Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-12 / 210. szám, kedd

f if S70 1950, szeptember 12 ra fiatal munkáskádereket megnyer­ni bizony nehéz feladat volt. És mé­gis sikerült ennek a teljesítése. Ezt bizonyítja az, hogy az idén a bányá­szatban már tizenkétezer tan 0ncunk lesz. Ez azért sikerült, mert minden­ki segített. A Nemzeti Arcvonal szer­vezetei, a népi közigazgatás, a tani­tók és mások. Most azonban a bá­nyásztanoncokről jói kell gondoskod­na hogy a toborzás szép eredmé­nyét el ne tékozoljuk És azt gondo­lom igen jó 'lenne, hogyha hasonló törekvést fordítanánk a nehézipar többj ágazatai állandó munkásainak toborzására, és így gyorsabban ol­danánk meg a brigádosok problémá­ját is. Egészbenvéve elvtársak és elvtárs­nök tehát azt mondhatjuk, h 0gy va­lóban gyorsabban és bátrabban ha­ladtunk iparunk átépítése felé a sz a­c aüzmus felé vezető út 0n. De ezzel kapcsolatban azt is meg kell rögtön mondani, hogy törekvésünkben nem lanyhulhatunk, nem szabad lanyhul­nunk. Nem lanyhulhatunk és nem szabad lanyhulnunk, ha továbbra is teljesí­teni akarjuk ötéves tervünket és an­nak fokozottabb feladatait. Nem lanyhulhatunk és nem szabad lanyhulnunk, ha azt akarjuk, hogy ő építőinek! népünk életszínvonala folytonosan emelkedjék Nem lanyhulhatunk és nem sza­bad 'lanyhulnunk, ha tovább akarjuk növelni a béke erőit a világon és újabb ^csapásokat akarunk mérni a háborús uszítókra. Munkakötelezett­ségeink tehát nemcsak magunkkal szemben, népünkkel szemben vállalt kötelezettségek, hanem a hős korea néppel és a béke minden harc­0saval a szabadságért küzdő minden harcos­sal szemben az egész" világon. Elvtársak és elv társnők, ez azt je­lenti hogy a mi feladatunk nem csak az, h. 0gy ne lanyhuljunk .ha­nem tovább emeljük a termelést, to­vább és még bátrabban fejlesszük a szocialista munkaversenyt és az él­munkásmozgalmat, tovább és még észszerűbben tökéletesítsük a mun­kamódszereket. Ez a kötelesség annál komolyabb nálatok, osztravai bányászok nál és kohómunkásoknái és minden osztra­va; dolgozónál mert .tt Osztraván építjük gazdaságunk élbástyáját a szocializmusért folytatott küzdelem élbástyáját, tehát a békefr 0nt egyik legfontosabb bástyáját is. Ezért tovább és bátrabban előre osztravai dolgozók! Sok, sok sikert Osztrava kiépítéséhez és tisztelet az Bacílek elvtárs, a Megbízottak Testületének elnöke a banská-štievnicei ipyasLupon K. Bacílek, a Megbízottak Testüle­tének elnöke, a Selmecbányái Bányász­nap alkalmából beszédet mondott, amelyben értékelte a bányászok mun­káját. „Népi demokratikus rendszerünk minden igyekezetével azon van — mondotta, —, hogy a bányászokat az őket megillető helyre állítsák, amely megfelel munkájuk nagy jelentőségé­nek. Kormányunknak ezt az igyekeze­tét megértették maguk a bányászok is. A köztársasági elnökhöz és Široký elvtárshoz intézett leveleikben a bá­nyászok kötelezik magukat, hogy emelik munkájuk termelékenységét és fokozatosan javítják az egyes tervek teljesítését is. A köztársaság elnökének zászlajáért folytatott versenyben ki­tűntek ércbányáink is, amelyek a jú­liusi értékelésben az első helyre, az egész évi értékelésben a kilencedik helyre keriiitek. A köztársaság elnö­kének zászlajáért folytatott verseny