Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-15 / 239. szám, vasárnap

'•">ü o. :. Jiiji 41. (iOl.) ľAHIUS tiEKEEki. NEPi UEMUKRAĽlAEKľ! A Kínai Népköztársaság kikiál­tása megkondította a lélekharangot a feudalizmus fölött, amely gúzsba­kötötte Kína mérhetetlen mező­gazdasági területeinek óriási fejlő­dési lehetőségeit. A kínai munká­sokkal együtt a kínai parasztok is kiegyenesítették hátukat; a kínai forradalomnak már az első győzel-. mes évében jelentős változások tör­téntek életükben. Egyesek földet kaptak, másoknak — addig is, amíg a földreformot végre nem haj­tották — földhaszonbérét és kamat­terheit csökkentették. Természetes, hogy a parasztok lelkesen hozzá­fogtak a mezőgazdasági termelés­hez, amivel elősegítik hazánk ipa­rosítását. A lakosság száma és annak a te­rületnek nagysága, amelyben a földreform végrehajtása folyamat­ban van, arról tanúskodik, hogy a kínai faluban a szemünk előtt olyan társadalmi átalakulás megy végbe, amelyhez foghatót — méretét te­kintve — sem Kína, sem bármely más ország történetében nem talá­lunk. 145 millió paraszt örökre le­rázta már magáról a földesúri ki­zsákmányolás igáját. 3 millió 198 ezer négyzetkilométer, vagyis Fran­ciaország területének öt és félsze­rese az a terület, ahol a földreform már megvalósult. A földreform 1950—51 telén kerül megvalósításra Közép- és Kelet-Kína nemrég fel­szabadult vidékein, továbbá Észak­és Északnyugat-Kína egyes vidé­kein, ahol most folyik a forradalmi rend megszilárdulása. A parasztság főtömege ezeken a vidékeken már felállította a földkérdés megoldá­sára irányuló követeléseit és már előkészítették e reform végrehajtá­sára alkalmas kádereket. 245 mil­lióra, vagyis az egész falusi lakos­ságnak 60 százalékára emelkedik azoknak a parasztoknak a száma, akik felszabadították magukat a feudalizmus járma alól. Egész Kína területén 3 év alatt szándékozunk teljesen végrehajtani a földrefor­mot. A földreform tág lehetőséget nvujt a mezőgazdasági vidékek ter­melési adottságainak kifejlesztésére és a parasztság életének megjaví­tására. A kis, eldugott Ci Ho Tun falu (San Szi tartomány") példája mutatja, milyen gyökeres változá­sok mennek végbe most a kínai fal­vakban. E falu lakosai ez év má­jus 15-én a következőket írták Mao Ce-Tungnak, a központi népi kor­mány elnökének: „A földreform végrehajtásáig a falunkban élő 20 család közül csupán kettő táplálko­zott tűrhető módon. Most már va­lamennyiünknek van földje s a fa­lunak 6500 kilogramm az élelmi­szerfölöslege. Termésünk most 50— 100 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt volt. Az igásállatok száma falunkban 18-ról 39-re, a ju­hok száma pedig 50-ről 120-ra emelkedett". A levél idézi egy Von Zse-Ce nevű paraszt következő szavait: „Családom azelőtt mindig csak zöldséghulladékkal és ocsúval táp­lálkozott és rongyokban járt. Mindannyiunk számára egyetlen pokrócunk volt csak, noha házunk­nak csupán szalmából font fala van. Most mindegyikünknek van vattás takarója és meleg téli be­kecse. Három új szobát építettünk házunkhoz . .. örök hálával tarto­zunk vezérünknek, Mao Ce-Tung­nak." • „Virágzó éleihez csak a munka vezethet!" A parasztokat mindenütt lelkese­dés hatia át. Élénk visszhangot keltett bennük a jelszó: „Virágzó élethez csak a munka vezethet!" A