lcapc90latban ált Sámuel Bibza ile­lis nsaportijával, akivel később gyakrabban találkozott és különféle politikai tanácsokat adott neki ál­lamellenes tevékenység folytatására, főleg az imperialista háborús uszí­tók szükséglete szerint. Kapcsolatot tartott fenn Viliam Zsingor államellenes csoportjának más tagjaival is, főleg Adolf Rušnák­kal, aki felvilágosulttá őt a Zsingor­programról és beszámolt arról, hogy Zsingor találkozni kíván vele. Erre terminust is állapítottak meg, amely­re azonban Zsingor nem jött el. A vádlott kapcsolatokat tartott fenn Frank mérnökkeC is. A vádirait, melyet az államügyész ki­fejtett, összegezi a felforgató ban&,

Next

/
Thumbnails
Contents