hozzájárult a szocialista munkaver­seny és az élmunkásmozgalom megnő­titka ragy és legyőzhetetlen ere 4e — moítcLiia S. Tá M a rozsnyói ^ányászünnepen nép Rozsnyó bányavidékének népe va­sárnap ünnepi öltözetben gyűlt ösz­eze a város főterén, hogy a Bányász­napot méltóan megünnepelje. A rozs­nyói Bányásznapon részi vet t Ing. S. Takiáč iparügyi megbízott, Savel és Gombos elvtársak, a SzKP kerületi bizottsága részéről, a Báriyalgazga­tóság kiküldetésében pedig Kovács elvtárs. Takáč elvtárs iparügyi megbízott ünnepi beszédének bevezető részében hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia va­lamennyi dolgozója tisztelettel, sze­rettei és büszkeséggel tekint a bá­nyászokra. Ez a nap a bányászok, a bányászanyák és feleségek és a bá­nyászfiatalság nagy és raéltósiágtel­jes ünnepe, de ünnepe az egész dol­gozó népnek is. Nemrég még szomo­rú volt a bányász sorsa, a kapitaliz­mus bűnös mesterkedése következté­ben nyomor, éhség és kétségbeesés volt az osztályrésze. 1945 után a dol­gozó nép kezébe vehette sorsának irányításlát és kezébe vette az ország minden gazdaságát. A múltban a dolgozó nép hősi harcot kellett, hogy folytasson, hogy életét elviselhetővé tegye. A felszabadulás után a dol­gozó nép hazájában a maga gazdá­ja lett és bizonyítékiát szolgáltatja annak, hogy ezerszerte jobban tudja vezetni az ország ügyeit, *int a ka­pitalisták tették 1945 után rögCön nekilátott a rombadöntött hidak fel­építéséhez és egyéb rekonstrukciós munkákhoz. Megindítja harcát és küzdelmét a jobb ellátás biztosításá­ért, a reakció legyőzéséért. 1948 feb­ruárjában győzelmünk a kapitaliz­mus fölött biztosítja utunkat a szo­cializmus felé. Takáč megbízott elvtárs ezután így folytatta beszédét: — Kinek köszönhetjük sikerünket? Elsősorban is a Pártnak, a Csehszlo­vákiai Kommunista P: rínak s or­szágunk, a Párt élén álló első dolgo­zójának. az ország első bányászának, Kisment Gottwaldnak. (Klement Gottwald nevének említésekor az ünnepségen egyebegyűlt bányászok, a bányászifjúság és a közönség hosz­szantartó tapssal, lelkesen ünnepli Köztársaságunk elnökét.) A kommu­nisták hatalmas fegyverrel rendel­keznek, amelyet senki sem tud ki­csavarni kezükből, a marxi-lenini ta­nítással és ezért tudják megbízható és biztos kézzel vezetni hazánkat. — örömmel állapítjuk meg azokat a tüneményes sikereket, amelyeket a felszabadulás óta elértünk — foly­tatta ezután beszédét Takáí elvtárs. — Szlovákiából szemünk előtt bol­dog, gazdag ország keletkezett, amit legnagyobb ellenségünk sem tagad­hat. Hogy e sikerek titka miben rej­lik? A dolgozó nép nagy és legyőz­hetetlen erejében, a dolgozó nép rendíthetetlen és megbonthatatlan egységében. Ezt a tényt ki kell hang­súlyozni, de ugyanakkor ki kell hang­súlyozni az;t is, mire törekedett a ka pitallzmus, — arra, hogy a munkást a földműves, a földművest a munkiás, az értelmiségit a munkás ellen uszít­sa, igyekezett bebizonyítani, hogy életérdekük ellentétes, gyűlöletet vit­tek a nép közé, a burzsoázia egymás ellen uszította a csehet, a szlovákot, a magyart, hogy a cseh, szlovák és magyar urak jobban élhessenek, mi­alatt a cseh. szlovák és magyar mun­kás és paraszt egyforma elnyomatás­ban sínylődött. — Ma a dolgozó nép nagy tömegei