parasztok újabb és újabb módokat talá'nak, hogy fokozzák a mező­gazdasági termelést. Fontos szere­pet töltenek be a kölcsönös segít­ség brigádjai, amelyek a korábban felszabadított területeken már rég­óta működnek. A mezőgazdasági munkaeszközök és az igásállatok közös használata, valamint a mun­kaerő észszerű elosztása 25—50 százalékkal emelte a paraszti mun­ka termelékenységét. A parasztok kezdték jobban megművelni a föl­det és lehetőség nyílott arra is, hogy több trágyát hordjanak ki a szántóföldekre. A kölcsönös segítség brigádjai korszerű mezőgazdasági szerszá­mokat és gépeket — lovasekéket, aratógépeket, tízsoros vetőgépeket, használnak, amelyeket az állami gyárakban szereznek be mérsékelt áron, részletfizetésre. A parasztok most nemesített vetőmaggal vethe­tik be földjeiket, amelyet az állami magnemesítő vállalatoktól, vagy saját gabonájukért cserébe, vagy hitelbe szereznek /oe. A jó termés bőségesen vissza­téríti a kiadásokat. Vegyük például Ci Ho Tun falut Észak-Kínában. 1947-ben ennek a falunak a pa­rasztsága 45 tonna búzát takarí­tott be, míg a multévi aratás már 130 tonnát eredményezett, ebben az évben pedig előreláthatóan 225 tonna lesz a termés. 1950-ben a nyári aratás 20 millió tonna búzát adott az országnak, vagyis 3 millió 300 ezer tonnával többet, mint a mult évben. Egyma­gában a búzaterméssel már 65 százalékig teljesítettük tehát a * Irta: Tivn-Kuo • • földművelésügyi minisztérium által kitűzött feladatot, amelynek értel­mében ez évben 5 millió tonnával kell növelni a gabonaneműek össz­termését. Előzetes adatok szerint a gyapot­termés kedvező időjárás esetén 735 ezer tonna lesz ebben az év­ben, ami az előirányzatot 85.000 ton­nával múlja felül. Ez a mennyi­ség elegendő lesz ahhoz, hogy a kínai textilipar jövőévi gyapot­szükségletét fedezzük. Az életviszonyok javulása a falun az iparcikkek fogyasztásának emel­kedéséhez vezet. Elősegíti ezt az adók csökkentése is. A parasztság ebben az évben előreláthatóan 9 millió vég textilárut fog vásárolni, az 1948. évi 1,200.000 vég és az 1949. évi 3,200.000 vég helyett. Kél évvel ezelőtt a parasztok már an­nak is örültek, ha nyári öltözetre durva fehér vásznat sikerült sze­rezniök. Most megnövekedett a ke­reslet — különösen az ifjúság ré­széről — a szebb és jobbminőségű színes szövetek iránt. Szüntelenül emelkedik a paraszt­ság politikai öntudata. Ezt igazol­ja az országszerte alakuló paraszt­szövetségek állandó növekedése. E szövetségek taglétszáma Kelet-Kí­nában és Közép-Kína déli vidékein már jóval felülmúlta a 30 milliót, de tagjaik száma más vidékeken is napról-napra növekszik. A pa­rasztszövetségek fontos szerepet töltenek be a földreform végrehaj­tásában és a mezőgazdasági ter­melés fokozásában. Az új földreform-törvény jzleniősége A háborútól a nemzeti gazdaság helyreállításához vezető átmenet­ként megalkották az új földreform­törvényt. Ez a törvény az ország nagykiterjedésű parasztvidékein 30 esztendőn át folytatott osztályharc­nak az eredménye. Épp ezért, ezt a törvényt nem csak a kínai nép, ha­nem az egész haladó emberiség is történelmi jelentőségű dokumentum­nak tekinti. Az új törvény azért figyelemre­méltó, mert világosan megjelöli a földreform megvalósításának mód­szereit. Fontos változásokat ír elő a gazdag parasztsággal