Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)
1950-09-12 / 210. szám, kedd
Világ proletárjai egyesüljetek! • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 szeptember 12, kedd 2 Kčs A csehszlovákiai bányászok fogadalma Klement Gottwald elvtársnak: Becsületbeli feladatunk tudatában, J amelyet a szocializmus és a jobb jövő j építésében betöltünk, kötelezzük j magunkat, hogy teljesítményeinket \ emeljük és a kapitalista termelékenyl séget túlhaladjuk. III. évfolyam, 210. szám A köztársaság elnöke a karvini Bányásznapon A nehézipar felépítése szocialista építésünk és életszínvonalunk emelkedésének biztosítéka A köztársaság dolgozó népe a Bányászok napján kifejezte háláját és köszönetét a legnehezebb munka hőseinek A bányászok napját — egész dolgozó népünk ünnepét, a Köztársaság minden részében örömteli hangulatban ülték meg. A bányászok ünnepüket elért sikereik és új munkakötelezettségeik büszke jelentésével köszöntötték. A dolgozók tízezrei fejezték ki az ünnepségeken tiszteletüket és megbecsülésüket a hősi bányászmunka iránt. Osztravában és Rozsnyón, Handlován, Rudnabányán vagy a szokoIovi bányavidéken, mindenütt a bányászok tízezrei és a dolgozó nép százezres tömegei töltötték meg az ünnepségek színterét. Korvinban, Osztrava mellett a Nejedlý elvtársról elnevezett parkban jött össze a Köztársaság szívének, az Osztrava-KcKvin-i medencének dolgozó népe. 250.000 ember töltötte meg a hatalmas természeti arénát, hogy szive minden szeretetével köszöntse azt az embert, aki annyit tett a bányászok ügyéért, Klement Goitwald elvtársat. Az osztravai bányavidék elnyerte a legmagasabb kitüntetést, a Köztársaság elnökének vándorzászlaját. Ezért Osztrava bányászai jogos büszkeséggel jelentették a Köztársaság elnökének e!sö sikereiket, amelyeket az új Osztrava felépítésében értek el. Vasárnap délu án pontosan háromnegyed kettőkor hangzottak iel az elnök köze'ed'ét jelző harsonák, de hangjuk csakhamar elveszett a lelkes tömegek egetverő, fonó köszöntésében: Éljen Gottwald elvtársi Üdvözlégy Gottwald elvtárs! Amikor a vihar kissé lecsendesült, a kerület titkárának megnyitó szavai után, amelyekkel üdvözölte a vendégeket, a kormány tagjait, a külföldi képviseletek diplomatáit, a szovjet bányászküldöttséget és az Osztrava—Karvin-i medence dolgozó népét, a Köztársaság elnöke átadta a vándorzászlót az osztravai medence legjobb bányájának, a „Haladás" tárnának, majd a sztálingrádi munkások zászlaját a második legjobb tárnának, a „Gottwald elnök bánya" bányászainak. A szovjet bányászok üdvözletét Barabanov elvtárs, a Szovjetúnió bányászati miniszterének helyettese hozta. Beszéde alatt a tömeg a Szovjetúnió és Csehszlovákia népe örök barátsága mellett tett hitet és lelkesen ünnepelte az összes dolgozók nagy mesterét, Sztálin elvtársat. Zápotocký elvtárs emelkedett szólásra ezután és beszédében kiemelte az osztravai győzelem nagy eredményeit és fogyatékosságait is. Zápotocký elvtárs beszéde után a tömeg szűnni nem akaró éljenzése között lépett a szónoki emelvényre a Köztársaság elnöke, hogy elmondja az egész ország bányászaihoz intézett ünnepi beszédét, amelyet az alábbiakban teljes egészében közlünk. Az ünnepség első része a Munka dalának eléneklésével ért véget, majd az elnök jelenlétében megkezdődött a kultúrműsor. Osztrava örömünnepe az egész ország örömünnepe, a bányászok országépítési sikereinek nagy seregszemléje volt. elvtárs szzm: Elvtársak és elvtársnök, kedves barátaim ! ' Ma ünneplik bányászaink másodszor ünnepnapjukat,, a Bányásznapot. Velük együtt ünnepel többi dolgozó népünk is, hogy kifejezze nekik elismerését, háláját becsületes és hősi munkájukért. Ezért engedjétek meg, hogy legelőször nektek, osztravai