Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-15 / 239. szám, vasárnap

'•">ü o.

:. Jiiji 41. (iOl.) ľAHIUS tiEKEEki. NEPi UEMUKRAĽlAEKľ! A Kínai Népköztársaság kikiáltása megkondította a lélekharangot a feudalizmus fölött, amely gúzsbakötötte Kína mérhetetlen mezőgazdasági területeinek óriási fejlődési lehetőségeit. A kínai munkásokkal együtt a kínai parasztok is kiegyenesítették hátukat; a kínai forradalomnak már az első győzel-. mes évében jelentős változások történtek életükben. Egyesek földet kaptak, másoknak — addig is, amíg a földreformot végre nem hajtották — földhaszonbérét és kamatterheit csökkentették. Természetes, hogy a parasztok lelkesen hozzáfogtak a mezőgazdasági termeléshez, amivel elősegítik hazánk iparosítását. A lakosság száma és annak a területnek nagysága, amelyben a földreform végrehajtása folyamatban van, arról tanúskodik, hogy a kínai faluban a szemünk előtt olyan társadalmi átalakulás megy végbe, amelyhez foghatót — méretét tekintve — sem Kína, sem bármely más ország történetében nem találunk. 145 millió paraszt örökre lerázta már magáról a földesúri kizsákmányolás igáját. 3 millió 198 ezer négyzetkilométer, vagyis Franciaország területének öt és félszerese az a terület, ahol a földreform már megvalósult. A földreform 1950—51 telén kerül megvalósításra Közép- és Kelet-Kína nemrég felszabadult vidékein, továbbá Északés Északnyugat-Kína egyes vidékein, ahol most folyik a forradalmi rend megszilárdulása. A parasztság főtömege ezeken a vidékeken már felállította a földkérdés megoldására irányuló követeléseit és már előkészítették e reform végrehajtására alkalmas kádereket. 245 millióra, vagyis az egész falusi lakosságnak 60 százalékára emelkedik azoknak a parasztoknak a száma, akik felszabadították magukat a feudalizmus járma alól. Egész Kína területén 3 év alatt szándékozunk teljesen végrehajtani a földreformot. A földreform tág lehetőséget nvujt a mezőgazdasági vidékek termelési adottságainak kifejlesztésére és a parasztság életének megjavítására. A kis, eldugott Ci Ho Tun falu (San Szi tartomány") példája mutatja, milyen gyökeres változások mennek végbe most a kínai falvakban. E falu lakosai ez év május 15-én a következőket írták Mao Ce-Tungnak, a központi népi kormány elnökének: „A földreform végrehajtásáig a falunkban élő 20 család közül csupán kettő táplálkozott tűrhető módon. Most már valamennyiünknek van földje s a falunak 6500 kilogramm az élelmiszerfölöslege. Termésünk most 50— 100 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt volt. Az igásállatok száma falunkban 18-ról 39-re, a juhok száma pedig 50-ről 120-ra emelkedett". A levél idézi egy Von Zse-Ce nevű paraszt következő szavait: „Családom azelőtt mindig csak zöldséghulladékkal és ocsúval táplálkozott és rongyokban járt. Mindannyiunk számára egyetlen pokrócunk volt csak, noha házunknak csupán szalmából font fala van. Most mindegyikünknek van vattás takarója és meleg téli bekecse. Három új szobát építettünk házunkhoz . .. örök hálával tartozunk vezérünknek, Mao Ce-Tungnak." • „Virágzó éleihez csak a munka vezethet!" A parasztokat mindenütt lelkesedés hatia át. Élénk visszhangot keltett bennük a jelszó: „Virágzó élethez csak a munka vezethet!" A parasztok újabb és újabb módokat talá'nak, hogy fokozzák a mezőgazdasági termelést. Fontos szerepet töltenek be a kölcsönös segítség brigádjai, amelyek a korábban felszabadított területeken már régóta működnek. A mezőgazdasági munkaeszközök és az igásállatok közös használata, valamint a munkaerő észszerű elosztása 25—50 százalékkal emelte a paraszti munka termelékenységét. A parasztok kezdték jobban megművelni a földet és lehetőség nyílott arra is, hogy több trágyát hordjanak ki a szántóföldekre. A kölcsönös segítség brigádjai korszerű mezőgazdasági szerszámokat és gépeket — lovasekéket, aratógépeket, tízsoros vetőgépeket, használnak, amelyeket az állami gyárakban szereznek be mérsékelt áron, részletfizetésre. A parasztok most nemesített vetőmaggal vethetik be földjeiket, amelyet az állami magnemesítő vállalatoktól, vagy saját gabonájukért cserébe, vagy hitelbe szereznek /oe. A jó termés bőségesen visszatéríti a kiadásokat. Vegyük például Ci Ho Tun falut Észak-Kínában. 