a Csehszlovákiai Kommunista Párt vezetése alatt egy tömbbe csoporto­sulnak és biztosítják az előrehala­dást. Alapjaiban változtatjuk meg népi demokratikus köztársaságunkat, szeretett hazánkat és Szlovákiát. Hogy miért sikerül ez a nagy mun­kánk? Mert hazánk minden dolgo­zójának egy és ugyanaz az érdeke. Munkásnak, földművesnek, értelmi­séginek, csehnek, szlováknak, ma­gyarnak. Mert a Csehszlovákiai Kom­munista Párt az építés útján az ösz­szes alkotó erőket mozgósítja. A munka nálunk hősiesség, becsület és dicsőség. Ugyanakkor dolgozóink tu­datosítják, hogy a legfontosabb a tervteljesítés, a legfontosabb azért, mert ezzel biztosítjuk azt, hogy job­ban élhessünk, hogy Köztársaságunk­ból, a népi demokratikus Csehszlová­kiából és Szlovákiából boldog orszá­got építsünk, hogy biztosítsuk a ma­gasabb életszínvonalat, az iskolákat, üdülőket. Végül beszédének befejező részé­ben Takáč elvtárs iparügyi megbí­zott Zápctoeký miniszterelnök oszt­ravai beszédének azt a részét idéz­te, amelyben a kormány elnök elv­társ a mutatkozó hibák kiküszöbölé­sére hívta fel a bányászokat. Idézte továbbá az osztravai bányászok igé­rebét, amelyet Csehszlovákia vala­mennyi bányásza nevében tettek. En­nek kapcsán négy pontba szögezte le azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása vár a bányászokra. 1. A Szovjetúnió ragyogó példája alapján elmélyíteni a szocialista versenyt, az élmunkás- és újítómozgalmat,* hogy ezeknek segítségével a termelést gaz­daságossá emeljük. 2. A szovjet pél­da alapján nehéziparunk mindent elkövet, hogy gépek segítségével a bányászokat megkíméljük és felsza­badítsuk a nehéz munkától. 3. A bá­ny'ásztechnikusoknak fokozottabb módon kell segíteniök a bányászok­nak a munkafeltételek megjavításán, végül, mint a legfontosabb pontot, az utánpótlásról való gondoskodást hangsúlyozta Takáč megbízott. Gon­doskodnunk kell azokról, akik a Itá­ny-1 akcióhoz csatlakoztak. Segíte­nünk. nevelnünk kell őket, hogy szak­mai és erkölcsi szempontból kiváló dolgozók, valóban szocialista szem­léletű bányászok legyenek. Takáč megbízott beszéde után Sa­vel elvtárs emelkedett szóíásra. A Szlovákiái Kommunista Párt kassai bizottsága nevében üdvözölte a Bá­nyásznapon' megjelent elvtársakat­Az ünnepség kicsúcsosodása a rozs­nyóvidéki bányák kötelezettségválla­lásainak ismertetése volt. vekedéséhez az egész köztársaságban. Ez év januárjában bányáinkban 6197 bányász Veti részt a munkaver­senyben, akiknek a száma júliusban 8757-re emelkedett. Az új normák je­lentősen fokozták a munkások tejesít­ményeit is. 1947-ben Banská Stiavnicán a fejtőteljesítmény átlagosan 115 ki­logramm volt óránként, 1950 májusá­ban az átlag már 310.5 kilogramm volt. A bányászok sikeres munkájában nagy jelentősége van az ellentervezés­nek is. A közvetítő tervezés keretében számos bányász egyénileg vagy kol­lektíve kötelezettségeket vállalt, ame­lyeket a jövő évi bányásznapig kell teljesíteniük. Örvendetes tény, hogy a munkások mellett a műszaki dolgozók is szocialista kötelezettségeket vállal­nak. A dolgozók minden kötelezettség­vállalása — mondotta továbbá Bacílek elvtárs — nemcsak az egyén érdekét van hivatva szolgálni, hanem kell, hogy a munkatermelékenység általá­nos fokozását