Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-10 / 209. szám, vasárnap

Irt

Aioo , jvi-ii'/ OĽ.l\/lUí\t<./íL.lrtC.t\l l lyoil szeptember IO. * ou. i-A VEZETÖSÉGVÁLASZTÁSOK EGYES EREDMÉNYEI A MAGYAR ROLGMZÓK PÁRT JÁR AN Ez év február 10-én a MDP Központi Vezetőségének ülésén Pártunk vezére, Rákosi Mátyás elvtárs — népi demokráciánk komoly eredményeit értékelve —- rámutatott arra, hogy „népi demokráciánk sikerei elsősorban Pártunk sikerei is, Es ezek a sikerek bizonyítják, hogy Pártunk egészséges, jól fejlődik és meg tudja oldani mindazokat a feladatokat, amelyeket a történelem a szocializmus építésével kapcsolatban eléje állít." Ugyanakkor Rákosi elvtárs ráirányította a figyelmet a Párt belső életében, a pártépítésben elkövetett hibákra. Pártunk sorozatos győzelmei kádereink egy részét elbizakodottá, önteltté tették, ami az éberség hiányához, az ellenség lebecsüléséhez, a tömegekkel való kapcsolat meglazulásához, parancsolgatáshoz vezetett. Számos pártszervezetben durván megsértették a leninisztálini pártépítés elvét, a pártonbelüli demokráciát, a párttagok jogait. Nem tartottak rendszeresen taggyűléseket. A vezetőségek nem számoltak be a tagságnak munkájukról, nem vonták be a tagságot a pártszervezetek előtt álló feladatok megvitatásába. Nem számoltak a tömegek véleményével, elfojtották a kritikát és az önkritikát. Igen nagy volt a fluktuáció a pártvezetőségekben, az új vezetőségi tagokat legtöbbször csak kooptálták — kinevezték és nem a pártszervezet választotta őket. A tagság részéről megnyilvánuló, alulról jövő ellenőrzés hiányában egyes vezetők elbürokratizálódtak. Mindez odavezetett, hogy meglazult a kapcsolat a vezetőség és a párttagság között. A pártonbelüli demokrácia durva megsértése komoly károkat okozott Pártunknak és akadályozta továbbfejlődését. Ezért a K. V. a pártépítésben elkövetett hibák gyors kiküszöbölését, a pártonbelüli demokrácia, a kritika és önkritika elmélyítését és kifejlesztését, a párttagság jogainak tiszteletbentartását, a tömegekkel való kapcsolat megjavítását Pártunk központi feladatává tette. E feladatok sikeres megoldása érdekében a K. V. úgy határozott, hogy 1950 március és június között— az alapszervezetektől kezdve a kerületi, városi, járási, megyei és budapesti pártvezetőségig bezárólag — beszámoló és új vezetőségválasztó taggyűléseket, pártkonferenciákat kell tartani, ahol módot kell adni a tagságnak arra, hogy bírálatot mondjon a vezetőség munkájáról, feltárja a hibákat, meg kell vitatni a tennivalókat, a termelésben és a pártmunkában kitűnt új erőkkel kell fölfrissíteni a pártvezetőségeket I. A vezetőségválasztó taggyűlések és konferenciák ott voltak a legsikeresebbek. ott aktivizálódott legjobban a párttagság, ahol a K- V. határozatának. Rákosi elvtárs beszédének alapos feldolgozásával, jó politikai felvilágosítómunkával készítették azt elő. Az egész Pártban aktíva- és taggyűléseken, szemináriumokon, egyéni beszélgetéseken, sajtóban, üzemi újságokban, faliújságokon megtárgyalták a K- V. határozatát, Rákosi elvtárs beszédét. Ismertettük LeninSztálin tanítását, a Bolsevik Párt gazdag tapasztalatait a pártépítés elvi kérdéseiről és a vezetőségválasztás jelentőségét. Ez eredményezte azt, hogy aktivistáink, tagságunk nagy része megértette: a beszámoló és vezetőségválasztás a pártélet legdöntőbb eseménye, mely komoly hatással lesz pártszervezeteink további fejlődésére. A tagság egyre jobban megértette jogait és kötelességeit s ezért helyesen összekapcsolta azt a pártmunkában jelentkezett önelégültség, a parancsolgatás, bürokrácia, a tömegektől való elszakadás, a hibák és hiányosságok elleni harccal. A politikai és szervezeti előkészítő munka után megtartott több mint tízezer alapszervezeti, majd utána a többszáz vezetőségválasztó pártkoníerencia komolyan hozzája rult a pártmunka megjavításához. A beszámoló és a vezetőségvá lasztó taggyűléseknek és a pártkonferenciáknak óriási nevelő hatásuk volt, mert a párttömegek számára a pártdemokráciának, a kritikának és önkritikának, az alulról jövő elPenőrzésnek kitűnő iskolái