1947-ben ennek a falunak a parasztsága 45 tonna búzát takarított be, míg a multévi aratás már 130 tonnát eredményezett, ebben az évben pedig előreláthatóan 225 tonna lesz a termés. 1950-ben a nyári aratás 20 millió tonna búzát adott az országnak, vagyis 3 millió 300 ezer tonnával többet, mint a mult évben. Egymagában a búzaterméssel már 65 százalékig teljesítettük tehát a * Irta: Tivn-Kuo • • földművelésügyi minisztérium által kitűzött feladatot, amelynek értelmében ez évben 5 millió tonnával kell növelni a gabonaneműek össztermését. Előzetes adatok szerint a gyapottermés kedvező időjárás esetén 735 ezer tonna lesz ebben az évben, ami az előirányzatot 85.000 tonnával múlja felül. Ez a mennyiség elegendő lesz ahhoz, hogy a kínai textilipar jövőévi gyapotszükségletét fedezzük. Az életviszonyok javulása a falun az iparcikkek fogyasztásának emelkedéséhez vezet. Elősegíti ezt az adók csökkentése is. A parasztság ebben az évben előreláthatóan 9 millió vég textilárut fog vásárolni, az 1948. évi 1,200.000 vég és az 1949. évi 3,200.000 vég helyett. Kél évvel ezelőtt a parasztok már annak is örültek, ha nyári öltözetre durva fehér vásznat sikerült szerezniök. Most megnövekedett a kereslet — különösen az ifjúság részéről — a szebb és jobbminőségű színes szövetek iránt. Szüntelenül emelkedik a parasztság politikai öntudata. Ezt igazolja az országszerte alakuló parasztszövetségek állandó növekedése. E szövetségek taglétszáma Kelet-Kínában és Közép-Kína déli vidékein már jóval felülmúlta a 30 milliót, de tagjaik száma más vidékeken is napról-napra növekszik. A parasztszövetségek fontos szerepet töltenek be a földreform végrehajtásában és a mezőgazdasági termelés fokozásában. Az új földreform-törvény jzleniősége A háborútól a nemzeti gazdaság helyreállításához vezető átmenetként megalkották az új földreformtörvényt. Ez a törvény az ország nagykiterjedésű parasztvidékein 30 esztendőn át folytatott osztályharcnak az eredménye. Épp ezért, ezt a törvényt nem csak a kínai nép, hanem az egész haladó emberiség is történelmi jelentőségű dokumentumnak tekinti. Az új törvény azért figyelemreméltó, mert világosan megjelöli a földreform megvalósításának módszereit. Fontos változásokat ír elő a gazdag parasztsággal szemben követett politika terén, amikor a gazdag parasztok gazdaságainak meghagyását követeli. Ez azokkal a gyökeres változásokkal magyarázható, amelyek az utóbbi három év folyamán az országban végbementek. Több mint két évvel ezelőtt a népi felszabadító hadsereget a Kuomintang-hadsereg ellen vívott háború kötötte le s a győzelem kérdése még nem dőlt el. Egészen természetes, hogy ilyen körülmények között a gazdag parasztok még reménykedtek Csank Kai-Sek uralmának visszaállításában. Síkraszálltak a földesurak mellett és szabotálták a földreform végrehajtását. Másrészt éppen a parasztság széles tömegei viselték a háború fő terhét s e tömegek támogatása nélkül a forradalom győzelme elképzelhetetlen lett volna. Ilyen körülmények között nemcsak igazolt, hanem feltétlenül szükséges politika volt az, hogy a gazdag parasztoktól elkobozták a fölösleges földeket és más vagyontárgyakat s ezt a fölösleget a földnélküli és kevésföldű parasztok között felosztották. A parasztság ezt a segítséget azzal hálálta meg, hogy harcolt a Nagy Kínai Forradalom végső győzelméért. Az országban most gyökeresen megváltozott á helyzet. A győzelmet kivívtuk, a régi reakciós uralommal egyszersmindenkorra végeztünk. A gazdag parasztság viszonya is megváltozott az új rendszerhez. A gazdag parasztok most már látják, hogy nem célszerű a földesurakkal szövetségre lépni és jóindulatú, vagy legalábbis semleges magatartást kezdenek tanúsítani a földesúri földek felszámolásával szemben. A földesurak és a gazdag parasztok Kína egész falusi lakosságának nem egészen 10 százalékát képviselik s e 10 százaléknak