szolgálja. Á bányászat iparunk legfontosabb ágazata. A szén- vagy fémkitermelés csökkenése rögtön visszatükröződik egész ipa­runkban. Iparunk napról-napra növe­kedik, 1949 végén ipari termelésünk már túlhaladta a háború előtti termelés két és félszeresét. Akarjuk, hogy Szlovákiában jólét legyen és ehhez szükséges, hogy kihasználjuk az ösz­szer természeti adottságokat. A bányá­szat feladata az, hogy az iparnak any­nyi szenet és fémet adjon, amennyire annnk szüksége van. BacMek elvtárs ezután rámutatott a kormány nagyjelentőségű intézke­désére amellyel biztosította a bányá­szok számára a hüségpótlékokat és összehasonlította a bányászok helyze­tét és általában a dolgozók életszín­vonalát a kapitalista rendszer alatt a múltban a dolgozók mai életszínvo­nalával. Az életszínvonal emelkedé­séről beszélnek az élelmiszerfogyasz­tás számadatai is. Csak a búzaliszt­fogyasztást véve alapul az egy la­kosra eső .lisztfogyasztás 1936-tal szemben 53.5% -kai emelkedett. Az életszínvonal emeléséhez nagyban hozzájárul falusi dolgozóinknak mind nagyobb öntudatossága is, akik beszolgáltatási kötelezettségeik pél­dás teljesítésévei biztosítják a dol­gozók élelmiszerekkel való ellátását. Beszéde befejező részében Bacílek megbízott foglalkozott a koreai bé­kés lakosság eJlen intézett aljas ame­rikai támadással s rámutatott arra a mélységes felháborodásra, amelyet az imperialistáknak ez az újabb há­borús tette idézett elő a dolgozók kö­rében. »Nálunk a Csehszlovák Köz­társaságban szorgalmas épitő mun­kával a békéért harcolunk. mon­dotta végezetül Becílek elvtárs. — Tudatában vagyunk a fogyatékos­ságoknak és igyekszünk kiküszöböl­ni őket. Nagy cél Jebeg előttünk: a szocializmus felépítése országunk­ban, ami valamennyi dolgozó boldo­gabb és jobb életét jelenti. Lépésrő;­•lépésre a terv feladatait hűségesen teljesítve közeledünk ehhez a célhoz. Meg vagyunk győződve arról, hogy a békét megvédjük a szocializmust felépítjük idősebb testvérünkre, a nagy Szovjetúnióra s 'az egész vi­lág dolgozóira és népi demokráciára támaszkodva*. A JakHHs u-Mria syeite el a köztársaság elnökének zászlaját Beszélgetés a győztes bányászokkal (H. L.) Szombaton délelőtt ünne­pélyesen kiosztották a „Haladás" tár­na bányászainak a hüségpótlékot. Természetes is, hogy nagy ünnepsé­get tartottak, hiszen ez a tárna nyer­te el a köztársaság elnökének ván­dorzászlaját, ez a tárna bizonyult a legjobbnak valamennyi csehszlová­kiai tárnák közt és bányászai állan­dóan magasan túllépték a normá­kat. Erban miniszter elvtárs jelenlé­tében a bányászok egyévi munká­ját értékelték itt a hűségpótlékok ki­osztásával. Az ünnepségen a szovjet bányászküldöttség egyik tagja, Szub­botin elvtárs is megjelent és szívé­lyes szavakkal üdvözölte a „Hala­dás"" tárna hőseit. Az ünnepség után alkalmunk nyí­lott elbeszélgetni a ,.Haladás" tárna munkahőseivel, köztük a legjobbak­Handlová így ünnepelt (»• p -j A legtöbben, az ifjak és az idősebbek is egyenruhában sorakoz­tak. fel Handlova főterén. Asszonyok, pionírok, kékinges CsISz tagok, hi­vat-l lokok s a közeli f?lvak földmunkásai is eljöttek a Bányásznap meg­ünneclísére. Majd megérkeztek a hivatalos vendégek is. Štefan Bašťovan­ský, "a SzKP főtitkára, dr. D. Okáli belügyi