Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-15 / 239. szám, vasárnap

4 TARTÓS R E KE ERI, NEP! ÜEMOKRAC1AERT! 1950 október 15. • 41. (101.) A bolgár népi ifjúság hosszantartó állhatatos munkával legyőzte a nép ellenségeinek aknamunkáját és 1947 decemberében a Bolgár Kommunista Párt és Georgi Dimitrov elvtárs személyes irányítása mellett megteremtette az. ifjúsági egységet. Az addig fennállott haladó ifjúsági szervezetek az egységes Népi Ifjúsági Szövetségben egyesültek, amelv Georgi Dimitrov elvtárs halála után a Népi Ifjúság Dimitrovi Szövetsége (N1DSZ) nevét vette fel. Harmadik éve gyarapszik és fejlődik már szilárd és tekintélves ifjúsági szervezetként a több mint 700.000 ifjút és leányt magába tömörítő szövetség. A NIDSZ jellegének meghatározása 'tekintetében ? legutóbbi időkig némi homály volt észlelhetőnem volt Dontosan meghatározva <\ szövetség helye országunk néai de mokratikus rendszereben. A Szövetség Központi Vezetőségének ez év márciusi VIII. Plé numa a Bo'gár Kommunista Párr Központi Vezetőségének 1950 januári teljes ülésén hozott határozat alapján teljes világosságot teremtett ebben a kérdésben. Sztálin elvtársnak a Komszomol szerepéről és feladatairól szóló útmutatása nyomán, a VIII. Plénum kimondotta, hogy a szocialista építés követelményeinek megfelelően országunkban úgy kell építeni és fejleszteni az ifjúsági szövetségét, m:nt az egész dolgozó és haladó bolgár ifjúság tömegszervezetét, amely nem pártjelieerű szervezet, de a Párttal szervesen összefüggő olvan szervezet, amely a Párt mellé zárkózik fel és a Párt irányítása alatt dolgozik. A Népi Ifjúság Dimitrovi Szövetsége a Kommunista Párt tartalékcsapata, amelyből a Párt új erőket meiít sorainak kiegészítéséhez A Szövetség ugyanakkor azt az emelőt jelenti a Párt kezében, amelynek segítségével kiterjeszti befolyását az ifjúság körében. Az Ifjúsági Szövetség útján, s főképpen a Szövetségben dolgozó kommunisták révén a Párt befolyást gyakorol a szervezetlen ifjúságra is. „A Népi Ifjúság Dimitrovi Szövetsége és a Komszomol között nincs és nem is lehet semilyen elvi különbség" — mondotta a Dimitrovi'Szövetség Központi Vezetőségének VIII. Plénumán Vlko Cservenkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetőségének titkára. A Népi Ifjúság Dimitrovi Szövetsége, a Lenini Komszomolhoz Á NÉP! IFJÚSÁG DSMIYROVi SZÖVETSÉGE: A BOLGÁR &OMMUN8STA PÁRT HŰSÉGES SEGÍTŐTÁRSA ÉS HARCOS TARTALÉICCSAPATA hasonlóan, a demokratikus centralizmus elvein épül fel, ideológiája a Kommunista Párt ideológiája: a marxizmus-leninizmus. A Népi Ifjúsáp Dimitrovi Szövetségének legfőbb feladata, hogy segítsen a Kommunista Pártnak megépíteni a szocializmus alapjait az országban és abban, hogy az ifjú nemzedék a szocializmus és a kommunizmus szellemében nevelődjék. Szövetségünk ezen a téren komoly sikereket ért el, különösen azután, hogy 1949-ben (a Lenini-Sztálini Komszomol példáját követve) a politikai neve'.i'munka rendszerében meghonos'totta a tanévet. Az ifjúság politikai nevelésének formái országunkban a következők: politikai tanulókörök, amelyekben a Bolgár Népköztársaság alkotmányát, a Szövetség szervezeti szabályzatát, Sztálin és Dimitrov elvtársak életrajzát, az SZK(b)P és a BKP történetét tanulmányozzák; politikai iskolák; olvasócsoportok, amelyek szépirodalmi műveket olvasnak és vitatnak meg; a helyi aktíva politikai nevelésére szervezett tanfolyamok, amelyeket leginkább nagy gyárakban és nagyobb községekben szerveznek. Az országban egy egyéves és egy hathónapos ifjúsági iskola, 7 háromhónapos és 11 egyhónapos tanfolyam mükpdik. Az ifjúsági aktíva jelentős része egyéni tanulás útján foglalkozik elméleti színvonalának emelésével. A Szövetség tagjai számára nyilvános előadásokat rendezünk, amelyeken szervezeten kívülálló