szemben követett politika terén, amikor a gazdag parasztok gazdaságainak meghagyását követeli. Ez azokkal a gyökeres válto­zásokkal magyarázható, amelyek az utóbbi három év folyamán az országban végbementek. Több mint két évvel ezelőtt a népi felszabadító hadsereget a Kuo­mintang-hadsereg ellen vívott há­ború kötötte le s a győzelem kér­dése még nem dőlt el. Egészen ter­mészetes, hogy ilyen körülmények között a gazdag parasztok még re­ménykedtek Csank Kai-Sek uralmá­nak visszaállításában. Síkraszálltak a földesurak mellett és szabotálták a földreform végrehajtását. Másrészt éppen a parasztság széles tömegei viselték a háború fő terhét s e töme­gek támogatása nélkül a forradalom győzelme elképzelhetetlen lett volna. Ilyen körülmények között nemcsak igazolt, hanem feltétlenül szükséges politika volt az, hogy a gazdag pa­rasztoktól elkobozták a fölösleges földeket és más vagyontárgyakat s ezt a fölösleget a földnélküli és ke­vésföldű parasztok között felosztot­ták. A parasztság ezt a segítséget azzal hálálta meg, hogy harcolt a Nagy Kínai Forradalom végső győ­zelméért. Az országban most gyökeresen megváltozott á helyzet. A győzelmet kivívtuk, a régi reakciós uralommal egyszersmindenkorra végeztünk. A gazdag parasztság viszonya is megváltozott az új rendszerhez. A gazdag parasztok most már látják, hogy nem célszerű a földesurakkal szövetségre lépni és jóindulatú, vagy legalábbis semleges magatar­tást kezdenek tanúsítani a földesúri földek felszámolásával szemben. A földesurak és a gazdag parasz­tok Kína egész falusi lakosságának nem egészen 10 százalékát képvise­lik s e 10 százaléknak fele a gazdag parasztokra esik. A gazdag paraszt­ság elszakítása a földesuraktól je­lentős mértékben csökkenti a föld­reform ellen tanúsított szervezett ellenállás erejét és elősegíti a föld­reform gyors végrehajtását. Másrészt, a parasztok a háború befejezté/el, az ország kontinentális részében mentesülnek a hadsereg részére végzett különböző kisegítő munkák alól. Csökkentek az adó fejében igénybevett gabonabeszol­gáltatások. Sőt, mi több: a kormány most már olyan helyzetben van, hogy hitelekkel is tudja segíteni a parasztságot Miután fölöslegessé vált, hogy a gazdag parasztság fölös földjeit és egyéb vagyonát újra felosszák, az új politika a középparasztság érde­keit is jobban védelmezi. A gazdag és a középparaszt közti különbséget a bérmunka igénybevételének mér­téke szerint állapítják meg. E kü­lönbség megállapításakor igen napy óvatosságra van szükség, mivel a múltban gyakran előfordult, hogy a középparasztok egy részét gazdag­parasztnak minősítették és elvették tőlük földjüík és egyéb vagyontár­gyaik feleslegét. Ezért a közép­paraszt gyakran fé't, nehogy a íöld jobb megművelése és a mezőgaz­dasági gépek használata következ­tében gazdagnak m'nősítsék és ezért nem is mutatott nagy igyeke­zetet arra, hogy fokozza • a mező­gazdasági termelést. Az új politika végetvet ennék a félelemnek, fo­kozza a parasztság minden rétegé­ben a termelés iránti lelkesedést s ezzel további lendületet ad a mező­gazdaság jelentős fejlődésére szá­mára. Készen vagyunk hazánk és a világbéke megvédésére A kínai paraszt, aki a népi kor­mánytól szabadságot kapott, min­den erejét latbaveti, hogy a nagy erőfeszítések árán kivívott győze­lem