voltak. A jó előkészítő munka eredménye volt, hogy a legtöbb helyen a tagság 85—95, sőt 100 százaléka megjelent a taggyűlésen és aktívan kivette a részét a beszámoló megvitatásából és az új vezetőség megválasztásábóL A vezetőségválasztásnak egvfk legnagyobb eredménye, hogy a választási kampány alatt aktivistáink és párttagságunk egy fejjel megnőttek. Komolyan elemezték a pártbizottság munkáját, meggyőződéssel és bátran kritizálták a vezetőség hibáit és — bár kisebb mértékben — önkritikát gyakoroltak a saját hibájuk felett, s hasznos javaslatokat tettek a pártszervezet, vagy pártszerv munkájának megjavítására. Komoly javulást értünk el a kritika és önkritika helyes alkalmazása terén. Mégis hiányosság volt e téren az, hogy minél felsőbb pártszervek tartották a pártkonferenciákat, annál inkább csökkent a bírálók száma és annál bátortalanabb lett a bírálat hangja. Amíg a taggyűlésen majdnem minden felszólaló bírálta is a vezetőség munkáját, addig például a Budapesti Pártkonferfncián több mint 30 felszólaló közül összesen csak 8 bírálta — és az is enyhén — a pártbizottság munkáját De nemcsak a pártépítés kérdésével foglalkoztak tagjaink, hanem a legtöbb helyen összekapcsolták Pártunk és népi demokráciánk előtt álló termelési feladatokat a békeharc megszervezéséveL A politikai előkészítő munkában, a taggyűléseken és a pártikonferenciákon tudatosítottuk a kommunisták példamutató, élenjáró szerepét a termelésben, a békéért való harcban. A párttagok megnövekedett öntudata és aktivitása a termelési eredményekre is visszahatott. Nemcsak párttagok, hanem pártonkívüliek is tömegesen tettek termelési felajánlásokat a vezetőségválasztó taggyűlések alkalmából. A vezetőségválasztások időszaka egybeesett a munkaversenymozgalom jelentős kiszélesedésével és a népszavazással felérő, több mint hétmillió békealáírás gyűjtésével. A taggyűléseken és párt konferenciákon behatóan foglalkoztak a termelés, a munka verseny, a falu Szocialista átalakítása, a béke megvédése, a reakció elleni harc kérdéseivel is és meghatározták a pártszervezetek előtt álló feladatokat is. A magyarországi vezetőségválasztások egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pártonbelüli demokrácia elmélyítése, a kritika és önkritika kifejlesztése, a pártszervezetek előtt álló konkrét feladatoknak tagsággal való megtárgyalása jelentékenyen megjavította, összeforrasztotta a pártvezetőség és a tagság viszonyát. A belső demokrácia kiszélesítése, a bírálat bátorítása aktivizálta a tagságot, önállóságra, kezdeményezésre és felelősségre nevelte a tagságot, hatalmas erőt és lendületet adott a további munkához. Ahol jól készítették elő a vezetőségválasztást, ott a tagok egyre * Irta: Kovács István a MDP Központi Vezetőségének, titkára • • inkább a Párt gazdáinak érzfk magukat, akik ellenőrzik a vezetőség munkáját, de egyben felelősek is az egész pártszervezet munkájáért A vezetőségválasztási kampány alatt ugyancsak jelentősen elmélyült és szorosabb lett a párttagok és a pártonkívüli dolgozók között a kölcsönös bizalmon alapuló viszony. A vezetőségválasztások nem mindenütt sikerültek egyformán, nem mindenütt jártak a kívánatos eredménnyel. Voltak pártfunkcionáriusok, aktivisták, akik nem értették meg a K. V. határozatának a lényegét, sem politikailag, sem szervezetileg nem készítették elő megfelelően a vezetőségválasztó taggyűléseket. Különösen falun fordultak elő olyan esetek, hogy a ro&szul dolgozó párttitkár a bírálattól való félelmében minden előkészítés nélkül, az utolsó napon hirdette ki, hogy estére taggyűlés lesz. Az ilyen rossz előkészítés eredményezte azt néhány helyen, hogy a tagság kétharmada, vagy fele sem jelent meg a taggyűlésen. A tagság nem volt határozatképes, ezért a taggyűlést el kellett halasztani. Vagy ahol kellő számban jelentek is meg a tagok és megtartották a taggyűlést, a rossz előkészítés miatt formális volt és nem hozta meg azt az eredményt amit a legtöbb helyen elértünk. Egyes párttiťkárok a tagság alulról jövő egészséges bírálatát pártellenes támadásnak igyeíkeztek feltüntetni és fegyelmi