ifjúság is résztvesz. Az 19-19— 1950-es tanévben a Szövetség szervezetein belül 9998 politikai tanulódkor és 7028 olvasócsoport működött, amelyeket 220.506 ifjú és leány látogatott. Ezeket a tanulóköröket és csoportokat a propagandisták 17.000 főnyi serege vezeti. Az Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének VIII. teljes üléséig az ifjú nemzedék nevelése terén több komoly hiányosság mutatkozott. A legnagyobb figyelmet nem a nevelés osztályharcos jellegére összpontosítottuk, nem tanítottuk meg kellőképpen az ifjúságot arra. hogyan kell feltárni a nép ellenségeinek próbálkozásait, nem ébresztettük fel eléggé a gyűlöletet az ifjúságban az osztályellenséggel szemben. Ennek következtében aktívánk számos községben nem tudta felismerni az osztályellenséget a * irta: G(pm faroaor a Bo'gár Népi Ifjúság Dimitrovi Szövetsége Központi Vezetőségének elnöke • * helybeli kulákokban, nem jött rá azok mesterkedéseire. Gyöngén harcoltunk a nacionalizmus, mint főveszély ellen. Az ifjúságnak a hazafiasság és a proletárnemzetköziség szellemében való nevelése terén végzett munkánk nem volt céltudatos és rendszeres. Nem használtunk ki minden lehetőséget a Szovjetunió és a szovjet ifjúság nagy eredményeinek népszerűsítésére, nem tudtuk legyőzni az ifjúságunk egy részében észlelhető kispolgári előítéleteket a fizikai munkával szemben. Komoly hiányosságok mutatkoztak nálunk abban is, hogy az ifjúságot a néphadsereg iránti szeretet szellemében neveljük. A VIII. teljes ülés feltárta ezeket a gyöngeségeket és mulasztásokat, s határozataiban a következőket hangsúlyozta: „... A Népi Ifjúság Dimitrovi Szövetségének különös állhatatossággal és szilárdsággal kell népi ifjúságunkat a szocialista hazaszeretet és a proletár internacionalizmus szellemében, a Haza és a Párt, a hatalmas Szovjetunió, az SZK(b)P és forrón szeretett atyánk és tanítónk: Sztálin elvtárs iránti határtalan szeretet szellemében nevelnie. A Szövetségnek ifjúságunkat a burzsoá-nacionalizmus és annak hordozói: a trajcsokosztovisták elleni engesztelhetetlen gyűlölet szellemében kell nevelnie." A teljes ülés előtérbe hozta a Szövetségnek azt a feladatát, hogy meg kell mutatnia és meg kell magyaráznia ifjú nemzedékünknek az országunk szocialista fejlődésében feltáruló perspektívákat, hogy az ifjúság öntudatába mélyen begyökereződjék az új, szocialista magatartás a munka és a társadalmi tulajdon iránt. Még kitartóbban és szorgalmasabban kell tanulni a Lenini-Sztálini Komszomol ragyogó példájából és gazdag tapasztalataiból. Az ifjú nemzedék kommunista nevelését csak úgy lehet helyesen és maradéktalanul megvalósítani, ha a bolgár ifjúság tevékenyen résztvesz a szocializmus gazdasági és kulturális alapjának megteremtéséért folytatott harcban. A bolgár ifjúság kezemunkája a hainboazi hegyiút, a Dimitrovo— Vo'.uak, a Lovecs—Tróján, a Szaumil—Szilisztra, a Ljaskovec— Zlatarica vasútvonalak, s ifjúságunk kivette a részét az utak, lakóházak, gyárak építéséből. Az Ifjúsági Szövetség, a szovjet komszomol-ifjak példája nyomán, az iparban, a közlekedésben és az építkezéseknél ifjúsági szocialista munkaversenyt szervez a népgazdasági terv végrehajtásáért, a gyárakban ifjúsági és vegyes termelőbrigádokat alakít. Az elmúlt évben az ifjúsági termelőbrigádok száma mintegy 2700 volt, de ezidén számuk jelentősen megnövekedett. A munkásifjúság minden új kezdeményezést felkarol s ezek hatalmas lökést adnak a további sikerek eléréséhez. Az ifjúság megszervezi a saját, kitűnő minőségért küzdő brigádjait és ellenőrző megbízottakat állít. Sok ifjú és leány tér át a többszövőgépes és sokorsós munkamódszerre. Sztálin elvtárs 70-ik születésnapja alkalmából folytatott munkaverseny során a szófiai „Köztársaság"-gyárban négy ifjúsági brigád 7,736.666 levát takarított