bányaszoknak és más bányavidékek bányászainak is szerencsét kívánjak ünnepnaptok alkalmával és köszönetet mondjak azokért a munkaeredményekért, melyeket a Bányásznapig elértetek. Jó eredmények ezek. A termelési tervet az év elejétől augusztus végéig a feketeszén kitermelésben 104.5%-ra, a többlettervet 98.7%-ra, a barnaszén kitermelésében a tervet 105 %-ra. a többlettervet 101.8%-ra, az érctermelésben a tervet 104.1%-ra teljesítettétek. Igen fontos az, hogy az idén tudtátok teljesíteni és a nyári hónapokban túltejesíteni a tervet. Ez jelentős mértékben annak a következménye, hogy az idén sokkal szélesebb méretekben és mélyebben fejlődött ki a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom, mint azelőtt és l}ogy a jutalomzászlóárt folytatott munkaversenyben az idén az összes bányászoknak több mint a fele résztvett. Jőkivánataimat fejezem ki az osztravai bányászvidék bányászainak azért is, hogy á „Haladás" bányával az élükön az idén újra megnyerték a jutalomzászlót és a többi bányavidékeknek is kifejezem jőkivánataimat amelyek ebben a küzdelemben élenjáró helyet foglaltak el. Amint látjuk, elvtársak és elvtársnök, a bányászmunka áttekintése a Bányásznap' alkalmával megmutatja nekünk azt, hogy a széntermelésben további lépést tettünk előre. Ugyanakkor azonban ez az áttekintés bennünket a termelés további javítására ösztönöz és az eddigi hiányok kiküszöbölésére. Bizonyára a hüségpótlék is, amit az idén először fizettek ki, legérdemesebb bányászaink ezreinek ösztönzés és lelkesítő dolog. És azt hiszem, hogy mindig elég olyan dolog adódik, amit javítani kell vagy ki kell küszöbölni, hogy a bányászmunka termelékenysége' emelkedjen és a termelési költségek csökkenienek. Például semmiképpen sem örvendetes az, hogy a kitermelt szén jelentős százalékát vasárnapi és ünnepnapi műszakkal nyerték, tehát túlórában végzett munkával és azzal, amit „rohammunkának" neveznek. Ezt alaposan fontolóra kell majd venni. Meg vagyok győződve arról, hogy nem kellene dolgozni vasárnap és ünnepnap, ha bányászaink a mesterekkel és a technikusokkal együtt megtanulnák a munkaidő jobb kihasználását, a munka jobb megszervezését, 3. technikai berendezés és gépék és az új kiteremlési módszerek felhasználását. Tehát ebben az irányban most minden^ erőnket meg kell feszíteni és ki kell fejleszteni a versenyt. Ezzel biztosítjuk legjobban továbbra is a termelési terv rendszeres teljesítését és túlteljesítését. Talán valakinek szöget üt a fejébe az, hogy miért sürgetjük folyton a széntermelés és a bányászmunka termelékenységének emelését, miért hívjuk fel a figyelmet folyton a hiányokra és a javítás lehetőségeire. Nos, tehát azért, mert a szén iparunk alapnyersanyaga és jelentősége egyre emelkedik. Elegendő szán nélkül nem biztosítjuk az alapvető gazdasági feladatok teljesítését sem. iparunk átépítésében. Ezzel a kérdéssel akarok ma részletesebben foglalkozni, éppen azért, hogy világosan kiemelkedjen előttünk • nemcsak a bánvászmunka jelentősége, hanem Osztrava mai egész kiépítésének a jelentősége. Amint tudjátok, Pártunk Központi Bizottsága idei, februári ülésén mérlegelte a szocializmus felépítéséből nyert eddigi tapasztalatokat hazánkban és megmutatta, hogy lehetséges és kell is az ütemet fokozni és bátrabban kilépni a cél felé. Egyúttal megmutatta azt is, hogy ez elsősorban iparunk átépítésének meggyorsítását és főleg a nehézipar kifejlesztését jelenti. Miért fektetjük a főhangsúlyt éppen a nehéziparra, azaz ] a bányászatra és a konászatra, a nehéz gépiparra és az energetikára? Elvtársak és elvtársnök, egyáltalán nem közömbös az, hogy mit termelünk és hogyan emeljük a termelést Hogy gazdaságunk a lehető legjobban fejlődjön és népünknek hasznot és