fele a gazdag parasztokra esik. A gazdag parasztság elszakítása a földesuraktól jelentős mértékben csökkenti a földreform ellen tanúsított szervezett ellenállás erejét és elősegíti a földreform gyors végrehajtását. Másrészt, a parasztok a háború befejezté/el, az ország kontinentális részében mentesülnek a hadsereg részére végzett különböző kisegítő munkák alól. Csökkentek az adó fejében igénybevett gabonabeszolgáltatások. Sőt, mi több: a kormány most már olyan helyzetben van, hogy hitelekkel is tudja segíteni a parasztságot Miután fölöslegessé vált, hogy a gazdag parasztság fölös földjeit és egyéb vagyonát újra felosszák, az új politika a középparasztság érdekeit is jobban védelmezi. A gazdag és a középparaszt közti különbséget a bérmunka igénybevételének mértéke szerint állapítják meg. E különbség megállapításakor igen napy óvatosságra van szükség, mivel a múltban gyakran előfordult, hogy a középparasztok egy részét gazdagparasztnak minősítették és elvették tőlük földjüík és egyéb vagyontárgyaik feleslegét. Ezért a középparaszt gyakran fé't, nehogy a íöld jobb megművelése és a mezőgazdasági gépek használata következtében gazdagnak m'nősítsék és ezért nem is mutatott nagy igyekezetet arra, hogy fokozza • a mezőgazdasági termelést. Az új politika végetvet ennék a félelemnek, fokozza a parasztság minden rétegében a termelés iránti lelkesedést s ezzel további lendületet ad a mezőgazdaság jelentős fejlődésére számára. Készen vagyunk hazánk és a világbéke megvédésére A kínai paraszt, aki a népi kormánytól szabadságot kapott, minden erejét latbaveti, hogy a nagy erőfeszítések árán kivívott győzelem eredményeit megszilárdítsa és továbbfejlessze. Megszilárdult a munkásosztály és a parasztság szövetsége a munkásosztály vezetése alat't. A kínai paraszt tudatában vari annak, milyen szerepet játszik az új Kína felépítésében és megszilárdításában. Megfogadta, hogy teljes támogatást nyújt a Tibet és Taivan felszabadításáért megvívandó harcban. Az amerikai beavatkozás Taivan szigetén és az északkínai Lao Tung tartományba történt légibetörés hatalmas felháborodást és tiltakozást váltott ki a városokban és az ország mezőgazdasági vidékein. A kínai parasztság kész arra, hogy megvédje hazáját és a világbékét. A parasztok mindenütt lelkesen írják alá a stockholmi békefelhívást. Honan tartományban a felhívásnak — az előzetes jelentések szerint az eddigi 4 millió aláírója közül —, a fele parasztok sorából kerül ki. Sanszi tartományban, ahol a felhívást aláírók száma augusztus végén elérte az 1,992.000-et, 82 százalék a parasztok aláírása. A Muk-' den vidékén összegyűjtött 390.264 aláírásból 70 százalék szintén a parasztok köréből gyűlt össze. A parasztok a következőket mondják: „Minél több aláírást gyűjtünk,' annál nagyobb a biztosítéka annak, hogy munkánk gyümölcseit tartósan megvédjük". Tudják, hogy mivel segíthetik a világbéke ügyét. Csaó Si-Lu, volt szegényparaszt, az egész kínai parasztság érzelmeit fejezte ki, mondván: „Földjeinken mi az egész világ békéjét védelmezzük." lesztési Igazgatóság (a gyarmati kormány ügynökségei közlése szer

:nt Portoricóban 1940-től mostaffáig 350 iparvállalat jutott csődbe. Az iparvállalatoknak, bankoknak, a tengeri- és légi közlekedésnek, valamint a kereskedelemnek nagyrésze közvetlenül, vagy közvetve az amerikai hatalmas monopóliumok uralma alatt áll. Portorico állami- és magánadósságai az Amerikai Egyesült Államokkal szemben óriási méreteket öltöttek. Egyedül az államadósság mintegy 89 millió dollár. Nemrégiben törvény jelent meg egy 18 milliós pótkölcsönről, és a ..Víziutak Igazgatósága" újabb 25 millió dollár értékű kölcsönkötvényeket bocsátott ki. amelyeket a Wall Streeten fognak árusítani. Portorico -államadósságai ezzel az egész nemzeti vagyon értékének egyharmadát fogja elérni. Portorico külkereskedelme teljesen az USA ellenőrzése alatt áll. Az utóbbi tíz év alatt az árubevitel 92 százaléka az USA-ból jött, ugyanakkor a kivitel 96 százaléka az Egyesült Államokba irányult. Portorico bekapcsolása az amerikai