meg. A fiatal munkások soraiból sok újító és észszerűsítő kerül ki. Ifjúságunk munkáját nagyra értékeli és jutalmazza a népi hatalom. Büszkék vagyunk a gyáraknak és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek azokra az ifjú élmunkásaira, akiket Dimitrov-díjjal jutalmaztak, például: Liliane Dimitrovára, Gica Andrejevára és Pesika Rangelovára, vagy a karlovói járás Bogdán községének és a koteli járás Vezenkovo községének ifjú termelőszövetkezeti tagjaira. A dimitrovi új ifjúság ez. Ennek példáján fogjuk nevelni egész ifjú nemzedékünket. Vlko Cservenkov elvtárs NIDSZ Központi Vezetőségének VIII. Plénumán tartott beszédében a következőket mondotta: ,,A Szövetségnek most az a legsürgősebb feladata, hogy falusi szervezeteit növelje és erősítse. A Szövetség a falusi munkára összpontosítsa figyelmét." Falusi munkánk megjavítása azt jelenti, hogy az Ifjúsági Szövetségnek egyesítenie kell csaknem az egész munkásifjúságot és ki kell terjesztenie befolyását a szegény- és középparaszt-ifjúság többségére is, ifjúsági aktívát ke'.l é!etrel#vn:a a falun, politikailag nevelnie kell őket, hogy ennek az aktívának segítségével valósuljon meg falun a proletár politika. E falusi aktíva nevelésére és kiképzésére tanfolyamokat, szeminá-riumokat, tanulóköröket stb. szerveztünk. Külön terv szerint több népszerű brosúrát és kézikönyvet adtunk ki. A Népi Ifjúság Dimitrovi Szövetsége csakis olymódon gyarapodhat és erősödhet, ha fáradhatatlanul harcolunk mindenfajta szektaszellemű beállítottság lábrakapása ellen és ha nem engedjük érvényesülni az Ifjúsági Szövetség jellegére vonatkozó helytelen nézeteket. Egyes vidéki elvtársak téves következtetést vontak le abból, a Szövetség szerepét illető helyes meghatározásból, hogy az a Kommunista Párt hűséges segítője és tartalékcsapata s ezért szüneteltetni akarják a tagfe'vételt a szervezetbe és hozzá kell fogni sorainak megtisztításához. Helyenként olyan kísérletek is felfelbukkannak, hogy egyszerűen utánozzák a Párt munkaformáit és módszereit. Ez abban a törekvésben mutatkozik meg, hogy be akarják vezetni a tagjelöltséget azok számára, akik a Szövetség soraiba kívánnak lépnj és a belépőkkel szemben csaknem ugyanolyan követelményeket támasztanak, mint a Pártban, stb. Minden erőnkkel harcolni fogunk e helytelen és káros áramlatok ellen. Szövetségünknek — mint a népi ifjúság széleskörű harcos szövetségének — növekednie kell és a Szövetség növekedni is fog. A Szövetség kiszélesítése azonban semmi szín alatt sem jelenti forradalmi éberségünk eltompulását Ellenkezőleg, a forradalmi éberségnek napról-napra erősödnie kell ifjúságunk körében. A nép ellenségeinek, az ifjúság ellenségeinek nincs és nem is lehet helye az ifjúsági szervezetben. Elszántan fogunk harcolni az ellenségnek olyan irányú próbálkozásai ellen, hogy Szövetségünkbe becsempéssze ügynökeit, akik belülről rombolnák a Szövetség egységét. Csakis akkor javíthatunk munkánkon és emelhetjük magasabb színvonalra az Ifjúsági Szövetség szervezési és politikai tömegmunkáját, ha minden fogyatékosságunkat bátran és alkotó módon bírálatnak és önbírálatnak vetjük alá. F ? rí©rif® népének harca a békéért ém a nemzeti felszabadulásért Az USA kormányának nemrég elfogadott törvénye, amely „Portorico népének mégengedi, hogy kidolgozhassa külön alkotmányát", nem más, mini újabb szemfényvesztés. E törvény segítségével az amerikai imperializmus tévútra akarja vezetni a világ közvéleményét, leplezni igyekszik világuralmi törekvéseit és el akarja terelni Portorico népének figyelmét a menekülés egyetlen útjáról: a döntő harcról, amelyet az imperialista elnyomás ellen és a. nemzeti függetlenség kivívásáért kell folytatni. Voltaképen csupán az amerikai kongresszus által 1917-ben elfogadott „Gyarmati Alapokmány" módosításairól vá