jólétet hozzon, főleg arra a termelési ágra kell összpontositani figyelmünket, amelynek számára a legtöbb hazai nyersanyaggal rendelj kezünk és amelynek külföldön tartós piac van biztosítva. Ha ezeket a dolgokat mérlegeljük, azt látjuk, hogy kevesebb külföldi nyersanyagra van szükségünk a nehéziparban, mint a könnyűiparban, pl. a bőrgyártó- és textiliparban, amelynek számára a nyersanyag nagy részét külföldről kell behoznunk. És a bányaipar további fejlesztésével, a szén és az érc fokozottabb kitermelésével, a vegyiipar fokozottabb érvényrejuttatásával még több nyersanyagot teremthetünk saját forrásainkból. Ugyanígy, aini termelt áruink kivitelét illeti, tudjuk azt. hogy jobb és tartósabb piacot találunk a nehézipar gyártmányai számára és pedig a népi demokrácia országaiban, amelyeknek építsésükben erre szükségük van. Ezzel a lehető legnagyobb mértékben függetlenítjük magunkat a kapitalista külföldtől. amely gazdasági politikájában minden lehetőt megtesz, hogy gazdasági életünket megnehezítse és végül meg is fojtsa a szocializmus építését nálunk. Tehát ezen okoknál fogva mindent főleg a nehézipar építésére összpontosítunk. Természetesen ez a mi gazdasági politikánk nincs mindenkinek kedvére s természetes, hogy elsősorban a nyugati kapitalistáknak nincs kedvére, akik látják, hogyan hamvad el egyik reményük a másik után arra, hogy Csehszlovákiát gazdaságilag és egyszersmind poltikailag befolyásuk alá vonják. Továbbá nincs inyükre azért, hogy Csehszlovákia minden gazdasági sikere és megi.rősödése a világ béketáborának megerősödését jelenti és a háborús uszítók táborának meggyöngítését. És ha a mi építkezésünk nincs a nyugati imperialistáknak kedvére, természetes, hogy nem tetszik az a mi_ sorainkból kikerült reakciónak, a nyugati imperialisták kiszolgálóinak ^sem. itt rejlik a gazdasági építkezésünkről szóló rágalmazások és suttogó propaganda forrása is. Állítólag z nehézipar kiépítésével tönkretesszük a könnyűipart — és szénnel, vassal és gépekkel, mint mondják, senki sem lakik jól, senki sem öltözik fel. Ez természetesen hallatlan ostobaság. Mindenekelőtt könnyűiparunkat nem teszsziik tönkre. Az igaz, hogy például nem fogjuk tovább fejleszteni textil és lábbeli iparunkat, de nem is fogunk annyi textilárút és cipőt külföldre szállítani. Ezért nem is kell majd küllőidről e termelés számára annyi nyersanyagot vásárolni, mint eddig. És az, amit textilgyáraink és cipőgyáraink termelnek, bőven elég lesz saját szükségletünk fedezésére. Ellenkezőleg azért, mert textilárú és cipő helyett a nehézipari terméket szállítjuk ki külföldre, sokkal több ruha- és cipőnemü lesz magunk számára. És ami az élelmiszereket illeti- itt is a nehézipar, az új gépek érdeméből, amelyeket a nehézipar mezőgazdaságunknak szállít, a mezőgazdasági termelés és annak hozama emelkedni fog, tehát egyre több és több élelmiszerünk Jesz. Ezt bizonyítják az ide! aratási és felvásárlási sikerek, amelyek jelentős mértékben a gépek és a gépesített eszközök szélesebbkörű felhasználásának eredményei a közösen végzett mezőgazdasági munkáknál. ^ Másutt pedig a nyugati imperialisták e talpnyalói azt terjesztik, hogy — mint állítják — iparunk átépítésével a Szovjetúnió gyámsága alá kerülünk. Ez éppen olyan hallatlan ostobaság, mint az előbbi. Mindenekelőtt nincs szó semmiféle lealázó függő helyzetről a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatainkban, mert vele, mint egyenlő az egyenlővel folytatunk kereskedelmet. Bizonyára jobb állapot lenne ezen a világon, ha így folytathatnának kereskedelmet egymás közt az összes országok és államok. Ez másfajta kereskedelem, mint a rá^ó gumi, a coca-cola, limonádé és az ek'vult fegyverek behozatala, amelyek átvételére