eljárást akartak a bírálók ellen indítani. Egyes titkárok a bírálatot és önbírálatot úgy értelmezték, hogy élesen megkritizálták, ledorongolták a tagságot, őket tették felelőssé a hibákért és semmi önkritikát nem gyakoroltak a saját hibáik és a pártvezetőség által elkövetett hibák felett. A rossz előkészítés és az ilyen magatartás komoly károkat okozott, ezért a felsőbb pártszervek felelősségre vonták a hibát elkövető titkárokat, élesen megbírálták őket és több mint 200 esetben új vezetőség' választó taggyűlést hívta'k össze, amelyet politikailag jól előkészítettek és eredményesen vezettek le. Természetesen, az ellenság is bekapcsolódott a vezetőségválasztás! kampányba és „bírálat" örve alatt igyekezett romboló, dezorganizáló munkát végezni. Egyes helyeken elhíresztelték, hogy min den vezetőségi tag rosszul dolgozott és a K. V. határozatát elferdítve, úgy magyarázták, hogy minden vezetőségi tagot le kell váltani. Pártunk Központi Vezetősége idejében észrevette az ellenségnek ezt a törekvését, s nyíltan fellépett ellene. II. Az új vezetőségbe a pártszervezetak legjobb, legkipróbáltabb tagjait: sztahánovistákat, kiváló munkásokat, értelmiségieket, dolgozó parasztokat, nőket ifjakat választottak, akik a felszabadulás óta eltelt időben mind termelésben, mind a pártépítésben kitűntek. Nagy arányban cserélődtek ki a vezetőségi tagok: a régi vezetőségi tagoknak alig felét választották meg újra; a pártbizottságok tagjainak többsége új elvtársakból tevődik össze. Az ilyen nagyarányú cserc oka egyrészt az, hogy nagy volt a fluktuáció a pártvezetőségekben. A régi, jól bevált vezetőségi tagok egy részét állami, gazdasági és magasabb pártfunkcióba helyezték "s ezeket kellett most pótolni. Másrészt a munkában be nem vált, a párttagságtól, a tömegektől elszakadt titkárok és vezetőségi tagok helyett választottak értékes, fejlődőképes elvtársakat, akikkel friss vér került a pártszervezetek életébe. Az új 'vezetőségben jelentékenyen megnőtt a munkások aránya. Például a Budapesten megválasztott 13.172 vezetőségi tagnak 75.4 százaléka munkás. Országos átlagban a munkások aránya a pártvezetőségekben 53.3 százalék, a dolgozó parasztok aránya 21.1 százalék, az értelmiségé 4.5 százalék, az alkalmazott, kis' iparos és egyéb 21.1 százalék. Már az országos összesítő adatokból is megállapítható, hogy viszonylag magas az alkalmazott és az egyéb kategória aránya és kevés az értelmiségi és a dolgozó paraszt » Különösen kevés az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztok aránya a pártvezetőségekben. A megyei pártválasztmányok tagjainak összesen csak 7 százaléka egyéni gazdálkodást folytató szegény- és kőzépparaszt. Sőt a túlnyomóan parasztjellegű megyékben is alig van ;egyéni gazdálkodó a választmányban és sok falusi pártszervezetben is nagyon kevés. A termelőszövetkezeti tagok és az állami gazdaságokban dolgozók az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság tömegeihez képest ma még kisebbséget jelentenek. Mégis a terület) pártszervezetekben, amelyek az egyénileg gazdálkodó párttagokat toglalják magukba, valamint a pártbizottságokban a termelőszövetkezeti tagok aránytalanul nagyobb mértékben vannak képviselve, mint az egyéni gazdálkodó, dolgozó pa rasztság. Ez az aránytalanság Pártunkban az utóbbi időben lábrakapott, olyan tendenciából ered (ami megnyilvánult a tag- és tagjelöltfelvételnél is), hogy az egyénileg gazdálkodó parasztokat háttérbe szorították és falusi pártszervezeteink elhanyagolták a mezőgazdasági termelésben kitűnt, a Párt politikáját helyeslő egyéni gazdálkodókat. Es most ez a tendencia a vezetőségek választása

1 kor erősödött Pártunk Politikai Bizottsága élesen bírálta ezt az egészségtelen irányzatot, amely azzal a veszéllyel jár, hogy lazítja a Párt kapcsolatát a szegény- és közipparasztokkal. Ezért a P. B. határozata értelmében a 3212 falusi és többszáz tanyai pártszervezet közül mintegy 200-ban, ahol e téren komoly hibák történtek — új vezetőségválasztó taggyűlést hívunk össze és a hiba kijavításával biztosítjuk, hogy ott is kellő arányban legyenek képviselve az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Javulás van a nőknek a vezetőségekbe történő bevonása terén. Országos átlagban a vezetőségi tagoknak 23 százaléka nő. De, ezen belül ül egyes megyék és városok között nagy az eltérés. Míg Budapesten 30.3 százalék, addig Somogy megyében csak 14.2 százalék, Vas megyében 15.3 százalék az elvtársnők aránya a pártvezetőségekben. Az ifjúság aránya is javult, mintegy 6 százalékkal, de ez még mindig nem kielégítő. A vezetőségválasztó taggyűléseknek és a pártkonferenciáknak fontos pozitívuma, hogy a politikai és szervezeti előkészítés, valamint maga a konferencia komolyan felszínre hozta a pártszervezetek erejét és hiányait, meghatározta az utat a hibák kiküszöbölésére, a feladatok sikeres elvégzésére. Jelentékenyen megszilárdultak a pártbizottságok, a felsőbb szervek, nemcsak azért, mert jó, új, fejlődőképes erőkkel frissültek fel, hanem azért is, mert jobban megismerték területűk problémáit és a kádereket III. Most nagy figyelmet fordítunk a megválasztott titkárok és vezetőségi tagok kiképzésére. Ennek-érdekében a párttitkárok részére az egész országban kéthetes párttitkári tanfolyamot szerveztünk, ahol a vezetőség, a titkár feladataival kapcsolatos legszükségesebb kérdésekre tanítjuk meg őket. A vezetőségi tagok, az agit.-prop. felelős, a káderes, a termelési felelős számára esti tanfolyamokat tartunk, személyes foglalkozással is segítjük őket, hogy legyőzzék a kezdeti nehézségeket. Az ujjáválasztás óta még csak rövid idő telt el, de a vezetőségek felfrissítése máris érezteti jő hatását. Az új vezetőségek többsége nagy kedvvel és lendülettel látott a munkához és komoly eredményeket érnek el feladatuk megoldásában. Üzemi pártszervezeteink politikai tömegagitációval, kommunista példamutatással, sikerrel mozgósítják a munkásokat a normarendezés utáni új normájuk túlteljesítésére. A „Koreai Hét" munkaversenye alatt a munkások csaknem minden üzemben túlteljesítették felajánlásukat és több mint százmillió forinttal növelték a termelést De nemcsak az üzemi, hanem a falusi alapszervezeteink nagyrésze is jól megállja a helyét. Bizonyítéka ennek az a győzelem, amelyet ezekben a napokban falusi pártszervezeteink, járási és megyei bizottságaink nagy többsége elért az aratás, cséplés és különösen a beszolgáltatás terén. A begyűjtési tervet csaknem másfél hónappal hamarább, augusztus 20-ra, népköztársasági alkotmányunk első évfordulójának ünnepére: Hajdú megye 150 százalékra, 19 megyéből 10 megye 100 százalékra és azon felül is végrehajtotta, és az egész országban augusztus 20-ig már több gabonát gyűjtöttünk be, mint tavaly az egész év folyamán. Mind az iparban, trrtnd a mezőgazdaságban, valamint a szabadságáért, függetlenségéért küzdő Kore javára történő gyűjtésben és a békemozgalomban elért sikereink egyben annak is bizonyítékai, hogy Pártunk kiszélesíti bázisát a város és a falu dolgozó tömegei kőzött. E nagyszerű eredményekért folyó harcok egyben az új vezetőségeknek is komoly próbái voltak és nyugodtan mondhatjuk, hogy az újonnan választott pártbizottságok nagy többsége kiáltotta a próbát A K. V. február 10-1 határozata, a vezetőségek újjáválasztása megerősítette pártszervezeteinket, javította Pártunk kapcsolatát a tömegekkel. Komoly előrehaladás volt ez, de még csak kezdete a K- V. határozata végrehajtásának. Rákosi elvtárs útmutatása új szakaszt jelent Pártunk bolsevízálásában, élcsapat jellegének továbbfejlesztésében. E feladatok végrehajtása nem hetek vagy hónapok, hanem évek kemény munkájának eredménye lesz. További munkával kell elmélyítenünk a pártonbelüll demokráciát és továbbfejleszteni, tökéletesíteni a pártépítés módszereit, állandóan aktivizálni a pártonbelüli életet Tanulunk Lenin és Sztálin tanításaiból, a nagy Bolsevik Párt tapasztalataiból és követjük példájukat, bolsevizáljuk Pártunkat, még jobban megszilárdítjuk ideológiai és szervezeti egységét. Harcedzetté és még alkalmasabbá tesszük Pártunkat a béke megvédésében, a szocializmus építésében előttünk átló történelmi feladatok végrehajtására.