n szó. Ez az okmány a VEIÓeágban <rz úgynevezett por'.oricoi alkotmány elfogadása után is megmarad alaptörvénynek. A „Gyarmati Alapokmány" érvényben maradása miatt Portorico, miként most, úgy a • Irta: f V*«r .Inrfri'H iqlvsio*. a Portoricoi Konvmunista Párt elnöke * * jövőben sem kerülheti majd e! az amerikai nagyipar pusztító konkurenciáját, amelynek írni a portoricoi piacon minden bahozatali vámtól mentesek. Portoricónak semmi beleszólása sem lesz azoknak az övezeteknek az igazgatásába. ahol az amerikaiak támaszpontokért létesítettek, nem akadályozhatja majd meg újabb területek kisajátítását katonai célokra (mint ahogyan három évvel ezelőtt Vieques szigetével tórtérrt), nem lesz képes megakadályozni a purtoricóiak kötelező szolgá1 tát az USA hadseregében. Az amerikai szövetségi törvényeket Porloricóban kizárólag az amerikai kor mány külön döntése alapján fogják alkalmazni, amely p>éldául, ráerőszakolja országunkra a Taft—Hartley-féle rabszolgaiörvényt. Portorico kormányzója a jövőben is csak az amerikai hatalom főtisztviselője lesz; a törvényhozó kamarák ugyanúgy, mint most, a jövőben is csak olyan törvényeket hozhatnak, amelyek nem sértik az USA érdekeit; az USA bíróságainak, ugyanúgy, mint ezelőtt, joguk lesz a portoricoi legfelső bíróság döntéseit megsemmisíteni, sőt hatályon kívül helyezhetnek bármely olvan törvényt, vagv törvénycikkelyt, amelyet a gyarmat törvényhozó testülete alkotott. Az USA kormányának joga lesz — a portoricóiak megkérdezése nélkül — módosítani, vagv érvényteleníteni a Portorico kormányzásáról szóló törvényt. így hát mindaddig, amíg a „Gyarmali Alapokmány" pontjai érvényben vannak — elnevezésétől függetlenül — Portorico továbbra is sz Amerik-'í Egyesült Államok gyarmata marad. Portorico, az Amerikai Egyesült Államok számára extraprofitforrást, kiviteli monopólpiacot, elsőrendű ka. tonai tengeri és légi támaszpontot jelent; az amerikai imperiaii&la uralom támaszpontja, a Karaib-tenger övezetében, va'amint a Latin-Amerika és Afrika közötti közlekedési vonalaknak legfontosabb csomópontja. • Portorico szigetét az amerikai csapatok 1898b c-n azzal az ürüggyel foglalták el, hogy felszabadítják a span

v°l gyarmati elnyomás alól. Az itt kövelkező néhány adat világosan megmutatja, milyen helyzetbe került országunk az amerikai gyarmati uralom félévszázada után. 1942-ben a 2,200.000 lakosú országban 300.000 olyan, család volt (Portorico lakosságának 86 százaléka), amelynek jövedelme nem haladta meg az évi 341 dollárt, viszont a tőkések a hivatalos amerikai adatok szerint profit, kamat és járadék formájában az egész nemzeti jövedelemnek átlagosan 43 százalékát kapják. Portorico munkásosztálya örökösen küszködik a munkanélküliséggel. 1949 decemberében a munkanélküliek szám-i 330.000-re eme.kedett az országban, ami az összes munkaerőknek több mint 40 százaléka^ — Az alacsony bér és a krónikus munkanélküliség általános nyomort, betegségeket, hiányos táplálkozást, írástudatlanságot és a bűnözés növekedését vonja maga után. Portorico lakosságának háromnegyed része rongyokba n jár, sorait betegség és éhség tizedeli. Ugyana-kkor tízezer család (a lakosság három száz-.!éka) az egész nemzeti jövedelemnek 30 százalékát élvezi! És e nagyburzsoázia között 68 olyan családot találunk, melyeknek mindegyike 50.000 dollárt meghaladó évi jövedelmet húz. Gazdaságunk helyzete tragikus. A cukorgyártás 1937 óta állandóan pangásban van. A kávétermelés 1920-ban még 44 millió font volt. 1948—49-ben alig érte el a 22 millió fontot. A dohánytermelés az 1926-os 50 millió fóntró] 1948—49-ben 27 millió fontra csökkent. A rumgyártás az 1943. évi 10 millió 700 ezer gallonról 1948—49ben 2 millió 100 ezer gallonra eseti vissza. Az imperialista konktirrencía tönkreteszi nemzeli iparunkat. Az Iparíej.