rá vannak kényszerítve a Marshall-terv résztvevő tagiad Másodszor nemcsak, hogy rr> ni egyenlő az egyenlővel folytatunk kereskedelmet a .szovjetunióval, ha. n,e;;i :i Szovjetúnió országépítésünkben testvériesen és valóban önzetlenül segít bennünket. Ez is természetesen "Ivan dolog, ami Iehetetleh a kapih r.ta országok között. Azok számára nem létezik a baráti segélynyújtás alapelve. Azok csak azt az alapelvet ismerik, hogy mindig és minden áron keressenek. A Szovjetúnióval és a népi demokratikus államokkal való gazdasági kapcsolataink további előnyeiről már beszéltem. Ezek a kapcsolatok függetlenítenek bennünket a gazdasági válságoktól, amelyek hullámként rohannak végig a kapitalista országokon. Bizony nem áll érdekünkben az, hogy ezek a hullámok a mi gazdaságunk hajóját zátonyra jutassák. A nyugati imperialisták elég gondot okoztak nekünk a kolorádó bogárral, de hogy hozzánk becsempésszék a gazdasági válságot és a munkanélküliséget, azt már nem! Ebből következik, hogy a mi tájékozódásunk a nehézipar felé helyes é« egészséges és a szocializmus építésének és a dolgozó nép jóléte növekedésének legjrfbb biztosítéka. És most elvtársak és elvtársnők, arról beszélünk, hogy mit tettünk a februári határozat óta iparunk gyors átépítése terén Mindenekelőtt áttanulmányoztuk iparunk termelési tervét és még ebben az évben fokozottabb feladatokat tűztünk a nehézipar, tehát a bányászat, a kohászat, az energetika és főleg a nehéz gépipar elé. A nehéz gépiparnak a feladatait csaknem 5.5 százalékkal emeltük. És a mi munkásosztályunk bebizonyította, hogy helyesen értelmezi az átépítés jelentőségét a fokozottabb feladatokat is egészbenvéve teljesíti, főleg a bányászatban és a kohászatban. Hiányok mutatkoznak még a nehéz gépiparban és az energetikában. A tervet ezek ugyan teljesítik, de mégis néha nem képesek fedezni a villanyenergia egyre növekvő szükségletét. Tehát biztosítani keíl a terv teljesítését, főleg a nehézgépiparban. Ázt hiszem, hogy kivált itt inkább mint bárhol másutt, nem tudták feltárni a rejtett tartalékokat. Még elégtelen a második és a harmadik váltások kihasználása. Nincs tökéletesen megszervezve és megtervezve a termelés: Nincs kellőképpen biztosítva az áruleszállítás összhangba hozása stb. Továbbá megvizsgáltuk a befektetések tervét és intézkedtünk, hogy még ez idén végrehajtsák a szükséges átcsoportosításokat A külkereskedelem tervét js megvizsgáltuk és itt is változtatásokat eszközöltünk. Üjra és alaposan foglalkoztunk a nyersanyag és az árukészletekkel nemzetgazdaságunkban. Itt ki'derült, hogy egyes szektorokban és üzemekben mily egészségtelenül halmozzák fel a készleteket, hogyan »kuporgattak össze« készleteket más szektorok és üzemek szükségleteinek a kárára és másutt mennyire nem gazdaságosan bántak ezekkel az eszközökkel. Ezért idézzük folytonosan emlékezetünkbe azt hogy feladatunk igazi gazdákká válnunk. Az, ahogyan megtanulunk bánni az összes eszközökkel, amelyek gazdaságunk fejlődését szolgálják, dönt végül is fejlődésünk üteméről, arr61, hogy mily gyorsan emelkedik népünk életszínvonala mily gyorsan közeledünk a szocial zmus felépítéséhez. Némely szektor és főleg ismét a nehéz gépipar munkaerőhiányban szenved. Ezért a brigádosok kérdéséről akarok szólni, akikre folyton szükségünk van. Mindnyájan tudjuk, milyen gondot és nehézséget okoz nekünk ez. Mennyi munkát jelent, amig megnyerjük őket betanítjuk, elszállásolásukról, bérükről gondoskodunk stb. És végül nagyrészt mégsem olyan támogatás ez, m nt az ájlandó munkások. Mi lenne, ha egyszer már hozzáfognánk, hogy brigádosok helyett áJlandó munkaerőket szerezzünk. Példaként vehetjük arra, hogy hogyan kezdjünk hozzá, a lány-i akciót. Bányászatunk számán ±