megbízott, dr. Bránik megbízott, a Szlovákiai Tervhivatal elnöke, V. G. V sotin elvtárs, a Szovjetúnió bra­tislavai konzuihelyettese. A. Míluláš elvtárs, a Bányászalk?Imazottak Szö­vetségének szervezési titkára, a szakszervezet és a bányák kikiildötlei fog­laltak hrlyet a díszemelvényen. A vendégek között voltak a baráti Magyar­ország kiküldöttei, Havran István, a Magyar Bányászszövetség főtitkára, Varga Barnabás, a legkiválóbb magyar sztahanovista bányász és Józsa István bányász, kultúrelőadó is. A himnuszok után Št. Bašťovanský elvtárs, az SzKP főtitkára tartotta meg ünnepi beszédét. Utána V. G. Vi­sotin szovjet konzulhelyettes elvtárs szólalt fel, aki ismertette a szovjet­bányászok életét és munkáját, a szta­hanovista mozgalom fejlődését s a vi­lág békéjének megvédéséért vívott harcukat, melyből a bányászok becsü­letesen elvégzett munkával veszik kl részüket. Majd Havran István elvtárs, a ma­gyarországi bányászok harcos üzene­tét tolmácsolta a handlovai dolgozók­nak. Havran rámutatott arra, hogy mindkét népet a Szovjetúnió és kato­nái szabadították fel s szovjet dolgo­zók nemcsak megnyitották előttünk a szabad fejlődés útját, hanem példaké­pül is szolgálnak nekünk az új szocia­ista munkamódszerek bevezetésében. Amíg Korea népe fegyverrel a kezé­ben küzd szabadságáért, mi a munka­frontján küzdünk a béke megvédésé­ért. — Vegyük át a szovjet dolgozók gazdag tapasztalatait és tanuljunk egymástól, hogy jobb munkát végez­hessünk. — fejezte be beszédét Hav­ran elvtárs. A Bányászszövetség és a szakszer­vezet kiküldötteinek felszólalása után dr. j. Bránik megbízott - elvtárs átadta szénbányáink legkiválóbb munkásai­nak a kitüntetéseket. A „Szocialista munka úttörője" kitüntetés első foko­zatával Osztravában K. Gottwald elv­társ, köztársasági elnök tüntette ki a legjobb handlovai bányászt, Misik Jó­zsef elvtársat. A második fokozatot most tizen érdemelték ki: Čižík József, Grúber József (162.2 százalékkal), Benkó János, (Nováky, 163.2 száza­lékkal, Mihal Géza (155 5 százalékkal), Wohland Pál (146.1 százalékkal), Daub­ner Vince : 142 százalékkal), Saniga István (Pótor. 132.6 százalékkal!, Kol­lár József főfelőr (125 százalékkal) és Kovács János a nováky-i bánya mér­nöke 125 százalékkal. A harmadik to­kozatot harminc bányász kapta, köz­tük a legjobbak Laucsik István 146.7, Bale j Ignác 143.28 és Gruber Ferenc 142 százalékkal. A kitüntetett élmunkások nevében Grúber József mondott köszönetet és Ígéretet tett, hogy a bányászok to­vábbra is a jobb munkamódszerek al­kalmazásával a terv túlteljesítésért fognak küzdeni. Az ünnepség alkalmával kitüntették még a szocialista rnurikaversenyben a legjobb eredményt felmutató körzetet és munkacsoportokat is. A szakszerve­zet vándorzászlaját a Déli-bánya nyerte el, az egyes munkahelyeken' pedig a következő csoportok lettek a magasabbfokú munkaverseny győzte­sei. A fejtésben: a keleti bányákban dolgozó 21-es számú Daubner elvtárs vezette munkacsoport, az előkészítő munkában a nováky-i bányában dolgo­zó Kacsenák elvtárs 20-as számú cso­portja, a feltárásban pedig a Neuschel elvtárs 652. számú csoportja, lett az első. Ezután Stericel elvtárs, a handlovai bánya igazgatója rövid felszólalás után bányalámpákkal