eredményeit megszilárdítsa és továbbfejlessze. Megszilárdult a munkásosztály és a parasztság szö­vetsége a munkásosztály vezetése alat't. A kínai paraszt tudatában vari annak, milyen szerepet ját­szik az új Kína felépítésében és megszilárdításában. Megfogadta, hogy teljes támogatást nyújt a Ti­bet és Taivan felszabadításáért megvívandó harcban. Az amerikai beavatkozás Taivan szigetén és az északkínai Lao Tung tartományba történt légibetörés hatalmas felhá­borodást és tiltakozást váltott ki a városokban és az ország mező­gazdasági vidékein. A kínai parasztság kész arra, hogy megvédje hazáját és a világ­békét. A parasztok mindenütt lelke­sen írják alá a stockholmi békefel­hívást. Honan tartományban a fel­hívásnak — az előzetes jelentések szerint az eddigi 4 millió aláírója közül —, a fele parasztok sorából kerül ki. Sanszi tartományban, ahol a felhívást aláírók száma augusztus végén elérte az 1,992.000-et, 82 szá­zalék a parasztok aláírása. A Muk-' den vidékén összegyűjtött 390.264 aláírásból 70 százalék szintén a parasztok köréből gyűlt össze. A parasztok a következőket mondják: „Minél több aláírást gyűjtünk,' an­nál nagyobb a biztosítéka annak, hogy munkánk gyümölcseit tartó­san megvédjük". Tudják, hogy mi­vel segíthetik a világbéke ügyét. Csaó Si-Lu, volt szegényparaszt, az egész kínai parasztság érzelmeit fe­jezte ki, mondván: „Földjeinken mi az egész világ békéjét védelmez­zük." lesztési Igazgatóság (a gyarmati kormány ügynökségei közlése sze­r :nt Portoricóban 1940-től mostaffáig 350 iparvállalat jutott csődbe. Az ipar­vállalatoknak, bankoknak, a tengeri- és légi közlekedésnek, valamint a keres­kedelemnek nagyrésze közvetlenül, vagy közvetve az amerikai hatalmas monopóliumok uralma alatt áll. Portorico állami- és magánadósságai az Amerikai Egyesült Államokkal szemben óriási méreteket öltöttek. Egyedül az államadósság mintegy 89 millió dollár. Nemrégiben törvény je­lent meg egy 18 milliós pótkölcsönről, és a ..Víziutak Igazgatósága" újabb 25 millió dollár értékű kölcsönkötvé­nyeket bocsátott ki. amelyeket a Wall Streeten fognak árusítani. Portorico -államadósságai ezzel az egész nemzeti vagyon értékének egyharmadát fogja elérni. Portorico külkereskedelme teljesen az USA ellenőrzése alatt áll. Az utóbbi tíz év alatt az árubevitel 92 százaléka az USA-ból jött, ugyanakkor a kivitel 96 százaléka az Egyesült Államokba irányult. Portorico bekapcsolása az amerikai vámrendszerbe igen kedvező az amerikai imperializmus számára. Ezenkívül Portorico külkereskedelmi célokra csak amerikai hajókat vehet igénybe, aminek következtében orszá­gunkban a tengeri fuvarköltségek vi­lágviszonylatban a legmagasabbak, az élelmiszerek pedig 27 százalékkal drágábbak, mint az USA-ban. A külföldi, de különösen az ameri­kai tőkebefektetések Portoricóban öt év alatt (1942—46) több mint 50 mil­lió dollár profitot hajtottak. Ki lehet számítani, hogy a félévszázados gyar­mati kizsákmányolás csupán a gazda­sági téren mintegy kétmilliárd dollár­jába került népünknek. • Az utóbbi időben az amerikai impe­rializmus Portoricót a Népi Demo­kratikus Párt útján igazgatja, amely­nek élén Luis Munoz Marin, a sziget jelenlegi kormányzója áll. Ez a párt megtagadta azt a harcot, amelyet azelőtt a nemzeti függetlenségért ví­vott. Munoz Marin kormánya alázato­san kiszolgálja az amerikai tőke érde­keit. Ez a kormány szakadást idézett elő a munkásmozgalomban, minden erejével bénítani igyekszik a parasztok ellenállását a kizsákmányolással szem­ben és harcot folytat a nemzeti fel­szabadító mozgalom ellen. Munoz kor­mánya fehér.re akarja mosni az ame. rikai imperializmust s azt hangoztatja, hogy Portorico nem gyarmat, hanem ,.