vámrendszerbe igen kedvező az amerikai imperializmus számára. Ezenkívül Portorico külkereskedelmi célokra csak amerikai hajókat vehet igénybe, aminek következtében országunkban a tengeri fuvarköltségek világviszonylatban a legmagasabbak, az élelmiszerek pedig 27 százalékkal drágábbak, mint az USA-ban. A külföldi, de különösen az amerikai tőkebefektetések Portoricóban öt év alatt (1942—46) több mint 50 millió dollár profitot hajtottak. Ki lehet számítani, hogy a félévszázados gyarmati kizsákmányolás csupán a gazdasági téren mintegy kétmilliárd dollárjába került népünknek. • Az utóbbi időben az amerikai imperializmus Portoricót a Népi Demokratikus Párt útján igazgatja, amelynek élén Luis Munoz Marin, a sziget jelenlegi kormányzója áll. Ez a párt megtagadta azt a harcot, amelyet azelőtt a nemzeti függetlenségért vívott. Munoz Marin kormánya alázatosan kiszolgálja az amerikai tőke érdekeit. Ez a kormány szakadást idézett elő a munkásmozgalomban, minden erejével bénítani igyekszik a parasztok ellenállását a kizsákmányolással szemben és harcot folytat a nemzeti felszabadító mozgalom ellen. Munoz kormánya fehér.re akarja mosni az ame. rikai imperializmust s azt hangoztatja, hogy Portorico nem gyarmat, hanem ,.új típusa egy szabad államnak" az USA szövetségi rendszerén belül. Munoz Marin kormánya szolgalelkű lakáj módjára támogatta az amerikai imperialisták agresszióját a koreai nép ellen. Az USA külügyminisztériumának megbízásából Fernos Isern — a legarcátlanabb amerikai ügvnök Portoricóban — ígéretet tett, hogý Korea harctereire 100.000 portoricói ifjút szállít úgyútöltelékül az imperialistáik számálra. A két lakáj: Munoz Marin és Fernos Isern a kommunistael'enesség leplébe burkolózva azt a gondolatot melengetik, hogy népünket bekapcsolják a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló amerikai agresszív tervekbe, s ugyanakkor lemondásra késztessék országunk népét a nemzeti függetlenségért vívott harcról. Az imperialista propaganda főképpen a békemozga'.om ellen iránvul. A reakciós sajtó rágaiomhadjáratot vezet a portoricói békebizottság ellen. A kormány kegyetlenül ü'dözi azokat, akik aláírásokat gvüjtenek a stockholmi felhívásra. Sokezer portoricói azonban mégis aláirta már az atombomba betiltását szorgalmazó követelést. A háborús hisztériának, a kizsákmányolásnak és a gyarmati elnyomásnak légkörében harcolnak népünk nemzeti felszabadításának erői, melyeknek élén a Kommunista Párt halad. A Párt azért küzd, hogy az összes népi erőket az imperialistaellenes Nemzeti Felszabadító Frontba egyesítsd. A békeharc jelszavára épül fel a Párt egész munkája. A cukornádültetvén'yeken, a gyárakban és üzemekben a kommunisták a munkásmozgalom egységéért küzde.nek. A Dolgozók Altalános Egyesülésének vezetése alatt (a Latinamerikai Dolgozók Szövetségéhez és a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó szervezet) száll szembe Portorico munkásosztálya a Taft—Hartley-féle rabszolgatörvénnyel, a gyarmati kizsákmányolással, a szakadárokkal és a vállalkozók ügynökeivel: a CIO és az AFL vezetőivel A portoricói Kommunista Párt előkészületeket tesz arra, hogy résztvegyen az úgynevezett új alkotmány törvénvbeiktatásá'val kapcsolatos népszavazásban, amelyet a jövő »V elején tartanak meg. Mi, kommunisták, azzal, hogy elítéljük ezt az imperialista mesterkedést, hozzájárulunk egy széles népmozgalom kibontakozásához, amely e gyarmati törvény elvetéséért indult meg. Pártunk intenzív harcot folytat a Portoricóban érvényben lévő választási törvény demokratizálásáért és ugyanakkor harcol a polgári szabadságjogok és az USA kongresszusának fasiszta jellegű törvényhozása által fenyegetett demokratikus jogok megvédéséért. A Portoricci Kommunista Párt szilárdan halad az imperialistaellenes harc útján, védelmezni fogja veszélybenforgó legális működését és a munkásés paraszttömegekbe vetett teljes hittel mindenkor magasra fogja tartani Lenin—Sztálin zászlaját a Portorico nemzeti felszabadításáért, a világbékéért, a szocializmus diadaláért ví« vott harcban.