ajándékozta meg a megjelent hivatalos vendége­ket. Utána a bányásziskolát látogató 24 bányásztanoncnak adták át a bizo­nyítványt és könyvjutalomban is ré­szesítették őket. Majdek József ifjúbányász mon­dott ezért köszönetet s többek között beszédében kiemelte: — Tudatában vagyunk annak, hogy a munkásosztály bizalommal van irán­tunk. Mi. ifjú szövetségi tagok, akik a marxi-lenini szellemben nevelődünk, tudjuk, hogy az elöltünk álló feladatok nehezek, de jó szervezéssel és új mun­kamódszerekkel célkitűzéseinket nem­csak teljesítjük, de magasan túl is ha­ladjuk! Az ünnepség után Bašťovanský elvtárs, az SzKP főtitkára szívélyesen elbeszélgetett a kitüntetett bányászok­kal és bányásztanoncokkal. kai, Brachaesek elvtárssal, az egyé-­ni verseny győztesével és Kubina elv­társsal, aki a második helyet érte el. Brachacsek elvtlárs szószerint így mon­dotta, hogy „a mai napon 50.000 ko­rona üti a markát", mert egész éven át a legnagyobb szorgalommal és erőfeszítéssel dolgozott, hogy ne ma­radjon szégyenben a tárna. Kubiná elvtárs teljesítménye nem volt egy­forma, a betegsége akadályozta mun­kájában és így hűségpótléka csak 27 000 koronát tesz ki. Egy másik ki­tüntetett, Cabak Károly elvtárs, büsz­ke mosollyal veszi át a díszoklevelet és a 30.000 koronát, amely családja életszínvonalát fogja emelni. Bilkó Károly valósággal könnyezik, ami­kor kifizetik neki a 26.000 korcna hűségpótlékát és a pártbizottság el­nöke megszorítja a kezét. A munka hősei ők, akik maradandó érdemeket szereztek a szocializmus építésében hazánkban és a béke megerősítésében az egész vil'ágon. Kubina elvtárs meghatva mondja nekünk, hogy ami­kor Szubbotln elvtárs beszélt, szavait ugyan nem értette teljesen, hiszen nem tud jól oroszul, de mégis min­den szava „az én bensőmből is jött, hiszen ő is bányász és még hozzá szovjet bányász, akiknek életünket, szabadságunkat és jólétünket kö­szönhetjük." így beszélnek a „Haladás" tárna hősei, akik majdnem sziáZezer tonna szénnel adtak többet az országnak, mint amennyit a terv előírt és így méltók lettek az első bányász, Gott­wald elvtárs zászlajára." Az ünnepség után ellátogattunk a Soikol-szervezet épületébe, ahol az áruk tömege Várra a vásárlókat. A legnagyobb érdeklődés a textil-áruk helyiségeben mutatkozott, ahol ren­geteg szövetfélét vásároltak. Balan Erzsébet 10.000 koronáért vásárolt téli ruhaneműt, férjének, magának és gyermekeinek. Az órák urán is igen nagy érdeklődés mutatkozott, a Pobeda és Zvezda gyártmányú szov­jet férfi és női karóráknak kitűnő keletjük volt- * Amint értesülünk, a „Haladás" tárna elvtársai körülbelül háromne­gyed millió korona értékű árut vá­sroltak a koradélutáni órlkban. Az elvtársak megérdemlik ezt, megérdemlik a hüségpótlékot, a kor­mány és a Párt gondoskodását, mert a „Haladás" és a „Mélység" és a többi tárnák többtermelésével gyor­sabban épül az ország, a szocializ­mus, Csehszlovákia boldog jövője. A hűségpótlék a bányászhűség jutal­ma, a legnehezebb emberi munka ju­talmazása és bányászaink Gottwald elvtársnak írott üzenetükben megfo­gadták, hogy a jövő évben még na­gyobb lelkesedéssel járulnak hozaá az ország védelméhez, a Sztálin elv­társ vezette béketábor megerősítési­hez. k

Next

/
Thumbnails
Contents