új típusa egy szabad államnak" az USA szövetségi rendszerén belül. Munoz Marin kormánya szolgalelkű lakáj módjára támogatta az amerikai imperialisták agresszióját a koreai nép ellen. Az USA külügyminisztériumá­nak megbízásából Fernos Isern — a legarcátlanabb amerikai ügvnök Por­toricóban — ígéretet tett, hogý Ko­rea harctereire 100.000 portoricói ifjút szállít úgyútöltelékül az imperia­listáik számálra. A két lakáj: Munoz Marin és Fernos Isern a kommunista­el'enesség leplébe burkolózva azt a gondolatot melengetik, hogy népünket bekapcsolják a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló amerikai agresszív tervekbe, s ugyanakkor le­mondásra késztessék országunk népét a nemzeti függetlenségért vívott harc­ról. Az imperialista propaganda főképpen a békemozga'.om ellen iránvul. A reak­ciós sajtó rágaiomhadjáratot vezet a portoricói békebizottság ellen. A kor­mány kegyetlenül ü'dözi azokat, akik aláírásokat gvüjtenek a stockholmi fel­hívásra. Sokezer portoricói azonban mégis aláirta már az atombomba be­tiltását szorgalmazó követelést. A háborús hisztériának, a kizsák­mányolásnak és a gyarmati elnyo­másnak légkörében harcolnak né­pünk nemzeti felszabadításának erői, melyeknek élén a Kommunista Párt halad. A Párt azért küzd, hogy az összes népi erőket az imperialistaellenes Nemzeti Felszabadító Frontba egye­sítsd. A békeharc jelszavára épül fel a Párt egész munkája. A cukornádültetvén'yeken, a gyárak­ban és üzemekben a kommunisták a munkásmozgalom egységéért küzde.­nek. A Dolgozók Altalános Egyesülé­sének vezetése alatt (a Latinamerikai Dolgozók Szövetségéhez és a Szak­szervezeti Világszövetséghez tartozó szervezet) száll szembe Portorico munkásosztálya a Taft—Hartley-féle rabszolgatörvénnyel, a gyarmati ki­zsákmányolással, a szakadárokkal és a vállalkozók ügynökeivel: a CIO és az AFL vezetőivel A portoricói Kommunista Párt elő­készületeket tesz arra, hogy részt­vegyen az úgynevezett új alkotmány törvénvbeiktatásá'val kapcsolatos nép­szavazásban, amelyet a jövő »V elején tartanak meg. Mi, kommunisták, azzal, hogy elítéljük ezt az imperialista mes­terkedést, hozzájárulunk egy széles népmozgalom kibontakozásához, amely e gyarmati törvény elvetéséért indult meg. Pártunk intenzív harcot folytat a Portoricóban érvényben lévő válasz­tási törvény demokratizálásáért és ugyanakkor harcol a polgári szabad­ságjogok és az USA kongresszusának fasiszta jellegű törvényhozása által fe­nyegetett demokratikus jogok megvé­déséért. A Portoricci Kommunista Párt szi­lárdan halad az imperialistaellenes harc útján, védelmezni fogja veszélyben­forgó legális működését és a munkás­és paraszttömegekbe vetett teljes hittel mindenkor magasra fogja tartani Lenin—Sztálin zászlaját a Portorico nemzeti felszabadításáért, a világ­békéért, a szocializmus diadaláért ví« vott harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents